Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-29 / 176. szám
NAGYKŐRÖS! Kz/cíiian felülír- rumi -un. -- " ■ «Mal — A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 176. SZÄM 1985. JÚLIUS 29., HÉTFŐ Helytálltak a nehéz versenyben áldozat a falcék biztonságáért Gyerekkorom forró nyarairól, az aratásokról sokféle emléket őrzök, közöttük szomorúakat is. Ilyen tájt újra hallom a kaszapengést, az első kezdetleges kombájnok doho- gását. Sajnos a hajdani aratás hangjaiba belevegyül a tűzoltó- kocsi vijjogása is. Cséplőgéptől kigyulladt kazlak, mozdony szikrájától lángr§. kapott búzatáblák bizony ; gyakran okoztak riadalmat kint a földeken. Azóta sokat fejlődött a technika, tűzbiztos gépek járják a határt, s némi büszkeséggel elmondhatjuk, az emberek, felelősségérzetét illetően is történt jelentős változás. Hármas kürtjei A tűzoltók valószínűleg túlzottnak tartják e felértékelést, noha ők sem rejtik véka alá elégedettségüket, s megállapítják: az elmúlt évekhez képest a biztonsági előírások betartására általában fokozott gondot fordítanak az élet, a-» munka minden területén. A tűzoltómunka számszerű eseményei ugyan nem ezt mutatják. A konzervgyár önkéntes tűzoltóinak idén már 25 alkalommal szólt a hármas kürtjei, féléves szinten a múlt évihez hasonló gyakorisággal. Ám mindössze kétszer kellett a gabonaföldekre menniük. Hangtcsfm sem, a.-telélőt-. 1 éhség, hanem a villám okozta a gabonatüzet. Nyársapáton lucernakazal lett a tűz martaléka, Tavaly ugyanakkor ötször volt gabonatűz, igaz, -abból három vidéken történt. Az aratásnak még nincs vége, korai lenne elkiabálnunk szerencsénket, de bízunk benne, hogy minden arató szívügyének tekinti saját maga és ■mások kenyerének sorsát. Meglepő, hogy télen és tavasszal mindössze 4 lakóépületben keletkezett tűzesethez riasztották a fecskendőkocsit, s. fürge utasait. Egy helyen ■beépített gerenda gyulladt ki, másutt az ottfelejtett hősugárzótól fogott tüzet a garázs. Tehát városi szinten mindösz- sze két esetben fedezhető fel gondatlanság. Örvendetes, hogy erdőtűz nem fordult elő, még a környéken sem, viszont a Kecskés gödör tájékán gyakori vendég a tűzoltókocsi. — Itt a Nefag üzeméből kihordott fűrészpor öngyulladása okoz régóta gondot, ami különösebb veszélyt nem jelent, csak akkor van baj, ha a város felé viszi a füstöt a szél. A tormásiakat érthetően nagyon zavarja a bűz. Mostanára intézkedések történtek az üzem részéről is. A tüzek kibontakozását megelőzendő, földelik, s ha kell, locsolják a hulladékanyagot. Egyelőre ez a módszer kínálkozott az egyedüli elfogadható megoldásnak — toldotta meg gondolatunkat Farkas József városi önkéntes tűzoltóparancsnok. Az elmúlt félév történéseit vizsgálva kiderül az is, hogy kirívóan nagy kárral járó tűzeset nem fordult elő a városban, de a szomszédos községekben sem. Köszönhető ez a tűzoltók gyorsaságának, de mindenekelőtt annak a felvilágosító, ellenőrző, megelőző munkának, amit esztendők óta a város önkéntes tűzoltói végeznek. — A tél folyamán a lakóházaknak mintegy 82 százalékát ellenőrizték embereink, esetenként a tüzelés biztonság- technikáját propagáló szórólapokat is osztottak — ecseteli munkatársai ténykedését a parancsnok. — A legjobb értelemben vett segítő szándékkal kopogtatnak be az otthonokba. A lakosság nagy része bizalommal, szívesen fogadja őket, de sajnos előfordul, hogy némelyek ellenséges magatartást tanúsítanak velük szemben. Jó lenne, ha egyszer minden lakó megértené, hogy értük történik mindez, tűzoltóink szabad óráikat áldozzák fel egy-egy ház, az egész város biztonságáért. Hogy ez mennyire így van, ahhoz nem kell további kommentár, csak a tisztelet szavaival szólhatunk az 57 emberről, akik társadalmi munkában vállalták ezt a nehéz, veszélyes feladatot. Nem kis fáradságot jelent már az is, hogy formában tartják magukat, az éles riasztások mellett rendszeresen részt vesznek taktikai gyakorlatokon, és természetesen versenyeken. Májusban a város és vonzáskörzetének tűzoltói mérték össze ügyességüket, gyorsaságukat, itt a körösi testület rajai szerezték meg az első és a 4. helyezést. A közelmúltban az ausztriai Stockerauban rendezett nemzetközi tűzoltóversenyen az Európából ösz- szesereglett 1650 raj adott egymásnak találkozót. Ezüst fokozat Többhetes felkészülés után Farkas József parancsnoksága alatt a körösi önkéntes tűzoltók. is..xészt..vettek .az. esetné-«, nyen, mégpedig az ezüst, és bronz fokozatért küzdöttek meg sikerrel. Csönkös Ferenc rajparancsnok, Bődi György, Lócskai István, Magyar Dénes, S. Hegedűs Balázs, Dávid Géza, Módra Ferenc, Tóth József, és Pálóczi Miklós neve korábban is gyakran szóba került, amikor a dicséreteket osztogatták, most kiváltképp megszolgálták társaik, a munkahely, s mondhatjuk: az egész város elismerését. Gondolhatnánk, ilyen gárdával keze ügyében elégedettebb már nem is lehetne egy parancsnok. Farkas József sem tiltakozik e feltételezés ellen, de most úgy látja, itt az alkalom a régi goAdokról is szólni. Készek segíteni — Fecskendőkocsi kellene meg nagyobb elhelyezési körlet, mert á jelenlegi környezet bizony csak éppen arra elég, hogy szűkösen meghúzzuk magunkat. Hosszú idő óta érlelődnek ezek a tervek, hol napirendre tűzve, hol meg egy időre félretéve a megvalósítást. — Ha minden jól megy, az NDK-fecskendőkocsit rövidesen megkapjuk, mostanában szó van arról is, hogy a jelenleginél színvonalasabb, kényelmesebb bázist alakíthatunk ki. Ez nemcsak a pa rancsnok vágya, minden tűzoltó kész segíteni, ha kell, társadalmi..munkában, .is,..a mihamarabbi megvalósulás érdekében. Mlklay Jenő ■«Piaci jelentés Csökkentek az árak A hét végén nagy piac volt, gazdag felhozatallal és az árak, főleg a baromfi- és a Zöldségpiacon kissé csökkentek a termelőknél is, a kereskedőknél is. A háztáji termelői piacon nagyobb volt a felhozatal, s szintén csökkentek az árak. már morzsolt kukoricát is lehetett 5 forintért kapni. A búza literje 5-5,50, az árpa 6, a kukorica 5-7, kukoricadara 7 és a napraforgómag 12-15 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az őszibarack 8-15, a nyári alma 8-16, a körte 10-16. a barack 10-12, miskolci szilva 8-10, a burgonya 5-5,50, az uborka 6-12, a paradicsom 12-14, a zöldpaprika 8-16, a karfiol 8-12, a görögdinnye 14-15, a sárgadinnye 10-14, a vöröshagyma 12. a fokhagyma darabja 4, a zöldség csomója 6 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 180-240, a vágócsirke 90-150, első osztályú kiloía 55, a kacsa 150-180, a napos csirke darabja 10, a héthetes 20, a napos kacsa 30, a tyúktojás 2,60 forint volt. A kereskedő 2,10-ért vette. A vá- gottbaromii-standon a házi tyúkhúst 70, a kakast 65, a barnevál csirkét 55 forintért mérték. K. L. A csatádból sugárzó erő Tervekből, munkából áll az élet Házakkal teli községmag lett Cegléd vonzáskörzetében nem egy alkalommal fordult elő, hogy egy-egy település újjászületett a történelem nehéz századai során. Néhány emberöltővel ezelőtt megsokasodtak a tanyák. Újszilvás 1950-ben alakult a szomszédos települések külterületeiből. Csemőben, amikor 1960-ban elkezdték ásni a falu központjában egy új településrész első házának alapját, valószínűleg kevesen gondolták, hogy ott napjainkra egy 700 lakosú községmag alakul ki, csupa fiatal házaspárokból, akik főleg a nyolcezer hektáros tanyayilágból települtek át. Hétköznapi dolgok A közelmúltban bejártuk ezt az új községmagot, beszélgettünk az ott élőkkel, körülményeikről, terveikről kérdezősködve. Az egyik fiatal család otthonában hosszabban társalogtunk hétköznapi dolgokról, amik mindenkit egyformán érintenek. S arról is tapasztalatokat szerezhettünk, hogy az egyes családok életkörülményeiben nincsenek nagy különbségek. A harmincéves Virág Mihály éppen a szerződéses alapon tartott hízókkal volt elfoglalva. Nemcsak a 96 négyzetméteres családi házuk, de a gazdasági épület is új volt, s rendkívül tiszta minden építmény és helyiség kívül- belül, az udvar és a kert rendezett. A magára sokat adó fiatal család — férj, feleség, 6 és 8 éves fiúk — három éve laknak az általuk épített családi házban. A férj korábban a csemői tanyák egyikén élt, a központba a jobb kereskedelmi ellátás és a jobb közlekedés miatt költöztek. De hadd beszéljenek ők maguk életükről. Cszk összefogva — Feleségem a helyi tsz nyomdájában dolgozik, én is a gazdaságban voltam korábban sofőr. Most már másfél éve Volán-buszt vezetek. Túl vagyok már a 400 ezer balesetmentes kilométeren, csak kár, hogy ezt a szövetkezetben nem tartották számon. Itt, a Volánnál jól érzem magam, több a pénz is, a szabad idő is, mert a nyári hónapokban 15, télen 10 napot dolgozunk — beszélt magukról Virág Mihály, miközben a két gyerek élénken figyelt, s a feleség helyeslőén bólogatott. — Hogyan sikerült ilyen hamar tető alá hozni az otthonukat? — Kiterjedt rokonság él a csemői tanyavilágban, közülük már többen beköltöztek a faluközpontba, ugyanúgy, ahogy mi, vagyis összefogva építjük a családi házakat. Nem csalódtam a rokonokban, most építjük kalákában a negyedik házat! — büszkélkedett jogosan a fiatalember, majd megmutatta a 400 négyszögöles telket, a gyönyörűen fejlődő burgonyával, amit saját fúrott kútból szoktak locsolni. Nem gazdagságért Aztán az anyagi dolgokról is szólt. 160 ezer forintos OTP-hitellel építették a házat. A malacok nagy hasznot nem hoznak, inkább házi takaréknak jók. Más külön jövedelemre nincs lehetőség a főállás mellett, de így is megélnek, ha nem is fognak soha meggazdagodni. És nem kívánkoznak el Csemőből, ha könnyebb élet- feltételeket kínálnának, akkor sem. ök már végérvényesen oda kötődtek. Aszódi László Antal Anyakönyvi hírek Született: Bata László és Urbán Terézia: Csilla, Lócs- ka László és Angyal Ilona: Orsolya, Hein Pál és Völgyi Margit: Margit, Mohos István és Gyulai Irén: Anikó, Pékár László és Szása Éva: László, Gábor József és Kása Mária: József, Dezső Balázs és Kovács Mária: Balázs, Pallagi Róbert és Károly Katalin: Attila nevű gyermeke. Névadót tartott: Ruszkovics Zoltán és Tóth Erzsébet: Beáta; Kaszap Ferenc és Kristóf Zsuzsanna: Ferenc; Bus László és Zöldi Margit: Györgyi nevű gyermekének. Házasságot kötött: Nagy Lajos és Kiupp Edit; Varga Róbert és Varga Ildikó; Nagy Tamás és Daru Mária. Meghalt: Karai György (Kodály Z. u. 3.); Farkas Istvánná Szigeti Margit (Arany J. u. 32/A); Csípő Zsigmondné Rozsos Lídia (Szolnoki u. 73.); kovács Ambrus (Vági I. Itp. 9/B); Faragó Dénes (Sallai I. u. 49.); Nagy István (Petőfi u. 6.); Barna Benő (Bárány u. 15/B fsz. 2.); Horváth Györgyné Kopácsi Franciska' (Toldi u. 15.); Sarkadi József (Tiborc u. 2.); Biró Lajosné Nagy Eszter (Tinódi u. 5.); Bencsik Jánosné Király Katalin (Abonyi u. 32.); Csönkös Ferencné Papp Julianna (Széchenyi tér 19.). S'PORTHÍRiKiüSI Megyei MEDOSZ-versenyen Gödöllő adott színhelyet a MEDOSZ lépcsőzetes verseny- sorozata megyei döntőjének. Négy sportágból háromban, indultak körzetünk képviseletében a nagykőrösi Mészáros János Mezőgazdasági Termelőszövetkezet dolgozói. Közel nyolcszáz résztvevő volt. A népes mellett erős is volt a mezőny, mert igazolt sportolók is indultak. Atléfikabán a' (érfí“s^ázmé- teres síkfutást a körösi Farkas József nyerte és női százon Vilcsák Márta a harmadik helyen végzett. Kézilabdában erős volt a 6 csapatos női mezőny. A Mészáros-beliek jól helytálltak és negyedikek lettek. Drabant Edit, Vilcsák Márta, Vilcsák Zsuzsanna és Sipos Teréz voltak a legjobbjaik, de a többiek is igyekeztek. Férfi kézilabdában 7 csapat vetélkedett. A körösiek 1 döntetlen és 2 szoros vereség után, a volt Abonyi Tsz. SK ellen a helyosztó találkozón a szünetben még döntetlenre álltak, de végül 15-8-ra vesztettek és szintén a negyedik helyen végeztek. Tóth Ferenc nagyon jól játszott. Kispályás labdarúgásban a résztvevő 32 együttes (!) 8 selejtező 'csoportban és 8 pályán körmérkőzést vívott. A városunkbeliek (legjobbjaik a szokáshoz híven j Varga Ottó, valamint Kocsis Sándor, A tanyai postaládák lön gyűjtőrész volt a továbbítandó leveleknek. Julika eleinte minden este elment megnézni, érkezett-e levele, aztán nem győzte az estét kivárni, kitapasztalta, hogy az autó délután négy óra felé hozza a postát, s akkor mindig odament. A postaautót egy göndör hajú fiatalember vezette, s ő rakta be a rekeszekbe a leveleket is. Eleinte fogalma sem volt róla, ki az a Szabó Julika, de hogy a lány naponta ott volt, ha érkezett valamije, nem dobta be a ládájpa, hanem személyesen adta át. — Hogy gyorsabban olvasd! Előfordult, hogy az autó késett egy kicsit, ilyenkor Julika türelmesen megvárta, de olyan is volt, hogy korábban érkezett, ilyenkor viszont a fiúnak akadt valami dolga vagy a gyűjtőláda zárjával, vagy az autó motorjávall — Hej, de szeretnék én ennek a katonának a helyében lenni! — sóhajtotta egyik alkalommal a fiatalember. — Ilyen szép lánynak én is sok levelet írnék ám! — mondta máskor. — Ma nincs leveled — tárta szét a kezét legközelebb. — De várj egy pillanatig! Azzal kapta magát, odaszaladt a néhány lépésre levő eperfához, leszakított róla egy levelet, s azt adta oda a lánynak — Nesze! Ezentúl, ha nem lesz postád, mindig kapsz tőlem egy falevelet. Julika úgy nevetett, hogy a könnye is kicsordult. — Gondoltam, nagyon vártad a levelet — nézett rá a fiú. — Hát... Annyira azért nem. — Tényleg? — Ha mondom. Ettől fogva mindig volt egymásnak valami mondanivalójuk. Sőt egyik nap, hazaérkezve, a lány elfelejtette felbontani Bekő Jóska levelét. Akkor volt ez, amikor a postásfiú meghívta őt a hét végére moziba. — Hát nem furcsa — mondta a film .után hazafelé a fiúhoz bújva Julika — ha nincs Jóska, sosem ismerlek meg. — Vagy ha nem szereted őt annyira, hogy naponta kijössz a leveleién. — Én egy kicsit azért szégyellem magam — mondta a lány. — Miért? Nem te vagy a hibás. — Hát? — A postaládák, amiket a dűlőútnál felszereltek. Julika szívből felnevetett. |ásnap aztán levelet írt Bekő Jóskának. Megírta benne,' hogy köztük vége mindennek. A postaládákról ugyan nem tett említést, de annyit közölt vele, hogy ha nem kapott volna tőle annyi levelet, talán még mindig szeretné. Annyi becsület azonban volt benne, hogy ezt a levelet nem akkor dobta be a gyűjtőládába, amikor a göndör hajú postásfiú is ott volt. Tóth Tibor H Suba Lajos és Bélteky Lajos voltak) a kísérleti gazdaságiakat 4-0-ra legyőzték. Tápió- szentmártonnal 2-2-es döntetlent játszottak, majd a mo- noriak elleni 3-1-es győzelem után sem sikerült továbbjutniuk, azonos pontszám után rosszabb gólkülönbséggel. így az a furcsa eset adódott, hogy veretlenül sem, tudtak a jobbak közé kerülni. , Augusztus ' 24-én és 25-én nehéz feladatúk lesz a Mészáros Termelőszövetkezetieknek: egy időben két helyen kell helytállniok és ezért 2 csapatot keil szerepeltetniök. A rutinosabb, összeszokottabb gárda Kecskeméten, a Főnix Kupa országos kispályás lab- darúgóviadalon szerepel. A TOT Kupa országos kispályás döntőjén Szolnokon fiatalabb összetételű gárda szerepel majd. Asztalitenisz Szentendrén kétnapos volt a Dunakanyar Kupáért vívott országos asztalitenisz-verseny. A felnőtteknél 16 sportegyesület képviseltette magát, nemcsak Pest, hanem más megyékből és a fővárosból is, és így népes, s meglehetősen erős is volt a mezőny. A Nagykőrösi Konzervgyári Kinizsi SE-t hárman képviselték. Közülük Szakács István szerepelt a legjobban, aki a Ceglédi VSE-be igazolt Iván Csabával együtt, a férfipáros 17-es mezőnyében az előkelő és értékes második helyen végzett. Asztaliteniszezőink különböző korcsoportokban, különböző helyeken még további 9 megyei versenyen szerepeltek. Lelkesen küzdöttek, de az erős mezőnyökben nem sikerült dobogós helyezést elérniük. Az 1984-85. évi Pest megyei felnőtt női asztalitenisz-csapatbajnokság végeredménye a következő. 1. Szentendrei Petőfi II. 12 10 — 2 20 2. Monori SE 12 9—3 18 3. Váci Izzó MTE 12 3—9 6 4. NKGY Kinizsi 12 2 — 10 4 Ifjúsági leányok 1. Monori SE 6 5 — 1 10 2. Szentendrei Petőfi 6 4 — 2 8 3. NKGY Kinizsi 6------6 — S. Z. ISSN 0133-879» p®SSyJeflrös! Hírlap) A mikor Bekő Jóska bevonult katonának, Szabó Julika úgy sírt, mintha örökre el kellett volna válniuk. — Ne félj, működik még a posta, majd írunk egymásnak — vigasztalta őt a fiú. De Julika csak akkor nyugodott meg, amikor megkapta Jóska első levelét. Amint tudta a címet, azonnal írt is neki. Ettől kezdve minden héten háromszor is bement a városba, hogy feladja a postán a maga levelét. Jöttek a válaszok is rendre. Csakhát a tanyára nem járt ki naponta a kézbesítő, így aztán volt olyan, hogy Jóska levele egy hetet is késett, mire Julika kezébe került. Hanem egyszer, mintha csak őrajtuk akartak volna segíteni, ahol a dűlőút a kövesútba torkollik, apró kis postaládákat szereltek fel a tanyasiak számára. Mindenkinek külön kis ládikája volt, mely kulcsra járt, s ebbe dobta be az autón érkező kézbesítő a lapot. Újságot, levelet éppúgy, mint a városi házak levélszekrényeibe. Az egymás mellé szerelt postaládák végében kü-
