Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1985. JÚLIUS 15., HÉTFŐ XXIX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Az ezredfordulóig jó színvonalon Kábelek, vezetékek, áram A Dél-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat nagykőrö­si üzemigazgatósága a válla­lat öt hasonló egysége közül az egyik. Hét operatív kiren­deltséggel biztosítja a villa- mosenergia-szolgáltatást Bács- Kiskun északi, Pest megye dé­li részén. Városunkban a feladatok közé a nagy- és kisfeszültsé­gű hálózatok, berendezések üzemeltetése, karbantartása, az esetleges hibák elhárítása, a mérőkkel kapcsolatos teen­dők, az áramdijak beszedése, valamint a közvilágítási be­rendezések karbantartása tar­tozik. A kirendeltséget az üzemigazgatóság irányítja. Nagykőrös és környéke — Lakitelek, Lászlófalva, Lajos- mizse, Nyársapát, Kocsér, Törtei —, energiaellátását az 1982-ben üzembe helyezett, úgynevezett 120/20 kilovoltos alállomásból biztosítják. A várost közvetlenül két nagy- feszültségű szabadvezetékről, valamint egy kábelívről táp­lálják. A hálózat üzembizton­sága a városban a kábeles el­látású területeken a legjobb. Feszültségviszonyok A szabadvezetékes ellátás üzembiztonsága is jobb, mint az igazgatósági átlag. Ez első­sorban a két városi vezeték viszonylag csekély hossza miatt alakulhatott így. A nagyfeszültségű hálózat kiala­kítása befejeződött, azon az ezredfordulóig változást, fej­lesztést nem terveznek. A lakosság — amely a DÉ- MÁSZ-szóhasználattal a fo­gyasztókat jelenti, a kisfe­szültségű, 380 voltos, közcélú hálózatról kap villamos ener­giát. A körülbelül nyolcezer­nyi lakás és párszáz egyéb fogyasztó ellátását hatvan­négy transzformátorállomás táplálja, a hálózatok hossza meghaladja a kétszáz kilomé­tert. Ezeket a DÉMÁSZ léte­sítette, ami azért fontos, mert a hibajavítás, a karbantartás, az üzemzavar-elhárítás köte­lessége a vállalatot terheli. Fontos jellemző a feszült­ségesés mértéke, hiszen a kü­lönböző elektromos eszközök rendeltetésszerű használatát ez nagyban befolyásolja. A szakemberek tehát megmérik a feszültségesést, s ahol az túl nagy, ott javítást végez­nek. Vagy új táppontot, vagy nagyobb keresztmetszetű ve­zetékhálózatot építenek ki. Jelenleg két körzetben ter­veznek ilyen munkálatokat, az Abonyi út külső részén, valamint a Temesvári utca környékén. Ezektől függetle­nül a feszültségviszony a vá­rosban jobb az üzemigazgató­sági átlagnál, amely elsősor­ban a korábbi évek rekonst­rukciós tevékenységének kö­szönhető. Ezeken túlmenően, a ki- rendeltség rendszeresen vé­gez állagmegóvó tevékenysé­get, az idén már három kilo­méteres hosszon cseréltek ve­zetéket, többek között a Tor­más, a Baross Gábor, a Han­gácsi utcákban. A fák sok problémát, üzemzavart okoz­hatnak. A nem túl távoli jö­vőben szigetelt rendszerű ve­zetékeket kap majd a Béke, a Május 1., az Absolon Sa­rolta, a Szabó Ervin, az Új­világ, a Tavasz és a Napke­let utca, 2,7 kilométeres nyomvonalon. E munkálatok elvégzése után az üzembiz­tonság lényegesen javul majd, de ezeken túl is, évente két- háromszáz fogyasztónál cseré­lik szigeteltre a vezetékeket. Az igények kielégítésére, az üzemzavarok elhárítására szol- fiiatokat szervez a DÉMÁSZ. A szerelőpárok munkaidőben és azon túl is mozgósíthatók. Érdemes tudni, hogy elsődle­gesen a nagyfeszültségű háló­zatot érintő üzemzavarokat hárítják el, hiszen ezek egy­úttal nagykiterjedésűek, meg sok fogyasztót is érintenek. A fontosabb fogyasztóknál előforduló hibákat elhárítják, s a lakosság által jelzett za­varokat is megszüntetik. Sok hiba esetén munkájukat rang­sorolják, természetesen első az életveszély megszüntetése, illetve az anyagi természetű károk megelőzése. Fagondak A fogyasztói szolgálat a ki­rendeltségi székhelyen, eltolt munkaidőben végzi a lakossá­gi bejelentések alapján há­rítja el a hibákat, erre 24 órán belüli terminus a köte­lező. Ezt általában betartják, de a rendkívüli időjárási kö­rülmények — amilyen pél­dául a február eleji volt — a teljes mozgósítással sem elegendő. A városban 3600 közvilágí­tási lámpa van. 1981-ben kezdték meg az izzólámpák felszámolását. Helyette min­denhová higanygőzlámpákat szereltek. Az évenkénti öt- - millió forintos ráfordítás sok előnyt jelent, hiszen a hi­ganygőzlámpa élettartama négy-hatszorosa a réginek, így kevesebbet kell a sze­relőknek oszlopra mászni. A szakmai részen túl, bi­zonyára az is nagy érdeklő­désre tarthat számot, hogy a DÉMÁSZ a közeljövőben új­fajta számlázási rendszerre tér át. Évente egyszer fogja ; csak leolvasni az árammérő- ' két. Az előző évi fogyasztás figyelembevételével öt eset­ben részszámlát adnak majd , ki. A végelszámolásnál a túl- j fizetést jóváírják, illetve a többletet kifizettetik. Nagykőrös villamosenergia­ellátása tehát az ezredfordu­lóig jó színvonalon biztosí­tott. Az üzembiztonságot meg­javítani lehetne, ha a vezeté­kek mentén lévő fákat a tu­lajdonosok gondoznák. A jog­szabályok ezt egyértelműen kötelességükké teszik. Mivel a mulasztás7 miatt általában el­marad a felelősségrevonás, a gondozást, a gallyazást is elhanyagolják. Az energiatörvény alapján sürgős esetben a DÉMÁSZ is végezhet gallyazást. De há­romszáz kilométernyi vezeték alatt e munkára sem az anyagi, sem a tárgyi feltéte­lek nem biztosítottak. A jövőben a kisfeszültségű ellátásban, a jelenlegi pénz­ügyi fedezet miatt problé­mák, bajok várhatók. Ugyan is az egész területből csak kis rész rekonstrukciójára van pénz, ez pedig nem elegendő a színvonal tartására, Mindent elkövetnek A Városi Tanács végrehaj­tó bizottsága megtárgyalta a villamosenergia-ellátásról szó­ló tájékoztatót, megállapítva, hogy a DÉMÁSZ mindent el­követ a lakossági igények ki­elégítéséért. B. O. Fontos tényező az időnyereség Vállalások itthon és vidéken A nagyteremben Szalamandra. Színes, szink­ronizált olasz—angol politikai krimi. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben Éjszakai utazók. Színes, szinkronizált olasz film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. Aki figyelemmel kíséri a , városközpontban folyó épít­kezéseket, szemre is megálla­píthatja, a körülményekhez, s a munka volumenéhez képest elég jó ütemben haladnak a kivitelezők. Jóllehet attól még messze vagyunk, hogy az utolsó kockakő, betonlap is a helyére kerül. Sok bosszúsá­got le kell még nyelnünk a rendetlenség miatt, de bí­zunk benne, hogy a határ­időket nem puszta formaság­ból vállalták az építők. Melegvizes fűtés A művelődési központ épü­letét körbeölelő állványerdő rövidesen eltűnik, az Építő­ipari Kisszövetkezet dolgozói július végére ígérik, hogy el­vonulnak. Munkájukat saj­nos, egyelőre még nem tud­ják teljessé tenni, ugyanis az épület alászigetelése elodáz­hatatlan feladat, s amennyi­ben az ebben illetékes szak­emberek is elvégezték dolgu­kat, jöhet csak a befejezés. Tavasz óta egyébként sok változás történt odabent is. A színház- és kiáliítóterem ki­vételével valamennyi helyi­ségben a kisszövetkezet szak­gárdája valósította meg a me­legvizes fűtési rendszert, amit a padlástéren beépített gáz kazánházból üzemeltetnek. A fentebb említett két teremben továbbra is lég-, illetve pad lófűtéssel biztosítják télidő­ben a megfelelő hőmérséikle- tet. Noha csak alvállalkozói minőségben, de a buszváró építkezésén is jutott feladat a kisszövetkezet embereinek. A tetőszerkezet elkészítését, va­lamint az összes épületgépé­szeti munkát, és a festést rájuk bízták. Itt ugyancsak gázkazánnal kombinált me­legvizes fűtést alakítanak ki. A munkálatok rájuk eső ré­szével a tervezett határidőre tudnak végezni, a megállapo­dás szerint szeptember 30-a az utolsó munkanapjuk, itt. A kisszövetkezet idei vál­lalásainak csupán kis részét képezik a fenti tennivalók. Á napokban fejezték be — ha téridő előtt — a Kalocsa óvo­da konyhájának korszerűsíté­sét, a DÉMÁSZ-nál raktárt építenek, a Toldi iskola ősz­re elkészülő új tanműhelyé­ben több társkivitelező mel­lett a fűtésszerelést, festést, mázolást vállalták, mindez összesen 600 ezer forint érté­kű munkát jelent. A csecse­mőotthon kazánháza, és konyhájának átépítése pedig 6 millió forintos vállalás, év végére itt is végeznek a szak­emberek. Anyagellátás — A lajosmizsei MÁV-állo- más teljes átépítése is leköt 10—20 dolgozónkat, november végére, december elejére pon­tot teszünk ott is a munka végére. Cegléden már hosszú évek óta dolgozunk, ebben a hónapban újabb 20 honvéd­ségi lakást adunk át felújít­va, legközelebb a laktanya konyhájának rekonstrukciója lesz soron. Később a tiszti szálló, és újabb 20 lakás kö­vetkezik, tehát a télre, s még azt követően is hosszú időre megtaláljuk odaát a számítá­sunkat — mondja Halmi Ba­lázs műszaki vezető. — Mi az oka, hogy amott a vidéki partnerekhez Ra­gaszkodnak? — Régi keletű az ismeret­ség, szerénytelenség nélkül mondhatom munkánkkal min­dig meg voltak elégedve. Döntő, hogy gyorsan, rugal­masan tegyünk eleget a kö­telezettségeknek, egyes mun­kálatokat például a hossza­dalmas tervezgetés kivárása nélkül is meg tudunk oldani. Manapság nagyon fontos té­nyező lett az időnyereség. — A múlt évekhez képest idén nagyon sokat javult az anyagellátás, szalagcserép, le­mezradiátor kivételével lé­nyegében minden rendelke­zésre áll. Ennek is köszönhe­tő, hogy a határidőket min­den különösebb rizikó nélkül tudjuk vállalni. Szakcsoportok — A sürgős, vagy váratla­nul kínálkozó apróbb-na- gyobb munkákat, hogyan tud­ják idejében elvégezni? — Ahol már kevésnek bi­zonyul a kisszövetkezet ereje, ott szakcsoportjainkat is be­vonjuk. Kőművesek, épület- gépészek, villanyszerelők, fes­tők és takarítók társultak. Évente 1—1,5 millió forintér­tékű munkával tudnak bese­gíteni. Nagyon elégedettek vagyunk velük, könnyen moz­gatható, lelkiismeretes mun­kacsapatok. My. J. HflPlACI JELENTÉS A hét végén gazdag piac volt. A várható jó burgonyatermés folytán már 5—6 forintért le­hetett újburgonyát vásárolni. Megjelent a sárgadinnye is, 30 forintos árral. A termelők háztáji piacán több kukoricát árultak, 6 fo­rintért is adták literjét. A gyümölcs- és zöldségpia­con a fekete cseresznye 20, az oltott meggy 25, a nyári alma 10—18, az arabicska körte 14 —18, az őszibarack 16—25, a piszke 8, az uborka 8—12, a paradicsom 30, a paprika kiló­ja 15—30, darabja 50 fillértől 2 forintig, a káposzta 25—30, a kelkáposzta 20—25, a zöldbab 10—16, a zöldség csomója 8, a vöröshagyma 6 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 180—260, a vágócsirke 130— 180, a kacsa 180—200, a napos csirke darabja 10, 3 hetes csir­ke 35, a 4 hetes kacsa 48. A vágottbaromfi-standon a házicsirke kilóját 72, a Barne- vál-csirkét 55 forintért mér­ték. Nagy felhozatal volt az ipari, a virág-, és a használtcikk- piacon is. A szolnoki rádió műsora Július 15-tcl 21-lg Hétfő, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Biztonságun­kért. Bűnügyi magazin. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Kedd, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05': Két dal, egy előadó. Mike Oldfield együtte­se játszik. 17.15: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.20: George Sanditer énekel country-dalokat. 17.30: Vízpar­ton. 17.50: Kunsági népzene. Gyalog Magda citerázik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Szánti Judit énekel világslágereket. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Műsorismerte­Hetven öt esztendős Nagykőrösön a vianyvilágítás Életrevaló döntésnek bizonyult Desten még a XVIII. szá- zad utolsó évtizedében is repceolajjal töltött kanócos ut­cai mécseket égettek. A múlt század hatvanas éveiben jelent meg a petróleumlámpa, ezt a gázvilág követte, s a század- fordulón lett általánossá a villamosság. Nagykőrösön a petróleumlámpa 1878-ban gyulladt fel először. A városi villanytelep létesü- lésénél is megvalósult az is­mert mondás: nem mindig az szedi le a fa gyümölcsét, aki ültette azt. A villanyvilágítás gondolatát a múlt század utol­só évtizedében a város akkori polgármestere, a nemes ambí­ciókkal és duzzadó tettvággyal megáldott Póka Kálmán vetet­te fel először, azt átvive a köz­tudatba, ő tette meg az első lépéseket a megvalósítás útján. A témát már 1896-ban tár­gyalta a képviselőtestület egyik ülésén, 1898-ban pedig bizottságot küldött ki javas­lattétel végett. A munka több mint négy esztendeig tartott, s Póka Kálmán halála után pol­gármesterré választott Ny. Szabó Ferenc korában, 1903- ban bocsátották ki a pályáza­tot. A döntés a beérkezett ajánlatok felett azonban csak hat évvel később, 1909 január havában született meg. A munlca elvégzésével a Ma­gyar Siemens Schlickert euró­pai hírű céget bízták meg, mely azzal 1910 tavaszára vég­zett. A 8 millió 124 ezer 24 korona építési költségű tele­pen április 30-án tartották meg a világítási próbát és be­mutatót. A villanybizottság és a társadalom köréből alakult társaság tagjai ötven különbö­ző járművön, hintán, csává­kon, parasztkocsikon végigvo­nultak a négy kilométer hosz- szú Vasúti és Szolnoki úton, így gyönyörködtek a kigyul­ladt villanykörték fényében. Az üzem május 10-én kezdte meg működését. A Siemens Schuckert cég nemcsak építője, de a várossal kötött szerződés értelmében 50 évig bérlője is volt a telepnek. Bár a papírok szerint a város­nak csak a bérleti idő 22 évé­nek elteltével volt lehetséges bizonyos feltételekkel a fel­mondás jogával élni. A bérlő cég 1925-ben a telep összes fennálló tartozásait kifizette, a következő év tavaszán felaján­lotta az üzemet átvételre a vá­rosnak, minden kárpótlás nél­kül, tehermentesen, kifogásta­lan felszereléssel, üzemképes állapotban. Eleinte a képviselőtestület hallani sem akart az üzemnek A villanytelep gépcsarnoka az 1920-as évek végén. Erre ala­pozva valósíthatták meg azt a fejlesztést, melyről a korabeli újság azt írta, életrevalóságában a város ismét megelőzte Kecskemétet. házi kezelésbe vételéről, mert több biztosítékot látott a bérlő cég kipróbált vezetésében. Az az érv sem hatott a képvise­lőkre, hogy más városok busás belépődijakat fizetnek villany­telepük házi kezelésbe véte­léért. Az első néhány ilyen eszten­dő meggyőzte a kételkedőket is. A város nagyon jó üzletet csinált a telep átvételével. Az első évek zárszámadása lehe­tővé tette a fokozatos terjesz­kedést. Űj, 150 lóerős gépet szereztek be, állandóan bőví­tették a hálózatot, kiépítették a lajosmizsei és örkénytábori vezetéket, bevezették az állan­dó nappali áramszolgáltatást, ami lehetővé tette a városnak az áram ipari és háztartási cé­lokra való fokozottabb igény- bevételét. A haladás azon a téren sem csekély, hogy a fő­utcákon és a tereken a faoszlo­pok helyére vasoszlopok ke­rültek. A gazdasági világválság ki­töréséig a város a közvilágí­tásért évi 24 ezer pengőt fize­tett, de 1930-ban már évi 52 ezer pengő értékben díjtalanul kapta az áramot. Mivel a vil­lanytelep a városi pénztárba is fizetett, évenként mintegy 70 ezer pengővel járult hozzá Nagykőrös pénzügyi háztartá­sához. W égezetül néhány adat. 1910­' ben 200 darab, 1934-ben 835, 1985-ben 3600 a közvilá­gítási helyek száma. A fo­gyasztók száma előbb 369, 1934-ben 2293, 1985-ben közel van a 9 ezerhez. A kommuná­lis fogyasztók jelenleg 4300 ki­lowattot igényelnek. Ballai Ottó tés. Hírek. 17.05: Hobby Solo énekel a tegnap slágereiből. 17.15: Választott igazgató. Da- locsa István jegyzete. 17.2C: Új felvételeinkből. A hajdúszo- boszlói pedagóguskórus és a kiskunfélegyházi Áfész kóru­sa énekel. 17.30: Zenés autó­stop. (A tartalomból: Csúcs- , forgalom az utakon. Felforrt a hűtővíz. Orvosi tanácsok a ká­nikulában az autósoknak). 18.00—18.30: Alföldi krónika. Csütörtök, 17.00: Műsoris­mertetés. Hírek. 17.05: Sláge­rek. Közben: Napjaink. 17.30: Egy falu bibliája. Ezerolda­las monográfia Kecel életé­ről. 17.50: Régi alföldi dzsessz­együttesek. A Hulin-quartett játszik. 18.00: Alföldi krónika 18.15: Délutáni minikoktél. 18.28—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05: Roppanás­tól koppanásig. Könnyűzenei ajánlóműsor. 17.35: Miből lesz a pusztakolbász? Egy szakcso­port sikeres vállalkozása. 17.50: Slágeregyveleg James Last zenekarának előadásá­ban. 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. Szombat, 7.00: Román nem­zetiségi műsor. 7.30: Rádióví- kend. (A tartalomból: Hírek. Lapszemle, sport- és program- ajánlat. Kiállításokról.) 8.00: Szerkesztik a hallgatók. Elő­adók ABC-ben. 8.40: A héten történt. Eseményekről kisri- portokban. 9.00: A nap hírei. Mezőgazdasági körkép. 9.05: Az Alföld horgászvizei. 9.15: Az Emerson trió felvételeiből. 9.30—10.00: Román nemzetisé­gi műsor. Vasárnap, 9.00: Műsorismer­tetés. Hírek. Programajánlat. 9.05: Tánczene a szerzők elő­adásában. Közben: Bács-kun napló. 9.30: Útba esik. Profil- bővítés a takarékszövetkeze­teknél. 9.45: Nyári fúvós mu­zsika, a szolnoki helyőrség ze­nekarának új műsorából. 10.0C: Sokasodó kézfogások. Fejezetek egy barátság törté­netéből. 10.30: Tánczene Ész- tóniából. 10.45: Közgazdasági kislexikon. 11.00—11.30: Szlo­vák nemzetiségi műsor. 19.30— 20 00: Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kilohertzen hangzanak el. ISSN 0133—«W Hfriftr»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents