Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

1985. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT mm A TEE WJTinnTmÄ't Fokozódó nyomás A közvélemény, a Fehér Ház és c szovjet moratórium ügye A Dél-afrikai Köztársaságban tovább éleződik a helyzet A hét világpolitikai esemé­nyeinek alakulását messzeme­nően meghatározta az az in­terjú, amelyet Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára adott a TASZSZ munkatár­sának. A szovjet vezető meg­nyilatkozásait világszerte szé­les körben kommentálják, s attól függően, hogy ez milyen alapállásról történik, egyaránt nevezik _ „keménynek”, „meg­határozónak”, .haragosnak”, „realistának”, a „novemberi tervezett csúcstalálkozót elő­készítőnek”, „kompromisszum­ra törekvőnek” és olyan hang­neműnek, amely „előmozdítja azt, hogy az atomfegyverkezés újabb fordulóit ellenző világ- közvélemény nyomást gyako­rolhasson Washingtonra avé­gett, hogy Reagan elnök fogad­ja el az egyoldalú szovjet mo­ratóriumot, amely január 1-ig érvényes az atomfegyver-kí­sérletek megszüntetése ügyé­ben”, — HOGYAN ÉRZŐDÖTT A KÖZVÉLEMÉNY NYOMÁSA A FEHÉR HÄZRA? Múlt hét végi nemzetközi összefoglalónkban — mint ol­vasóink bizonyára emlékeznek rá — Reagan elnök megnyi­latkozását ismertetve azt írtuk e hasábokon, hogy a Fehér Ház elutasítja az egyoldalú szovjet moratórium elfogadását. Az atomrobbantási kísérletek ön­ként vállalt tilalma szovjet részről — mint emlékezetes — augusztus 6-án lépett életbe. Azon a napon, amikor negy­venéves évfordulója volt an­nak, hogy az amerikai kor­mányzat sok tekintetben a jö­vőbeni otomzsarolás szándéká- . tói ver tetve parancsot adott, az első :ükleáris bomba beve­tésére Hirosima ellen. Reagan elnök első válaszában, amelyet a szovjet morátórium- ra adott, egyszerűen, — a nyu­gati kommentátorok szavaival élve — igyekezett „lesöpörni az asztalról a moszkvai kez­deményezést”. Ahelyett, hogy pozitív választ adott volna a szovjet felhívásra, hogy Wa­shington is csatlakozzon min-, denfajta atomkísérlet felfüg­gesztéséhez, s haladéktalanul újítsák fel a megbeszéléseket e tilalom véglegesítésére, vá­daskodásokba bocsátkozott. Azt állította, hogy a Szovjetunió azért függesztheti fel erre az esztendőre nukleáris robbantá­si kísérleteit, mert „befejezte azt a programot, amely az idei évre ecélból irányzott elő”. Vagyis az Egyesült Államok, amely éppen most folytatja ezeket a kísérleteit, s nem gyorsította fel a Szovjetunió­hoz hasonlóan ezt, úgymond hátrányos helyzetbe kerülne, ha netán elfogadná a Moszk­va által javasolt moratóriumot. Az amerikai elnök azt mon­dotta, hogy ha az Egyesült Ál­lamok jelenlegi robbantási programjának végére ér. s „be­éri a Szovjetuniót”, akkor szó lehet arról, hogy tárgyaljon a nukleáris robbantások szüne­teltetéséről. Reagan megtoldotta mindezt azzal, hogy kétségbe vonta: helyszíni ellenőrzések nélkül egyáltalán lehetséges-e az atomrobbantások szünetelte­tésének megtartása. Olyan lát­szatot igyekezett teremteni a közvélemény előtt, hogy a leg­modernebb és kifinomult szeiz­mikus eszközök sem alkalma­sak arra, hogy megbízható mó­don számot adjanak, hogy meg­tartják-e az esetleges atomrob­bantási tilalmi megállapodást. Ezekre az állításokra adott választ Mihail Gorbacsov nyi­latkozata a TASZSZ hírügy­nökségnek. A szovjet vezető mindenekelőtt arról adott bi­zonyságot, hogy a Szovjetunió a moratórium érdekében fel­függesztette folyamatban levő robbantási kísérleteit. Más­részt sürgette, hogy újítsák fel az Egyesült Államok, a Szov­jetunió .és Nagy-Britannia kö­zötti tárgyalásokat, amelyeket Washington egyoldalúan meg­szakított, egy már előrehala­dott stádiumban. Ezek témája a nukleáris robbantási kísér­letek teljes tilalma volt. Gor­bacsov arra is kitért, hogy a tudományos-technikai fejlődés nyomán immár kétségtelenül meg lehet állapítani szeizmi­kus eszközökkel, hogyha va­lahol föld alatti nukleáris rob­bantási kísérleteket hajta­nak végre. Vagyis nem bonyo­lult ellenőrzésre vonatkozó in- ézkedések kidolgozásán van szükség, hanem egyszerűen el­vi politikai döntésre, hogy az atomfegyverkezési hajsza fo­kozódását szolgáló kísérletek egyik napról a másikra meg­szűnjenek. A Fehér Ház azon­ban — mutatott rá az SZKP KB főtitkára — a jelek sze­rint nem óhajt ilyen döntést, s ezért mindenféle ürügyeket keres negatív álláspontjának igazolására. Csakhamar kitűnt, hogy Gor­bacsov interjúja rendkívüli hatást tett a világ közvélemé­nyére. Érvelése annyira kézen­fekvő és meggyőző volt, hogy még a NATO-országokban is olyan kommentárok jelentek meg a sajtóban, amelyek kér­dést intéztek Washingtonhoz: miért nem fogadja el a szov­jet moratóriumot? Felvetették, honnan veszi és főleg mivel tudja igazolni a Fehér Ház, hogy a Szovjetunió befejezte volna idei kísérleteit, és ezért rendelte el az egyoldalú mo­ratóriumot? Mivel Washingtonnak ilyen adata nincs — hiszen csak ki­térő válaszának ürügyéül szol­gált ez a megállapítás —, a Fe­hér Ház jónak látta, ha a hét második felében megváltoztat­ja Reagan eredeti kijelentését. Larry Speakes, Reagan elnök szóvivője az-t mpndptte hogy a Szovjetunió' ' tálán iilégse fejezte be ez évi kísér­leteit”. Vagyis a Fehér Ház kénytelen volt egy lépéssel visszavonulni merev, elutasító magatartásától, a világ közvé­leményének nyomására. Más kérdés viszont, hogy Speakes negísmételte Reagannek mind­azokat az állításait, hogy egy atomrobbantási teljes tilalom­hoz helyszíni ellenőrzésre van szükség, amely pedig köztudo­másúlag a kémkedés céljait szolgálná csupán, s ezért elfo­gadhatatlan, hiszen szeizmi­kus eszközökkel biztosítani le­het az esetleges megállapodás megtartását. Reagan szóvivője egyébként aggodalommal beszólt arról, hogy a Szovjetunió láthatólag „valódi propagandaoffenzívába kezdett”, hogy rákényszerítse a világközvélemény meggyőzé­sével az Egyesült Államokat az egyoldalú szovjet morató­rium elfogadására. „Ez termé­szetesen megnehezíti a mi teen­dőnket — mondotta Speakes. — A Szovjetunió aprólékosan kidolgozott kampánnyal ké­szül a novemberi csúcstalálko­zóra és lép a nemzetközi küz­dőtérre." Kommentátorok azon­ban ezek nyomán felvetik: ha Washington valóban a fegy­verzetcsökkentésre törekszik, akkor mi félnivalója van egy ilyen kampánytól? — MIÉRT KELTETT CSA­LÓDÁST A DÉL-AFRIKAI ELNÖK BESZÉDE? Pieígr Botha, dél-afrikai el­ök külügyminisztere az elmúlt hetekben végigjárta a NATO- államokat. Sokat sejtető, kö­dössé tett megnyilatkozások közepette olyan látszatot igye­kezett kelteni, mintha Preto­ria döntő fordulatra készülne a faji megkülönböztetés ügyé­ben. Azt állította, hogy Pieter Botha csütörtökre beharango­zott beszéde tartalmazná ezt. A cél nyilvánvalóan időnyerés vj>lt. Az, hogy a Dél-afrikai Köztársaság nyugati szövetsé­gesei muníciót kaphassanak a saját háborgó közvéleményük lecsillapítására. A három hete bevezetett rendkívüli állapot óta ugyan­is a pretoriai rendszer olyan véres terrort alkalmaz a jog­fosztott fekete bőrű többség: őslakosság ellen, amely min­den eddigi vérengzést felül­múl. A rendőrsortüzeknek — nyugati hírügynökségi jelenté­sek szerint — eddig több fe­kete bőrű halálos áldozata volt, mint a kilenc évvel ezelőtti, eddig legvéresebbnek tartott sowetói , felkelés idején. A dél-afrikai rezsim fejének a fehér kisebbség képviselői előtt elmondott beszéde csu­pán az ülésteremben keltett osztatlan lelkesedést. Botha bizonyos „reformok” lehetősé­géről beszélt, amelyek meg­könnyítik majd az őslakosság helyzetét, de adós maradt az­zal, hogy bármiféle konkrétu­mot mondjon ezek mibenlété­ről. Kijelentette, hogy válto­zatlanul nem hajlandó tár­gyalni a fekete bőrű többség tényleges radikális képviselői­vel, s nem bocsátja szabadon az ezekhez tartozó bebörtön- zötteket. Csak olyan együtt­működő őslakos elemekkel hajlandó egyezkedni, akik a faji megkülönböztetésbe bele­törődnek és garantálják a fe­hér telepesek korlátlan ural­mát; Botha a kijárási tilalom megszigorítását és új terrorin­tézkedéseket jelentett be. Ez volt egyébként a londoni rá­dió szerint, megnyilatkozásá­nak egyetlen konkrétuma. A nyugati hatalmak mind­ezek nyomán a helyzet továb­bi kiéleződésétől tartanak, amely veszélyes lehet busás jövedelmeket biztosító beruhá­zásaikhoz a Dél-afrikai Köz­társaságban. Ezért legalább látszatengedmények elfogadá­sára szeretnék rábírni a pre­toriai kormányzatot, amelyet most hevesen bírálnak Botha beszéde után ... Árkus István Mihail Gorbacsov Artyekhan Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a Krím-félszigeten levő Artyek- ba, a nemzetközi úttörőtábor­ba érkezett. Gorbacsov még aznap részt vett a „világ gyer­mekeinek barátsága” elneve­zésű ünnepélyen. Az SZKP KB főtitkára meg­ismerkedett a gyermekek életével, pihenési és szórako­zási lehetőségeivel. Indokínai diplomaták Moszkvában Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere pénte­ken Moszkvában fogadta Viet­nam, Laosz és Kambodzsa diplomáciai képviseleteinek vezetőit, akik tájékoztatást ad­tak a három indokíniai ország külügyminisztereinek augusz­tus 15—16-án Phnom Penhben megtartott 11-ik konferenciá­járól. A vietnami, laoszi és kam­bodzsai külügyminiszter kon­ferenciáján javasolta az ASEAN — Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége — tagál­lamainak, hogy mondjanak le a konfrontáció politikájáról, s kezdjenek párbeszédet az in­dokínai államokkal. Ez végső soron a térségnek a béke, jó­szomszédság és együttműködés övezetévé történő változását kell, hogy eredményezze. A külügyminiszteri konfe­rencián bejelentették a viet­nami önkéntesek egységei Kambodzsából történő kivoná­sának végső időpontját. Ezzel összefüggésben a külügymi­niszterek hangsúlyozták: az indokínai országok készek részt venni a délkelet-ázsiai térség békéjének és biztonsá­gának kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián. Rakétával lőtték az iráni eh "kikötőt Súlyos károk A csütörtöki iraki légitáma­dás ellenére folytatódott pén­teken a tartályhajók feltölté­se Irán Harg-szigetí ölajkikö- tőjében, de a keletkezett ká­rok mértékét nehéz felmérni — közölték pénteken az öböl tér­ségének olajipari és hajózási köreiben. A Lloyd biztosítótársaságha­józási információs osztálya arról adott hírt, hogy négy iraki harci gép két hullámban támadta Irán Harg-szigeti olaj­kikötőjének létesítményeit és rakétákkal lőtte a legfontosabb berendezéseket. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője úgy nyilatko­zott, hogy a rendelkezésire ál­ló értesülések tanúsága sze­rint „lehetséges”, hogy a tá­madás károkat okozott az olaj­kikötő létesítményeiben, s úgy tűnik, két tartályhajó is talá­latot kapott. A berendezésekben keletke­zett károkat illetően eltérnek a vélemények. Egyes becslések szerint Iránnak a támadás kö­vetkeztében legalább 40 szá­zalékkal csökkentenie kell a tartályhajók feltöltését. Mások ellenben úgy vélik, hogy igen hamar helyre tudják állítani a károkat, s nemsokára ismét teljes üzemmel folyhat a hajók feltöltése. A Haaret feltűnő értesülése Mergele mégis életben ven? Izrael nem fogadja el a Jo­se] Mengele haláláról szóló je­lentéseket és' tovább folytatja az auschwitzi hóhér felkutatá­sát — ezt az izraeli külügymi­nisztérium egyik munkatársa közölte pénteken. A tisztviselő utalt arra, hogy miután Brazíliában állítólag megtalálták Mengele holttes­tét, az Egyesült Államok hi­vatalosan lezártnak nyilvání­totta a Menge!e-ügyet. Izrael azonban tovább kutat a hírhedt háborús bűnös után, és a kül­ügyminisztérium ilyen értel­Pckolgép robbant Assiámbzn Néhány, órával az után, hogy Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök megállapodást írt alá Asszám állam ellenzé­ki mozgalmának vezetőivel a lázongás beszüntetéséről, csü­törtökön pokolgép robbant Asszám Tezpur nevű városá­ban. A robbanás 3 embert megölt, 4 ember pedig meg­sebesült. mű emlékeztetőt küldött vala­mennyi külföldi képviseleté­nek. A Haarec című napilap sze­rint az izraeli hatóságoknak tudomására jutott egy levél létezése, amelyet Mengele 1979, vagyis feltételezett halála után írt. Erre alapozzák feltételezé­süket. Eduard Sevardnadze levele az EMSI főti í Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter levelet ^ intézett Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz a világűr £ békés hasznosítása tárgyában. Az üzenet a követkcző- ó képpen hangzik: Tisztelt Főtitkár Ür! A Szovjetunió javasolja, hogy tűzzék az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakának napirendjére a világűr békés, nem katonai jellegű hasznosításában való nemzetközi együttműködés kér­dését. A javaslat megtételekor a Szovjetunió abból indul ki, hogy az emberiség válaszút előtt áll: a világűr a földi életkörül­mények javításának egyik forrásává, vagy pedig az emberisé­get fenyegető újabb halálos veszély tényezőjévé válik. A koz­mikus korszakhoz méltó és egyetlen ésszerű alternatíva nem lehet más, mint a világűr militarizálásának megakadályozása s megóvása békés tevékenység céljaira. Ez a kérdés, halaszthatatlanná vált. Addig kell megoldani, amíg a fegyver nem. hatói be a világűrbe. Ennek veszélye pe­dig napról napra nő. Mars konkrét munkálatok folynak azzal a céllal, hogy megsemrrf ő csapásmérő kozmikus eszközöket hozzanak létre. Ha ezt a folyamatot nem állítjuk le, akkor a fegyverkezési hajsza valamennyi megnyilvánulási formája még nagyobb méreteket ölt és még intenzívebbé válik, további anyagi és szellemi értékeket emészt fel; leküzdhetetlen akadá­lyokat emel a világűrben való államközi békés együttműködés elé. A Szovjetunió azt javasolja, hogy az ENSZ közgyűlése új­ból és határozottan szólítsa fel az államokat, mindenekelőtt a jelentős űrkutatási potenciállal rendelkezőket, hogy haladékta­lanul állapodjanak meg az űrfegyverkezési hajsza elhárításá­val kapcsolatos hatékony lépések megtételében. Ez megte­remtené a feltételeket ahhoz, hogy széles körű nemzetközi együttműködés alakuljon ki a világűr békés kutatásában és hasznosításában. A Szovjetunió tényleges intézkedéseket javasol annak elő­mozdítására, hogy az országok egyesített erővel vegyenek részt a világűr békés kutatásában, a kozmikus technológia alkalma­zásában minden állam javára, beleértve a fejlődő országoknak az e téren nyújtandó sokoldalú segítséget is. Természetes, hogv ez az egész emberiséget érintő feladat csak akkor oldható meg eredményesen, ha sikerül megállapodásra jutni abban, hogy a világűrben nem fejtenek ki katonai tevékenységet. Azzal a szándékkal, hogy előrelépés történjék a világűr békés hasznosításában, a Szovjetunió okmányt terjeszt az ENSZ-közavűlés ülésszaka elé a kozmikus térség békés, nem katonai jellegű hasznosításában való nemzetközi együttműkö­dés fő irányairól és elveiről. Kérem önt. Főtitkár Űr, hogy az ENSZ-közgyűlés ügyren­di szabályzata értelmében e levelet tekintse hivatalos feljegyzés­nek, s a csatolt okmánnval, valamint a határozattervezettel együtt nyilvánítsa az ENSZ-közgyűlés hivatalos dokumentu­mának. Szovjet jav a világűr milHcrizáiésn ellen Mint a szovjet külügymi­niszter leveléhez mellékelt okmányokból, elsősorban a javaslatokat' tartalmazó fel­jegyzésből kitűnik, a világűr militarizálásának megakadá­lyozása — ez egyben az első javaslat — magában foglalja, hogy az államok lemondanak a csapásmérő kozmikus fegy­verek létrehozásával, kikísér­letezésével és telepítésével kapcsolatos terveikről — be­leértve az ezzel összefüggő tu­dományos kutatómunkát is —, egyúttal egyesítik erőfe­szítéseiket a világűr békés cé­lú felhasználása érdekében. A szovjet javaslat második pontja megállapítja: a Szov­jetunió véleménye szerint a világűr békés célú felhaszná­lása terén az együttműködés magában foglalhatná a tudo­mányos alapkutatásokat, a kozmikus megfigyelések és kísérletek felhasználását az alkalmazott tudományok' fej­lesztésében, valamint a ten­gereken és légtérben bajba jutott személyek megmentését közös erőfeszítésekkel. Ugyan­csak együttműködhetnének az országok az űrtechnika fej­lesztésében. A javaslat har­madik pontja indítványozza, hogy a világűr békés célú felhasználását a már koráb­ban megkötött egyezmények, valamint az ENSZ alapokmá­nyában foglalt élvek alapján Mesterségesen szított hisztéria ez USA-ban Az FBI korlátozó intézkedései Az amerikai hatóságok, mindenekelőtt az FBI, korlá­tozni akarják az országban működő szovjet kereskedelmi képviseletek tevékenységét. Mint a The New York Times jelentette pénteken, a tervezett intézkedésekkel Washington meg akarja akadályozni, hogy a Szovjetunió és más európai szocialista országok „legális úton jussanak hozzá a fejlett amerikai technológiára vonat­kozó értesülésekhez”. Az ame­rikai kongresszus a közelmúlt­ban már más intézkedéseket is foganatosított — így pél­dául korlátozta az Egyesült Nemzetek apparátusában dol­gozó, illetve az ENSZ-ben akk­reditált szovjet hivatalos sze­mélyek utazási lehetőségeit az országban, az idén elfogadott külön törvénnyel. A tervezett lépéseket az Egyesült Álla­mokban mesterségesen szított szovjeteUenes kémhisztéria szervezői kezdeményezik. Mint a lap jelentette, a korlátozó intézkedéseket elsősorban bi­zonyos kongresszusi körök és mindenekelőtt az FBI illetéke­sei akarják kierőszakolni. kellene végrehajtani. A to­vábbiakban a Szovjetunió ja­vasolta egy olyan, az egész világot átfogó nemzetközi szervezet létesítését, amely a világűr békés célú kutatása és felhasználása terén meg­valósuló együttműködéssel foglalkozna. A dokumentum ötödik pontjában a Szovjet­unió nemzetközi konferencia összehívását javasolja. Ezen megvitatnák a világűr békés célú kutatásával kapcsolatos együttműködési kérdéseket, valamint foglalkoznának az említett nemzetközi szervezet megalakításával. A Szovjetuniónak meggyő­ződése — hangzik a javaslat­ban —, hogy a világűrt nem háborús célokra, hanem a bé­ke és biztonság szolgálatában, a népek társadalmi és gazda­sági boldogulása érdekében kell felhasználni. Ehhez föl­dünk valamennyi államának kollektív erőfeszítésére van szükség. Eduard Sevardnadze levelét és a szovjet javaslatokat tar­talmazó dokumentumot az ENSZ közgyűlése elé terjesz­tett határozattervezet egészí­ti ki. Ebben szovjet részről, egyebek között kezdeménye­zik, hogy a kozmikus térséggel foglalkozó nemzetközi konfe­renciát legkésőbb 1087-ig hív­ják össze. Ez a konferencia te­kintené át az egész világra ki­terjedő, a kozmikus problé­mákkal foglalkozó nemzetköz- szervezet megalakítását. A szervezet konkrét, gyakorlati megalakításához akkor lehetne hozzákezdeni, ha sikerül a vi­lágűr militarizálását megaka­dályozó hatékony megállapo­dást elérni. A szovjet határo­zattervezet javasolja, hogy nyílt összetételű előkészítő bi­zottságot hozzanak létre, amely a nemzetközi konferencia ösz- szehívásának kérdéseivel fog­lalkozna. A dokumentum sze­rint jövő év március 1-ig az államok tájékoztatnák az ENSZ főtitkárát a nemzetközi konfe­rencia összehívásával kapcso­latos véleményükről és javas­lataikról. Ezeket eljuttatnák a bizottsághoz. A bizottság a közgyűlés 41. ülésszaka elé ter­jesztené ajánlásait.

Next

/
Thumbnails
Contents