Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

1985. AUGUSZTUS at, SZERDA Megszépült környezetben Új könyvtár, páratlan gyűjtemény Még mindig sok a kedvezőtlen adottságú, elhanya­golt közművelődési intézmény a megyében, ezért öröm, hogy időről időre csökken a számuk. Különösen a könyvtári hálózat korszerűsítése figyelemre méltó: több településen saját erőből, gyakran társadalmi összefogás­sal növelik az alapterületiét, szépítik a környezetet. Ez a szándék érhető tetten Dabas környékén is. Gyálon, Her- nádon, öcsán, szívesen nyitnak be az emberek a könyv­tárba, s a múlt héten Bugyi községben is új intézményi avattak. Méltó helyére került Mér risen időszerű volt a megépítése, mert a könyvtár a művelődési ház sötét, rideg, szűk helyiségeiben kapott át­meneti szállást. Az áldatlan állapotok érthetően nem csá­bították a könyvek barátait: az ötezer lakosú településen csupán 380 rendszeres olvasó­ja van a könyvtárnak. Egy régi iskola átalakításá­val alaposan megváltozott a helyzet. Már az épület külle­me is hívogató, hát még ha beljebb kerül a látogató. Kis dohányzóasztalok törik meg a tágas teret, amelyek mellett ücsörögve kézbe lehet venni a folyóiratokat, le lehet emelni a közeli tárolóról a legújabb szerzeményeket. A könyvtár 14 ezer kötete új polcokon so­rakozik, s jut még hely az ál­lomány bővítésére. Az olvasó­teremben pedig végre méltó környezetbe került a község szülöttének, Fazekas Jenő finnugor nyelvésznek a hagya­téka. — A régi és a mostani álla­potokat össze sem lehet ha­sonlítani — mondja Sajtos Magdolna, a könyvtár nemré­giben kinevezett vezetője. — Most már adottak a feltételek, ahhoz, hogy minél több em­bert vezessünk rá a könyvek szeretetére. Író—olvasó talál­kozók, irodalmi estek, vetél­kedők szervezésével akarjuk megnyerni őket. Főleg a fiatalokat szeret­nénk becsábítani. A kevés gyermek- és ifjúsági kiadvány is biztosan oka volt annak, hogy nem tudtuk felkelteni az érdeklődésüket. Hamarosan ideköltözik az iskolai könyv­tár, s akkor már nekik is több olvasnivalót ajánlhatunk. Padlás mélyén rejtőzött Ebben segíthet az a szipor- kázóan ötletes propaganda- anyag is, amely egyelőre még könyvtári asztalokon hever, és amely hamarosan eljut a leg­ifjabbakhoz. Játékosan, az életkori sajátosságokhoz iga­zodva csinál kedvet az olva­sáshoz, de bizonyára nem lesz hatástalan a felnőttekre sem. Fábián Miklóstól, a dabasi könyvtár módszertani munka­társától származik az ötlet, amely kiérdemelte a Könyv­tártudomány és Módszertani Központ országos pályázatá­nak első díját. A Könyvérté­kesítő Vállalat kiadásában ké­szülő szórólap nemsokára va­lamennyi bibliotékában meg­található lesz. A könyvtár kétségkívül leg­izgalmasabb kötetei Fazekas Jenő hagyatékából kerülnek ki. Az érdeklődő rábukkanhat például a Kalevala eredeti ki­adására, seregnyi nyelvészeti különlegességre, valamint néprajzi és szociológiai mű­vekre. — Az anyag néhány éve ke­rült elő egy padlásról — mondja Józsa László, a műve­lődési ház népművelője. A páratlan gyűjteményt a nyel­vészprofesszor hazai rokonai­tól vásárolta meg a tanács. Egyszer kiállítást rendeztünk belőle, mostantól pedig a könyvtárban látható, forgat­ható. Szülőfaluja méltán lehet büszke Fazekas Jenőre, aki nemcsak hazájában, hanem Európa-szerte a legismertebb finnugor nyelvészek közé tar­tozott. A hazai iskolákon kí­vül a század 30-as, 40-es évei­ben a tartui, a helsinki, az upsalai egyetemeken tanított. Egyébként a 698 kötetes gyűjtemény hamarosan kiegé­szül azzal az anyaggal, ame­lyet Fazekas Jenő Finnország­ban élő özvegye adományoz a falunak. Nagyobb hasznát látná A község lakói már birtok­ba vették az új könyvtárat. A szép környezet, a tervek, a ké­szülő programok azt sejtetik, hogy a korábbinál többen tér­nek majd be, veszik kezükbe a könyveket. És ne feledjük: ott látható, hozzáférhető Fazekas Jenő hagyatéka is. Az a páratlan gyűjtemény, amelynek egy na­gyobb, például egyetemi könyvtár is hasznát látná. Ta­lán nagyobb hasznát, mint Bu­gyi község lakói. K. L. A köéeég lakát örömmel vették birtokba az áj könyvtárat. Erdőst Agnes felvétele IALLITOTERMEKBOL Mezőgazdaság a művészetben t December 31-ig látható a Me­zőgazdasági Múzeumban a Me­zőgazdaság a képzőművészet­ben című kiállítás. Rajki Lász­ló szobrászművész és Szénási Mihály festőművész közös tár­lata a budaörsi Jókai Mór Mű­velődési Házban tekinthető meg szeptember 15-ig. Tava- szy Noémi és Szabó Iván ki­váló művész kollekciója a csákvári napok keretében a csákvári művelődési házban várjia vendégeit augusztus 31- * ig. Korunk arcképcsarnoka Rajkl László mindig meg­bízható szobrász volt, ma is az, azzal a változással, hogy eszközei magabiztosabbakká váltak a szellemi egyöntetű­ség jegyében, a repertoár bővítésében. Ez az egyöntetű­ség művészetének fő törvé­nye, olyan állandóság, amely megszakíthatatlan, szerves fo­lyamat munkásságában. Mű­gondja etikai jellegű, nem­csak esztétikai megfontolás; ezért Rajki László valóban képes arra, hogy korunk arc­képcsarnokából megnevezzen, értelmezzen kimagasló szemé­lyiségeket és a munkás hét­köznapok anonym alakjait. Szénási Mihály is különös egyéniség. Elvégezte a Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­met és tanult a Képzőművé­szeti Főiskolán. Érdeme, hogy az aprónak tűnő jelenségeket is központi fontossággal lát­tatja képein: alföldi és kana­dai tanyát, pusztai temetőt, rigóházai erdőrészletet és bu­daörsi házakat. Portréiban bensőséges vallomásokat költ át az arcvonásokra; ábrázo­lása lírai jellegű. Most agrár­mérnökként nyugállományba vonul, így módja lehet arra, hogy festészetében összegezze az európai tanyák és kanadai farmok karakterét, hiszen hat évig tartózkodott külföldön és ez emberi, vizuális tapaszta­latszerzést jelentett számára. Csákvári napok Tavaszy Noémi három föld­rész festői látványát mutatja be ezen a 143. önálló kiállí­tásán. Marokkói, kairói motí­vumokat, koreai hegyeket és nagymarosi fákat, amelyek az emberség méltóságának és erejének növényben kifejezett festői produktumai. Olaj- pasztelljeinek tág világa fel­Egy marék por Vallomás a fasizmusról Megrázó dokumentumkötetet adott közre a Kossuth Kiadó, Lina Haag Egy marék por című könyvét, amely egy borzalmas korszak megrendítő, meg­szenvedett vallomása. A szerző a kéz­iratot illegalitásban írta, egy kórház­ban, ahol szabadulása után gyógytor­nászként dolgozott, s mindig remegnie kellett, hogy nem fedezik-e fel, hogy mit ír. Története egy asszonynak a fér­jéért való aggódása, aki a Weimar! Köztársaság Württemberg! tartományi parlamentjének legfiatalabb képviselő­je, kommunista funkcionárius volt, akit a nácik hatalomra jutásuk után azon­nal elhurcoltak, s különböző koncent­rációs táborokban sínylődött sok-sok éven át írása először 1947-ben jelent meg, a nürnbergi Nest-Verlag kiadó gondozá­sában, mint az ellenállás első doku­mentumainak egyike. A kötet azonnal elfogyott. S aztán még sokszor meg­jelent különböző nyelveken. Ez a mos­tani az 1977-es kiadás magyar fordí­tása, tehát az első megjelenés után harminc évvel látott napvilágot. A szerző csupán néhány lényegtelen vál­toztatást hajtott végre, illetve néhány pontatlanságot korrigált. A könyv egy német asszony kálvá­riája a náci Németországban, egy asszonyé, aki a fasiszták ellen folyta­tott földalatti' tevékenységéért megjár- / ta a Harmadik Birodalom börtöneit és koncentrációs táborait, de akit végül szabadon engedtek, aki amíg eljutott odáig, iszonyúan sokat szenvedett, aki férjéért való szerelmes aggódásában — aki ugyancsak börtönben sínylődött — sok, szinte reménytelen próbálkozás után eléri a lehetetlent, azt, hogy Himmler, a nagyhatalmú náci hóhér fogadja, sőt szabadon engedje. Még azt is kieszközli, hogy férje is megszaba­duljon a koncentrációs tábor poklából. Minden bizonnyal ő az egyetlen asz- szony, akinek ez sikerült. Már ezért is érdekes ez a vallomás. De mégsem ezért javasoljuk elolvasni ezt a könyvet, hanem azért, mert szinte páratlan leírását adja hét év szenvedéseinek, börtönélményeinek, megannyi borzalomnak, amelyben ré­sze volt. Hát lehetséges ilyen borza­lom? El. kell olvasni, emlékezni, hogy a múlt soha, semmilyen formában ne ismétlődjék meg. Érdekes magányos párbeszédek so­rakoznak a könyv lapjain, a szerző megrázó dialógusokban mondja el ér­zelmeit, azt, amit elvesztett szerelme iránt érez, mindezt úgy írja le, hogy kikerüli az érzelgősség ravasz csapdá­ját. így válik vallomása egy teljes em­ber egyszeri dokumentumává. írása nyomán megelevenedik a har­mincas évek Németországa. Az, hogy miként jutott hatalomra Hitler, hogyan csapták be a népet, miként rohamoz­ták meg a SA, az SS tagjai a demok­ratikus intézményeket, hogyan tipor­ták el a szabadságot, miként hurcolták el az ártatlan emberek millióit a koncentrációs táborokba, hogyan tob­zódott a fasizmus. Belelapozok a könyvbe: Kapu, fo­lyosók, szürke arcok, csoszogó lépések. Becsapódott mögöttem egy súlyos ajtó. Fogoly vagyok — írja. — Nem tudom miért, nem tudom meddig? A cellám kicsiny és csupasz, nem valami isteni cella. A kübli bűzös. A nap nem akar véget érni. Mindig ugyanaz jár a fe­jemben: mi lesz veled, mi lesz Katlé- vel, egyáltalán, mi, lesz? Máshol: Az örökös sötétség lassan- lassan elviselhetetlen lesz. Behunyom a szememet és megpróbálok aludni. Nem megy. Folyton az iszonyatos sötétségbe kell merednem. Az idő némán megáll, ez a némaság veszélyes, a teljes elha- gyottság érzését már alig lehet kibírni. Aztán jön a félelem. Aztán jönnek a rohamfélék. A lázas gondolatok. A szorongások. A kényszerképzetek. A rögeszmék. Hiszen tudunk róla, hogy a koncentrációs táborokban embereket gyilkolnak hasonló elképzelhető mó­don, nemcsak agyonverik vagy ledur- rantják, vagy villamosárammál töltött drótkerítésnek hajtják őket, meglehet, hogy megfojtják, hangszigetelt zárkák­ban ölik meg őket... A szívem zaka­tol... így sorjázódnak a könyvben a sza­vak, a gondolatok, így kerekedik ki egy ember borzalmas szenvedése, egy szerelmes asszony csak nehezen visz- zafojtott fájdalma, bizakodó bátorsága és gyöngéd érzése egy ember, a férj iránt, akit szeret, akiért a börtönben is aggódik. Oskar Maria Graf, az ismert bajor író a könyvecske előszavában a többi között ezeket írja: A könyv olyannak tetszik, mint egy végtelen szereímesle- vél. Az olvasóban ott remeg tovább, mint valami belső reszketés. Amit el­olvasott, még sokáig megmaradt ben­ne, mint egyfajta döbbenet, néma ámu­lat egy szív oly mélyen gyökerező ere­jén és újra felébreszti valamennyiünk­ben a hitet a legemberibb érzésben, a rendíthetetlen szerelem csodájában. Ezzel csak egyet lehet érteni. Mint ahogyan azzal is, hogy egy iszonyatos kor megrendítő életszakaszáról szól, amelyben csodálatra méltónak látjuk azt az asszonyt, aki mindent megtett, minden próbát kiállt, s végül emberi­leg, erkölcsileg és fizikailag is győ­zött: túlélte a fasizmust, hogy beszá­moljon az utókornak erről a szörnyű­ségről. Gáli Sándor dolgozta ifjúságának ferenc­városi részleteit csakúgy, mint a Dunakanyart, Szigli- getet, CelldömÖlköt — a ha­zai tájakat méltó, érzékeny rajzi megfogalmazásban a Balatontól egészen a Nyírsé­gig. Művészetének jellegze­tessége, hogy abban az en­ciklopédikus jelleg, a líraiság és egy hallatlan energia’ tu­datossága, érzékenysége ötvö­ződik. Szabó Iván tánccal kapcso­latos szobrait, érmeit állítot­ta ki Csákváron. Lebilincselő a termékenysége, hiszen csak ebből a témából képes volt bemutatni egy tárlatra valót. Lírai krónika Művészeink gyakorta foglal­koznak mezőgazdaságunk áb­rázolásával. A mostani ilyen témájú seregszemlén tágult a mezőny, érlelődött a minőség és bővült a tematika. A fes­tészet, szobrászat arra vállal­kozik, hogy az élet színes krónikája, naplója legyen. Annak külön örülünk, hogy a megyénkben alkotó képző­művészek közül harmadik dí­jat kapott Bazsonyi Arany Parasztok című alkotásáért, amely nem egyszerűen tár­gyilagos festmény, hanem lí­rai vallomás földijeiről. Do­monkos Béla érdi szobrász különdíjat kapott áliatszob- raira. Annak elismerése ez a díj, hogy vállalkozókedve párhuzamosan növekszik szerkesztésének fegyelmével egy visszafogott bőség és fel­tárulkozó élmény jegyében. Sátoraljaújhelyen új galé-' ria nyitotta meg kapuit B. Szabó . Edit szobraival és Dante-illusztrációival. A kitű­nő szobrászművész 1975-ben halt meg egészen fiatalon, de jelentékeny plasztikai élet­művet hagyott hátra. Gyom­ron alkotott férje, iff. Pál Mihály és apósa, Pál Mihály szobrászművészek társaságá­ban. Több díjat nyert, önálló kiállítása nyílt Gyomron, mu- rális munkája Veresegyházon látható a művelődési házban. Emléktáblát avattak Abony- ban is a Tószegi út 6. szám alatti ház falán, Abonyi Hor­váth József festőművész em­lékére, aki itt tanított, festett évtizedekig érzékeny, intim képeket, akvarelleket. Losonci Miklós MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 22-TOL 2«-IG MONY 32—25: Aranyeső Yuccában (este) 24—25: Pillangókisasszony visszatér (du.) Uvegtörők** (éjjel) 26—27: Languszta reggelire» BUDAÖRS 22—23: Sok pénznél jobb a több*» 24—25: Préri (du.) Óvakodj a törpétől»» _ 28—27: Az örökség bajjal jár (du.) Eden boldog- boldogtalannak»»» CEGLCD, Kamaraterem 22—25: Tanú 24—25: Az ezermester (du.) 26—26: Tűzszekerek CEGLÉD, Szabadság 22—23: A gonosz Lady»» 22— 25: Lebegés* (du.) 23— 25: Hét merész kaszkadőr 24— 25: Házasság szabadnappal* (este) 26—26: Éljen D’Artagnan! (du.) Tű a szénakazalban** (este) DUNAKESZI, Vörös Csillag 22: Rocco és fivérei I—II.» 23— 25: Fehér Toll <du.) Piszkos munka* (este) 26: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?» DABAS, Autós kertmoxi 22—25: Elefántember 26—28: Agyúgolyő-futam DUNAHARASZTI 22—25: Aranyesö Yuccában (este) 26—27: Vészjelzés a tenger alól (du.) A hold»»» I—n. (este) ÉRD 22: A bűvös vászon* 25: Vészjelzés a tenger alöl (du.) A karatézó Cobra visszatér»» (este) 26—28: Aranyeső Yuccában FÓT 22—23: Sztrogoff Mihály (du.) A piszkos tizenkettő I—II.» (este) 24— 25: Az önvédelem nagymestere (du.) Balfácán (este) 26—27: Kelly hősei I—II. GOMBA, Autós kertmozi 22—25: Titokban Hongkongban 26: Éljen D’Artagnan! GÖDÖLLŐ 22—23: útra szó! a hatlövetű (du.) 22—25: Vafllovak» (este) 24—25: Üzenet az űrből (du.) 26—28: Egy zseni, két haver, egy balek (du.) GYAL 22—23: Egy asszony visszanéz 24—25: Halál egyenes adásban» (este) 24—26: A hamiskártyások fejedelme (du.) 26—27: Ragtime I—II.» (este) KEREPESTARCSA 22—23: Fáraó I—II. 24—25: A kő fiai (du.) A bűvös vászon* (este) 26—27: A fekete szakáll szelleme LEÁNYFALU, Kertmori 22—23: Földrengés Tokióban 24—25: Keresztapa I—II.»* 26—27: Tudom, hogy tudod, hogy tudom MONO* 22— 23: Kémek a lokálban«« 23— 25: Két aranyásó (du.) Abigél I—II. (este) 24— 25: Bombanő NAGYKÖRÖS, Arany János 22—23: Házasság szabadnappal« 24—25: Mint Ikarusz« 26—28: Start két keréken (du.) A gonosz Lady*« (este) NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 22—25: Kung-fu* (du.) 24— 25: A púpos lovacska (du.) 26—28: Abigél I—II. NAGYKŐRÖS, Cifrakert 22—24: Szenvedély végszóra» 25— 27: Nyomás, utánam! PILISVOROSVAR 22— 23: Cápa*» 23— 24: Keresztapa I—II.** 25— 26: Cápa** (este) POMÁZ 22—23: Ragtime I—II.« 24— 25: Gyanútlan gyakornok 26: Alkonyat RÁCKEVE 22—23: Jöjjön el egy kávéra 24—25: A rézhegyek királynője (du.) Eden boldog- boldogtalannak**» (este) 26— 27: Gyanútlan gyakornok SZENTENDRE 22—23: No, megállj csak! (du.) 22—25: Egy zsaru bőréért* (este) 24—25: Fáraó I—II. (du.) 26—28: Elvis Presley (du.) A postás mindig kétszer csenget I—II.«« (este) SZENTENDRE, Kertmozi 22—35: Agyúgolyó-futam 26—28: Piszkos ügy SZIGETSZENTMIKLÓS 22— 23: Gyanútlan gyakornok 23— 25: A szavanna fia (du.) 24— 26: Sárkányölő* (este) 27: A bűvös vászon TAPIÖSZELE 22—23: Az örökség bajjal Jár 24—26: Fiashdanee VÁC, Kertmozi 22—23: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?» 24—25: Gyilkosok utcája»» 26—28: Piszkos munka» Vác, Kultúr 22—23: Amit tudni akarsz a szexről**» 22—25: Éljen D’Artagnan! (dn.) 24—25: Ezermliiiárd dollár» 26—28: Fehér Toll (du.) Csendestárs»» (este) VECSÉS 22—23: Csatár a pácban» 24—25: Zugügyvéd zavarban* 24— 26: A púpos lovacska (du.) 26— 27: Éretlenek VECSÉS, Kertmozi 22—23: Sárkányölő» (du.) 25— 26: A legyőzhetetlen Vutang* 27— 28: Keresztapa I—II.»» * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek részletesebb Ismertetését lásd a Mozgóképekben!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents