Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
PEST « »BEG VEM 1985. AUGUSZTUS 14., SZERDA 5 Újfajta sör Az Arany hordó elnevezésű sör 20 napig eltartható változata került a boltokba. A 9,80 forintért megvásárolható, félliteres, pasztőrözött ital a szakemberek véleménye szerint sajátos ízével, tartós, kemény habjával sikerre számíthat a hazai sörfogyasztók népes táborában. Az • új világos sört a gazdasági társaság tizenegy áfész-tagja és a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat forgalmazza. A leendő termékskála minőségi sörei hosszabb erjesztési idejük miatt csak később kerülhetnek a palackozóba. Ezek között van az Arany hordó speciál és az osztrák Ottakringer sörgyártól megvásárolt licenc alapján készülő Gold Fassl. Az utóbbi sör főzéséhez, a gyártási technológia tökéletes elsajátításához az osztrák cég szakemberei nyújtanak segítséget. A kistenyésztok költségei Nyúlcipőben elfutó dollárok Van és nincs Töprengek, gondolkodom. Miko» miért, hányszor mondják, .iiondjuk a nin- cset valamire. Most például azt hallom, néhány hete nem kapható tartósított tej, egyik fajta sem. A hosszabb időre szóló éppúgy nem, mint a féltartós. Ez rossz a vevőnek, az eladónak és a gyártónak is, hiszen a fogyasztó nem fogyaszthatja — mint megtudtuk: átmenetileg —, a bolt elesik az árrés hozta haszontól. S amíg a nincsek sorát végiggondolnám, eszembe jut — ez is mai valóság, tekintsük gödöllői realitásnak akár —, mondom, elém villan annak a jöve- delemérdekeltségű boltvezetőnek a szava, aki azt mondta: „Miután most már több helyről, akár kisiparosoktól is beszerezhetjük az árut, nagyobb lett a kínálat. Több mindenre azt mondhatjuk, ami nem vagy nem mindig volt, hogy van. Egyes cikkek hiánya rövid úton megszűnt. Igaz, hogy tanulni kell a kereskedést, hiszen mi mindig a vevőt képviseljük, a pénztárcája várható tartalmát kell hogy mérlegeljük a rendelésnél. Nem vállalhatunk drága árukat, mert nem biztos, hogy elfogy. Ami meg a nyakunkon marad, az senkinek sem jó.” Hát akkor mi az akadály? —ti Finom tapintású, drága fe- héx-neműt készítenek a fehér házinyulak szőréből Francia- országban. Az átvevők magasabb árat is fizetnek érte: 45 forint a kilónkénti tarifa, amíg a szerény szürke színű csupán 42 forintot ér. De a tenyészselejt egyedek sem maradnak a tenyésztő nyakán, bár az igényes exportőrök az értékét csupán 35 forintra taksálják. Ez azonban kevés — hangoztatják az átadásra szerződött, nyúltenyésztők, alig térül meg a ráfordított költség, a tetemes munka, a bajlódás i értéke szinte már csak ráadásnak számít. Kevesebb szerződéses Az előző évekhez viszonyítva mintegy .30 százalékkal «csökkent“'#«®» dekát ‘ fák, 1 illetve a ' Környei Állami Gazdaság érdekkörébe tartozó szerződéses nyúlállomány. Ez körülbelül országos átlag is lehetne, így futott el nyúlcipőben — hallottuk a rádióban is — több mint 20 millió dollár az előző évek 50 milliójából. — Nemcsak drága, de a nyűltartók szerint egyre rosz- szabb is a táp minősége, s ezek az agyonnemesített állatok elkényesedtek, érzékennyé váltak, orvosság nélkül csak senyvednek, kínlódnak, nem elég nekik így nyáron az árokpartok füve. Az értékes és drága szálas a szemes takarmány mellett egyre több, ásványi anyagokkal dúsított tápot fogyasztanak — hangoztatja Boda Sándorné felvásárló. Ebben az évben különben még a rendkívül hideg tél is megrítkította az eléggé szel- lős ketrecek érzékeny állományát. Külhoni vendégek Az átvétel zavartalanul és panasz nélkül történik, 10 éve gyakorolja a „mesterséget” Boda Sándorné. Vasárnap reggelenként nemcsak helyből hozzák a portékát, sok a tenyésztő Gyomron, Vasadon és Monoran .is. A? ÓcsSíák autója már szinté hajnalban itt várakozik, alig félóra alatt még a fizetés is megtörténik, pedig esetenként 400-500 darab nyúl cserél gazdát. Nagy az idegenjárás is a telepen, japán, szovjet vendégek mellett megfordultak, itt nyugati államokból is. Van is látnivaló, az átvevő szinte tudományos felkészültséggel foglalkozik a galambok tenyésztésével, természetesen szerződéses alapon. A feldolgozást azonban nem a Környei Állami Gazdaság végzi, Törökszentmiklóson a baromfifeldolgozó „alakítja” át, hozza konyhakész állapotba. A napokban színes bőrű vendégek csodálták meg az állományt és a konyhakertet is. A kenyai szakembereket a mezőgazdasági minisztérium megbízottja kísérte el némi tapasztalatcserére, hogy a távoli hazájukban is meghonosodjon az értékes, fehérjékben gazdag húst adó nyúl- és galambtenyésztés. Persze, a konyhakert létesítésének propagálása sem marad ki majd az otthoni programból, a különben eléggé díszes házak közeli környékét sivár kopárság jellemzi, ahol pedig megteremne minden, -amire a konyhán szükség van. Ezzel elősegítenék az étkezési kultúra fejlődését is. A látogatást hasznosnak minősítették a vendégek, mint ahogy a hazai nyúltenyésztés növelése is népgazdasági érdek. Ármódosítás Kellene Csak hát a felvásárlási árak módosítását sem lenne szabad halogatni... Kiss Sándor A hivatallal már nehezebb Ha sikerül hintát szerezni Vincze Imre meglehetősen széles földrajzi kanyart leírva, Gyöngyösről Budapest állomás érintésével került Ceglédre. Fiatal ember, a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat üzemszervezője. Júniustól a 9. számú választókerület képviselője a városi tanácsban. A betonföldi lakótelep gondjaiból nap mint nap kap ízelítőt. Otthona ablakából ha kitekint — mint mondja —, szemrevételezheti az egész kerületet, mármint a gimnázium mögött futó szalagházat. — 1979-ben adták át ezt a területet. Persze rengeteg hiányossággal. Készen állt ugyan jó néhány terv — többek között színvonalasan megmunkált fajátékok elhelyezésére —, csakhogy akkorra elfogyott a pénz. Senki nem tudta megmondani, egyáltalán lesz-e valami ezekből a tervekből. Először a romeltakarításnak álltunk neki: különféle kábelek meg betondarabok hevertek szanaszét, no és az állig érő gazt is ki kellett irtani, mert már elviselhetetlenné vált a szúnyoginvázió. A tanács kérte, hogy amit lehet, próbáljunk meg önerőből megvalósítani. Fontos a társadalmi munka, de amikor a'apvető feladatok kerülnek «lő, igen nehézkes. Például a házak mögötti homoktalajba annak idején széles sövényt ültettek. Igen ám, de senki sem locsolta, anélkül pedig kipusztul a növény. Mára csupán írmagja maradt, egy három méternyi szakasz, amit egy nyugdíjas néni öntözgetett... Hírül vettük, hogy valahol a városban raktároznak olyan fajátékokat, amelyeknek a helyét még az eredeti terv is itt, a lakótelepen jelölte ki. No meg is kaptuk a favonatot meg a kígyót. Mikor a lakóbizottság elnökeként föltettem a kérdést: merre vannak a hiányzók, mit gondol, mit mondtak? Azt, hogy maguknál nagyon sok a gyerek, hamar tönkretennék. — Aztán egy kis pangás következett a telepen. Majd amikor szanálták azt a játszóteret, ami a Kossuth Ferenc és a Teleki utca találkozásánál állt, és elhozhattuk a berendezést, hát ez alkalommal sikerült igazából megmozgatni a lakókat. A fagyott földből szedtük ki a hintákat meg a többit, amiket a Közgép Volvója cipelt e! a szalagházunkhoz. Ez volt a legsikeresebb akciónk. • ■■s — Júniusban tanácstaggá választották. Ügy érzi, ezzel növekedett az ázsiója? — Azt hiszem, igen. De hogy mennyivel, ezt nehéz lenne kiszámítani. A párttitkárunk mondta: most már odafigyelnek rád a városban. S mert nem vagyok tősgyökeres ceglédi, mindössze tíz esztendeje elek itt, a választáskor kapott bizalom rendkívül sokat jelent. — Esetleg akadtak irigyel is? — Aligha. Sőt, jelölttársam volt az első, aki gratulált, — Családja miként fogadta a hírt? — A nejem megszokta már, hogy elég gyakran foglalkozom közéleti ügyekkel, még örült is neki, mert arra gondolt, hogy talán így gyorsabban, jobban meg lehet majd oldani olyan feladatokat, amelyek őt is mint teleplakót közvetlenül érintik. Oj tisztségemnek a gyerekek látják legnagyobb kárát. A munkabeosztásom miatt eddig sem tudtam túl sok időt velük tölteni, most meg gyakorlatilag csak a hétvégék maradtak. — A telepen élőket nemegyszer éri az a vád: közönyösek. Ez nem zavarta? — Hát arra nem számítottam, hogy a tanácstagság majd valami könnyű sétagalopp lesz. De reménykedem abban, hogy ha a játszótér építésekor sikerült közös munkára bírni a lakókat, sikerülhet máskor is. — Érzése szerint milyen tuKészletek itt és ott Egyensúlyról nem beszélhetünk f ’ Talán nincs még egy olyan kereskedelmi vállalat, jjí amelyről annyi szó esett volna az elmúlt tél után, mint a ^ Tüzép. Nemhiába foglalkozott a rádió, a televízió és a ^ sajtó az árukínálatuk hiányával, hiszen ez az állami vál- f lalat hivatott a lakosság és a közületek fűtési és építési | igényeit kielégíteni. Semmilyen statisztika nem fogja ^ közölni, hogy hány telepvezetőnek károsodott az egész- | sége a krónikus szénhiány miatt. Ügy látszik, ennek a folyamatnak nem akar vége szakadni, mert a forró nyár kellős közepén is szinte ugyanaz a helyzet, mint a télen. Mérhetetlen gondot jelent az is, hogy némely építőanyagból hatalmas készletek halmozódtak fel, mert a kínálat túlnőtt a keresleten. Ezeknek a bajoknak az okairól kérdeztük Debreczeni Imrét, az aszódi Tüzép-telep vezetőjét. Építkezési kedv — Évekig gondot okozott a magánerős építkezésben a bázisanyagok: a vasgerenda, a cement, a kisméretű tégla állandó hiánya. Most mi a helyzet? — Tapasztalatom szerint a Galga-völgybén erősen csökkent az építkezési kedv. Ez többféle okra vezethető vissza. Egyrészt elfogytak az építkezési telkek, tehát lassan telítődik ez a vonal is, másrészt a meglevő házak nagy többsége az elmúlt - két-három évtized alatt épült fel, ezért nem indokolt a tömeges lebontásuk, illetve újjáépítésük. — A hetvenes évek közepétől kezdve többszörösére emelkedtek az építőanyagok árai, ezért sokan visszaléptek az építkezések elkezdésétől. Vasbetonáruból az elmúlt öt évben nem volt olyan választék, mint most. Alig egy évtizede szinte divattá fajult a külön* boző méretű vasbeton gerendák hiányát szidni. Ennek a hiánynak a felszámolására célponto- sított állami beruházások indultak, amelyeknek az eredményeként látványos mennyiségi és minőségi változás állt be. Jelenlegi készleteink példázzák ezt. Mindenféle beton- gerendánk van. Ha a hosszukat összeadnánk, 13 550 métert kapnánk, amely éppen megfelel Aszód és Gödöllő távolságának. — A cementkészletünk is lajdonságaí, erényei miatt döntöttek ön mellett a szavazók? — Csak a sejtéseimet mondhatom el. Sokat mozgok közöttük, szervezek az érdekükben — ezt látták. Meg talán ezért, mert hajlandó vagyok bármilyen fórumon tolmácsolni a véleményüket, még akkor is, ha ez nem mindenkiben kelt rokonszenvet. — Könnyen teremt kapcsolatot az emberekkel? — Igen, azt hiszem, köny- nyen. Gyakran hallgatok meg olyan panaszokat, amelyeken egyedül képtelen vagyok segíteni. De hogy meghallgatom, talán már ez is segít. — A hivatallal is könnyen boldogul? — Ez már nem ilyen egyértelmű. Négy esztendeje kérem, hogy bontsák már le a Rákóczi úti ABC mögött . felállított kömyezetcsúfító. faházakat. Végre-valahára eltűntek a bódék, csakhogy abban a pillanatban felbukkant helyettük egy piros kalyiba. Állítólag könyvespavilon lesz. Nem a könyv ellen van kifogásom, hanem amiatt aggódom, hogy az egyik csúfságot fölváltotta a másik. Hasznos lett volna, ha a hivatal szót vált a tanácstaggal, mielőtt a bódét letelepítik, — Azt nagyjából tudjuk, melyek lennének a tanácstag feladatai. S ha elvégzi, mit kap cserébe? — Nem sokat. Annyit, hogy ha mondjuk sikerül a gyerekeknek egy hintát szerezni, örülnek neki. Varga Sándor hatalmas. A raktári készlet nem fogy egyenletesen, mert kiszámíthatatlanul viszik el tőlünk a kisebb-nagyobb meny- nyiségeket. Ügy tűnik, a takarékossági felhívásnak eddig nincs foganatja, mert az építkezéseken még mindig a régen megszokott mennyiségeket és minőséget használják fel. — Volt egy idő, amikor kisméretű téglát hetekig nem kaptunk. Most százezres nagyságrendben van nálunk, sőt a napokban még várunk 35 ezer darabot. A különböző hőszigetelési eljárások népszerűsítése folytán égyre kelendőbbek az ikersejtrendszerű falazóanyagok. Vitathatatlan előnyük el- lénére az áruk kissé borsos. Ebből a téglából 15 ezer van itt. Nehezen fogy a gázszilikát. Abból annyi készletünk van, hogy tíz közepes méretű házat lehetne vele felépíteni. Kedvelt a pala Sajnálatosnak tartják Aszódon, hogy az olcsóbb hazai cserép eltűnt a kínálatukból. Bár az osztrák import szinte minden tulajdonságában felülmúlja a hazai fajtákat, mégis az előbbit keresik. Ez érthető, hiszen importáru lévén, kicsit drága. Pillanatnyilag akár ötven házra elegendő mennyiséget is el tudnának adni ... Változásnak is tanúi lehetünk: egyre inkább a palát kezdik keresni. Az idén számos új termékkel jelentkezik a tucatnyi fröccsöntött gyártmányt előállító Sztirol Műanyagfeldolgozó Ipari Szakcsoport. A gödöllői székhelyű üzem, amely a jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezethez tartozik, ez évben megduplázza a tavalyi termelését, s mintegy húszmillió forint értékű gyártmányt produkál. Termékeik kelendőbbek, amióta azokat csomagolják is. Ezért nemrégiben zsugoríóliá— Gazdag választékunk van a különböző nyílászárókból, a kétezer darabos készlet hazai, jugoszláv és csehszlovák gyártmányokból tevődik össze. Már hosszabb ideje nem adtunk el egyetlen műanyag ajtót sem, mert nincs rá igény. — Milyen gondok jelentkeztek a tüzelőanyag-ellátásban? —4 A helyzet, nem tagadom, nem éppen rózsás. Az elmúlt kemény tél gyökeresen megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját. Mindenki igyekszik megfelelő mennyiségű tartalékot, gyűjteni a várható téli készleten felül. A még kint levő, be nem váltott utalványokat és a napi igényeket ismerve, a jelenlegi ellátás szénből nem kielégítő. Az elmúlt évek hasonló időszakában ilyenkor még prizmákban álltak a különböző Sfzéníajták. Hát az most nincs így! Kevés a lengyel szén — Mivel sok otthonban központi fűtési kazánnal tüzelnek, egyre többen szeretnének brikettet venni. Sajnos a hazai, -olcsóbb fajta tatai és dorogi brikettből csak minimális — két vagonnyi mennyiséget — kapunk havonta. Nem kapunk lengyel szenet. A . gyakorlatias gondolkodásúak a keletnémet brikettet veszik helyette, mert az is magas kalóriájú és parázstartó. A tűzifával sincs szerencsénk, mert már hosz- szabb ideje hiánycikknek számít ez is. Minden külön magyarázat helyett: az első félévben tizenkétmillió forint értékű szilárd tüzelőanyag fogyott el. Kovács I. Csaba zó gépet vásároltak 350 ezer forintért. Már ezzel csomagolják a nemrégiben kifejlesztett fali barkácspolcot, s majd azokat az egymáshoz illeszthető vályús barkácsalkatrész-tároló dobozokat is, amelyek szintén náluk készülnek. Felső felvételünkön: öz Béla műszakvezető az egyik műanyagtál gyártásához állítja be a fröccsöntőgépet. Alsó képünkön: Váry Zoltán a zsugorfóliázó gépen dolgozik. Hancsovszki János felvételei
