Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
1985. AUGUSZTUS 14., SZERDA Zenei panorámaRákóczi Ferenc emlékére „Édes Néném, kérjük az Istent, hogy tartsa meg ezt a nagy embert, akit az ellenségei is nagynak tartanak.” Rákóczi Ferenc fejedelem haldoklóit, viaszfehér arccal simult az örök álmot hozó halálangyal karjába, amikor Mikes Kelemen aggódó szeretettel írta ezeket a sorokat. Ennek már kétszázötven éve. De ez a mikesi szeretet azóta is testamentumként hagyományozódik nemzedékről nemzedékre. L. Kecskés András és együttese a minap emlékkoncertet adott Ráckevén, halálának 250. évfordulója alkalmából, a Sa- voyai-kastélyban. Az itt folyó régi zenekurzus növendékei Európa legkülönbözőbb pontjairól érkeztek ide. Mivel sem keieten, sem nyugaton nem tanítják a magyar történelmet, valószínű, hogy itt hallanak először bővebben a Rákóczidra badságharcról. A megemlékezés így egyben fontos misz- sziót is betöltött; megismertette velük a kuruc kor énekköltészetét. Zord idők igézete Elsőként Rimay János öh, szegény megromlott, megío- gyott magyar nép című, 1620 körül, tehát jóval a szabadság- harcot megelőzően íródott költeményét adták elő, mert ez később sok hasonló zsánerű költemény előképe lett. Ezután következett a Kuruc himnusz, amelynek számos folklorizáló- dott, egyházi népénekváltozata ismeretes. Néhány héttel ezelőtt, a tihanyi apátsági templomban hallottam felvidéki zarándokoktól. A látvány megható volt: öreg emberek és asz- szonyok egymás kezét fogva, ezá a dalt kántálva vonultak le az altemplomba. Itt viszont két, életerőtől sugárzó fiatalember, váll a vállhoz állva, egy szál dob ritmusára — amely úgy nyihogott, dobogott, szűkölt, mint a sámán táltoslova — egy lélegzetre énekelte a refrént: Magyarországrúl, Pan- nóniárúl, Ne feledkezzél el, árva magyarokrúl. így múlatták énekelgetve a zord időket dob vagy sip kíséretében a kuruc vitézek — éreztük ót egy pillanatra hányatott életük szép pillanatait. A Vietoris-kéziratban ma radt ránk a bús virágének, a Hová mész el szívem tőlem el- bújdosni kezdetű. Lanton zuhogott lágyan alá a fájdalom. Milyen csalafinta dolog ez, hogy a fájdalom is lehet édes a szerelem váltólázában. De sokáig ebben sem lehet elmerülni, csendesen felváltja a másik véglet, az öröm. Ugyanez a kézirat őrizte meg a XVII. század végéről származó fergeteges iramú, a hegedűművésztől bravúros tudást igénylő Oláh táncot. A forrásul szolgáló román népzenében is épp az a szép, hogy nincs benne külön öröm és bánat. Az érzések árama egy mederbe ömlik és így örvénylik a dal, sötétén is rágyo-gva. Az már technikai „trükk”, hogy ha kicsit följebb fogják a vonót, ez a búroknak egészen valószerűtlen, bársonyos hangzást kölcsönöz. Hiteles poézis A szabadságharc ideje alatt kristályosodott ki hiteles poé- zissel a magyar irodalomban először a szegénylegény kato naén-eke. Nem véletlenül nyúlt vissza Ady épp ehhez a forráshoz. A katonaénekek egyik pólusán a Mit búsulsz kenyeres típusú dalok, a másikon a Csínom Palkó helyezkedik el. A kettő között ível az az átváltozás, amelynek révén i rongyokba és gondokba bu gyolált szegénylegényekből da liás vitéz lesz. Az átváltozás során megváltozik önérzékelésük és ebből adódóan önértékelésük. A maguk nyomorúságát képzeletben átruházzák az ellenségre: „Toldott-}oldott, tetves-redves minden porciká- ia." A két pólus között azonban több más művet is megszólaltattak. Felcsendült a.z egykor Barcsay Ákos erdélyi fejedelem udvarában élt Daniel Speer Harsonaszonátája, majd rövid ízelítőt hallottunk Esterházy Egy kísérlet eredményei Pál műveiből. Egyazon téma lat- és csembalóátiratát szólaltatták meg. A csembaló rendkívüli módon különbözik késői leszármazottjától, a ka- lapácszongorától: hangja felhangokban gazdag, egyszerre ünnepélyesen zengő és világosan cserfes. Ma már csak efféle régi zenei koncerteken hallani kellemes hangjait. A XVII. század elején indult fejlődésnek a régi magyar politikai költészet is. Ennek egyik tipikus terméke az 1730-as évek táján keletkezett Porció-ének, amely már javarészt a népet görnyesztő terhek panaszos, vég nélküli felsorolásából áll. A xi^rcióénekek egyes stíluselemei később a betyárdalokban éltek tovább. Komponáló császár A Csínom Palkó-féle tobor- zókihoz kapcsolódik a Vörös bársony süvegem kezdetű dal is: mindkettő a remény fellobban ása. A sepsiszentgyörgyi kéziratból a magyar táncrendet követve előbb egy lassú, majd egy gyors, s végül a keservesek hangulatát idéző táncdallam hangzott ei, hegedű, doromb és triangulum együttesén. A doromb mackósán brummogta a hegedű alá a ritmust, a triangulum belecsi- Iingeit a táncos forgatagba. Ezt az elomló hangulatot szinte kettévágta a Csínom Palkó feszes ritmusa. A csörgődobok a sarkantyú pengését idézték, sikongattak, jajongtak a furulyák, így állt össze a dal hangzásvilága. I. Lipót császár, Rákóczi esküdt ellensége, nem volt rossz zeneszerző — és mint L. Kecskés András szellemesen megjegyezte — talán kedvezőbben is alakulhatott volna történelmünk, ha a császár csak komponálással foglalkozik. Mindenesetre a tőle megszólaltatott három tánc könnyed és ki*- finomult dallamlejtése mögött szinte felsejlett a táncotok kecses mozdulata. Ez a könnyedség az utána következő Rákóczi imája súlyához mérten már-már nyegleségnek hatott, pedig a maga nemében mindkettő gyönyörű, csak a hangulatuk más. A Dőry testvérek, Melinda és Andrea gyönyörűen énekelték az imádságos éneket; egyszerűen, tisztán. Majd ismét hangulati váltás következett: Halper János hajdútáncokat adott elő. A szép mozgású, nemes tartású fiatalember produkcióját vastaps követte. Végezetül Újvári Tamás egykori erdélyi kancellár Egy kuruc kort dicsőítő éneke zárta a sort. Méltó megemlékezés volt, minden szépségét megcsillan tották e kor gazdag zenei anyagának. Nagy Emőke Meglelhetik a szépség örömét A módszerek versengésében az válik igazán hatásossá, amely mögött a tanár személyisége, meggyőződése, tudása áll. A metodika erejét az ember dönti el a rajztanításban is. Sok változat ismeretes; helyes elvek siettetik a megoldást. Van, ahol az iskolákban elhelyezett műtárgyak segítik a képzőművészet megszerettetését, másutt tárlatokat is szerveznek a gimnáziumokban, szakközépiskolákban. Sok hivatásszerető nevelő „terven felül" viszi tanítványait múzeumokba, országjárásra, külföldi utakra. Megtérül a fáradozás, — a fiatalokból emberek lesznek. Olyan példákat is látunk, ahol az iskola falait festmények, szobrok reprodukcióival díszítik, — előfordul, hogy képzőművészeket hívnak a művészet- történeti órákra, vagy a diákok mennek műteremlátogatásra. Rajzi alapismeretek Molnár Elekné Szabó Julianna 1972 óta tanít a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban és Óvónőképzőben. Speciális módszer alapján oktatja tárgyát. A képírás cselekvő formáit tartja a legfontosabbnak. Mindenkit rajzi anyanyelvre, annak használatára serkent. Vonalak, színek, technológiák alapismeretét kéri számon diákjaitól, így számolja fal a vizuális analfabétizmust. Más előny is származik ebből. Azt kéri tanítványaitól, hogy dolgozzák fel rajz- és szitanyomat-soroza- tokban, linókban otthonuk, városuk környékét. Így egyszerre szeretik meg a képzőművészetet és szűkebb pátriájukat is. Ügyesebb és teljesebb emberré válnak. Műbarátokká, közösségi érzületű felnőttekké. Elmélet és gyakorlat Van, aki azzal f áraszt ja önmagát és környezetét, hogy nincs rajzterem, korszerűtlen a felszerelés, messze a főváros. Más — így Molnár Elekné is —, a maga, gátló tényezőket áthidaló, lelkesedésében megoldássá sürgeti pedagógiai terveit. Mély meggyőződéssel hisz abban, hogy alapfokon mindenki grafikus lehet, hiszen véleménye szerint a rajztanítás úgy viszonylik a művészethez, mint a testnevelés az egészséghez. Egy biztos: sokezer linó, rajz, metszet tanúskodik arról, hogy Molnár Elekné sofcszáz fiatalt nevel rajzíróvá, rajzolvasóvá. Olyan emberekké, akik elmondhatják magukról: életük egy korszakában alapfokon művészek voltak. Ez az eredménye munkásságának, amelyet azzal a módszertani újszerűséggel ér el, hogy a rajzórán nem kockák másolására összpontosít, hanem arra az alkotó tevékenységre, amelynek keretében tanítványai az egyes technikák elsajátításával rajzokra, linókra, kerámialapokra álmodják élményeiket. Gyakorlattal alapozza a rajztanítás elméletét. Ez a rajzi nevelés rajzi enciklopédiát eredményez: a természet és a társadalom formáinak összegzését. Kitekintés Sokan a rajzi alapműveltséghez, állandósult képzőművészeti érdeklődéshez jutnak el, mások azonban festői, szobEsténként a könyvtárban 'Tlliljl A tűznek áldozatul esett, megrongálódott és jelenleg Is használhatatlan farmos! művelődési ház szolgáltatásait a helyi könyvtár igyekszik valamennyire pótolni. A 20 ezer kötetes gyűjteménynek 738 rendszeres olvasója van, ám mostanában nemcsak közülük kerülnek ki a látogatók. Hétfőnként ugyanis betérnek azok is, akik szeretnek kézimunkázni, sakkozni, lemezeket hallgatni, mások pedig csak a diskurzus kedvéért néznek be. Képünkön: Jezsikné Kármán Teréz könyvtárvezető és két ifjú olvasó. Erdős! Agnes felvétele Családpedagógiai tábor Sződligeten Mindenes gyűjtemény A MINAP a Hétfő este min- denkánók című műsor vezetője, Máriássy Judit érdekesen fűzte a szót. A nyár, az üdülés kapcsán felborult értékrendünk furcsaságain morfondírozott. Arról, mintha a hajdani negatív magatartások vonulnának be a köztudatba elfogadottnak. Sokkal többet beszélünk az atomjaira bomlott családokról, mint a harmóniáról. Egymásra licitálnak a masélők, amikor a veszélyeztetett gyerekek furcsa történeteit sorolják. A kérdés önmagától adódik: muszáj mindig a negatív jelenségeken csámcsognunk? Nem lehetne a jó példák felsorakoztatásával — anélkül, hogy rózsaszín ködben úsznánk — sugallni a helyes magatartási módokat? Nem véletlen, hogy éppen ezen a nyáron kísérletezik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezetének pedagógiai szakosztálya újszerű formákkal. Már régóta tervezik, hogy a család mint a társadalom mikroközössége témakörrel másként foglalkoznak, mint ez ideig. Adódott az ötlet: a nyári hónapokban pedagógusok, pszichológusok, orvosok közösen gondolkozzanak minderről. A hét elején kezdődött Sződligeten, a KISZ-iskolában a Mindenes gyűjtemény című családpedagógiai tábor. A résztvevők Pest megye valamennyi vidékéről érkeztek. Harmincöt év alatti védőnők, óvónők, tanítónők, népművelőik, gyermekorvosok, egyetemi hallgatók jöttek össze. Dány, Majosháza, Kiskunlac- háza, Szigetszentmiklós, Gyál, Érd, Gödöllő, Cegléd fiatal értelmiségei saját szakmájukban szeretnék kamatoztatni a látottakat. hallottakat. Rangos, neves előadókat hívtak meg, a terület szakembereit, hogy ők mondják el kutatásaik eredményeit. Ehhez kapcsolódóan alakulhat ki a vita. az alkotó együttműködés. Érdemes végignézni a tematikát, máris láthatjuk a gondos előkészítő tevékenységet. S azt, hogy a pedagógiai szakosztály tartalmában valami újszerűt kíván nyújtani. A felületes vizsgálódás helyett az egy hét alatt lesz alkalom egy-egy jelenség sokoldalú elemzésére. S arra is, hogy az általánosítások mellett az egyéni elképzelésekről is szó essék. Elemzik a családsegítő kapcsolatok helyi lehetőségeit, azok megvalósítási formáit. Életszakaszok és személyiség- fejlődési fázisok címmel lélektani oldalról közelítik meg a témát, de nem elhanyagolva a generációs gondokat. Gyűjtött tapasztalatok alapján elemezhetik az életmódtípusok, valamint a családi és házastársi konfliktusok jellemzőit. A családi légkör meghatározói, valós és kvázi tevékenységi formák és értékek a különféle családok nevelési gyakorlatában címmel a segítségnyújtás lehetőségeit boncolgatják. Arról van itt szó. hogy a szakemberek miként tudnak áttételesen segíteni a rászorulókon. ÉRDEKES a tábor munka- módszere is: a kiscsoportok tevékenysége intenzív tanulásra nyújt alkalmat. Tudással jés lélektanilag felvértezve kezdhetik a tanévet a Sződligetről hazakerülök. Er. K. rászi ambícióik nyitányához. Mindenkit a maga adott képességében és vágyaiban inspirál továbbhaladásra a tanárnő örömmel ötvözött rajzi módszere. A nagykőrösi gimnázium csomópont, hiszen száz irányból érkeznek ide gyerekek, száz irányba viszik vissza a szerzett, pallérozott vizuális képességeket. A „tiszta források” is biztosítottak, hiszen Molnár Elekné rendszeresen konzultál nemcsak férjével, Molnár Elek kerámikusmű- vésszel, hanem Tóth Mihályné túrái népművésszel is. Csak az 1984-es esztendő termését ösz- szegezve kiemelhetjük diákjai munkáiból Mózes Márta, Dómján Kornélia, Tavaszi Jó■ zsef, Tóth Péter, Matuz Andrea, Gór Erika, Plavecz Zsu zsa, Somodi Katalin, Szabó Csilla, M. Kiss Ambrus, Túri Tünde, Pap Ágnes, Sólymos Antónia lapjait. Bemutatkoztak közös kiállításon 1984-ben a nagykőrösi Arany János Művelődési Központban és a Petőfi Sándor általános iskolában. A vendégkönyvben a sok elismerés között olvashattuk: „Boldogok lehetnek azok, akik megfelelő képzés alapján ilyen eredményekre képesek”. Losonci Miklós Gödöllői pályázat Újabb forduló Az idén tavasszal, a gödöllői városi tanács kezdeményezésére, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus nyilvános pályázatot hirdetett a Barátságligetben elhelyezendő műalkotások tervezésére. A feladat az volt. hogy a tágas parkban olyan formailag jelszerű műalkotások kerüljenek, amelyek harmonikusan illeszkednek a környezetbe, és kifejezik a népek barátságának gondolatát. A szobrok felállításának költségeiről a helyi tanács, a pályadíjakról a lektorátus gondoskodik. A pályázat határideje a múlt héten járt le. Prókai Gábortól, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus főmunkatársától, megtudtuk, hogy 32 művész összesen 44 alkotását zsűrizték. A jelentkezőik száma és a benyújtott munkák alapján, más pályá- zatokhök viszonyítva, sikeres volt a kezdeményezés, ám mégsem ^született kiugró mű. Ezért a Bíráló bizottság új pályázatot hirdetett, amelyen az első fordulóban legjobban szereplő öt művész indulhat. Valamennyiük munkájában megvan az alap ahhoz, hogy továbbfejlesztve, átgondolva megfeleljen a kívánalmaknak. Aki akar, új művel is pályázhat. A zsűri október 28-ig szabott határidőt a tervek benyújtására. MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 1S-TÖL 21-IG ABONY 15: Folyóparti tangó* 16— 18: Sárkányölő* 15—18: Sortűz egy fekete bivalyért (du.) Várlak nálad vacsorára* (este) 19—20: Gyanútlan gyakornok BUDAÖRS 15—16: Piszkos tizenkettő 1—II.* 17r-18: Vadlovak* 19—20: Halál egyenes adásban* CEGLÉD, Kamaraterem 15—18: Esküvő* 17— 18: A kapitány kalandjai (du.) 19—21: Arnyéklovas* CEGLÉD, Szabadság 15— 21: Aranyeső Yuccában 16— 18: A francia hadnagy szeretője** DUNAKESZI, Vörös Csillag 15— 18: Sárkányölő* (este) 16— 18: Abigél I—II. (du.) 19: Lebegés DABAS, Autós leertmozi 15—18: Szédülés DUNAHARASZH 15—16: Sárkányölő* 17— 18: Hófehérke és a hét törpe (du.) Profi** (este) 19—20: Vadlovak» ÉRD 15: Rocco és fivérei I—II.* 18: Kisapák és nagyapák (du.) Halál egyenes adásban* (este) 19—21: Sárkány ölő* FŐT 15—16: Ezüstnyereg 17—18: A fej nélküli lovas ídu.) Éden boldog- boldogtalannak*** (este) 19—20: Egy asszony visszanéz GOMBA, Autós kertmozi 15—18: Nyomás, utánam! 19—20: Titokban Hongkongban GÖDÖLLŐ 15—18: Fehér Toll (du.) 15—16: Kenguru (este) 17—18: Luxusbordély Párizsban** (este) 19—21: Éljen D’Artagnan! (du.) A 3. sz. űrbázis** (este) GYAL 15—16: Balfácán 17—18: Kelly hősei I—II. (este) 17—20: A király és a madár (du.) 19—20: Éden boldogboldogtalannak*** (este) KEREPESTARCSA 15: Egy asszony visszanéz 16: Tű a szénakazalban** 17—18: A sziget lovasai (du.) Jöjjön el egy kávéra** (este) 19—20: Jessie James balladája* LEÁNYFALU, Kertmozi 15: Gyanútlan gyakornok 16: Egy asszony visszanéz 17—18: Ki kém, ki nem kém* 19—20: óvakodj a törpétől !•• MONOR 15— 16: Domb** 16— 18: A csodatevő palatábla (du.) 17— 18: A kicsi kocsi újra száguld (este) 19—21: A zsaru nem tágít NAGYKŐRÖS, Arany János 15—18: Szamurájok és banditák I—II.** 19—21: A hét mesterlövész (du.) örizetbevétel** (este) NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 15—18: Arnyéklovas I—II.» 17—18: Tündér Lala (du.) 19—21: Szindbád* NAGYKÖRÖS, Cifrakert : 15—16: Az elefántember* 17—18: A legyőzhetetlen vutang* 19—20: Tűzharc* PILISVÖROSVAR 15— 16: Ragtime I—II.* 16— 17: Végállomás*** 19—20: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* POMÁZ 15— 16: Halál egyenes adásban* 17— 18: Sok pénznél jobb a több** 19: Az örökség bajjal jár RÁCKEVE 15: Hófehérke és a hét törpe 16— 17: Jézus Krisztus szupersztár 17— 18: A púpos lovacska (du.) 18— 2»; Sárkányölő* SZENTENDRE 15—16: Éljen D’Artagnan! (du.) Szexis hétvége** (este) 17—18: Kémek a lokálban** 19— 21: Fehér Toll (du.) Szamurájok és banditák I—II.** (este) SZENTENDRE, Kertmozi 15—21: Agyúgolyó-futam SZIGETSZENTMIKLÓS 15— 16: Vad lovak* 16— 18: Az örökség bajjal jár (du.) 17— 18: Egy zsaru bőréért* (este) 19—20: Lándzsák hajnalban* TAPIÓSZELE 15—18: Cápa** 19: Ezüstnyereg VÁC, Kertmozi 15—21: Aranyeső Yuccában Vác, Kultúr 15—16: A fekete varázsló ajándéka 15—21: Aranyeső Yuccában 17—18: A névtelen vár 19—21: Hamiskártyások fejedelme VECSÉS 15: Alkonyat 16: Rocco és fivérei I—II.* 17—18: Pukki* 17— 19: A szavanna fia 19—20: Bűvös vászon* VEC5ÉS, Kertmozi 15—16: Ufó Arizonában* 18— 19: Egy zsaru bőréért® 2Ó: István, a király 21: Sárkányölő* * Iá éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek Az új filmek részletesebb ismertetését lásd a Mozgóképekben!
