Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

19sk AUGUSZTUS 6., KEDD Szombathelyen Nyári egyetem Hétfőn nyílt meg Szombat­helyen. a megyei művelődési és ifjúsági központ konferen­ciatermében a Savaria urba­nisztikai nyári egyetem. A va­si megyeszékhely ezúttal a ti­zennyolcadik alkalommal fo­gadta az ország minden részé­ből, valamint 13 országból — Ausztriából. Bulgáriából, Cseh­szlovákiából, Dániából, az Es.vesült Államokból. Francia- országból, Görögországból, Ju­goszláviából, Hollandiából, az NSZK-ból, Olaszországból, Svájcból és a -Szovjetunióból — érkezett hallgatókat, több­ségükben várostervezökeP, vá­rosépítőket. A jelentős múltra visszateT kintő rendezvény az első öt évben Vas megye és a tágabb környezet művészeti, történel­mi vonatkozásaival ismertette meg hallgatóit. 1973-tól speci­alizálódott, azóta minden, év­ben urbanisztikai jellegű té­mákat dolgoznak fel. Az idei egyhetes kurzus alaptémája: a televülésfejlesztés végrehaj­tásának eszközrendszere. A társadalom a települések ve­zetőivel szemben növekvő igé­nyeket támaszt, azonban egyre kevesebb anyagi eszköz áll rendelkezésükre a fejleszté­sekre, s ez az ellentmondás egyre nagyobb feszültségeket okoz. A téma azért is idősze­rű, mert hazánkban az évtize­dek óta alkalmazott település- fejlesztési gazdálkodási rend­szert most új váltja fel, s nő- vekszik a helyi tanácsi testü­letek meghatározó szerepe a fejlesztésben. Forgalom a képernyőn Fővárosunk egyre zsúfoltabb közúti közlekedését segíti a Sza­bó Ervin téri Forgalomirányító Központ. A többszintes épület­ből irányítják a tömegközlekedést, a Budapesten cirkáló rend- őrjárőr-kocsik egy részét, cs itt kapott helyet a Fővinforni irodája is. Képünkön az új közúti Forgalomirányító Központ­ban a közutakon elhelyezett tv-kaniérákon figyelik a város közlekedését. Kevesebbet esznek, ráadásul válogatnak is Választ keresnek a Galga mentén A falvakat, a kisebb tele­püléseket. jgrya. az utóbbi tíz évben Pest megyében szinte megszokott látvány volt a kü­lönféle szemes terményeket, tápokat árusító Áfész-szakbol- tok előtt kígyózó sor. Ez a tegnap. Mára úgyszólván el­fogytak a vevők. Azt hihetne a laikus, hogy kevesebbet esz­nek a szarvasmarhák, a mala­cok, vagy csak turkálnak a .tápban.— nemtetszésüknek ily módon adva jelét —, illetve ami ennél sokkal rosszabb: megcsappant az állomány. Az utóbbiról van szó, még ha nem is érezzük hatását a Hús­ipar kínálatában, a hentesüz­letekben. Mindenesetre a je­lenségre érdemes odafigyelni, ezt vallják a Calgavidéke Afésznél is. Ezért továbbítot­ták tapasztalataikat — miköz­ben igyekeznek az okokra, a miértre is választ adni. Maholnap vevőre lesnek A miértre igyekezett választ adni az Áfész kereskedelmi főosztálya is Balázs János ve­zetésével. Mert harminc szá­zalékkal — ötmillió forinttal — esett vissza tizenhat szak­boltjuk táp- és termény érté­kesítése 1985 első félévében, a tavalyi év azonos időszakához képest. Nemcsak forintban. hanem tonnákban kifejezve i= tetemes mennyiség ez. Az okok? Először arra gondoltak a boltvezetők, a kereskedelmi főosztályon dolgozók ott, a Galga mentén, hogy a minő­ség miatt tapasztalható némi visszaesés. Ez úgy év elején igaz is volt, amikor jó pár reklamáció futott be, mond­ván, a malac is csak turkál a tápban, a marha meg olykor egyenesen hátat fordít neki. Nosza, mintavétel! A kifogá­solt mennyiség egy részéből zacskóban utazott elemzésre elegendő mennyiség Pestre a •minőségvizsgálóba. Az ered­mény? Negatív volt. A táp íze. beltartalmi értéke megfelelt a szabványnak. Az összetételben némi változás ugyan volt. a kukorica miatt. De hát ebben a szemes terményben nem dó' káltunk, dúskálunk a tavahd aszályos esztendő miatt. A piacon, azaz a községek­ben nemcsak a Galgament.i Áfész szakboltjai vannak je­len, hanem a gabonaforgalmi vállalaté is. Jól megfértek, megférnek egymás" mellett Ám az is igaz, hogy a meg­rendelt mennyiségeket rendre- módra le kellett mondania, vagy csökkentenie az Áfész- nek, mert egyik szállítástól a másikig telt gyomrú raktárak­kal, boltokkal néztek szembe az üzletek vezetői. Azok, akik tiszta jutalékos rendszerben dolgoznak a forgalom után az eladott mázsák alapján kapva a fizetést. Nem csoda, hogy maholnap, ha nem res­tellik, vevőre lesnek, vevőre vadásznak ,. , Csak turkálnak a tápban Tévedés lenne azt hinni, hogy helyi jelenséggel állunk szemben. Nem! Megyei adatok, felmérések már jó ideje jelzik, hogy a ház körül, a háztáji­ban csökken a sertés-, a szarvasmarha-állomány. Egy folyamat kísérő jelensége az, hogy a Galgavidéke Áfésznéi kevesebb termény, táp fogy. Igaz. a keményebb tél miatt kisebb volt a szaporulat pél­dául sertésből. Ráadásul, aki­nek 1933-ban még megérte 49—50 sertéssel bajlódni — mert mire egyet-egyet eladott, ötszáz forintot keresett rajta —, az tavaly hátat fordított a sok vesződséggel járó kerese­ti forrásnak, amikor tíz száza­lékkal emelkedtek az árak. Hiszen például a Galga men­tén is jobban fizet a zöldség, s ráadásul nem visít, nem bőg — s nem válogat! Igen, nem válogat. Mert mindennek a tetejébe a négy­lábúak olykor válogatósak is. A vácszentlászlói keverőüzem­ben gyártott tápban például nem turkálnak, azt felhabzsol­ják — állítják a gazdák. Bez­zeg a Fenyőharasztiból szár­mazóban már igencsak hibát találnak. a receptúra miatt. S az sem lehetetlen, hogy érzik (mármint gazdájuk kedé­lyén!): az új receptúra lehető­séget ad a gyártónak, hogy el­térjen a szabott ártól (hiszen más az összetétel!), így aztán drágább a Fenyőharasztiból származó táp, illetve takar­mány. Nehezen várják ki, hogy a vácszentlászlói üzem­ben befejeződjön a szokásos nyári nagytakarítás. A négy­lábúak az íz, gazdáik pedig az ár miatt. S hogy mindket­tőjüknek igazuk van, az nem vitás! Rövidehb távon olcsóbb S nem elég megállapítani az igazságot, regisztrálni ezt a lassú, ám feltartóztathatatlan folyamatot, mert ha nem te­szünk ellene, nem lépünk pél­dául az árak kérdésében, ak­kor bizony feltartóztathatat­lan! Hiszen nemcsak arról van itt szó, hogy a sohasem nagy üzlet az a fajta szolgáltatás, ami a termény- és tápboltok feladatköre, egyre inkább rá­fizetéses s az ott dolgozók ke­resete a forgalom csökkenésé­vel arányosan csappan. S tény, hogy holnap egyre több bolt zár be vezető, alkalma­zott híján, ha — úgymond — a hideg vízre valót sem-kere­sik meg. Ez is része a folya­matnak. Varga Edit Lesz-e elég energiánk jövőre? Beszélgetés Gzipper GpSa ipari miniszterhelyettessel Szívesen felednénk az idei zord telet — csakhogy aligha tehetjük. Az energiakorlá­tozások sok helyütt a termelés csökkenté­séhez, átmeneti szüneteltetéséhez vezettek, miattuk is kevesebb az export; a lakosság szénellátása is akadozott. Figyelmeztető jelelj ezek a jövőre nézve. Akkor is, ha ilyen hosszan hideg tél húsz esztendeje nem volt, akkor is, ha remélhetőleg, ha­sonló ismét nem lesz egyhamar. Vajon most, az év felén immár túl, ho­gyan látja a szakember a tanulságokat? Csökkenthetők-e a veszteségek, az ener­giaellátás feszültségei? S a küszöbön álló hetedik ötéves terv időszakában, amikor a gazdaság várható pezsdúlése, a lakosság igényeinek szükségszerű növekedése több energia felhasználását feltételezi, lesz-e minderre fedezet? Ilyen és hasonló kérdé­sekről érdeklődtünk Czipper Gyula ipari miniszterhelyettestől. © Most, túl az év felén, mennyire látszik megbízha­tónak az idei energiaellá­tás? — A hideg idő okozta több­letfelhasználás félmillió tonna- kőolajjal egyenértékű. Ugyan­akkor az energiakorlátozás okozta termeléskiesés, az el­maradt export pótlásához je­lenleg is több energia szüksé­ges. Hogy az idén mégse le­gyenek gondjaink, e többlet- fogyasztás jelentős részét jobb energiagazdálkodással, taka­rékossággal kell ellensúlyoz­nunk. A várható fölhasználás összegében azonban így is na­gyobb lesz, ezért pótlólagos forrásokról kell gondoskod­nunk. Készleteink a télen meglehetősen leapadtak, azo­kat is folyamatosan fel kell tölteni, hogy legyenek tartalé­kaink. Ehhez, ahol csak lehet. több energiahordozót kell ter­melnünk. • ám többet kell im­portálnunk is. így például a lakosságnak több brikettet, szenet hozunk bs; bővítjük a föld alatti gáztároló-kapaci­tást, így a télre több földgázt leszünk képesek tartalékolni és így tovább. Számításaink szerint a ter­vezettnél egy százalékkal lesz nagyobb a fogyasztás az idén. Ez kemény feladat elé állítja az egész gazdaságot, főként az ipart. Természetesen nem kell mindenáron pótolni az ener­giakorlátozás okozta termelés- kiesést, hanem csak akkor, ha az Illető termék gazdaságosan előállítható, exportálható. Ugyanakkor, kiváltképp az energiaigényes ágazatokban úgy kellene a termelést növel­ni. hogy az energiafogyasztás eközben egyáltalán ne nőjön, azaz a fajlagos felhasználás csökkenjen. Az első félév eredményei nem a legjobbak. Ezért vá­lasztottunk ki nyolcvannégy vállalatot — amelyek egyben a legnagyobb energiafogyasz­tók —, és meghatároztuk, mennyi energiát vehetnek igénybe terveik teljesítéséhez. Ennél többet csak jelentős fel­árért kaphatnak. Ezenkívül több mint kétszáz vállalattal állapodtunk meg a helyszíni vizsgálatok után, éves energia­felhasználásuk mérséklésé­ben. Gyöngyhagyma Csepelről. Nyugaton is kedvelt savanyú­ság a gyöngyhagyma. A Csepeli Duna Tsz-ben géppel gyűj­tik be a 10 hektáron termesztett fűszerszerű zöldséget, majd ■aját üzemükben dolgozzák fel. Az energiagazdálkodás ra­cionalizálásának további lehe­tőségeit mindenhol kutatni kelt. Főként az abszolút meg­takarítást eredményező mód­szerek, eljárások, beruházások élveznek előnyt. A termelés többletét viszonylag egyre ke­vesebb energiával kell előállí­tani. Ez a követelmény- nem­csak energetikai szempontból fontos. Hiszen a korszerűbb eljárás mindig kevesebb ener­giafelhasználást feltételez, amiből következik: nemcsak az energiatschnológiai éssze­rűsítéseknek, a mikroelektro­nika, az automatizálás energe­tikai felhasználásának tulaj­donítunk nagyobb jelentősé­get, hanem más, látszólag az energetikán kívüli folyama­toknak is. A kohászat, a ne­hézvegyipar, az építőanyag-ter­melés korszerűsítése egyben energiamegtakarítást is je­lent. Tehát a termelés szerke­zetének célszerű átalakítása, magasabb fokon feldolgozott termékek gyártása viszonylag kevesebb energiát kíván, mint például az alapanyaggyártás. © Mindamellett mégis évről évre több energiára lesz szükségünk. Milyen mértékben tudjuk import­ból, illetve hazai források­ból fedezni ezt az igényt? — A hetedik ötéves terv időszakában az energiafo­gyasztás évi egyszázalékos növekedésével számolunk, ezen belül a villamosenergia­termelés három százalékkal 'esz nagyobb. Az import reá­lisan csak földgázból növelhe­tő valamelyest. E számok nem tűnnek nagynak a tervidőszak végéig, mégis 11 százaléknyi hazai termelésnöveléssel kell számolnunk. Kőolajból, föld­gázból a termelés várhatóan nem növelhető. Legfőképp a Paksi Atomerőmű két újabb blokkjának belépése jelent lé­nyeges többlet-energiaforrást, ez 1990-ig fedezi az igényeket. @ És a továbbiakban? — A villamosenergia-impor- tot, amely ma egyharmada a teljes fogyasztásnak, előre vár­hatóan nem növeljük. Igénye­inket alapvetően új hazai erő­művek építésével szándéko­zunk kielégíteni. A villamos energiafogyasztás, ha ahogy tervezzük, évente 3 százalék­kal nő, akkor az 1990-es évek elején kell az első új erőművi blokknak belépnie. Sok válto­zatot dolgoztunk ki és vizsgál­tunk meg. Ezek alapján ma az atomerőmű további bővíté­se az optimális megoldás. Emellett vizsgáljuk széntüze­lésű erőművek létesítésének lehetőségét, így elsősorban új lignitbázisú hőerőmű létreho­zását. • E tervek a jelenleginél kisebb mértékű villamos energiafogyasztás-növeke­dést feltételeznek. Mi tör­ténik, ha mégis gyorsabban nő az igény? — Az energiagazdálkodás racionalizálásának kormány­programja a jövőben lényege­sen nagyobb előnyben részesí­ti a villamosenergia-takaré- kosságot; a pályázati rend­szert ennek megfelelően mó­dosítottuk. A villamos ener­giaigény mértékére a fogyasz­tás hatásfoka, az ipari terme­lés szerkezete és a lakossági fogyasztás van hatással. Eze­ken belül is sokféle eszközzel kívánjuk ösztönözni az áram- takarékosságot, főként a vi­szonylag sok villamos energi­át felhasználó ágazatokban. A lakossági fogyasztás mér­téke nálunk ma 20—30 száza­lékkal alacsonyabb, mint Csehszlovákiában és az NDK- ban, és csak fele-harmada az iparilag fejlett országokénak. Ebből következően nálunk e területen dinamikusabb növe­kedés várható, ám ezt — nem a lakosság rovására — lehet mérsékelni. Korszerű, jó ha­tásfokú, kis fogyasztású villa­mos készülékek elterjesztésére és a villamos energia helyette­sítésének ösztönzésére lesz szükség. • Az elmúlt években a villamos energia mellett a gázfogyasztás nőtt dinami­kusan a lakosság körében. Folytatódhat-e ez a ten­dencia? — Ma mintegy hatszázezer háztartásban van gáz. E szám további gyarapítására elsősor­ban az erőművi földgáz he­lyettesítése révén kerülhet sor. mivel földgázforrásaink a jamburgi gázvezeték üzembe, helyezéséig számottevően nem bővíthetők. Így a tervek sze­rint mintegy száznyolcvan— kétszázezer új háztartást kap­csolhatnak a hálózatbá, főként a gázzal rhár ellátott telepü­léseken. © A szénbányászat ter­melése néhány éve csökken, miközben a bányászok ere­jükön felül teljesítenek, so­kan évi 50—60 túlműszakot is vállalva. Várható-e vál­tozás ezen a területen? — A szénbányászat, nem le­becsülve az emberi erőfeszíté­seket, csak akkor tud felada­tának megfelelni, ha gazdálko­dási feltételei stabilizálódnak. A JVIinisztertanács néhán- hónapja megvitatta a szénbá­nyászat helyzetét, és intézke­déseket hozott. Egyebek között a bányavállalatok terven felül 700 millió forintot költhetnek gépesítésre, a technikai eszkö­zök fejlesztésére, a bányabeli körülmények javítására. Emellett viszont meg kell eV dani a bányászok utánpótlá­sát, s mérsékelni kell a lét­számcsökkentés ütemét. Ennek érdekében a kormány már most emelte a szénüzemi dol­gozók iövede! mezest lehetősé­geit. Mindezek segítséget s.-'- nak a szénbányászatnak, de feladataink teljesítése f"v sem könnvű, s a továbbiakban 's számítanunk kell a bányász: ’: kemény munkájára. Trömböczky Péter Új gázkonvektor Egyenletes meleget ad A Fegyver- és Gázkészülék- gyárban az idén már csak energiatakarékos gázkonvek­torok készülnek. A fűtőtestek automatikájának korszerűsí­téséhez a gyár licencet vásá­rolt az NSZK-beli Bosch Jun­kers cégtől, s így lehetővé vált, hogy valamennyi konvektoru­kat hőfokszabályozóval is el­lássák. Az automatika koráb­ban csak a készülékek bizton­ságos üzemeltetésére felügyelt, most viszont a szobák egyen­letes melegen tartásáról is gon­doskodik. Konvektorokból az idén mintegy 135 ezret készítenek agyárban. Idei kínálatuk dön­tő többsége az az új típusú konvektor, amely nemcsak energiatakarékos, hanem kül­sejében is esztétikusabb az eddigieknél. A FÉG gázkészülékeinek a választéka — beleértve a víz­melegítőket és a cirkogejzíre- reket is — az elmúlt öt évben teljes egészében kicserélődött, s most már valamennyi ter­mékük eleget tesz az energia­takarékosság követelmény.-’ nek.

Next

/
Thumbnails
Contents