Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-07 / 184. szám
PEST » MEf.VEI 6 1985. AUGUSZTUS 7., SZERDA Csődeljárás? A szanálásról lebontásra váró ház, vas.y — főleg az elmúlt másfél évtizedben — csődbe jutott vállalat jut az emberek eszébe. Csőd? Talán kicsit régimódi kifejezés. Illetve: nem szívesen mondjuk ki hivatalosan vagy írjuk le a sajtóban egy állami vállalattal, szövetkezettel kapcsolatban. A csőd és a szanálás korántsem szinoním fogalmak. Az első a teljes tönkremenést jelenti. A szanálásnál viszont az állam egy vállalatnak vagy egy szövetkezetnek a pénzügyeit rendezi. Meddig és hogyan? A két kérdést még ki lehetne egészíteni továbbiakkal. A válaszokat nem lehet megkerülni. A szocialista gazdálkodásban is termelhet nyereségtelenül egy vállalat. Ilyenkor a szanálástól a felszámolásig jelenlegi jogrendszerünkben sok lehetőség elképzelhető. Az elmúlt évek tapasztalata alapján nyilvánvalóvá vált: új, magasszintű jogszabállyal kell a hol tanácstalanságot, hol kapkodást szülő helyzeten változtatni. Több minisztérium jogászai dolgoznak különböző társadalmi szervek illetékeseivel, gazdasági szakemberével együttműködve, ezen a készülő jogszabályon. Az újságíró (is) hallott erről, és felírt egy szót: csődeljárás. Nem szén szó, s lehet, nem így hívják maid a jogszabályt. Akik készítésén fáradoznak, nagy feladatot kaptak: védeni a társadalmi tulajdont, de a vétlen dolgozót is. Hiszen külföldi példákból ismert a kép: csőd. a gyár bezár, újabb munkanélküliek. Ez nálunk járhatatlan út. Persze, a mai állapot sem tartható sokáig: a köz pénzén finanszírozni egyes vállalatok csődjét, s ezzel elodázni a megoldást. Sok a megválaszolatlan kérdés. Mi lesz a hitelképtelen üzemek sorsa? Az ott dolgozók mihez kezdhetnek? Hol és hogyan hasznosítják a más körülmények között még nyereséggel termelő anyagi, szellemi kapacitást? Me- Ivik az a jogszabályban meghatározott gazdasági pont, amikor dönteni kell? Igaz, a jog csunán szabályozó szerepet tölt be. Am ez a „csupán” egy társadalom életében nagyon fontos ténvező. Segíthet, de hátráltathat is. Mind a két esetre tudunk számos példát. Azt is tudjuk: elegünk van a nyereségeién cégekből — végül is mi közösen tart luk el őket —. de nem akarunk munkanélküliséget sem. Ezért várjuk az új jogszabályt, s ezért szólunk az előkészületekről. Az ősszel minden bizonnyal választ kanunk arra is: milyen lesz a »»csődeljárás” Magyarországon. Vadas László TÍZ NAP RENDELTEI A hivatalos kiküldetésekhez szükséges vízumok beszerzéséről 8017/1985. IpM szám alatt jelent meg intézkedés, amelyet az Ipari Közlöny 8. száma tartalmazza. Ugyanitt jelent meg a kisiparosok értékesítő tevékenységéről kiadott 8018/1985. IpM számú tájékoztató. Egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről a 11/1985. ÉVM-IpM-KM- MÉM-BkM számú együttes rendelet rendelkezik, amelyet a Kereskedelmi Értékesítő 15. szama tartalmaz. A belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről egységes szerkezetben jelent meg az Ifjúságpolitikai Közlöny 7. számiban a módosított 13/1982. (XII. 27.) KPM-számú rendelkezés. Jogi tanácsok legyen cs kerítés és ka építse? ® Ä i©g- erős ítéletet as örökösöknek is be ke S3 tartaniuk © Közös vízakna esetén a szomszéd nem zárható el a megközelítés lehetőségétől. öreg, beteg emberek ügyéről van szó, ezért Kelemen János gödöllői lakos érdekükben hozzánk fordult tanácsért. Az egyik olvasónk azzal a feltétellel vásárolta meg ingatlanát szomszédjától, hogy a vízvezetékcső lecsatlakozta- tásához az eladó hozzájárult. Ezt az adásvételi szerződésbe is belefoglalták. Egyébként a vevő korábban bérlője volt ennek az ingatlannak, és már akkor írásbeli megállapodásban, rögzítették a kijelölt úthasználat jogát, ahol olvasónk megközelítheti a vízaknát a vízhálózat meghibásodása esetén, hogy a kijavítás idejéig szomszédja vízaknájában a vizet elzárhassa. A vízügyi hatóság azzal a feltétellel járult hozzá a víz lecsatlakozásához, hogy olvasónk köteles vízaknát építeni és abban külön vízórát behelyezni és a vízórán mért víz- fogyasztást szomszédjának kifizetni. Ez így is történt. Olvasónk ezért joggal úgy véli, hogy ezáltal a szomszédjával jogviszonyba került, mivel a vízdíjat a mai napig is szomszédjának fizeti. Amikor a tulajdonos elhunyt. Gödöllőn lakó unokája minden megállapodást és szerződést felrúgott. A vízakna melletti kaput lezárta, így olvasónk a kijavítás idejére nem tudta a vízhálózatot vízteleníteni. Pert indított a szomszéd ellen. Kérte a bíróságot, kötelezze őt a kapu kinyitására. A bíróság helyszíni szemlét tartott és megállapította másodfokú jogerős ítéletében, hogy a szomszéd ingatlana csak az út felőli oldalon zári és beken'-, tett, míg olvasónk ingatlana felé eső részén bekerítve nincsen, ezért rendkívüli esetben olvasónknak lehetősége van a szomszéd vízakna megközelítésére. Vagyis szentesítette a Pest Megyei Bíróság az eladóval kötött útvonalat. Azt is kimondta az ítélet, hogy olvasónk esetenként jogosult kérni a szomszédtól a vízakna megközelítését a lezárt kapun keresztül is, ez elől nem zárkózhatnak el az alperesek, vagyis olvasónk szomszédjai, az eladó unokái. Néhány hónap után azonban teljesen elkerítették olvasónk szomszédjai azt a területet, amelyet az ítélet biztosított a vízaknához való bejáráshoz. Így most aztán teljesen el lett zárva a bejárás, olvasónk a vízaknát megközelíteni nem tudja. Olvasónk kérdezi, hova fordulhat panasszal és hogy az elhunyt eladóval kötött szerződés a halállal érvényét vesztette-e, vagy az utódok kötelesek-e betartani a megállapodást? r%’yári vásár anguszlus 17°Ig 1 Kétrészes női nyári ruha 795 Ft helyett 556 Ft-ért Bakfis jerseyruha 430 Ft helyett 301 Ft-ért Kétrészes bakfis nyári ruha 574 Ft helyett 401 Ft-ért Háromrészes nyári együttes bakfisoknak 1500 Ft helyett 1050 Ft-ért Lányka nyári ruha 152 Ft helyett 106 Ft-ért Sok ruházati és más nyári cikk 30%-os árengedménnyel kapható. A szomszédok már nem a jogelődjük, az örökhagyóval kötött megállapodást kötelesek betartani, hanem a jogerős ítéletet. Olvasónknak az elsőfokú bíróságnál kell kérni a végrehajtási eljárás lefolytatását, amely miatt tetemes joghátrány és költség éri majd a szomszédokat. Ha olvasónkat a szomszéd jogellenes magatartása miatt kár is érte, azt is kötelesek lesznek megfizetni. 8 A tulajdonos a szomszéd tulajdonjogának sérelme nélkül a kerítést felújíthatja. Másik olvasónk szintén a szomszédjától vásárolta az ingatlant hatóságilag kimért határon levő kerítéssel együtt. Mivel a kerítés 30 éve épült, azóta tönkrement, kijavításra szorult, amit olvasónk el is végzett. A kerítés megjavításának elvégzése után a szomszéd azonban feljelentette őt a kerítés megbontása miatt. Ráadásul a kerítésoszlopok is kilazultak, mert a szomszéd a tövébe pakolt, amitől a kerítés megdőlt. Ez sem egy tipikus példája a jószomszédi viszonynak, olvasónk is tegyen panaszt a tanácsnál, ha már így elmérgesedett a helyzet, és majd a kettőjük panaszát együttesen fogja elbírálni a hatóság. Nem ismerjük a szomszéd álláspontját, lehetséges, hogy vitájuk a szomszéd kerítéslétesítési kötelezettségével kapcsolatos. Az építési szabályok szerint a telek tulajdonosa a teleknek az úttal párhuzamos homlokvonalát, az útra merőleges jobb oldali határát, továbbá a telek hátsó határvonalán a jobb oldali telekhatártól a telek közepéig terjedő telekhatárt köteles bekeríteni és így kerítést is fenntartani. Nem tudjuk ezért, hogy olvasónk például nem a szomszéd kerítését bontotta-e el, amit esetleg a szomszéd létesített a jogszabály kötelezettsége folytán. Ez majd az eljárás során állapítható meg. Harmadik olvasónk, aki a közös határvonalra akar kerítést építeni, lényegében az előbbi olvasónk kérdésére adott válaszunkban maga is megtalálja a reá vonatkozó részt. Kiegészítésül annyit, hogy a kerítéslétesítési kötelezettség sem sértheti a szomszédjogokat. A közös határvonalra építendő kerítés tervét meg kell küldeni a szomszédnak. Természetes, hogy ahol közös kerítéslétesítési kötelezettséget ír elő a jogszabály, ott kell a közös egyetértés, egyéb esetben a szomszéd tiltakozása ellenére is létesíthető kerítés, de az építési előírásoknak akkor is meg kell felelnie. Vita esetén a tanács, illetve a bíróság dönt. Dr. M. J, Vádlott asszonyok és a férfi tanúk Fizettek és... távoztak Válás után Láthatás és felügyelet A szülői felügyeleti jog tartalmazza mindazt a jogot és kötelességet, amit egy gondos szülőnek tennie kell annak érdekében, hogy a gyerekből egészséges, művelt, a közösségben helyét megálló, felnőtt ember legyen. Nincs is probléma a szülői felügyeleti jog gyakorlásával mindaddig, amíg a szülők békés házasságban élnek. Ha viszont elválnak, a szülői felügyeleti jogot az gyakorolja, akinek gondozásában a gyerek marad. A másik szülő felügyeleti joga nem szűnt meg, csak szünetel. Tegyünk csak különbséget e látszatra azonos két fogalom között. Bíróság szünteti meg a szülői felügyeleti ■ jogot, ha a szülő e jogával súlyosan visszaél vagy ha kötelezettségeit a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja, illetve ha magatartásával veszélyezteti a gyermeke fejlődését. Megszüntetheti a bíróság a szülői felügyeleti jogot, ha a felügyeletre kijelölt szülő együtt él a felügyelettől megfosztott másik szülővel, és alaposan tartani lehet attól, hogy az így gyakorolt felügyelet nem megfelelő. A felügyeleti jog szünetelése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szülő alkalmatlan a gyermeke nevelésére, hanem csak valamilyen oknál fogva nem tudja azt ellátni. Egészséges szemléletű emberek a léhető legkisebb megrázkódtatásnak teszik ki váláskor a gyereket. És úgy viselkednek (még akkor is, ha ez nagyon nehéz), hogy éreztetik a gyerekkel, vele szemben semmi sem változott. Gyakorlatilag ki tilthatná meg azt, hogy egy gyerek, aki egyformán szereti mindkét szülőjét, a lehetőségekhez képest a legtöbb időt töltsön azzal, aki már nem tartozik csonka családjukba. A gyermek életébe természetesen annak a szülőnek is beleszólási joga van, akinek felügyeleti joga" szünetel. Ezt persze csak akkor kell hang súlyozni, ha az elvált házastársak között nincs egyetértés a gy rek dolgai tekintetében sem. A gyermek fontosabb ügyeiben való döntés és intézkedés előtt a szülői felügyeletet gyakorló szülő köteles meghallgatni a másik szülőt. Kivéve, ha , ennek elháríthatatlan akadálya van. A szülőnek akkor Is joga van a gyermekével való találkozásra, ha felügyeleti joga megszűnt. Sokkal inkább megilleti a jog azt, akinek ez a joga csak szünetel. A találkozásokat biztosítja a láthatás joga. A láthatás ideje általában havi 48 óra. A láthatási időt a gyámhatóság korlátozhatja, sőt meg is vonhatja, ha a bizonyítékok alapján úgy értékeli, hogy a szülő a találkozások alkalmával rossz hatással van a gyerekre. (Részegen látogatja, erkölcstelen életébe betekintést enged, stb.). Meg kell vonni a láthatási jogot attól a szülőtől, aki a gyerek testi, szellemi, erkölcsi fejlődésére káros hatással van. Dr. Kertész Éva Nincs szándékom krimit írni, de ha végiggondolom az ügyet — tartok tőle —, mégiscsak az lesz belőle. Szenvtelen tárgyilagosság Az egyik budapesti kerületi ügyészség által kibocsátott vádirat tárgya: „üzletszerű ké- jelgés vétsége és más bűncselekmények miatt X. Y. és társai ellen indult bűnügy.”, A vádlottak — az I. rendűtől a XI. rendűig — zömükben vidékről (Miskolcról, Karcagról, Bajáról, Tahitót}aluból, Pincehelyről, Debrecenből, Nyíregyházáról, Cecéről) a fővárosba szédült lányok-asszonyok, akik bekerülvén a pesti éjszakába, így-úgy megperzselődtek és ősibb női foglalkozást űzvén, nem éltek túlságosan rosszul, mármint ami az anyagiakat illeti . A vádirat szenvtelen tárgyilagossággal rója terhűkre az elkövetett és — „tanú- vallomásokkal, szállodai kimutatásokkal, szakvéleményekkel és a vádlottak részbeni beismerő vallomásával” — bizonyított vétségeket. A vádiratból: G.-né vádlott „1978—82. között átlagosan havi egy alkalommal 1500—2000 forint ellenében nemi kapcsolatokat létesített elsősorban külföldi állampolgárokkal. Ismeretségeit különböző fővárosi szórakozóhelyeken kötötte és lakására vitte partnereit, illetve a partnerek szállodai szobájában bonyolította le ezeket a kapcsolatokat”. T.-né vádlott „1982. márciustól 1983. augusztusáig rendszeresen, átlag havi 1—2 alkalommal üzletszerű kéjelgést folytatott. Elsősorban külföldi állampolgárokkal ismerkedett, akiktől egy-egy kapcsolatáért 100 XJSA-dollárt, illetve ennek megfelelő más nyugati valutát, vagy forintot kért és kapott.” A pesti éjszakában M. M. vádlott „hasonlóan a többi vádlott-társaihoz, budapesti szállodákban, illetve színvonalasabb szórakozóhelyeken ismerkedett partnereivel. Igen költséges életvezetését részben barátai jelentékeny összegű támogatásából, részben üzletszerű kéjelgésböl fedezte. 1981 januárja óta rendszeresen lakást bérelt az utazási irodákon keresztül és jelentékeny számú, túlnyomórészt külföldi partnereivel lakásán vagy szállodákban bonyolította le kapcsolatait. Egy-egy kapcsolatért legkevesebb 100 USA-doIlárt vagy 200 NSZK-márkát kért és kapott... 1982 februárjától 1983 decemberéig 23 alkalommal vett át 100 USA-dollárnak megfelelő külföldi valutát, amelynek forintértéke, 43 forintos átlagárfolyamon számítva 98 900 forint ” Sz. I. vádlottat M. M. vezette be a pesti éjszakába és 1982 nyarán — két hónapon keresztül — „legkevesebb 20 alkalommal létesített 100 USA-dol- lárért, illetve 2—3 ezer forintért nemi kapcsolatokat...” A többi vádlott tekintetében is — többé-kevésbé — ugyanezek a tényállások. Része a vádiratnak a tanúként megidézendők névsora. Közöttük már büntetés-végrehajtó intézetben ülő prostituáltak. Azután: nyomtalan ke- rítők, stricik, baráti szobázta- tók, szállodai alkalmazottak — zömükben tehát olyanok, akik így vagy úgy — mindenesetre bizonyíthatatlanul pénzt kaptak a most bíróság elé kerülő lányoktól. Továbbá — s főleg — azok a honfitársak és külföldiek, akik igénybe vették eme lányok szexuális szolgáltatásait fizetség ellenében. Rajtuk kívül még egy szakértő (?) is benne van a dologban. De maradjunk csak azoknál a tanúknál, akik megkeresték, megtalálták a lányokat, majd fizettek, s úri módon távoztak ... Minduntalan föltolakszik a kérdés: valójában nem ök-e azok, akik üzletszerűen űzték az ipart ama bizonj'os lakásokon és szállodai szobákban? A prostitúciót az emberkereskedelem egyfajta megjelenéseként fölfogva — mindenesetre ők voltak a vevők. — Teszem azt, egyedül élek — mondja az ügyben megidézendő harminchat tanú egyike. — Mit tehetek? Vagy az egyik barátom—ismerősöm feleségét vagy lányát—monyét környékezem meg, vagy keresek egy lányt, aki pénzért kapható ... Az előzőt nem akarom megcsinálni, hát csinálom a másikat. Mit kockáztatok? Legföljebb azt, hogy ha lebukás van, megidéznek tanúnak és lelököm a szöveget, hogy igen, megvolt, ennyit meg eny- nyit fizettem. És slussz- passzl... Minden halad tovább a maga kerékvágásában ... Veheti a kalapját Mindenesetre az ügy bíróság elé kerül, s ítélet is születik. Az ítélethirdetésben a tanúnak nem kötelező a jelenlét, az 6 szerepük a tanúskodás, azután vehetik a kalapjukat és távozhatnak. Dér Ferenc filmtekercs árával? Ilyenkor jön a minden jogállamban használatos erkölcsi kár fogalma. Nem mintha mondjuk két-három ezer forintos erkölcsi kártérítéssel ismét elutazhatnék Honoluluba, vagy feltámadna édesszülém fényké- pezkedni. De a joggyakorlat szerint az ilyen kártérítés alkalmas ösztönző arra, hogy szíveskedjenek vigyázni, mert nem minden film pótolható, és ha hanyag a laboratórium, hát a cég fizet jó néhány ezret. DE HAGYJUK a jogászkodást. A kiszolgáltatott kisember a nyaranta előforduló kedves emlékeit ilyenkor viszi be filmen, előhívatni, képet másoltatni. S ha ilyen úrhatnám módon, egyoldalúan diktálják a megállapodást, akkor védelmet igényel. Vagyis tilalmat az ilyen feltétel nélkül diktáló, megalázó cetlik ellen. Ha a vevő nem kívánja, akkor nem szabad ilyen megrendelőlapot aláíratni vele, Vagyis szükséges az üzleti jog alapján nyugvó kétoldalú szerződés. Tehát az erkölcsi kár megtérítése is. Így figyelmes munkára lehet serkenteni a monopolhelyzetben levő fényképész cégeket — az állampolgári jog, az üzleti tisztesség és a szolgáltatási rend háromszögében. Földessy Dénes EGY KICSIT jogás zikodj unk. Az ón képem — az én személyiségi jogom. Engedélyem nélküli elcsúfítása, kigúnyolása, beszennyezése, elpusztítása — ellenem irányuló jogsértés. Ugyanez a hozzátartozóim, barátaim, szeretőim, főnökeim joga — minden ember joga. írva vagyon a törvénykönyvekben! Namármost, ha beviszek egy tekercs filmet az Ofotértba, Fényszövbe vagy hasonló fényképész céghez és megrendelem a film előhívását, vagy belőle képek másolását, akkor a megrendelő lap egy kétoldalú szerződés. Én fizettem, vagy vállalom, hogy fizetek. A cég ezért előhívja a filmet, vagy képeket is másol róla. Tiszta ügy. Ámde! Üjabban a megrendelő papíron ott egy kijelentés: ha a film elvész vagy megsérül, csak a film anyagának értéke iránti kártérítésre van jogom. Ha az ilyen figyelmeztetéssel ellátott megrendelőt aláírom, kifizetem, vagv beadom vele a filmet, vagy legalábbis elteszem a cédulát, már lemondtam mindenféle más kártérítésről. Ha nem írom alá, nem szolgálnak ki, mehetek, ahová akarok. Mondjuk egy talán kissé drágábban, de lehet: jobban dolgozó magánfényképészhez. Ha találok. Mert legtöbb helyen a fényképészet, a filmelőhívás, másolás állami, szövetkezeti monopólium. De haladjunk tovább a jog mezsgyéjén. Ha én elmegyek teszem azt Honoluluba, s onnét hozok tenmagamról és szép barátnőmről egy tekercs színes filmet, s éppen azt veszejtik el az Ofotértben, hát magának a filmtekercsnek az anyagi árával nem utazhatok vissza a kies Hawaii-szigetekre, hogy újra megteremtsem a felvételkor meglevő helyzetet, és rögzítsük azt a másik filmre, amit az Ofotért volt kedves megtéríteni. Avagy ha öreg szülém utolsó felvételéről halála után beviszem a filmet és másoltatnék néhány képet a rokonságnak, de elszaggatják, elveszítik, hát mire megyek a Furcsa kártérítés Ha elvéss a film
