Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
3 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. JÜLIÜS 20., SZOMBAT ZIN H A 7T l.FVFÍ A termek nem állnak üresen Könyvtárköltöztetés egy nap alatt Könyvtárat költöztetni nem gyerekjáték. Még akkor sem, ha „mindössze” nyolcezer kötetről van szó és az új helyiség a régitől csupán egy kőhajításnyira van. Mégis, Dánszentmiklóson mindehhez elegendőnek bizonyult egyetlen nap. Az általános iskola egy teljes nyolcadik osztálya hordta át a könyveket a két könyvtáros irányításával. Nem kellett dobozolni, szállítóeszközt szerezni, kisebb volt a keveredés veszélye. Az eset tavaly novemberben történt. Felidézni azért érdemes, mert híven tükrözi, mennyire várta már a község lakossága az új művelődési ház és könyvtár elkészültét. Bába Mihály figyelmeztetései Száz mai történet ■bR ÁDIÓFIGYEL Aphra Behn' A Kalóz című színművében OjlaKl Dénes és Zsíros Ági f. h. Valamikor legnagyobb íróink is rendszeresen dolgoztak napilapoknak. Az újságoknak elengedhetetlen műfaja volt o táreanayelja.y vagy Móricz nem tartotta ráiigftií alulinak, hogy ilyen írásokat szállítson a szerkesztőknek. Manapság azonban egyre ritkábban találkozunk ezzel a műfajjal újságjainkban, az írók többsége nem szívesen vállalja a feladatot/ Kivételek persze mindig vannak. Közéjük tartozik Bába Mihály is, aki hosszú ideje teszi közzé lapunkban tárcáit, kétheti rendszerességgel. Az író Ezer alakban című, közelmúltban megjelent kötete jórészt ezeket az írásokat tartalmazza. Szám szerint száz mai történetet. Nem rendkívüli esetek ezek, nem szenzációk. A leghétköznapibb emberekkel megtörténő, leghétköznapibb dolgokat választja témául az író. Hogy akkor mi érdekes ebben? Éppen az, ahogy ezekből a jelentéktelennek tűnő eseményekből emberi sorsok bomlanak ki: csalódások, kudarcok, örömök. Akármelyikünkről szólhatnának ezek a történetek, olvasásuk köziben gyakran mondhatjuk: ilyet már én is átéltem, ezzel már én is találkoztam! Csak mi — ellentétben az íróval — rohanó világunkban föl sem figyelünk ezekre az apró jelenségekre, nem állunk meg egy pillanatra sem, hogy elgondolkozzunk. Erre figyelmeztetnek ezek a történetek. Méghozzá nyíltan figyelmeztetnek. Az író nem titkolja, hogy ez a KoasegeK notteK. a vegszamia tizenhét millió. Ügy érzem, nem is annyira a nagyságát, mint inkább a célszerűségét lehet vitatni énnek az intézménynek. Számos gond forrása, hogy a tervezéskor — ez szemmel látható — nem kérték ki a közművelődési szakemberek véleményét. Túlzásnak tűnik azonban a sportcsarnok. Igaz, ez pótolja az iskolai tornatermet és van a faluban egy aktív, jól működő tollaslabda-szakosztály: Programleltár Mi is történt ebben a házban az elmúlt hét-nyolc hónapban, a nyitás óta? A számokat, adatokat könnyű összeszedni. Király József né írógépébe éppen az a beszámoló van befűzve, amit a tanácsnak készít. Tavaly novemberben és decemberben összesen 17 ezer látogató járt a házban. Mostanáig hat alkalommal szerveztek bábelőadást, a gyerekeknek zenés mesejátékot hoztak, Soltész Rezső, Feleki Kamill is adott már műsort. Két ízben rendhagyó irodalomórára jöhettek az iskolások, a mozi hetente négy alkalommal játszik. Az első perctől kezdve dolgozik az ifjúsági és a nyugdíjasklub, a fotószák- kör. Szerveztek KRESZ, gépi- és kézikötő-, valamint számítógép-tanfo- lyamot is. Lehet, hogy a felsorolás nem teljes, de ennyiből is látszik, hogy használják a házat, a termek nem állnak üresen. Senki nem zúgolódott Túlméretezett-e végül is ez a művelődési ház? Kell-e ekkora falunak ilyen nagy intézmény? Király Jó- zsefné mosolyog, amikor neki is fölteszem a kérdést. — Már vártam. Mi is hallottunk ilyen véleményeket. Az eddigi érdeklődés alapján mondhatom — leszámítva a sportcsarnokot —, hogy nem az. Ebben a faluban több mint tíz évé nem volt semmilyen művelődési,,' ázÖrákpZ'ásT lfeWétóáfig. kjV^ve1W szűk lyukban szorongó könyvtárat: Amit lehetett, azt Ott rendeztünk meg. Nem volt mozi, színház. Az emberek valóban igényelték ezt a házat, soha senki nem zúgolódott azért, hogy hosszú évekig érre ment a fejlesztési alap. Kétségtelen azonban, hogy nem lesz könnyű dolgunk: rajtunk múlik, ki tudjuk-e használni a lehetőségeket úgy, hogy senki ne mondhassa túlméretezettnek az intézményt. M. Nagy Péter Ki lesz az apáca ? nyöröket —, különösen, hogy épp karnevál van Nápolyban. Magyarán: nem óhajt lányként a zárdába vonulni. Ebbéli szándékához aztán kiváló segítőtársat talál egy némiképp őrült, szexmániás angol, Wilmore, a kalóz személyében. Amiből következik, hogy Hellena sem lányként, sem már nem’ lányként nem lesz apáca; jobb programot talál magának. Gárdonyi Géza darabjában kissé másként vetődik fel az apácának lenni vagy nem lenni kérdése. An- nuska, a darab ifjú hősnője, épp befejezte tanulmányait a jó nevű leánynevelő intézetben, melyet apácák vezetnek. Otthon, falun, földbirtokos apja először arra szánja Annuskát, hogy a szomszéd, igen jóképű és igen vagyonos földbirtokos fiatalember felesége legyen, s így kihúzza a papát az adósságokból. De aztán, An- nuskának az apácasághoz is kedve támad — különösen, hogy a prépost nagybácsi megígéri: ha kishúga fel- ölti az apácafőkötőt, ő kifizeti a papa adósságait. Ám aztán mégis győz a szerelem: a jóvágású fiatalember és a kedves, szép Annuska egymásé lesznek, és a papa adósságai is valószínűleg kiegyenlítődnek. Így jő létre a boldog befejezés, a hepiend, a monarchia aranyidején, 1903-ban, egy falusi kúrián. Aphra Behn asszony, s az egri remete, Gárdonyi merőben másfajta módon hozzák be darabjaikba ezt az apácakomplexust. De abban mind a ketten megegyeznek, hogy a zárda és az erkölcs konfliktusáról van szó. Hellena is a szív szabad választásának jogáért lelkesedik, s e jogon lesz végül is a vad, ámde kemény férfias Wilmore kedvese. Sőt, hogy valami engedményt azért a tradicionális erkölcsnek is tegyen Behn asz- szony, végül is férj—feleség lesznek. S áz alföldi falucska vdrágszála, Annuska is tulajdonképpen a kötelesség, a családdal szembeni engedelmesség" s'á' jő“kátöllk‘üs 'érkölcs pa- raiicsai és elvárásai, meg a szív szava közti konfliktúsokbán őrlődik. Segíteni szeretné szeretett apácskáját is, hogy megmaradjon a századelőn bizony már igencsak ingatag dzsentribirtok, meg hogy két húga jobb hozományhoz jusson, ha neki már nem kell adni, mivel zárdába vonul. De a szíve a kedves Miklóshoz húzza — és végül a szív szava itt is erősebb lesz. A kalóz 1677-ben a restaurá- ciós Angliában valószínűleg nem keltett erkölcsi felháborodást. Majd csak a későbbi korok Angliájában válik lázadóvá, frivollá, erkölcstelenné ez a komédia, s szorul le emiatt a színpadról. Az Annuska viszont már 1903-ban is valamiféle lázadásnak tűnt — a Gárdonyi szelíd módján persze, öt év telik majd el addig, amíg — Bródy Sándor darabjában, A tanítónőben — az önállósodó (ahogy akkor mondták, az emancipált) nő igazán szembe mer szállni a férfivilág önzésével és egy sokszázados tradíció erejével. A mai néző talán nem is érzékeli ezeket a felhangokat. Csak komédiát lát, s nevet vagy mosolyog. Pedig hát a Városmajorban s a Líceum udvarán is egy kicsit többről is szó van. S jó, ha ezt is észrevesszük. Takács István JBWWffiHR» Manapság valószínűleg mm Mwllí kissé értetlenül hallgat- VsW Tram la a legtöbb színházlá- Lr togató Hamlet dán kiI yMk I rályfi szavait, amikor a J rémült, semmit nem értő Of éliát arra biztatja: Eredj kolostorba! Minek is szaporítanál bűnösöket! Vagy egy másik Shakespeare-műben, a Szeget sZeggelben, éppoly zavartan figyelhetik, milyen bonyodalmakat okoz, hogy a darab , egyik hősnője novicia egy apácakolostorban. Apácának menni valaha egyaránt jelenthetett mély és szilárd vallásosságot az egyik oldalon, vagy kényszerítő körülményeket a másikon. Ahogy sok nagy hírű, dúsgazdag nemesi vagy főnemesi család gyermekei közül tudatosan lett egy-egy leányból apáca, egy-egy fiúból szerzetes vagy pap, hogy így is kapcsolatban legyenek az egyházzal, s az velük, úgy lett a szegény emberek sok fiából és lányából is Isten szolgája, apácaként, szerzetesként, mert így egy éhes szájjal kevesebb maradt otthon, s aki jó zárdába vagy kolostorba, jó klastromba került, még segíthette is az otthoniakat. A sokféle rend, szerzet megannyi tagja gyakran igen hasznos tevékenységet is folytatott: ismeretes a tanító rendek, a betegápoló vagy az építő szerzetek néha hatalmas jelentőségű, kihatású munkája. Voltak persze, akik meglátták a zárdái, a kolostori élet visszásságait, hibáit, olykor mulatságos históriáit, sőt, odáig mentek, hogy azt állították: egyik-másik zárda, kolostor vi- lágibb intézmény, több benne a pajzánkodás, az élet örömeinek élvezése, mint a laikusok, a közönséges emberek körében. Elég csak Boccaccio Décameronjának szereleméhes ba- rátjait és apácáit emlegetni, vagy Balzac Pajzán históriáinak laza erkölcsű zárdái és kolostori személyeit, s máris beláthatjuk: apácának, szerzetesnek lenni nem mindig jelentett rideg és kemény böjtöt, önmegtartóztatást, nem jelentette, hogy a klaströflnok falain belül megszűnt a test minden vétke, bűne, bűnös vágya. Sőt, éppen hogy gyakorta ott, a zárt, reguláktól, béklyóktól megkötött világban tenyészhetett erősebben — és titkosabban — a bűn. Hogy most, e Színházi levélben az apácákról elmélkedem, az természetesen nem véletlen. Mondhatni, színházi oka van. Játssza ugyanis a Városmajori Színpadon a gyakorlatilag a budapesti Katona József Színház társulatából álló csapat A kalóz című komédiát, s Egerben, a Líceum udvarán, bemutatta egy sokféléi ösz- szeverbuvált, erős társulat Gárdonyi Géza Annuska című vígjátékát. Érdekes egybecsengés, hogy a zárda, az apácaság mind a két darabban igen fontos szerepet játszik. A két művet azonban — ezt a közös vonásukat leszámítva — világok választják el egymástól. Nézzük először a városmajori darabot. Ez magában is különlegesség. Magyar ősbemutatója egy olyan angol vígjátéknak, amely hazájában is csak az utóbbi időkben lett újra népszerű, s évszázadokon át a feledés pora lepte. Pedig amikor keletkezett, 1677-ben, sikere volt. Több okból. Részint, mert a szerzője, az Aphra Behn névre hallgató, viharos irodalmi és szerelmi múltú hölgy, az első írónő és drámaírónő volt Angliában. Részint meg azért, mert ez a darabja annak a szabados, élethabzsoló, frivol, erkölcsileg meglehetősen gátlástalan korszaknak az életszemléletét tükrözte, melyet a történelem- könyvek úgy neveznek: a restaurá- ciós kor. A Cromwell-féle angol forradalom rideg puritanizmusa, erkölcsi vaskalapossága után az uralomra kerülő II. Károly király országlásá- nak éveiben az angol irodalom, az angol élet mintha a lehető legrövidebb idő alatt pótolni akarná, amit Cromwell alatt elmulasztott. A kalóz is ennek a kornak a terméke, az úgynevezett restoration comedy, a frivol, könnyed, cinikus restaurációs vígjáték egyik jól megírt, lendületes, kitűnő szerepeket kínáló darabja. Nos, A kalóz női főszereplője egy — ma úgy mondanánk — kevés erkölcsi gátlással rendelkező ifjú'hölgy, bizonyos Hellena. E nápolyi leányra az a sors várna, hogy kolostorba menjen, apáca legyen. Ám nem lenne nápolyi, ha ebbe csak úgy szó nélkül beleegyezne. Ügy dönt, hogy mielőtt Krisztus menyasszonya lesz, •laposan kiélvezi még a földi gyöRADIÖNAPLÓ. Túlzás nélkül állítható, ha szociálpolitikáról esik szó, akkor az szó szerint mindenkit érdekel. Hiszen nincs ember, aki valamilyen formában ne részesülne azokból a juttatásokból, szolgáltatásokból, amelyeket ezzel a szóval foglalunk össze. Jövedelmünknek 30— 35 százalékát ily módon kapjuk meg. Az nem szorul bővebb magyarázatra, hogy egy ország gazdasági élete és szociálpolitikája szorosan ösz- szefügg. Éppen ezért érthető, hogy a rádió éppen most. amikor egyre' inkább formálódik, alakul új gazdasági rendszerünk, napirendre tűzte a szociálpolitika témáját, A Rádiónapló adásában dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt a hallgatók és a riporterek kérdéseire. Mint közepesen fejlett ország, a középmezőnyben foglalunk helyet a szociálpolitikára fordított összegek szerinti rangsorban is. Konkrétabban: a nemzeti jövedelem egy negyedét használjuk föl erre a célra. Arról nem érdemles vitatkozni, kevés-e ez vagy sok. Annál is inkább, mert az elkövetkező években sem várható, hogy emelkedhetnének ezek az összegek. Sokkal inkább fontos, hogy a rendelkezésre álló forrásokat jobban, hatékonyabban használjuk föl, s hogy valóban azok részesedjenek ezekből a juttatásokból, akik legjobban rászorulnak. Éppen ezért tervezik — amint a miniszterelnök-helyettes elmondta — megszervezni a szociálpolitika központi irányítását. Nem egy új minisztérium létrehozását jelenti ez, hiszen sokkal inkább egy tárcaközi irányításra, koordináló munkára van szükség. A műsor szerkesztői mindent megtettek, hogy a rendelkezésre álló egy órában a lehető legalaposabban körüljárják a témát. S valóban, a legfontosabb kérdések kerültek terítékre: munkahelyi rehabilitáció, a nyugdíjasok helyzete, a fiatalok életkezdésének gondjai. A válaszokból kiderült, hogy elengedhetetlen a szociálpolitika átformálása, jelenlegi körülményeinkhez való igazítása. Csehák Judit leszögezte azt is: szűkösebb időkben is szükség van a szociálpolitikára, csak éppen más módszereket kell keresni. KICSIBEN IS ÜZLET. A gazdasági élet, a szolgáltatások egyre több területén jelennek meg a kisvállalkozások. Többnyire ott, ahol lehetőség kínálkozik, fölvenni a versenyt a nagyokkal. Ilyen terep az idegenforgalom. Évről évre szaporodik az utazási irodák száma, mégis kisvállalkozások egész sora alakul hasonló céllal. Bakonyi Péter riportja azt nyomozta, megélnek-e ezek a mini irodák, kifizetődik-e. az idegenforgalmi vállalkozás? Például az olyan, mint a Dunatours mellett, azzal együttműködve létező Start gmk, amelynek képviselője elmondta: ma már az emberek nemcsak szállást és étkezést várnak, hanem minél több speciális programot. S éz az igazi terep a kisvállalkozók számára. A Start például különböző sportágakban szervez tanfolyamokat, egy másik hasonló vállalkozás a falusi turizmust szervezi. Előnyük a nagyokkal szemben, hogy rugalmasabbak, s a kisebb apparátus, a kevesebb adminisztráció miatt esetenként olcsóbbak is. Kevesebb viszont a lehetőségük, a szabályozók sok mindenben megkötik kezüket. Az egyenleg mégis pozitív: nem hangzott el olyan válasz, hogy nem éri meg csinálni. Az üzlet kicsiben is üzlet. — gy — r cél vezérli. Mint ahogy egyértelműen kiderül, hogy kinek az oldalán áll. Ehhez a nyíltsághoz igazodik az írások stílusa is, meg a napilap jellegéhez, amelyben megjelennek. Egyr. szerűen és világosan fogalmaz Bába Mihály, a lényegre koncentrálva. Nem alkalmaz semmi fölösleges díszítést, a mondandót homályba burkoló bonyolult mondatszerkezeteket. Szóval, valahogy úgy írja le történeteit, ahogy elmeséljük egymásnak a velünk megesett dolgokat, ahogy a kis novellák szereplői is beszélnek. Ettől még inkább érezzük, hogy rólunk és nekünk szólnak ezek az írások. M. N. P. egy százszemélyes terem, ahol a mozit szállásolták el, de itt rendezik a kamara-előadásokat is. Klubszobák, fotólabor és százhúsz négyzetméteres könyvtár, tágas előtér. Nagyjából ennyi. Király Józsefné vezet végig az épületen, amelyen látszik, hogy nem lakták még be: csupaszak a falak, szegényes a berendezés. Kicsit rideg és barátságtalan. Kísérőm egyetért, én viszont megértem, milyen nehézségekkel jár elindítani egy új intézményt. Majdhogynem tipikus és nem tanulság nélkül való az sem, ahogy ez a művelődési ház megszületett. — A régi házat több mint egy évtizede be kellett zárni. Egyszerűen használhatatlanná vált. A döntés 1975-ben született: építeni kell valamit. A költségeket tízmillióra tervezték, amiből a helyi tsz magára vállalt két és fél milliót. S még egy sor intézmény hozzájárult a vállalkozáshoz. A pénzek azonban lassan csordogáltak, az építkezés elhúzódott, a * Építeni kell valamit Az intézmény a falu egyik legtekintélyesebb épülete. Nagyságán meg is lepődöm kicsit. Szépnek egyáltalán nem. mondható, de ha a célnak jól megfelel, ez nem tragédia. Király Józsefnét keresem,,a megbízott igazgatót, aki eredetileg a könyvtár vezetője. Elődje a tavasszal ment el, mert szintén szakmabeli feleségének nem tudtak állást adni. Az utód, az új igazgató augusztusban jön. Helybéli pedagógus, testnevelés szakos... Az épületről már elkészülte előtt az a hír járta, hogy túlméretezett. Kétkedő kérdéseket hallottam — vajon meg tudják-e majd tölteni tartalommal? A kétszintes intézmény valóban nagy. Alapterülete 1800 négyzetméter. Ennek egyharmadát egy sportcsarnok foglalja el, amibe egy kezdetleges színpadot is építettek, de nagyteremnek aligha lehet használni. Kivált télen! Van még
