Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
PEST « .»lit »47 6 1985. JÚLIUS 2Ö1, SZOMBAT A helytörténész kutatásai ültén őrizni emlékét y A végtelennek tűnő hosz- 4 szú úton hiába keresek $! mellszobrot, emlékkövet ^ vagy legalább egy tenyér- ^ nyi táblát a névadóról. Azt ^ már tudom, hogy ez a da- ^ basi út, tizenhárom egész ^ nyolc tized kilométer hosz- í szú, de hogy miért éppen í Biksza Miklósról kapta ne- ^ vét — azt nem. Jóformán J keresr.J sem kell a megíe- ^ lelő embert, aki minden ^ dolgok tudója, elég clmen- í ni a könyvtárba. Tisztelet övezte Fábián Miklós könyvtáros jártasabb Dabas történetében, mint aki ott született. — A nagyközségi könyvtárban 1963 óta dolgozom, s munkámból adódóan kezdtem hely- történettel foglalkozni — mondja magáról szűkszavúan, pedig a dabasi évkönyv négy kötetét is ő szerkesztette, s három híressé vált helyi születésű ember életét is kutatta: Gyóni Gézáét, Dinnyés Lajosét és Biksza Miklósét. Amit róla megtudott, megírta, s most szívesen el is mondja: Biksza Miklós 1924. április 28-án született egy falusi foltozó varga nyolcadik gyermekeként. Keserves körülmények között, de nagy akarással sajátította el a villanyszerelő szakmát. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Előbb a MADISZ, majd 1947- től az MKP tagja lett, s előadó a pártiskolán. A kétéves pártiskola elvégzése után a dabasi járásba került. A Magyar Dolgozók Pártja járási bizottságának első titkárává választották. Akik személyesen ismerték, elmondták: Biksza Miklós egyszerű, barátságos ember volt, viselkedésével és tetteivel nagy tiszteletet vívott ki magának. Boldog volt, amikor a sári rizstermelő csoport 1956 nyarán betakarította az első termést. ........... Az 1956-os ellenforradalom idején a helyné maradt, már november 4-én szervezte a demokratikus és szocialista erőket, s megalakította a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi bizottságát. December 10-én, egy borús napon, Biksza Mik lós. a járási tanács több dolgozójával együtt Gyónra érkezett (1966. október 1-én Sári, Dabas és Gyón egyesülésével jött létre a mai Dabas). hogy visszaállítsa jogaiba a helyi tanácsot. Az elleníorradal mórok ezt minden erővel szerették volna megakadályozni, s Harminc István, volt nemzetőr parancsnok szidalmazások közben megütötte a békés szándékkal közeledő Biksza Miklóst. Ö látva a túlerőt, az embereket csitítva távozni készült. Utána eredtek, megkötözték, kegyetlenül ütlegelték. Az ellenforradalmárok egyik vezére, Kövecses Ferenc végül pisztollyal agyonlőtte. Ilyen tragikus körülmények között fejeződött be harminc- három évesen a fiatal kommunista vezető élete. Nem kell Dabasról messze menni, hogy egyszerű, de méltó emlékét megtaláljuk. Több mint másfél évtizede őriz dokumentumokat egy emlékfal az egyik honvédségi KISZ- klubban. Nevét és életútját márványtáblára vésték, amelyen minden évfordulón koszorút helyeznek el. Elmondták, hogy azért gondozzák emlékét, mert ő is abban a körzetben élt, és halt hősi halált, ahol az alakulat található. S ezekre a koszorúzásokra családjának tagjai is eljönnek. Közelgő évforduló A városi jogú nagyközségi pártbizottság székházában az 1956-os mártírok nevei közt ott van Biksza Miklósé is, s a Pest Megyei Tanács díszudvarán mellszobor őrzi emlékét, de talán Dabason, a róla elnevezett úton is méltón lehetne megemlékezni róla. Annái inkább időszerű ez most, hiszen jövőre lesz halálának harmincadik évfordulója. Vennes Aranka Minden második - túlélő Tévhitek és indokolt félelmek Korunk betegsége, a rák, a szervezet sejtjeinek rosszindulatú burjánzása. Nem gyógyíthatatlan. Az orvosságok és a sugárkezelés, az operáció segítségével elméletileg három beteg közül kettő megmenthető. A valóságban 50 százalék azoknak az aránya, akik a kór felfedezését követően évek, évtizedek múlva is élnek. Mégis érthető, ha a rák a félelmek tárgya. Dr. Iglódi Ferencet, Pest megye onkológus főorvosát arról kérdeztük: mennyire indokolt a félelem? — Kezdjük a tényekkel. A halálokok között az érrendszeri után a második helyen a daganatos betegségek állnak. Tavaly hazánkban 30 ezren vesztették életüket emiatt, s 150 ezerre tehető a rosszindulatú daganatos élők száma Magyarországon. Pest megyében az utóbbi adat tízezer fölötti, s tavaly kétezerhatszáz esetben találtunk újonnan ilyen kórt, s ugyanennyi volt az áldozat. A válaszom tehát nem lehet megnyugtató. A félelem indokolt. © Gyakoribb-e valóban ma a rák, mint régebben? — Az utóbbi tizenöt év alatt 15 százalékkal nőtt az abban szenvedők száma. A rosszindulatú daganat által megtámadott szerv egyre ritkábban a gyomor, s mind sűrűbben a tüdő, a bél. Az utóbbi kettő megbetegedése a nőlakosságnál megelőzte már az emlőét is, pedig másfél évtized alatt 30 százklékkal emelkedett az emlőrák gyakorisága. A máj és az epeutak daganatos megbetegedése az országos átlagot 20 százalékkal haladja meg a megyében. © Mi e változások oka? — Ügy vélem, hogy az egészségre káros szokások terjedése, s az életmód cseppet sem előnyös módosulása. A nők körében is mind gyakoribb az alkoholizmus, s érdekes módon terjedése egyenesen arányos az emlőrákéval. Egyre több tudományos adat kerül nyilvánosságra az alKísérletek az erdők rengetegében Hová csap be gyakran a villám? A nagy erdőségekkel rendelkező országokban — hazánk sajnos nem tartozik ezek közé — a villám gyakran okoz kiterjedt erdőtüzeket. Régi tapasztalat, hogy a villám nem minden fafajtába üt be egyformán. Hogy melyik fát éri a csapás, abban jelentékeny szerepe van a talaj minőségének, a fatörzs és a gyökérrendszfer villamos vezetőképességének, valamint a fa alakjának, magasságának is — állapították meg szovjet, kanadai és amerikai kutatók. Talán nem lesz érdektelen megismerkedni vizsgálódásaik egyéb megállapításaival sem. Kerüld a tcliyet, keresd a blikket Kerüld a tölgyet, keresd a bükköt — így szól egy német földön ismert jó tanács. Jóllehet a sokéves megfigyelésekből az derül ki. hogy a tölgyfákon valóban több villámcsapás nyoma található, mint a bükkfákon, a vélemények mégis eltérők a népi megfigyelés igazával kapcsolatban. Sokan úgy vélik, egyszerűen annak tulajdonítható a statisztika ilyetén alakulása, hogy a tölgyfák igen maga: kert érnek meg, és így többször csaphatnak beléjük a villámok. Lehet az is, mondják mások, hogy a tölgyek mélyre lenyúló, szerteágazó gyökerei magyarázzák a gyakoribb villámcsapásokat. Szovjet erdészeti kutatók összegyűjtött adataiból az derül ki. hogy az erdőségekben a villámsúitotta fáknak több mint 50 százaléka erdei fenyő, valamivel kevesebb a lucfenyő és a tölgy, csekély hányada pedig nyírfa, nyárfa, égerfa és körisfa. Kanadai szakemberek úgy vélik, az erdei fenyők azért károsodnak gyakrabban a Villámcsapástól, mint a lucfenyők. mivel a fakorona náluk jelentősen magasabban helyezkedik el. A fák gyökérrendszere villamos vezetőképességének kiszámítása céljából amerikai szakértők megmérték az erdei fenyők és a lucfenyők földelési ellenállását. Kiderült, hogy a lucfenyőnél a földelési ellenállás valamivel kisebb, mint az erdei fenyőnél. Ez alighanem hat a villámra is. Gyümelssíák ciatt nsm feizíonsáscs A Szovjetunióban az Irtisz- mellék fenyveseiben érdekes kísérleteket végeztek annak tanulmányozására, hogy a fákra szerelt villámhárítókkal vajon megvédhetik-e az erdőket a villámcsapástól. A fémből készült villámhárítók egy méterre nyúltak g fakoronák fölé. Nos, a villámok nem mindig a fákra szerelt villámhárítókba sújtottak, többször is a villámhárítók közvetlen szomszédságában levő fákba ütöttek be. A villámcsapás által okozott károsodás többnyire a fa szét- roncsolódása. Ezenkívül elég gyakran megfigyelhető az is, hogy a villám lehasítja a fa csúcsát, olykor teljesen elsze- nesíti a törzset. A legritkábban szerencsére az fordul elő, hogy meggyullad a villámsújtotta fa. De amilyen ritkán fordul elő, olyan súlyos következményekkel jár. Olyan esettel is találkozhatunk, hogy csúcsától a tövéig lehasad a fa kérge. Persze nem mindig sikerül pontos határt megállapítani a fa szétroncsclódása és a kéreg sávos lehasadása között. A gyümölcsfák esetében a cseresznye-, gesztenye-, alma- és diófa alá különösen nőm ajánlatos állni, fokozott vil- lámveszélyesságük miatt. Akii elnisrzsztalíák Frarsklin Benjámint Benjamin Franklint, a villámhárító feltalálóját akkoriban sok elmarasztalás érte az egyház részéről, úgymond: az isteni ítéletbe való megengedhetetlen beavatkozásért. De ez mir régen volt. Épületeinket és benne az emberéleteket napjainkban biztonsággal védik a villámhárítók, ha az erdőket még nem is tudjuk megvédeni a természeti csapástól. B. I. Kü’szúti széi-bányái nyílnak Tüzelő a háztartásiak A tervezett ütemben halad az ország legújabb külszíni szénbányájának, a Mátraaljai Szénbányák bükkábrányi üzemén rís nyitása. Az első nagy munka — a térség víztelenítése — befejeződött. A földkotró gépek most már a sránmező közvetlen közelében dolgoznak. A tervek szerint szeptemberben meg is kezdődhet a termelés. A bányanyitás céljaira mintegy 400 hektárnyi területet jelöltek ki. Itt a mintegy 10—12 mátef vastag szánréteget mindössze 25—30 méter vastagságú földréteg takarja. A bükkábrányi bányaüzemben évenként százezer tonna 1709—1803 kalóriás szenet termelnek majd, teljes egészében háztartási tüzelésre. Az új bánya a tervek szerint már ez év végéig ötvenezer tonna szénnel járul hozzá a lakosság ellátásához. kohol és a rák kapcsolatáról. Bizonyított tény, hogy az italozók között a gyomor és bél- rendszeri daganatok előfordulása az átlagnak sokszorosa. A szesz az egész szervezet belső vegyi irányításáért felelős hormonrendszer működését befolyásolja, s így általánosan kedvez a kór kialakulásának. A nőgyógyászati rákok gyakorisága a rendszeresen alkoholt fogyasztók körében két-háromszorosa, mint a nem italozóknál. Vizsgálták az egyes szeszféléségek hatását is. Rákkeltés szempontjából a lista élén a sör áll, azután az égetett ital, végül a magas ammóniatartalmú — többnyire asztali — bor. © És a dohányzás? — Szerepe köztudott. Az már kevésbé, hogy hemcsak a tüdő- és a hörgőrák kialakulásában játszik közre, hiszen a tüdőből a vér közvetítésével a szervezet minden sejtjéhez eljutnak a dohány és a cigarettapapír égéstermékei. S talán az sem ismeretes, hogy a táplálkozás egyoldalúsága is veszélyeket hordoz. A rostos táplálék például hátráltatja a bélrendszeri rák kialakulását, a C-vitamin az immunrendszert erősíti általában, s így csökkenti mindenfajta betegség — így a daganatos — esélyét. Az A-vita- min a sejthártyák stabilitását növeli, tehát a kóros burjánzást is megnehezíti. © Talán a beszélgetés elején említett adatok miatt is sokan úgy hiszik, gyógyíthatatlan ez a betegség ... — Ez tévhit. Valójában a tudomány mai állása mellett a rákféleségek kétharmada eredményesen gyógyítható, ha idejekorán beavatkozhatunk. Annyira így van, hogy elméletileg ma már egyetlen nőnek sem lenne szabad például méhnyakrák miatt az életét veszítenie. Ám tudomásul kell venni: ha későn fedezik fel a bajt, már késő az életet mentő kezelés, a műtét is. Ez persze más betegségeknél is így van, vakbélgyulladásban is meghalhat a páciens, ha későn operálják. @ S mit tehet az egészségügy azért, hogy kevesebb legyen az áldozat? — Az egészségügyi kormányzat országos megelőzési programot indított, s ebbe Pest megyében is szeretnénk bevonni az egészségügyieken kívül a társadalom széles rétegeit. A lakosság életmódjának megváltoztatásához a fel- világosító munkát, a dohányzás és az alkoholizmus elleni küzdelmet kell hatékonyabbá tenni. A szűrővizsgálatok ki- terjesztése is célunk. Az elmúlt két esztendőben ugyan megduplázódott a nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálatok száma, ám még így is csak egyötöde a szükségesnek. Az emlőszűrésben az önvizsgálat módszerét szorgalmazzuk, évek óta tartunk érről előadásokat. Növekszik a szájüregi ’ daganatok száma is, s ez év januárjában elkezdődött a szűrőprogram a fogorvosi hálózatban. Ami pedig a tárgyi feltételeket illeti: két esztendő alatt kiépült a megyében kilenc onkológiai szakrendelés és gondozó, s terv már, hogy klinikai onkológiai osztály nyílik a Semmelweis Kórház Tárogató úti részlegénél. > Vasvári G. Pál Gólyafiak \ Már növekednek a kis gólyák megyeszerte a hatalmas fészkekben Szabó Sándor felvétele Minden kinyilatkoztatott szándék ellenére, még mindig kevés hazánkban a fiatal vezető. Az meg, hogy valaki ifjan és nőként kapjon felelős gazdasági pozíciót, különösen nem általános gyakorlat. Nem véletlenül hangsúlyozta egy asszonyok előtt tarto-rt beszámolójáéban Szomor József, a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke: a legnagyobb termelési értéket előállító ipari egységük, a fémmegmunkáló és szolgáltató föágazat élén fiatal nő áll. Ázt sem mulasztotta el hozzátenni, hogy dr. Szántó Györgyné kinevezésével korántsem a statisztikát kívánták szépíteni; a választást egyértelműen a rátermettség igazolta. erre. ötleteivel, kezdeményezőkészségével hívta fel magára vezetői figyelmét már szinte a kezdet kezdetén. Amikor a pénzügyek tartoztak hozzá, akkor is tudta mi történik az üzemekben, összefüggéseiben szerette látni a dolgokat. Később, amikor magasabb beosztásba került, érdeklődése nem állt meg a telepük kapujában, a szövetkezet egészének működésé izgatta,.'"gzápjqs' javaslatának egyiitet: alkalmazzák a tsz-ben a számítástechnikát. — Feltétlenül előre kell lépnünk az adatfeldolgozásban, amely ma még- igen heterogén. Elsőként a bérszámfejtést, az anyagügyvitelt, a pénzügyi számvitelt és a munkaügyi nyilvántartást akarjuk gépre vinni, de ez olyan terület, amelyen evés közben jön meg az étvágy, mi sem akarunk megállni itt. A szervező-irányító munkát sem lehet elképzelni rövidesen az okos szá- mítógének nélkül. fiz indulás Az ajtó, titkársági szoba nélkül egyenest a főágazatvezetői irodába nyílik. Karcsú, megnyerő asszony fogad, Szántó Györgyné, sokaknak — hisz 19 évesen került a szövetkezethez — egyszerűen Rózsa. Ha az utcán jönne szembe velem, feltétlenül valami „nőies” foglalkozást társítanák alakjához, azt aligha, Jjogy pgF 41.5. .fps,- fémmegmunkáló1 ÁTs'fcTegét irányít, ahol úgyszólván csupa férfi dolgozik: Hogyan is kezdődött ez a pálya? — Középfokú közgazdasági végzettséget szereztem, majd egy esztendőt töltöttem a Csepel Autógyárban, de 1973-ban idejöttem az Aranykalászhoz. A mostani munkahelyem elődje, a vasipari ágazat kooperációs ügyintézőjekánt kezdtem, majd irodavezetőként tevékenykedtem. Mai nevén ez az ágazat 1976-ban jött létre, amelynek gazdasági vezetője lettem és 1983 decemberében kineveztek főágazatvezetővé. Magam ezt előlegezett bizalomnak tekintem, minthogy csak jövőre végzek a közgazdasági egyetemen. fiz áttekintés Álljunk meg itt egy pillanatra. A rendszerezett tudás, a megfelelő végzettség kétségkívül fontos és szükséges. Ám jó vezető, nem akkortól és attól lesz valaki.‘hogy pecsét kerül az oklevelére. Dr. Szántó Györgyné példája is bizonyság Az országjárás egyik legtakarékosabb formáját választotta Zlaínik Károly budapesti tanár cs fia, Attila. Kerékpárral kelnek útra minden nyáron, és túrájukra elkíséri őket tacskó kutyájuk, Pici is. Az idén az Alföldet barangolják be. A vállalkozó Ez azonban a jövő. S a jelen? Meglehetősén elcsépelt a fogalom: vállalkozás. Sűrű ci- tálása persze nem véletlen. Felszínen maradni csak az a gazdálkodó egység képes, amelyik mer vállalkozni. A beruházások visszafogását megérezte a ráckevei fémmegmunkáló főágazat is; a 200 milliót kitevő termelési értékhez — és 30 milliós nyereséghez — bizony fogni kell a megrendelőt. Színvonalas kiszolgálás és jó minőségű munka mellett belevágni addig ismeretien feladatokba. Mondjuk községük gázvezeték-építésébe. Szakmái sikerként könyvelheti el a közösség, hogv a korábbi évekének a duplájáért, 70 millió forint értéiben kötött kooperációs szerződést velük a BKV. A troli motorjait i.s csak náluk javíttatja a fővárosi közlekedési vállalat. A legfrissebb pedig egy pályázat elnyerése: villamos forgódén felújító üzemüket bővíthetik je’en- +ös állami kölcsön segítségével. Szakmai körökben nőm kis meglepetést okozott, hogy eg.V ipari pálvázat nyertese egy termelőszövetkezet lett. Az erő^róliék A munkar.aDLk többségét természetesen nem a látványos eredmények jellemzik. És a vezetés terhe sem mindig könv- nyű. Az új és úi erőpróbák azonban éppenséggel serkentik a fémmegmunkáló és szolgáltató' főágazat határozott é= energikus vezetőiét, akivé1 megesik, hogy a különféle rendű-rangú tárgyalások egyetlen női résztvevője... Szigetül Teréz Fiaiatan, íaisEcs beosztásban Asszony az ágazat élén Kerékpártúra — kutyást»!
