Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

Ön kire kíváncsi? ^ Ka vége lesz a költözködésnek Molnár Elek, a, nyugdíjas vasutasok szakszervezete monori bizottságának titkára azt kérte: Végh Gyulát mutassuk be, a művelődési központ megbízott vezető­jét, róla és munkájáról szeretne többet tudni. Most hát itt ülünk Végh Gyulával, a Vigadó emeleti termében, felfordított székek, poros dekorációs és számomra is­meretlen rendeltetésű bálák között, és hessegetjük a molijlepkéket. A látszat ellenére ez nem a száműzetés rendetlensége —, hanem a forradalmi változás előtti át­meneti állapot. — Lehet ilyenkor kősművelődésrőL-beszélni? — A múltjáról és a jövoJerSfigen... Tartok tőle, hogy a monori közművelődésről való beszél­getést illetően jobb helyet keresve sem találtunk volna, mint a poros csomagok meg a molylepkék termét: ez vala­hogy jellemző a múltra. A művelődési központ elag­gott épületében ugyan tör­tént egy s más, működtek és feléledtek kiscsoportok, volt előadás, igen, például Feleki Kamill estje, akinek partner­nője elegáns, dekoltált ruhá­ban kívánt fellépni, és aztán egész este nem vethette le a nagykabátját, mert a nagyter­met nem lehetett befűteni... Aztán hívták Tímár Bélát, de nem volt közönség. Vagy ren­deztek dzsesszkoncertet a Vi­gadóban — három fizető ven­déggel. A ház néha belső átalakítá­sokat élt át, vezetők jöttek és mentek, Végh Gyuláéit érkezé­se után nem sokkal is igaz­gató nélkül maradt a művelő­dési központ. És a fiatal, most megbízott igazgatóként mégis azt mondja: nem áb- rándult ki, és biztos benne, hogy a közmíjvelődés igenis virágozni fog Monoron. Tervekkel érkezett felesé­gével együtt Kadarkáiról — Étteremmel is bővítik Az Építőipari, Szövetkezeti Közös Vállalat munkásai a jövő év szeptemberéig elkészülnek a gyömrői Halászkert étterem új szárnyának építésével. Az 1 ezer (230 adagos konyha mel­lett új éttermet is tető alá hoznak az építők, Képünkön: Tur­csik József, Tóth József és Major Miklós a zsaluanyagot ké­szíti élő áz építkezéshez. 1 í ■ Bagóczhy Sándorné felvétele Nyári bosszúságok Hogyan beszélnek velünk? Lehet — unalmas megint a postáról, a kereskedelemről szólni. Tudom azt is jól — a kereskedelem is, a posta is munkaerőgondokkal küszkö­dik. A MÁV is, az építőipar , is, a különböző szolgáltatók, szinte mindenütt. ★ Visszavittem felgyülemlett üvegjeimet az egyik boltba. Az átvevőhelyen velem együtt hárman álldogáltunk — tehát nem is sokan. Várunk. Egy ki­csit már sokáig várunk. Me­részelek szólni az egyik el­adónak, hogy ugyan már ve­gyék át ezt a néhány üveget ettől a pár embertől. Eladó el, majd néhány perc múltán megjelenik ő, az átvevő, s ki­fejti véleményét, hogy „már enni sem hagyják az embert”. Nem állom szó nélkül. Mon­dom — gondolom itt is van hivatalos ebédidő, s az nem délután három óra. Ha meg enni távozik a dolgozó, he­lyettesítse valaki. Kiderül — a helyettes nem tudta, hogy az első számú üvegvisszaváltó ét­kezni távozott.. Ugyanis ott előttünk jól összevesztek. A veszekedés nekünk volt címez­Reggel hétkor telefonon fel­hívtam ismerősömet, aki 150 kilométerre lakik tőlünk. Dél­után egykor merészeltem meg­kérdezni, hogy mégis, mikor kapcsolják? Kettőkor kissé in­gerülten szóltam a kagylóba: talán ha elindultam volna, már régen 150 kilométernyire lehettem volna. Néma csend, a másik oldalon. Most kere­sik a jegyemet, amin a hí­vást rögzítették, majd egy hang. „Igaza van, induljon el, gyorsabban odaér”. Talán érthető, hogy türel­mem elveszítve szólítottam fel a telefonos kisasszonyt a gyors intézkedésre! Délután három­kor — rövid 8 órás várakozás után — megjött a hívott szám. Következtetés: nem. az a baj. hogy az átvevő étkezik, nem az fáj, hogy hosszú órá­kat kell várakozni egy-egy vi­déki hívásra. A hangnem!! Szót nem szólok, ha azt mond­ja az átvevő — uram, elné­zést, reggel óta nem ettem, most volt egy kevés időm. Netán — kedves előfizetőnk, a vonalak zsúfoltak, de pró­bálkozunk. Kíváncsi volnék, e két ember hogyan viselkedne egymással szemben, ha a bolt­ban, netán az éterben talál­kozna? G. L. és ezekből a tervekből eddig még semmi nem valósu'.hatott meg. Az idén január elsejé­től lett önálló gazdálkodású a művelődési ház, megnyílt a nagyobb lehetőség —, de ha­marosan kiderült, hogy sor kerülhet végre a ház igazi átalakítására. Szocialista szer­ződéskötés garantálja, hogy a felújításban, a változtatásban részt vevő üzemek, vállalatok önzetlen segítsége és alapos munkája nyomán olyan lesz az épület, ahova érdemes majd betérni és visszatérni is. — A nyár eleje óta jófor­mán csak költözködünk, tar­talmi munkáról nem beszél­hetek. Jó érzés viszont arra gondolni, hogy mennyire más lesz minden. A tervezők min­ket is meghallgattak, kértük például, hogy a főbejárat ke­rüljön vissza a Bocskai utcá­ra. A régi karzat helyén ka­mara-kiállítóterem lesz. Négy klubterem jut a kis­csoportoknak, szakköröknek, ez is óriási dolog, hiszen az­előtt volt úgy, hogy egy sza­bad termünk és vagy húsz működni akaró kiscsoportunk volt. Kisebb lesz a színházte­rem, mert megnagyobbítják a színpadot és kialakítanak ru­határat is, de ez így a jó, hiszen a színháztermet eddig is csak azért hívt,uk annak, mert akkora volt, hogy kép­telenség volt befűteni... — Olyanokra szeretnénk majd építeni a társadalmi ve­zetőség újjáélesztésekor, akik már régóta sokat segítenek nekünk. Hogy ne legyen for­malitás az együttműködésünk, hiszen annyi tennivaló vár ránk! Bizony, lesz mit dolgozni. Mert az ugyan önmagában is csodálatos dolog, hogy az em­ber bemehet egy rendes, ép­pen a számára kinyitott ka­pun, és kabátját nem az ölé­ben tartogatva, szemnek-szív- nek szép helyen szórakozhat, művelődhet, kikapcsolódhat —, de utóbbiak megteremté­se már nem az építők tenni­valója. Szeptemberben erősí­tésként két népművelő érke­zik a megfogyatkozott gárdá­ba s Végh Gyuláék nekilát­hatnak a társadalmi munká­nak. Ha a világé nem is — de a körzet szeme rajtuk lesz jó ideig. De addig is, hogy soroza­tunkat folytassuk, a megbí­zott igazgató választ: kiről szeretne olvasni? — Bolcsó Gusztávról, a monori gimnázium és a mű­velődési központ irodalmi színpadának vezetőjéről. Nagyra becsülöm őt, azért is, amit a színjátszók körében tesz, és mert úgy érzem, ér­demes arra, hogy többen megismerjék. K. Zs. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 28., SZERDA Eessiingetés ^ Akad, ahol késnek a befejezéssel Remélhetőleg lesz még ré­szünk a nyárban, de hogy már búcsút integet, azt a dátum és a hozzá kapcsolódó esemény is jelzi: itt a szeptember, kez­dődik a tanítás az iskolákban. Lassú a Garnesz — Milyen iskolákban? — kérdeztük a monori tanács művelődési osztályán, a kér­dőszót ezúttal arra vonatkoz­tatva, mi történt a nyáron az intézményekben, hol volt szük­ség a szokásos frissítő, tiszta­sági festésen és takarításon kí­vül más munkára is, hogy a diákok a munkához alkalmas környezetben kezdhessenek. A gorribai általános iskola 340 ezer forintot kapott me­gyei alapból, hogy az épület alagsorában levő műhelyter­met és könyvtárhelyiséget rendbehozathassa, s korszerű­sítse a világítást, ezenfelül sa­ját erőből is 169 ezer forintot költött festésre, mázolásra. A Ins iskolában — ahol a nap­közisek Helye van — sajnála­tosan belenyúlik a munka a tanévbe, a Gamesz nem tud­ja befejezni vállait feladatait tanévkezdésre. Estseren 519 ezer forintot költöttek a gyermekintézmé­nyekre, mindenekelőtt, az óvo­da tatarozására és fűtésének ■kiorszerűsílésére is* , ... Fejük felett ácsok Monoron a Kossuth iskolá­ban a teljes belső festésen és mázoláson kívül tetőjavításra is szükség volt, s ki kellett — illetve kell, folyamatosan — cserélni a nyílászárókat is. A kisegítő iskola százezer forint­ból próbálta megoldani legsür­getőbb feladatait, hogy keve­sebb gonddal kezdjék a taní­tást. Monori-erdőn ugyancsak a kisegítő iskolára koncentrál­tak: új helyet kapott, két osz­tálytermet alakítottak ki a nyáron, az utómunkálatok még zajlanak. Üllőnek is megyei támoga­tásra volt szüksége ahhoz, hogy felújíthassa az iskola fűtőrend­szerét: 870 ezer forintba kerül a csőhálózat és egyéb beren­dezések cseréje. Vasadon szin­tén megyei segítséggel újíthat­ták fel a tetőzetet, azaz: erről a munkáról sem lehet még múlt időben beszélni, hiszen,, mint az iskolából jelezték, a' cserépszállítás csúszik. Úgy­hogy alighanem átélik majd a monori Táncsics utcai kis is­kola tavalyi szeptemberi gond­jait, s miközben a termekben zajlik az oktatás, a fejük fe­lett dolgoznak az ácsok ... Rá­adásul az idén legégetőbb problémájukat, a fűtés korsze­rűsítését sem sikerült megol­dani. Vecsésen négy iskola van — saját érőből egymillió 16 ezer forintot költöttek rájuk, s itt a legjelentősebb a társadalmi munka érték is: 220 ezer fo­rint. Társadalmi munka A monori körzetben össze­sen nyolcmillió forintot kel­lett rászánni az iskolákban, óvodákban feltétlenül szüksé­ges munkákra — ebből az ösz- szegből a községek ötmillió 500 ezer forintot álltak, a többi megyei segítségként érkezeit, s szép adat a szülők, az üze­mek segítsége pénzben kife­jezve: kétmillió forint a tár­sadalmi munka. Koblencz Zsuzsa Kézilabda Kezdődik az őszi szezon Folytatódik az 1985. évi ké­zilabda-bajnokság. A Gyömrő férfiegyüttese a megyei I. osztályban a 3. helyről startol, s nagy kérdés, hogy hol fog végezni. Elméletileg akár baj­nok is lehet, de lecsúszhat a negyedik helyre is. Ennél hát- rébb-aligba, -hiszen- az--’"el8ő négy-helyezett — Tököl,lkiad,- Gyömrő, Csepel Autó olyan pontelőnnyel vezet az utánuk következők előtt, hogy azt a többiek már nem tudják be­hozni. Igazi nagy rangadója vonzáskörzetünk csapatának csupán egy lesz: Ikladra láto­gatnak a negyedik fordulóban. Itthon nyolc góllal legyőzték a bajnokaspiráns gyári csapa­tot. Ikladon azonban még so­ha nem sikerült győzniük, sőt pontot sem szereztek. Jó len­ne ezt a rossz sorozatot egy­szer már megszakítani. A játékosállomány annyiban változott, hogy a leszerelt Vajda Rudolf visszaigazolt anyaegyesületéhez. Mindez nem jelenti azt, hogy gyengül a csapat. Mégsem néz gond nélküli őszi szezon elé az együttes. Lassan már a félel­metes szélsőségeiről lesz is­mert Gyömrő. Képes bravú­rokra — az MNK-ban meg­verték a Szilasmente, a Váci Izzó, a Hőgyész NB Il-es csa­patait —, s képes kezdetleges kézilabdát játszó csapatoktól is kikapni. lassan a megyei első osztály legtöbb tiszta ?gólhelyzetét kihagyó csapat nem éppen hízelgő . címét vi­selhetik. Ha ugyanis tavasszal a kihagyott abszolút helyze­tek felét belövik, úgy a baj­noki cím már most az övék lenne. De nem így van, sajnos! Szerencsére hivatkozni badar­ság lenne. A szerencse mindig a jól felkészült csapatokat se­gíti. A Gyömrő napjainkban „örömkézilabdát” játszik, az­az a játékosok egyéni képes­ségeikre számítanak. Képessé­gek dolgában Gyömrő vitatha­tatlanul a legjobb a megyé­ben. Fegyelem szempontjából vizsgálva őket, már koránt­sem ilyen kedvező a kép. Kéz­zel fogható példa: a már ha­gyományos Rákóczi Kupán két góllal kaptak ki Tiszaföldvár NB Il-es csapatától olyan ta­lálkozón, amelyet 5—6 góllal kellett volna nyerniük a hely­zetek alapján. Szeptember I-től bajnoki pontokért száll ringbe a gár­da. Ez — itt jól helytállni — a legfontosabb feladat. Min­den a játékosokon, a hét köz­ben elvégzett munkán múlik. MAI KÉZILABDA: Gyömrő —Dunaújvárosi Kohász (NB I B), Gyömrő, 17 órakor. —ás Kulturális program Ecseren, szerdán 10 órától: nyitott ház, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Gyömrőn, fotókiállítás, a strand kertmoziban, 20.30-tól: Segítség, felszarvaztak. Monoron, 18-tól és 20-tól: Aranyeső Yuccában. Sülysápon, 17-től: szabás­varrás és tánctanfolyam. Személygépkocsira Tanfolyam Személygépkocsi-vezetői tan­folyamot indít az ATI monori kirendeltsége szeptember 3-án 17 órától a Kossuth Lajos ut­cai iskolában. Jelentkezni le­het: előzetesen Monoron, a Deák Ferenc út 1. szám alatti trafikban, vagy az említett napon a helyszínen. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) ellenőriztetés — nem a mű­szaki vizsgákra gondolok! — nem honosodott meg még ha­zánkban. Nem ritka eset az olyan, amikor hivatásos sofőr úgy hozza hozzám autóját, hogy mindjárt meg is mondja, mi a baja, s mit kell vele csi­nálnom ... Hát ez majdnem olyan, mint amikor a beteg megmondja a körzeti orvosá­nak, hogy mi a betegsége, és milyen gyógyszert kér — so­rolta munkája, hivatása ár­nyékosabb tapasztalatait Tre- pák István, de a végén hoz­zátette, hogy állandó kun­csaftjaira nem jellemző ez a magatartás, inkább az alkal­mi javíttatókra. Aztán arról beszélgettünk, hogy véletlenül lett autósze­relő, 64-ben kapta meg a szakmunkás-bizonyítványt, majd mestervizsgát tett, s másodállásban vállalta a se­gélyszolgálatot. Nem bánta meg, hogy ezt a hivatást vá­lasztotta. Állítólag ügyfelei sem bánták meg, ahányszor csak fölkeresték. Hirdetés alapján Érdekességként mondta, el, hogy a Pest Megyei Hírlap­ban olvasta a Magyar Autó­klub hirdetését, ami szerint sárga angyalokat keresnek. Az ötletből lett a sárga táblás se­gélyszolgálat ... Aszódi László Antal Egy ötletből sárga tábla Megismerni a vezetőt autójáról érvényes-e az autósokra úgy, hogy autót gazdájáról ismer­ni meg?! — Hogyne, igaz ez az úr­vezetők esetében is. De hadd jegyezzem meg, hogy három­tól 16 évesig volt már itt ná­lam javítani autó, de a leg­több a 9—10 éves. Ezeken lát­szik a tulajdohos hozzáérté­se, gondosáága. Egyébként a szilárd burkolatú utak jó ál­lapotban vannak hazánkban a saját tapasztalataim szerint. Viszont a közlekedési morál olyan, hogy hétvégen legszí­vesebben nem mennék ki az országutakra. Kétféle típus Ami pedig a járművek műszaki állapotát illeti, hót néha nagy meglepetések ér­nek. Mert előfordult, hogy ko­pott volt a személyautó min­den kereke, rosszul fogtak a fékek, vagy más jelentős hiba volt rajta, de a drága sztereo magnó-rádióra, CB-rádióra nem sajnálta a pénzt a tulaj­donosa, Persze, aki becsüli a saját munkáját, az azzal meg­keresett pénzt, s a belőle vá­sárolt gépkocsit, annak az autóján meg is látszik az. De ennek ellenére a rendszeres rőről, de van szentendrei ál­landó kuncsaftom is. Termé­szetesen legtöbben ilyenkor, nyáron hozzák javítani gép­kocsijukat, télen az évszakra jellemző hibákkal, szétfagyá­sokkal, nehéz indíthatósággal. A javításhoz szükséges fel­szerelés nagyobb része a sa­ját tulajdonom, de kaptam az autóklubtól fényszóróbeállítót, kerékszerelőt, diagnosztikai táskát és egyebeket — mutat­ta be röviden műhelyét és munkáját Trepák István, majd a korábbi években ké­nyesnek nevezett kérdésekre adott igen figyelemre méltó válaszokat. — Okoz-e gondot az alkat­részellátás mostanság? — Állítom, hogy észreve­hetően javult az alkatrészel­látás. Most voltam Nagyká- tán, ahol új alkatrészbolt nyílt, gazdagnak ígérkezik a szocialista országokban gyár­tott autók alkatrészválasztéka. De azért még manapság is elő­fordul, hogy bontótelepen ke­resünk alkatrészt, különösen a Zaporozsecekhez. — Egy jó magyar közmon­dás szerint madarat tolláról, embert barátjáról lehet meg­ismerni. Vajon ez a mondás A mende-pusztaszentistvání vasútállomás közelében kitett nagy sárga tábla messziről felhívta a figyelmet, hogy va­lami fontos tudnivaló olvas­ható rajta: „Magyar Autó­klub Segélyszolgálata, Szabad­ság u. 1. szám." Több alkatrész A takaros családi ház alag­sorában kialakított szerelő-. műhely ajtaja éppen nyitva volt, s az aknán egy javítan­dó személyautó állt. A tulaj­donost, aki egy személyben a szerelő és a segélyszolgálat vezetője, gyerekei hívták elő a házból, s mindjárt szolgál­tatói tevékenysége céljáról kérdeztem. — Lakossági szolgáltatást végzek, egy éve pedig a Ma­gyar Autóklub tagjainak ked­vezményes díjszabással javí­tom a gépkocsikat. A klubon kívülieknek természetesen nem jár a kedvezmény, de bárki beléphet a tagok sorá­ba, mert tudok nekik adni ideiglenes igazolványt, amit később a központban végle­gesítenek. Meglehetősen sokan járnak ide a környékről, Úri­ból, Kákáról, Szecsöről, Gyom-

Next

/
Thumbnails
Contents