Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

4 rrvr , MFG i E/ 1985. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT Fekete ablakok üzefihelyzet a kézségekben I karaiak többségének van szene Sárisáp-Dömsöd-Budapest Az Alba Regia Építőipari Vállalat ablakgyártó üzemé­ben az év eiső telében 32 ezer négyzetméternyi ajtót és ab­lakot gyártottak Albaplast és Fenfaplast elnevezésű elemek­ből. Az év végére ezekből az energiatakarékos műanyag­bevonatú elemekből fekete szí­nezetűt is terveztek gyártani. Ezeknek a mintadarabjait mái elkészítették A jászkarajenői Tüzép-tslep bejáratánál fekete tábla. A szénkiadás rendje: 1985. 09. 10-én magyar brikett 1—40 sorszámig 11-én egyéb szén 1—10 sorszámig. Az udvaron nagy halom bri­kett, a mérlegre is éppen be­áll a teherautó. A mázsálás befejeztével kérdezem Tóth Dénesi, a jászkarajenői Tü- zép-telep vezetőjét: Mindig ilyen eszményi a kép? Helybelieknek — Az emberek többségének van szene, ezt állítom! Sőt, nem hiszem, hogy tévedek, mi­kor még azt is hozzáteszem, hogy némelykor túlvásárlást veszünk észre. Mi a tavalyi mennyiséggel megegyezőt ren­deltünk — mondja. — S a sorszám? — Szeptember elsejétől a helyi tanács meg a Dél-Pest Megyei Áfész közös intézkedé­se alapján vezettük be. Az im­portszénre — ez a német brikettet jelenti, hiszen a len­gyel szén az több, mint nyitott kérdés — 297, hazai brikett­re 105, egyéb szénre 147 igény­lőt tartunk nyilván. S hogy a telepvezető első megállapítása, mármint általá­ban van már otthon szén, jel­lemző párbeszédeket leshetek el a pénztárban. Többen érkez­nek, s főként NDK-brikettet Világbajnok a Ganz Árammérőgyárból Modellek balsafából Augusztusban rendezték meg Jugoszláviában a szabadon repülő modellek világbajnok- sagát Lávno városában. A ha­zánkat képviselő magyar csa­pat egyik tagja Maczkó Osz­kár volt, a Ganz Árammérő­gyár dolgozója. Sokan ismerik őt a munkája révén is, a tech­nológiai műhely szakembere. De dolgozott mint szerszámké­szítő és mint idomszerész Is a szerszámműhelyben. Valószí­nű, hogy e szakmák birtoká­ban is tudta művét, a modellt úgy elkészíteni, hogy a verse­nyen jól működjön. 1958-ban, még iskolás gyer­mekként ismerkedett meg a Ganzzal. Majd bátyja segítsé­gével az akkori Ganz repülős­klubba is bejutott. Megtetszett neki az ott folyó munka. Olyan személyek vették párt­fogásba, mint Király Mihály, Horváth József és Bese Sán­dor, akiktől sokat tanulhatott. Egy színes világ lehetősége bontakozott ki előtte, szerel­mese lett a modellezésnek. Állandó kísérletezés, új és újabb variációk, megoldások adták a modellek mind jobb, tökéletesebb változatát. Gumimotorral Számtalan hazai versenyen kellett jól szerepelnie, amíg 1970-ben válogatott kerettag­ságig vitte. Akkor még gumi­motoros kategóriában. De csak 1973-ban lett először a világ- bajnokságon részt vevő csa­pat tagja. Akkor a 80. helye­zést érte el. A hazai Rába Ku­pán minden évben versenyez és jó felkészülések, jó eredmé­nyek követték egymást. Maczkó Oszkár 1976-ban ke­rült a mechanikai motoros ka­tegóriában szereplő csapatba, mert egy négyszeres világbaj­nok modellező kivált abból. Az előző évi első helyezése a Budapest Kupán jogosította fel erre a szerepre a gödöllői sportolót. A Zágrábban meg­tartott Európa Kupa bajnok­ságon új emberként rögtön a második helyezést érte el! 1978-ban az NSZK-beli Ans- bachban szintén ezüstérmet nyert, Két évvel később Jugo­szláviában Mostar adott ott­hont az EK-nak, a csapat má­sodik, Maczkó a harmadik he­lyet szerezte meg. 1979-ben az USA-ba anyagi okok miatt nem jutottak ki, 1981-ben Spanyolországban versenyeztek, ám Burgosban csak nyolcadik volt egyéni­ben, míg a csapat a hatodik helyezést érte el. Viszont a csapattárs, a budapesti Mecz- ner András ott egyéni világ­bajnok lett Egy lóerő Sportpályafutása krónikáját Maczkó Oszkár szinte egy szuszra mondta el, s mindeb­ből az biztosan elkönyvelhe­tő, hogy a siker nem a vélet­len műve, hanem hosszú, ki­tartó munka eredménye. Most újra világbajnoki címet szer­zett a csapat. A honi modelle­zés történetében ez az ötödik arany, de értékét különösen az növeli, hogy a negyedik után több mint két évtizedet kel­lett várni a folytatásra. A si­keres évek sora ugyanis ez: 1958, 1960, 1961, 1963 és 1985. Meczner ezüstöt szerzett még egyéniben, Maczkó a hetedik helyen végzett, a szegedi Zsengellér Gábor pedig a 18- on. Anyagismeret, sokoldalú el­méleti tudás, valamint a kéz ügyessége szükséges egy jól repülő modell elkészítéséhez. A győzelem felé tartó légi al­kalmatosságot legfejlebb két és fél köbcentiméteres motor hajtja, amelynek metilalkohol és ricinusolaj keveréke az üzemanyaga. A teljesítménye 28 ezer fordulattal percenként körülbelül egy lóerőnek felel meg. A szárnyak fesztávolsága 198 centiméter, a gépmadár súlya háromnegyed kilo­gramm. Készítésének egyik fő alapanyaga a rendkívül köny- nyű balsafa. Felhasználnak még az összeállításához mű­gyantát, üvegszövetet, szénszö­vetet és egyéb anyagot. Míg a tervből röpképes valóság lesz, bizony eltelik 4—600 munka­óra. Színezüst díj Maczkó Oszkár sikere — mint elmondta — csak sok segítségen keresztül születhe­tett meg. Az MHSZ árammé­rőgyári szervezetének is kö­szönettel tartozik, a klub tag­jaként indulhatott a világ- versenyen. A kupa itt volt a gyárban rövid időre, akik megtekintették, remekművet láthattak a művészi kivitelű, színezüst alkotásban. A díjat 1952-ben alapították, készítő­jét nem ismerjük, de valószí­nűleg keleti ötvösművész mun­kája lehet. Családi ház - csomagban vásárolnának. A feliratkozás-' nál előírásszerűén közük velük a várható szállítási dátumot, ami erre a szénfajtára legha­marabb karácsonyt, de inkább januárt jelent. Láthatóan sen­ki sem lesz ideges e ténytől, többen belenyugvóan bólinta­nak, jó, tessék akkor is írni azt a tíz mázsát. Mert a mennyiséget is maxi­málták. — Azért annyit tegyünk hozzá: akinek utalványa van, az annak megfelelő értékben kap majd szenet, s csak az egyéb vásárlásokra vonatkozik a limit — magyarázza Tóth Dénes. Aztán nem rejti véka alá véleményét, mely szerint a már említett utasítás harma­dik eleme igencsak rosszul érinti. — Arról van szó, hogy csak helybeli lakosoknak adhatunk ki, azaz, már a sorszámnál csak ők jöhetnek számításba, s szerintem ez nem szerencsés. Egy ilyen telep nemcsak Jász- karajenőn, de bárhol az or­szágban, kialakít egy bizonyos vevőkört. Tiszajenő, Tiszavár- kony — bár más megye — ideszokott, innen építkeznek, s innen viszik a tüzelőt is. S most azt kell nekik mondani, menjenek, amerre látnak. Azért, mert más megyében laknak? Sorszámcsere ? A telepen jókora szénpor­halom is akad, ráadásul nem is egy. Mintegy bizonyítéka a megelőző állapotoknak. — Bizony — bólint rá a te­lepvezető — 1982—83-ban majdnem nyolcezer mázsa be- rentei szenet kaptunk. Ha már kétnapos volt, nem kellett, azt mondták rá, nem friss. Most meg? Majdnem összeveszné­lek rajta! Szénfajtánként kü­lön sorszámot adunk, de min­dig akad olyan, akinek az kel­lene, ami éppen van. Bejön ide az irodába, mutatja az ud­varon a brikettet, ő visszaad­ja a sorszámot, adjak neki eb­ből. Magyarázom, hogy csak új sorszámot kaphat, akkor meg az a baj... — Mi a helyzet a fával? — Nincs különösebb gond vele, márcsak azért se, mert több beszerzési forrás áll a vá­sárlók rendelkezésére. Mind az útfelügyelet, mind a téesz ad el fát, s az emberek nyil­ván onnan vesznek, ahol a legolcsóbb — hallom a magya­rázatot. A szén meg a fa után a for­galomra terelődik a szó. S bi­zony olyan dolgok kerülnek felszínre, amelyek az ezerkét­száz családot érintő tüzelő­probléma mellett ugyan apró­ságnak látszanának, ám még­iscsak léteznek. líszüi a tsrv — Arról van szó — tájékoz­tat Tóth Dénes —, hogy a vá­zolt körülmények között a ter­vet nem tudjuk teljesíteni. Egy adat: az 1,6 millió helyett 1 millió jött össze, de az is kö­zületi vásárlással. Az Áfész vezetősége már május 17-én. majd ezt követően is csökken­tette a jutalékkulcsot, úgy, hogy augusztusban mindany- nyian hatszáz forinttal keve­sebbet vittünk haza. S ebben döntő szerepe van a tüzelő­nek. Ez a telep inkább arra állt rá. összeadásainkban hat­van százaléknál nagyobb arányt képvisel a szén, s a ma­radék az építőanyag. A mi pénzünk is bánja, hogy nem a megszokott szintű az eilátás. Ballal Ottó Megsárgult naplók A vízi jármű, amely IV. Fü­löp zászlóshajójaként Havan­nából Cádizba, az anyaország­ba szállította volna értékes rakományát, több mint három és fél évszázaddal ezelőtt, pon­tosabban 1622 őszén süllyedt el valahol a floridai partok közelében. Fedélzetén — nem csoda a mostani kincskeresők elképedése és lelkesedése — hihetetlen értékű kincset szál­lított: több mázsa aranyat, ezernyi ezüstrudat és körülbe­lül 250 ezer ezüstérmét — ezek összsúlya nem kevesebb, mint 47 tonna! A szuperlelet értéke egyelőre még bizonytalan, ám a szakértők óvatos becslése szerint a 400 millió dollár kö­rül jár. S ez ráadásul csak az anya­gi haszon, nem is beszélve a felfedezés tudományos jelentő­ségéről. A kincskereső társa­ság tagjait persze aligha ez utóbbi érdekelte elsősorban. A Hazánkban még ismeretlen építőelem gyártását kezdte meg egy NSZK-ból vásárolt licenc alapján és egymással társulva a sárisápi Űj Élet Tsz, a dömsödi Építőipari Szövet­kezeti Vállalat, valamint a bu­dapesti 43-as Állami Építőipa­ri Vállalat. Az új építőanyag pehelykönnyű, mert alapanya­ga polistirolgyöngy, amelyet vegyszerrel is dúsítanak, hogy védjék a rágcsálók ellen. A különböző méretű Hungaro­cell-elemek a Lego-játék mód­jára összeilleszthetők, egymás­hoz kapcsolhatók. Belsejük üreges, ahová összeállításuk után híg betont kell tölteni. Az új építőelemeket egység- csomagban árusítja majd a gazdasági társaság. Alkalma­zásukkal, miután az építkezők az alapot elkészítették, 2—3 nap alatt házilag összeszerel­hetik új otthonukat. A Hun­garocell-falra kívülről ugyan­úgy védőréteg szükséges, mint az egyéb építőanyagok eseté­ben. Belül azonban elegendő vállalkozás vezetője, Met Fi­sher nem is tagadta soha nye­reségérdekeltségüket. A most 62 éves amerikai férfi pálya­futását érdekes módon a csalá­di csirkefarmjuk iránt érzett heves utálat indította el. Ott­hagyván a kaliforniai keltető­telepet, Európába utazott, így jutott el Spanyolországba, töb­bek között Sevillába. Az vi­szont már tényleg merő vé­letlen, hogy az ottani múzeum­ba betévedve a régi, megsár­gult térképek és hajónaplók megszállott olvasója lett. Ezután a kalandvágy jelölte ki további sorsát. Hazatérve, Floridában telepedett le, s csa­ládjával a hatvanas évtized elején a kincskeresés nehéz műfaját választotta. Igaz, az első években inkább csak adósságaik szaporodtak, idővel azonban Fortuna istenasszony rámosolygott Fisherékre, né­hány kisebb aranyielettel aján­dékozva meg őket. Jogi kötélhúzás A Nuestra Senora de Atocha felkutatása azonban már más kategóriába tartozott, abba sa­ját erőből semmiképp nem tudtak belevágni. Ezért több­száz támogató részvényes tő­kéjének bevonásával létrehoz­ták a Kincsmentők társaságát, s az utolsó hónapokban már három-négy kutatóhajóval cir­káltak a partoktól hatvan-egy- néhány kilométerre kiválasz­tott körzetben. Anyagi erőfor­rásokon és lelkes csoporttago­kon kívül még egy dologra volt szükségük: türelemre. Az 550 tonnás vitorlás utáni nyo­mozás ugyanis bő másfél évti­zede (!) kezdődött, s mire a konok keresést siker koronáz­ta, Fishert fájdalmas veszte­sz illesztési hézagok kiegyen- getése, és a falfelület máris alkalmas tapétázásra. Nagy előnyük az ilyen hegó-házak- nak, hogy a jelenleg forga­lomban levő építőanyagok mindegyikénél jobb hőszige­telők. Az azokból készült la­kóépületek 20—25 százalékkal kevesebb tüzelővel fűthetők. A Hungarocell-elemek gyár­tására a 43-as Állami Építő­ipari Vállalat egyik használa­ton kívüli csarnokában ren­dezkedtek be. Ott ugyanis megtalálható a gazdaságos gyártáshoz szükséges energia, a nagy mennyiségű gőz és sű­rített levegő. A gazdasági társaság az új elem jelentős részét — mind­addig, amíg a hazai építkezők nem ismerik fel előnyét, és nem keresik — a licenctulaj- donos közvetítésével az NSZK- ba exportálja, ahol elsősorban kiváló hőszigetelése miatt kedvelt és keresett ez az épí­tőanyag. ség is érte. Egyik fia, annak felesége és egy harmadik bú­vár tíz évvel ezelőtt egy éjsza­kai viharban felborult hajójá­val és belefulladt a viharos tengerbe. Az irdatlan értékű kincs fel­színre hozatala, rendszerezése előreláthatóan hosszú időt, akár éveket is igénybe vehet. Közben egy érdekes, Fisher és a floridai szövetségi állam kö­zött folyó jogi kötélhúzás is le­zárult: a legfelső bíróság íté­lete alapján elismerték a Kincsmentők tulajdonjogát le­leteikre — igaz, a döntéskor még senki nem tudta megjó­solni, mekkora vagyon is jut­hat a búvárcsoport kezére. Fisher mindenesetre a felfe­dezés után azonnal megtette az elővigyázatról tanúskodó szükséges lépéseket. Ma már hét őrhajó tart ügyeletet a szu­perkincs környékén, a víz alatt pedig speciális búvárfegyve­rekkel felszerelt emberei cir­kálnak. Tevékenységüket a legkorszerűbb video-felderítő rendszer is segíti. Roncsok sírja Attól azonban nem kell tar­tani, hogy Florida állam vesz­tes maradna: az adóhivatal ugyanis automatikusan része­sedik minden ehhez hasonló felfedezésből, a Nuestra Senora de Atocha értékeinek és körül­belül egynegyede illeti meg. Fisher és csapata pedig — a hozzájuk hasonló tucatnyi más kincskereső vállalkozással együtt — távolról sem tartja a mostani szerencsés lelettel be­fejezettnek tevékenységét. Nem véletlenül: az optimisták emlegetik, hogy az Egyesült Államok déli partjai mentán napjainkban is több tízezer hajóroncs hever a mélyben! Kincseik az iszapsírban várják a szakértőket, tudósokat, ka­landvágyó kutatókat — és a meggazdagodni vágyó szeren­cselovagokat ... A mi öregjeink Ilyentájt, kora ősszel, vá­rosokban, községben, or­szágszerte megrendezik az öregek napját, az öregek hetét. Üttörők köszöntik a a legidősebbeket, gyerekek indulnak műsorral, virág­csokrokkal a szociális ott­honokba, az öregek napkö­zi tartózkodó helyeire. Mindez szép. jó, szüksé­ges: örömet, színt hoz a hétköznapok egyhangúsá­gába. ök is a mi öregeink, de hányszor feledkezünk meg azokról, akik valóban a mi öregeink: idős szü­léink, nagyszüleink, bácsi- kánk. nénikénk, keresztszü­lők, egykori tanítónk — egyszóval azok az idős em­berek, akik elsősorban hoz­zánk tartoznak. Néha jólesik egy nem­csak érdeklődő, hanem be­számoló levél is a család­ról, ha messze él az illető. Még jobban esik egy láto­gatás, amit az őszi hétvé­gék valmelyikének a prog­ramjába be lehet iktatni. Sok esetben ennyi is elég, de néha bizony több is kell. Nézzük meg idős szülénk, nagyszülénk kamráját: mi­vel tölthetnénk fel télire. Nézzük meg a pincét is: ott van-e már a szén, a tű­zifa, esetleg a fűtőolaj. Nézzük meg, és tegyük, amire szükség van, amit a szükség diktál, s amire ne­künk a lehetőség megada­tik. Gyakran nem csupán anyagi kérdésről van szó, hanem arról, hogy az idős embernek segítség kell, aki elintézi a nagyobb be­vásárlásokat. Sok fiatal­nak van autója, vagy ha nincs, hát jobb a lába, hogy elhozzon a boltból néhányszor tíz kiló krump­lit, néhány kiló zsírt, ola­jat. cukrot, lisztet, konzer- veket, amire — ha beáll az esős, hűvös idő, amikor még nehezebb kimozdulni — szükség lehet. Rendszerint mindenütt akad egy-egy jó szomszéd, aki elhozza a napi kenye­ret. tejet, hoz néhány nap­ra tojást is, vagy kis fel­vágottat a boltból, de töb­bet már neki is nehéz ci­pelnie. Talán túl praktikusak ezek a tanácsok, és ki-ki maga jobban tudja, mire van szüksége a maga öre­gének, de hát, ha tudja, akkor tegye is! A jó szótól, a figyelemtől kezdve a téli­re tárolt tüzelőig. S. M. Aranytárgyak, ezüstérmék — összesen 47 tonna! Szuperlelet Florida partjainál A zászlóshajó mesés kincsei Bú várfegyverekkel felszereli emberek cirkálnak a víz alatt £ A felszínre bukkant két búvár diadalkiáltása — Meg- ^ találtuk! Megtaláltuk! — egyetlen pillanat alatt talpra ^ ugrasztottá a kutatóhajó legénységét. A vízből kiemelt •f első leletek órákon belül meggyőzték a még mindig kc- $ telkedő, pesszimistább társakat is: nem tévedtek, valóban ^ sikerült rábukkanniuk az oly régóta keresett spanyol vi- í toriás, a Nuestra Senora de Atocha nyomára. Szántai Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents