Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

I Hosszú idő után először azonnal teljesíteni tudják a meg­rendeléseket a ceglédi téglagyárban. Naponta ötvenezer darab kisméretű téglának megfelelő mennyiségű nyerstégla kerül le a szalagokról. Apáti-Tóth Sándor felvétele Nyugdíjasoknak kedvezményesen Utazások, mindenkinek Együttműködés a Lokomotívvai A nyár általában a pihenés Műszaka, de van, akinek még­is munkacsúcsot jelent. Így van ez az utazási irodák do'- gozóinál is, hiszen az üdülni vágyók egymás kezébe adják a kilincset. — Mennyire tudják kielégí­teni a megnövekedett igénye­ket — kérdeztük Hartyányi Máriától, a Volán 20. Vál­lalat Ceglédi Üzemigazgatósá­ga Utazási Irodája területi íorgalomvezetőjétől. — A szezon nálunk már áp­rilisban megkezdődött, s elő­reláthatóan október végéig tart. Gondunk, hogy ilyenkor is annyi . autóbuszunk van, mint az óv kevésbé forgalmas papjain, pedig a duplájára is szükség ienne. Ez évben már 30 ezren utaztak a mi szerve­zésünkben, de voltak olyanok is, akik dsak szállást yagy ét­kezést rendeltek nálunk. Be­vált az úgynevezett „utcán át” akciónk-is,-amelynek kereté­ben ' egymásnak ismeretlen utazókból hoztunk össze együtt utazó csoportokat. Kedvelt volt közöttük a háromnapos Magas-Tátrába . menő jára­tunk, aminek részvételi díja — szinte teljes ellátással — 1600 forintba került. — Köztudomású, hogy az utazási igények meglehetősen különbözőek. Mit tettek a kis­nyugdíjasokért, a rokkanta­kért, s mit ajánlottak a tehe­tősebbeknek? — A nyugdíjasok olcsóbban, a rokkantak ingyen utazhat­nak autóbuszainkon. Nekik csak a szállást és az étkezést kell teljes áron téríteniük. Igé­nyes ügyfeleinkre is gondol­tunk. Részükre speciális uta­kat, igazi csemegéket szervez­tünk. . Idei slágerünket Brazí­lia és a Kanari-szigetek je­lentették. Az árak szerint a legol­csóbb utazási irodák közé tar­tozunk. Sajnálatos, hogy az utóbbi időkben a szálláskölt­ségek megemelkedtek. Nehéz helyzetben vagyunk, amikor az igénynek megfelelő olcsó he­lyet keresünk kedves ügyfe­leinknek. A Lokomotiv Utazá­si Irodával rendkívül jó a kap­csolatunk. Így tudtuk elérni, hogy Ausztriába talán tőlünk a legolcsóbb az utazás — Minden autóbuszon cso­portvezető ismerteti a látni­valókat. Honnan szerződtetik őket? — Idegenvezetőink szinte va­lamennyien ceglédiek. A cso­portokat jól vezetik, hiszen ná­luk felkészültségben nincs hiány. Valamennyi a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat tagja. A külföldi utaknál nem­csak az idegen országok kul­túrájának jó ismerői, hanem a nyelvben is megfelelően jár­tasak. — Mint elhangzott, az ősz sem jelent önöknek uborka- szezont, Mik lesznek legfőbb irányaik, feladataik? — A Lokomotív Utazási Iro­dával több ausztriai látogatást Szervezünk. Ebben az időszak­ban talán a legnépszerűbbek a budapesti színházlátogatá­saink is. Nemcsak kikapcsoló­dásra, hanem munkába me­nőknek és jövőknek is igé­nyelnek nálunk autóbuszokat. Így a betakarításnál segítő is­kolások egy részét is mi szál­lítjuk majd. Bujdosó Edit Rokonok, barátok érkeznek Megszépülnek, frissülnek sorra Cegléden a város főút­vonala menti zöldövezetek, te­rek, kis parkok. A város a vasárnapi nagy vendégfoga­dásra készül: ezrek látogatnak majd Ceglédre, hogy jelen le­gyenek az eseményen, a ka­tonai tiszthelyettesi eskütétel ünnepségén. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1985. AUGUSZTUS 7., SZERDA Tüzelak és sorszámok Nem koplalnak majd a kályhák Hét eleje, délidő. Cegléden a vasútállomás közvetlen kö­zelében egy árva lovas kocsi ácsorog a Tüzép-telepen, ra­kománya menetkész. Az épü­let bejárati falán fekete táb­la ismerteti fehér krétabetűk­kel, hogy jelenleg miből áll a készlet, mit vásárolhatnak, akiknek éppen most van módjuk vagy elhatározásuk, a téli fűtőanyag beszerzésére. Volt roham, szóvihar Kockás inges férfi érkezik, hóna alatt nyűtt aktatáska. Köszön, udvariasan érdeklő­dik: tatai brikett van-e? Ilyet szeretne, erre szól a megrendelés. Zsebéből hiva­talos kis papírt szed ki, mu­tatja, nem most csöppent ide, járt már itt, várt a sorára és szén helyett, egyelőre egy sorszám birtokosa. Szóval, mikor jut neki abból a ta­taiból? Udvariasan foglalkoznak vele. Igen, ezzel a sorszám­mal jönni, épp most idő­szerű. Csakhogy a tatai bri­kett reggel elfogyott. Folya­matos szállítást ígértek, vár­ják a következő szenesvo­natot. Ha rászánna kis időt. hogy holnap, holnapután is benézne, lehetőleg kora reg­gel. Viszont, ha a gyöngy­brikett megfelel, akár most fizetheti, vitetheti. Érdeklőd­nek, kályhával fűt avagy kiskazánnal, ugyanis a ka­zánosoknál a gyöngybrikett bevált. Próbálja ki esetleg. A férfi köszöni, ragaszkodik a tatai briketthez. Csend van hát most, a nemrég még a vásárlók ro­hamát és szóviharát, állt Tü­zép-telepen. Tény, hogy a ro­ham és a szóvihar nem volt alaptalan, az országos hely­zetből jutott ízelítő a ceglé­dieknek is. Rádióban hall­hatták, újságokban olvashat­ták, milyen eredményt ért el a hazái szénbányászat, mi minden pótolnivalója van, s hogyan alakul a külföldi szén rendelése, érkezése. Az is tény, hogy az embe­rek ragaszkodnak a megszo­kott tüzelőanyaghoz, egyrészt fűtőértéke, másrészt az ára miatt, amit éves költségveté­sükbe belekalkuláltak. Az ígéretet, hogy lesz elég, fenn­tartásokkal veszik tudomásul. A múlt téli tüzelőbeszerzés gondjaiból az idén n»m kér­nek. Szám, ha csúszik A Népszabadság a napok­ban a szénbányászattal fog­lalkozó cikkében az illetéke­sekre hivatkozva jelezte, a bányászok a lemaradást igye­keznék bepótolni és várha­tóan az import szén is befut. Erről az ígéretről tudnak a ceglédi tüzépesek i-s és ennek Cél: a veszteségforrás megszüntetése Az idén még érik a szőlő... Ceglédi lapunkban nemrégiben rövid cikk látott napvilágot Ker­tészeti kérdés címen. Az írás foglalkozik a csemői November 7. Tsz. ellenőrző bizottságának azzal a javaslatával, amely felhívja a fi­gyelmet a kertészeti főágazat mutatóinak kedvezőtlen alakulására. A veszteségforrás megszüntetésére javasolja a tsz-nek az amúgy is kis területű szőlő- és almaültetvények megszüntetését. Nos, e rövid hír kapcsán tollat fogott J. Béláné cse­mői olvasónk. Szerinte az el­lenőrző bizottság véleménye elhamarkodott, mert az ala­csony terméshozamok a szak­szerűtlen metszés következ­ményei. Egy-egy szőlő- vagy gyü­mölcsültetvény megszüntetése­kor, vagy már annak terve­zése hallatán is összefacsaro- dik a falusi ember szíve. De felkapja a fejét a városi la­kos is, hűha, kevesebb gyü­mölcs, magasabbak az árak, ezt már megint a mi pénz­tárcánk fogja megérezni — berzenkedik. Munkaigényes Hogy e tévhitet eloszlassuk — nincs itt szó sem a falusi ember bosszantásáról, sem a városi gyümölcsfogyasztó el­leni merényletről —, a témá­ban a legilletékesebbet, dr. Bödecs László megyei főker­tészt kérdeztük. — Mi a helyzet a csemői szőlő- és gyümölcsültetvények körül, miért merült fel a ja­vaslat megszüntetésükre? — A szőlőtőkék kivágására gazdaságossági meggondolások kényszerítik a tsz vezetőségét. A régebben telepített alacsony fej művelésű termesztési nőd rendkívül munkaigényes, s ez nagyüzemi gazdálkodás kers tében szinte megoldhatatlan feladatot jelent a tsz sza­mára. Hiszen a takarás, nyi­tás, harmatgyökierezés. met szés, kötözés stb., mind mind rendkívül sok munkáskezet igényel, s ebből van a legkeve­sebb, És nemcsak a metszésit, nincs már elegendő munkás­kéz, de a tagságnak szőlőt ka­pálni sem akaródzik kimenni, pedig ennél a művelési formá­nál — a közeli tőtávolságok miatt — o vegyszeres gyomir­tás megoldhatatlan. A szövetkezet kísérletezett a magas művelésű (kordon) ter­mesztési módok meghonosítá­sával is, s eleinte úgy látszott, ez meghozza gyümölcsét. Volt néhány kevésbé hideg, fagyos esztendő, amelyek után elfo­gadható terméseredményeket értek el. De az idei kemény télben még a jó kondícióban lévő ültetvények is komoly fagykárokat szenvedtek és nemcsak a megyében, hanem országszerte is. Köztudott, hogy szőlőink nemcsak a téli, de a kora tavaszi és őszi fagyoktól is károsodnak. S bár folynak már tudományos kí­sérletek a vegyszeres kezelési módok; eljárások kidolgozásá­ra — melyek a szőlő fagytűrő képességét javítanák —. ennek kézzelfogható eredményei ma még nincsenek. Addig pedig míg a fagyré- zisztencia kérdését nem tud­juk megnyugtató módon meg­oldani, a jelenlegi fajtákkal és termesztési technológiákkal a nagyüzemi szelőtermelés na­gyon kockázatos hatásfokú. Megértek a ki "ágasra — És mi van az almalige­tekkel. azok sem kerülik e' sorsukat? — A megszüntetésre java­solt almaültetvényeket még a 60-as években telepítették. Sajnos, gyenge adottságú, ho­mokos vidékre rossz termő­helyi viszonyok közé. Ráada sül nem a legjobb fajtakiva tasztással éltek hiszen a vad- alanyú, középmagas törzsű fák — gyönge termelői adottságuk miatt — eleve nem tudnak magas terméshozamot produ­kálni. Míg korábban azonban a terméseredmények megfe­leltek az akkori költségráfor­dításoknak, ma már figyelem­be kell venni, hogy az almás — hiszen 20-25 éves termő időszak van mögötte — a le­szálló hozamok szakaszába került. Magyarul kivágásra érett, túl van az amortizációs időszakon. Üzemi számítások alapján ugyanis kimutatható, hogy ilyen alacsony betakarí­tásnál már nem térül meg a növényvédelmi és munkará­fordítás. Jóllehet a kis term í- lőknek, az egyénileg gazdál­kodóknak, a 20-25 mázsás hek­táronkénti termésátlag (ennyi volt az utolsó években) meg nem olyan reménytelenül ke­vés, de nagyüzemi termelésnél ez az eredmény mélyen alat­ta van a még gazdaságos mi­nimális terméshozamnak (cse­mői viszonylatban 100-139 mázsa lenne kívánatos). Mit terem majd a föld — Mit táplálnak ezentúl a „m inka nélkül” maradt föl­dek. hogyan kívánják haszno­sítani őket? — Valószínűleg a földek többs égét szántóföldi művelés­be fonák. Az ősszel már m:n> egy r?3 hektárnyi területet rozzsá; kíván bevetni a tsz. Egyébként gondoskodtak a gyümölcs pótlásáról is. Inten­zív. jó fa jtaösszetételű szilvát telepítettek csaknem 50 hek­tárnyi területen. — A szö'ő- és almaültetvé­nyek sorsa tehát megpecséte lődött? — Bár a ga ..daságossági szá­mítások a kertészeti főágazat veszteségének okát egyértel­műen ezen ültetvények fenn­maradásában látják, a végső szót még nem mondtuk ki. Az ültetvények védelmét állam- igazgatási rendelet 'biztosítja ezért felszámolásukat is csak államigazgatási határozat en­gedélyezheti. Antal Piroska ismeretében tájékoztatják a szénért jövőket. Mivel a nyár eleji rohamot és az idegeket őrlő hangu­latot a sorszámok osztásával sikerült csendesíteni, tovább­ra is megmaradnak a sor­számosztásnál. A ceglédi csa­ládi otthonok legtöbbjét, $ még néhány intézményt, hi­vatalt, iskolai termet is szén­nel, fával fűtenek. Legkere­settebb az NDK-ból érkező brikett és a tatai. Hazai sze­net főként Ajkáról, Barinké­ról, Berentéről, Oroszlányból kapnak, régebben jött > bor­sodi szén is, de az egy ideje kimarad már a sorból. Mint a hét elején jelez­ték, a sorszámokkal a meg­rendelőknek a havi keretből adnak tüzelőt, ám természe­tesen csak annyit tudnak ér­tékesíteni, amennyi. beérke­zik. Jó, ha ki-ki figyeli a megszerzett sorszámot, mert ha itt a szén, a megrendelők hazaszállíttatják sorra, a ki­maradókat pedig csak egy-két napig tudják a listán szá­mon tartani. Ha túlságosan lemaradnak, legfeljebb a kö­vetkező havi kontingenshez kérhet új sorszámot, besoro­lást. Szeptemberi menetrend Hétfőn, augusztus 12-én le­het menni a ceglédi Tüzép- telepre, a szeptemberre vár­ható NDK briketthez sor­számot kérni. Hazai brikett­re, szénre sorszámot 14-én, szerdán adnak ki, a szeptem béri szállítmány terhére. Megtudtuk a telepen, hogy kokszot sorszám nélkül lehet vásárolni, tűzifánál sincsen sorszám, de fát meglehetősen rendszertelenül kapnak. Munkából jócskán jut a tüzelőtelepen dolgozóknak. Megértik az emberek türel­metlenségét, igyekeznek a nyugtató, biztató szóval sem fukarkodni és kérésük, hogy a szénért, fáért jövők is le­gyenek megértőek. Így mond­ták: türelem és közös, kölcsö­nös fegyelem kell. Bíznak benne, hogy télen minden háznál lesz elegendő tüzelő, nem kell fagyoskodni. Egy­úttal felhívták a figyelmet arra is, hogy az érvényben lévő tüzelőutalványokat szep­tember végéig lehet bevál­tani. E. K. Cikkünk nyomán Figyelmesebbet! A Ceglédi Hírlap 1985. má­jus 8-i számában „Hét végén nehezen érkezik a segítség” cí­men megjelent cikke alapján vizsgálatot folytattam, és az alábbiakat állapítottam meg: 1985. március 1-én 16.53 óra­kor kérték a mentőegység ki­vonulását Gál Krisztina cse­mői lakására. A bejelentésből megállapítható volt, hogy egy délelőtti elesés miatt fájlalta^ gyermek a lábát. Miután a hí­vás a késő délutáni órákban történt, a szolgálatvezető he­lyesen ítélte meg, hogy az nem minősül mentésnek, ezért a bejelentőt a körzeti orvoshoz utasította. Ismételt híváskor: 17.39 óra­kor a bejelentő közölte, hogy az orvos nem hajlandó kimen­ni a beteghez. A szolgálatve­zető azonnal intézkedett. A haladéktalanul indított mentő­egység 17.55 órakor vette fel a beteget, és 18.19-kor adta át a ceglédi kórházban. A szolgálatvezető nem kel­lő gondossággal járt el, ami­kor a körzeti orvoshoz utasí­totta a bejelentőt, mert tud­nia kellett volna, hogy 17 órá­tól már a Cegléden működő körzeti orvosi ügyelet látja e! a csemői hívásokat. Ezért fel­hívtam a figyelmét, hogy a lö­vőben körültekintőbben vé­gezze munkáját. A cikkben szereplő azon ki­tétellel kapcsolatban, hogy már jó ideje él az ügyeleti szolgá­lat, szükségesnek tartjuk hang­súlyozni: ez a körzeti orvosi ügyeletre vonatkozik. Dr. Súlya Pál a Best Megyei Mentőszervezet mb. vezető főorvosa Legeltetni tilos! Gyomirtás A MÁV budapesti, terézvá­rosi pályafenntartási főnöksé­ge Gramoxone nevű vegyszer­rel irtja a gyomot augusztus 5-től 31-ig, a többi közt a Budapest és Cegléd közti vas­útvonalon. Jelezték: a gyom­irtó szer kiszórását követően 14 napig a vegyszerezett terü­leten nem szabad jószágot le­geltetni. Az emiatti jószágel­hullásért a vasút nem vállal felelősséget. ^ Üzemrészek szabadságon A PEVD1 ceglédi konfekció gyáregységének üzemei egy­más után sorban állnak le, nyári szabadságra. Ez alatt az idő alatt többen igénybe ve­szik a vállalat üdülőbérlemé­nyeit. Főként azok a nyaraló­helyek kapósak, ahol családo­sán töltheti ki-ki a szabadsá­gát. Július végén a nagyká- taiaknál hallgattak a varrógé­pek és egyműszakosan üze­melt a ceglédi Kossuth Ferenc utcai szalag is. Augusztusban már minde­nütt javában az őszi-téli meg­rendeléseknek tesznek eleget. Síremlékek készítése márványból, gránitból és műkőből, régi sírkövek felújítása, helyreállítása, mindenféle sírkőmunko rövid határidőre, kedvező árakon. Még erre az évre is megrendelhető a Városgazdálkodási Vállalat most megnyílt sirkőüzemében. Cím: Cegléd, Külső Körösi út (az Újvárosi temetőnél). ISSN 013J—2500 (Cegléd! Hfrlap) Nyerstéglákat, tízezrével

Next

/
Thumbnails
Contents