Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

ORÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 167. SZÁM 1985. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK Késett az Importhoz szükséges devizakeret Holnap talán már késő lesz Villanyvezetékek és a környezetük Kinek kell kivágni, gallyazni? A gazdasági élet azon te­rületein, ahol lemaradásról szól a féléves számvetés, az esetek többségében energia­gondokra hivatkoznak. Köz­vetlenül, vagy áttételesen, de szinte mindenütt megszen­vedték a tél szigorát. A Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet úgy látszik éppen a kivételek közé tartozik, itt még csak említést sem tettek arról, hogy bajban lettek vol­na emiatt év elején. Nem igazodtak Nem véletlen, hogy kicsit eltűnődöm a számokon, ami­ket Bende Piroska, a szövet­kezet főkönyvelője tárt elém. Az első 6 hónapra tervezett 120 millió forint árbevétel­nek. éppén 5 millió forint hí­ja ,.van. Jóllehet nem annyira súlyos összeg, hogy év vé- gé:g ne lehetne kigazdálkodni, de egy eredményesen műkö­dő munkahely esetében még­iscsak furcsa ilyesmiről be­áramolni. — Pedig lehetetlenség volt kivédeni — mondja a fő­könyvelő —, az történt ugyan­is, hogy az év első negyedé­ben szükséges devizakeretet r,en kaptuk meg a tőkés al­katrészimport kiváltásához. Lényegében tehát a mindösz- sze 640 ezer forintot érő acél­áru elmaradása miatt nem tudtuk kiszállítani a több diiílió forint értékű készárut, esetünkben 'az OHS sterilező­ket.’ "t-t Azóta mit változott a helyzet? .— A szükség vitte rá a szövetkezetét, hogy hónapok­kal korábban megkezdje a 3. negyedévre ütemezett cikkek gyártását. Most, hogy meg­kaptuk az alkatrészeket, visz- szájára fordult a munkarend, folytatjuk ott, ahol év elején kellett volna kezdenünk. A hátrányt az elkövetkező két hónapban szakcsoportjaink se­gítségével feltétlenül be kell hoznunk. — Persze nem csupán az importkiváltás nehézségei okoztak problémát. A koope­ráló partnereink Sem iga­zodtak kellően a megszabott határidőkhöz, ami azzal ma­gyarázható, hogy zömében mezőgazdasági termelőszövet­kezetek lévén a dömping- munka esetenként az ipari vállalások rovására mént. — Különösen bosszantó volt, hogy egyes készáru-fé­leségek sem indulhattak azonnal útnak, majdnem két hónapig 26 millió forint ér­ték vesztegelt a raktárak­ban a vagonhiány miatt. Egy részét kénytelenek voltunk közúton elszállítani, ami lé­nyegesen nagyobb költség- többlettel járt. Ügy gondolom, ennél rész­letesebben nem kell tovább elemeznünk az elmúlt idő­szak eseményeit, a lényeg, hogy mostanára nagyjából a megszokott kerékvágásba ren­deződtek a dolgok, s a kilá­tások is olyanok, hogy a 268 millió forint éves árbevételét, s benne a 72 millió forint bruttó nyereséget nem lát­ják veszélyeztetve a szövet­kezetiek. A szolgáltató rész­legek maradék nélkül teljesí­tették kitűzött feladataikat, s ez várhatóan így lesz ezután is. Remények A legfontosabb tevékeny­ségnél a gépgyártásnál azon­ban érdemes még egy kicsit elidőznünk. A múlt évhez’vi­szonyítva nem sokat módosí­tottak a terveken, ami érthe­tő, mivel a felvásárló bázis sem igen változott. Igaz, a szocialista export részaránya féléves szinten 10 százalék­kal növekedett, viszont csök­kent az élelmiszeripari gépek belföldi kereslete. A tőkés exportról meg egyáltalán nem is beszélhetünk, a nyugati ki­szállításokhoz a jövőt illetően is csak remények fűződnek. Pillanatnyilag egyfajta jól pozícionált holtpontként is felfogható a szövetkezet hely­zete, ahonnan még ma el kell mozdulni, mert holnap talán már késő lesz. — A folyamatos műszaki fejlesztés, gyártmányszerke- zet-váltás az elsődleges krité­rium ahhoz, hogy megálljuk helyünket a versenyben, eset­leg szélesíteni tudjuk a pia­cot. Az automatizálásban már értünk el jó eredményeket, napirenden a mikroprocesz­NSoísorra vitte az uborkát Kevés a vidéki vásárló Panaszkodnak a termelők, ha valamilyen növény bő termést ad, azt a körösi pia­con igen nehéz eladni, tgy voltunk tavaly a burgonyá­val, a sárga- és a céklarépá­val. A burgonyából most is nagy termés ígérkezik, s már öt forintért is adják kiló­ját. Kívánatos tehát, hogy a termelési .költséggel arányos árszint biztosítására a heti­piacokon vidéki vásárlók is jelentkezzenek. Mostanában kevés vidéki vásárló jár ide. A tojásvá- sárlók. mellett elég gyakran eljön Kurucz Józsefné zagy- varékasi kereskedő, aki min­denféle gyümölcs- és zöldség­félét vásárol teherautójára. — Szívesen jövök Nagykő­rösre — mondta —, lassan is­merős eladóköröm alakul ki. Szép és jó portékát veszek, melyet a községben és a környékén adok el. — Régebben sok vidéki ke­reskedő járt ide. Mit gondol, miért maradtak el? — Azt hiszem azért, mert Kecskeméten és Szolnokon a nagyobb eladók részére nagy­bani piacokat alakítottak ki. »hol sok áruban válogathat­szoros vezérléstechnika alkal­mazása. — Tudjuk, ez még kevés, legalább olyan fontos, hogy közhírré tegyük eredményein­ket. Tavaly Lipcsében, idén Moszkvában mutattuk be leg­újabb palettizálóinkat, siker­rel. A sütőipari gépek, bemu­tatóján ostyasütővel jelentke­zünk, idén elkészül a hagy- mafeldolgozó-vonal prototípu­sa. Az előzetes piackutatások biztatóak, tehát vannak lehe­tőségek az értékesítésben, csak fel kell azokat fedni le­leménnyel. Városi éivoRál — Nem szabad elfeledkez­nünk egy igen lényeges té­nyezőről sem, nevezetesen, hogy milyen ráfordítások árán termelünk. A lényeg, hogy áruinkban minél több saját munka testesüljön meg, ennek mértéke határozza meg a nyereséget. Ebből követke­zik, hogy a kooperációs együttműködést csak szük­ségmegoldásnak tekintjük, amennyire lehet szűkíteni igyekszünk azt. A BHG-val megszakadt kapcsolatot sem pótoltuk, s a második félév­ben az eddig partnernak ki­adott OHS-láncok gyártását is házon belül oldjuk meg. — A szükséges létszámfe­dezetet tervszerűen sikerült növelni. Mondani sem kell, a jövedelmek pozitív, alakulása a legnagyobb vonzerő a szö­vetkezetnél. Legutóbb már­ciusban történt bérfejlesztés, mintegy 6 százalékkal nőtt dolgozóink keresete, így a jelenlegi bérszint gyakorlati­lag a városi élvonalban ta­lálható — fejezte be az el­múlt félév összefoglalását Bende Piroska főkönyvelő. Miklay Jenő Egyik legutóbbi számunkban 1 tudósítottunk a tanács végre­hajtó bizottsága üléséről, ahol a DÉMÁSZ tevékenységéről szóló tájékoztató azért is nagy figyelmet keltett, mert sokan vétették fel a fák és a vezeté­kek kapcsolatát, azaz. kinek kell a vezetékek nyomvonalá­ba eső fákat kivágni, gallyaz­ni? Négy és hat méter A kérdésre egyértelmű vá­lasz adható. A Magyar Köz­löny 1984. augusztus 22-i, 34. számában jelent meg a 11/1984. VIII. 22.) IpM. rendelet, s ez szabályozza a biztonsági öve­zetben végzendő munkákat. Kezdjük a vezeték építésé­vel, telepítésével. Ennek léte­sítése előtt a kivitelező köteles felhívni az ingatlan tulajdono­sát, hogy az építés során aka­dályt képező fákat, bokrokat, ágaikat, gallyakat, gyökereket 15 nap alatt távolítsa el. Ha ennek a felszólításnak nem tesznek eleget, a vezeték épí­tője az akadályokat eltávolít­hatja. A vezetékek javítása, karbantartása, felújítása és üzemzavar megakadályozása miatt szükségessé váló munkák elvégzésénél ugyanezen szabá­lyok érvényesek. A villamosenergia-törvény szeriint ugyanis a villamosmű közelében levő földterület és légtér, műszakilag indokolt kiterjedésben, biztonsági öve­zetnek tekintendő. Ebben pe­dig tilos a villamosmű bizton­ságát, az élet- és testi épséget vagy vagyonbiztonságot ve­szélyeztetni. Erre a biztonsáigi övezetre korlátozás is áll; nevezetesen — például a vezetékek alatt — tilos olyan bokrot, fát, cserjét ültetni, amely kifejlett álla­potában a négyméteres magas­ságot eléri. A tilalom meg aizt jelenti, hogy a vezeték mentén levő fák, bokrok ágai a szigetelés nélküli szabad légvezeték áramvezetőit általaiban hat méternél jobban nem közelít­hetik meg. Az előbb sorolt előírások megtartása és ennek érde­kében szükségessé vált faki­vágások és gallyazások elvég­zése az ingatlan tulajdonosát terhelik. Bejelentésre áramszünet i Mindezekből azonnal követ­kezik tehát, hogy a fa tulajdo­nosa köteles azt négy méterre visszavágni, a hat méternél közelebbi ágakat eltávolítani. ’ Ezen túl az áramszolgáltató­nak jogában áll a munkára felhívni az ingatlan tulajdono­sának figyelmét. A szabálysértési kódex ren­delkezése szerint, aki az elő­írásokat megszegi, 5000 forin­tig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. A jogszabály tehát egyértel­műen, pontosan fogalmaz. Mi­vel fa vagy közterületen, vagy személyi használatú telken állhat, így két intézkedés le­het, ugyanis előbbi esetben a tanács, utóbbiban a telek tulajdonosa köteles a fát „karbantartani”, az előírt mé­reteket betartani. Mi most a második esetről írunk. Nyilván sokakban felötlik, nem veszélytelen dolog áram alatti vezetékek közelében gallyazni, fát vágni. Nos. mint azt Lestyán Béla DÉMÁSZ- kirendeltségvezetőtől megtud­tuk, az áramszolgáltató válla­lat bejelentésre, kérésre az adott területen áramszünetet tart a munka elvégzésének idejére, így nem kell tartani az áramütéstől. Célszerű tehát szomszédok­nak összefogni, s azonos idő­pontot megjelölni, amikor vi­szonylag nagyobb területen le­het a szükséges gallyazásokat elvégezni. A fák lefeíé is nőnek Az utcákon, a házak előtt álló fák — mivel közterületen vannak — nyesése, visszavá­gása elvileg az ingatlan tulaj­donosa, vagyis a helyi tanács dolga. Igen ám, de ezek közül so» kát a háztulajdonos telepített portája elé, s sokszor nemcsak a magassággal van baj. hiszen például a Gyopár utcában vagy á Sallai Imre utcában sem lehet akár gyalogosan is elmenni a fák alatt, annyira lenőttek, hogy akadályozzák a forgalmat. Az említett fákat hasonló bejelentésre szintén a tulajdonosoknak célszerű met­szeni. A tanács által elvégzendő gallyazásokról, metszésekről majd külön írunk egy későb­bi időpontban, ugyanis jelen­leg tárgyalások folynak a pon­tos teendőkről. B. O. Sporthírek Áfészesek sportja nak. Nem akarnak kisebb mennyiségekkel kínlódni. Meg kevesebben is vannak a kiskereskedők és a benzin is drága. A másik kereskedő, aki leginkább vasárnap jön, nagy teherautóval, Kovács László monori kereskedő, aki most vasárnap is csaknem 40 má­zsa árut vett, főleg uborkát, arabicska körtét és zöldbabot. Az egyik uborkatermelőtől 14 láda uborkát vett meg, 8 forintos áron. Nagykőröst jó beszerzési piacnak tartja. — Hol adja el a gyümölcs­ös a zöldségféléket? — Monor már elég nagy ahhoz, hogy ezeket az áru­kat felvegye. A jövő vasár­nap ismét jövök! K. L. mm Mozi A nagyteremben A szénbányász lánya. Szí­nes, zenés, amerikai film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Piros pulóver. Színes, szink­ronizált francia film, fél 6- kor. Közpréda? Z"1 yönyörű ez a szentend- rei táj: a völgyben Pomáz község guggol, s kö­rös-körül mint kiterített, tarka zsebkendők, feksze­nek a gabonatáblák és a szántók. Alattunk a völgy, s közvetlenül lábainknál a legszebb, a haragoszöld szí­nű zsebkendő, a lucerna­föld. Suhognak, ingának a növénykék: északi szél fé­süli soraikat. Erős száruk, széles levelük láttán az em­ber elfelejti: ezt a táblát március elején még jeges hó borotválta. Napfényes délelőtt van, igazi kirándulóidö. Nyar­gal a tekintet, le a'völgy­be, át Pomázig és vissza. Csenevész bozótba, lombju­kat ringató fákba ütközik — s néhány gépkocsiba. Mert ugyan gyalogolni jó, ám az ember gyarló lévén, szívesen veszi igénybe gép­kocsiját is, ha túráról van szó... Alattunk á völgy. Piheg, lustán fekszik a lucernatáb­la — de nicsak, ott lenn, a zsebkendő túlsó peremén, a dűlőúton megáll egy sze­mélygépkocsi. Nem is akár­milyen: tűzpiros, 1500-as Lada. Lenyűgöző színössz­hang: haragoszöld mezőben tűzpiros valami — akár cí­mer is lehetne bármelyik kutyabörre áhítozó honfi­társunk falán. A Lada szusszan még egyet, és megszűnik a mo­torzaj. Innen, messziről is láthatóan, csinos asszonyka pattan ki a kocsiból, s a másik oldalon egy kisfiú. Nyújtózkodik a menyecske, a napba ásít, s aztán komó­tosan odasétál a csomagtar­tóhoz, fölpattifitja a tete­jét,, s kiemel... két zsákot! Nyilván arra ülnek tíz­óraizás közben — gondolom, s. ezt mondom is a társam­nak. — Ugyan — legyint túra­pajtásom. — Ezek lopni jöt­tek. Tudod kié ez a terü­let? A.Z Óbuda Tsz a gaz­da... Szó fennakad, hang meg­szakad. Szörnyű ez, lopni: ebbe az idilli képbe, e tisz­ta gondolatok közé seho­gyan sem fér be, még egy cikázó fecske is mintha megállt volna röptében ... Lenn a völgyben harsog a lucerna: két marokkal té­pi a fiatalasszony. A kisfiú emeli a zsákot, gyorsan da­gad a vastag hurka ... Qzótlanul, szinte ösztön­*■ szerűen elindulunk. Lefelé. Már csak húszmé­ternyire vagyunk a Ladá­tól, amikor észrevesz min­ket az asszonyka —, s aztán tovább tépi a növénykéket. Megtelt az egyik zsák, szótlanul huppan a csomag­tartó mélyére. — Sarló vagy kasza kéne ide — veti föl hangosan tű­nődését a barátom. A nő — csak úgy, hónalj alól — ránk néz, s ránt egyet a vállán. — Lehet — mondja aztán — de az nincs. — Sok nyuluk van ott­hon? — ütöm a vasat. — Sok, nagyban tenyészt­jük. Leadásra. B. L A. A KPVDSZ és a MÉSZÖV közös rendezésű Pest megyei sportversenyén Vácott mint­egy 15 áfész háromszáz dol­gozója vett részt. A Nagy­kőrös és Vidéke Áfészt 38- an képviselték. A körösiek jól szerepeltek és több he­lyezést értek el. Férfi kézilabdában 4 csa­pat 2x10 perces játékidejű körmérkőzésen döntötte el a végső sorrendet. A város ank- beiiek (Szondy György — Tóth Ferenc, Nagy József, Hatvani József, Orbán István, Járvás Péter, Farkas József) 1—1 győzelem, döntetlen és vereség után gólkülönbséggel a második helyen végeztek. Női kézilabdában is hason­ló volt a játékidő, de itt 6 csapat vetélkedett. A körö­siek (Kiss Zoltánná — Vil- csák Márta, Vilcsák Zsuzsan­na, Zsuffa Dóra, Szabóné Veszprémi Éva, Sípos Teréz, tólarticsek Zsuzsanna, Papp Zsuzsanna, Kovács Erzsébet) két győzelem és egy döntet­len után csak a döntőben vesztettek és így ők is máso­dikok lette. Ezzel bejutottak a július 27—28-i szolnoki or­szágos döntőbe. Atlétikában rengeteg indu­ló volt, ide koncentrált in­kább mindenki. Több szám­ban több futam is volt és így a férfi 100 és 200 méteres síkfutásban Farkas József kettős győzelmének, valamint a női 200-on Zsuffa Dóra má­sodik helyezésének értékét ez is növeli. A dabasi megyei KPVDSZ -MESZÖV-ös sakkviadalon közbejött akadályok miatt nem vettek részt a körösiek. Július 20-án a Nagyerdő melletti tőzeges tónál rende­zik az Áfész, a lakás- és ga­rázsszövetkezet, valamint a takarékszövetkezet dolgozói­nak városi halfogó versenyét, amelyre az érdekeltek máris nagy kedvvel készülnek. Asztaliteniszezők Cegléden rendezték a me­gyei serdülő és újonc asztali- tenisz kupaviadal harmadik fordulóját. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE fia­taljai közül a leányok szere­peltek jobban. Serdülő leány egyéniben (11 induló közül) Cziffra a harmadik helyen végzett. Serdülő leány páros­ban (5 pár indult) a Cziffra— Járó kettős szintén harmadik lett. Szentendrén több mint szá­zan vettek részt a II. osz­tályra minősítő, nagyszerű küzdelmet hozó, öt számmal megrendezett viadalon. A férfi párost a kinizsis dr. Do­mokos Győző a veresegyházi Kárpátival együtt megnyerte. Férfi egyéniben a jól szerep­lő dr. Domokos ismét érmet nyert: a harmadik helyen végzett. Még továhbi nyolc ver­senyen vettek részt két nem­beli asztaliteniszezőink a kü­lönböző korcsoportokban meg­rendezett megyei vetéjkedő- kön, de az erős mezőnyök­ben nem sikerült dobogós he­lyezést elérniük, bár többen derekasan helytálltak. S. Z. Elhunyt Faragó Dénes Hosszan tartó, súlyos beteg­ség után életének 50. évében elhunyt Faragó Dénes kőfara» gó és műkőkészítő mester. Fa­ragó Dénes 1973-tól volt a kis» iparos-testület tagja, majd egyik vezetője, a legutóbbi négy évben pedig számos tár­sadalmi megbízatása mellett a KIOSZ elnökének tisztét töl­tötte be. Valamennyi feladatát szívós akarattal, következetek sen látta el. A KIOSZ, HNF, MHSZ, polgári védelem terü­letén, a helyi társadalmi mun­kában szerzett érdemeit — többek között a Pest Megyei Tanács által adományozott Községfejlesztésért kitüntetés arany fokozatával, és Nagykő­rös Pro Űrbe emlékérmével ismerték el. Halálával egy ak­tív, lelkiismeretes, lakóhelyé­nek boldogulásáért állandóan tevékenykedő , emberrel lett szegényebb a város. Faragó Dénes végső búcsúz­tatása július 19-én pénteken 15 óra 30 perckor lesz a refor­mátus temetőben. Vitaminnal dúsított üdítő Tudományos kutatók segít­ségét vette igénybe a Soproni Állami Gazdaság új üdítő ita­lának előállításához. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet eljárásával, a tej úgynevezett ultraszűrésével létrejött tej­szérumot használják föl alap­anyagul. Az igy keletkezett, vi­taminban és ásványi anyagok­ban dús oldatot nemes bak­térium színtenyészettel tovább fermentálják. Ennek hatására kedvező aroma- és ízhatások mellett B-vitaminokkai dúsul a termék. Az üdítő ital ízesítésére a mangó déligyümölcsöt' használ­ják fel, ám szamócaízzel és az év végén ananásszal is for­galomba hoznak a Fauna Fitt elnevezésű üdítő italból. Az idén másfél millió liter Fauna Fittet készítenek, jövő­re a terv: 4 mil)ió liter. Az ital árusítását a főváros­ban és környékén, valamint Eszaknyugat-Magyarországon megkezdték. ISSN 0133-*»» (SXiiayltarösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents