Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

^firlCTP 1S85. AUGUSZTUS 7., SZERDA Megemlékezés világszerte a hímimai tragédia áldozatairól hhe asm köveikezhebe ! m M §ngpí . g X »IP»! "Ä mSi Hirosimában nagyszabású békegyülést tartottak az első atombomba ledobásának 40. évfordulója alkal­mából Egyperces csönddel, ha- rangzúgasáal, imákkal és bé­kefelhívásokkal emlékezett meg kedden délelőtt Hiro­sima a negyven évvel ezelőtti amerikai atomtámadás áldo­zatairól. ötvenezren gyűltek össze a világ minden részé­ből a japán város békepark­jában, azon a helyen, ahol 1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor felrobbant a mind- addio elképzelhetetlen pusz­títást végző bomba. „Nincs túlélés, ha nincs bé­kés egymás mellett élés” — ■mondotta Araki Takesi, Hi­rosima polgármestere, aki felhívást intézett a világ if­júságához, hogy a barátság és a szolidaritás erősítésével támogassa a béke ügyét. A hirosimai találkozó részt­vevőihez írásos üzenetet in­tézett Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár. A világszer­vezet legfőbb tisztségviselője szerint -fairosima ét Nágasza- ki polgárainak, a soha el nem felejthető tragédia tanúinak az emberiséghez szóló üze­nete a következő: soha nem következhet be atomháború! Szerte a világon megemlé­keztek kedden a Hirosima elleni átomtámadás évfor­dulójáról. II. János Pál pápa az ál­dozatok emlékének szentelt misét celebrált Castel Gan- dolfo-i nyári rezidenciáján. Ezen elsősorban azt hangsú­lyozta, hogy a hirosimai tra­gédiának nem szabad megis­métlődnie. Az egyházfő ezért a nemzetközi konfliktusok békés megoldására szólított fel. Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő az évforduló kapcsán ismét állást foglalt a nukleá­ris leszerelés mellett. Mint mondta, meg kell kettőzni az erőfeszítéseket az atomfegy­verek megsemmisítése és a leszerelés érdekében. Nyugat-Európában több amerikai katonai támaszpont körül béketüntetést tartottak. Az NSZK-beli Mutlangenben békeaktivisták körülvették az ottani amerikai rakétatá­maszpontot. A rendőrség ti­zennyolc személyt őrizetbe vett, köztük Petra Kellyt, a nyugatnémet Zöldek pártjá­nak egyik vezetőjét. Tünte­tések voltak a szicíliai Co- misóban és az Egyesült Ál­lamok brüsszeli nagykövet­sége előtt is. Ez utóbbi hely­színen a hatóságok két sze­mélyt őrizetbe vettek. Ausztrália és Nagy-Britan- nia számos nagyvárosában a békecsoportok emberi sziluet­teket festettek a falakra, az utakra, így emlékeztetve a hirosimai áldozatokra, akik közül soknak az atomrobba­nás után csak a falakba égett árnyéka maradt meg. A rendőrség mindkét ország­ban sok tüntetőt letartózta­tott. Tüntetéssorozatot kezdett a belga békemozgalom a hiro­simai évforduló alkalmából a florennes-i légitámaszpont — a Belgiumba telepített cirkálórakéták támaszpontja — előtt, az amerikai atom- rakéták eltávolítását köve­P.istinai kommentár a jugoszláv—elbán viszonyról Kölcsönös khskm szükséges A jugoszláv—albán viszony jelenlegi helyzetének fenntar­tása ellentétes mind a jugo­szláviai albánok, mind pedig a két ország jószomszédi kap­csolatai és a balkáni biztonság érdekeivel — állapította meg keddi számában a pristinai Rilindja című albán nyelvű napilap kommentárja, amelyet a jugoszláv tömegtájékoztatá­si eszközök széles körűen is­mertettek. A Rilindja a tiranai Zeri i Populit július 25-i cikkére vá­laszolt, amely élesen elutasí­totta Dobrivoje Vidicsnek, a JKSZ KB elnöksége tagjának néhány nappal azelőtt elhang­zott javaslatait a két szomszé­dos ország kapcsolatainak nor­malizálására. „A Zeri i Popu­lit a valóságot figyelmen kívül hagyva tendenciózusan ír a jugoszláviai albánok helyzeté­ről — mutat rá a Rilindja. Jugoszlávia azt szeretné, ha Albániával ugyanolyan nyitott államhatára lenne, mint ami­lyen többi szomszédaival van. Ez azonban nemcsak Jugoszlá­viától, hanem az Albán Szo­cialista Népköztársaságtól, at­tól is függ, hogy hajlandó-e magáévá tenni az ENSZ alap­elveit. Jugoszlávia külpolitiká­jában ezekhez az elvekhez — a jó szomszédság, a belügyek- be való be nem avatkozás, a kölcsönös megbecsülés, a kü­lönbségek tudomásul vétele — tartja magát. Országunk már többször kifejezte azt az óha­ját, hogy az Albán Szocialista Népköztársaság és a szocialis­ta Jugoszlávia között minden területen őszinte és minél jobb együttműködés jöjjön létre. Nem avatkozik a szom­szédos Albánia belügyeibe. tá­mogatja a független, tömbön kívüli, szilárd Albániát, amely nem avatkozna be a jugoszláv belügyekbe. Csak ezeken az el­veken alakulhat ki jugoszláv— albán együttműködés és kö­zeledhet egymáshoz a két szomszédos balkáni ország. telve. A több naposra terve­zett megmozdulás végén élő lánccal kívánják körülzárni a támaszpontot, jelképesen megbénítva így az ott elhe­lyezett pusztító fegyvereket, amelyek a hirosimai bombá­nál 50-szer nagyobb robbanó­erőt képviselnek egyenként. A rendőrség brutálisan lé­pett fel a tüntetők ellen, és tilalmat rendelt el minden­fajta tömegmegmozdulásra a környéken. Vezető közéleti személyisé­gek és a szovjet főváros dol­gozóinak részvételével ked­den Moszkvában nagygyűlé­sen emlékeztek meg a Hiro­sima és Nagaszaki elleni atomtámadás negyvenedik évfordulójáról. A nagygyűlésen részt vett Romes Csandra, a Békevi­lágtanács elnöke, aki beszé­dében nagyra értékelte a Szovjetuniónak a nukleá­ris robbantásokra bejelentett moratóriumát. A nagygyűlés résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben meggyőződésüket hangoztatják: a realista, jó­zan erők képesek, megakadá­lyozni az emberiséget ka­tasztrófába sodró tervek meg­valósítását.. A szovjet moratórium meggyőző példa lehet Washington militari A Szovjetunió véleménye szerint az Egyesült Államok csatlakozása a szovjet részről egyoldalúan vállalt morató­riumhoz nemcsak a fegyver­kezési hajsza korlátozásában lenne hatalmas előrelépés, ha­nem meggyőző példát szolgál­tatna a többi atomhatalom számára . is. A kísérleti atom­robbantások teljes és általá­nos betiltása ugyanakkor for­dulatot jelentene a nukleáris fegyverek gyakorlati megsem­misítése felé — állapította meg szerdai szerkesztőségi cikké­ben a Pravda. A cikket kedd este ismertette a TASZSZ. A Szovjetunió kész meghosz- szabbítani a kísérleti atomrob­bantásokra egyoldalúan meg­hirdetett moratórium érvényét 1986. január 1. utánra is. ha az Egyesült Államok szintén beszünteti hasonló jellegű kí­sérleteit. Az eddigi amerikai reagálásokból azonban az de­rül ki. hogy — bár a népek és a nemzetközi biztonság ér­deke ezt követelné — Wa­shington nem hajlandó erre. Ha az amerikai kormány „propagandaakciónak” tartja a szovjet moratóriumot, akkor miért nem hajlandó hasonló „propagandalépésre”? — teszi fel a kérdést a lap, képtelen­nek minősítve azt az amerikai érvet, hogy a moratórium be­jelentésével a Szovjetunió nukleáris fölényre akar szert tenni. Nem állja meg a helyét az az amerikai kifogás sem, hogy a moratórium betartását nem lehet hatékonyan ellen­őrizni. Amerikai szakértők — köztük William Colby, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala, a CIA volt igazgatója — is elismerik, hogy a kísérleti atomrobban­A TASZSZ elemzése az amerikai fegyverkezésről Reagan elutasító magatartása A TASZSZ szovjet hírügy­nökség kedden visszatért Rea- gran amerikai elnök hétfői saj­tóértekezletére. Washingtoni keltezésű jelentésében a szov­jet hírügynökség egyebek mel­lett megállapítja: az amerikai elnök a nemzetközi kutatási központok által közölt tények ellenére azt állította, hogy a Szovjetunió több kísérletet hajtott végre, mintáz Egyesült Államok, és csak azért javasol kétoldalú moratóriumot, hogy „hogy mi ne érhessük utol”. Az elnök itt egyszerűen fi­gyelmen kívül hagyta, hogy ez év első felében az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió azonos számú nukleáris robbantást végzett — hangsúlyozza a TASZSZ. A szovjet javaslat elutasí­tása azt jelenti — folytatódik a jelentés —, hogy az amerikai politika célja az atomfegy­verek korszerűsítése, a fegy­verkezési hajsza folytatása. A nicaraguai hazafiak harci sikerei A CIA közvetlen beavatkozása A nicaraguai hadsereg visz- szaverte a hondurasi bázisú FON ellenforradalmi szerve­zetnek az észak-nicaraguai Ji- notega tartomány ellen indí­tott offenzíváját. A kilenc napig tartó harcokban — mint azt Manuel Salvatierra, a ni­caraguai fegyveres erők kör­zeti parancsnoka elmondta — megöltek 130 ellenforradal­márt és:i41-et fogságba ejtet­Az űíkompkxum fedélzetén Folytatódik a tudományos munka A programban meghatáro­zott kísérletek folytatásával és a Kozmosz—1669 űrhajó kira­kodásával foglalkoztak áz el­múlt napokban a Szaljut—7— Szojuz T—13—Kozmosz—1669 orbitális űrkomplexum lakói. Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih két hónapja tartózkodik már az űrkomp­lexum fedélzetén, s ezalatt hatalmas munkát végeztek: újból üzembe helyezték az űr­állomást, két teherűrhajót fo­gadtak, pénteken pedig ki­léptek a világűrbe, ahol nap­elemeket szereltek fel az űr­állomásra az energiaellátás ja­vítása céljából. Hétfőn népgazdasági célú geofizikai megfigyeléseket folytatott a két űrhaiós. A tudományos munkával párhuzamosan folytatja Dzsa­nibekov és Szavinih a Koz­mosz—1669 kirakodását. A be­rendezések és a műszerek egy része már a kijelölt helyére Nyolcnapos út után Leszállt Challenger Helyi idő szerint, 12 óra 45 perckor (magyar idő szerint, 21 óra 45 perc) a kaliforniai Edwards légitámaszponton le­szállt a Challenger amerikai űrrepülőgép. A leszállást ki­sebb probléma nehezítette: a legénységet még hétfőn tájé­koztatták, hogy a leszállást ve- zóről egyik turbinánál feltehe­tően szivárog az üzemanyag. A földi irányító központ ezért arra utasította a személyzetet, hogy ezt a turbinát feltehe- hető legkésőbb kapcsolja be. A hét főnyi személyzet a nyolcnapos út alatt 13 tudomá­nyos vizsgálatot végzett. Szak­emberek szerint ezek 80—85 százaléka sikeres volt. A re­pülés az eredeti tervben elő­írtnál egy nappal hosszabb volt, hogy a legénység több adatot gyűjthessen. A Challenger a nap és a tá­voli galaxisok megfigyelése mellett számos kísérletet haj­tott végre az amerikai had­ügyminisztérium megbízásából is. A Challenger mostani útja a tizenkilencedik volt, a nagy­részt katonai célú amerikai űrrepülőgép-programban. került, s az űrhajóval érkezett friss ivóvizet is átszivattvúz- ták , már az űrállomás tartá­lyaiba. Kedden megkezdődtek a biológiai kísérletek, amelyek­nek során különleges eljárás­sal kívánnak műanyagot lét­rehozni a súlytalanság körül­ményei között. tek. A CIA által pénzelt szer­vezet fegyveresei rövid időre elfoglalták Trinidad, várost, ,a tartományi székhelyen, Esteli­ben pedig felrobbantottak há­rom hidat, három kórházat, egy gabonaraktárt és egy gyógyszertárat. A nicaraguai hadsereg az összecsapásokban negyvennégy katonáját elvesz­tette. Salvatierra közölte azt is, hogy az ellenforradál móroktól megszerzett iratok egyértel­műen bizonyítják: az offenzí- vát több hónaoja minden rész­letre kiterjedően a CIA köz­vetlen segítségével készítették elő. tások tényét a már meglevő ellenőrzési eszközökkel meg lehet állapítani. Nem az el­lenőrzésről van szó, hanem arról, hogy Washington foly­tatni akarja a fegyverkezési hajszát, bővíteni és korszerű­síteni szeretné nukleáris fegyvertárát — állapítja meg a Pravda. Ezt bizonyítja Ronald Rea­gan augusztus 5-i sajtóértekez­lete is. Az amerikai elnök ki­jelentette, hogy szó sem lehet semmiféle moratóriumról ad­dig, amíg az Egyesült Álla­mok be nem fejezi a maga kísérleti programját. Ez a program pedig meglehetősen hosszú távra szól. A Fehér Ház szóvivője — Reagan kije­lentéseit pontosítva — mind­azonáltal már úgy fogalma­zott, hogy meg kell oldani az ellenőrzés kérdését is, ám a legfontosabb az, hogy az Egyesült Államoknak „kor­szerűsítenie kell fegyverzetét”. A tények tehát azt mutatják, hogy Washington nem hajlan­dó megvitatni és megoldani a kísérleti atomrobbantások be­szüntetésének kérdését. Ehe­lyett azt szeretné elérni, hogy a Szovjetunió megfigyelők küldésével „áldását adja” az amerikai kísérletekre. Amerikai katonai szakértők is elismerik, hogy a kísérleti atomrobbantások folytatására a világűr militarizálását célzó amerikai tervek megvalósítá­sához is szükség van. A világ felelős magatartást vár Washingtontól. Az ameri­kai kormánynak is fel kell is­mernie a militarista politi,ka folytatásának veszélyeit és él­nie kellene azzal a lehetőség­gel, amelyet az atomkísérletek­re. bejelentett szovjet morató­rium nyújt — hangsúlyozza a Pravda szerkesztőségi cikke. Meghalt a guyanai elnök Kedden 62 éves korában meghalt Forbes Burnham guyanai államfő. A hírt a CANA karibi hír- ügynökség jelentette be. Mint a CANA közölte, az államfői teendőket Desmond Hoy te volt miniszterelnök vette át, mi­niszterelnöknek Hamilton Greent nevezték ki. A halál okát eddig nem kö­zölték. Varsóban nyilvánosságra hozták- az októberi parlamenti választásokra előterjesztett or­szágos képviselői jelöltlistát, A főbb politikai erők részvételével Megalakult az egységfront A nagyobb libanoni politi­kai pártok és szervezetek kép­viselői kedden tanácskozásra gyűltek össze Staura városá­ban és hivatalosan megalakí­tották a Libanoni Nemzeti Szövetség Frontját. Az egységfront magába foglalja az ország fő politikai erőit: a Haladó Szocialista Pártot, az Amal-mozgalmat, a Libanoni Kommunista Pártot, több más szervezetet és úgy­nevezett független politikai személyiséget. Nyilvánosságra hozták a front kilencpontos programját is. Ez feladatként tűzi ki. hogy Libanon terüle­tét tisztítsák meg az izraeli megszállóktól, erősítsék az ország függetlenségét, egysé­gét, demokratikus intézmé­nyeit. A program szorgalmazza: számolják föl azt a kormány­zási formát, hogy keresztény politikus az államfő, szunnita mohamedán a miniszterelnök és síita a parlament elnöke. A tanácskozáson — az AP sze­rint — egyes szunniták nem értettek egyet a programja­vaslat valamennyi pontjával. A program végleges megfo­galmazását később teszik köz­zé — közölte újságírókkal Va­lid Dzsumblatt, a Haladó Szo­cialista Párt elnöke, aki szin­tén jelen volt a megbeszélé­sen. Az arab csúcs előkészületei A szerdán nyíló csonka arab csúcsértekezletre jelentkezett tizenhat ország külügyminisz­tere és a valószínűleg távol­maradó Líbia megbízottja ked­den újabb ülésen egyeztette nézetét a napirendről Casa­blancában. Abdellatif Filali marokkói külügyminiszter tá­jékoztatott erről a plenáris ülésről. Közölte, hogy a mi­niszterek. javasolják a konfe­renciának: állítson fel arabkö­zi békéltető bizottságot. Az in­dítványok között szerepel Irán és Irak háborúja, illetve Etió­pia és Szomália viszonya mint napirendi pont. A miniszterek javaslatai azonban — a ma­rokkói házigazda szerint — nem kötelezőek a csúcskonfe­rencia résztvevőire nézve. amelyen ötven név szerepel. Az új választási törvény értel­mében az összes képviselő ti­zenöt százalékát lehet az or­szágos listán megválasztani. A pártok szerinti megoszlást te­kintve 22-en a LEMP, 8-an az Egyesült Parasztpárt, 4-en a Demokrata Párt tagjai. Hatan képviselnek különböző világi katolikus szervezeteket, illet­ve katolikus aktivisták, a töb­biek pártonkívüliek. A LEMP PB tagjai közül öten szerepel­nek a listán, így Kazimierz Barcikowski, Jozef Czyrek, Wojciech Jaruzelski első tit­kár, Zbigniew Messner minisz­terelnök-helyettes és Tadeusz Porebski. Barcikowski, Czyrek és Porebski a KB titkára. A PB-póttagok közül Czeslaw Kiszczak és Florian Siwicki tábornok, beltigy- és nemzet- védelmi miniszter került az országos jelölőlistára. A jelöl­tek között van Henryk Jab- lonski, az államtanács elnöke, és Stanislaio Gucwa, a parla­ment elnöke. Felkerült az országos jelölt­listára Jerzy Kawalerowicz filmrendező, Robert Sata- nowski karmester, a Lengyel Zeneművészek Szövetsége el­nöke. Az országos választási konvent szerint a PRON or­szágos tanácsa elnöksége által előterjesztett lista kifejezi a társadalmi-politikái érők je­lenlegi szövetségének helyze­tét és szimbolizálja a közmeg­egyezést. A listán szereplő je­löltek konzultációkon és a saj­tóban mutatkoznak be a len­gyel választóknak. Vafsóhan nyilvánosságra hozták a jelöltök névsorát Választási elő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents