Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

1985. AUGUSZTUS 27.. KEDD Mikroprocesszorral A megújuló Zsolnay Megkétszerezi különleges díszítésű, hagyományos termé­keinek előállítását idén a pé­csi Zsolnay porcelángyár. A több mint egy évszázada ala­pított mecsekaljai üz.'m világ­hírnevét megalapozó s azt napjainkban is öregbítő, kéz­zel festett porcelánokból ké­szítenek az eddiginél lényege­sen többet. E célból felszámol­ták a korábban muszájból vál­lalt. időközben elavulttá is vált porcelán ellenállástestek gyártását. A felszabadult üzemrészleget a díszműterme- lés szolgálatába állították. Ez­zel egyidejűleg — 30 millió forintos költséggel — egy olyan mikroprocesszor vezérlésű ke­mencesort is üzembe helyez­tek, amely még a kényes por­celánok minőségének javítását is lehetővé teszi. A márkás porcelánok értékét adó míves kézi díszítés színei csak ak­kor tündökölnek igazi pom­pájukban, ha a kemence hevét nagy pontossággal képesek szabályozni. Az új kemencék­ben csökken a selejt aránya. A pécsi Zsolnay porcelángyár ebben a hónapban már nyugat­európai megrendelésre is ké- szít megújult, hagyományos termékeiből. Magyar szovjet kereskedelmi kapcsolatok Negyvenedik évforduló ■Sajtókonferenciát tartottak hétfőn Budapesten a felszaba­dulás utáni első magyar— szovjet kereskedelmi megálla­podás aláírásának 40. évfor­dulója alkalmából. A sajtó- konferencián Viktor Ocsere- tin, a Szovjetunió magyaror­szági kereskedelmi képviselő­je méltatta a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok alakulását. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évtized során az együttműködés és az . árucse­reforgalom mértéke jelentősen megnövekedett: a Szovjetunió immár hosszú évek óta Ma­gyarország legfontosabb kül­kereskedelmi partnere, míg Magyarország az ötödik helyet foglalja el a Szovjetunió kül­kereskedelmében. A kapcsola­tok bővülését jól tükrözi, hogy 1946-ban még csak 19 millió rubel,. 1955-ben már egymil- liárd, tíz évvel később pedig már 3,3 milliárd rubel volt a két ország közötti árucsere­forgalom értéke. A kétoldalú kereskedelem dinamikus fejlődése mindkét ország számára jelentős elő­nyöket nyújt — hangsúlyozta. A Szovjetunió az alapvétő nyersanyagok és energiahordo­zók szállításával, valamint a magyar termékek széles köré­nek vásárlásával nagymérték­ben hozzájárul a magyar gaz­daság eredményeihez. A ma­gyar ónszükséglet 90 százalé­kát. a réz-, nyersfoszfát- és gyapotigény háromnegyedet, a vásárolt fűrészáruk 60 százalé­kát, a vasércimport mintegy 80 százalékát a szovjet partne­rek szállításai fedezik, ugyan­csak a Szovjetunióból vásá­rolják a magyar kőolajszük­séglet több mint háromnegye­dét, innen fedezik az ország földgázimportjának 40 száza­lékát, és elektromos energia- igényének több mint negye­dét. A magyar—szovjet, kereske­delmi kapcsolatok jövőbeni fej­lődéséről szglva Viktor Ocse- retin elmondta: már most biz­tosra vehető,, hogy a jelenlegi ötéves tervben a tervezettet mintegy 16 százalékkal meg­haladó — összesen 40 mil­liárd rubel értékű —• . lesz á két ország közötti árucsere- forgalom. Vidám, hasznos délelőtt a Tefegáii réten Játszva tanul felnőtt, gyerek Négy éve minden turnusban megrendezik tíz SZOT-üdülő vetélke­dőjét Pest megyében. Idén már joggal nevezhetjük hagyományosnak a találkozót, amit tegnap délelőtt tartottak a Visegrád melletti Tele- gáti réten, méghozzá nagy sikerrel. nullra legyőzte az Építőmun­kás gárdáját. A kitűnő hangulatot látva a rendezők még a búcsúzás előtt megkezdték a jövő évi vetélkedősorozat megbeszé­lését, számos új ötlettel gaz­dagítva a programot. Jó is ez, hisz itt mindenki játszva ta­nulhatja meg a közlekedés alapszabályait, vagy fejleszt­heti tovább eddig megszer­zett ismereteit. Roőz Péter Az időjárás is segített, mert nem érkezett meg a többször beígért rossz idő, s verőfény fogadta az érkezőket. A Du­na Kupa ’85 utolsó fordulójá­ra került sof. Volt kispályás foci, légpuskás lövészet, jár­őrverseny, durr bele, lengő teke, kötélhúzás és közleke­désbiztonsági vetélkedő. A ru­tinos rendezők mindenről gon­doskodtak. Meg,gyújtották a tüzeket, Totyogott a gulyás, pukkanva nyíltak az üdítős üvegek, s később a késve ér­kezett sörös palackok is. Jó volt a hangulat, mindenki vic­celődött, de komolyan játszott. A kötél háromszor A kötélhúzásnál háromszor is elszakadt a kötél, bizonyít­va, hogy nem egykönnyen ad­ta meg magát egyik csapat sem. Közben a kerékpárosok is megkezdték vetélkedőjüket, miután kitöltötték a tesztla­pokat. S mire delet ütött az óra, megszülettek az eredmé­nyek is. A hölgyek között Mó­czár Gézáné (Panoráma üdü­lő), a férfiaknál Árvái László (Építőmunkás), a lányoknál Margitai Noémi (Építőmun- káts), s a fiúk mezőnyében Szilágyi Zsolt (Panoráma üdü­lő) lett az első. jobbak a szebbok Dr. Dutka Antal, a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács főmunkatársa értéke­lőjében elmondta, idén is több mint ezren jutottak el a dön­tőkbe, s több tízezren vettek részt az üdülőkben az előké­születekben. A legérdekesebb, hogy a résztvevők általában kevesebbet tudtak a kerékpá­ros közlekedés szabályairól, mint például az autózás elő­írásaiból. Emellett több jó el­méleti versenyző került ki a lányók-ásszonyok közül, miftt a férfiak közül. Ez a tenden­cia megfigyelhető volt a fia­talabbak között is, ahol a lá­nyok jobbak voltak a fiúknál. Az átlagos eredmény azonban nem tál fényes, 50—55 száza­lékos az elméleti tudásszint. Persze azon is sok múlik, hogy az egyes üdülőkben mennyire szívügye a kultú- rosnak a vetélkedősorozat és a közlekedésbiztonság. Ezért is viszi el szinte minden év­ben a pálmát a Panoráma üdülő, ahol Krausz Zsuzsa kitűnően felkészített csapato­kat toboroz a vetélkedőkre. Egyetértett Dutka Antallal Koncz Anikó is, aki a SZOT Budapesti és Dunakanyari Üdülők Igazgatóságának kul­turális csoportjának program- vezető jeként szorgoskodott a Telegáti réten, akárcsak Vá­rad! Gábor, a Pest megyei SZMT politikai munkatársa és Király Tibor, a PTSH tö­megsport csoportjának veze­tője. Ismétlés jövőre Közben véget ért a kispá­lyás labdarúgó-torna is, a győ­zelmet a Panoráma csapata szerezte meg, miután három A képeken: A programismertetem hallgatják a vetélkedők résztvevői (a cím alatt), Szilágyi Gerzsonné, az első kerékpáros a cél előtt (lent), gólveszély az Építőmun­kás kapuja előtt (alul balra) és Krausz Zsuzsa irodájában, egy tölgy lombsátra alatt készülnek az oklevelek (alul jobbra). A szerző felvételei Korszerűsítés két lépcsőben Pártirányítás a közigazgatásban Több mint másfél esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP KB 1983. október 13-1 határozatában döntött a járások meg­szüntetéséről. A korábbi rendszer helyébe korszerűbb helyi párt-, állami cs társadal­mi irányítás lépett. Kezdeti tapasztala­taink kedvezőek. A helyi párttcstülctck, de a megyei párt-végrehajtóbizottság is rendszeresen értékelte a korszerűsítés folyamatát. Ez teszi lehetővé, hogy részletesebben is köz­readjuk a Gödöllőn és környékén gyűj­tött tapasztalatainkat és foglalkozzunk az előttünk álló legfontosabb pártfeladatok­kal. Nagycbb önállóság A helyi irányítás korszerű­sítésének legfőbb célja, hogy növekedjék a települések ön­állósága, hogy gyorsuljon fej­lődésük gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai érte­lemben egyaránt. A Központi Bizottság határozatát követő állami intézkedések első lé­pésben az állami irányítás rendszerét változtatták — a kozépirányítás történelmi lánc­szemeinek — a járásoknak a megszüntetésével. Ez a múlt év január 1 -vei történt. A községek, nagyközségek közvetlen megyei tanácsi irá­nyítás alá kerültek. A korsze­rűsítés második lépése során — összhangban az elsővel —, jövő január 1-től a tanácsi gazdálkodás is átalakul, a ta­nácsok önállóságához igazodik. A határozat nyomán a gö­döllői pártszervek legfonto­sabb feladata az volt, hogy megismertessük, megértessük annak lényegét, össztitkári ér­tekezleten, a pártvezetőségek reszortosaival, a tanácsok tisztségviselőivel, a társadalmi szervek aktivistáival, az ott dolgozó kommunistákkal be­széltük meg a feladatokat. Ezt követően szélesebb kör­ben is szóltunk róla. Falugyű­léseken, szövetkezeti fórumo­kon, az akkor szervezett mun­kásgyűléseken mindenütt is­mertettük a korszerűsítés lé­nyegét. Ez a munka 1934 első felében zajlott/ Eközben fontos volt meg­szervezni a városi pártbizott­ság és a megnövekedett te­rület pártszervezeteinek meg­felelő kapcsolatát, a pártirá­nyítás működőképességét..Utó­lag is az összegezhető, hogy a pártszervezetek fegyelmezetten és szervezetten álltak át az irányítás új rendszerére. Lé­nyegesnek láttuk, hogy mielőbb kialakuljanak azok a közvet­len csatornák, amelyek a köz­ségek tanácsait a megyei ta­náccsal összekötik. A városi tanács segítségével mára már ezek a kapcsolatok is kiépül­tek a tanácsi munka főbb te­rületein. A korszerűsítés ter­mészetes következményeként a társadalmi szervek irányítási rendszere, is átalakult, követ­ve a pártirányítás struktúrá­ját. Ügy érezzük, a feladatnak a részét is megfelelően megoldottuk. Tartalmi kérdések Ezek a lépések eredmé­nyezték, hogy a korszerűsítés első szakaszát — bár sok em­bert érintett — zökkenés, tö­rés nélkül tudtuk végrehaj­tani. A lakosság ügyeinek in­tézésében, a társadalmi szer­vek működésében zavarok nem keletkeztek. A pártszer­vezetek cselekvőképessége biz­tosította, hogy az apróbb problémákat észleltük és kö­zösen megoldottuk. Ugyanakkor ez a korszerű­sítés számos új tartalmi kér­dést is felvetett. A benne érintett szervezetek, szervek helyzete megváltozott: új fel­adatok megoldására kénysze­rültek, hatáskörük, de felelős­ségük is megnövekedett. Né­hány példával szeretném meg­világítani az imént leírtakat. A korszerűsített közigazgatás jelentősen növelte a helyi ta­nácsok szakigazgatási önálló­ságát. Ezek szükségessé tették a szakapparátus folyamatos képzését, esetenkénti cseréjét. A munkát — bár megkezdő­dött — korántsem lehet befe­jezettnek tekinteni, hisz az előbb említett feladat mellé az önállóbb gazdálkodás máris újabbat sorolt. A tanácsok növekvő önálló­sága felfokozta az igényt a széles körű vélemény gyűjtésre alapozott, társadalmi viták­ban érlelt tervek iránt. Ez ko­moly feladat mind a párt-, mind a tanácsi és társadalmi szervek számára minden egyes községben. Bátran állíthatjuk, próbára is tette, sőt minősí­tette is az égyes szervezeteket, szerveket már az idei terve­zőmunka is. Sok helyen de­rült ki, hogy a községi párt- alapszervezetek felkészületle­nek, erőtlenek az ilyen típusú feladatokra. A tanácsok egy része pedig a vezetés, a szűk apparátus tennivalójaként fog­ta fel a tervezést. Sok gondot okozott, hogy a községi nép- froritszervék nem mindenütt tudtak, partnerek lenni e munkában, A települések egy jelentős részében gyengék a lakóterületi KISZ-szervezetek, így nehéz a fiatalok vélemé­nyét megismerni, őket mozgó­sítani. A pártvezetőségek választá­sának községi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy. a pártszer­vek egy része felismerte eze­ket a hibákat, s egészséges kádercserékkel megkezdődött a feladatokra alkalmasabb ösz- szetételű testületek kialakulá­sa. A városi pártbizottság ká­dermunkájával igyekszik a to­vábbiakban is ezt a folyama­tot szélesíteni, gyorsítani. A tanácstagok és országgyűlési képviselők új rendszerű vá­lasztása lehetőséget teremtett arra, hogy a tanácstestületek is megújuljanak, a közéletbe friss erők. kerüljenek. Az előt­tünk álló népfront- és KISZ- választások során is a közsé­gek politikai közéletének erő­sítésére, tartalmasabbá tételé­re törekszünk. Meggyőződé­sünk, hogy az önállósággal jól élni, a gazdálkodás új rend­jében hatékonyan dolgozni, fejleszteni ott tudunk, ahol a települések párt- és tanácsi testületet erősek, a társadal­mi és tömegszervezetek moz­gósíthatók, a lakossági és üze­mi kapcsolatok széles körűek, működőképesek. Kölcsönös érdekek A közigazgatás átalakítása új megvilágításba helyezte az •egyes települések egymás köz­ti kapcsolatát, a vonzáskörzet községeinek és központjának együttműködését. Körzetünk­ben elsőként alakult meg és egyre javuló színvonalon mű­ködik a tanácselnökök koor­dinációs szerve; a városkör­nyéki bizottság. A tanácsok szívesen vették, hogy a városi pártbizottság ajánlására a gö­döllői tanács szervezésével — az érdekek kölcsönös figye­lembevételével — rendszeresen mód nyílik a terület egészét érintő kérdések megvitatására. Több sikeres akció jelzi az összefogás létjogosultságát, szükségességét. Ilyen volt pél­dául a Galga menti népművé­szeti . találkozó megszervezése, vagy a térség felszabadító har­cairól közös feladvány megje­lentetése. A város és környé­ke szoros együttműködését tette szükségessé a tanácsvá­lasztások előkészítése, meg­szervezése, sikeres lebonyolí­tása. Napjainkban pedig a VII. ötéves tervidőszak fejlesztési, gazdálkodási elképzeléseinek összehangolása folyik a koor­dinációs bizottság előtt. Ügy látjuk, hogy a helyi ta­nácsok felismerték az össze­fogásban, szoros együttműkö­désben rejlő gazdasági, társa­dalmi előnyöket. Fontosnak tartjuk, hogy a területen mű­ködő társadalmi és tömegszer­vezetek munkája is összehan­golt, egymásra épült legyen. Jól szolgálhatja ezt a rend­szeres tapasztalatcsere, a köz­ségek közötti szélesebb kap­csolat. Ez mindenképpen szük­séges a felismert érdekek ered­ményes érvényesítéséhez. Szorosabbá téve Az átszervezés nyomán Gö­döllő és vonzáskörzete az egyik legnagyobb közigazgatá­si egységgé vált. A több mint 760 négyzetkilométeren 25 te­lepülés van, 10 milliárdos gaz­daság működik. Azonos adott­ságú vállalatok, szövetkeze­tek találhatók a térségben. Egyik sajátossága területünk­nek, hogy a mezőgazdasági oktatás, kutatás, fejlesztés or­szágos intézményei mellett jól működő mezőgazdasági üze­mek dolgoznak. Fontosnak tartottuk, hogy röviddel á korszerűsítés után felmérjük adottságainkat, lehetőségein­ket. A gazdaságpolitikai mun­kában, de az agitáció és pro­paganda, valamint a tömeg­szervezeti munka terén is szá­mos új feladatot tudtunk meg­határozni. Megkezdtük a kutató, fej­lesztő intézetek és a mezőgaz­dasági termelőüzemek kapcso­latainak szorosabbá tételét. Kiderült már az első alkal­makkor, hogy ez mindkét szféra számára anyagi előnyö­ket jelent, tehát érdemes foly­tatni. Ugyancsak kedvező eredményeket hozott az ipa­ri üzem- és munkaszervezés területünkön meglévő tapasz­talatainak összegyűjtése, egy­bevetése. De példaként .em­líthető az egyházpolitikai munka eredményeinek, gond­jainak, feladatainak most fo­lyó összegzése, közös értéke­lése, amely szintén jő lehető­ségeket kínál. Kiaknázni az cdattsagakat Az utóbbi példákkal tulaj­donképpen jelezni kívántul:, hogy a közigazgatás korszerű­sítése nyomán kialakult körze­tekben a gazdasági, politikai, munkának új lehetőségei ke­letkeztek, amelyek kiaknázá­sa szintén fontos feladatunk. összegezve tehát tapasztala­tainkat, elmondható, hogy a Központi Bizottság határozatá­nak végrehajtását megkezdtük. A kialakult új irányítási mechanizmus működőképes. A megváltozott viszonyok min­den területen aktívabb mun­kára ösztönzik a párt- és ta­nácsi szerveket, a társadalmi és tömegszervezeteket. Meg­élénkült a közélet városban és községben egyaránt. A lakos­ság és az üzemek szélesebb körben vonhatók be a telepü­lések fejlesztésébe, dinamiku­san nő a társadalmi munka értéke. A pártirányítás leg­főbb feladatai: hogy erősödje­nek a lakóterületi párt- és tö­megszervezetek; szorosabbá váljon a községek és a város együttműködése; kiaknázzuk a körzet gazdasági, politikai adottságait. Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllői Városi Bizottságának első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents