Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
úod 1985. AUGUSZTUS 6-, KEDD Szadai mozaik — két színben A mester emlékének adóznak Az alkotói készség ott szunnyad mindannyiunkban Az alkotói készség ott lappang mindannyiunkban, a kibontakozás viszont már sok mindentől függ. A ze- begényi szabadiskola szervezőinek szava szállóigévé lesz. Valamennyi tábor, továbbképzés, összejövetel zászlajára tűzheti, ha azzal a szándékkal találkoznak a művészetekre nyitott emberek, hogy önmagukat is próbára tegyék. A nyári táborokban a megméretés magától adódik. Mindenki szembesülhet képességeivel, s azzal, mire futja ereje, energiája. Hívják akár tábornak, avagy szabadiskolának ezeket a nyári kötetlen foglalkozásokat, lényegük nem változik. Szakemberek szeretnék átadni tudásukat, hogy a tanítottak taníthassanak. Szadán, a Székely Bertalan kertben gyerekek és pedagógusok is találkoztak e nem csekély céllal. Játék és tanulás A gyerekek tíz nap alatt — ahogy mondani szokás — belakták a tábort. Otthonosan mozognak, és bármerre nézek, műhelymunkáikkal, szobrokkal, festményekkel, textilekkel vannak tele. Hazautazás előtt kiállítják az anyagot, hadd lássák a szülők, nem lé- bécolták el csemetéik a napokat. — Már tavaly is voltam Itt — mondja a tápiószelei kislány, Faragó Orsolya — és jól éreztem magam. Ezért jöttem el ismét. Idén a foglalkozások tartalmasabbak: többet dolgoztunk a sziliekkel, több szobrot készítettünk é‘> megtanultunk korongozni. Evek óta járok á szomszéd községbe képzőművész szakkörre. Anyuék örülnek, hogy minden időmet ennek a hobbinak szentelem. — Azért jobb itt lenni, mint például úttörőtáborban — folytatja Kőszegfalvi Fen, aki Hernádról érkezett —, mert ugyan délután ötig dolgozunk, de estig szabadon rendelkezünk a hátralevő idővel. — Tegnap szép papírsárkányokat készítettünk — kapcsolódik a beszélgetésbe a szigetszentmiklósi Bereczlci Richard — és késő estig a sárkányokat eregettük. —- Volt szalonnasütés, számháború, moziba is elmentünk — veszi át a szót ismét Orsolya . —. a kedvünkért eljött egy pantomimcsoport előadást tartani és megnéztük a gödöllői múzeumot is. — Mindössze harminc gyerek van — mondja Gulyás Ildikó táborvezető —, az egyes csoportokba így maximum tíz gyerek jut. Festő, szobrász és textiles foglalkozásokat tartunk. Gödöllői művészek - Fábián Dénes. Petrovics József és Bartunek Katalin — irányítják a munkát. Arra törekedtünk, hogy a gyerekek új technikákkal ismerkedjenek meg. Koron goztak, batikoltak, szitanyomától, linómetszetet készítettek egész ügyesen. A textilesek blúzt hímeztek. Munkáikat a tábor végén természetesen haza vihetik, de előtte diasorozatot készítünk róluk. •i. Kár, hogy nemsokára vége a tábornak. Itt mindenki kedves, figyelmes volt velünk — jegyzi meg Orsolya. — A konyhán még azt is megkérdezték, mit szeretnénk enni, mit főzzenek. — Tényleg? És mi volt a legfinomabb? — A szilvásgombóc és a grízestészta — vágják rá egyszerre többen is. ' Látom, nagy az egyetértés, a tíz nap alatt közösséggé alakult a társaság, s jövőre talán . már a barátság hozza őket össze ismét Szadán. Stafétaválrás Alig csukták be a kapukat maguk mögött a gyerekek, megérkeztek tanáraik a szadai műhelyekbe. TulajdonképSok minden elkészült a tíz nap alatt. Barcza Zsolt felvétele pen folytatni jöttek azt, amit néhány hete befejeztek. A környék rajztanárai idejárnak év közben kéthetente a stúdiófoglalkozásokra. Most a szadai dombok között pihenhetnek egy hétig. Hiszen az itteni munka kikapcsolódást jelent számukra. Ugyanakkor felkészülés a következő tanévre. —. Idestova egy évtizede, hogy a környékbeli közművelődési intézmények dolgozói azon kezdtek gondolkodni, miként vehetnénk át Székely Bertalan örökét — mondja Dobos Olga táborvezető. — Ügy érzem, mostanában kezd beérni a sok kezdeményezés. A szabadiskola kifejezést még korainak tartjuk. Egyelőre kísérletezgetünk, próbálgatjuk, mi lenne a legjobb. Mindenképpen olyan élményt szerzünk a pedagógusoknak, amelyből sokáig tudnak — úgymond — élni. A megszerzett tudással felvértezve taníthatják a gyerekeket. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy az alkotói kedv is kibontakozhat. A déleiéi ti órákban a textilfestés technikáját sajátítják el", délután pedig grafika, festés, tűzzománc a választék. Mindenki abba kóstol bele, amihez a kedve tartja. A szép műfaj Miközben beszélgetünk, mellettünk készülnek a szebbnél szebb motívumok. Ki a színeket kevergeti, más a textil méreteit nézegeti. Van, aki először papíron kipróbálja a színek harmóniáját. Sokan a textilen kísérleteznek. — Már régen kacérkodom azzal, hogy megtanulom a ba- tiktechnikát — szólt Mészáros Lászióné. — Most nagyon örülök, hogy erre sor kerülhet. Vácszentlászlón tanítok. Arra gondoltam, jó lenne, ha a gyerekek is elsajátítanák. Rendkívül kellemes foglalatosság, ugyanakkor hasznos is.. Ki ne vágyna arra, hogy megújítsa ruhatárát? íme itt a recept: vedd elő megunt szoknyádat, blúzodat, mártsd a festékbe, és máris kész a friss módi. No de félre a tréfával! Jelentkezésemet az iskola támogatta. — A Szemere Pál Általános Iskolában oktatok immár tizenhetedik esztendeje — foktatja Fitosné Bozó Éva, aki Pécelről jött. — Három éve, amikor csak tehetem, részt veszek a rajztanári stúdió foglalkozásain. Ezek az alkalmak mindenkéooen tágítják a oedagógusok látókörét. Más és sokkal több, mint a hagyományos továbbképzés. — A textilfestés sajátos hangulatot teremt — kapcsolódik a beszélgetéshez Bartunek Katalin, a textilfestés vezetője. — A batikolás nőies, szép műfaj. Nem utolsó, hogy már az első próbálkozások után kibontakozik az eredmény, a siker pedig ösztönöz a továbblépésre. Fontos az is. hogy ki-ki saját maga fel is használhatja a mindennapokban. A magam festette terítő vagy blúz sokkal kedvesebb Ez az alaptétel, amely oly vonzóvá teszi mindezt. Igaz, ma még gyerekcipőben járunk. Lassacskán szerezzük be a kellékeket. Számomra a legnagyobb öröm, hogy azok a pedagógusok tanulhatják meg a fogásokat, akik továbbadják a fortélyokat. Úgy érzem, egyelőre az iskolák nemigen serkentik arra tanáraikat. hogy minél többen jöjjenek. Pedig hosszú távon megtérül a szellemi torna, az anyagi befektetés. Dobos Olgától azt is megtudjuk, hogy meglehetősen sokan támogatják elképzeléseiket. A gödöllői művelődési központon — mint kezdeményezőn — kívül a Hazafias Népfront megyei szervezete, a gödöllői és a szadai tanács. valamint a helybéli általános művelődési közoont — szívügyének tekinti. S ahogyan a támogatás csurran, cseppen, úgy gyarapodnak. Ősszel folytatódik — Mi más lehetne nemesebb feladat Szadán, mint Székely Bertalan emlékének adózni — mondja Kelemenné Boross Zsuzsanna, a művelődési központ vezetője. — Szeretnénk, ha a környékbeli híresztelés után máshonnan Is érkeznének hozzánk. A rajztanárok stúdiója ősztől ismét tárt kapukkal várja a jelentkezőket, a tanulni vágyókat. Erdős! Katalin—Nagy Emőke T ankönyvszezon A tankönyvterjesztéssel is foglalkozó vidéki könyvesboltok alig három hét múlva, augusztus 21-től megkezdik idei legfontosabb tennivalójukat: minden iskolába eljuttatják a tankönyveket. A tanévre megjelenő kiadványokat e naptól vehetik át a nemzetiségi iskolák is. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat budaörsi raktárát — a tervek szerint augusztus 25-ig — mind a háromezerféle tankönyv elhagyja. A tankönyvek szeptember 6-ig csak az iskolákban vehetők át, a boltok nem foglalkoznak árusítással. Azok a könyvek, amelyek a tanévkezdést követően nem kelnek el, az évközi árusításra kijelölt megyei boltokban kaphatók. A Galérián és a Miniatűr Színpadon Nyáresti programsorozat Néüiny héttel ezelőtt sajnálattal adtunk hírt azokról a szerencsétlen körülményekről, amelyek felborították a Művészetpártolók Első Magyar Nosztalgia Egyletének programjait. Mint temeietes, lemondták a szentendrei Galéria és Miniatűr Színpad júliusi eloatlasaU, meri a szomszédos Teátrumba esténként átszűrődött a zaj. Az áthallás természetesen kölcsönös volt. írtunk azokról a nyugtalanító eseményekről is, amelyek az előbbieken kívül arra indították a Nosztalgia Kávéház vezetőjét, hogy átgondolja a kulturális vállalkozá* helyzetét. Éliás Tibor a napokban értesítette lapunkat, hogy a Galéria és a Miniatűr Színpad augusztusban ismét várja a közönséget. A programokat az alábbiakban ismertetjük: A kényszerszünet után augusztus lö-én Bánki Zsuzsa Nincs mese című önálló estjével folytatódik a Galéria Színpad sorozata. A hónap 17. napján kerül bemutatásra Szép Ilona, Asszonyok tüköré című zenés, irodalmi összeállítása. Egyvégtére két vágta - ez a címe Sándor György humoralista augusztus 24-i előadói estjének. Augusztus 31-én Nem igaz, hogy csak Pesten lehet élni címmel Tu- ray Ida nosztalgiaműsorát nézhetik meg az érdeklődők. A Galéria Színpadon szombat esténként 8 órakor kezdődnek az előadások. A Nosztalgia Kávéház Miniatűr Színpada az operettkedvelőknek kínál nyáresti szórakozást. Augusztus 11-én Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor mutatja be műsorát. Augusztus 18-án Csongrádi Kata és Csepe László, 25-én Christu Olympia és Éliás Tibor lépnek fel, A Miniatűr Színpad vasárnap esténként 8 órakor kezdi műsorát. Menjünk a moziba be... Minden nézőért meg kell küzdeni Azt hinné az ember, ahhoz, hogy a moziüzlet virágozzék, nem kell más, csak jó filmok sora. A képlet azonban korántsem ilyen egyszerű. A produkciók nem mindig egyforma színvonalúak, léteznek művelődéspolitikai irányelvek és vannak forgalmazási tervek. S természetesen követelmény a hatékony gazdálkodás Gépkocsiból A Pest Megyei Moziüzemi Vállalat idei filmforgalmazási terve kiemelkedően jónak ítéli meg a kínálatot. De minden bizonnyal nemcsak ennek köszönhető, hogy a vállalat első félévi eredményei igazán biztatóak. A Pest megyei filmszínházakat összesen két és fél millió néző látogatta az év első hat hónapjában. Ez 140 ezerrel több a tavalyinál, ennél is többet árul el az adat, hogy országosan ugyanezen idő alatt hétszázezerrel csökkent a nézők száma. Hasonlóan alakult a bevétel is, a plusz tavalyhoz képest 5.7 millió forint. Nincs ebben semmi boszorkányság. Csupán egy olyan ötlet kell hozzá, mint mondjuk az autósmozi. Ilyen eddig kizárólag Pest megyében létezik. Ahogy Rusznák Károly igazgató szavaiból kiveszem, félig-meddig ezt is a kényszer szülte. Manapság ugyanis egy új filmszínház létesítéséhez minimum 30—40 millió forint kellene. A vállalatnak pedig beruházásra jó, ha jut hárommillió, fenntartásra pedig négymillió forint. Egy autósmozi megnyitásához viszont lényegesen kevesebb pénz is elegendő. Különösen akkor, ha a vállalat keres és talál partnereket a vállalkozáshoz. Szentendrén például a Pest Megyei Vendéglátó Vállalattal közösen hozták létre a közkedvelt autósmozit. Dabason a tanácsban * leltek partnerre, Gombán szintén a tanács és a művelődési ház csatlakozott gz ötlet megvalósításához. Ráckevén ugyancsak a nagyközség vezetői karolták föl azt az elképzelést, aminek eredményeként jövő év április 4-én megnyílik a legnagyobb hazai autósmozi, egyszerre kétszáz gépkocsi állhat be majd a nézőtérre. Új, hagyományos kertmozi is nyílik még az idei szezonban Gyömrőn, ugyancsak a helyi erőforrások bevonásával. Mozgószolgálat A közönség megkedvelte a filmnézésnek ezt a nálunk még szokatlan módját. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy többnyire premier előtti R A DIÓFIGYELŐI NE HÍVJA! Ha egy rádió-’ műsornak Hofi Géza a vendége, akkor sokan telepednek a készülékek mellé. Különösen akitor, ha csúcsidőben, egy álmos vasárnap délelőtt kerül adásba. Abban az időpontban, amikor már túl vagyunk a reggeli örömökön: a pirítósból hírmondó sem maradt, a gyerek pedig a harmadik variációt rakja ki a Legóból. Az ebéd nehéz illata még nem telepszik a konyhára, de már besózva hevernek a vöröslő, védtelen ka- rajsíeletek a deszkán. És akkor félúton megáll az ember kezében a klopfoló. Ebből nem lesz háttérrádiózás! Ügy kezdődött, ahogyan elképzeltük. Rövid hangbejátszás, pontosan ülő poénok. A közönség felnevet, majd két zenei kiállás között jön a te- gezés: figyelj! Vagyis a humor, a modorosság is a régi — megszokhattuk már, hogy Hofi Géza így társalog, szól ki a közönségnek, mintha együtt koptattuk volna az elemi iskola padjait. Amiért le kellett tenni a klopfolót, az ezután következett. Wisinger István ugyanis bejelentette, kivételesen ne tessék hívni a megadott telefonszámot, mert ezúttal felvételről megy az adás. Hofi Géza, a rögtönzések mestere nem vállalta, hogy élőben válaszoljon a hallgatók kérdéseire. A kíváncsiskodók korábban, telefonon vagy levélben érdeklődhettek. Ilyenformán egy zárójelet kell beiktatni a műsor címébe: (ne) hívja a 33- 43-22 telefonszámot! Ehhez már le kellett ülni. Ilyen felvezetés után azt gondolhattuk, irány a sűrűje. E helyett ködös fejtegetéseket kaptunk arról a bizonyos lapátról, amelyre okkal vagy ok nélkül fel lehet kerülni. Hofi Géza nem kívánta kitenni magát annak, hogy ez megtörténhessen vele. Jobb a békesség — nyilatkozta. Mindez furcsán hatott, hiszen később arról beszélt, hogy a lapátok, nélkül semmit sem érne az egész, amit eddig csinált. Hozzátéve azt: soha nem történt bántódása azért, amit a színpadon mondott. Mi is hozzátehetjük: miért történt volna? Ezután jött a vegyes felvágott, csapongó kérdések a közönségtől. Wisinger, István nem vállalkozott arra, hogy megfejelje, egységes mederbe terelje azokat. Csupán Hofin múlott, hogy mire és hogyan válaszolt. Ám az a komikus, aki a színpadon hajlandó a végletekig élezni a helyzetet, sokkal szemérmesebb, ha önmagáról van szó. Ezért be kellett érni ilyen és ehhez hasonló válaszokkal: valamivel többet keresek azoknál, akik dolgoznak, és kevesebbet azoknál, akik nem dolgoznak. A KEDÉLYES TÁRSALGÁS akkor fordult komolyabbra, amikor arra terelődött a beszélgetés, hogy mi történt Hofi Gézával azóta, amióta kivált a Mikroszkóp Színpad kötelékéből és átigazolt a Madách Színházhoz? Mi okozza azt a tőle szokatlan hullámzást, hogy időnként eltűnik, majd újra felbukkan a nyilvánosság előtt? Ekkor találtuk szembe magunkat azzal a Hofival, akit annak idején őszinte humora és alázata miatt megszerettünk. Amilyennek mindig látni szerettük volna, akkor is, amikor kicsit hetykén, lekezelően bánt közönségével, kritikusaival. Kimondta, amit sejtettünk: egy korszak lezárult. Szendrö József, Komlós János nincs többé és Hofi sem az, ki régebben volt. Elegem van belőle, hogy a vízcsapból is én folyjak — mondta. A Madách kamarabeli elfoglaltsága nem is enged sok időt a többi szereplésre. Úgy érzi, hogy most igényesebb, politikusabb számokat csinál, finomodtak eszközei. A Hofélia sikere őt igazolja. Túl a háromszázadik előadáson még mindig telt házakat vonz. Egy óránál több állt rendelkezésre ahhoz, hogy minél többet megtudjunk Hofi Gézáról. Hogy ebből csupán egy erős félórára tellett, ez azt jelzi, hogy ezúttal a vendég és nem a vendéglátó volt az erősebb egyéniség. Hofi Géza népszerűsége mégsem kopott, ezt bizonyítják a hallgatók kérdései. Igaz, az érdeklődés még a régi Hofinak szól. Jó volna egyszer az újról többet hallani. Esetleg élőben. K. L. vetítések ezek. Nem meglepő tehát, hogy az autós- és kertmozik az első félévben 3,6 millió forint bevételt hoztak a vállalatnak. Az autósmozi azonban idényjellegű és viszonylag keveseknek elérhető. A vállalatnak pedig a megye teljes lakossá^ gát el kell látnia. Ehhez 85 normál- és 28 keskenyfilmes mozival rendelkeznek. A legkisebb települések számára szervezték meg a mozgó vetítőszolgálatot 140 helyen. Évente 12 500 ilyen előadást tartanak, amit másfél millió néző tekint meg. S ezekkel az adatokkal szintén első helyen áll a vállalat a statisztikákban. Igaz, rendkívül sok kritika éri ezt a szolgáltatást. A népművelők panaszkodnak: nem érkezik meg a gépész, rossz filmet hoz, elromlik a vetítőgép, élvezhetetlen a kópia minősége. Rusznák Károly elismeri, hogy előfordulnak ilyen esetek, s ezek bizony beárnyékolják azt a tízezernyi alkalmat is, amikor minden hibátlanul zajlik. A vállalat igyekszik mindent megtenni: az elmúlt nyolc év során kicserélték például az összes vetítőgépet. Bár állítólag az új típusok sokszor megbízhatatlanabbak, mint a régiek voltak. Sok gondjuk van a kópiák minőségével. a keskenyf ilmeket rendkívül nehéz színesben beszerezni, s ezek drágábbak is, mint a normálfilmak. Van a vállalat munkájának még egy területe, ahol élen járnak: a közművelődési filmek forgalmazása. Az ebben elért sikerek kis részben javították az eredményeket. Iskolákat, óvodákat, művelődési és más intézményeket látnak el rendszeresen ismeretterjesztő filmekkel. Keresik az együttműködést mindenkivel, hogy szolgáltatásuk^ tovább bővíthessék. így a vállalat forgalmazza a megyei KÖJÁL, a budapesti közlekedésrendészet, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza filmjeit, de a honvédelmi nevelést, a polgári védelmet oktató munkákat is. Lesz video? Fél évvel ezelőtt Budapesten megnyílt az első hazai videotéka. Vajon a sok szempontból élen járó Pest Megyei Moziüzemi Vállalat ennek megszervezésében is vezető helyre törekszik-e? Rusznák Károly szerint a fővárosi kazettatár a megye egy részének igényét kielégíti. A vállalat önmaga jelenleg nem képes létrehozni hasonló videotékát. A MOKÉP csak komplett állományt adna, amiben rendkívül sok lenne az elfekvő készlet is. Ennek ellenére már tárgyalnak a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalattal a kölcsönzés közös megszervezéséről. A PIK üzlethálózatán keresztül kölcsönöznének együtt: ők a berendezéseket, a moziüzemi vállalat pedig a filmeket. Ennek a tervnek az idei megvalósulására természetesen még nem lehet számítani. M. Nagy Péter
