Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-16 / 165. szám
Válaszol az illetékes Legyintés helyett segítsenek Lapjuk 1985. július 10-i számában megjelent Pancsoló kislány, strandgondok című cikkel kapcsolatban néhány pontosítás és információ szükséges. Magam is tősgyökeres gyöm- rői lévén engem is sok más — és döntő többségben levő — normális gondolkodású emberrel együtt felháborít a vandalizmus, amelynek jelei minden közpénzen, sok társadalmi munkával létrehozott beruházásunknál már a kezdeteknél megmutatkozik. (A József A. u. építése, piactér, sportpálya és sorolhatnám.) De ez a téma külön cikket érdemelne, felvetve azt is, hogy vajon az elkövetőket soha senki nem látja (?), mindig az is- me^tlenség homályában maradhatnak, s ezt követően kezük nyomát eltüntetni, sürgősen és közpénzen kell. Valóban szó volt róla, hogy a Dózsa György úton levő mélyfúrású kút vizét vezetjük a strandhoz vízpótlás gyanánt Ezt azonban a KÖVIZIG, mint hatóság nem engedélyezte, a télepülés adott vízadó rétegének bázisa megóvása érdekében A nem vízügyi szakember józan érvei — mi több —, meg kapcsolatai sem segítettek. Ezért került sor az ő engedélyükkel a strand mellett nem 14 méter, hanem 60 méter mély kút fúrására, amelynek hozama 90 liter percenként. Az üzemeléshez a villanyvezetés most történik. A múlt évben a strandkertben jó kezdeményezésnek bizonyult a szabadtéri mozi. (Ehhez az időjárás is hozzájárult.) Ezért határoztunk úgy a Pest megyei Moziüzemi Vállalattal megállapodva, hogy ők adnak 150 ezer forintot, s a technikát. mi a helyet a gépház és a vetítőfelület kivitelezését, és kezdődhet a korszerűbb, szélesvásznú filmek vetítése. Azok a „legtöbbek”, akik szkeptikusan vélekednek, bizonyára nem segítették társadalmi munkával, még eddig sem ezt a tervet, mert akik igen, azok tudják, mi minden hátráltatta megvalósulását. Csak egyet példának: A vetítőfelületet betonyp elemekből állítjuk majd össze. Ehhez komoly tartószerkezetre van szükség. Segítségünkre sietett a gyömrői állomásfőnök azzal az információval, hogy a MÁV Jászberényi úti telepén kiselejtezték a vezetéktartó oszlopokat, s azt a telepvezető kiutalhatja a számunkra. A telepvezető ki is utalta, ment is érte társadalmi munkában a nagyplatós teherautó, de a telepvezető főnöke, az anyaggazdálkodási osztályvezető nem adta: miért nem tőle kérjük, ö diszponál felette. Tőle is kértük. Meg is ígérte, egyenesen szerény személyemnek, a kocsi újra be, ott ismét nem adhatom volt a válasz, mert az igazgatónak kell engedélyeznie, majd hétfőn, akkor biztos, hogy megkapjuk, az igazgató csak aláírja. Ismét ment a kocsi, az igazgató még nem jött ma be. majd szerdán, de nem folytatom ... Végül az igazgató nemet mondott. Nekik is kell, raktárt építenek. Annyi bizonyos, hogy társadalmi munkában, minél kevesebb pénzből megszervezni a feladatokat nagyon nehéz. A szerkezet új anyagból a kapott pénz háromnegyed részét felemészti, s mi lesz a többi anyagköltséggel? És, ha azok a segítők, mint az ÉSZKV vezetői, munkatársai, kőműves, villanyszerelő, festő stb. kisiparosok, a honvédség vezetője, katonái és nem utolsósorban tanácsunk műszaki csoportvezetője és munkatársai nem dolgoztak volna ez ügyben lelkesen, odaadóan, fáradságot, szabad időt nem kímélve, az állandó esős idő, az ELMÜ üllői kirendeltségének az előzőekben vázolt hasonló hozzáállása miatt, a vetítőfelület ügye még itt sem állna. Ám kedden kezdődik a vetítés. igaz a régi technikával, de még ebben az idényben lesz alkalmunk korszerűbb mozit is látni a strandikertben. Gá! Feremcné a Gyömrői Nagyközségi Tanács elnöke Évek óta dolgozik együtt a Papírárukészító Ipari Szövetkezet gyöiprői telepének kollektívája. Gyakorlottak, szeretik a munkát, bebizonyították már, hogy mindenkor lehet számítani rájuk. Az idei esztendő fordulatot hozott számukra, hiszen eddig szinte kizárólag csak borítékokat készítettek, mostantól igényesebb kötészeti feladatokkal is megbízzák őket. Ezekben a hetekben például a Commodore 64 információs kártyát spirálozzák Hancsovszki János felvétele Püss, Nyáregyháza Véradénapet tartanak Július 18-án, csütörtökön reggel 8-tól 15 óráig önkéntes, térítésmentes véradást tartanak Pilisen és Nyáregyházán. Az előbbi településen a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, az utóbbiban a klubkönyvtárban várják a 18 éven felüli, donorokat az önkéntes véradásra a véradóállomás dolgozói és a helyi vöröskeresztes aktívák. Alkalmazásuk nélkülözhetetlen lem lehet egyedüli bűnbak A MEZŐGAZDASÁGBAN évente 65-70 ezer tonna növényvédő szert használnak fel. Egy-két évtized alatt többszörösére emelkedett a növényvédő szerek felhasználása, amivel sikerül is megvédeni a növények , nagy részét a kórokozók és a kártevők pusztításától. A vegyszeres növényvédelem a termelési technológiáknak részévé vált. Hasonló a helyzet a műtrágyák alkalmazásában : Magyarországon az 1931—1940-es évek átlagában hektáronként 1,6 kilogramm műtrágyát szórtak ki. Jelenleg a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok műtrágyafelhasználása megközelíti a 350 kilogrammot hektáronként. A kemikáliák hasznosságát ma már kevesen vitatják, ám vegyes hatásukat annál többen. Mostanában világszerte divat az úgynevezett környezetkímélő termelési módszerekről beszélni. A mezőgazdaságot is gyakorta vádolják, hogy _ sok növényvédő szert és műtrágyát használ fel. Mi a helyzet a hazai gyakorlatban? Abban általában egyetértenek, hogy kisarkítva csak a gazdag országok teszik fel a kérdést, hiszen ezekben a térségekben élelmiszer-felesleg van és bő a választék is. Ahol éheznek az emberek, ott örömet jelent a több élelem, s ez független a termelés módszerétől. Másképpen fogalmazva, ahol a napi élelmezés javításáért kell a növényvédő szerek, műtrágyák felhasználását növelni, ott nem lehet kérdéses alkalmazásuk. $ bár Magyarországon jó az élelmiszer-ellátás, nálunk is a szükségletekből keli kiindulni, ezekhez célszerű igazítani a termelési elképzeléseket. Alapvető feladat, hogy önellátóak legyünk az élelmiszertermelésben, s a felesleget értékesítsük a világpiacon. Jelenleg ez a helyzet, hiszen jó a hazai ellátás és élelmiszertermékeink egyh armada a külpiacon talál vevőre. A jövőben is az a cél, hogy a magyar gazdaság növelje exportját, s ehhez eredményesen járulhat hozzá a mezőgazdaság. Ennek feltételei adottak, egy felmérés szerint az ezredfordulóig mintegy 80 százalékkal növekedhet a növényi produkció. Ez egyben azt is jelentheti, hogy egy lakosra két tonna gabonatermés és 200 kilogramm hús juthat. Mindezeknek azonban feltétele a mezőgazdasági termelés bővítése, amely a jövőben , sem nélkülözheti a kemikáliák fel- használásának növelését. Ezzel szemben sokan úgy érvelnek, hogy a talaj táperejét nemcsak műtrágyával lehet fokozni, hanem szerves anyagokkal is: a növényeket nemcsak kémiai anyagokkal lehet megvédeni a kórokozóktól és kártevőktől, hanem biológiai növényvédelmi eljárásokkal is. Az állítás vitathatatlan, ám az is igaz, hogy az említett módszerekkel nem érhető el a mezőgazdaság tervezett ütemű fejlődése. Sőt, éppen csökkenés következne be, hiszen a növények tápanyagszükségletét csak egyhar- mad részben lehet fedezni szerves anyagokkal, kétharmadrészt műtrágyákkal kell pótolni. LEHET VÉDEKEZNI biológiai eljárásokkal a kártevők ellen, de ezek a módszerek időigényesek, s közben nem lehet maradéktalanul megvédeni a kultúrnövényt a károsí- tóval szemben. Magyarán: nincs idő arra, hogy a biológiai növényvédelem során egy-egy kártevő természetes ellensége győzzön. Az ember pedig nem kockáztathatja a termést, ezért beavatkozik, s ezt kémiai anyagokkal teheti meg a leggyorsabban, és leghasznosabban. Manapság a kémiai anyagok használatának a mezőgazdaságban nincs alternatívája. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a műtrágyaadagok növelése veszélyezteti a természeti környezetet. Sokan a műtrágyát tekintik szinte egyedüli bűnbaknak, amiatt, hogy a vizek szennyeződnek, s emelkedik nitráttartalmuk. Nem lehet azt állítani, hogy teljesen valótlan ez a feltevés, de általánosságban mégsem szabad megítélni a műtrágyák környezetszennyező hatását. A A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1985. JÚLIUS 16., KEDD taglód mindig gyarapszik Vizet vezetnének a házakhoz Nyílnak a boltok, csak vevő legyen Pontos ember Druhalóczki Margit, a Maglódi Nagyközségi Tanács vb-titkára. Ezt rögtön észreveszem beszélgetés közben, mert minden adatnak gondosan utánanéz, mindent ellenőriz, összeadja a számokat. — Jelenleg 8304 lakója van Maglódnak — mondja azután. Níirátos kutak — Mi foglalkoztatja mostanában a helybélieket? — kérdezem. — Vízmű építését tervezzük — válaszolja. — Még ebben az évben meg akarjuk alapítani a társulást, csak a Kövizig engedélyét várjuk. Két vízmű- kutunk már készen van. A tervek szerint a hálózatunkat a Gyömrő—Üllő vízműbázishoz kapcsolják majd. Eddig a tanács 10 millió forintot költött erre a célra. — Honnan kapják most a vizet? — Mindössze két kijelölt ásott kutunk van, ahonnan ivóvizet nyerhetünk. A többi kút nitrittel és nitráttal túltelített. A másik dolog: szeretnénk rendbe tenni, megtisztítani az úgynevezett gyáli 17-es csatornát — amely a településhez tartozik — és ennek környékét, megszépítve így településünket. A jelenlegi mozi épületén egyelőre nem tudunk változtani, bár szeretnénk. Piac helyben — Megoldott-e a szemétszállítás? — Gondunk nem a szállítással, hanem az elhelyezéssel van — feleli. — Most folyik egy valamikori homokbánya szeméttel való feltöltése. Sajnos, azonban nemcsak a település hulladékai kerülnek ide, hanem gyakran bedobálnak gépkocsikból szemetet zsákoskáliumtrágyák például teljesen ártalmatlanok ilyen szempontból, a foszfor is csak akkor káros, ha bemosódik a tavakba, folyókban. Ez utóbbit azonban meg lehet akadályozni a mély- műtrágyázási technológiával. S ha ez sikerül, akkor a foszforműtrágya már ártalmatlan, hiszen a foszfor mint elem része a talajnak. A legtöbb gondot a nitrogénműtrágyák okozzák, de ezek is csak szakszerűtlen használat esetén. A talajvizek szennyezésének tehát nem elsősorban a műtrágyázás az oka. A kis helyeken nincs csatornarendszer, és több nagyobb településen is megoldatlan a szennyvizek tisztítása. Másfelől például hazánkban az ipari eredetű kénkibocsátás 750 ezer tonna, ami 2,35 millió tonna kénessavnak, illetve kénsavnak felel meg. A légköri eredetű szennyezésekhez képest elhanyagolható a műtrágyák nem hasznosuló hatóanyaga. így a talajok savanyodásában is kisebb szerepet játszanak. AZT KELL INKÁBB TUDOMÁSUL VENNI és következetesen megvalósítani, hogy a kemikáliák csak eszközei a talajtermelékenység javításának, illetve a növények hatékony védelmének. Felhasználási módjukról már emberek döntenék, s ezt megtehetik a terméseredmény fokozásának és a környezetvédelmi szempontoknak az egyeztetésével is. A kemikáliák hasznosítása körül dúló vitáknak tehát sokkal inkább az alkalmazás technológiáira kell irányulnia. V. F. J. túl. Ugyanezt észlelik a lakók — csak éppen kutyákat dobnak ki a kocsikból, s a kóbor kutyák ugyancsak megnövelik gondjainkat. — Milyen fejlesztések vannak folyamatban? — Majdnem teljesen elkészült a piac, tizenhét asztallal és ülőkékkel. Alapterülete 468 négyzetméter. A május 29-i tanácsülés alkotta meg a piacrend eletet: a nyitvatartás, az árusításra jogosultak, a piacon forgalomba hozható áruk, a helyhasználat és annak díja, az áru kezelése és rendészeti intézkedések kerültek a rendeletbe. — Mennyit fordítottak az új piactérre? — Százhúszezer forintot. Az Nemrégiben költöztem Gyöm- rőre Monorról, ahol hozzá voltam szokva, hogy időben, a reggeli órákban kikézbesítették kedvenc lapomat, a Pest megyei Hírlapot. Sajnálattal tapasztalom új lakóhelyemen, hogy itt egészen magképp van. Rövid idő alatt többször előfordult már, hogy csak a délutáni órákban jutottam hozzá, de az sem ritkaság, hogy csak másnap. Megjegyezni kívánom, hogy a gyömrői postahivataltól 300 méterre lakom. Megunva az ilyen szolgáltatást, személyesen mentem el a hivatalba. Először a kézbesítővel váltottam szót. aki elmondta, hogy azon a napon még nem volt ideje eljuttatni a lapot. Fültanúja volt szolid és csendes reklamálásomnak a hivatalvezető is. Nagyon meglepett reagálása. Nekem szokatlan emelt hangon próbált kioktatni. ezeket mondva: „nem kötelező előfizetni az újságol''. Ei~;* tudtam mit mondani, aoigom intézetlenül távoztam. Otthon is bántott a dolog, családtagjaim is észrevették rajtam a fent leírt sérelem utóhatásait. A vejem- nek elmondtam a történteket, ő is felkereste a hivatal vezetőjét, megkérdezte van-e rendszeresítve a kereskedelemben használatos vásárlók könyve a postán. A hivatalvezető nem tagadta meg önmagát, mert: „beírhat, amit akar. úgy is én fogom megválaszolni!’’ Hát ezek után nem volt kedve beírni. Eddig úgy tudtam, hogy a posta van az előfizetőkért és nem fordítva. Gyomron, úgy tűnik, másként gondolják, legalábbis a Dostahivatalban. Kinek jó ez? Az élőfizetők- nek biztosan nem. A fenti levelet gyömrői előfizetőnktől kaptuk, akinek neve és pontos címe szerkesztőségünkben található. Mivel panasza — szerintünk — meglehetősen súlyos vádakat tar-- talmaz, s egy mostanában erősödő jelenségre utal, szükségesnek láttuk, hogy a másik felét is megkérdezzük. Korb Istvánné. a gyömrői postahivatal vezetője elmondta, hogy emlékszik a történtekre : — Felvilágosítottam a hölgyet. hogy nálunk más a helyzet, mint Monoron. Mi a lapokat csak reggel hét órakor kapjuk meg. s utána indulnak ki velük a kézbesítők. Nem igaz, hogy rendszeresen délután kapja a panaszos a lapot. Elmondtam neki is. hogy a asztalok előtt betonjárda, alattuk murva — megfelelő hely lesz az árusításhoz. iparossor létesült — Nem messze a tanácstól milyen építkezéseket látni? — Három éve úgy döntött a tanács vb, hogy létrehozzuk az iparossort a lakosság jobb ellátása érdekében. Hat üzletből áll: trafik, baromfi-tojás áruda, hentesüzlet, divatáru, cukrászda, villamosságicikk- üzlet. Olcsón, tartós használatra adtuk a telkeket. Elképzelhető, hogy más iparossor is létesül, mert van rá megfelelő terület és érdeklődő is — fejezi be a tájékoztatást a vb- titkár. V. A. szabadságolások miatt a környékükön most egy másik kézbesítő helyettesít, aki előbb a saját körzetét járja végig. — Normális körülmények között mikor ér ki utolsó lakásra is? — Ha teljes a létszám, tizenegy órára minden előfizető megkapja az újságját. A beszélgetés hangneméről is megkérdeztük Kort István- nét. — Nem mi, hanem ő kezdte emelt hangon, s mikor azt mondta, hogy inkább lemondja a lapot, valóban azt válaszoltam, nem kötelező előfizetni. Ez igaz, nem? Utána bejött a veje, majd fellökte a mérleget. Kérésére odaadtam a panaszkönyvet, s tényleg fölvilágosítottam, hogy én jogok válaszolni neki, mert ez a rend. f, MEGJEGYZÉSÜNK: Hogy f mi a rend. azt a posta belső ff szabályzata nyilván előírja. $ ezért erről nem akarunk J; vitázni. Tényleg igaz, egyet- ff len lapra sem kötelező elő- $ fizetni, de hogy erre épp f egy postai vezető emlékez- f tesse a panaszost... Több ff mint furcsa. £ S még egy: Korbné vála- % szait tömörítve, finoman ff adtuk vissza, s nem hasz- ff náltuk, mint ő az „óbéga- f tott” és „jajgatott” kifeje- •f zéseket. Leírtuk azt az in- ff formációt is. hogy a lapok ff reggel hét órakor érnek ff Gyömrőre. De meggyöződ- ff tünk róla, hogy a postához ff közeli pavilonban már fél £ hétkor lehet friss újságot f vásárolni. ff S ezek után csak azt kér- f dezzük: kinek higgyünk? Sytisrális program Gyomron kedden 17 órától: autóvezetői tanfolyam. Sülysápon- 17-től: tánctanfolyam. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, munkatársaknak, jó barátoknak és ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk, szeretett férjem, édesapátok. nagyapánk, dr. KomjátiX Zoltán temetésén részt, vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek! és együttérző részvétüket fejezték ki. ezzel osztozva fájdalmunkban, özv. dr. Komjáti Zoltánná és a^yászoló család. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik részt vettek felejthetetlen férjem, Sós Mihály temetésén Sülysápon, özv. Sós Mihályné és családja. (ISSN 0133-2651 (Monori Hírflap) Olvasónk kérdezte Az előfizető vagy a posta?
