Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
6 J Wftäug> 1985. JŰLIUS 17., SZERDA ■ Jogi tanácsok ük Etem leakss céléra szolgáié helyisének hévéi szabályozták # A telkes esnyáf munkahelyén nem érheti Eiátrény A gyártók felelősség® FeiroSshanf cs műszer Az utóbbi időben mind gyakrabban olvashatunk a lapokban arról, hogy kivonják a forgalomból a rossz minőségű kozmetikumot (szépítés helyett vajon milyen hatást eredményez1.’), a gyermekek biztonságát veszélyeztető játékszert vagy más egyebet. Az olvasó ilyenkor tépeíődhet a dolgon; még jó, hogy nagyobb baj nem történt! De vajon az illetékesek miért utó♦ Ami tiltott névviselési előírások A személyhez fűződő jogok közé tartozik a névviselés. A névviselési jog sérelmét jelenti, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul a máséhoz hasonló nevet ■ használ, de a név mellőzése is lehet a személyiségi jog sérelme. Közérdeklődésre ebből a tárgykörből a házasságot kötő ■nő és a gyermek névviselési joga tarthat igényt. A nő házasságkötéskor saját hivatalos neve és férje nevének különböző variációiból választhat. Megtarthatja saját .nevét (Kis Vera); felveheti férje teljes nevét a házasságra utaló -né toldattal, amelyhez hozzáfűzheti a saját teljes nevét (Koltai Istvánná Kis Vera) ; férje családi nevéhez hozzáfűzheti a saját keresztnevét (Koltai Vera). Ezekre a variációkra a Családjogi Törvény több mint tíz éve lehetőséget ad. A házasság felbontása után a nő azt a nevet viselheti, amelyet házassága fennállása alatt is viselt. Ha férje nevét viselte, ezt megtarthatja továbbra is, ha a bíróság ettől el nem tiltja. Ez a férj kérelmére szokott bekövetkezni a házassági bontóperben, ha a feleség olyan életmódot folytat, hogy szégyent hoz a férj nevére. A volt feleség le is mondhat a házasságban viselt nevéről. Gyakran kérdezik meg, hogy válás után — ha addig nem tették, ezután viselhetik-e előző férjük nevét? Erre egyértelműen nemmel válaszol a jogszabály. Az új házasságkötéssel is megszűnik a nő joga előző férje nevéhez, azt semmilyen formában nem használhatja. A gyermek nevét általában szüleitől kapja. A házasságban született gyermek az apa családi neve mellé olyan utónevet kap, amelyben a szülők megegyeztek. De viselheti a házasságban született gyermek az anyja családi nevét is, ha anyja nem viseli a férje nevét. A házasságon kívül született gyermek — ha a vér szerinti vagy örökbe fogadó apa nevére nem kerül — születésekor rendszerint anyja családi nevét kapja. A gyámhatóságok gyakorlata az, hogy a gyermek ,hároméves koráig várnak a végleges rendezéssel. Tulajdonképpen türelmi időt kap ilyenkor a természetes apa arra, hogy gyermekét nevére vegye, vagyis elismerje apaságát. Ha ez a gyermek hároméves koráig nem történik meg, ennek az időpontnak a bekövetkezésekor kaphat a gyermek képzelt családi nevet, vagy maradhat anyja családi nevén. Az örökbe fogadott gyermek örökbefogadója nevét viseli a névviselés később említett szabályai szerint. Kivételes esetben — főként ha egészen kicsi gyermeket fogadnak örökbe — lehetőség van az utónév megváltoztatására is. Magyar állampolgár csak a belügyminiszter engedélyével változtathatja meg a nevét. Az új név nem lehet másra sérelmes. Házasságon kívül született gyerek például nem veheti fel annak a férfinak a nevét, akivel szemben az apasági vélelem magdőlt. Nem lehet olyan nevet sem felvenni, amelyen már valaki hasonló tevékenységi körben ismertté vált. A történelmi személyiségek iránti tiszte1 étből nem engedélyezik ismert történelmi nevek felvételét sem. Dr. Kertész Éva A vállalatok és szövetkezetek üzemi személygépkocsihasználatának egyes kérdéseiről a 6/1985. (VII. 1.) KM- számú rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 27. szám). A külkereskedelmi árakhoz igazodó feldolgozóipari árképzésről szóló 16/1984. (XI. 5.) AH-számú rendelet módosításáról a 4/1985. (VII. 1.) AH- számú rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 27. szám). A társadalombiztosításról •zóló törvény végrehajtási t) A helyiséK használata esetén fizetendő bérről. P. P.-né Nagykőrösről idézi a közelmúltban megjelent új rendelkezésnek azt a részét, hogy 1988. január 1. napjától a magántulajdonú helyiségek bére szabadáras kategóriába kerül. Kérdezi, hogy a rendelkezésnek ez a. része magánházban lévő Ia^ kásra is vonatkozik-e, vagy az egyéb helyiségekre? A Minisztertanács 34/1985. (VII. l.) számú ren,delete, amely a Magyar Közlöny 27. számában jelent meg, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bárét, illetve bérletét szabályozza. Ezek alatt kell érteni az üzletet, irodát, a műhelyt, műtermet, vendéglátóipari létesítmények, tanácsi házkezelési szervek által kezelt raktárhelyiségeket, föld alatti tárolótérnek nem minősülő pincehelyiségeket, különböző szociális, kulturális, egészségügyi célokat szolgáló helyiségeket. Vonatkozik az emelt bérekről szóló rendelkezés az előbbiekben említett, illetőleg azokhoz nem tartozó beépítetlen területekre (telkekre), amelyeket bérbeadás útján hasznosítanak. A lakó- és a vegyes rendeltetésű épületek esetében a közös használatra szolgáló helyiségekre és te-' rületekre a lakásbérletről és a lakbérekről szóló 1/1971. (II. 8.) számú kormányrendelet rendelkezései az irányadók. Az új rendelet alkalmazása szempontjából az egyéb kizáró okokat is tartalmazza a rendelkezés. Tehát a lakásokra nem vonatkozik a rendelkezés. P. K.-né ceglédi olvasónknak nem adhatunk kedvező vá- laszt. rrtert bár a rendelet július 1. napjával lépett hatályba, a felemelt helyiségbéreket azonban a bérlők csak fokozatosan kötelesek megfizetni. A régi és a felemelt bér közötti különbözet egy- harmada jövő év április 1- től érvényesíthető, de ez nem jelenti a bérbeadó azon kötelezettségét, hogy ez év október 31. napjáig kell írásban közölni az új bért a bérlővel. Itt válaszolunk E. B.-né olvasónknak is Gödöllőre, hogy jogcím nélküli használat esetén a használat ellenértékeként — az egyébként fizetendő bérnek megfelelő ösz- szegű használati díjat kell fizetni. Olvasónkat tehát kár nem érheti. © Terhesség miatt más munkakörbe helyezett nőt előző munkakörében elért átlagkeresete illeti meg. N. Z.-né építőipari vállalatnál dolgozik a fővárosban. Orvosi javaslatra könnyebb munkára osztották be. Üjabb munkahelyén az irodában kevesebb a bér, érheti-e őt hátrány? — kérdezi olvasónk. A terhes nőt, mert állapota miatt ideiglenesen más munkakörbe, illetve helyre helyezték át, emiatt őt hátrány mm érheti. Átlagkeresete munkaszünetelés esetén is megilleti. Ugyancsak az előző átlag- keresetre jogosult olvasónk akkor is, ha netán áthelyezése rövidebb idejű munkakörbe, vagy ha éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe történt az áthelyezése. Amennyiben olrendeletének módosítását a Magyar Közlöny 28. száma tartalmazza, amely a munka- viszonyban nem álló előadó- művészek társadalombiztosítási járulékát szabályozza osztályba sorolás szerint a figyelembe vehető jövedelem szempontjából. A kategóriákat, besorolási osztályokat és a járulék összegszerű meghatározását a 36/1985. (VII. 11.) MT-számú rendelet tartalmazza. vasónk a most írtak alapján mégsem kapná meg előző munkabérátlagát, a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat panasszal. S. E. ráckevei olvasónk szoptatós anya. Sem gyedet, sem gyest nem vett igénybe. Munkahelyén közölték vele, hogy szoptatás idejére az egészségi állapotának megfelelő, de a törvényéinél hosz- szabb munkaidejű munkakörbe helyezik át. Ennek az áthelyezésnek oka a munkáltató szerint, a gyermekes anya egészségének a védelme, olvasónk szerint viszont nem az, mert a törvényesen járó szoptatási idő alatt el tudja intézni dolgát. Szerinte a vállalat eljárása vele szemben rosszhiszemű. Tehet-e valamit? — kérdezi. Igen, tehet, vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. A kijelölt munkahelyet a jogerős döntésig el sem kell foglalnia és a helyi szakszervezeti bizottságtól is kérhet segítséget. A munka- szerződést, amellett, hogy a szoptatós anyát a törvény is védi, csak közös megegyezéssel lehet módosítani. Ha tehát ehhez .olvasónk nem járul hozzá, azt végre sem szabad hajtani. Egyébként nem tudjuk, ismeri-e olvasónk azt a rendelkezést, amely a szoptatós anyák kedvezményeire vo£ Tavaly 157 036 bűncse- ^ lekmény vált ismertté. A ^ vagyon elleni bűncselekmé- í nyék éves száma az öt évii vei ezelőtti 60—70 ezerről 1984-ben 95 ezer fölé emel- ^ kedett, s részarányuk az 4, összes bűnözésen belül meg- ^ haladja a hatvan százalé- ^ kot. Ezek az adatok arra utalnak, hogy társadalmi £ méretekben változatlanul ^ nem kellően hatékonyak a £ vagyon elleni bűnözés visz- j szaszorítására tett erőfeszí- / tések. Szigorítani a belső ellenőrzést A kedvezőtlen helyzet okai rendkívül összetettek, számos társadalmi jelenséggel kapcsolatosak. A vagyon elleni bűnözésen belül fokozódott a társadalmi tulajdon veszélyeztetettsége. A társadalmi tulajdont károsítok tudatosan keresik a gazdasági élet változásaiból adódó esetleges szabályozatlanság, rendezetlenség kihasználásának lehetőségeit Helyenként a gazdálkodó és a kereskedelmi egységekben huzamosabb időn keresztül károsítják a társadalmi tulajdont, lopással, sikkasztással, csalással gondatlan vagy hanyag kezeléssel. Tavaly a társadalmi tulajdont 8375 esetben betöréses lopással károsították. A bűnügyek megelőzéséért, a rendőri szervek évente mintegy harmincezer esetben keresték meg a vagyon kezeléséért felelős szerveket, a tulajdonosokat, s tettek javaslatot a javak biztonságosabb védelmére, az ehhez szükséges intézkedésekre. Számos területen szűkültek a bűnelkövetés lehetőségei: sokhelyütt javult a pénzügyi és számviteli rendszer, biztonságosabbá vált a társadalmi tulajdon kezelése, őrzése. ' Felhívták azonban egyes gazdálkodó szervek figyelmét arra, hogy elsősorban a belső ellenőrzés szigorításával, tervszerűbbé, rendszeresebbé tételével tárják fel azokat a hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik a bűncselekmények elkövetését. Lényegesen nehezebb feladat a személyek javait károsító bűncselekmények megelőzése. Az ilyen bűnesetek csaknem 90 százalékában közrejátszott natkozik. A Munka Törvény- könyve szerint ugyanis a dolgozó nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer háromnegyed óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egyszer háromnegyed óra munkaidő-kedvezmény jár. Ha/ a szoptatás ezen idő alatt n.em bonyolítható le, akkor sem teheti meg a munkáltató, hogy önkényesen áthelyezze olvasónkat, ráadásul a törvényesnél hosszabb munkaidejű munkakörbe. 9 Rövid kérdések — rövid válaszok. V. S. kérdésére a gyedről. A gyed-et kérni kell a jogosultnak, nem a munkáltató kötelessége erre a lehetőségre a figyelmet felhívni. Visz- szamenőleg a gyed nem fizethető ki. B. L. kérdésére a táppénzkiszámításról. Olvasónk által felsorolt és pontosnak állított jövedelmei alapján sem vállalkozhatunk arra, hogy kiszámítsuk, mennyi az egy napra eső táppénze. Akik ebben az évben váltak vagy válnak keresőképtelen betegállományba, ott a táppénz összegének a megállapításánál a keresetekből ténylegesen levont nyugdíjjárulékot, illetőleg általános jövedelemadót figyelmen kívül kell hagyni. a károsultak vagy környezetük felelőssége: gyakran hiányzik a kellő óvatosság, s tapasztalható a hanyagság, figyelmetlenség. A tolvajnak sokszor szabad az útja a nyitva hagyott lakásajtón keresztül, s az alkalmi kocsikázásra vágyóknak sem kell olykor sokat fáradozniuk, ha nyitva találják a gépkocsi ajtaját. Tavaly a személyi tulajdont több mint 14 ezer esetben károsították meg betöréses lopással. Nem egy esetben a károsultak úgy is hozzájárulnak a bűn- cselekmény elkövetéséhez, hogy idős, védekezésre képtelen állapotukkal vagy értéktárgyaik hivalkodó mutogatásával felhívják magukra a figyelmet. üsndszerben, eEérhető áron A rendőri intézkedések — bár sok területen eredményesek voltak — a helyzetet eddig nem tudták alápvetően befolyásolni. Nehezíti a vagyon elleni bűncselekmények megelőzését az is, hogy a különböző vagyonvédelmi eszközök gyártása ma rendkívül szétaprózott. Ugyanazzal a cikkel — például betörésjelző-érzékelő központokkal — számos gyártó foglalkozik. Az lenne célszerű, ha a gyártás összefogottan, lehetőleg korszerű gyártástechnológiával, gazdaságosan történne, s a készülékek rendszert alkotva, elérhető áron kerülnének forgalomba. A jól szervezett, kialakított vagyonvédelem nem képzelhető el a rendőrséggel egyeztetett, jóváhagyott, úgynevezett rendszerterv nélkül. Ugyanilyen fontos, hogy a telepítést végző személyek rendelkezzenek megfelelő erkölcsi igazolással. Csak megbízható szakemberrel szabad ilyen munkát végeztetni. Szükség volna arra is, hogy az üzemeltető minden esetben kössön szerviz- és hibaelhárítási szerződést, a biztonságtechnikai rendszer kivitelezőjével, mert a telepített készülékek szervizelése legtöbbször esetleges, a bejelentett hiba elhárítását gyakran napokra, hetekre elhalasztják. Pedig a vagyonvédelmi berendezések meghibásodása, a rendszer működésképtelensége I lag intézkedtek? És mennyibe effajta késlekedés? Az ügy. melyről most szó lesz, hasonló tanulságokat szolgáltat. Forgalomba került egy műszer, s mint utólag megállapították; a kérdéses cikk különbözik a jóváhagyott mintadarabtól. Az eltérések biztonsági szempontból lényegesek. A Tiszai Vegyi Kombinát tette meg a bejelentést, s ennek alapján megindult a KERMI- vizsgálat, majd a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálata. í Többször átalakították A kérdéses műszer egy elektromos feszültségmérő, melyet a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet gesztorsága alatt indult Elektro-Piast Gt-ben 1983 januárjában kezdtek gyártani. Az említett alkatrészekből több mintadarab készült, ezek minőségét a Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet vizsgálta. Menet közben — az intézet szakembereinek tanácsára többször átalakították — és közben a gyártás, majd az értékesítés is megkezdődött. A Magyar Elektronikai Eilenőrjóvátehetetlen károkat okozhat. Ui szemlélet, magatartás Számos eset tanulsága az is, hogy a portási, őrzési feladatokat csak megfelelő szellemi és fizikai képességű dolgozókra szabadna bízni — nem pedig esetleg beteg, idős emberekre. Az illetékesek felhívták a figyelmet arra is, hogy a pénztárak, értéktároló helyek kialakításához az Állami Biztosító ajánlásokat dolgozott ki. A vagyonvédelmi eszközök elterjedtségével sem lehetünk elégedettek. De elsősorban a tulajdonosi szemléletnek és magatartásnak kell változnia ahhoz, hogy a védekezés hatékonyabb, s a bűnözők számára az elkövetés nehezebb, kockázatosabb legyen. A szemléletformáláshoz, a vagyon elleni bűncselekmények megelőzéséhez nyújtanak segítséget Budapesten a BRFK vagyonvédelmi tanácsadó szolgálatánál, vidéken pedig a megyei rendőr-főkapitányságokon. kerül a népgazdaságnak az ző Intézet szakvéleménye azonban ekkor még nem volt meg. Rossz módszerekkel A gyártó cég jó ügyet akart szolgálni, de alapvetően elhibázott, rossz módszerekkel. A kérdéses műszerre szükség volt és van. nagy a kereslet iránta, mert egyébként nyugati országból beszerezhető importcikket lehetne vele pótolni. Persze nem minden árcn, hanem kizárólag akkor, ha megfelel a követelményeknek. Most nem így történt. A gyártók nem várták meg a szakvéleményt, melynek az átfutási ideje — tegyük hozzá azt is — meglehetősen hosz- szú. Szakemberek vitatják — sok más ügyből eredően is — hogyan lehetne rövidebb. S most térjünk vissza arra, hogy miért került sor a Tiszai Vegyi Kombinát feljelentésére? Azért, mert az Elektro-Piast Gt-ben készült feszültségmérők közül több darab használat közben felrobbant. Ám tegyük hozzá rögtön a pontos szakértői megállapítást: Túlterhelés következtében, gyártási hiba miatt robbantak fel a műszerek. Baleset szerencsére nem történt, de az ügy nem zárult le. A termékek jó vagy rossz minősége, illetve annak ellenőrzési folyamata alapvetően nem rendőrségi vagy bírósági téma. csupán a legszélsőségesebb esetben válik azzá. De mindenképpen figyelmet érdemel. hogy az utóbbi időben szaporodnak az ilyen és ehhez hasonló jelenségek. Alapvető a biztonság Bár kétségtelen, hogy a gazdasági szervezeteket hajtja a nyereségérdekeltség, a konkurencia, a piaci igények mielőbbi kielégítése, az élesedő verseny — de ez semmiképpen nem jelentheti a biztonsági szabályok megszegését. A szóban forgó műszerből 1983. január elsejétől tavaly szeptember 6-ig 4500 darab került forgalomba; együttes értékük meghaladja a 2,5 millió forintot. Nem kis összeg, de ami ennél is fontosabb: a biztonsági követelményeket mindenképpen be kell tarlaA Budapesti Közlekedési Vállalat Kilián üzemegysége és gépjármű-üzemegysége felvesz vonaitakarítókat és öltözőőröket Kereseti lehetőség: 15—19 Ft-os órabér. BKV Felvilágosítás és jelentkezés a BKV felvételi irodáján, cím: Budapest VII., Kertész u. 10. 1073, telefon: 422-130/1489 és 221-440/1489. TiZ MAP RENE2TEC.EÍEfl Dr. M. J. ea vagyon elleni bűncselekmény A károsult is hozzájárul í
