Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

3 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. JÜLIÜS 20., SZOMBAT ZIN H A 7T l.FVFÍ A termek nem állnak üresen Könyvtárköltöztetés egy nap alatt Könyvtárat költöztetni nem gyerekjáték. Még akkor sem, ha „mindössze” nyolcezer kötetről van szó és az új helyiség a régitől csupán egy kőhajításnyira van. Mégis, Dánszentmiklóson mindehhez elegendőnek bizonyult egyetlen nap. Az általános iskola egy teljes nyolcadik osztálya hordta át a könyveket a két könyvtáros irányítá­sával. Nem kellett dobozolni, szállítóeszközt szerezni, kisebb volt a keveredés veszélye. Az eset tavaly novemberben történt. Felidézni azért érdemes, mert híven tükrözi, mennyire várta már a község la­kossága az új művelődési ház és könyvtár elkészültét. Bába Mihály figyelmeztetései Száz mai történet ■bR ÁDIÓFIGYEL Aphra Behn' A Kalóz című színművében OjlaKl Dénes és Zsíros Ági f. h. Valamikor legnagyobb íróink is rendszeresen dolgoztak napilapok­nak. Az újságoknak elengedhetetlen műfaja volt o táreanayelja.y vagy Móricz nem tartotta ráiigftií alulinak, hogy ilyen írásokat szállít­son a szerkesztőknek. Manapság azonban egyre ritkábban találko­zunk ezzel a műfajjal újságjaink­ban, az írók többsége nem szívesen vállalja a feladatot/ Kivételek persze mindig vannak. Közéjük tartozik Bába Mihály is, aki hosszú ideje teszi közzé lapunk­ban tárcáit, kétheti rendszerességgel. Az író Ezer alakban című, közelmúlt­ban megjelent kötete jórészt ezeket az írásokat tartalmazza. Szám sze­rint száz mai történetet. Nem rendkívüli esetek ezek, nem szenzációk. A leghétköznapibb em­berekkel megtörténő, leghétközna­pibb dolgokat választja témául az író. Hogy akkor mi érdekes ebben? Éppen az, ahogy ezekből a jelenték­telennek tűnő eseményekből embe­ri sorsok bomlanak ki: csalódások, kudarcok, örömök. Akármelyikünk­ről szólhatnának ezek a történetek, olvasásuk köziben gyakran mond­hatjuk: ilyet már én is átéltem, ez­zel már én is találkoztam! Csak mi — ellentétben az íróval — rohanó világunkban föl sem figyelünk ezek­re az apró jelenségekre, nem állunk meg egy pillanatra sem, hogy elgon­dolkozzunk. Erre figyelmeztetnek ezek a történetek. Méghozzá nyíltan figyelmeztet­nek. Az író nem titkolja, hogy ez a KoasegeK notteK. a vegszamia tizen­hét millió. Ügy érzem, nem is annyira a nagy­ságát, mint inkább a célszerűségét lehet vitatni énnek az intézmény­nek. Számos gond forrása, hogy a tervezéskor — ez szemmel látható — nem kérték ki a közművelődési szakemberek véleményét. Túlzásnak tűnik azonban a sportcsarnok. Igaz, ez pótolja az iskolai tornatermet és van a faluban egy aktív, jól működő tollaslabda-szakosztály: Programleltár Mi is történt ebben a házban az elmúlt hét-nyolc hónapban, a nyitás óta? A számokat, adatokat könnyű összeszedni. Király József né írógé­pébe éppen az a beszámoló van be­fűzve, amit a tanácsnak készít. Ta­valy novemberben és decemberben összesen 17 ezer látogató járt a ház­ban. Mostanáig hat alkalommal szer­veztek bábelőadást, a gyerekeknek zenés mesejátékot hoztak, Soltész Re­zső, Feleki Kamill is adott már mű­sort. Két ízben rendhagyó irodalom­órára jöhettek az iskolások, a mozi hetente négy alkalommal játszik. Az első perctől kezdve dolgozik az ifjú­sági és a nyugdíjasklub, a fotószák- kör. Szerveztek KRESZ, gépi- és ké­zikötő-, valamint számítógép-tanfo- lyamot is. Lehet, hogy a felsorolás nem teljes, de ennyiből is látszik, hogy használják a házat, a termek nem állnak üresen. Senki nem zúgolódott Túlméretezett-e végül is ez a mű­velődési ház? Kell-e ekkora falunak ilyen nagy intézmény? Király Jó- zsefné mosolyog, amikor neki is föl­teszem a kérdést. — Már vártam. Mi is hallottunk ilyen véleményeket. Az eddigi érdek­lődés alapján mondhatom — leszá­mítva a sportcsarnokot —, hogy nem az. Ebben a faluban több mint tíz évé nem volt semmilyen művelő­dési,,' ázÖrákpZ'ásT lfeWétóáfig. kjV^ve1W szűk lyukban szorongó könyvtárat: Amit lehetett, azt Ott rendeztünk meg. Nem volt mozi, színház. Az em­berek valóban igényelték ezt a házat, soha senki nem zúgolódott azért, hogy hosszú évekig érre ment a fej­lesztési alap. Kétségtelen azonban, hogy nem lesz könnyű dolgunk: raj­tunk múlik, ki tudjuk-e használni a lehetőségeket úgy, hogy senki ne mondhassa túlméretezettnek az in­tézményt. M. Nagy Péter Ki lesz az apáca ? nyöröket —, különösen, hogy épp karnevál van Nápolyban. Magyarán: nem óhajt lányként a zárdába vo­nulni. Ebbéli szándékához aztán ki­váló segítőtársat talál egy némiképp őrült, szexmániás angol, Wilmore, a kalóz személyében. Amiből követke­zik, hogy Hellena sem lányként, sem már nem’ lányként nem lesz apá­ca; jobb programot talál magának. Gárdonyi Géza darabjában kissé másként vetődik fel az apácának lenni vagy nem lenni kérdése. An- nuska, a darab ifjú hősnője, épp be­fejezte tanulmányait a jó nevű leány­nevelő intézetben, melyet apácák ve­zetnek. Otthon, falun, földbirtokos apja először arra szánja Annuskát, hogy a szomszéd, igen jóképű és igen vagyonos földbirtokos fiatalember felesége legyen, s így kihúzza a pa­pát az adósságokból. De aztán, An- nuskának az apácasághoz is kedve támad — különösen, hogy a prépost nagybácsi megígéri: ha kishúga fel- ölti az apácafőkötőt, ő kifizeti a papa adósságait. Ám aztán mégis győz a szerelem: a jóvágású fiatalember és a kedves, szép Annuska egymásé lesznek, és a papa adósságai is való­színűleg kiegyenlítődnek. Így jő lét­re a boldog befejezés, a hepiend, a monarchia aranyidején, 1903-ban, egy falusi kúrián. Aphra Behn asszony, s az egri re­mete, Gárdonyi merőben másfajta módon hozzák be darabjaikba ezt az apácakomplexust. De abban mind a ketten megegyeznek, hogy a zárda és az erkölcs konfliktusáról van szó. Hellena is a szív szabad választásá­nak jogáért lelkesedik, s e jogon lesz végül is a vad, ámde kemény fér­fias Wilmore kedvese. Sőt, hogy va­lami engedményt azért a tradicioná­lis erkölcsnek is tegyen Behn asz- szony, végül is férj—feleség lesznek. S áz alföldi falucska vdrágszála, An­nuska is tulajdonképpen a köteles­ség, a családdal szembeni engedel­messég" s'á' jő“kátöllk‘üs 'érkölcs pa- raiicsai és elvárásai, meg a szív sza­va közti konfliktúsokbán őrlődik. Segíteni szeretné szeretett apácská­ját is, hogy megmaradjon a század­előn bizony már igencsak ingatag dzsentribirtok, meg hogy két húga jobb hozományhoz jusson, ha neki már nem kell adni, mivel zárdába vonul. De a szíve a kedves Miklós­hoz húzza — és végül a szív szava itt is erősebb lesz. A kalóz 1677-ben a restaurá- ciós Angliában valószínű­leg nem keltett erkölcsi felháborodást. Majd csak a későbbi korok Angliájában válik lá­zadóvá, frivollá, erkölcstelenné ez a komédia, s szorul le emiatt a szín­padról. Az Annuska viszont már 1903-ban is valamiféle lázadásnak tűnt — a Gárdonyi szelíd módján persze, öt év telik majd el addig, amíg — Bródy Sándor darabjában, A tanítónőben — az önállósodó (ahogy akkor mondták, az emanci­pált) nő igazán szembe mer szállni a férfivilág önzésével és egy sokszá­zados tradíció erejével. A mai néző talán nem is érzékeli ezeket a felhangokat. Csak komédiát lát, s nevet vagy mosolyog. Pedig hát a Városmajorban s a Líceum udva­rán is egy kicsit többről is szó van. S jó, ha ezt is észrevesszük. Takács István JBWWffiHR» Manapság valószínűleg mm Mwllí kissé értetlenül hallgat- VsW Tram la a legtöbb színházlá- Lr togató Hamlet dán ki­I yMk I rályfi szavait, amikor a J rémült, semmit nem értő Of éliát arra biztatja: Eredj ko­lostorba! Minek is szaporítanál bű­nösöket! Vagy egy másik Shakes­peare-műben, a Szeget sZeggelben, éppoly zavartan figyelhetik, milyen bonyodalmakat okoz, hogy a darab , egyik hősnője novicia egy apáca­kolostorban. Apácának menni valaha egyaránt jelenthetett mély és szilárd vallásos­ságot az egyik oldalon, vagy kénysze­rítő körülményeket a másikon. Ahogy sok nagy hírű, dúsgazdag ne­mesi vagy főnemesi család gyerme­kei közül tudatosan lett egy-egy leányból apáca, egy-egy fiúból szer­zetes vagy pap, hogy így is kapcso­latban legyenek az egyházzal, s az ve­lük, úgy lett a szegény emberek sok fiából és lányából is Isten szolgája, apácaként, szerzetesként, mert így egy éhes szájjal kevesebb maradt otthon, s aki jó zárdába vagy kolos­torba, jó klastromba került, még se­gíthette is az otthoniakat. A sokféle rend, szerzet megannyi tagja gyak­ran igen hasznos tevékenységet is folytatott: ismeretes a tanító rendek, a betegápoló vagy az építő szerzetek néha hatalmas jelentőségű, kihatású munkája. Voltak persze, akik meglátták a zárdái, a kolostori élet visszásságait, hibáit, olykor mulatságos históriáit, sőt, odáig mentek, hogy azt állítot­ták: egyik-másik zárda, kolostor vi- lágibb intézmény, több benne a paj­zánkodás, az élet örömeinek élvezé­se, mint a laikusok, a közönséges em­berek körében. Elég csak Boccaccio Décameronjának szereleméhes ba- rátjait és apácáit emlegetni, vagy Balzac Pajzán históriáinak laza er­kölcsű zárdái és kolostori személyeit, s máris beláthatjuk: apácának, szer­zetesnek lenni nem mindig jelentett rideg és kemény böjtöt, önmegtar­tóztatást, nem jelentette, hogy a klaströflnok falain belül megszűnt a test minden vétke, bűne, bűnös vá­gya. Sőt, éppen hogy gyakorta ott, a zárt, reguláktól, béklyóktól megkö­tött világban tenyészhetett erőseb­ben — és titkosabban — a bűn. Hogy most, e Színházi levélben az apácákról elmélkedem, az természe­tesen nem véletlen. Mondhatni, szín­házi oka van. Játssza ugyanis a Vá­rosmajori Színpadon a gyakorlati­lag a budapesti Katona József Szín­ház társulatából álló csapat A kalóz című komédiát, s Egerben, a Líceum udvarán, bemutatta egy sokféléi ösz- szeverbuvált, erős társulat Gárdonyi Géza Annuska című vígjátékát. Ér­dekes egybecsengés, hogy a zárda, az apácaság mind a két darabban igen fontos szerepet játszik. A két művet azonban — ezt a közös vonásukat leszámítva — világok választják el egymástól. Nézzük először a városmajori da­rabot. Ez magában is különlegesség. Magyar ősbemutatója egy olyan an­gol vígjátéknak, amely hazájában is csak az utóbbi időkben lett újra népszerű, s évszázadokon át a feledés pora lepte. Pedig amikor keletkezett, 1677-ben, sikere volt. Több okból. Részint, mert a szerzője, az Aphra Behn névre hallgató, viharos irodal­mi és szerelmi múltú hölgy, az első írónő és drámaírónő volt Angliában. Részint meg azért, mert ez a darabja annak a szabados, élethabzsoló, fri­vol, erkölcsileg meglehetősen gát­lástalan korszaknak az életszemléle­tét tükrözte, melyet a történelem- könyvek úgy neveznek: a restaurá- ciós kor. A Cromwell-féle angol for­radalom rideg puritanizmusa, erköl­csi vaskalapossága után az uralomra kerülő II. Károly király országlásá- nak éveiben az angol irodalom, az angol élet mintha a lehető legrövi­debb idő alatt pótolni akarná, amit Cromwell alatt elmulasztott. A kalóz is ennek a kornak a terméke, az úgynevezett restoration comedy, a frivol, könnyed, cinikus restaurációs vígjáték egyik jól megírt, lendüle­tes, kitűnő szerepeket kínáló da­rabja. Nos, A kalóz női főszereplője egy — ma úgy mondanánk — kevés er­kölcsi gátlással rendelkező ifjú'hölgy, bizonyos Hellena. E nápolyi leányra az a sors várna, hogy kolostorba menjen, apáca legyen. Ám nem len­ne nápolyi, ha ebbe csak úgy szó nélkül beleegyezne. Ügy dönt, hogy mielőtt Krisztus menyasszonya lesz, •laposan kiélvezi még a földi gyö­RADIÖNAPLÓ. Túlzás nélkül ál­lítható, ha szociálpolitikáról esik szó, akkor az szó szerint mindenkit érdekel. Hiszen nincs ember, aki va­lamilyen formában ne részesülne azokból a juttatásokból, szolgáltatá­sokból, amelyeket ezzel a szóval fog­lalunk össze. Jövedelmünknek 30— 35 százalékát ily módon kapjuk meg. Az nem szorul bővebb magyará­zatra, hogy egy ország gazdasági éle­te és szociálpolitikája szorosan ösz- szefügg. Éppen ezért érthető, hogy a rádió éppen most. amikor egyre' inkább formálódik, alakul új gazda­sági rendszerünk, napirendre tűzte a szociálpolitika témáját, A Rádió­napló adásában dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese vá­laszolt a hallgatók és a riporterek kérdéseire. Mint közepesen fejlett ország, a középmezőnyben foglalunk helyet a szociálpolitikára fordított össze­gek szerinti rangsorban is. Konkré­tabban: a nemzeti jövedelem egy negyedét használjuk föl erre a cél­ra. Arról nem érdemles vitatkozni, kevés-e ez vagy sok. Annál is in­kább, mert az elkövetkező években sem várható, hogy emelkedhetnének ezek az összegek. Sokkal inkább fontos, hogy a rendelkezésre álló forrásokat jobban, hatékonyabban használjuk föl, s hogy valóban azok részesedjenek ezekből a juttatások­ból, akik legjobban rászorulnak. Éppen ezért tervezik — amint a miniszterelnök-helyettes elmondta — megszervezni a szociálpolitika köz­ponti irányítását. Nem egy új mi­nisztérium létrehozását jelenti ez, hiszen sokkal inkább egy tárcaközi irányításra, koordináló munkára van szükség. A műsor szerkesztői mindent meg­tettek, hogy a rendelkezésre álló egy órában a lehető legalaposabban körüljárják a témát. S valóban, a legfontosabb kérdések kerültek te­rítékre: munkahelyi rehabilitáció, a nyugdíjasok helyzete, a fiatalok élet­kezdésének gondjai. A válaszokból kiderült, hogy elengedhetetlen a szociálpolitika átformálása, jelenlegi körülményeinkhez való igazítása. Csehák Judit leszögezte azt is: szű­kösebb időkben is szükség van a szociálpolitikára, csak éppen más módszereket kell keresni. KICSIBEN IS ÜZLET. A gazdasá­gi élet, a szolgáltatások egyre több területén jelennek meg a kisvállal­kozások. Többnyire ott, ahol lehető­ség kínálkozik, fölvenni a versenyt a nagyokkal. Ilyen terep az idegenfor­galom. Évről évre szaporodik az uta­zási irodák száma, mégis kisvállal­kozások egész sora alakul hasonló céllal. Bakonyi Péter riportja azt nyomozta, megélnek-e ezek a mini irodák, kifizetődik-e. az idegenfor­galmi vállalkozás? Például az olyan, mint a Dunatours mellett, azzal együttműködve létező Start gmk, amelynek képviselője elmondta: ma már az emberek nemcsak szállást és étkezést várnak, hanem minél több speciális programot. S éz az igazi terep a kisvállalkozók számá­ra. A Start például különböző sport­ágakban szervez tanfolyamokat, egy másik hasonló vállalkozás a falusi turizmust szervezi. Előnyük a na­gyokkal szemben, hogy rugalma­sabbak, s a kisebb apparátus, a ke­vesebb adminisztráció miatt eseten­ként olcsóbbak is. Kevesebb viszont a lehetőségük, a szabályozók sok mindenben megkötik kezüket. Az egyenleg mégis pozitív: nem hang­zott el olyan válasz, hogy nem éri meg csinálni. Az üzlet kicsiben is üzlet. — gy — r cél vezérli. Mint ahogy egyértelműen kiderül, hogy kinek az oldalán áll. Ehhez a nyíltsághoz igazodik az írá­sok stílusa is, meg a napilap jelle­géhez, amelyben megjelennek. Egyr. szerűen és világosan fogalmaz Bába Mihály, a lényegre koncentrálva. Nem alkalmaz semmi fölösleges dí­szítést, a mondandót homályba bur­koló bonyolult mondatszerkezeteket. Szóval, valahogy úgy írja le törté­neteit, ahogy elmeséljük egymásnak a velünk megesett dolgokat, ahogy a kis novellák szereplői is beszél­nek. Ettől még inkább érezzük, hogy rólunk és nekünk szólnak ezek az írások. M. N. P. egy százszemélyes terem, ahol a mo­zit szállásolták el, de itt rendezik a kamara-előadásokat is. Klubszobák, fotólabor és százhúsz négyzetméte­res könyvtár, tágas előtér. Nagyjá­ból ennyi. Király Józsefné vezet végig az épü­leten, amelyen látszik, hogy nem lak­ták még be: csupaszak a falak, sze­gényes a berendezés. Kicsit rideg és barátságtalan. Kísérőm egyetért, én viszont megértem, milyen nehézsé­gekkel jár elindítani egy új intéz­ményt. Majdhogynem tipikus és nem tanulság nélkül való az sem, ahogy ez a művelődési ház megszületett. — A régi házat több mint egy év­tizede be kellett zárni. Egyszerűen használhatatlanná vált. A döntés 1975-ben született: építeni kell vala­mit. A költségeket tízmillióra tervez­ték, amiből a helyi tsz magára vál­lalt két és fél milliót. S még egy sor intézmény hozzájárult a vállalkozás­hoz. A pénzek azonban lassan csor­dogáltak, az építkezés elhúzódott, a * Építeni kell valamit Az intézmény a falu egyik legte­kintélyesebb épülete. Nagyságán meg is lepődöm kicsit. Szépnek egyálta­lán nem. mondható, de ha a célnak jól megfelel, ez nem tragédia. Király Józsefnét keresem,,a meg­bízott igazgatót, aki eredetileg a könyvtár vezetője. Elődje a tavasszal ment el, mert szintén szakmabeli fe­leségének nem tudtak állást adni. Az utód, az új igazgató augusztusban jön. Helybéli pedagógus, testnevelés szakos... Az épületről már elkészülte előtt az a hír járta, hogy túlméretezett. Kétkedő kérdéseket hallottam — va­jon meg tudják-e majd tölteni tar­talommal? A kétszintes intézmény valóban nagy. Alapterülete 1800 négyzetméter. Ennek egyharmadát egy sportcsarnok foglalja el, amibe egy kezdetleges színpadot is építet­tek, de nagyteremnek aligha lehet használni. Kivált télen! Van még

Next

/
Thumbnails
Contents