Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
\ 1985. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT IA HÉT VIIAC P 0 LITIKAI A propagandahátrány elkerülhető lenne Washington moratóriumeüenes magatartása a bírálatok tüzébsa Nicaragua körűi a helyzet továbbra is feszült A hét egyik legfontosabb nemzetközi eseménye az az értekezletnyitány volt, amelyre Genfben került sor. Azok az államok küldték el delegációikat a svájci konferen- ciayárosba, amelyek 1968-ban aláírták a két évvel később hatályba lépett úgynevezett atomsorompó egyezményt, vagy később csatlakoztak a megállapodáshoz. Jelenleg 130 ország ismerte el aláírásával kötelezőnek ezt a rendkívül ■fontos nemzetközi okmányt. Ennek értelmében az atomfegyverrel rendelkező hatalmak vállalták, hogy nem adnak tovább ilyen tömegpusztító eszközöket más államoknak, s egyúttal pedig a nukleáris arzenáljuk csökkentésére és általában a leszerelésre törekednek. Az atomfegyverekkel nem rendelkező országok, amelyek ezt a dokumentumot aláírták, arra kötelezték magukat, hogy nem próbálnak megszerezni nukleáris pusztító eszközöket. A politikai kommentátorok szótárában egyszerűen csak atomsorompó egyezménynek n vezett megállapodásnak fontos szerepe volt abban, hogy c nukleáris fegyverek nem váltak általánosakká a világ országainak katonai arzenáljában. S ez lényeges dolog, hiszen ha a föld államai előtt semmiféle korlátozás nem lett volna e fegyverrendszerek kifejlesztésében és beillesztésében a nemzeti arzenál más eszközei közé, kétségtelenül megnövekedett volna egy atomháború kirobbanásának veszélye. Még akkor is így van ez, ha két atomhatalom — Franciaország és Kína — nem jrta alá az egyezményt. S mi több, hat olyan állam, amely nem csatlakozott a megállapodáshoz — Izrael, a Dél-afrikai Köztársaság, India, Pakisztán, Brazília és Argentína — egyes szakértők szerint potenciálisan eljutott olyan stádiumba, hogy nukleáris fegyvert gyártson. S ha ezek közül egyik-másik még nem birtokol atombombát — hangzanak a megjegyzések —, csupán elhatározás és idő kérdése, hogy ezek az országok bevegyék katonai arzenáljukba ezt a tömegpusztító fegyvert. Mégis igazság, ha semmiféle nemzetközi kontrollt biztosító egyezmény nem volna érvényben, megnövekedne annak veszélye, hogy ehhez a félelmetes pusztító eszközhöz felelőtlen, terrorista elemek is hozzájussanak. MIT MUTATOTT MEG A GENFI ÉRTEKEZLET EDDIGI MENETE? A mintegy egész hónaposra tervezett tanácskozásból csupán az első hét telt el. Máris azonban kirajzolódtak a fő „hadállások” — hogy neves nemzetközi kommentátorok szóhasználatával éljünk. Az alaphangot kétségtelenül Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkárának az értekezlethez intézett üzenete befolyásolja. Ez emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió a maga részéről min. dent megtett azért, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tegyen. Nemcsak, hogy szigorúan betartotta azt az előírást, hogy nem ad tovább atomfegyvereket, hanem erőfeszítéseket tett, hogy az atomhatalmak nukleáris arzenálját ténylegesén csökkenteni lehessen. Hogy ezt előmozdítsa, a hirosimai atombombázás 40. évfordulóján egyoldalú moratóriumot vállalt az atomfegyver-kísérletekben. Ez 1986. január 1-ig érvényes. Sőt, mint a szovjet delegáció vezetője a genfi konferencián bejelentette: ez a kötelezettségvállalás a határidő után is érvényben marad, ha az Egyesült Államok csatlakozik a moratóriumhoz. Az Egyesült Államok küldöttségének vezetője felszólalásában csupán Reagan már korábban ismert ürügyeit ismételgette, amellyel megtagadta a szovjet javaslat elfogadását. Kenneth Adelman szavaiból kitűnt, hogy Washington nem tekinti elkövetkező lépésnek az atomfegyver-kísérletek teljes megtiltását, hanem csupán „hosszú távra kitűzött célnak”. Ez a megnyilatkozás csalódást keltett még az Egyesült Államok több szövetségesének körében is. A Fehér Ház szemére vetik, hogy Nyugat nehezen védhető pozícióba került azzal, hogy az Egyesült Államok mereven elutasít minden megfontolást a szovjet moratórium elfogadásáról. El nem kötelezett országok egész sora bírálja viszont élesen az amerikai kormányzatot amiatt, hogy tulajdonképpen nem tartja meg az általa is aláírt atomsorompó előírásait. Hiszen ez nemcsak az atomfegyverrel nem rendelkező államokra kötelező, hogy ne próbáljanak e katonai eszköz birtokába jutni, hanem az Egyesült Államokra is, mint atomhatalomra, hogy tegyen meg mindent a nukleáris bombakészleteinek csökkentésére, s általában a leszerelés irányában. HOGYAN FOGADTA A HIVATALOS WASHINGTON EZEKET A JOGOS BÍRÁLATOKAT? A legkülönbözőbb szóvivők szópárbajokkal igyekeztek válaszolni. Szövetségeseiket szemrehányásokkal illették, amiért „nem veszik kellően figyelembe Nyugat biztonsági érdekeit”. Újra meg újra bizonygatták, hogy az Egyesült Államok nem szakíthatja meg folyamatban levő nukleáris fegyverkísérleteit, mert a fejlesztés alatti fegyverrendszerekhez mindez nélkülözhetetlen. Egyszerűen hallgattak viszont arról, hogy ezzel a fegyverkezési hajsza új fordulójának veszélyét idézik fel, hiszen céljuk a nukleáris fegyveregyensúly megváltoztatása Washington javára, s ez feltétlenül ellenlépéseket idéz majd elő. Hírmagyarázók azonban elismerték, hogy a szovjet moratórium elfogadásának megtagadásával az Egyesült Államok propagandahátrányba került a Szovjetunióval szemben. Ez valóban így van, hiszen nehéz még a szövetséges államok közvéleményével is elfogadtatni, hogy miért ne szolgálná az atomfegyver-kísérletek kölcsönös szüneteltetése a nukleáris eszközök csökkentésében elérendő kompromisszumot. S azt pedig végképp lehetetlen megmagyarázni, hogy a fegyverkezési verseny folytatását célzó kísérletek, hogyan hatnának a leszerelés irányába. A Fehér Ház most arra figyelmezteti hazai és külföldi bírálóit: ne járuljanak hozzá ahhoz, hogy az Egyesült Államok propagandahátránya — amely a szovjet kezdeményezés nyomán keletkezett —, tovább növekedjen. Kommentátorok azonban felvetik: nem volna-e helyesebb, ha korholó szavak helyett Washingtonban inkább azt fontolgatnák, hogyan csatlakozhatnának a szovjet moratóriumhoz? Ezzel ugyanis megszűnne a propagandahátrány ... MI TÖRTÉNT A HÉTEN NICARAGUA KÖRÜL? Mindenekelőtt beszélni kell arról, hogy a washingtoni politika, amely a konfrontáció irányába igyekszik terelni az események menetét, súlyos kudarcot szenvedett. A négy Contadora-államhoz, amely szívósan munkálkodik azon. hogy enyhítsék a felszültséget Nicaragua körül, s a békés rendezés elvei érvényesülhessenek, négy további latinamerikai ország csatlakozott. Közös fellépésük Washington és Managua közvetlen tárgyalásaira, amelyeket a Fehér Ház eddig mereven elutasított, kedvezőtlen fejlemény az amerikai „héják” számára, akik legszívesebben már holnap szeretnének ellenforradalmi, Amerika-barát rendszert uralmon látni Nicaraguában. Ugyanúgy „rossz hír” volt a haladó rendszer ellenfelei számára, hogy megkezdődnek a tárgyalások a managuai kormány és a katolikus egyház képviselői között. Ez kétségtelenül azt jelzi, hogy a ni- caraguai püspöki kar, ameiy eddig pásztorlevelekben nemegyszer támadta a népi kormány politikáját, felismerte: „modus vivendit” kell kimunkálnia az állam vezetőivel, mert ellenkező esetben „földindulás” történik, hívei tömegesen fordulnak el az egyháztól, s befolyása — amely máris csökkenőben van — még alacsonyabbá válik. Ennek ellenére — s jól mutatja a helyzet ellentmondásosságát — a feszültség a héten mégis fokozódott Nicaraguában és körülötte. Az Egyesült Államokból származó különböző magánsegélyek összege megnövekedett a héten a Hondurasban megszervezett nicaraguai fegyveres ellenforradalmároknak, s helikopterekkel is ellátták őket. Megállapodás is jött létre e különböző szervezetek között, hogy a jövőben jobban összehangolják diverzáns tevékenységüket, amelynek célja a managuai kormány megdöntése. A hét végén szabotázsakcióik következtében számos nicaraguai nagyvárosban több napon át nem lehetett biztosítani a normális áramszolgáltatást. A helyzet tehát továbbra is terhes a feszültségektől és a veszélyektől. Árkus István Mihail űorbacsov üzenete Rómába Bettino Craxi olasz kormányfő üzenetet kapott Mihail Gorbacsovtól, az SZKP KB főtitkárától — jelentette be az olasz miniszterelnöki hivatal, a Chigi palota. A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint az üzenet, amelynek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, az atomkísérletekre egyoldalúan meghirdetett szovjet moratóriummal foglalkozik. A Chigi palotából származó értesülésekre hivatkozva helyi források úgy tudják, hogy Craxi — mielőtt válaszolna — meg akarja ismerni azoknak a konzultációknak az eredményeit, amelyeket Andreotti külügyminiszter kezdett a többi nyugat-európai ország kormányaival. Horn Gyula államtitkár felszólalása Genfben Hatékony leszerelési döntéseket Az atomsorompó-szerződés megvalósulását vizsgáló genfi konferencia általános vitájában pénteken felszólalt Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Megállapította, hogy a legutóbbi felülvizsgálati konferencia óta eltelt ót év során is gyakran kerültek veszélybe az enyhülés eredményei. egyes államok kapcsolataiban veszélyes feszültségek alakultak ki. Hangoztatta a magyar kormány azon állásfoglalását, hogy van reális lehetőség a nemzetközi események kedvezőtlen menetének megváltoztatására, az államok közötti kölcsönös megértés és együttműködés erősítésére. Ennek előfeltétele a kontakA szovjet kormány elítéli a dél—afrikai elnyomást Szűnjön meg az állami terror A Szovjetunió kormánya határozottan elítéli a dél-afrikai rendszernek a fekete lakossággal szemben alkalmazott tömeges megtorló intézkedéseit. A szovjet kormány követeli, hogy szüntessék be azonnal ezeket az akciókat és bocsássák szabadon a börtönökben fogva tartott több ezer politikai foglyot, köztük Nelson Mandelát. Biztosítani kell az Afrikai Nemzeti Kongresszus és minden olyan szervezet szabad tevékenységét, amely egységes és demokratikus társadalom kialakításáért lép fel Dél-Afrikában — hangsúlyozza a Szovjetunió kormányának pénteken közzétett nyilatkozata. A dokumentumot ugyanaznap L eonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes ismertette a Moszkvában dolgozó afrikai diplomáciai képviseletek vezetőivel. Erről a Szovjetunió ■ kül-ügyminiszté- -riuma sajtóosztályának képviselője tájékoztatta az újságírókat. Tizenkilenc tüntető feketét lőttek agyon és 120 személyt A Pravda az afganisztáni forradalomról Visszafordíthatatlan változás Objektív szükségszerűség volt az Afganisztánban hét évvel ezelőtt lezajlott forradalom, s az országban végbemenő haladó társadalmi változások ma már visszafordít- hatatlanok — írja pénteken a Pravda, utalva egyebek között a helyi államhatalmi szervek megválasztásának jelentőségére. Az ország történetében első alkalommal tartanak ilyen választásokat. A lap megállapítja, hogy a hatalmukat vesztett osztályok igyekeznek minden eszközzel megakadályozni a haladó változásokat, felhasználva a törzsi ellentéteket, az iszlám tételeit, az évszázadok során meggyökeresedett szokásokat és hagyományokat. Az ország fejlődésének legfőbb gátja azonban változatlanul az Egyesült Államok vezetésével Afganisztán ellen folytatott hadüzenet nélküli háború. Washington mindent megtesz, hogy megakadályozza az Afganisztán körüli helyzet rendezését, s erre jelentős pénzösszeget fordít: tavaly megduplázódott az afgán ellenforradalmároknak nyújtott „titkos” katonai segély. A lap emlékeztet arra, hogy külföldi sajtójelentések szerint az ellenforradalmár fegyveresek csoportjaiban amerikai „önkéntesek” is találhatók. Az ellenforradalmárok fő támaszpontja továbbra is Pakisztán, amelynek fegyveres alakulatai egyre gyakrabban közvetlen katonai akciókat hajtanak végre Afganisztán ellen: tüzérséggel lövik a határ menti afgán településeket, pakisztáni egységek törnek be afgán területre — mutat rá a Pravda. tartóztattak le a rendőrök szerda déltől csütörtök estig Fokváros feketék lakta elővárosaiban. Tüntetés volt csütörtökön Fokváros fehéreknek fenntartott egyetemén is. A karhatalom könnygáz- gránátokkal és gumibotokkal verte szét az egyetemi hallgatók békés apartheidellenes tüntetését. Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) Addisz-Abebában közzétett felhívásában felszólította az elnyomott dél-afrikaiakat, hogy általános felkeléssel döntsék meg a fajüldöző rendszert. tusok fenntartása, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítésére és fejlesztésére kínálkozó lehetőségek. kihasználása, és mindenekelőtt <* problémák tényleges megoldására irányuló politikai akarat. Az államtitkár megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét az atomsorompó- szerződés elvei, céljai, és <x szerződésből reá háruló feladatok teljesítése mellett. A szerződés működése vitathatatlan eredményének minősítette, hogy nem jelent meg újabb nukleáris hatalom a nemzetközi színtéren. Horn Gyula kiemelte, hogy az atomsorompó-szerződés alap- gondolata a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Hangsúlyozott jelentőséget tulajdonított az államok által a szerződésben vállalt azon kötelezettségek teljesítésének, amelyek szerint az aláíró államok jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris fegyverkezési verseny mielőbbi megszüntetése, a nukleáris leszerelés érdekében hozandó hatékony intézkedésekről. Elégtelennek tartotta az e téren elért eredményeket. A szerződés szelleméből fakadó jogos igénynek minősítette, hogy minden nukleáris hatalom mondjon le a nukleáris fegyverek elsőként történő használatáról. A második világháború kitörésének évfordulója Lengyelországi megemlékezés Csak akkor mondható el, hogy a világ levonta a tanulságokat a második' világháborúból, ha sikerűi megállítani a fegyverkezési hajszát — e gondolat jegyében emlékezik meg pénteken a lengyel sajtó szeptember 1- ről, amikor 46 évvel ezelőtt a hitleri Németország Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a második világháborút. Az, hogy ma a föld alatt és a föld felett ilyen szörnyűséges mennyiségű pusztító fegyver van felhalmozva, a második világháború következménye — állapítja meg a kormány napilapjában, a Rzeczpospolitában Franciszek Ryszek történész professzor. Emlékeztet rá, hogy . a második világháborúban terjedt, kj a hadviselés a levegőre, mii pedig már fennáll a veszélye annak is, hogy a fegyverek kikerülnek a világűrbe. Az emberiség történelme során első ízben merült fél annak a veszélye, hogy megsemmisül az egész bolygónk, s a második világháború indította el azokat az eseményeket, amelyek ennek a helyzetnek a kialakulásához elvezettek — írja az évforduló kapcsán a Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja. Rohad Dumas pekingi tárgyalásai Cél az együttműködés bővítése Nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú együttműködésről kezdett tárgyalásokat pénteken Pekingben Roland Dumas Újabb letartóztatások Ciszjordániában Összecsapások Észak-Libanonban Péntekre virradóra ismét kiújultak a harcok a libanoni fővárost kettészelő zöld vonal mentén. A keresztény és mohamedán milíciák közötti tűz- párbajnak két halálos és három sebesült áldozata van. A nap folyamán a síita Amal- és a keresztény libanoni erők kölcsönösen 11—11 foglyot bocsátottak szabadon a zöld vonal mentén. Csak rövidén... A BIZTONSÁGI TANÁCS tagjai úgy döntöttek, hogy szeptember 26-án külügyminiszteri szintű ülést tartanak az ENSZ megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából. A döntést a testület szovjet soros elnökének, Oleg Trojanovszkijnak az ENSZ székhelyén nyilvánosságra hozott nyilatkozata ismertette. Az ünnepi ülés napirendjén két kérdés szerepel majd: uz ENSZ-nek egy jobb világ megteremtésében játszott szerepe, valamint a Biztonsági Tanács felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. RICHARD NIXON volt amerikai elnök pénteken háromnapos látogatásra Dél-Ko- reába érkezett. Nixon ázsiai körutat tesz. Szöulban, ahova a kormány vendégeként érkezett, Csőn Tu Hvan elnökkel és más dél-koreai politikusokkal tárgyal. A Dél-Libanont megszállva tartó izraeli erők és az Izrael által támogatott dél-libanoni milícia nehéztüzérség és aknavetők bevetésével lőtt több dél-libanoni várost, köztük Nabatijét és Szaidát. A támadás következtében Szaidában több ház romba dőlt. sokan megsebesültek. Rendkívül kiéleződött a helyzet az észak-libanoni Tri- poliban, ahol a szemben álló csoportok közötti elkeseredett összecsapásoknak halálos áldozatai is vannak. Az izraeli hatóságok csütörtök éjjel újabb tizennégy palesztint tartóztattak le a megszállt Ciszjordániában politikai felforgató tevékenység vádjával. A megszálló hatóságok 24 óra leforgása alatt 29 személyt vettek őrizetbe ugyanezzel a váddal. A Jordán folyó nyugati partjának három városában továbbra is kijárási tilalom van érvényben, több településen pedig páncélozott járművek járőröznek. francia külügyminiszter, aki előző nap érkezett hatnapos hivatalos látogatásra Kínába. Dumas a kínai hírügynökség tudósítójának kijelentette, hogy Franciaország kész közreműködni a kínai korszerűsítési programban, különösen az atomenergia, az űrkutatás, a távközlés és a szállítás terén. Az interjúban hangzott el az is, hogy Franciaország megítélése szerint az őszi francia-^ szovjet csúcstalálkozó, azaz Mihail Gorbacsov párizsi látogatása hozzájárul majd a kelet—nyugati viszony javulásához. Ez utóbbi témáról is szó lesz a pekingi tárgyalásokon, amelyeken, francia tájékoztatás szerint, Roland Dumas egyebek között fel szeretné mérni a kínai—szovjet közeledés esélyeit, vagy az Indokínával kapcsolatos kínai álláspontot is. Csütörtök este a kínai külügyminiszter vacsorát adott a francia vendég tiszteletére. Pohárköszöntőjében Vu Hszüe-csien méltatta a francia külpolitikát és Kína támogatásáról biztosította azt a francia ihletésű tervet, hogy a nyugat-európai országok egyesítsék erőforrásaikat, s így vegyék fel a versenyt Japán és az Egyesült Államok technológiai kihívásával.
