Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

2 1985. AUGUSZTUS 6., KEDD V 0orbacsov válasza egy japán szervezet levelére Készen a nukleáris leszerelésre SJ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerősí­ti tette a Szovjetunió nukleáris leszerelés melletti elköte- i lezettségét. Ezt arra a levélre- válaszolva fejtette ki, | amelyet az atomtámadások áldozatainak japán szerve- í zete intézett hozzá. Késik a washingtoni válasz Mihail Gorbacsov válasza végezetül kívánatosnak nevezi Japán nukleáris fegyverektől mentes státusának fenntartá­sát. Ugyanakkor felhívja a fi­gyelmet: a Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül azokat az egyre erőteljesebben megnyilvánuló törekvéseket, amelyek célja Japán amerikai nukleáris támaszponttá változ­tatása, katonai szerepének nö­velése. Ezek a próbálkozások a feszültség kiéleződéséhez ve­zethetnek a Távol-Keleten és az ázsiai csendes-óceáni tér­ségben — mutat rá levelében az SZKP KB főtitkára jában a nukleáris leszerelésre, és ki lép fel ellene — fejező­dik be a TASZSZ jelentése. A Pravda beszámolója Hősies munka a Szcljuton Megemlékezés a negyven évvel ezelőtti tragédiáról Hirosimái tanácskozás Békeszalag:, emberlánc Washingtonban. A hirosimal atomtámadas 40. évfordulója atkSimából tartott demonstráció résztvevői Így akar­ták felhívni a figyelmet tíz atomfegyverkezés veszélyeire. Az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában nyilvános­ságira hozott üzenetében együttérzését fejezi ki a hiro- timai és nagaszaki atomtáma- dások áldozataival, s kifeje­zésre juttatja azt a kívánságát, hogy a két japán város tra­gédiája soha ne ismétlődjék meg. Mihail Gorbacsov emlékez­tet arra, hogy a Szovjetunió már a nukleáris fegyver meg­jelenésekor az ilyen fegyver megsemmisítéséért lépett fel, s most is erre törekszik. Szem­betalálja masát azonban a Nyugat ellenállásával. Ilyen körülmények között a Szovjet­unió arra kényszerül, hogy közbülső megoldásokat keres­ve és javasolva igyekezzék el­érni ezt a fontos célt. A Szovjetunió, ha sikerül megállapodásra jutnia más nukleáris hatalmakkal, kész bármely pillanatban megkez­deni a nukleáris leszerelést. Az Egyesült Államokkal is azért folytat tárgyalásokat Géni­ben, hogy elkerülhető legyen a fegyverkezési hajsza kiter­jesztése a világűrre, megszűn­jön a nukleáris fegyverkezés a földön, s meg lehessen kezde­ni a nukleáris fegyverzetek radikális csökkentését, végső soron pedig teljes felszámolá­sukat. Az amerikai fél állás­pontja a tárgyalásokon azon­ban, mindmáig akadályozza az előrelépést a megállapodás el­éréséhez — mutat rá az üze­net. A Szovjetunió nem kezd nukleáris háborút; kötelezett­séget vállalt arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. A veszélyes nukleá­ris versengés megszüntetését szolgálja az az.új szovjet,dön­tés, hogy augusztus 6-tól jövő év, január Írig. a Szovjetunió beszüntet mindenfajta nukleá­ris robbantást. Ez a morató­A hetvenhét esztendős Vic­tor Paz Estenssorót válasz­totta hétfőn hajnalban a par­lament Bolívia új elnökévé. Az általános választások során egyik jelölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget. A viszonylagos — néhány százalékos — többsé­get nem is Estenssoro, hanem a jobboldali Hugo Banzer szerezte meg. Ezután a parla­mentnek kellett döntenie az elnök személyéről. A törvény- hozásban Estenssoro hívei többen vannak Banzer embe­reinél. Az első parlamenti szavazási fordulóban azonban egyikük sem nyerte el a megválasztáshoz szükséges 79 voksot. Ezután a centrista és a baloldali, képviselők egy­ségfrontba tömörültek Banzer ellenében, és a második for­dulóban 94 szavazattal Bolívia elnökévé választották Estens­sorót. ★ Victor Par Estehssoro először parlamenti képviselővé történt megválasztásakor, 1938—41 között vállalt szerepet a politikai élet­ben. 1943-ban segítséget nyújtott baladó szellemű katonák ha­talomátvételhez, s az akkori rendszer pénzügyminisztere lett. Három évvel később elienpuccs kényszerítette emigrációba. Argentínában élt, amikor 1951- ben általános választásokat tar­tottak az országban; Victor Paz Estenssoro betiltott pártja, a Nemzeti Forradalmi Mozgalom győzött. A túlnyomó részben jobboldali hadsereg azonban megakadályozta, hogy a válasz­tási eredménynek érvényt szerez­zenek. Akkor tért haza, amikor 1952-ben az ónbányászok és a pa­rasztok közös felkelése győze­lemre juttatta a pártot. Estens­soro élére állt a polgári demok­ratikus forradalomnak, s négy­éves mandátuma alatt a haladó Intézkedések egész sorát vezet­te be. Másodszor 1960-ban nyerte meg a választásokat. Négy évig kor­mányzott, s alkotmányreformmal szerette volna biztosítani a kö­vetkező időszakra elnökségét. Az alkotmányreform-tervezet elutasí­tása miat* harmadik elnöki pe- Bódusát 1964-ben kezdte, annak vényben marad, ha az Egye­sült Államok szintén tartózko­dik nukleáris robbantások vég­rehajtásától — szögezi le leve­lében Mihail Gorbacsov.. Az SZKP KB főtitkára a to­vábbiakban a Szovjetunió tá­mogatásáról biztosítja azokat a törekvéseket, hogy a föld különböző részein nukleáris fegyverektől mentes övezete­ket' hozzanak létre. Az amerikai fél még mindig nem adott hivatalos választ a Szovjetuniónak az atomrob­bantásokkal kapcsolatos mora­tóriumjavaslatára — állapít­ja meg a TASZSZ hírügynök­ség hétfői, washingtoni kelte­zésű jelentésében. A szovjet hírügynökség, az amerikai saj­tóra hivatkozva, egyebek mel­lett rámutat, hogy a szovjet kezdeményezés nehéz helyzet­be hozta az amerikai kor­mányzatot, amelyből, úgy tű­nik, egyelőre még nem találta meg a kiutat. Ezt hangoztatják azok a megfigyelők is, akik jobbára szolidárisaknak mond­hatók a fegyverzetkorlátozási kérdésekkel kapcsolatos hiva­talos washingtoni kurzussal. Szerintük az atomrobbantá­sokra szóló kölcsönös morató­rium semmiféle kárt nem okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek, s a moratórium gyakorlati megvalósításához minden szük­séges feltétel adott. A Pentagon a tömegtájékoz­tatásban azt sugalmazza, hogy a szovjet javaslat elfogadása leállítana számos, elsőbbséget élvező katonai kormányprog- rampt.,,. . Azok az amerikai politiku­sok, akik a fegyverkezési haj­sza korlátozásának szükséges­ségét vallják, Moszkva leg­utóbbi lépése alapján eldönt­hetik, hogy ki törekszik való­csak töredékét tudta kitölteni, mivel megválasztása után három hónappal (katonai puccs megdön­tötte. A jelenlegi választásokon szer­zett szavazatok többsége a vidé­ki lakosságtól származik, amely bizalmával első elnökségének ide­jét idézte fel. HÉTFŐ ÉJFÉLTŐL teljes az atomcsend nemcsak a Szov­jetunió fölött és körül, hanem alatt is. A föld mélyében szü­netelnek a katonai rendelteté­sű kísérleti atomrobbantások és sztrájkol a „békés atom”, a gigantikus természetátalakító munkáknál. A Szovjetunió, amely moratóriumot vezetett be a csapásmérő űrfegyverek pályára állítására, közepes ha­tótávolságú atomeszközeinek telepítésére, most az önmér­séklet újabb jelét adja: szü­netelteti atomrobbantásait 1986. január 1-ig — a viszon­zás reményében, s azután is — viszonzás esetén. Mihail Gorbacsov ajánlatá­nak fogadtatása ismert: a Fe­hér Ház „propagandafogásnak” minősítette és elutasította, mint ellenőrizhetetlen gesz­tust, amely szovjet kísérleti előnyt rögzít. Az is ismeretes, hogy Washington sietős „el- lenkpzdeményezéssei” reagált: 'jöjjenek el szovjet szakértők Nevadába egy amerikai föld alatti atomrobbantáshoz, el­lenőrizzék saját műszereikkel, hogy a robbantás hatóereje nem nagyobb 150 kilotonná- nál, vagyis a negyven évvel ezelőtt Hirosimára ledobott atombomba hatóerejének tíz­szeresénél ... Ujjonghatna a világ, hogy a két vezető atomhatalom fegy­verzetkorlátozási kezdeménye­zésekben verseng egymással, de a látszat csal. Washington nem leállítani akarja a kísér­leteket, hanem folytatni, szov­jet szentesítéssel. Terjedelmes cikkben számol be a Pravda hétfői száma ar­ról a hősies munkáról, amit Vlagyimir Dzsanibekov és Vik­tor Szavinih végzett, akik lé­nyegében egy „halott”, műkö­désképtelen, a földi irányító­központból már ellenőrizhetet­len űrállomásra indultak ej június elején. Mint Konsztantyin Feok- tyisztov űrhajós tervezőmér­nök beszámolójából kitűnik, a múlt év októbere óta automa­tikus rendszerben keringő Szál­ját—7 űrállomással ez év már­cius elején megszakadt a rá­diókapcsolat. A földi irányító­központ nem kapott többé te- lemetrikus adatokat a fedél­zeti rendszerek működéséről, s ellenőrizhetetlenné vált az űrállomás keringése, a röopá- lyán elfoglalt helyzete. Nyil­vánvaló volt, hogy a hibát- ki kell javítani, s ehhez az űr-' állomásra személyzetet kell küldeni. Az összekapcsolást követő első vizsgálatok a legrosszabb feltételezéseket igazolták: a Szaljut—7 lényegében „halott” volt. Nem működött energiael­látó rendszere, s emiatt fel­mondta a szolgálatot az űrál­lomás minden lényeges fedél­zeti, a vízellátást, a fűtést, a levegőellátást, a tájo’ást, a pályán tartást biztosító rend­szere. Az űrhajósoknak nyolcna­pos, rendkívül nehéz körülmé­nyek között végzett, megfeszí­„Részleges atomcsend” 1963 óta honol világunkban, ami­kor nemzetközi aláírásra bo­csátották a légköri, a víz alat­ti és a kozmikuss atomrobban­tásokat betiltó moszkvai szer­ződést. A részlegesség nemcsak arra utal, hogy nem sikerült betiltani a föld alatti nukleá­ris robbantásokat, hanem ar­ra is, hogy egyes atomhatal­mak nem csatlakoztak a moszkvai atomcsend-szerző- déshez, és 1963 után is jó ideig folytatták a légköri atomrob­bantásokat. Sajnos, a mostani szovjet moratórium nem szól Nagy- Britanniához, Franciaország­hoz és Kínához, pedig hozzá­járulásuk nélkül nem lehet teljes az „atomcsend”. 1963-ban az Egyesült Álla­mok, akárcsak most, nem kürtölte világgá, hogy nem akarja abbahagyni az atomkí­sérleteket. Kijelentette, hogy a föld alatti atomrobbantások a távolból ellenőrizhetetlenek. Tehát vagy nem lesz semmi­lyen tilalom, vagy csak rész­leges lesz. Vagy jogot kap a Pentagon a kísérletek folytatá­sára, vagy ellenőröknek álcá­zott hivatásos felderítők ezrei özönlik el a Szovjetuniót. Ma­radt tehát a részleges megol­Chile Letartóitatások A chilei titkosrendőrség va­sárnap hajnalban letartóz­tatta a törvényen kívül he­lyezett kommunista párt öt­ven vezetőjét, illetve aktivis­táját -— közölték a letartóz­tatottak hozzátartozói és ügy­védei. A razzia során le­tartóztatottak között van Ruth Boltra, az épí'tőmunká- sok szakszervezetének elnöke, Pedro Ctistillo, a chilei em­beri jógok bizottságának és a kínzások ellen harcoló or­szágos bizottságnak a tagja. A chilei rendőrség vasár­nap húsz személyi letartóz­tatott a santiagói temetőben, amikor több százan összegyűl­ték, hogy virágot helyezzenek el a márciusban brutális mó­don - meggyilkolt három kom­munista sírján. A rendőrség könnygázgránétokkal és gu- mibotólckal támadt a tö­megre. tett munkájába került, hogy új. életre keltsek az űrállomást. Dzsanibekov és Szavinih hősies munkát végzett, s jú­nius 16-ra felélesztette a Szal­jut—17-et. Munkájuk során a földi irányítóközpont pótolha­tatlanul fontos információkat szerzett a működésképtelenné vált űrállomások javításának lehetőségeiről. Az Arab Liga tagállamai­nak külügyminiszterei hétfőn Casablancában gyülekeztek, hogy kidolgozzák a szerdára összehívott .rendkívüli csúcs- értekezlet, napirendjét. A marokkói városból1 érkező hí­rek szerint az előkészítő ta­nácskozón, két napig fog tar­tani, és másik két napot vész majd igénybe a sok vitát ka­varó és ugyancsak sok vitát sejtető csúcskonferencia. Algéria külügyminisztériumi nyilatkozatban tudatta azt, hogy távol marad, mivel úgy véli, hogy az esemény az ed­diginél is jobban meg fogja osztani az arab világot. — Ugyanolyanok a nehézségek, mint voltak régen, amikor az esedékes találkozót akarták összehívni, de nem tudták. Semmilyen szavatosság sincs arra, hogy ezeket a problémá­kat most egy rendkívüli ülé­dás, amelyet 1974—76-ban si­került bővíteni. EKKOR JÖTTEK LÉTRE a 150 kilotonnás hatóerő-korláto­zást kimondó szovjet—ameri­kai megállapodások, amelye­ket azonban az amerikai kato­nai—ipari komplexum sem ratifikálni, sem hatályba lép­ni nem engedett. Azután szovjet—amerikai— brit háromoldalú tárgyalások következtek a „teljes atom- csendről”. Amikor azonban már majdnem tető alá került a megállapodás — hangsúlyo­zottan jelentős szovjet ellenőr­zési engedményekkel — Wa­shington rálépett a fékre: a két nyugati hatalom 1980 vé­gén otthagyta a tárgyalásokat. Hirosima és Nagaszaki atom­bombázásának 40. évfordulója nemzetközi szervezetek egész sor megnyilvánulásával érlel­te a moratórium bejelentését — sajnos, ez a bejelentés csak Moszkvából hangzott el és Washington részéről nem. Nem kétséges, hogy az Egye­sült Államok most elsősorban a „hadászati védelmi kezde­ményezéshez” kapcsolódó lé­zertechnikák kifejlesztéséhez, valamint az „elhúzódó” atom­háború eszköztárának létreho­zásához igényli a föld alatti Hirosima Város polgármes­tere nyitotta meg hétfőn azt az ötnapos nemzetközi kon­ferenciát, amelyen a világ számos országának vezetője tanácskozik egy újabb nuk­leáris katasztrófa elhárításá­nak lehetőségeiről, s megem­lékeznek a 40 évvel ezelőtti tragédiáról. Araki Takesi fel­szólalásában üdvözölte a no­vemberre tervezett szovjet —amerikai csúcstalálkozót, amely — mint mondta — „halvány fénysugár lehet az atomfegyverek teljes meg­semmisítése felé vezető úton”. ★ Hollywoodi lakásában va­sárnap öngyilkosságot köve­sen át lehet majd hidalni — közli az algíri vezetés. Nem vesz részt az értekez­leten — mint ezt korábban értésre adta — a Jemeni NDK es Libanon sem. Szíria elítélte a találkozó összehívá­sát. bár kormányszinten még nem közölte szándékait. Harmincöt halottja van a dél-franciaországi vasúti ka­tasztrófának — közölték a hétfőre virradó éjszaka Pá­rizsban. Vasárnap egész nap folyt még a megfeszített munka, hogy a holttesteket kiszabadítsák az összeroncsolt vasúti kocsik közül, s csak atomfegyver-kísérletek folyta­tását. Különös, hogy az atomfegy­vermentes rakétavédelem kon­cepciója n^m engedi abba­hagyatni a Pentagonnak az atomfegyver-kísérleteket, s a nagy pontosságú hagyományos fegyverrendszerekre való tá­maszkodás nem csökkenti az atompotenciálra való hagyat­kozást. Nyilván az amerikai nukleá­ris robbantások állandósítását és legalizálását szolgálja a szovjet megfigyelők „előfelté­telek nélküli” meghívása, egy olyan próbálkozás, amely Reagan elnök 1984 szeptembe­ri ENSZ-beszédében már sze­repelt, de ugyanúgy leleplező­dött, mint a mostani „meghí­vás atomreggelire”. A szovjet kezdeményezésre nem érkezett még hivatalos amerikai válasz, de eddig egyetlen szovjet moratórium­javaslat sem talált kedvező fo­gadtatásra Washington részé­ről. A Fehér Ház számítása mindig az volt, hogy ha a ha­táridő lejár, szovjet részről folytatják á gyártást, a rend­szerbe állítást, a telepítést, a kísérleteket, ily módon Moszk­va vádolható a fegyverkezési verseny „új fordulójával”. valójában a genfi szovjet—amerikai tárgyalások témáit érintő három szovjet moratórium van mától érvény­ben, három egyoldalú fegyver- szünet a fegyverkezésben. A világ tudni fogja, kitől kell a következő lépést várnia. P. S. tett el Paul Bergman, aki a Nagaszakira atombombát le­dobó repülőgép navigátora volt. Nővére szerint a 60 éves férfi hosszú ideje depresszió­ban szenvedett, amely a 40-ik évforduló közeledtével egyre erősödött. Ronald Reagan sajtóértekezlete Az Egyesült Államok csak azután hajlandó szüneteltetni atomfegyver-kísérleteit, ha be­fejezte jelenleg folyó kísérlet- sorozatát — mondta Ronald Reagan hétfőn, a Fehér Hab­ban tartott sajtóértekezletén. Arra a kérdésre azonban, hogy ez mikor következik be, az amerikai elnök „nem tudom”- mal válaszolt, és a sorozat folytatását az állítólagos szov­jet fölény „ledolgozásának szükségességével” indokolta. Ez volt az amerikai elnök első találkozása a sajtó kép­viselőivel azóta, hogy meg­operálták. éjfélkor készítették el a ka­tasztrófa teljes mérlegéit A vizsgálat során megálla­pították, hogy a két vonat összeütközését egy kis állo­más ideiglenes vezetőjének — az állomásfőnök éppen szabadságon volt — tévedése okozta, aki egyedül teljesített szolgálatot és megfeledkezett arról; hogy az egy sínpárból áV ló pályán még várható a párizsi expresszvonat érke­zése, s így elindított az állo­másról egy helyi vonatot. Rö­viddel ezután észrevette té­vedését, de akkor már nem volt módjában, hogy értesítse a vonatvezetőt, s így a ka­tasztrófa pár perc múlva be­következett, az expressz teljes sebességgel belerohant a he­lyi vonatba. Dallas A légi katasztrófa fejleményei A pénteken lezuhant ame­rikai Delta-gép pilótája min­den bizonnyal figyelmen kí­vül hagyta az irányítótorony­ból érkező utasítást a leszál­lás elhalasztására — ezt állapította meg a texasi légi katasztrófa körülményeit vizsgáló bizottság. A Delta légitársaság gépé­nek katasztrófájában száz- harminchárman haltak meg. A repülőgép dallasi leszál­láshoz készülődött, azonban túlságosan alacsonyan — alig 50-100 méteres magasságban — repült és csökkent sebes­séggel bukkant ki a sűrű vi­harfelhőből. Az irányítóto­rony azonnal a „Delta, kö­rözzön tovább!” utasítást adta ki — válasz azonban nem jött és a gép néhány másodperc múlva egy autópályához csa­pódott. rium a későbbiekben is ér- r. '. i -----— Me gválasztották Bolívia új elnökét Estenssoro kapott bizalmat 'Jegyzet A VISZONZÁS Casablanca Az arab csúcs előkészületei Francia vasúti szerencsétlenség Befejeződött a vizsgálat

Next

/
Thumbnails
Contents