Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-05 / 182. szám

Orvos az egységben Tenni, mindig az emberért A munkásőrségnek nemcsak a fegyverforgatáshoz értő, a hazához hű emberekre van szüksége, hanem gyógyítani tudó orvosokra is, akik közül most dr. Takács Tibort, a ceg­lédi Toldy Ferenc kórház fő­orvosát kerestük fel. Dr. Ta­kács Tibor az egészségügyi mi­nisztertől Semmelweis Ignác halálának 120. évfordulója ün­nepén Kiváló munkáért kitün­tetést kapott, bensőséges ün­nepségen vette át, a munkás­őrség országos parancsnoksá­gán. Jöttek mások is — Hogyan került főorvos elvtárs kapcsolatba a munkás­őrséggel? — 1967-ben kértek fel rá, hogy vállaljak ott orvosi fel­adatot, A kérésnek eleget tet­tem és beléptem a munkásőr­ségbe. Nem egyedül, követte a példámat több kollégám. Most nyolcán vagyunk a testü­let szolgálatában. Magam csak néhány éves szolgálatra gon­doltam, ám a parancsnokok és bajtársak, az emberek közt olyan jó, megértő kapcsolat alakult ki, hogy a további szol­gálat mellett döntöttem. Most már el sem lehetne küldeni a munkásőrségtől. Az egységpa­rancsnokság, de a szakmai, a politikai és társadalmi vezeték egyaránt elismeri, megbecsüli ezt a munkánkat is. A munkásőrorvosoknak van mit tenniük. A napi feladatok elvégzése mellett társadalmi munkát bőven vállalnak, tevé­keny résztvevői a hazai és a nemzetközi tudományos élet­nek. Előadásokat tartanak, tu­dományos szakdolgozatokat publikálnak, részt vesznek ta­nácskozásokon, kongresszuso­kon, mint dr. Takács Tibor so­rolta. — Egységvezető orvos va­gyok. Az egységben van köz­tünk körzeti orvos és baleseti sebész, közegészség- és jár­ványüggyel foglalkozó főorvos, nőgyógyász, fogász. Én uroló­gus vagyok. Rendszeresen fog­lalkozunk a munkásőrök egész­ségével, ellenőrző szűrővizsgá­latokat tartunk, ha kell, gyó­gyítunk. A kiképzésbeit ránk jutó feladatokat mindig mara­déktalanul elvégezzük. Egész­ségügyi felvilágosító előadáso­kat tartunk, szemléltető okta­tás keretében tanítjuk a sérü­lések ellátását, elsősegélynyúj­tást, az ön- és bajtársi ellátás módozatait. A főorvosnak a kórházban szakterületén kívül is van dol­ga. Aktív propagandista. Im­már két évtizede vezeti a párt­ós szakszervezeti politikai ok­tatásokat. — Azt tapasztalom, hogy munkatársaim, kollégáim, a kórház egésze igényli, elvárja a tiszta, őszinte okfejtéseket. Sokat vitatkoznak, érdeklőd­nek napjaink eseményei iránt. Bevált szokás nálunk, hogy ha egy munkásőr a kórházba be­kerül, akkor az egységből va­lamelyik orvos kolléga azonnal felkeresi, segít a gyógyításában. Ha szükséges, segít abban is, hogy speciális gyógyító intézet­be, kórházi osztályra kerülhes­sen. Beteg munkásőrtársaink- ra külön vigyázunk, mellettük vagyunk, ha bajba kerülnek. Takács főorvos kitüntetésé­hez őszinte elismeréssel gratu­láltunk. Köszönte, ám elhárí­totta az elismerést. Közös célunk — Nemcsak az én érdemem ez. A kiváló munkáért kapott kitüntetéssel valamennyiünk tevékenységét elismerték, akik a munkásőrségben dolgoznak. A dicséret orvos kollégáimnak is kijár. Közös célunk, elhatá­rozásunk, továbbra is szolgálni a munkásőrségben, maradékta­lanul teljesíteni a reánk jutó feladatokat. Kiss Sándor Figyelem! Gyomirtóveszély A városi tanács vb város­gazdálkodási osztálya értesíti az állattartókat és azokat a zártkert-tulajdonosokat, akik­nek területe közvetlen a vasút mellett van, hogy a MÁV 1985. augusztus 7—8-án a vas­úti sínek mellett vegyszeres gyomirtást végez. Augusztus 7-től 25-ig a vas­úti töltések mellett a legel­tetés tilos! A közelben levő méheket a méhészek védjek! Az alkalmazott vegyszerek méregjelzés nélküliek, illetve gyenge mérgek. A bekövetke­zett károkért kártérítési igény­nyel élni nem lehet. Áramszünet A DÉmASZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy augusz­tus 5—6—7-én reggel 8 órától délután 4 óráig Ko- csér község egész bel- és külterületén középfeszült­ségű vezetéképítési mun­kák miatt áramszünet lesz. Mozi A NAGYTEREMBEN Pukk. Olasz film. Előadás csak 6 órakor. Átlagemberek. Amerikai film. Előadás 8 órakor. A STŰDIÖTEREMBEN Az erőd. Magyar kalandfilm, fél 6-kor. Piaci jelentés Érettek az első fiirti A hét végén gazdag és for­galmas piac volt. A kocsiso­ron szaporodott a dinnye, de mind a görög-, mind a sárga­dinnyét 14—15 forintért mer­ték. Volt, aki a görögdinnyéért 16 forintot kért. A gyalogpia­con olcsóbb dinnyét is árultak. A baromfipiacon nagy felho­zatal, sok csirke és tojás volt. A háztáji termelői piacon a szokásosnál több árut keve­sebb vevő kereste. Az árak nem változtak. A búza literje 5—5,50, az árpa 6, a morzsolt kukorica 5—7, a kukoricada­ra 7, a napraforgómag 12—15 forintért kelt. A gyümölcspiacon megjelent a szőlő, s 25 forintért adták. Az őszibarack 15—22, az érett barack 15, a miskolci és vö­rösszilva 8, a nyári alma 8— 14, a körte 10—15, a burgonya 5—5,50, a paradicsom 6—10, az uborka 12—14, a karfiol 10—16, a fehér káposzta 15, a kelkáposzta 18—20, a vörös­hagyma 12—16. a fokhagyma darabja 3, a zöldpaprika 12- 16, a köleskása 40, a zöldség csomója 6, a csöves kukorica darabja 4 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 180—300, a vágócsirke 110 —160, a kacsa 190—250, a na­pos csirke darabja 10, a két­hetes 22, a tyúktojás 2,40—2,50 forintért kelt. K. L. Itt van az érés hava A varázserejű napok időfüzére Egyik héten a Dunából, a másikon a Tiszából Amikor felkerestem Földes Istvánnét, hogy az au­gusztus hónaphoz fűződő szokásvilágról és hiedelmek­ről beszélgessünk — amint azt január óta minden hó­napban megtettük —, az idős asszony nagyon beteg volt. Előző nap mentő szállította haza a kórházból, de legyőzte fájdalmát, fáradtságát, és halk hangon emlé­kezni kezdett. — Miért ne tegyem? — kérdezte aggó­dó leányától, dr. Balázs Józsefnétól, az asszonykórus vezetőjétől — miért vinném a sírba mindazt, amit tudok? W — Augusztust sokfélekép­pen nevezik. Mondják nyár­utónak, kisasszony havának, de hívják szűz hónapnak is. A párom az érés havának nevezte, hiszen alig van olyan terményféleség, ami ekkorra ne kívánkozna a ház embe­rének padlására, pincéjébe, asszonyának pedig kamrájá­ba. spájzába. Én magam — mosolyodott el Földesné —, a befőzés hó­napjának hívnám, s ezt biz­tosan sókan helyeselnék, ek­kor rakjuk el ugyanis a be­főttek zömét, főzzük a lek­várt, s készítjük a savanyú­ságokat, vagyis berendezke­dünk a téli napokra. Nem tudom, én egy pillanatra sem tartom új divatnak, mert so­ha abba nem hagytam a gyümölcsök házi tartósítását, mindig azt mondtam, hogy a nagymamák ízeinél jobb íze­ket senki nem tud az üve­gekbe zárni. És mert augusztusban na­gyon sok a munka, talán azért van, hogy a többihez viszonyítva szegényesebb en­nek a harmincegy napnak a hiedelemvilága, kevesebb az ünnepe. Földes Istvánná mindjárt augusztus 15-ével kezdte az emlékezést, amikor Nagybol­dogasszonyt mutatja a nap­tár. Ha ezen a napon derült, napos az idő, bőven terem a szőlő, s gazdag lesz a gyü­mölcstermés. A „kétasszony- köze” — ez az időszak au­gusztus 15-től szeptember 8- ig tart — varázserejű napok időfüzére, amikor le kell szedni a különböző gyógy­füveket, el kell csépelni a magnak való búzát, és össze kell gyűjteni az ültetni való tojást. Mondják, az ekkor keltetett tyúkokból lesznek a legjobb tojók. Ezeknek nem kell táp, de tojásuk sárgája sárgább a legdrágább aranynál, s az ebből sütött tészta könnyebb a cukrászok géppel kevert habjánál — tudom meg be­szélgetőtársamtól. Másnap, augusztus I6-án Rókus napját mutatja a nap­tár. Rókusi a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjé­nek tartották. A mi vidé­künkön kevés volt a legelő — magyarázta Földesné —, ezek is a faluhoz közel terül­tek el, s ide mindennap ki­hajtották az otthon éjszaká­zó jószágot. A nagy határú alföldi településeken végelát­hatatlan nagyságban kínálták magukat a legelők, s ezeken tavasztól őszig vagy egész év­ben kinn hált a pásztor is meg a jószág is. w És mert az olyan pusztán, amelyet a madár sem repült át, egyetlen nap alatt sok baj érhette a jószágot, úgy gondolták, szükség van a vé­dőszentre. Nagyapámtól hal­lottam, hogy az volt a pász­toroknak a boldog idő, ami­kor a jószág egyik héten a Dunából, a másikon a Tiszá­ból ivott. Augusztus 20-át három ok­ból is ünnepeljük és tartjuk az esztendő egyik legneveze­tesebb, legjelesebb napjának. Az egyház Szent Istvánra, honalapító első királyunkra emlékezik, s mert tetteit, bölcsességét, korszerű gondol­kodását példaképnek tartjuk, ezért államiságunkat is ezen a napon köszöntjük. Ez a nap alkotmányunk napja ’s, de ünnepe az új kenyérnek is. Volt idő, amikor ezen a na­pon tartották az aratóbált, mert erre az időre befejező­dött a cséplés, zsákokba ke­rült a mag, ami a régi fogal­mak szerint az életet jelen­tette. Szabad volt hát han­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ A példamutatás ereje Feladatokat kérnek a fiatalok £ Az ifjúságpolitikai határozat végrehajásának tapaszta­lj Iatait a városi pábizottság 1970 óta folyamatosan értékeli. ^ A közelmúltban megerősítették, hogy a határozatban ^ megfogalmazott célokhoz több területen sikerült köze- 4 lebb jutni. Reálisabbá vált a fiatalok megítélése, nőtt f beleszólásuk a döntéselőkészítésbe, tartalmasabb a szá- mukra nyújtott erkölcsi, anyagi támogatás. A pályakez- f. dők munkahelyi beilleszkedése könnyebbé vált. Ugyanakkor továbbra is fe­szültségforrás maradt a pálya­kezdés, a családalapítás, az ön­álló lakáshoz jutás, ráadásul ezek megoldását a rosszabbodó gazdasági helyzet csak tovább nehezítette. A város és vonzáskörzete jövője szempontjából tehát fontos, hogy továbbra is fontos kérdésként kezeljük az ifjú­sággal való törődést, annál is inkább, mivel a körzetben élők mintegy 45 százaléka 30 éven aluli; jelentős politikai, társa­dalmi erőt képviselnek. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1984. október 9-i ál­lásfoglalása, valamint a megyei pártbizottság intézkedési ter­vében foglaltak szabták meg azokat a feladatokat,. amelyek alapján a városi pártbizottság Nagykőrös város, Kocsér és Nyársapát községekre vonatko­zóan intézkedési tervet készí­tett, amit a július 15-i ülésen elfogadtak. Azifjúságról, alkotott ítélet Jitétfcéj® az, hogy miként telje- síti kötelességét, hogyan él, dolgozik, tanul. Elmondhatjuk, döntő többségük becsülettel helytáll az élet minden terüle­tén. Életmódjuk, gondolkodá­suk, a szűkebb környezetükért, a társadalomért érzett felelős­ségük kedvezően alakult. gos szóval ünnepelni, ének­kel, tánccal, gazdag vacsorá­val köszönteni a kemény munkákat elvégző embert. Hé- vizgyörkön a kocsmadombon tartották a mulatságot, ame­lyen cigány húzta a talp alá valót, s részt vett rajta min­denki, aki mozogni bírt. Egykoron szép szokás fű­ződött még ehhez a naphoz. Augusztus 20-ának hajnalán a gondos gazda, aki a követ­kező esztendőben is gazdag termést akart betakarítani, néhány kalászt kivitt arra a földdarabra, ahová vetni kí­vánta a kenyérnek valót, hogy a madarak ne tegyenek kárt a jövő évi termésben. — Ebben a hónapban kö­szönt ránk Bertalan napja is, augusztus 24-én. Ekkor már hűvösebb a hajnal, fátyolo­sabb a napsütés, ezért ősz­kezdő napnak hívják, s aki teheti, szélesre tárja házának ajtaját, ablakát, hogy tárol­jon valamit a búcsúzó nyár melegéből. — Még valamit! — mondta Földes Istvánná. — Ebben a hónapban kezdődnek a régi magyar falu máig fnegmaradt ünnepei. Augusztusban tart­ják a i ires túrái búcsút. ★ özv. Földes Istvánná fér­jével, a nemzet napszámosá­val, aki éi tizedeken át volt Hévizgyörk néptanítója, 1917- ben a Jászs ígból költözött a Galga menté. e. Tanítófeleség­ként volt a Letegek gyógyí­tója, elesettek vigasztalója, gondban lévők együttérző ta­nácsadója, emberi közösségek szokásainak őrzője és őrizte- tője. Nyolcvanöt éves korá­ban, éveken át tartó betegség után elhunyt. Temetésén több százan búcsúztak tőle, őszinte gyásszal köszönték embersé­gét, nemzedékeknek nyújtott segítségét. Fercsik Mihály Ugyanakkor persze vannak közöttük, akikre a felelőtlen életvitel, az igénytelen szóra­kozás, az ízléstelen divat kö­vetése a jellemző. A gyermek­kori és ifjúsági bűnözés nem meghatározható a körzetben, de jelen van. Az általános is­kolát el nem végzettek száma is figyelmeztető. A fenti jelen­ségekre a jövőben fokozott fi­gyelmet kell fordítani — szö­gezi le a határozat. Az ifjúsággal való törődés folyamatában elsődleges a csa­lád felelőssége, amelynek nagy szerepe van abban, hogy az if­júság reálisan szemlélje a vi­lágot, szocialista módon éljen és gondolkozzon. A nevelés azonban nem magánügy, az egész társadalom feladata. A nevelésben a példamutatásnak nagy ereje van, de ugyanilyen fontos, hogy a fiataloknak fel­adatokat adjunk és bízzunk bennük. Az eredményes neve­lés érdekében fejleszteni kell a családok, a munkahelyek pe­dagógiai kultúráját. Az. ifjúságpolitikai teendők végrehajtásában a pártszerve­zetek munkája meghatározó. Fontos, hogy rendszeresen fi­gyelemmel kísérjék, segítsék a környezetükben élő fiatalokat, a generációk harmonikus együttműködését. Sajnos, a pártirányítás, és szervezeti ön­állóság nem mindenütt valósul meg kellően. Előfordul, hogy túlságosan magukra hagyják a KISZ-t, a részletekbe menő út­mutatás pedig az önálló gon­dolkodást, az alkotó tevékeny­séget gátolja. A fiatalok párthoz való kö­tődése erősödött, arányuk a város párttagságán belül meg­haladja a 10 százalékot. A párt­építésben különösen kiemelke­dő fontosságú a kommunisták és persze a család példamutató ereje. A KI3Z-szervezetekben vál­tozások tapasztalhatók a mun­kastílusban, a mozgalmi jelleg erősítésében. De az eddigieknél is nagyobb feladat hárul az if­júság politikai, közéleti, és munkára való nevelésében, vi­lágnézetük formálásában. A hatékonyabb érdekvédelem­mel, a mozgalmi munka eszkö­zeivel nagyobb lehetőséget kell adni a fiataloknak képességeik kibontakoztatásához, személyi­ségük formálásához. A KISZ tömegbefolyását ha­tékonyabbá kell tenni a mun­kások és a mezőgazdasági dol­gozók körében is. Az ifjúkom­munista mozgalom legfonto­sabb feladata ma, hogy az if­júságot mozgósítsa a tanulásra, a VII. ötéves terv feladatainak Született: Erdődi József és Szentpéteri Mária: Mónika; Berinszki Mihály és Takács Erika: Erika; Danka József és Sohajda Edit: Krisztina; Daj­ka József és Kecskeméti Ilo­na: Orsolya; Bimbó Pál és Tő- rőcsik Katalin: Erika; Búz Ambrus és Bakos Rozália: Viktor; Nagy Tibor és Szabó Erzsébet: Enikő nevű gyer­meke. Névadót tartott: Nagy Sán­dor és Bugyi Éva: Gábor; Tö- mösközi Sándor és Támadi Mária: Edina; Kerekes Mihály és Sebes Ágnes: Brigitta; Vi­megismerésére, végrehajtásá­ra. Tudatosabb politikai mun­ka szükséges; következetesen ki kell állni a munka és tanu­lás becsülete mellett, elő kell segíteni a közösségi magatartá­si normák terjedését. A társadalmi és tömegmoz­galmak is adjanak nagyobb teret a fiatalok cselekvökepes- sége kibontakoztatásához, igé­nyelve és segítve aktív politi­kai tevékenységüket, valóságos teret biztosítva saját sorsuk irányításának. Magától értető­dő, mely szervnek mi a felada­ta. Némely tevékenység emle­getése közhelyszámba megy. Értékéből mit sem vesztett a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelésének nemes feladata, de az ifjúság több irányú szak­mai, politikai ismereteinek bő­vítésében, a szabadidő hasznos eltöltését illetően is lehet, és kell is további eredményeket elérni. Igen fontos munkának tekin­tendő az ifjúság egészséges életmódra nevelése, a családi életre való felkészítése. Állan­dó elemzés, intézkedések foga- natostása mellett lehet e terü­leteken is eredményeket elérni. A városi és községi taná­csoknak az ifjúsági munka tar­talmát és szervezetét a köz- igazgatás korszerűsítésével összhangban kell tovább fej­leszteni. A fiatalok otthonte­remtési lehetőségeinek javítá­sában az eddigieknél hatéko­nyabb íri’fézkedésekóék kell születniük, mert továbbra is ez jelenti a legégetőbb gondot. A tanácsi kijelölésű OTP-laká- sek nagy hányadát .továbbra is lehetőleg a fiataloknak kell megkapniuk. Akciókkal, ked­vezményekkel kell segíteni a fiatal házasok magánerős épít­kezéseit. A munkahelyeknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a dol­gozó ifjúság erkölcsi-politikai nevelésében, törődjenek prob­lémáikkal, élet- és munkakö­rülményeikkel. Rendszeresen tájékoztassák őket a munka­hely előtt álló feladatokról, kérjék véleményüket, részvé­telüket a végrehajtásban. A pályakezdőkre megkülönbözte­tett figyelmet fordítsanak, se­gítsék beilleszkedésüket, tá­mogassák aktivitásukat, újíió szándékukat. Mint láttuk, az ifjúság gond­jainak megoldásában a társa­dalom együttes erejére van szükség. Népgazdaságunk ne­hezebbé vált helyzete megkö­veteli, hogy felmérjünk min­den lehetőséget, összehangol­juk a tennivalókat. Fiataljaink felkészültek, oko­sak, őszinték, erényeiket észre kell vennünk, helyet kell ad­ni az egészséges szellemű, tö­rekvő ifjúságnak. Csakis velük együtt munkálkodva lehetünk képesek nagy dolgok megvaló­sítására. kartóczky József és Manzin- ger Irén: József nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Tóth Ea­lázs és Hajnal Erika; Juhász László és Szemerei Ágnes; Tóth Miklós és Szíics Erika. Meghalt: Székely Eszter (Lo- sonczi u. 88.); Péczeli-Szaoó József (Bajcsy-Zsilinszky u. 23.); Máté László (Kinizsi u. 22); Báli Pál (Zsemberi Gy. u. 17.). ISSN 0133-awe íJSSWMrOsl Hírfám My. J. ■ APmöWYvTh írek»

Next

/
Thumbnails
Contents