Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

2 1985. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT ÍA HÉT VILACPOLITIKAI KÉRDÉSI! Az új genfi forduló kezdetén Reagan felemás megnyilatkozásainak negatív visszhangja Széles körben elítélik Pretoria Angola elleni agresszióját Hazaindult a magyar kormányfő Az ősz a világpolitikában hagyományosan a „diplomá­ciai nagyhetek” szezonja. Egymást követik az olyan he­tek, amikor teljes erővel „fo­rog a diplomácia gépezete”. A héten a magyar külpolitika is nagy aktivitással kapcsoló­dott be e folyamatba. Minisz­terelnökünk, Lázát György Japánban tett látogatása an­nak tükrözője volt, hogy Ma­gyarország — bár a világ kis országai közé tartozik — kész arra, ttogy mindent megtegyen azért, hogy a bé­kés egymás mellett élés po­litikája szilárdabbá váljék és az együttműködés növekedjen egymástól földrajzilag távol fekvő államok között is. Ugyanígy ez a törekvés jelle­mezte a Budapestre látoga­tott Suharto elnökkel és kí­séretével folytatott tárgyalá­sokat ts. Joggal nevezték az érdekelt fővárosokban hasz­nosaknak és eredményesek­nek ezeket a kétoldalú meg­beszéléseket. Egy „Igazi diplomáciai nagyhét” tanúbizonysága, hogy New Yorkban megnyílt az ENSZ 40. jubileumi ülés­szaka S bár ezt a hetet a tisztségviselők megválasztása és ügyrendi kérdések töltöt­ték ki, s az érdemi munka tulajdonképpen a jövő héten kezdődik, nem mindegy an­nak meghatározása sem, hogy milyen problémák megvitatá­sát javasolják a világszerve­zet e magas fórumának. Er­re pedig a héten került sor. A figyelem előterébe került egy másik „nyitány” is: Genf ben több mint két hóna­pos nyári szünet után újra­kezdődött a szovjet—amerikai tanácskozás az atom- és űr­fegyverek ügyében. MILYEN A KÉP A GENFI HARMADIK FORDULÓ KEZDETÉN? Mint emlékezetes, ezek a megbeszélések az év eleji Gromiko—Shultz találkozón létrejött megegyezés alapján kezdődtek el. A tárgyalásokat mindkét oldalon nagyköveti rangú diplomata vezeti, szak­értőkből is álló delegációk élén. A közös megállapodás szerint egyszerre párhuzamo­san három témakörben zajla­nak a tanácskozások: a világ­űr militarizálásának megaka­dályozásáról, a hadászati, il­letve a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverrendszerek csökkentéséről. E tárgyalások kezdete óta immár kétszer volt szünet, s most a har­madik forduló kezdődött el. Az üléseken történtekről a kölcsönös megegyezés alap­ján, tájékoztatókat nem ad­nak ki. Azt azonban a mind­két oldalon elhangzott, az ülést megelőző legmagasabb szintű megnyilatkozásokból tudjuk, hogy milyen utasítá­sokkal érkeztek a delegációk újra a svájci konferenciává- rosba. Mint szovjet részről nyilvánosságra hozták: ké­szek radikális leszerelési megállapodásokra, természete­sen azonban a szigorú kölcsö­nösség alapján. Ez logikus is, hiszen közismert, hogy jelen­leg egyensúlyi helyzet van a két világhatalom nukleáris arzenáljában. Vagyis: nem lehet szó arról, hogy bárme­lyik fél egyoldalú fegyverzet­csökkentést követeljen a má­siktől, hiszen ezzel megbom­lana a jelenlegi egyensúlyi helyzet, s csorbát szenvedné­nek az érintett tárgyalópart­ner biztonsági érdekei. Sajnos az amerikai vezetés ezt nem alkarja elismerni. Reagan elnök ugyan az utób­bi időben békülékenyebb hangnemet használ a Szov­jetunió irányában, s annak szükségességét elismeri, hogy a két világhatalomnak együtt kell működnie a fegyverzet­korlátozásban és a feszültsé- gi gócok felszámolásában. De továbbra is azt állítja — a tényekkel ellentétes módon —, hogy az Egyesült Álla­moknak még amolyan „pót­fegyverkezésre” vau szüksé­ge, hogy „utolérje számos területen” a Szovjetuniót. Ez­zel indokolta a múlt héten végrehajtott műholdelhárító fegyverkísérletet. Ezzel pró­bál érvelni akkor is, amikor utasítást ad ki, hogy folytas­sák a közepes hatótávolságú rakéta-nukleáris rendszerek további nyugat-európai tele­pítését. S erre hivatkozik, amikor elutasítja az atom­fegyver-kísérletek önkéntes szovjet szüneteltetéséhez való amerikai csatlakozást. E heti sajtónyilatkozatában pedig kereken elutasította, hogy Washington űrfegyverkezési programjának megszüntetésé­ről egyáltalán komolyan tár­gyaljanak mind a mostani genfi, mind pedig a két hó­nap múlva esedékes szovjet —amerikai csúcstalálkozón. MILYEN ŰJ JELENSÉG TAPASZTALHATÓ A REA- G AN-MEGN YIL ATK OZ ÁSOK VISSZHANGJÁBAN? Az amerikai elnök nyilat­kozatai mindig találtak bí­rálókra még a NATO-szövet- ségesek egyes befolyásos kö­reiben is. Ismert politikusok, nagy példányszámú lapok szemleírói fejezik ki aggodal­mukat. Egyrészt azért, mert attól tartanak, hogy a komp­romisszumoktól elzárkózó, merev washingtoni politika, amely kísérő jelensége a to­vábbi fegyverkezésnek, veszé­lyezteti a fegyverzétkorlátozá- si megállapodások esélyeit. Túl ezen, felvetik, hogy a NATO-országok mind hátrá­nyosabb propagandahelyzetbe is kerülnek az elutasító ma­gatartás nyomán. Nehéz meg­magyarázni a közvélemény­nek, hogy miért mond az amerikai elnök „nem”-et min­den szovjet javaslatra szinte abban a pillanatban, aho­gyan az elhangzik. De nem ez az új jelenség, hanem az, hogy az Egyesült Államokban is szélesedik az a tábor, amely bírálja Rea­gan e megnyilatkozásait. Ezek elsősorban a Demokra­ta Párt törvényhozásbeli ve­zetői köré tömörülnek. Rea­gan bírálói különösen azt az elnöki kijelentést vették cél­ba, amely szerint az Egyesült Államok űrfegyverkezési ter­vei nem képezhetik alku tár­gyát a Szovjetunióval való legmagasabb szintű tárgyalá­sokon sem. Véleményüket leg­határozottabban Paul Warnke volt nagykövet fogalmazta meg, aki az amerikai küldött­séget vezette a SALT—II. tárgyalásokon: „Ha Reagan valóban komolyan gondolja, amit mondott — nyilatkozta Warnke —, akkor ez minden­fajta leszerelési megállapodás lehetőségét kizárja.” Az el­nök bírálói felvetik: „Wa­shingtonnak a realitások szem előtt tartásával a kompro­misszumokra kell törekednie, s nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket diktálhas­son ...” MIÉRT NYOMULTAK BE DÉL-AFRIKAI CSAPATOK ANGOLÁBA? Az ürügy isimét osak a ré­gi. Pretoria azt állítja, hogy a SWAPO, a Namíbia! Fel­szabadítás! Szervezet gerillái ellen intéz „katonai csapást”. Ezek a Botha-kormány rna- ; -arázkodása szerint a dél­afrikai csapatok által meg­szállva tartott Namíbiában végrehajtót akcióik után a szomszédos Angolában keres­nek menedéket és kapnak ott kiképzést is további „beveté­sekre”. Többszörösen hamis ez az „érvelés”. Egyrészt azért, mert a dél-afrikai kor­mányzat az, amely az ENSZ minden eddigi határozatának semmibevételével katonai erőivel megszállva tartja Na­míbiát és megtagadja e terü­let lakosságától a független­séget Másrészt az sem igaz, hogy a SWAPO Angolából kiindulva folytatná felszaba­dító küzdelmét. A szabadság- harcosok magában Namíbiá­ban folytatják küzdelmüket. Túl mindezen, Luanda és Pretoria között érvényes egy olyan szerződés, amelyben a Dél-afrikai Köztársaság kor­mánya kötelezettséget vállalt, hogy tiszteletben tartja An­gola határait és nem hatol be többé semmiféle jogcímen az országba. A hét második felében már olyan jelentések érkez­tek a térségből, hogy • a dél­afrikai csapatok a légierő tá- mogatásávad 250 kilométerre nyomultak előre angolai te­rületen. Megközelítették az UNITA nevű ellenforradalmi fegyveresek egyik fő bázisát amely a pretoriai behatolást megelőzően válságos helyzet­be került a luandai haladó kormány csapatainak offenzí- vája miatt. A cél nyilván­való: Pretoria „felmentő se­reget” küldött az általa támo­gatott ellenforradalmár ter­roristáknak. Azzal szeretné megakadályozni e számára fontos góc szétverését, hogy elvonja onnan az agresszió visszaverésére az angolai kor- mányosapatokai;, hogy így az ellenforradalmárok közben újjászervezzék soraikat az or­szág délibb területein. S ha pedig ez a katonai nyomás nem jár sikerrel, akkor nyil­ván arra is sor kerülhet, hogy a dél-afrikai csapatok közvetlenül harcokba is bo­csátkozzanak a luandai kor­mány erőivel. Túl az UNITA megsegíté­sén azonban nyilván dél-af­rikai belpolitikai okai is van­nak a pretoriai akciónak. A Botha-kormány erőt akar mutatni, hogy így megfélem­lítse a jogaiért immár hetek óta hevesen tüntető többségi fekete bőrű lakosságát. A fe­hér kisebbség urainak re­ceptje szerint a „lecke” a kö­vetkező lenne: a fajgyűlölő kormány annyira erős, hogy a pattanásig feszült belső helyzet ellenére, még külföl­dön is lecsapjon. Csakhogy ezt az agressziót még a Botha-kormány legki­tartóbb támogatói sem tudják immár védelmezni. Ezért volt kénytelen megszólalni a wa­shingtoni külügyminisztérium is az ügyben. Első ízben az ilyen behatolások történeté­ben az amerikai hivatalos szóvivő elítélte a pretoriai kormányt, s a támadás meg­szüntetésére hívta fel. A dél-afrikai támadás miatt benyújtott angolai panasz megvitatására pénteken ülést kezdett az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Charles Hernu hadügymi­niszter lemondott, Pierre Lacoste tengernagyot, a DGSE (a külföldi hírszerzés­sel megbízott titkosszolgálat) vezetőjét pedig leváltják, s a hadügyminiszter utódja foly­tatja majd a vizsgálatot a Rainbow Warrior-ügyben — jelentette be pénteken Lau­rent Fabius miniszterelnök. A miniszterelnököt csütör­tök este Mitterrand elnök fel­szólította, hogy haladék nél­kül hajtson végre személyi és szükség esetén strukturális változásokat is a titkosszolgá­lat „fogyatékosságainak” fel­számolására. Az elnök tart­hatatlannak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben a sajtó új elemeket közöl a Rainbow Warrior-ü gyről, azok realitását nem lehet értékelni, mert az illetékes szervektől nem lehet megkapni a szüksé­ges információkat. A miniszterelnök a köztár­sasági elnökhöz intézett leve­Stockhofm Szovjet felszólalás Az európai bizalom- és biz­tonságerősítő, valamint le­szerelési konferencia pénteki ülésén az NDK és Csehszlo­vákia képviselője ismertette azt a javaslatot, amelyet kor­mányuk tett az NSZK kor­mányának, hogy kezdjenek tárgyalásokat a közép-európai vegyifegyver-mentes övezet létrehozásáról. Oleg Grinyevszkij, a szov­jet küldöttség vezetője kije­lentette, hogy az NDK .és Csehszlovákia kezdeményezése egybeesik a Varsói Szerződéi tagállamai 1983. januári ja1 vaslatával, amely szerint Európát mentesíteni kellene a vegyi fegyverektől. Gri- nyevszkij emlékeztetett Mi­hail Gorbacsov legutóbbi ki­jelentésére, hogy ha Közép- Európában vegyifegyver-men­tes övezetet létesítenének, ak­kor a Szovjetunió — alapvető külpolitikai elveinek megfele­lően — kész lenne garantálni és tiszteletben tartani ennek az övezetnek a státusát. Ez akkor lépne érvénybe, ha az Egyesült Államok is hason­lóan járna el — mondta a szovjet küldöttségvezető. Az idén ötvenéves sztahano­vista mozgalom veteránjaival, a szocialista munkaverseny­ben élenjáró dolgozókkal ta­lálkoztak pénteken az SZKP vezetői a párt központi bi­zottságának székházában. A találkozón Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mon­dott beszédeit a szovjet nép­gazdaság, a dolgozó kollektí­vák legidőszerűbb feladatai­ról. Gorbacsov bevezetőben fel­idézte a sztahanovista mozga­lom születését, megállapítva, hogy azokban az években a fiatal szovjet állam az idővel versenyt' futva1 gyors ütemű iparosítást hajtott végre. Az SZKP alapvető belpoli­tikai törekvése a Szovjetunió társadalmi és gazdasági meg­újítása, a tudományos és mű­szaki haladás, a fegyelem és a rend szakadatlan erősítése az élet minden területén — emlékeztetett rá Mihail Gor­bacsov. — A szovjet gazda­ság fejlődését dinamikusabbá kell tenni. A 2000-ig hátralevő három ötéves terv alatt el kell érni, hogy az ország ipa­ri potenciáljának a növekmé­nye annyi legyen, mint a szovjethatalom korábbi évei­ben létrehozott teljes ipari potenciál. Ezt az ütemet maga az élet, annak szükségszerűségei diktálják — szögezte le az SZKP KB főtitkára. — Nö­velni kell a szovjet emberek jólétét, s olyan szinten kell tartani az ország védelmi ké­pességét, amely maradéktala­nul biztosítja a Szovjetunió­nak és szövetségeseinek a biztonságát. Az SZKP fele­iében közölte, hogy Lacoste tengernagy nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, voltak-e a francia titkosszol­gálatnak a már Ismert sze­mélyeken kívül más ügynökei is Üj-Zélandon. A miniszterelnök továbbá közölte, hogy Hernu hadügy­miniszter pénteken délelőtt felkereste és kijelentette: he­lyesnek tartja, ha benyújtja lemondását. A miniszterelnök azt javasolta a köztársasági elnöknek, hogy fogadja el a hadügyminiszter lemondását. Utódjának folytatnia kell eb­ben az ügyben a vizsgálatot, s a következő napokban be kell azt fejeznie. Mitterrand elnök hétfőn délután elfogadta Charles Hernu hadügyminiszter le­mondását és Paul Quiles vá­rosrendezési, lakásügyi és közlekedési minisztert nevez­te ki utódává. Quiles eddigi tárcáját államtitkára, Jean Huroux veszi át (Folytatás az I. oldalról.) után, az oszakai nemzetközi repülőtérre hajtatott, ahol a Malév különrepülőgépe vára­kozott. Búcsúztatására a repülőté­ren megjelentek Isti Toru pro­tokollfőnökkel az élen, a ja­pán külügyminisztérium ma­gas rangú képviselői, és ott volt Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete is. A TU—154-es külön gép he­lyi idő szerint péntek dél­után 1 Spórakor — magyar iao'szerint reggel 9 órakor—, szállt fel. "Lázár’ György és kísérete — Horn Gyula külügyi, Török István külkereskedelmi ál­lamtitkár, Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke és Székács Imre, a Ma­gyar—Japán Gazdasági Klub magyar társelnöke — ma es­te érkezik haza. ★ „Állásfoglalás a japán—ma­gyar kapcsolatok erősítése mellett”, „A nemzetközi fe­szültség enyhítésének szorgal­mazása”, „Magyarország foly­lősségteljes, történelmi jelen­tőségű választás előtt állt, s úgy döntött, hogy a társadal­mi-gazdaság meggyorsításá­val kell elérni a társadalom minőségének megváltoztatá­sát. A_ figyelmet most az el­határozott intézkedések vég­rehajtására, a konkrét cselek­vésre, a nem könnyű hétköz­napi munkára kell összponto­sítani. Moszkvában pénteken nyil­vánosságra hozták az SZKP és a Japán Szocialista Párt küldöttségei között szeptember 17-én megtartott tárgyalások­ról elfogadott közös közle­ményt. A dokumentum megállapít­ja, hogy a tárgyalásokon vol­tak ugyan bizonyos nézetelté­rések a két párt képviselői között, ám a megvitatott kér­dések többségében teljes volt az egyetértés. Mindkét rész­ről leszögezték, hogy a véle­ménykülönbségek nem aka­dályozhatják az SZKP és a Japán Szocialista Párt közöt­ti baráti kapcsolatok fejlesz­tését. A nézeteltérések meg­szüntetése érdekében mind­két párt erőfeszítéseket fog tenni. A tárgyaláson a két párt küldöttségei megállapították, hogy nyugtalanító mértékben kiéleződött a nemzetközi fe­szültség. Az SZKP és a JSZP véle­ménye szerint — mutat rá a közlemény — a kozmikus térség militarizálása vissza­fordíthatatlanná teheti a nuk­leáris fegyverkezési versenyt. Mindkét párt nagyon nyugta­lanítónak tartja, hogy az Egyesült Államok a világ né­peinek tiltakozása ellenére kísérleteket folytat és kutatá­sokat végez az úgynevezett hadászati védelmi kezdemé­nyezés keretei között. Az SZKP és a JSZP meggyőződé­se szerint hamis, megtévesz­tő az amerikai kormányzat­Az Olasz Kommunista Párt 17. kongresszusán — amelyre a legfrissebb bejelentés sze­rint április második felében kerül sor Firenzében — a kommunisták rendkívül nyílt vitát akarnak folytatni, amelyhez a tagság a pártfó­rum előkészítésének minden egyes szakaszában értékes módon járulhat hozzá. Erről Achille Occhetto, az OKP vezetőségének és titkárságá­tatja a gazdaságirányítási rendszer reformját” — ilyen és ehhez hasonló címekkel tu­dósítottak a pénteki tokiói polgári lapok Lázár György előző napi sajtóértekezletéről, amelyre a Japán Nemzeti Sajtóklubban került sor. A Minisztertanács elnökének sajtókonferenciájáról a legte­kintélyesebb napilapok egy­aránt részletes beszámolót kö­zöltek, s csaknem mindegyik fényképes tudósítást jelente­tett meg. Ezek hangneme és terjedelme újólag bizonyítot­ta, hogy a két ország kapcso­latainak történetében első kormányfői látogatás a japán sajtóban megkülönböztetett visszhangra talált. A Nihon Keizai Simbun, a szigetországi üzleti körök lapja kiemelte, hogy Lázár György a Japánnal való gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sére szólított fel. A többi napilap is nagy te­ret szentelt annak, amit a Minisztertanács elnöke a két­oldalú kapcsolatokról mon­dott. Egyaránt kiemelték, hogy Lázár György szerint Nakaszone Jaszuhiro minisz­terelnökkel teljes mértékben egyetértettek a két ország kö­zötti viszony, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés fejlesztésének szükségességé­ben. Az újságok beszámoltak arról, hogy a magyar kor­mány elnöke síkraszállt a ke­let—nyugati kapcsolatok meg­javítása mellett, s ezzel össze­függésben üdvözölte Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberre kitűzött csúcsta­lálkozóját. Lázár György — írták a lapok — szorgalmazta a Kelet és Nyugat közötti po­litikai párbeszéd mélyítését. nak az az állítása, hogy ez a „kezdeményezés” védelmi jel­legű, nincs semmi köze a nukleáris fegyverkezéshez, sőt elősegítheti a nukleáris lesze­relést. Szalju i-úrálkmás Folytatódnak a kísérletek Geofizikai és biológiai kí­sérletekkel, orvosi vizsgálar tokkal folytatták munkájukat a világűrben, pénteken a szovjet űrhajósok. Az öt kozmonauta a Szojuz T—14 űrhajón a Saaljut űr­állomásra juttatott berende­zéssel tanulmányozta a föld légkörének szervezetét, meg­határozta optikai és színképi jellemzőit. Bofívia Rendkívüli állapot A Bolíviai Munkásközpont (COB) csütörtökön az általá­nos sztrájk folytatására szólí­totta fel a bolíviai dolgozókat, tiltakozásul az országban be­vezetett szükségállapot ellen. A tizenkét napja tartó álta­lános munkabeszüntetés letö­résére a bolíviai kormány csü­törtökön rendkívüli állapotot vezetett be az országban. nak a tagja adott tájékozta­tást, amelyet a párt lapja, s L’Unttá is ismertetett pénteki számában. Már folyik a kongresszus tartalmi előkészítése, leg­alábbis a párt illetékes szer­vei felmérik, hogy milyen témák, kérdések köré csopor­tosítsák a vita platformját jelentő dokumentumok tar­talmát. Árkus István A Rainbow Wairior-ügy hullámai Lemondott Charles Hernu Mihail Gorbacsov beszéde Minőségi változás szükséges Moszkvai közös közlemény Megfékezhető a fegyverkezés Az Olasz KP nyílt vitát kíván folytatni Kongresszusi előkészületek

Next

/
Thumbnails
Contents