Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

Jegyzet A tisztaság fél egészség A tisztaság fél egészség. Ré- gi mondás, de igazságá­ban aligha kételkedhet bárki. Különösen fontos, hogy a köz­terek, élelmiszerárusító helyek tiszták legyenek, hiszen az egyfajta bizonyítványt is kiál­lít a gazdákról — az üzemelte­tőkről. A monori piactér a szerdai és a szombati piaci nopokon úgy néz ki, mint egy csatatér. Szemét- és papírhiilladékokat hord az enyhe szellő, mivel a takarítás csak másnap kezdő­dik. A pavilonsoron működő büfében már a kora reggeli órákban (!?) mérik a féldeci­ket, pedig úgy tudjuk, délelőtt 9 óráig ott sem lenne szabad szeszes italt kiszolgálni. Az alig néhány hónapja át­adott gyömrői ABC-áruház környéke sem mutat valami jól. A minap sok-sok' eldobott papírhulladékot láttunk a be­tonon, amelyet valószínűleg a kedves vásárlók dobtak el. Ju­tott belőle a postahivatal tég­lakerítésére is. Körülnéztem, a szemetelők- nek van némi igaziak. Egyet­len szemetesláda, kuka sincs a bolt előtt elhelyezve. Van a közelben egy, de az — a túl­oldalon — a buszmegállóban. Mem lehetne szemetesedé- *■ ’ nyékét elhelyezni a bolt elé? Persze csak úgy érdemes, ha azokat rendszeresen kiürí­tik. Mert a monori Forrásnál is éppen az a baj, hogy ritkán van bennük hely... G. J. Maminas üdítő Tudományos kutatók segít­ségét vette igénybe a Soproni Állami Gazdaság üdítő ita­lának előállításához. A Ma­gyar Tejgazdasági Kísérleti intézet eljárásával, a tej úgy­nevezett ultraszűrésével létre- - jött -tejszérumot használják föl alapanyagul. Az így keletke­zett. vitaminban és ásványi anyagokban dús oldatot nemes baktérium színtenyészettel to­vább fermentálják. Ennek ha­tására kedvező aroma- és íz- hátasok “ rhél lett ’ B-Vttammok- kal dúsul a termék. Az üdítő ital ízesítésére a mangó déligyümölcsöt használ­ják fel, ám szamócaízzel és az év végén ananásszal is for­galomba hoznak a Fauna Fitt elnevezésű üdítő italból. Karbantartás rr.iatt Áramszünet A DÄV monori kirendelt­ségétől kapott tájékoztatás szerint áramszünet lesz jú­lius 18-án, csütörtökön 8.00— 13.00 óra között a Petőfi, a Ságvári utcák és .a vasút ál­tal határolt területen. Ezen a napon karbantartási, felújí­tási munkákat végeznek a szerelők. A lakosság megértését ké­rik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1985. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK Kettőn ál! a vásár Részjegy révén résztulajdonosok A monori körzet jó néhány községében ismert mint mun­káltató a Budapesti Papíráru■> készítő..Ipari Szövetkezet.- Vi­déki telephelyei között szép termelési értékkel szerepel Ül­lő és Nyáregyháza, ahol közös műhely és bedolgozó részlegek működnek. Maglódon, Maglód- nyaralón is sokakat foglalkoz­tatnak, csakúgy mint Ecseren. Gyomron 1987-ben a Bajcsy- Zsüvnszky~uton egy régi ház­ban kezdett dolgozni az akko­ri nyolc alapító taggal a köz­ponti műhely. 1969-ben már „érdemesnek” bizonyultak rá, hogy a Tulipán utcai házat is megvásárolják számukra. Az­óta az akkor tágasnak tűnő házat is kinőtték, 1976-ban hozzá kellett építeni. Átlago­san hatvan dolgozót foglalkoz­tatnak, úgy, hogy harmincat- harminckettőt a közös műhely­ben, huszonnyolc-harmincat pedig bedolgozóként innen irá­nyítanak. Nincs korlátozva Garamvölgyi Istvánná több mint tíz éve vezeti a gyömrői részleget. A főképp nőket fog­lalkoztató üzemben, mint el­mondta, a humánum nagy sze­repet kap. Hisz a munkaköny­vesek, a nyugdíjkiegészítéses gárda mellett a gyesen levők is számításba jönnek. De van rokkantnyugdíjas, mozgássé­rült dolgozójuk, nők is, férfiak is. A gyes vagy gyed mellett dolgozók számára kedvezmény, hogy a bedolgozók számára előírt minimum 500 forintot kell megteremteni. Egyébként nincs a kereset korlátozva. Barid megkeresheti — és ez az átlag — a 3 ezer—3 ezer 500 forintot. Előfordult már 5 ezer feletti havi kereset is. Szak- képzettséget nem, de kéz­ügyességet igénylő munka a papíráru-készítés. Ehhez még a szorgalom is nélkülözhetet­len. A régiek közül Gyenes And- rásné, Túri Józsefné, Csüllög Sándomé a törzsgárdát erősí­tik. A közös műhelyben mű­ködő Petőfi szocialista brigád többszörös aranykoszorús, a ______________ / Ka zalba hordják a lucernát Ahol időben kaszáltak, ott szinte mindenhol jó minőségű lu­cernát hordhattak be, rakhattak kazalba. Képünk Üllő határá­ban készült, ahol 23 hektáros lucernatábláról hordják be a jó minőségű takarmányt a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet szarvasmarhádtólepére;;----­Ha ncsovszki János felvétele szövetkezet kiváló brigádja. A mozgalomba bekapcsolódott a bedolgozók tíztagú Egyetértés brigádja és a bronz fokozatot tudhatják magukénak. Igényss partnarek Jó munkájuk eredménye­ként évente jutalom is járja a mindeddig nyereséges szövet­kezetből, ahol részjegy révén ki-ki tulajdonosnak érezheti magát. Minden jog biztosított számukra, amit a szövetkezeti szabályzat előír. Ilyen a köl­csönös három hónapos felmon­dási idő. Megjegyezte a rész­leg vezetője, hogy a szövetke­zet még ez ideig egyetlen tag­tól sem köszönt el. Abban egyetértettünk — biztosan nem volt rá ok. Mert hisz itt is ket­tőn áll a vásár. így kerülnek szóba a meg­rendelők, köztük is a nagy ka­pacitást igénylő MÁV, a gyógyáru-kereskedelem, a pos­ta, a KERAVILL és még má­sok. Gyártmányaik között ott látjuk a legkülönbözőbb mére­tű és minőségű tasakokat, bo­rítékokat, az ablakos, az egyé­ni nyomású cégjelzéses boríté­kokat. A szövetkezet életét nem­csak a munkájával lehet jel­lemezni. Évente rendszeresen három kommunista műszakot teljesítenek a szocialista brigá­dok; jövedelmét a községi ta­nács javára utalják. TIT-elő- adásokat szerveznek, minden őket érdeklő témában tájéko­zódnak. Gyakran indulnak országjá­rásra, szívesen emlékeznek a Pécsett töltött napokra, Cser- keszőlőre, Mezőkövesdre, Pan­nonhalmára. Az Egerben vagy a Szarvason töltött idő, az ar­borétum, a fürdők, a városné­zések mind-mind hozzájárul­nak a kollektíva erősödéséhez. Szövetségben Hagyománya van már az 1. sz. általános iskola Radnóti színpada vendégszereplései­nek, az anyáknapi rendezvé­nyeken való részvételnek. A község társadalmi, politikai rendezvényeinek is aktív ré­szesei. Ez is azt mutatja, hogy a Papírárukészítő Ipari Szö­vetkezet dolgozói jól értelme­zett szövetségben illeszkednek be a községek életébe. Fekete Gizella Kényszerpályán, kedvvel A kereskedők kulcsszava is Önálló gazdálkodás, jövedelmezőség Hogy vásárlásunk öröm-e vagy bosszúság, az nemcsak a kereskedőktől függ, hanem az ipartól is, attól, hogy van-e elég áru a polcokon. De azt senki nem vonja kétségbe, hogy a boltok, az áruházak korszerűségéért, naprakészsé­géért a kereskedők a felelősek, ők az igazi gazdák. Az a tény, hogy az 1985-ös költségvetés nem tervezi a belföldi felhasz­nálás csökkenését, a lakosság reáljövedelmei és a beruházá­sok nőnek, valamint a szabá­lyozók megváltoznak — új gazdálkodási környezetet te­remt a kereskedelem számára. A paletta színesítése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Lehetővé vált például, hogy a termelők és a kiskereskedők is „nagykereskedjenek”, így ol­dódhatott a nagykereskedelem merev szervezetrendszere, megszűntek az eseti, területi monopolhelyzetek. A ma már nem is olyan új, majd négy­éves üzemelési formák kulcs­szava az önálló gazdálkodás és a jövedelmezőség. A boltok és vendéglők hat­van százaléka működik 1985- ben korszerű módon. Ezek az üzletek javítják a kiszolgálás színvonalát és az áruellátást, növelik a vállalati nyereséget, de sajnos gyakori a fogyasztók becsapása, és többen bontanak fel szerződést, mint ahogy az kívánatos lenne. Az áruházak, raktárak, szál­lodák szinte mindegyike ha­marosan jövedelemérdekelt­ségben dolgozik majd. Ezzel párhuzamosan a vállalati köz­pontok feladata is változik: egyre inkább a hosszú távú üzletpolitika kidolgozása, a stratégiai döntések meghoza­tala, a nagyobb beruházások válnak fő teendőikké. A szer­ződéses üzletek gondját-baját intézendő pedig áruforgalmi, Hegben olcsóbb javítani Erdő mélyén harsog a fűrész fámíha csak a sajátjukban dolgoznának Erdő mélyén lehet, hogy nem jó lakni, de dolgozni érdemes, még akkor is, ha sok fát kell hasogatni, azaz fűrészelni. Leg­alábbis a Nagykunsági Erdő és Fajeldolgozó Gazdaság csévha- raszti gépüzemében tettT lato- gatásunk során arról győződ­hettünk meg, hogy szeretik munkahelyüket az emberek, s ki-ki a maga foglalatosságát a gyönyörű környezetben levő munkahelyen. Egy lovas kocsira éppen hul­ladékfát rakodtak helybeli vá­sárlónak, s egyáltalán az a néhány ember, aki odatarto­zott, úgy serénykedett, mint­ha sajátjukban dolgoznának... Ismerkedésünket a munka­hellyel a gépműhely irodájá­ban kezdtük azzal, hogy Bata Sándor ismertette a maga s beosztottjai tevékenységét. — A monori üzem műhely­főnöke vagyok. Magam és dol­gozóim munkája: az egész mo- pori erdészet gépparkjának karbantartása, a járművek vizsgáztatása, szemlézése, anyagbeszerzés, valamint az erdészet egész területén az er­dőgazdaság gépeinek helyszíni és műhelybeni javítása. Innen a csévharaszti gépüzemből in­dulnak embereim a tőlem ka­pott feladatok teljesítésére. Nyolc szakképzett szerelő dol­gozik az üzemben, s két gép­kocsivezetőnk fuvarozza a ki­szálló dolgozókat egy platós és egy csukott teherautón, illetve személyszállítón. Takarítókkal, raktárosokkal 12—13 fő évente a műhely létszáma — kezdte a tájékoztatást Bata Sándor műhelyfőnök, majd a büszkél- kédnivalókkal folytatta. — A mai modern műszaki bázist 1980-ban kezdtük építe­ni. Korábban egy favázas épü­letben dolgoztunk, két szerelő­vel, de 1979-től önállósultunk egy másik bázistól. Az új mű­helyben 1981-ben indult meg a munka, kétaknás szerelő- csarnokban, komoly esztergát kaptunk, s más felszerelést a javításokhoz. Rengeteget takarítottunk meg ezzel a műhellyel is, hi­szen a vizsgáztatásra nem keil már elvinni Szolnokra vagy Budapestre a járműveket, helyben előkészíthetjük azo­kat. De például a motorfűré­szeket is magunk javítjuk, mert így gyorsabb a munka, s nem utolsósorban olcsóbb, mint ha az országos szervizhálózatot vennénk igénybe. Aztán a szót Nagy György, a fagyártmányüzem vezetője vette át. Elmondta, hogy 2 ezer 800 köbméter alapanyagot használnak fel. Fő termékük a parkettfríz, amit továbbfeldol- gozásra Pusztavacsra szállíta­nak, valamint szőlőkaró és támfa, amit lehetőleg bérter­melőkkel dolgoztatnak fel. A szőlészeti anyagból a Monori Állami Gazdaságtól a Balaton- boglári Állami Gazdaságig az ország szinte minden részébe jut, ez pedig azt is bizonyít­ja, hogy mind a mennyiségi, mind a minőségi követelmé­nyeknek eleget tudtak tenni! — A jó munkáért, termé­szetesen jó fizetés is jár! Ná­lunk 5 és 10 ezer forint közijtt vannak a bérek, de nem ritka a 10 ezer fölötti sem. Egyetlen nődolgozónk van, akinek az a dolga, hogy a parkettfrízt, a küszöblécet kásztázza, azaz raklapra teszi. <3 ezért 5 ezer forint körüli fizetést kap, de a múlt hónapban 7 ezret szám­fejtettünk neki. ;::r. Ezért a jövedelemért két műszakban, s ötnapos munka­hétben dolgoznak az emberek — sorolta a kellemesen hangzó adatokat Nagy György, majd elmondta még, hogy a lakosság tüzelőanyaggondján is tudnak valamelyest enyhíteni a közeli 2—3 községben, a hulladékfa értékesítésével. Egyébként a fafeldolgozó üzemben tizenegyen dolgoz­nak, közülük ketten szakmun­kások, a többi betanított mun­kás, akiket szaktanfolyamokon képeztek ki a gépek kezelésé­re. Ketten Monorról járnak ki a csévharaszti telepre, egyikük magasan kvalifikált fűrészes, a másik karbantartó-lapélező. — A csévharaszti fagyárt­mányüzem 1977-től az erdé­szeti üzem megalakulásától fo­lyamatosan nyereséges: tavaly közel 2 millió forint volt a nye­reségük — mondta Szöőr Le­vente üzemigazgató. — A gép­műhely, amely az összes kar­bantartó és javítómunkát lát­ja el, minden évben nyeresé­ges, 1984-ben 155 ezer forint volt az eredményük. Mindezek a számok egy olyan változás következményei, amiről érde­mes lesz majd a későbbiekben szólni. Aszódi László Antal elszámoltatási funkciók ellátá­sára csoportok alakulnak majd — érdekeltségi alapon működve! Már megjelent a hivatalos értesítőben, hogy mely keres­kedelmi vállalatokat hova so­rolnak, vállalati tanács vagy választott vezetés irányítja majd a céget. A gazdálkodó szervek egy részénél 1986 a ha­táridő. A Merkur és a Gyer­mekélelmezési Vállalat — sa­játosságaik miatt — kivételt képeznek. Az élőmunkával való takaré­kosságra ösztönöz az új szabá­lyozórendszer és ez a kereske­delem egyes ágazataiban spe­ciális helyzetet teremt. Vilá­gos, hogy az élelmiszerboltok­ban és vendéglőkben nem le­let, nem is szabad csökkenteni mindenütt az eladók, pincérek létszámát, sőt, van, ahol kevés ember jut a pult mögé. A bérarányosán növekvő jö­vedelemelvonást ezek a gaz­dálkodó szervezetek csak foko­zatosan képesek elviselni, ezért az adók számukra alacsonyab­bak. Az a tény, hogy az élő­munka drága, más gazdasági döntést is indukálhat — pél­dául nagykereskedelmi válla­latok nem nyitnak majd any- riyi butikot, mint eddig — hal­lottam egy szakmabéli Veze­tőtől. Az új vállalatvezetési for­mák bevezetésével fokozatosan megszűnik a minisztérium tu­lajdonosi jogainak gyakorlása. A minisztérium operatív irá­nyítás helyett a törvényességi felügyeletet látja majd * el Ugyanakkor a fogyasztásicikk- kereskedelemben és a vendég­látásban az Országos Anyag- és Árhivatal a Belkereskedel­mi Minisztériumra ruházza a piacfeljigyeleti funkciót. Éppen a verseny és a zavartalan áru­ellátás érdekében olykor meg kell előzni a forgalmi zavaro­kat, vagy azokat elhárítani. Mindehhez több piaci infor­mációval kell rendelkeznie majd-a minisztériumnak is. Bár arra számítanak, hogy csökken a beavatkozások szá­ma: ez attól függ elsősorban, akadozik-e valamilyen cikkből a termelés. Felmerülhet a kérdés, mi lesz, ha a vállalati jövedelmi különbségek növekedésével egy-egy cég a csőd szélére jut? Nos, a kereskedelmi vállalatok között nincs veszteséges, igaz, alaphiányos akad. Ezeknél a minisztériummal közösen ke­resik majd azokat a módszere­ket, amelyekkel az alaphiány megszüntethető. A gazdáikon dásban új elemnek számít majd a kereskedelmi hitel, az árufedezeti kölcsön. Lehetővé válik ezután is — a közelmúlt­ban már több példa volt rá —, hogy a kereskedelmi vállala­tok, szövetkezetek idegen for­rásokat is — kötvény és más formában — bevonjanak cél­jaik megvalósításába. A gazdasági szabályozás to­vábbfejlesztése során erre tö­rekedtek a szakemberek, hogy a kereskedelmi vállalatok szá­mára olyan feltételeket alakít­sanak ki, amelyek kellő érde­keltséget, egyben gazdasági kényszert létesítsenek a vál­lalkozó típusú magatartás ki­alakításához. E. L. Ma kezdődik a felkészülés iásokat nem engednek e! Javában tart a labdarúgó- csapatok nyári pihenője, de ezen a héten már több együt­tes megkezdi a felkészülést az 1985/86-os bajnokságra. Így van ez Gyömrőn is, ahol a játékosok ma, csütörtökön dél­után 5 órakor találkoznak elő­ször — az új bajnokság előtt. Mint ismeretes, a gyömrőiek két évig a megyei II. osztály A-csoportjában szerepeltek. Az első évben sokáig még a baj­nokságra is esélyesek voltak, a nemrégen zárult szezonban viszont az utolsó helyen végez­tek, s kiestek a körzeti bajnok­ságba. Meglehetősen szomo­rúan vették ezt tudomásul a szurkolók és a vezetők, de az élet nem áll meg. előre kell nézni. A csapatot továbbra is Bur­ján Sándor készíti fel a követ­kező feladatokra. Lényeges változás nem várható a játéko­sok körében. Papp Józsefet és Gáspár Györgyöt kiadták az Üllőnek, viszont ifj. Godány Gyula most már végleg a gyömrőieké. Bíznak abban, hogy Csató Sándor kapus sem távozik a csapattól. Az elnök­ség úgy döntött, hogy másokat nem engednek el, hiszen ezzel elejét veszik a csapat további gyengülésének. A holt szezonban a labdarú­gópálya karbantartását meg­felelően sikerült megoldani, a kapuk előtt fűmagot vetettek, amely egyre jobban erősödik. —ér (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents