Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
Aki keres, még mindig talál Múltunk maradék kincseiről Múzeumi szakemberek között hallottam a történetet. Nyugatra szakadt hazánkfia, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt, rokka vásárlásával bízta meg itthoni barátját. A gyerekkori cimbora teljesítette a kérést, ami nem volt nehéz, mert akkoriban egy százasért is lehetett venni, vagy ha valakinek szerencséje volt, ingyen is vihette a paraszti múltunknak ezt a darabját. Amikor hazánkfia megérkezett, nagyvonalúan ötezer forintot tett barátja kabátjának felső zsebébe a rokkákért, aztán engedélyt szerzett azok kivitelére. A rokkák elrepültek, az itthoniak csodálkoztak a nyugati furcsaságon. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója ismeri a történetet és állítja, hogy sajnos, még ma sem fejeződött be értékeink elherdálása. Mindenki, aki figyelő szemmel járt, láthatta, hogy egy-egy házépítés vagy átalakítás alkalmával mi minden került elő a padlásokról. Voltak ott cserépedények: lakodalmas fazekak, bokályok, korsók, tálak, köcsögök. Találtak bútorokat: ládát, szekrényt, szuszékot, fából faragott hintalovat, kutyaszánkót. Mintha a falvak lakossága a szegénységgel együtt szabadulni akart volna a régi életforma emlékeitől is, mindent eladott vagy összetört. Expedíciók Nem kellett ezeket a pusztulásra ítélt tárgyakat megvásárolni, ingyen és nevetve adták oda annak, aki akart belőlük válamit. És ezzel a paraszti meneküléssel egybeesett a városiak kíváncsi érdeklődése. Ahogy a falusi ember menekült a régi tárgyaktól, o városi ember felfedezte a nép művészetét, s megnyitotta otthonát a hímzések, szőttesek, korsók, tálak, tányérok előtt, állította lakása főhelyére az egykori menyasszonyi ládát, a virággal díszített mángorlót, hatalmas fakanalat vagy éppen a fűzfa teknőt. Mára elcsendesedett az egykori roham, de aki keres, még mindig talál. — Valóságos expedíciók járják a falvakat — panaszkodik a múzeumigazgató —, s ami mozdítható, azt magukkal viszik. Csellel, ravaszkodással, rábeszéléssel, sokszor fenyegetéssel bírják rá a magukra maradt öregeket, hogy megváljanak a tükrös szentképtől, az első világháborús katonaképtől, a petróleum- lámpától, a búcsúfiaként kapott díszes bögrétől, a színes faliórától. Nepperek A falusi ember, aki nem ismeri a kezében, lévő értéket, eladja a régi korok emlékét őrző tárgyait, melyek a falvakat járó nepperek segítségével budapesti régiségkereskedőkhöz kerülnek, ahonnan legnagyobb részük külföldre vándorol. Asztalos István egy pillanatig sem tagadja, hogy panaszkodik, ám panaszának okai vannak. I — Ketten dolgozunk a múzeumban. Az egész Galga mente értékeire figyelnünk kell, de ezt a munkát csak önkéntes segítők sokaságával f!?ragos szomszédok A becsület mindenekelőtt A szabálysértéseket vagy másfél tucat kategóriába sorolja á jogszabály. Szerepel közöttük csehdháborítástól kezdve a tankötelezettség megszegésén és a vásárlók megkárosításán át becsület- és magánlaksértés, a köztisztaság rendje meg a tulajdon elleni tevékenység. Rosszul rögzült szokásoktól és vérmérséklettől függően az egviik településen ebből, a másikban abból adódik több ügy. — Hej, de cifra esetek adódnak, sóhajt fel az n.-iek vezetője. Beballag, mit ballag, dúl- tan és elszántan jön a tanács- házára két szomszéd. Az egyik azt állítja, haragosa ürüléket hajított be hozzá a fürdőszoba ablakán át. Bárki megnézheti, ott van most is a falon. A másik persze tagad! Nem azt dobtam be, hajtogatja makacsul. Az igazság szent dolog, kimegy az ügyintéző szemrevételezni azt a barna valamit. Szerinte, mondja mikor visz- szajön, nem egyéb az, mint rothadt körte. Erre aztán kifakadtam én is: vigyétek vegy- elemeztetni, mert az úristen sem tud így igazságot tenni. És egy ilyen ügy napokig, néha hetekig elhúzódik, pedig lenne fontosabb dolgunk is, éppen elég. A magyar büszke, rátarti nép, ad a becsületére, s nem tűri, ha lábbal tiporják azt. Ezért nem véletlen, hogy a szabálysértési ügyek listáján sok helyen az előkelő második helyet foglalják el a becsület- sértések. Még ki sem mondja az inkriminált szavakat, s máris elpirul az egyik mozgalmas életű Pest környéki település igazgatási csoportvezetője. — Hát a szülőkre és a rokonokra roppant kényesek az emberek. Bejön a sértett és elpanaszolja, milyen szavakkal szidták a felmenőit. Szembesítéskor bizony . nemegyszer előfordul, hogy a sértegető nemhogy beismeri, de a nyomaték kedvéért még meg is ismételné — ha hagynánk — azokat a bizonyos mondatokat. Megéri neki az a pár száz forint... » A becsületnél a magyar embernek csak egy dolog szen- tebb: a magántulajdon. Leginkább azonban sajnálatos módon csak a sajátja. — Jön a két koma, meri *zok voltak évtizedeken át. Most azonban még csak egymásra se néznek, mereven ülnek a széken, mintha sohasem látták volna egymást. A ba- rátkozásnak egy fa vetett véget. Az egyiknek telkén sudár, s főként bő termésű gyümölcsfa állt. Gyökere, hogy hogy nem, a föld alatt úgy el- ágas-bogasodott, nyújtózott, hogy kibújva szomszédja — s egyben komája — telkén, ott is dús lombú fává nőtt. Kié legyen a fa, de főként a termés? Nem tudtak megosztozni. a megbeszélések eldurvultak, s végül haragosok lettek. Mit tagadjam, ismeri be a fiatal tanácselnök, elkapott az indulat. Hát ennyit ér, ripa- kodtam rájuk, a maguk falu- szerte becsült évtizedes barátsága? Mondtam én még percekig a magamét, egyszercsak felálltak és szótlanul kivonultak. Hogy a fával és gyümölcsével mi van, nem tudom. Egy biztos, magam is láttam, vasárnap délután újból együtt isszák a fröccsüket. A tanácsházán azóta se jártak, s bár megsüvegelnek, szólni egy szót sem szólnak. No és ami a másé, ne adj isten, a közé...? A helység maradjon ez alkalommal is anonim, ahol a szabálysértési előadó becsukja az ajtót, suttogóra fogva a hangját, némi öngúnnyal magyarázza: becsületes nép a miénk, nem itthon lop, hanem máshol... Főként a környező nagyobb városokban vagy Budapesten. Ez utóbbi helyen a budai Skálát kedvelik. Sok jegyzőkönyv érkezik onnan. Én meg csak elhűlve nézem a neveket, mert nehogy azt higgye, a neheiebb sorsúnk vannak többségben. Drága italt, kávét, jófajta cigarettát, egy-egy ruhadarabot, néha a falu legmódosabb polgárai csennek el. Mintha nem is felnőttek, hanem gyerekek volnának. Nálunk a lopások állnak veretlenül az első helyen a szabálysértési listán, bár gyanítom, máshol is hasonló lehet a sorrend. A Pest megyei tanácsokhoz tavaly 12 606 feljelentés érkezett. Ez ügyekben 13 622 személy ellen indítottak eljárást, közülük 12 669 ember ügye nyert befejezést. A különböző kategóriák közül első helyen a tulajdon elleni szabálysértés áll. H. J. végezhetjük eredményesen. A zsámboki Lapu Istvánná, a vérségi Marton Pálné, az ik- ladi Ecker Dániel és sokan mások mutatnak példát, hogyan lehet á faluban bujdosó értékeket közkinccsé tenni. — Sok településen az egész falu s jgítette a tájház anyagának összegyűjtését. Most is azt kérjük, hogy ha valaki a családi hagyatékban régi gazdasági eszközre, használati tárgyra, bútorra, szőttesre, ruhára, fényképre, könyvre, családi iratokra akad, mielőtt eladná vagy megsemmisítené, mutassa azt meg a múzeumban, ahol eldöntik annak értékét, és értéke szerint fizetnek is érte. Eddig is szép számmal akadtak, akik önkéntes adományokkal segítették a múzeum gyűjtőmunkáját, s a múzeum dolgozói bíznak abban, hogy ez az önkéntes segítség a jövőben is megmutatkozik. Sajnos, még a legnagyobb érték is, ha magán- tulajdonba kerül, nem jut el a nyilvánossághoz, pedig a múlt emlékeinek összegyűjtése és bemutatása a ma és a holnap emberének gondolkodását formálja. Többen — Mindenkinek fel kellene ismernie az igazságot — mondja az igazgató —, amely szerint régvolt idők' nehéz rétegein áll a jelenvalóság, amelyből fölserken az eljövendő nemzedékek világa. Nem közhely ez a mondás, hiszen vidékünknek nincs olyan települése, ahol ne hagytak volna valami emlékeztető jelet az elmúlt korok. Ezernyi emlék került elő a föld méhéből. Nincsen annyi régésze, muzeológusa ennek az országnak, hogy minden előkerült értéknek utánanézzen. Lehetetlenség volna felsorolni mindazokat, akik eddig is segítettek. Most újabb segítséget kér és vár a Petőfi Múzeum, s várnak a falumúzeumok. A segítség nem, maradhat el, mert egyre többen ismerik fel és vallják népi-nemzeti művelődésünk maradék kincsei nem eladók. Fercsik Mihály Átereszek Három faluban Vácszentlászlón, Valkón és Zsámbokon az elmúlt tél és tavasz csapadékos Időjárása sok gondot okozott a vízelvezető hálózat eltömítődésé- vel, a belehordott hordalék felgyülemlésével a lakosságnak. Nem bírták a befolyó vizeket átvezetni az átereszek. Most a Táoió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat látott a rendszer tisztításához, karbantartásához. A vadon szava. Jack London regényéből készült színes, szinkronizált angol kalandfilm. Csak 4 órakor. Sandokan. Színes olasz kalandfilm, 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1985. JULIUS 17.. SZERDA Népi ellenőrök vizsgálták A gépnek is jár a karbantartás Ki hinné? Mégis igaz. A népi ellenőrök egy látszólag a vállalatok szorosan vett belső ügyének tekinthető tárgykörben vizsgálódtak. A fenntartási tevékenységet tekintették át, annak eredményeit a gépek, berendezések megóvásában és korszerűsítésében. Közelebbről: a fenntartási munka szavatolja-e a gépek, berendezések, járművek folyamatos üzemképességét, állagának megóvását, technikai szintjének megtartását. A műszaki-gazdasági követelményekkel, a gazdálkodás új feltételeivel összhangban alakult-e a tevékenységhez nélkülözhetetlen eszközökkel való ellátottság, a szerkezeti rend, a szakemberek felkészültsége. Sokféle típus Egyszerűen szólva: tervszerű megelőző karbantartás. Ha ez megvan, akkor a fenti kérdésekre igenlő válasz adható. A tmk fogalma évtizedes múltú. Alapigazságot sűrít magába, a gyakorlatban azonban korántsem zavartalan az alkalmazása. Egy gyáróriásban lehet a séma a következő: a tervszerű megelőző karbantartással megbízott részleg minden gépről kartotékot vezet, s a korának, igénybevételének megfelelő időközönként kivonja’ a gépet’ a termelésből, alaposan átvizsgálja, a cserére szoruló alkatrészeket újakkal váltja fel, a javíthatókat megjavítja, majd ismét visszaadja a műhelynek. Ekkor is lehetnek összeütközések, nézeteltérések a karbantartók és a termelők között. Előfordulhat, hogy abból a bizonyos gépből csak egy szolgál, a tervteljesítéshez nélkülözhetetlen. Nem adják oda javításra, addig használják, amíg bírja. A legtöbp vállalat, méretei és más jellegzetességei miatt, nincs abban a helyzetben, hogy saját generáljavító szervezetet tartson fenn. Kénytelen mások szolgálatait igénybe venni. Többekét is, hiszen sokféle gyártmányú, típusú gépet, járművet üzemeltet, nincs egyetlen olyan cég, amely valamennyi karbantartásához, javításához értene. A gödöllői népi ellenőrök által vizsgált vállalat ilyen. Mivel a hatodik ötéves tervben a műszaki fejlesztés alapjául szolgáló beruházási összegek mérséklődtek, a korábbinál nagyobb jelentőségre tett szert az üzemfenntartás. Ügy gondolták, a lehető legnagyobb mértékben támaszkodnak a szakjavító és szervizhálózatra. A nagyjavításokat kizárólag ott végeztetik. Saját javítóhálózatukat a kis és közepes javításokra teszik még inkább alkalmassá. Csökkenő keret A valóságban úgy fest, a vállalat karbantartási rendszere nem úgy működik, ahogy szeretnék, ahogy tervezték. Többnyire csak az üzemállapot helyreállítására képesek, korszerűsítő felújításokra nem. Beruházásszegény időben az utóbbinak nagy a jelentősége, hiszen nem mindegy, hogy egy gép, berendezés az eredetinél többet tud, akár teljesítményben, akár minőségben. Behatóbb vizsgálattal azt is megállapították a népi ellenőrök, hogy az érdekellentétek miatt meghiúsul a fenntartás tervszerűsége. Tudniillik az üzemeltető addig használja a gépet, amíg az le nem robban, hiába akarná a tmk a kellő időben kivonni a forgalomból, alaposan karbantartani, megjavítani. A másik gond, hogy a meghatározó gépek jelentős mértékben elöregedtek, üzembiztonságuk, használhatóságuk folyamatosan romlik. Tudva, hogy az idén például egyáltalán nem terveznek vásárlást, anyagiak hiányában, még súlyosabbá válik az előbbi probléma. Mivel így van, a javításra, fenntartásra, felújításra a szokásosnál is nagyobb ösz- saegeket kellene szánni. A vállalat éppen az ellenkezőjére törekszik: a tavalyihoz képest negyven százalékkal kívánják csökkenteni az állóeszközökre szánt javítási költségeket. , Ezek után megnézték a házon belüli javítások körülményeit egy kicsit tüzetesebben. Megállapították, a javításoknak csupán egy részét képesek alaposan előkészíteni. Mivel a vállalat a fővárosban és szerte a megyében dolgozik, a kisebb javításokat az adott munkahelyen végzik el. Érdekes a dolgozók véleménye. Kérdőívekre válaszoltak. Ügy vélik, a tervszerűség és a megelőzés nem jellemző a fenntartási tevékenységre. A válaszolók csaknem hetven százaléka szerint csak hibaelhárítás folyik náluk. Hiányosnak tartják a műszaki dokumentációt, az alkatrészellátást pedig krónikusan rossznak. Sokszor egyetlen megoldás marad: üzemen kívüli gépből szerelik ki a hiányzó alkatrészt. Vannak gépek, amelyeket a fogyóeszközök csoportjába sorolnak. Ezeknek a karbantartása az. eddig elmondottaknál is rosszabb. Országos tanulság A vizsgált vállalat az építőiparban dolgozik. Neve nem érdekes, hiszen a népi elléh- őrzési bizottság ülésén megjelent szakemberek szerint az itt tapasztaltak kisebb-na- gyobb eltérésekkel másokra. is érvényesek. Mivel országos vizsgálat részéről van szó, a tapasztalatok, tanulságok ösz- szegezése nyomán lehetővé válhat olyan intézkedések megtétele,’ amelyek nyomán javulhat ennek a nem mellékes tevékenységnek a hatásossága. K. P. Pályaépítés miatt Újra késnek a vonatok Közepes a korsótermés Közepes a hozam az idén zöldborsóból, amelynek termését hűtőházba és konzervgyárba szállítják a Gödöllői Tangazdaságból. Képünkön: a nagy teljesítményű borsófejtőgépekre hordják a termést. Hancsovszkt János felvétele Hétfőtől ismét kényelmetle- nebbül vonatozunk Budapest és Hatvan között a MÁV Budapesti Igazgatósága tájékoztatása szerint előreláthatóan szeptember közepéig. A Rákos és Pécel állomások közötti pályaépítési munkák miatt több személyszállító vonat tegnaptól nem közlekedik hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön. Melyek ezek a vonatok? A Keleti pályaudvarról nem indul a 3116-os vonatszámú vonat 15 óra 5 perckor Gödöllőre. a 3136-os számú 16 óra 5 perckor ugyancsak Gödöllőre, a 3026-os számú 17 óra 30 perckor Hatvanba, a 3166-os számú 17 óra 35 perckor Gödöllőre. Hogy mégse maradjanak vonat nélkül az ingázók ebben a későbbi időpontban, a Keletiből pénteken, szombaton és vasárnap 17 óra 35 perckor induló, Hatvaniig közlekedő 23026-os számú szeméiyvonat hétfőtől csütörtökig is jár és minden állomáson és megállóhelyen megáll. Akik ezt a vonatpótló vonatot érik el, Túrára például 18 óra 35 helyett 19 óra 3 perckor érnek. De ez csak a menetrend szerinti adat. ugyanis a tájékoztatásból az is kiderül, hogy a pályaépítési munkák miatt a vonatoknál 10—15 perc késéssel kell számolni. A vonatkésések okozta kellemetlenségekért megértő, szives türelmünket kérik. Természetesen nemcsak visz- szafelé. hanem odafelé is vannak változások. Nem közlekedik az a 3123-as számú vonat sem. amelyik Gödöllőről 17 óra 10 perckor szokott indulni és 18 óra 3 perckor • van Pesten. Ugyancsak kiállt' a forgalomból a 3043-as számú személy- vonat. amely 15 óra 50 perckor indult Túráról és a Keletibe 17 óra 3 perckor érkezett. Hiányukat pótlandó a Keletibe 16 óra 43 perckor Sátoraljaújhelyről érkező 5213-as számú személyvonat, valamint a Miskolcról 17 óra 33 perckor érkező 5013-as számú személyvonat hétfőtől csütörtökig minden állomáson és megállóhelyen megáll. Reméljük, hogy a forgalom- korlátozás után a korábbitól jobb körülmények között tehetjük meg mindennapi útjainkat otthonunk és munkahelyünk között. Kamilla, zsálya, angelika A kamillaszüret után már újabb gyógynövények szedését is megkezdték a Kerepestar- csai Szilasmenti Tsz-ben. Orvosi zsályát huszonkét hektáron termelnek. Tizenhét hektár termését a lepárlóra viszik és olaj lesz belőle, öt hektáron pedig a növény magját is begyűjtik. Ugyancsak javában tart az angelikamag szedése, amelyben a gödöllői egyetemisták egy csoportja jeleskedik’ a téesz drogüzemének munkatársaival karöltve. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) V I
