Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
Gödöllői Tangazdaság Kevesebb az ipari tanuló '4 Nem éppen ildomos ilyenkor, nyár közepén okíatás- 4 ról és továbbképzésről beszélni. Ez azonban csak a lát- á szat, hiszen nem azokról lesz szó, akik nyolc, négy vagy ^ éppen öt évig koptatják a padokat. Sokkal inkább <; azokról, akik munka mellett — olykor természetesen ^ munkaidőben — Vállalják a továbbtanulást. Hogy mi- ^ lycn fontosnak ítélik ezt egy-egy nagyüzemben, arra ^ példa lehet a Gödöllői Tangazdaság is, ahol nemrégi- ^ ben a pártvezetőség tűzte napirendjére a továbbképzés 4 helyzetét. — Mint mezőgazdaságunk egészében, úgy a mi gazdaságunkban is jelentős szerkezeti változás ment végbe, mindenekelőtt termelési és a technikai vonatkozásban — mondta Tábik Ferenc személyzeti osztályvezető. — Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt évtizedben 5 millió forintot költöttünk dolgozóink szakmai képzésére. Van középtávú és éves oktatási tervünk is, s ez utóbbit év közben is változtatjuk, ha az szükséges. Ebben a gazdaságban jól hasznosítják azokat az adottságokat, amelyek kapcsolataik révén eleve megvannak. Jó a kapcsolatuk égy sor szakközépiskolával, szakmunkásképző intézettel, termelési rendszerrel, agrártudományi egyetemekkel, főiskolákkal, a szomszédos MÉM Műszaki Intézettel, az országos vezetőképzővel, a MÉM Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézettel. S ha mindez éppen kevés volna: a tangazdaságban — ritka kivételként — számos szakmában házi tanfolyamokat is szerveznek egyes tanulócsoportok. számára, ahol részben meghívottak, részben saját, jól képzett vezetőgárdájuk tagjai az előadók. Mindezt a felsőbb szervek megelégedésére, nemkülönben a tanfolyamokon részt vevők elégedettségére úgy végzik, hogy szak- és betanítottmun- kás-bizonyítványt adnak. — /Vem zavaró az, hogy hol erősebb, hol gyengébb mértékben, de a tangazdaságban is van fluktuáció? — Dehogynem, hiszen ez mindig növeli a szakemberek iránti igényt, hiszen a kiképzettek helyéi-e lépőkkel gyakran elölről kezdhetjük az egészet. Sajnos, van olyan időszak, amikor nem jelent lényeges visszatartó erőt a megkötött tanulmányi szerződés sem, pedig ezek munkajogi és anyagi kötelezettséget is jelentenek — mondja Tábik Ferenc. — Hasonlóképpen a nagyobb összegű lakásépítési, -vásárlási kölcsöntartozás sem akadály. Mindezek ellenére, úgy érezzük, sikerült az elmúlt évtizedben elég szak- és betanított munkást képezni. — És a vezetőgárda? — Aki közelebbről ismeri gazdaságunkat, tudja, hogy jelentős fiatalítás zajlott le nálunk. A szakvezetők részesültek mindazon vezetői és szakmai ismeretbővítésben, amelyek a termelés eredményesebbé tételéhez, az eredményes gazdálkodáshoz nélkülözhetetlenek. Sokan speciális tanfolyamokat végeztek el, igy például néhányan kitanulták az érintésvédelmi ellenőrzést, az iparjogvédelmet, a munkaerő- és bérgazdálkodást, a korszerű tápanyaggazdálkodást, a termésbecslést, a vetőmag-gazdálkodást, s csupán a számítástechnikai ismeretek megszerzésére szervezett tanfolyamon negyvenegyen szereztek képesítést. A gazdaság .fizikai állományú dolgozói körében nem kevesebb, mint huszonkilenc különféle szakmában történt beiskolázás. Ezek között éppúgy megtalálható az egyetlen marós, mint az a negyvenkilenc ember, aki targoncavezetőnek tanult. A Gödöllői Tangazdaságban is sok van, aki a második, vagy éppen a harmadik szakmát szerezte meg. A szakmunkás-utánpótlásban egyébként igen jól együttműködnek az aszódi, a gödöllői és a hatvani szakmunkásképző intézményekkel, ezek nappáli tanulói közül is lesz utánpótlásuk. Az oktatásban persze — nem tagadják — voltak sikertelenségeik is. Sokáig megfigyelhető volt, hogy a tangazdaságban dolgozók gyerekeit könnyebben megnyerték a beiskolázásra. A kocka most annyiban fordult, hogy a szűkösebbé vált dolgozói létszám következtében tavaly és az idén nem sikerült Gödöllőről a hidrauliká-szerelő, a fenyőharaszti kerületükből a hegesztőoktatást megszervezni. F. I. Sajnos a nyári szünetből már jónéhány hét eltelt. Ez idő alatt barátaimmal, osztálytársaimmal az ország különböző tájait jártuk be, a forró napokon pedig — amiből eddig nem sok jutott ki nekünk — a strandok vendégeként élveztük a melengető napsütést. A diákigazolványunk adta lehetőségeket, az ingyenes múzeumlátogatást, az utazási kedvezményeket nagyon jól fel tudtuk használni. Az első kellemetlen meglepetés akkor ért minket, amikor a veresegyházi strandra akartunk diákjegyet váltani. Korábbi tapasztalataink szerint gondolkodva kerestünk elő hathét forintot, hiszen akár Leányfalut, akár Lepencét nézzük, a belépő egyik helyen sem haladta meg a nyolc forintot. Bátran léptem hát a pénztárablakhoz: — Egy diákjegyet kérek szépen. A válasz ez volt: — Sajnálom, nincs. Egy kicsit meglepődtem ugyan, de folytattam, akkor £gy gyerekjegyet, ha lehetne ... — Tizenhat évesén nem vagy már gyerek, volt a felelet. A nap tűzött, szinte olya-« doztunk a hőségben. A hideg víz hívogatóan hullámzott. A csábításnak nem lehetett ellenállni. — A felnőttjegy, tessék mondani, mennyibe kerül? Huszár Dóra Séták a városban Végig a Kossuth Laps utcán Űjabb barangolásaim során még egy pillantást vetek a Petőfi téren a névadó szobrára,^ fordulok balra, ahonnan a Kossuth Lajos utca kezdődik. Valamikor kis trafik állt az utca elején kettéosztva a torkolatát. A bal oldali első sarokházban pékség volt, hajdanán, itt sütötték az S alakú kifliket, a jobb oldali sarokházban pedig több évtizedig a Kocsisféle vendéglő volt. Hideg, meleg ételeket és italokat fogyaszthatott a betérő; a tekepálya . szinte állandóan működött. Esténként cigányzene szólt. Visszatérve a bal oldalra, rápillanthatunk a Mbór-féle emeletes házra, amely a híres, szabadalmaztatott szivattyús kút feltalálóinak és gyártóinak, a Moór testvéreknek a háza volt. A következő házra sokan úgy tekintenek, hogy emlékeznek a régi sajgásra, fogfájásra, mert _ itt rendelt Gödöllő igen híres fogorvosa, Szanati Júlia. Ezen az oldalon volt a háború végéig (a mai városi tanács bölcsődéje helyén) a zsidó templom, az előtte lévő házban laktak az izraelita egyház vezetői, odajárt nagyanyám mosni és egyéb házi munkákat végezni. Gyermekként engemet is magával vitt, így jutottam be a zsinagógába, s figyelhettem az ottani szertartásokat. Ate!lenben éppen a Réz- man-féle pékség és cukrászda volt, ahová ugyancsak bejáratosak voltunk a nagyanyám révén, aki itt is oldott ké- \ kítőt, ha nem is az ég vizében, de mosóteknőben, s akivel magam is mentem a padlásra ruhát teregetni. A pékségbe a köznép taligán (tragacson) vagy csak úgy, az ölében hozta sütésre a kenyértésztát, s amikor a kemencékből szép pirosra-ro- pogósra sülve kiszedték azokat s felrakták a faállványokra, finom kenyérillat lengte be a környéket. Még pár épület és a régi gödöllői főutcára érünk, amely volt Váci út (volt Horthy Miklós út is), ma Dózsa György út, a jobb oldali saroképületben, mióta eszem tudom, mindig patika volt, s az oldalágon takaros élelmiszer-, íűszerüzlet is volt a Vigyázó-féle. A bal oldalon találjuk még a gyermekkorom idején épült volt tűzoltóságot és megmaradt tornyát. De mint tudjuk, szép, új, korszerű bázisa van a városi tűzoltóságnak. Itt van még a Magyar Nemzeti Bank gödöllői fiókja, már nem sokáig, mert épül iaz új székházuk a mozi mellett. Itt ér véget a Kossuth Lajos utca azon része, amely szinte 40—50 éve alig-alig változott. A házak, a kerítések a régi időkre emlékeztetnek. Viszont két autóbusz- megálló jelzi, hogy azért itt sem állt meg az idő, és szilárd az útburkolat io. Üjab- ban pedig a postai kábeleket fektetik a járda alá. Jóval szembetűnőbb a váltó .ás ha átlépünk.a keresztező Dózsa György- úton és folytatjuk utunkat a Kossuth Lajos utca felső felébe. Mindjárt a bal oldalon hiányzik a saroképület, amelyben sokféle bolt működött, Déryé- ké volt. Közülük származott Borty (Déry) Nándi, aki híres labdarúgó (és mecénás) is volt Gödöllőn, nemcsak kereskedő. Ebben az épületben volt nem is oly régen a leértékelt áruk boltja, amely igen nagy forgalmat bonyolított le. Maradjunk továbbra is ezen az oldalon, s látjuk a posta jelenlegi épületét, s bent a nagy forgalmat. Nehéz feladat hárul az ott dolgozókra, hiszen az ablakok előtt a sorban állás a nyitva tartás ideje alatt szinte állandósult. De a túloldalon már a jövő bontakozik, elkészült az alapja a majdani posta épületének. Többszintes épületek sora szakid fel a bal oldalon a fűtőműig, amely gáztüzelésű. Az itteni új házak helyén igen alacsony vályo'gépüle- tek voltak, amelyeket aligha siratott meg. valaki is a lebontások idején. Más volt azonban az egykori szolgabíróság épülete, amely a fel- szabadulás után megújult és emeletráépítéssel ki is magasodott a többi közül, s több intézménynek adott helyet. A szolgabíróság már a ma emberének alig mond valamit, de volt léte és eljárásai népünk fájdalmában visszacsengenek. ■■■■ Az-út bal oldalának több h(áza közül emlékezni kell a Soltész-félére, amelynek egyik mell'képű létében nyomták a régi Gödöllői Hírlapot. Feljebb az apácák szép. épülete volt itt, az apácák az ImXII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1935. AUGUSZTUS ’OME AT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vándorlás a hosszú úton? Igen! A Vas megyei Kék út elnevezésű úttörő vándortá- borbán, amíg velük tarthattam, néhány híján száz kilométert gyalogoltak a ba- giak. Hiányzott ez a gyerekeknek? Nagyon! Nem elégíti ki valamennyi gyerek mozgás- és szabadságigényét egy állótábor élete, még ha az a Balaton mellett is található. A minden reggel ugyanott ébredés helyett az ismeretlenebb másnap ígéretét nyújtják a vállalkozóknak az évről évre népszerűbb vándortáborok, Az idén már kilencszáz csoport indult a számos út valamelyikén a tíz-tizennégy nap távolságban kitűzött cél felé. Unatkozni, nincs idő! Juhász Attila táborvezetőnek ez már a negyedik nyári útja a bagi gyerekekkel. A Bakony, az Ormánság és a Zempléni-hegység bebarangolása után kalauzolja ezekben a napokban az úttörőket Szombathelytől Sárvárig. A segítőtárs pedagógusokkal, Győri Máriával és Nagy Ágnessel, valamint az ifivezető Angyal Zoltánnal egy jókora osztálynyi, s ami nehezíti feladatukat, több korosztálynyi fiatal fárasztva pihentetéséről gondoskodnak. Egy-egy állomáshelyen két napot tartózkodnak a nyugati határszélen és' a második éjszaka után indulnak tovább. A megyeszékhelyen kezdődött a túra, s mindenkinek szembetűnt az Alpokhoz közeli vidék kedvező éghajlatában csodálatosan díszlő re. utcai iskolában tanítottak. Igen híres ház volt a székelykapus Magyar Kázmér háza, amelyet néprajzi múzeummá alakított abban az időben, s emléktábla adta tudtul, hogy György Vilmos is lakott itt. Lejjebb a tégi művelődési ház bontásra kész, de sok gödöllői számára mégis a művelődés, a kultúra háza volt, s minden hátránya dacára sok ember vett itt részt rendezvényein, klubösszejöveíe- lein s gyermekműsoraira is sokan fognak visszaemlékezni... Az Imre utcai kereszteződéshez érkezve már csak a múlt képei villantják fel azokat az itt állt takaros, villaszerű épületeket, amelyekben jobb módú emberek laktak. Többségük földművelő volt, zárt kertjeikben szép gyümölcsfák és sokféle kerti növény adott számot szakértelmükről és munkabírásukról. Ezen a részen is már új házak magasodnak, új típusai a ma építkezésének. Tetszik a loggia megoldása, épületen kívül van, s nem vesz el teret a szobákból. Szemben a már több éve birtokba vett épületek, kék és piros ablakaikkal mintha egymásra figyelnének, vagy csak kémlelik a megmaradt szép gesztenyefákat. Felérve az út végére még eszembe jut, hogy itt volt, ez utcában a csendőrlaktanya is. Az út végéről visszatekintve, felrajzolódik azi utóbbi évek átalakító, földet, lelket mozdító nagy munkálatainak sora. víz- és gázvezetékek jelzései, van itt csatorna és kábelvezetők, jó állapotú széles út, s ez jó alapot adhat egy kialakuló emberi, közösségi élettérnek. Szántai Sándor Amikor a lábunk elfáradt, csónakba ültünk, s karunk erejével haladtunk tovább. növényzet. A fenyők, az ezüstfenyők is óriásira nőnek közparkokban és magán- kertekben egyaránt az ősi városban. Kőszegszerdahélyre vezetett utunk és ez a huszonöt kilométeres vándorlás volt a vízválasztó, a legnehezebb próba. Aki kibírta, az továbbjött velünk. Vagyis mindenki! Már a Kőszegi-hegység lábánál kirándultunk Bo- zsokra, majd a neves üdülőfaluba, az országos kék túra kiindulópontjához, V elembe. Sok tavaly is vándortáborozó társunk talán nem is gondolt arra, hogy az elmúlt évben az országot átszelő túristaös- vény másik végén jártak. Kőszegre a lehető legnehezebb utat választottuk, de ekkor már a lányok sem nyafogtak a fáradtságra, bele- zökkent a társaság a tábori élet ritmusába. Gergely Balázs dicséretre méltóan tűrte a papucsot begynek fel, hegynek le, ugyanis a túracipője feltörte a lábát. A minden épületében történelmi hangulatot sugárzó városkában szinte a főtéren laktunk egy már a múlt században is iskolának épített házban, gólyafészek alatt. A dunántúli Egerből, Ju- risich Miklós városából utunk addigi legszebb rengetegén, a Pórusba- és a Grádics-erdőn át a Brazina- és az llona- völgyben gyalogoltunk a piciny Tömördre. Ez volt- az egyetlen hely, ahol sátorban kellett aludni, s milyen furcsa az emberi természet, amitől először kicsit tartottunk, az a legszebb élményt nyújtotta! Szerencsés együttest alkotott a szabadban alvás a minden igényt kielégítő ebédlővel és konyhával. Na és volt egy mesteri gondnokunk, Márczi'József! Jókedvünkről a látogatási napra odakocsi- kázó szülők is meggyőződhettek. Vándorlás a hosszú úton? Igen. Kevesen ússzák meg a Juhász Attila: — Egy zsák a hátamon, harmincunk felelőssége a vállamon ... két hetet vízhólyag. nélkül a talpukon, de senki sem bánja. Abban reménykednek, hogy jövőre elnyerhetik az oly régen áhított Bükk-hegy- ségi táborozási lehetőséget! Irta és fényképezte: Dalázs Gusztáv IPAPvl SZÖVETKEZET PÁLYÁZATOT HIRDET tmk-vezetői munkakör betöltésére Feltétel: középfokú gépészed végzettség és legalább 5 évi, tmk-ban szerzett gyakorlat. Jelentkezni lehet: a MEKOFÉM ISZ telepvezetőjénél, Veresegyház, Sport u. 2. Ferdített a GSC Visszatérnek a szurkolók Érdekes előkészületi találkozót vívott a Főt csapata ellen a GSC labdarúgó együttese. A vendégek már előbb tartanak az edzésmunkában, mégis a gödöllőiek bírták jobban a kilencven percet. A félidőben még két góllal vezetett a megyei első osztályú Fót. A szünet után egyenlített, majd a győztes gólt is megszerezte a városi egyesület tizenegye. Az új edző, Faliszek Sándor legénységéből Varga egyszer, Szabadi kétszer talált a hálóba. A labdarúgás kedvező változását követi a nézőszám emelkedése is. A barátságos mérkőzésre többen voltak kíváncsiak, mint az elmúlt bajnoki idény találkozóira. A vasárnapi vendégek Valkóró! jönnek. A kezdési időpont 17 óra. MM fi pf lHÜ Hamiskártyások fejedelme. Színes lengyel film. Csak 4 órakor. Házasság szabadnappal. Színes magyar filmvígjáték, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Jé! nyaraik, elfáradunk Ii ismeretlen másnap Ígérete Felnőttség! bizonyítvány
