Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

PEST < MEGYEI 6 1985. JÜLIÜS 27., SZOMBAT Változás Televíziós pedagógia A z ember mérhetetlen ener­giát. fordít belső környe­zete állandóságának fenntar­tására. Ha nem sikerül: láz, anyagcserezavar, neurózis, ki tudja még mi mindenféle kór nyuvasztja. Ott belül persze az esetek zömében — mond­juk így: mindhalálig — azért iCbbé-kevésbé rendben men­nek a dolgok. Még ha a vége felé nem is zökkenőmentesen. Pazaroljuk az energiát. A külső környezetet gyakran úgy változtatjuk meg, hogy nyo­mán a belső karbantartására több időt, pénzt, igyekezetét kell fordítanunk. Persze akad kivétel. Nevetségesen egyszerű a példa: kezdetben volt a tv- maci, normális életrenddel. Fürdőit, fogat mosott, kisautó­zott, foteljébe rogyott, meg­nézte a gyerekekkel az esti mesét, azután bohóc (manó?) barátjával nyugovóra tért. Kél kisded gyermekem szintúgy. Aja. változnak az idők. A két bohókás figura újabban mintha rakoncátlankodna. Az még rendjén, hogy a maci rendesen elrakja a kisautót, a könyvet, gargarizál, köp, mesét néz. Am a folytatás? Nem, az istennek se akar le­feküdni! Pedig már ideje len­ne úgy fél nyolc tájt. Hiszen kezdődik a híradó, a felnőt­tek meséje. Mely szintén nem mindig előnyös változásokról regéi. De maradjunk a mackó-bo­hóc párosnál. A két fránya alak újabban dominózik. Vagy leporellót lapoz. Persze alvas helyett. Csak úgy, merő kedv­telésből. Elvégre azért bábok, hogy játsszanak. Zsenge fiam s leányom persze tanulékony, három-négyéves korában még fogékony az ember minden uj, minden változás iránt. •. Ha most azt hinné a Tisz­teit Olvasó, hogy panaszko­dom, téved. Amióta csak az idöjárásjelentés utolsó snittje maradt a híradóból, nekem nem robban a pokolgép, nem zuhan a tengerbe a repülő, nekem nem vádolja terroriz­mussal Nicaraguát Reagan el­nök, engem elkerül a tornádó, a hurrikán, a tájfun, a gép­fegyverugatást sem hallom, s juszt se tör ki számomra a Mauna Kea. Sőt! Még a zöld­ségárak is mintha stagnálni látszanának, s mintha gazda- ;i helyzetünk is kevésbé aggasztana az utóbbi időben. No igen: a dominó (ha nem elv, csupán játék) felettébb zsongító foglalatosság. Azért nem vagyok egészen megnyugodva. Mert mi lesz, ha egyszer fordul a világ? Mi lesz ha jön egy újabb vál­tozás? Mi lesz, ha a maci, meg a bohóc gondol egyet, és úgy dönt: Loika és Bolka, Biga- Csig'a és Batka manó, Mirr- ISIurr és Téglagyári Medálló röpke tíz percnyi históriája után ismét szenderegni tér? .. . — végépé — Dömsödön megoldották a szemét feldolgozását, haszno­sítását — hallottuk a hírt és azonnal útrakeltünk. — Nincs ebben semmi rendkívüli — tiltakozik Vá­lt Gábor, a dömsödi Dózsa Tsz I. kerületi igazgatóságá­nak- műszaki vezetője. — A biogázt évszázadok óta isme­rik az emberek, különösen Kínában hasznosították elő­szeretettel. A nap hatására évente megújuló növényvilág kimeríthetetlen energiaforrá­sul szolgál. Nem véletlen, hogy miután az emberiség to­vábbfejlődésének neuralgikus pontjává vált az energiakér­dés — ismét felfedezték a biogázt. — Végül is miből nyerik? — Részben a lakosság ál­tal „termelt" szerves szemét­ből, részben — s ez adja egyelőre a nagyobb hányadot — az istállókból kikerülő alomtrágyából. A Dömsödön működő rendszer például egy 1000 férőhelyes tehénistálló mellett kapott helyet. Ez az egyik alapanyagbázisunk. — Értékes anyag a biogáz? — A rendszerünkből nyert energiával' évente 440 tonna fűtőolajat helyettesítünk. Két összehasonlító adat mutatja meg igazán a biogáz fűtőér­tékét: a városi gáz köbméte­re 4700 kcal, a földgázé 8— 9000, a biogázé 5500. Mi egyébként ipari telepeink kommunális létesítményeinél használjuk fűtésre, illetve me­leg víz előállítására. — A rendszer másik ter­méke a biomassza. Mennyi-: vei kifizetődőbb ennek alkal­mazása a normál szerves trá­gya helyeit? — Elsősorban környezetvé­delmi szempontból jobb. A szerves trágya — kezeletlenül — rontja a talajban találha­tó víz minőségét. Dömsödön például már több mint 150 méter mélyre kell fúrni Iható ivóvízért. A biomassza csak elenyésző, elviselhető mérték­ben okoz ilyen jellegű kárt, s ez az előnye forintokban ki sem fejezhető manapság, amikor egyre drágább kincs a jó ivóvíz. Vannak a bio­masszának azonban szoros ér­telemben vett gazdaságossági előnyei is. Míg a műtrágya három, a mi termékünk közel egytucatnyi hasznos nyom­elemet tartalmaz. — A biomasszát steril trá­gyaként reklámozzák. — A szerves trágyában elő­forduló káros anyagokat — gyommagvakat, petéket, lár­vákat — a mi rendszerünk Csi'lagászati-föfdrajzi megfigyelőhely Ezért az ország közepe Tíz méter magas, nyolcolda­lú vasbeton torony jelzi Ma­gyarország geometriai közép­pontját Pusztavacs határá­ban. Pontos, mérések és számítások alapján a Kartog­ráfiai- és Térképészeti Válla­lat 1977-ben állapította meg az,- ország geometriai közép­pontját, amelyet úgynevezett alapkővel állandósítottak. A középpont-megállapítás leggyakoribb módjai geomet­riai középpont és a súlypont számítása. A geometriai kö­zéppontot az ország szélső helyzetű meridiánjainak és szélességi köreinek felező ko­ordinátái jelölik ki. Ha tehát, leegyszerűsítve, a földrajzi fokhálózatot merőleges egye­nesnek tekintjük, úgy Ma­gyarország földrajzi közép­pontja nem más, mint az or­szágterületet befogadó tégla­lap oldalfelező merőlegeseinek a metszéspontja. A súlypont számítása már jóval nehezebb feladat. A tö­kéletesen sík és homogén anyagúnak feltételezett or­szágterület súlypontját a tet­szőlegesen kicsiny, egyenlő szakaszokra felbontott ország­határ-súlyvonalaknak a met­széspontja adja. Az ország középpontjának megjelölésén kívül a torony és környezet csillagászati-földraj­zi megfigyelésekhez is lehető­séget nyújt. Alkalmas a nap­fordulók és a napéjegyenlőség időpontjának, valamint a he­lyi idő és a zónaidő (a green­wichi idő) közötti eltérés ta­pasztalati úton történő meg­állapítására. A középpont a csillagmozgásokhoz viszonyí­tott, kozmikus léptékű meg­határozást is jélenti; a csilla­gászati úton nyert információk számítógépes feldolgozása egy­értelműen igazolta, hogy ezek az adatok kizárólag az adott földrajzi-mértani középpontra vonatkoztathatók. kiiktatja, így a massza való­ban steril termék. — Árában mennyire ver­senyképes a másik két talaj­javító szerrel szemben? — Egy tonna almos istál­lótrágya 200 forint, a bio­massza ennél drágább, 350— 4Ö0 forint. Környezetvédelmi hatása miatt azonban elte­kinthetünk a differenciától, sőt, nyerünk vele. — Ha már az áraknál tar­tunk: mennyibe kerül egy ilyen rendszer felépítése? — A dömsödi telep eddig 30 millió forintunkba került. Igaz, még pines teljesen kész, körülbelül 6—8 millió forint értékben szükségünk lenne markológépekre, billenős, kukás, szippantókocsikra és traktor vontatású pótkocsikra. Továbbfejlesztve a rendszert — s persze okulva . saját hi­báinkból is —, egy, a mien­kével azonos kapacitású bio­gáztelepet már 26 millióért elő lehet állítani. — Visszatérve a szemétfel­dolgozásra: hogyan fogadta a lakosság, hogy a szemetet két- kukás rendszerben kell tárol­niuk? — Nagy segítőkészséget ta­pasztaltunk, zavart eseten­ként az okoz, hogy a lakók nem mindig tudják jól elkü­löníteni a szerves, illetve szervetlen hulladékot. A dömsödi Dózsa Tsz — a MÉM, az OMFB anyagi tá­mogatásával, energiaraciona­lizálási hitel segítségével, a GATE szakembereinek bevo­násával — 1982 októberében kezdte meg a biogáztelep épí­tését, amely tavaly, március közepétől üzemel. Az iránta megnyilvánuló érdeklődésre jellemző, hogy volt hét, ami­kor több mint ötvenen keres­ték meg — levélben, telefo­non vagy személyesen — a dömsödiéket, s nemcsak bel­földről, hanem szocialista és tőkés államokból egyaránt. A siker ellenére, egy kicsit fél­ve figyeljük a Dózsa Tsz rendszerének sorsát. Hibásan értelmezett gazdaságossági szempontokat követve, ugyan­is sokan az egy-két év alatt megtérülő beruházásokra vok­solnak, márpedig egy ilyen telep hét esztendő alatt hoz­za be az árát. Azt, ami fo­rintokban is kifejezhető ... Mert a környezet védelme legfeljebb egy-két évtized múlva jelenthet — igaz mil­liárdos — nyereséget az or­szágnak. Horváth Judit Ragaszkodnak szülőföldjükhöz Hemcsak forintokon A Gödölloi-dombság nyúlványai meghökkentő szépségű tájat varázsolnak Tápiúság köré. Ez a picike, alig két és tél ezer lelket számláló község csendesen bújik meg fél­úton, dombok és völgyek között. Csendjét nem veri fel vonat- fütty, ha valaki nagyobb helyre igyekszik» a Tápiószecsőről errefelé kanyarodó távolsági buszra kapaszkodik fel. — Kevesen települtek le nálunk az elmúlt évtizedek­ben — tájékoztat Gylyás Ká- rolyné, a községi tanács vb- titkára. — Az őslakosok azon ban ragaszkodnak Tápióság- hoz, nemigen hagyják ilt a községet. Nem bővelkedünk pedig munkalehetőségekben Néhányan a tápióbicskei Áp­rilis 4. Termelőszövetkezetben dolgoznak, a többiek inkább vállalják a fárasztó minden­napos ingázást. Inkább vállalják az ingázást Kereseti lehetőséget Nagy- káta és Budapest ' kínál. Az előbbi ugyan közelibb van ám nagyobb állásválasztékot a főváros nyújt. Aki buda­pesti vállalatot, gyárat vá­laszt, naponta három órát tölt utazással. Tápióság ennék el­lenére nem vált alvó köz­séggé. Lakói szívesén és sokat dolgoznak a faluért. — Nyár végére szeretnénk befejezni az új egészségház Azt ígérik, segítenek befejezni Lesz-e strandja Szoknyának? A csendet csak a patak csobogása töri meg Szép új házak, gondosan ápolt kiskertek között keskeny közön, fűvel benőtt úton juthat el az érdeklődő a szokolyai str&ndaiedencé- hez. öltözőnek alkalmas épületek is állnak a tágas térségen, a nap­fényes nyári délelőtt csendjét csak a patak soha meg nem szűnő csobogása töri meg. Hadd tanuljanak meg a gyerekeink úszni — mondták a szokolyaiak néhány évvel ezelőtt, s 161 aláírással ellá­tott javaslatot terjesztettek be a Verőcemarosi Közös Ta­nácshoz, mely szerint: vállal­ják a harmincas években épült medence felújítását, in­gyen és bérmentve dolgoz­nak, csak anyagot adjon a tanács. Aztán nagy lelkese­déssel neki is láttak a mun­kának. Colt és közlekedés Főleg a fiatal . családok igyekeznek itt mostanában összefogni, teremteni, mert ragaszkodnak a falujukhoz. Sokan, az elköltözöttek közül is visszajönnek, házat építe­nek újabban, s keresik a megélhetés olyan formáit, amely nem függ a közleke­déstől. Mert mi tagadás, ez itt komolyan befolyásolja az élet minőségét. A kisvonat menetrendje nem minden ponton kerül szinkronba a fővonal közlekedésével, gyak­ran kell akár egy órát is várni Verőcemaros-felsőn a csatlako?ásra, s így mestersé­ges távolság keletkezik a fa­Képünkön: a nevezetes jeltornyot láthatjuk, amelynek körzetét né­hány éve védetté nyilvánították. Környéke nevezetes kirándulóhely lett, s egy hét múlva ismét a lassan már hagyományos pusztavacsi békefesztivál színhelye is. * lu, a központi település; - meg a város között­Annak, hogy idehaza akar­ják korszerűvé tenni a kö­rülményeket, bizonyítéka a kereskedelem fejlesztése is. A szobi Afész új ABC-áru- háza előreláthatólag decem­ber 31-re készül el, no per­sze sok huzavona után, ami­ről nem a helybeliek tehet­nek. A falugyűlés nemrég dön­tött a telek kisajátításáról, a lakosság 1 millió 300 ezer forint célrészjegyet jegyzett, a közös tanács egymillió fo­rinttal járult hozzá az új Forfa-elepiekből épülő bolt építéséhez. — Decemberben kell át­adni az iskolai napközi ott­hon 300 adagos konyháját is — mondja Klein Katalin, a verőcemarosi tanács végrehaj­tó bizottságának titkára, aki a választás előtt gyámügyek­kel foglalkozott, s most is­merkedik az új munkaköré­vel. A napközis konyhára előbb azonban még pénz kell, s emiatt egyelőre törheti a fe­jét az új tanácselnök, Verse­ngi Péter, s gondolkozhat a lehetőségeken. Szokolya nem­rég megválasztott elöljárósá­ga is. — Na és az ABC? — te­szik fel a kérdést, akikkel az utcán találkozunk, mert miután már van telek és ott a lerakott anyag a telek szé­lén, emberek kellenének, akik nekilátnak, s megvalósítják az elhatározást. Lesz ebből bolt az idén? Dönteni kell — Lesz! Ne legyenek olyan kishitűek — mondta később Rasmann István, a szobi Afész ' elnöke, akit ez ügyben kerestünk fel. A területet meg kellett szerezni, összesen 6 millióba kerül a beruházás és határidőre elkészül. Ideje is, mert jelenleg sok kívánnivalót hagy maga után az ellátás. Késik a tej. a kenyér, s a körülmények miatt a boltos sem tud sokat változtatni — bizonygatja Lózs András szobafestő, s még néhányan a társaságából. Arról pedig, hogy lesz-e valami az idei strancígyitáf- bál, azt ajánlják, hogy^Sér- dezzük meg Magyar Zoltán kőművest, aki kezdeményező­je volt két évvel ezelőtt a társadalmi munkának. Klein Katalin szerint most a tanács által megbízott szakemberek dolgoznak itt, s ha el is készülnek, dönteni kell; ki, milyen pénzből üze­meltesse? Mert bár a KÖ­JÁL eltekint a vízvisszaforgá- tós berendezéstől, s marad a hagyományos vízcsere meg a fertőtlenítés, azért az sem kis pénz. Talán a legjobb lenne szerződést kötni valakivel. Többről van szó Szép emlékeket őriznek a felnőttek. Én is idejártam an­nak idején — mondta talál­kozásunk alkalmával ifjú Gyurik Gyuláné. Magyar Zoltán szerint mindössze két nap kellett ahhoz lS83-ban, hogy több ezer óra társadalmi munkát ajánljanak fel az emberek.— Csak hát — mondja eltűnőd­ve, miközben egy családi ház bővítésénél munkához készü­lődik —, a megígért anyag lassan érkezett, a tanácshá­zán nem volt igazi gazdája az ügynek, s alábbhagyott a lelkesedés. Ma már nehezebb lenne összetoborozni a vállal­kozókat, pedig tavaly 300 ezer forintot utalt át erre a célra a megyei tanács. A gödi Du­na menti Termelőszövetkezet földjén lévő kútból áramlana a víz a medencébe, s ha hideg is lenne, nekünk hely­belieknek megfelelne, nem kellene Vácra küldeni a gye­rekeket. — Szinte kínálja magát a hely egy kis sátortáborhoz is — mondom a medence szé­létől körültekintve, amire a vb-titkár rábólint, majd hoz­záteszi: — Ahhoz is fejlesztés kellene. Lehet, hogy szerződést kö­tünk valakivel. Segítünk be­fejezni, amit a helybeliek el­kezdtek. önmagában a strand is megéri a Börzsöny egyik leg­szebb helyén, de itt ennél többről van szó. Kovács T. István építését — mutat az ablakkal éppen szembenlévö épületre Gulyás Károlyné. — Valami­kor tanítottak az épületben, de a tantermek nagyon mesz- sze estek a központi iskolától. Ezért első lépésként — saját eréből — a központi iskola mellé építettünk négy tan­termet. Az ily módon felszaba­dított helyiségeket felújítot­tuk, körzeti és fogorvosi ren­delő, a védőnői szolgálat és gyógyszertár kap majd benne helyet. A csaknem 2,5 milliós beruházásból a lakosság ala­posan kivette a részét. Két­százezer forintra tehető a tár­sadalmi munka értéke. Egyéb­ként sem panaszkodhatunk a község .lakóinak társadalmi aktivitására. Tavaly például több. mint négymillió forint értékű munkát végeztek a helybeliek. Önként, seid! erőből A csinos házakkal szegélye­zett utcákat járva, szó esik a község gondjairól is. Ezek között első helyen a vízhely­zet áll. — Elkészítettük a vízmű 1 érvét, engedélyezése jelenleg folyámatban van. A tervezést megelőzően a vízbázis fejlesz­tése volt napirenden. A múlt esztendőben felújítottuk két meglévő kutunkat és furat- tunk egy újat is. Mindezt ugyancsak teljesen saját erő­ből, több mint 'hárommillió forintért. Az ígéretek szerint 1 Táti-bán indulhat a vízmű- táftulás siérveilse; d« mi -sze­retnénk ezt a határidőt két esztendővel előbbre -hozatni, s már jövőre megkezdeni a szervezést. Bár sok minden vár megoldásra — pedagógus szolgálati lakások kellenének, nehezen halogatható az árok­rendszer kialakítása, mert a község egy jelentős része dim- bcs-dombos területen fekszik — az elsőbbséget mégis az egészséges ivóvíz előteremté­sének adtuk. Nem dúskálunk a pénzben, muszáj rangsorol­nunk a tennivalóinkat. Akadnak olyan dolgok is, amelyekhez nem is annyira pénz, mint inkább odafigyelés szükségeltetik. A közelmúlt­ban elkészített tanácsi felmé­rés szerint például nem túl jó az élelmiszerboltok válasz­téka. Felelősséget éreznek a községért — Nem megfelelő tejtermé­kekből — például sajtokból az ellátás, és hűtőkapaci­tás hiányában a húsfélékből sem. A tőkehúsok olcsóbbik fajtáit, a kevésbé drága fel­vágottakat már nem is kere­sik a , háziasszonyok — mert úgy sincs. Szeretnénk, ha bő­vebb lenne a választék, mert nem tartjuk jó megoldásnak, hogy a fárasztó műszak után az ingázók szerezzék be Buda­pesten vagy Nagykátán — most ez a gyakorlat — és ci­peljék haza az élelmiszerek, ruházati cikkek egy részét. Itt, a lakóhelyen kell meg­felelő árukínálatot kialakítani. Tápióságon csendes, szor­galmas nép lakik, biztosít még búcsúzáskor is Gulyás Károlyné. Olyanok, akik egyben — te­hetnénk hozzá — nem kevés közösségi felelősségérzettel is rendelkeznek. Eddigi eredmé­nyeik és a jövőt körvonalazó, meghatározó konkrét elképze- éseik is ezt bizonyítják. H. J. Kimeríthetetlen energiaforrás Ősi módszer, de duplán hasznos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents