Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

1985. SZEPTEMBER 11., SZERDA Halálos balesetek ügyében Ok: a sok alkohol A rendszeres ellenőrzés és a következetes intézkedések el­lenére még mindig sok az it­tas gépkocsivezető az utakon. Akadnak olyanok is, akik haj­lamosak bocsánatos bűnnek tekinteni, ha valaki néhány pohár szeszes italt felhajtva vesz részt a forgalomban. Ám tragikus esetek sora figyel­meztet arra, hogy az italos emberek milyen veszélyesek mások és önmaguk életére, testi épségére. Az utóbbi időben a Buda- környéki Bíróság két alkalom­mal hozott ítéletet, halált oko­zó ittas járművezetés bűn­ügyében. Nem volt kivilágítva Az egyik tragikus eset Szi- getszentmiklóson a Csepeli úton történt, ahol Putnoki Gyula vezette a Szigetfő Ter­melőszövetkezet erőgépét, mellyel egy négy és fél méter szélességű vetőgépet vontatott. Putnoki Gyula a termelőszö­vetkezet tanyabejárójának kö­zelében az út közepére kormá­nyozta a vontatványt. Ekkor a kivilágítatlan vetőgép úgy helyezkedett el, hogy az úttest menetirány szerinti jobb olda­lán 0,7 méter, a bal oldalán 0,5 méter széles sávot hagyott sza­badon. Szemben az úttest menet­irány szerinti jobb oldalán kö­zeledett 60—65 kilométer/óra sebességgel egy motorkerék­pár, melyet Kocsis Penka ve­zetett. Utasa a testvére, Kocsis Aladár volt. A motorkerékpár a kivllágí- tatlan vetőgépnek hajtott és az ütközés következtében a két testvér a földre zuhant. Kocsis Aladár olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy néhány nappal később a kórházban meghalt. A motorkerékpár ve­zetője is súlyosan megsérült. Jogosítvány nélkül A baleset időpontjában Put­noki Gyula vérében 2,22—2,52 ezrelék véralkohol koncentrá­ció volt, amely a közepes és a súlyos fok határán áll. A Budakömyéki Bíróság Putnoki Gyulát halált okozó ittas járművezetés büntette miatt 3 év szabadságvesztésre ítélte és további 3 év 6 hónap­ra a közúti járművezetéstől el­tiltotta. Az ítélet nem jogerős. A másik tragikus kimene­telű bűntény vádlottja Perei Péter, akit korábban már ittas járművezetés miatt pénzbün­tetésre ítéltek és a közúti jár­művezetéstől is 1 év és 4 hó­napra eltiltottak. A férfi idén március 30-án reggel 8 óra körül budapesti lakásáról érvényes vezetői en­gedély nélkül egy rendszám nélküli, a szakértői vélemény szerint a műszaki előírásoknak nem megfelelő Skoda S 100-as típusú gépkocsival Pécelre, majd ismerőseivel Erdőkertes­re ment. Ott betért a Diófa vendéglőbe, ahol ivott, majd a közeli ABC-ben is feltankolt néhány üveg sört és abból is fogyasztott. Amikor Erdőkertesről dél­után 2 óra körül Pécelre in­dult, a kocsiban három utast is szállított. Pécelen tovább it­tak a Gomba nevű vendéglő­ben, majd egy cukrászdában is. Délután 4 órakor Perei Pé­ter Budapestre hajtott, majd onnan visszatérve Pécelre, to­vább folytatta az italozást. Es­te 7 óra körül már meglehető­sen illuminált állapotban ha­ladt a jól kivilágított MÁV- állomás előtti úton 50—60 ki­lométer/óra sebességgel. Egy utast is szállított. A kocsi előtt az úttest jobb szélén két gya­logos haladt. Perei Péter ittas- sása miatt nem tudott megfe­lelően kerülni és így gépkocsi­ja elejével elütötte az egyik gyalogost: Deák Lászlót, aki a gépkocsi elejére zuhant, majd innen távolabb az úttestre esett. Ámokfutó autós Az ámokfutó autós ekkor nem állt meg, bár utasa erre hangos kiáltással többször fel­szólította.^ Végül a fénysorom­pó tilos jelzésénél tartóztatták fel a kocsiját. A balesetnél Deák László olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Perei Péter vérében 2,92—3,16 ezre­lék közötti alkohol volt, ami súlyos fokú befolyásoltságot jelent. A Budakömyéki Bíróság halált okozó ittas járművezetés és segítségnyújtás elmulasztá­sának bűntette miatt Perei Pé­tert 4 év és 8 hónap szabad­ságvesztésre ítélte és további 6 esztendőre a közúti jármű ve­zetéstől eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit Jogi tanácsok Blcs nem emsradff végrendelet • Lakás-hasz- náflafbavéteii dsg 0 Felmentés, indokolt esetben O Lehet-e kérni a haszon- élvezeti jog megváltását, korlá­tozását? Meghalt a férjem, egy csa­ládi ház ingatlan maradt utá­na, amelyben laktunk. Vég­rendelet nem készült. Férjem­nek első házasságából két gyermeke él, akik apjuk ha­lála után nyomban eljöttek hozzám, és felszólítottak, hogy az ő örökségükből költözzek ki, az ingóságokat magammal vihetem. Még nem is volt ha­gyatéki tárgyalás, hogyan te­hetnek velem ilyet? Olvasónknak törvényes öröklésen alapuló haszonélve- vezeti joga van, az általa nem örökölt házon. Ez holtáig, il­letve az újabb házasságköté­séig az ott lakás háborítatlan­ságát biztosítja. Az ,örökösök eljárása törvénytelen. Olvasónk levelében említi, hogy nem szeretne mostoha gyermekeivel vitába kevered­ni, megteheti-e, hogy ellen­szolgáltatás fejében lemond a hasznonélvezeti jogáról, ha igen, mi ennek a módja és mire tarthat igényt? A Polgári Törvénykönyv le­hetővé teszi a haszonélvezeti jog megváltását, illetve kor­látozását. Ezt a hagyatékel­járás befejezéséig kell kérni, ennek hiányában 'az örökha­gyó halálától számított egy éven belül az illetékes' köz­jegyzőtől. Olvasónk által la­kott lakásra, az általa hasz­nált berendezési és felszere­lési tárgyakra nem lehet kér­ni a haszonélvezet megváltá­sát. A jogszabály ezzel az in­tézkedésével az özvegyet védi, nehogy lakásától, ingóságaitól megfosszák. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénz­ben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökös­ként a leszármazókkal együtt örökölne. Levélírónknak tehát, mivel férjének két gyermeke van — haszonélvezeti jogának fejében a hagyaték vagyon egyharmadát kell megkapnia. Ami e haszonélvezeti jog korlátozását illeti, azt a jog­szabály szerint csak a leszár- mazók kérhetik, mégpedig idő­beli korlátozás nélkül, tehát bármikor. A korlátozás azon­ban csak olyan mértékű lehet, hogy a házastárs szükségle­teit az ily módon maradt ha­szonélvezeti jog is biztosítsa. Az özvegy szükségleteinek biztosításánál figyelembe kell venni az ő saját, valamint örökölt vagyonát, keresetét. Olvasónk tehát megteheti, hogy lemond a haszonélvezeti jogáról, az ismertetett igé­nyek támasztása mellett. £ Mennyi lakás'használat­bavételi díjat kell fizetnie a jogcím nélkül lakó személy­nek? P. Zoltánná írja, hogy nős fivére jogcím nélkül maradt vissza a lakásban. Volt ugyan az elhunyt és közte eltartási szerződés, de annak megköté­sétől nem telt el egy esztendő. Amennyiben olvasónkat jóhi­szemű, jogcím nélküli lakás- használónak minősítik, és egyébként tanácsi bérlakásra jövedelmi, vagyoni és szociá­lis helyzete folytán nem lenne jogosult, a lakás kiutalása ese­tén a lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj há­romszoros összegét kell fizet­nie. A lakás-használatbavételi díj mértékét a lakás nagysá­ga (szobaszáma és alaoterü- lete), minősége (komfortfoko­zata) és területi elhelyezke­dése (településcsoportja) alap­ján kell megállapítani. A la­kás 2 szoba komfortos, me­gyei városi tanácsi lakás. Alapterülete 70 négyzetméter. A kérdezett lakás használat­bavételi díja a következők sze­rint alakul: alapdíj 44 ezer forint. Ezt kellene fizetni, ha a lakás nagysága az átlagos lakás alapterületét — kétszo­bás komfortosnál — az 53 négyzetmétert nem haladná meg. Mivel a lakás ennél na­gyobb, a rendelkezés szerint, az alapdíj mértéke annyiszor 1 százalékkal növelhető, ahány négyzetméter az eltérés. Je­len esetben 17 négyzetméter­rel nagyobb ez a lakás az át­lagosnál, ezért 7480 forinttal növelni kell az alapösszeget, és így olvasónk fivérének (44 000 + 7'480) 51 480 forint lakás-használatbavételi díjat hárommal szorozva, vagyis 154 440 forintot kell fizetnie. Megjegyzendő, hogy a növelés, illetve a csökkentés mértéke azonban az összkomfortos és komfortos lakásnál 20 száza­lék. félkomfortos és komfort nélküli lakásnál pedig legfel­jebb 15 százalék lehet. Az előbbiek szerint megállapított Az ajándékozás olyan szer­ződés, amelynek szóbeli vagy írásbeli megkötésével az egyik fél a saját vagyona ro­vására a másiknak ingyenes vagyoni előnyt köteles juttat­ni. Sokan tehát azt gondol­ják, túlzó ez a megfogalma­zás, hiszen ha valaki kap va­lamit, örüljön ennek, és ne követelőddzék. Pedig ha az ajándékozó megígérte, az ajándékozott elfogadta azt a bizonyos dolgot, amire nézve az ajándékozási szerződés lét­rejött, a megajándékozott kö­vetelheti, hogy az ajándékot szolgáltassák ki neki. írásba foglalva Általában nem köti sem­miféle formához a jogsza­bály az ajándékozási szerző­dés megkötését — kivéve az ingatlanajándékozás esetét. Ezt írásba kell foglalni, továbbá az ingatlan-nyilván­tartásba is be kell jegyezni. Tehát nem elég, ha a szülő a gyermeke számára írásbeli szerződésben biztosítja telkét vagy házát, a tulajdonjog át­ruházását be is keli jegyez­tetni. Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó ak­kor tagadhatja meg, ha bi­zonyítja, hogy a szerződés teljesítése .tőle el nem várha­tó. Vagy azért, mert a kö­rülményeiben, vagy azért, mert a megajándékozotthoz fű­ződő viszonyában olyan lé­nyeges változás ment végbe, Fontos tudnivalók az ajándékozásról Szerződés ingyenes előnyről díj mértéke tovább növelhe­tő, legfeljebb huszonöt száza­lékkal (pl. kiemelt övezet), il­letve csökkenthető (pl. külö­nösen kedvezőtlen műszaki állapot), legfeljebb ötven szá­zalékkal. A jogszabály szo­ciálpolitikai kedvezményeket is biztosít a bérlőinek, maxi­málisan 80 százalékig. • Vidéken lakó és dolgozó a (óvárosban vehet-e lakást? N. Zoltánné Nagykőrösről akar Budapestre költözni, az eladott ház árából a főváros­ban lakást venni. Lehetsé­ges-e ez? — kérdezi. A fővároson kívül lakó csak akkor vásárolhat Budapesten lakást, ha az előírt tulajdon- szerzési képességgel rendelke­zik. A fővárosi ingatlanszer­zésről szóló 50/1982. évi mi­nisztertanácsi rendelet és a végrehajtásra kiadott 23/1982. ÉVM. rendelet szerint a fő­városban ingatlan tulajdonjo­gát vétel vagy csere útján csak az szerezheti meg. aki­nek a fővárosban legalább 5 éve állandó bejelentett lakása vagy állása van. Aki ilyennel nem rendelkezik, indokolt esetben (pl. közérdek, nyomós magánérdek) ez alól felmen­tést kaphat. Olvasónk esete nem hisszük, hogy ilyen len­ne, legalábbis ez nem állapít­ható meg leírásából. Hangsú­lyozzuk, csak rendkívüli indo­kolt esetet vesz figyelembe a főváros tanács elnöke. Ha a házastársak vagy az egyenes­ági rokonok között csak egyi­kük rendelkezik az említett feltételekkel, pl. olvasónk fér­je 5 éve a fővárosban dol­gozna, akikor a másik félnek már nem szükséges-.a feltéte­lekkel rendelkeznie. Ingyenes Jogi tanácsadás minden csütörtökön délután 5—7-lg a Hírlapkiadó Vállalat székházéban (VIII. kér., Bla- ha Lujza tér 3.). Dr. M. J. Hatórás munka mellett vgmk fj A munkaidőt főfoglalkozású 2 munkaviszonyban a vállalat — ^ kérésünkre — napi 6 órára ^ csökkentette. Ezzel több időt í fordíthatok a vállalati gazda- Z sági munkaközösség ügyeinek 2 vitelére — írja levelében egyik J olvasónk —, de állítólag lé- 4 nyégésen magasabb társada- y lombiztosítást kell fizetni. Va- v lóban ígj^van ez? Olvasónk, mint a vállalati gazdasági munkaközösség ■tagja, társadalombiztosítási szempontból csak addig a na­pig volt kiegészítő tevékeny­séget folytató, ameddig mun­kaviszonyában a munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt elérte. Azzal, hogy a vállalat a munkaidőt csökkentette, a vállalati gazdasági munkakö­zösség tagja a gazdasági munkaközösségekre vonatko­zó általános szabályok sze­rint a 17/1975. (VI. 14.) MT. számú Vendelet 271 §-ában meghatározott I—XXI. osztály szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. TÍZ NAP R2N PE&ETEI A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet módosításáról az új vállalat- vezetési formákat illetően a 38/1985. (VIII. 27.) MT számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 32. szám.) Az államigazgatási és igaz­ságszolgáltatási dolgozók mun­kaviszonyának egyes kérdései­ről — főtanácsosi, tanácsosi cím adományozhatóságáról és a vele járó pótlékokról — a 39/1985. (VIII. 27.) MT és a 11/1985. (VIII. 27.) ME számú rendeletek intézkednek. (Ma­gyar Közlöny 32. szám.) A tanácsok VII, ötéves ter­vének készítéséhez szükséges adatszolgáltatásról a 2/1985. (VIII. 27.) OT számú rendelet rendelkezik. (Magyar Köz­löny 32.) A vállalatok üzemi személy­gépkocsi-használatának egyes kérdéseiről ugyanitt jelent meg a 8/1985. (VIII. 27.) számú IpM rendelkezés. Felesleges előírások nélkül A felvonók kezeléséről A Magyar Közlönyben meg­jelent az építésügyi és város- fejlesztési miniszter rendele­té, amellyel módosította a fel­vonók létesítéséről, üzemelte­téséről és ellenőrzéséről 12 év­vel ezelőtt kiadott jogszabályt. A változtatások igazodnak a felvonók új szabványában meghatározott magasabb mű­szaki követelményekhez, to­vábbá megszüntetnek felesle­ges és bürokratikus előíráso­kat. A módosítás egyebek között lehetővé teszi, hogy 14 évesnél fiatalabb gyermek is egyedül használhassa a személyfelvo­nót, szüleinek felelősségére. Ám arra mindenképpen szük­ség van, hogy a gyermekek és a felnőttek egyaránt alaposan megismerjék a felvonó hasz­nálati utasítását. Ezért fontos előírás, hogy a felvonó helyes működtetésének szabályait, az esetleges veszélyforrásokat tartalmazó tájékoztatót elhe­lyezzék a lift fülkéjében. Az indítókaros működtetésű és hasonló műszaki megoldású — teher- és betegszállító, áru­házi, stb. — felvonókat to­vábbra is csak vizsgázott ke­zelők vezethetik. Űj előírás, hogy az egy évnél hosszabb időre leállított felvonó újbóli üzembe helyezéséhez is hasz­nálatbavételi engedély szük­séges. Fontos követelmény, hogy minden felvonónak le­gyen olyan kezelője, aki üzemzavar esetén gondoskodik a liftben rekedt személyek biztonságos kimentéséről. A felvonókezelés módosított szabályai október 1-től lépnek hatályba. Fekete sarok Ittas vezetésért... a következők jogosítványát vonták be A közelmúltban ittas vezetés miatt: Sorecz Zoltán lakatos, Kerepestarcsa, Baross u. 8., 5 hó­napra, Gott János betanított munkás, Tóalmás, Rákóczi u. 23., 1 évre, Klausz Sándor eladó, Pilisszentkereszt, Lenin u. 69., 2 hónapra, Zümbik Ferencné raktárvezető, Budakalász, Magyar u. 75., 2 hónapra, Haizer József fényező, Budaörs, Szegfű u. 11/2., 2 év 6 hónapra, Müller János csoportvezető, Pilisvörösvár, Akácfa u. 34., 2 év 2 hónapra, Mezei László, kazánfűtő, Budakeszi, Erdő u. 88., 1 év 6 hónapra, Madarász László üzletvezető-helyettes, Páty, Somogyi B. u. 15., 1 évre, Vecsei Péter Páty, Somogyi B. u. 15., 1 év 8 hónapra, Gcsh- ter István Pilisvörösvár, Madách I. u. 4L, 1 év 8 hónapra, Varga András szakoktató. Budakeszi, Rákóczi u. 51., 1 év 4 hó­napra, Hegedűs Sándor műszerész, Budakeszi, Szél u. 22., 3 évre, Gál András ács-állványozó, Budajenő, Tolbuchin u. 5., 1 év 10 hónapra, Karacs István segédmunkás, Budaörs, Vig u. 44., 1 év 6 hónapra, Rimclc Péter gépkocsivezető, Budaörs, Buda­pesti u. 93., 1 évre, Szekerka Miklós szakmunkás, Nagyková­csi, Park u. 43., 2 évre, Tóth Csaba műszerész, Solymár, An­na u. 12., 2 év 4 hónapra, Kiss Miklós autószerelő, Budaörs Orgona u, 27., 1 év 6 hónapra. galmazás, no és a tartási kö­telezettség megsértése.­Jó, ha az ajándékozó közli azt a föltevést (még jobb, ha írásba foglalja), amire gon­dolva az ajándékot adta. Pél­dául nagynéni, nagybácsi az­zal a föltétellel ad unokahú­gának egy részt a telkéből, hogy az majd, amikor ő be­teg lesz, gondozza, ápolja. Te­hát nem öröklési szerződést köt vagy végrendeletet ké­szít, hanem a vagyoni részt előbb adja, a feltétel megva­lósulását később várja el. Ezüstróka bunda Ám ha ez a feltétel meg­hiúsul, az ajándék visszakö­vetelhető. Mint ahogy az a férfiú is visszakövetelheti ex- menyasszonyától az édesany­jától származó értékes ezüst- rókabundát, aki azt a házas­ságkötés reményében adta, de a visszalépő ara birtokában már nem akarja hagyni. Ilyen bunda nem tekinthető szoká­sos mértékű ajándéknak. A szokásos mértékű aján­dék az, amit névnapra, szü­letésnapra adnak, és valójá­ban nem gyarapítják a meg­ajándékozott vagyonát. Eze­ket nem lehet visszakövetelni Dr. K. É. tása veszélybe került. Ebben az esetben is további feltétel, hogy az ajándék még meg­legyen, és annak visszaadása ne veszélyeztesse a megaján­dékozott létfenntartását. Ha az ajándék nincs rpeg, a helyé­be lépő érték ezen a címen nem követelhető. Második esetben, amikor a megajándé­kozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándéko­zónak vagy közeli hozzátarto­zójának a rovására súlyos jogsértést követ el, már szi­gorúbban rendelkezik a jog­szabály. Ebben az esetben nemcsak a meglévő ajándék, hanem az ajándék helyébe lé­pő érték is visszakövetelhető. A megajándékozott hálával tartozik az ajándékozónak; magától értetődik, hogy a . szülők, akik sokszor súlyos áldozatokat tesznek gyerme­keikért, ezt el is várják — legalább némi figyelmesség formájában. Azután ha a gyerekük, menyük, vejük, unokájuk nem valósítja meg a hozzájuk fűzött reménye­ket, elhatározzák magukat — visszakérik az ajándékot, ön­magában a tiszteletlenség, fi­gyelmetlenség nem alapozza meg az ajándékozási szerző­dés felbontását, illetve az ajándék visszakövetelését. An­nál inkább a testi sértés, rá­hogy emiatt a szerződés telje­sítésére nem kötelezhető. A körülményekben bekö­vetkezett változás alatt azt értjük, hogy még az ajándék átadása előtt az ajándékozni szándékozó anyagi helyzeté­ben lényeges romlás követke­zett be. És mivel az ajándé­kozás szívességi jellegű vi­szonyon alapul, elvárható, hogy a megajándékozott és az’ ajándékozó között jó le­gyen a viszony. Ha ez még az ajándék átadása előtt meg­romlik, méltánytalan lenne' az ajándékozót ígéretének a teljesítésére szorítani. Mi a mérce itt? Érdekes, hogy az ajándékozó pusztán szeszély­ből nem térhet el szándéká­tól (például „szemtelenül-’ szól a gyerek a szülőhöz). A társadalmi megítélés a mér­ce. Ha az, akinek az ajándé­kot szánták, az ajándékozó­ról annak jó hírét sértő kife­jezéseket tesz mások előtt, vagy tettlegesen bántalmazza a neki vagy obi reszt juttatni szándékozót, akkor az aján­dékozás nem jön létre. Vissza a babaruhát! Sokakat érintő kérdés: mi­kor lehet visszakövetelni az ajándékot? Először is akkor, ha az ajándékozó létfenntar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents