Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

MA [_1Z MSZMP PEST MEGYEI B120TTS8B1 ÉS 1MEBTB TIHACS LAP?? XXIX. ÉVFOLYAM, 204. SZÄM Ára: 2,20 forint 1985. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT Vert faiak (3. oldal) Legtöbbször a vevő károsodik (7. oldal) Milyen a szakma ranggá ? (8. oldal) felborult a segédmotor (12. oldal) Dr. Cseliák Judit a kis művészek között A házsorok között szerényen meghúzódó, modern épület falaim- éppen hogy csak meg­száradt a festék. Tanévkezdés­re elkészült a ceglédiek újabb büszkesége, a 14 tantermes kisegítő-foglalkoztató iskola és nevelőotthon. A kettős pro­filú, bentlakásos, megyei fenntartású intézmény köz­ponti beruházásból, a Műve­lődési Minisztérium által biz­tosított 12Ö millióból épült. A látogató már az első be­nyomások alapján is megál­lapíthatja, . hogy mindazok, akik a megvalósításon mun­kálkodtak, szívügyüknek te­kintették az intézet megépí­tését. A tantermek, a játszó­szobák, a hálótermek — mind magukon viselik a szeretet­teljes gondoskodás, az alkotó fantázia ezernyi apró jegyét. Az intézet ünnepélyes át­adására tegnap délelőtt került sor. Az eseményen jelen volt Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Évin Sándor vezérőr­nagy, a megyei pártbizottság tagja, Bállá János, a városi pártbizottság első titkára, Ba­logh László, a Pest Megyei Tanács elnöke. Fekete Antal, a ceglédi tanács elnöke, Ha­lasi Márton, a KISZ Pest me­gyei bizottságának első titká­ra, valamint a megye és a város politikai és gazdasági vezetői. Az avatáson részt vett Kárpáti Ferenc altábor­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes, Cegléd város (7-es választókörzet) országgyűlési képviselője és Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes is. Thuri Emília pedagógus Szilágyi Domokos: Óda című versét szavalta el a Himnusz elhangzása után, majd Bállá János köszöntötte a megjelen­teket a város nevében. Ezt követően dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese mondott avató beszédet. A körülöttünk levő világ és életünk állandó változása — szocialista társadalmunk fej­lődésével — érthető módon új és magasabb követelményeket támaszt a ma iskolájával szemben. Az iskolarendszer folyamatos és fokozatos meg­újítását, új tantervek beveze­tését és korrekcióját, a meny- nyiségi és minőségi fejlesztést a társadalmi igények és gaz­dasági lehetőségek figyelem­bevételével úgy kell megolda­nunk, hogy közoktatásunk rte csupán kísérője, hanem haté­kony alapeleme, feltétele le­gyen társadalmi előrehaladá­sunknak — hangsúlyozta be­vezetőjében. Iskolarendsze­rünkben a gyógypedagógia csak kis részt képez, jelentő­sége azonban — az orvostu­domány és a gyógypedagógia} tudományok fejlődésével, va­lamint az intézményhálózat fokozatos kiteljesedésével — nőttön nő. Ez a növekedés és differenciálódás jelzi a sérült gyermekek nevelésének és oktatásának igényét és társa­dalmi elismertségét is. Mint leszögezte, az eredmé­nyek ellenére sem lehetünk elégedettek. Az általános is­kola funkcióját tekintve, nem tudja és nem is tudhatja az itt kényszerből szervezett ki­segítő osztálycsoportoknak megteremteni azokat a tárgyi feltételeket, amelyekkel az önálló kisegítő iskolák rendel­keznek, A nagyon komoly, el­ismerésre méltó helyi és me­gyei erőfeszítések is csak rész­(Folytatás a 3. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Taná­csa. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztését megtár­gyalva törvényerejű rendele­tet hozott az országgyűlés ál­tal ez év április 18-án elfo­gadott oktatási törvény ha­tályba léptetéséről. Az új tör­vény 1986. szeptember 1-én lép hatályba, ennélfogva le­hetőség lesz arra, hogy az érintettek kellően megismer­jék és az illetékes szervek addig elvégezzék a törvény végrehajtásához szükséges feladatokat. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete átme­neti rendelkezéseket is tar­talmaz a tanulmányokkal szerzett jogok védelméről és a korábbi jogszabályok sze­rinti iskolái végzettség elis­meréséről. Szocialista gazdasági vi­szonyaink fejlődésének meg­felelően az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet ho­zott a bírósági cégnyilvántar­tás szabályozásának korsze­rűsítéséről. A csaknem négy évtizede hatályban volt ko­rábbi rendelkezés már nem felel meg maradéktalanul a megváltozott gazdasági körül­ményeknek, és alkalmazása a gazdálkodó szervezetek, a polgári jogi társaságok, a gazdasági munkaközösségek tevékenységére esetenként nehézséget okozott. A tör­vényerejű rendelet végrehaj­tásának részleteit igazságügy- miniszteri rendelet szabályoz­za. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban bírákat mentett fel és választott meg, majd más időszerű ügyekről tár­gyalt. KNEB-ülés A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tar­tott. Megvitatta és elfogadta a gépi berendezések fenntartásá­val, felújításával és korszerű­sítésével foglalkozó vizsgálati jelentést. A dokumentumot a KNEB a kormány elé ter­jeszti. A testületet tájékoztatták az új országos ellenőrzésekről. Közülük az egyik arra keresi a választ: hogyan érvényesül az anyagi és erkölcsi felelősség a leltározás során? Az ellenőr­zés az iparra, a közlekedésre, a postára, a mezőgazdaságra és a kereskedelemre terjed ki a fővárosban és nyolc megyé­ben. A széles körű vizsgála­tot az indokolja, hogy egyes gazdálkodó szervek nem min­dig kezelik a társadalmi tulaj­don védelmét megillető gon­dossággal a leltározási hiá­nyokat és többleteket. Havasi Ferenc mondott beszédet Bányásznapi ünnepség Tatabányán Ünnepi díszbe öltözött pén­teken Tatabánya. Fellobogóz­ták a Vértanúk terét is, ahol sok ezer részvevő jelenlétében koszorúzási ünnepséget ren­deztek az 1919-es csendőrsor- tűz mártírjainak tiszteletére emelt emlékműnél. Ezen a he­lyen tiltakoztak egykor a bá­nyászok a sorozatos letartóz­tatások ellen, s közülük tizen­egyen áldozatul estek a csend- őrrohaimnak. A Himnusz el­hangzása után az emlékművön elhelyezte a kegyelet virágait Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ka­pói yi László ipari miniszter, Kovács László, a .Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A koszorúzási ünnepség után a népházban díszünnepséget rendeztek. Schalkhammer An­tal, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára köszöntötte a részvevőket, majd Havasi Fe­renc mondott beszédet. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét az ünnepség részvevőinek, a magyar bányásztársadalom va­lamennyi tagjának. Szeptember első vasárnapján harmincötödször emlékezünk vissza a 66 évvel ezelőtt eldör­dült tatabányai csendőrsortűz áldozataira — mondotta. — De a bányaipar, a szénbányászat nehéz évtizedeket járt be a felszabadulás után is. A sors Czinege Lajos helyszíni szemlén Intézkedés földrengés után A földrengés sújtotta terü­leteken lakók gondjaival is­merkedett pénteken Czinege Lajos miniszterelnök-helyet­tes. A helyszíni szemlét meg­előzően Veszprémben arról tá­jékoztatták, hogy még folynak a kárfelmérések, zavartalanná tették a közintézmények mun­káját, és ahol lehetett, meg­kezdték a helyreállító munká­latokat. Négy iskola kivételé­Az étterem Is készen várja a diákokat Ilyen teremben élvezet a tanulás EMLÉKEZTETŐÜL 1939. szeptember elsején kitört a második világ­háború. Nem tudni, hogy ki készítette a felvételt azon a hajnalon, de azóta az egész világ Ismeri. Vigyorgó és diadalittas náci katonák állnak az összetört határ- sorompó előtt, s lábuk alatt a sárba taposott lengyel nemzeti címer. A fasizmus ünnepi pillanata, mely újra és újra ismétlődött, csak a határsorompók jeleztek más és más államot; Franciaországot, Hollandiát, Belgiu­mot, Jugoszláviát... majd a Szovjetuniót. Az „ünnepi náci pillanatokat” felváltotta a leigázott országokban a hétköznapi fasizmus. Oradour és Lidice, az ausch­witzi gázkamrák infernója, a horogkeresztre feszített Európa. Az, hogy nem új rabszolgaság következett a huszadik század második felében, a Szovjetuniónak és a világ haladó erőinek köszönhető. A szovjet nép tengernyi áldozatot vállalt, amíg hős fiai kitűzték a zászlót a Reichstag épületére. A második világháború fasizmus elleni nagy koalícióját a hidegháború korszaka kö­vette ugyan, de a realitások a helsinki okmány ünne­pélyes aláírásával kifejeződhettek. Az erőegyensúlyt a tengerentúli körök azóta nemegyszer kívánták meg­változtatni, de a realitásokat nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Ezért jelent ma is reményteljes túlélési lehetőséget — a csillagháború rémének korában is — a józanul látók és élők, a békcszerető erők összefogása. Ru. L. vei szeptember 2-án minde­nütt megkezdődik a tanítás. Veszprém megye vezetői be­számoltak arról is, hogy elké­szült a kivitelezési program­terv. A tanácsok pénteken adták ki a kárszemlék és a stati­kai vizsgálatok alapján az életveszélyesnek ítélt épüle­tek sorsáról rendelkező hatá­rozatokat. A megyei tanács utasította árellenőrző csoport­ját: fokozott és szigorú ellen­őrzésekkel akadályozzák meg, hogy kontárok és a kényszer- helyzetet kihasználó nyerész­kedő szándékú vállalkozók ne­hezítsék a kárt szenvedettek helyzetét. A miniszterelnök-helyettes felkereste a Peremartoni Vegyipari Vállalatot és lakó­telepét. Itt, ahol mintegy 520 millió forint kárt okozott a földrengés, a helyi vezetők központi segítséget kértek a szükséges pénz előteremtésé­re, és az építőipari kapacitás- hiány okozta gondok megol­dására. Berhidán arról tájékoztatták a szemle résztvevőit, hogy az 1124 épületből csaknem ezer szenvedett kisebb-nagyobb ká­rosodást, s ebből 98-at minősí­tettek életveszélyesnek. Sok a károsultak között , az idősebb, nyugdíjból vagy szerényebb jövedelemből élő ember. Czi­nege Lajos kijelentette, hogy az idős embereket a társada­lom nem hagyja magára, egye­di és differenciált elbírálással szociális forrásokból kell meg­oldani támogatásukat. A szemléje Siófokon fejező­dött be. nem kényeztette el e szakma dolgozóit, mindig a legnehe­zebbet kellett vállalniuk, s ott helytállni, ahol a legjobban kellett. Havasi Ferenc ezután a gaz­dasági építőmunka változó kö­vetelményeiről szólt, méltatva, a nehéz körülmények között, napjainkban is helytálló bá­nyászok munkáját. — A kormány — az ország gazdasági lehetőségeivel arányban — a közelmúltban is több intézkedést tett a szénbányászat, a bányászok helyzetének javítására. Ami pedig a hosszabb távon meg­oldandó feladatok között sze­repel: a folyamatos bérki- emeltség, a kedvezményes la­kásakció, új beruházások, mű­szaki fejlesztés, a bányamű­velés korsterűsítése, a szén- előkészítés és -hasznosítás fejlesztése, a minőség javítá­sa. Mindez szükséges a haté­kony, műszakilag fejlett, gaz­daságosabb, embert kímélőbb bányadpar megteremtéséhez. A bányászatnak olyan ked­vezőtlen földtani adottságok között kell dolgoznia, olyan nagy mélységeket kell meg­hódítania, ami korábban szin­te elképzelhetetlen volt. Eze­ken a nehézségeken csak a fejlett technika eszközeivel lehet úrrá lenni. Az új, auto­matizált, elektronizált beren­dezések, technológiák alkal­mazása átalakítja a bánya­munkát — mondotta Havasi Ferenc, hangsúlyozva, hogy a fejlődésnek — mint eddig is — együtt kell járnia a dolgo­zók egészségének fokozottabb védelmével, a bányabiztonság javításával, a veszélyek elleni aktív védekezéssel. A Központi Bizottság titkára áttekintette a Komárom me­gyei szénbányászat előtt álló legfontosabb feladatokat, majd így folytatta: — Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy tüzelőanyag­ellátási zavarok okoztak vol­na gondot lakosságunknak. A kormány eltökélt szándéka, hogy megfelelő intézkedések­kel biztonságos ellátási hely­zetet teremt. A Miniszterta­nács folyamatosan foglalkozik a tüzelőellátással. Továbbra is dolgozni kell azért, hogy ja­vuljon a területenkénti elosz­tás, és a különféle minőségű szenek mindenütt az igények szerint kaphatók legyenek. Mindent megteszünk azért, hogy a szén-, a tüzelőolaj-, a gáz- és a tűzifa-ellátás ki­egyensúlyozott legyen — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd sok sikert., jó szerencsét kívánt a bányászok nagv csa­ládjának az iparág előtt álló ifeladatok teljesítéséhez. Cegléden iskolát avatott dr. Csehák Judit Jövőt teremtő szellemi érték

Next

/
Thumbnails
Contents