Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 166. SZÄM 1985. JÚLIUS 17., SZERDA Helyzetkép félidőben Meglesz a várt gabonamennyiség Eddig zavartalanul folyik a betakarítás Dús kalásszal jő a sárguló nyár — írta a költő, s az ország most a búzaföldekről szállingózó híreket figyeli. Vajon milyenek a mostani kalászok: milyenek a terméskilátások, hogyan halad az aratás a ceglédi határban? Erre a kérdésre kerestük a választ a mező- gazdasági nagyüzemekben. Vendég aratók A legnagyobb gabonaterülettel a Lenin Tsz rendelkezik. Józsa István tsz-elnök elégedett a munkák haladásával. A 186 hektár őszi árpa 4,75 tonnás termésátlaggal került raktárba. Hétfői határjárásunkkor az 1200 hektárnyi búza egyharmadánál tartottak. A tizenegy kombájn naponta hatszáz tonna szemet gyűjt a bendőjébe. Eddig zavartalan a betakarítás, és ebben szerepe van a két rozsnyói és a négy Borsod megyei vendég gépnek: szállítóeszközöknek. kombájnoknak. Augusztusban a tsz négy Claas Dominátorral és két bálázóval adja vissza a segítséget. Már tavaly is így oldották meg az aratást, s öt évre szóló szerződést kötöttek. Ha nem gátolja semmi a haladást, a búzával július 20—22. körül végeznek,' S a hónap végéig a rozs is magtárba kerül. A búza kedvezőbb terméssel kecsegtet a vártnál, úgy tűnik, éléri a hektáronkénti 6— 6,2 tonnát. A bálázómasinák a kombájnét sarkában járnak, s az állattenyésztő-telepekre fuvarozzák a takaros szalmapakkokat. Más határrészekben kazlaikat raknak. A fölösleget eladják a háztáji gazdáknak ég a környező gazdaságoknak. A szemet csak kezdetben kellett szárítani. Az átadás gondoktól mentes. A szövetkezetben megkezdték 150 vagon gabonavetőmag osztályozását és fémzárolását. A tarlóhántás hároih Rába-Steiger dolga. A Lenin Tsz aratói munka- versenyben vannak, pontosan számon tartják kinek-kinek az eredményét. Étellel, védőitallal ellátják őket, szállításukról gondoskodnak. Ebben a melegben látástól vakulásig dolgozni nem lehet másképpen. Bőséges árpatermés A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben ezer hektár kalászos érett kasza alá. Ennek negyedrésze volt az őszi árpa, amely 5,4 tonnás hozammal fizetett, túlteljesítve a tervezettet. A búza aratásának felénél jártak tizenötödikén, s ha zavartalan lesz a folytatás is, meglesz a célul tűzött 5,3 tonnás hektáronkénti mennyiség, tudtuk meg Bódizs Antal tsz-el- nöktőL A szalmalehúzást hagyományos módon végzik, kazlakat ralinak, s a fölös szalmát mázsánként negyven, vagy hektáronként 1200 forintért eladják. Bárki megveheti, aki vállalja, hogy a tábláról letakarítja. Igyekező ek mihamarabb túladni rajta, bogy a további járulékos munkákat ne akadályozza. A szövetkezet örömmel fogadta a Boldogkőváraljáról érkezett három kombájnt és személyzetét. így hét gép sü- rög-forog a táblákon kora hajnaltól késő estig, szinte megállás nélkül. Ezzel a se- rénységgei szombaton estig végeznek. Egy hét múlva már ők adják vissza a vizitet. Az árpát, búzát a Gabonaforgalmi Vállalatnak adták el, és közvetlenül a Ceglédi Állami Gazdaságba szállították átvételre. Amíg kezdetben szárítani kellett, arra is ott volt lehetőség. Az emberek táplálásáról jóízű, kiadós ételekkel gondoskodtak, a megszokottnál nagyobb, porció jut minden aratónak, üljön az kombájnon, traktoron, vontatón, dolgozzon szérűn. Hatszázötven hektár búza és 350 hektár rozs biztonságba menekítése most a Kossuth Tsz dolga. Kiegyensúlyozottan haladnak a teendők elvégzésével — hallottuk Sáfrán József tsz-elnöktől. Egy hét alatt 300 hektárról takarították be a gabonát, főként a gyengébb minőségű földekről. Ebből adódik, hogy csupán négy tonnás az eddigi átlag, ám a jobb talajú táblák ígéretesebbek, s összességében elérhetőnek látszik a tervekbe foglalt 4,9 tonnás hektáronkénti mennyiség. Eladó takarmányok A szövetkezetnék öt kombájnja van. Többre nem is igen van szükség, mert az elszállítás is éhhez ütemezett. A szemek szárításával is bajban lennének, ha jobban haladna a földeken a munka. A szárítót egyébként jövőre már földgázzal működtetik, R az olcsóbb üzemeltetés reményében teljesítőképességét is megnövelik. A búzával e hét végén végeznek, s a következő héten a rozsot is levágják. Az homokon terem, s ehhez mérhető közepes termést várnak tőle. Ök köményt is termesztenek, amelyet már tisztítanak, értékesítenek. Az idén bőven fizetett, jól pénzelnek belőle. A szalmabálázók kockákat, gurigákat formáznak, jut belőle a vevőknek is, mint ahogy takarmánynövényeket is árulnak. Háztáji és közület egyaránt vásárolhat náluk réti és lucernaszénát, de még silótakarmányt is. Mindhárom tsz-ben jó volt a gépek felkészítése, s ebből adódóan nem volt fennakadás. A tűzvédelmi előkészületek megfeleltek a szabályoknak. A járulékos munkákra, a további teendők s zerv ezet t és lelki- ismeretes elvégzésére nagy gondot fordítanak. Azon vannak, hogy ami megtermett, maradéktalanul, értékesüijön. Tamasi Tamás Fecskendővel, poroltóval Az ÉVIG önkéntes tűzoltói Az elemi károk közül a tűz az egyik legveszedelmesebb. Megelőzését szolgálják a nagyobb üzemekben a vállalati önkéntes tűzoltók. Az emberek, az épületek, a gépek megvédéséért, a tűz megelőzéséért dolgoznak az ÉVIG gyárában is. Parancsnokuk, Silye József készséggel beszélt teendőikről. — Mikor alakult meg az önkéntes tűzoltóság? Miből áll a munkájuk? — Az EVIG-gel való egyesülésünk óta működik a vállalati önkéntes tűzoltóság szervezett formában, és én 1972 óta irányítom a munkájukat. Legfontosabb célunk a tűzesetek megelőzése, s ha mégis bekövetkezne a baj, a lángok megfékezése. Tűzoltóink éves kiképzési terv alapján dolgoznak, a tervet a városi tűzoltó parancsnokság és az ÉVIG tűzvédelmi felelőse hagyja jóvá. Minden hónapban 4 órás elméleti és gyakorlati oktatást tartok. Ezen mind a 18 önkéntes tűzoltó részt vesz. Két rajból áll az egységünk, és a műszak- beosztást úgy szervezzük meg, hogy mindig megfelelő számban legyenek a gyárban. — Milyen az ÉVIG tűzvédelmi helyzete és technikai felszereltsége? — A gyár minden pontján megtalálható az előírt legszükségesebb, üzemképes tűzoltókészülék és -berendezés. Ez rendkívül fontos, mert sok esetben másodpercek döntenek a tűz tovaterjedéséről, vagy megfékezéséről. Nálunk a gyorsaság, a szakértelem és a megfelelő eszköz a siker záloga. Saját kismotorfecskendőnk is van. Ezzel a gyár bármely pontjára pár perc alatt ki tudunk vonulni. Nagy teljesítményű poroltókészülékünk is van. Tűzoltóink ünnepek idején és a pihenőnapokon ügyeleti szolgálatot adnak. Akkor ők felelnek az egész gyár tűzvédelméért és rendjéért. — Versenyeken szoktak-e indulni? — A két rajból összeállítottunk egy jó csapatot, és a 800 literes kismotor-fecskendő szerelésével indulunk versenyre. Már több körzeti győzelmet, egyszer pedig megyei második helyezést értünk el. — Volt-e már szükség a közreműködésükre? — Eddig négy alkalommal kellett tűzesetben beavatkoznunk, és jelentős, anyagi kárt sikerült megelőzni. A jövőben is igyekszünk úgy dolgozni, hogy ne kerüljön sor tűzoltásra, hiszen ez jelzi a munkánk eredményességét — mondta Silye József, az ÉVIG vállalati önkéntes tűzoltóság parancsnoka. Kiss Sándor Újból a bizalom birtokosa Tétlenül napok nem múlhatnak Ceglédhercelért, lépésről lépésre Kicsit „pletykálkodással” kezdődött, majd más és más alkalommal mondták a helybeliek, hogy érdemes megkeresni tanácselnöküket, mert ért munkájához, de az emberekhez is! Lűr Lászlóról, Ceglédber- cel tanácselnökéről van szó, akit a napokban ismét megválasztotta^ a helyi állam- igazgatási apparátus élére. Cegléden született, pedagógus családban. Az érettségi után autószerelőnek tanult, de a dolgok úgy hozták, hogy 1971. november 16-án állam- igazgatási területein választott és kezdett magának új pályát: a ceglédi városi tanács lakásügyi előadója lett. A következő évben már főelőadó volt, s ezt a munkakört fél évtizedig töltötte be. Ekkor vb-titkár lett Mikebudán, s egyúttal beiratkozott a tanácsakadémiára. Hivatalból hivatalba " Ceglédbercelre először 1978- ban került, mint megbízott vb-titkár, amíg elődje a gyesről vissza nem tért a posztjára. Aztán Mikebudán dolgozott, majd 1980-ban az új esztendő első napját Ceg- lédbercelen köszöntötte, mint tényleges vb-títkár. Ez egyben addigi államigazgatási és politikai munkájának elismerése, megelőlegezett bizalom is volt a település akkori vezetői ^észéről, s a lakosoktól. Két év múltán a ceglédi járási hivatalban dolgozott az adócsoportnál, amelynek vezetője is lett elődje nyugdíjazása folytán. A járási hivatal az államigazgatási munka korszerűsítése folytán megszűnt. Az 1983-as esztendő fordulatot jelentett Lűr László életében megint: megválasztották Ceg- lédbercel tanácselnökének, előzőleg persze tanácstagnak. Ez az esemény a siker mellett megrázó élményt Is jelentett neki, hiszen elődjétől, a 49 évesen leszázalékolt tanácselnöktől Vette át á tisztséget; a ' stafétafootot, akitől nagyon sokat tanult, mint államigazgatási dolgozó, s politikai vezető. Felesége a ceglédi vasipari szövetkezet pénzügyi előadója. A vonzáskörzet székhelyén Iáknak panelházban, de van egy hobbikertjük Cegléd határában, ahol hétvégeken, ha jut rá idő, reggeltől estig munkálhatják a földet. Segítőkész falu — Szeretek olvasni, utazni, ugyanígy a családom is. Kedveljük a hegyvidéket, az Alföld megszokott szép tájai mellett. Most Magyarkútra készülünk egy hétre, majd ugyanannyit töltünk a Mátrában. Kell a pihenés, az a más élet arra az egy-két hétre. A szorgalmas ceglédberceli emberekről szívesen beszélt a tanácselnök. Említette, hogy például nem voltaik restek segíteni a szolnoki vasútállomás egyik épületének lebontásakor. A kitermelt építőanyagokat hazaszállíthatták és ebből 3 millió 200 ezer forintot érő társadalmi munkával tornatermet építettek a hetvenes évek végén. Azután 1 millió 200 ezer forint lakossági befizetésből, a helyi Egyetértés Tsz 1 milliójából, a tanács saját fejlesztési alapjából, megyei támogatással új iskolát épített magának a község, amit 1979-ben át is adtak. Majd közös erővel Járdaépítésre, az öregek napközi otthonának létrehozására egyaránt szívesen mozdult meg a falu apraja-nagy- ja. Látványos bizonyítékátadták szorgalmuknak, lakóhelyük szeretetének. Feladat, terv van most is bőven, több esztendőre szóló. Igyekeznek közös erővel, akarattal ezeket is valóra váltani. Aszódi László Antal ígéretes csemeték Elismerés a szilvának Cegléden a Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Intézet munkájának fontos eredménye az az eljárás, amelyet a fagykárt szenvedett kajszibarackosok és őszibarackot termő gyümölcsösök regenerálására dolgoztak ki. Az intézet kajszi és szilva nemesítésével is foglalkozik, tavalyi munkájuk eredménye, hogy President nevű szilvafajtájuk állami minősítést kapott, valamint 3 kajszifajtát is bejelentettek ilyen elismerésre. Kereskedelmi faiskolák számára több mint 9 ezer oltványt és 2 millió vírusmentes alanycsemetét neveltek tavaly. A kutatóállomás egyébként országos feladatból részt kérve foglalkozik a vírusmentes. elit faiskolai szaporítóanyag nevelésével. Húsz évre elegendő Téglát száríthat a biogáz A ceglédi szeméttelep eddig csak falta a hulladékot, de lassan a gyomra megtelik, mert sóik benne a ballaszt, ami elkülönítve hasznosítható, másodlagos nyersanyag lehetne. Cegléden a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói figyeltek fel arra, hogy a hulladék időnként begyullad, és veszélyezteti a környéket a sóik papír és műanyag szennyezek. Ekkor merült fel a keletkező biogáz., hasznosításán dk, a gondolata, mint Túri László Igazgatótól hallottuk. Szinte kapára jött a Népszabadság cikke, amely arról tudósított, hogy a szombathelyi Városgazdálkodási Vállalat forgalmaz egy biogáztermelő találmányt. Az Alkotó Ifjúság Egyesüléssel vette fel a kapcsolatot a ceglédi vállalat, amely tanulmánytervet készített. A belobbanások miatt szükségessé vált a hulladékok bomlásából keletkező és dúsult gázanyagok hasznósítása. mert tűzveszélyes, környezetre ártalmas, talajt és légkört szeny- nyező a hulladéktelep. A nyert gázzal, kísérleteket végeztek, így például próbálkoztak a köztisztasági járművek üzemeltetésével is. A mosSzínes falai messze látszanak Befejezéséhez közeledik a nyolc tantermes épületszárny építése Cegléden, a Hold utcai szakmunkásképző területén. A következő szakasz a konyha és étterem befejezése lesz. Apáti-Tóth Sándor felvétel« tani tervezet már véglegesnek tekinthető, a kitermelt bio- , gázt a közelben üzemelő téglagyár fogja hasznosítani. A tanulmányterv szerint 7200 kcal/m3 az energiaértéke a biogáznak, s a jelenlegi hűl- . lad éktelepen teljes felhasznál, lása 20Ö6-ig lehetséges. A napi kapacitás 1003-1200 köbméter körül lesz, ami azt jelenti, hogy, órámként 143 köbméter a gázkutak várható hozama. . -Aa-éiső lépcsőben 83 köbméter érhető- el ólamként, a má- ■ sodikkal együtt fogják a 143 köbmétert kitermelni. , Eddig a gyár csak fagymentes időszakban, vagyis idény-: szerpep bermélt téglát, s most a drága olajárak miatt kénytelenek voltak visszatérni a hagyományos módszerhez. Nevezetesen a .kiformázott téglát nyersen a napon, a szabad ég alatt vagy fészer alatt szik- ’ kasztják. Holott, ha lenne mód az előszikikasztásra. egész évben dolgozhatna, tehát jóval többet termelhetne az üzem. A téglagyár természetesen kapva 1 kapott a közeli olcsó energiaforráson. Szeptember közepéig a VGV elkészítteti a beruházási terv szerinti létesítményeket. ami tulajdonképpen nem is sok, de — mint látjuk — felettébb hasznos. A mostani biogázhasznosítás azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy tényleg meg kellene oldani a szelektált hulladékfeldolgozást, s a komposztteleppé váló, jövő századra is érdemesült hulladéktelep biogázt és komposztot termelne, s a fémek, a papíranyagok. műanyagok nem is kerülnének oda. Addig a közelben 'hasznosul a mostani helyen a hulladékokból képződő gáz, de mi lesz a modern hulladékteleppel. hiszen a mostani nemsokára betelik? Surányi Dezső Fogadóórák Dr. Lakos László országgyűlési képviselő fogadóórákat tart Újszilváson július 22-én hétfőn, délelőtt 8—9 óráig az Ag- roplast lakatosüzemében. 9—10 óráig a varrodában, 10—11 óráig a rugóüzemben és H órától délig a községi tanácsházán. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há. lás köszönetét mondunk kezelőorvosának, valamint mindazoknak, akik SAGHI MIHÁLY temetésén való megjelenésükkel, virágokkal, illetve táviratban fejezték ki részvétüket. SAGHI CSALÁD. ISSN 013i—2500 (Ceglédi Hírlap)
