Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

A méretre is vigyázni kell A Tungsram Rt. váci Fényforrás Gyárában a Velló üvcghűzó- sorról lekerülő üvegbúrákból készült fénycsövek egyre kereset­tebbek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Felvételün­kön: Lakati József né, a meo-csoport vezetője a Velló-üzem- ben gyártott, peremezett végű üvegburák méreteit ellenőrzi Papp László felvétele Védik az új termést Akár a vonat ablakából nézünk ki, akár személy- gépkocsival közelítjük meg egy-egy község határát, örömmel tapasztaljuk, hogy szép az idei termés. Szépek a napraforgó-, kukorica-, lucernatáblák s amiről leg­több szó esik napjainkban, szemet gyönyörködtetőek a kalászosak. A napsütéses időjárás, s a bőséges esőzés jót tett a mezőgazdaságnak Észak-Pest megyében is. Nem élég a kenyérgabonát megtermelni, azt be kell taka­rítani, szakszerűen tárolni kell. A tűzvédelmi előírások betar­tása most különösen fontos. Erről adott tájékoztatást Bo­rától Sándor tűzoltó százados a Szilassy utcai parancsnoksá­gon. Elmondta, hogy az előírt gépszemléket mindenütt meg­tartották. A Közlekedésbizton­sági Tanáccsal karöltve az or­szágos, a megyei és a váci pa­rancsnokságok munkatársai voltak a perőcsényi Vörös Csillag Mgtsz-ben, a püspök- hatvani - Galgavölgy.e Mgtsz- ben, a letkési Ipolyvölgye Mgtsz-ben, a sződi Virágzó Mgtsz-ben, a Dunamenti Mgtsz szokolyai és gödi terü­letén, valamint az Alagi Álla­mi Gazdaság váci kerületében. A tűzvédelmi rendelkezések betartásának vizsgálatán kívül megvizsgálták az erőgépek, a szállító járművek és a kom­bájnok műszaki állapotát. Az észrevételek jegyzőkönyvbe kerültek. A váci tűzoltóparancsnoksá­gon értekezletet tartottak a mezőgazdasági üzemek tűzren­dészet! előadóinak. A nagyköz­ségek, községek tanácsi veze­tőinek figyelmét körlevélben hívták fel a következő hetek feladataira. Az önkéntes tűz­oltóegységek parancsnokai mindenütt megszervezik a megfelelő határügyeletet, ki­dolgozzák az esetleges riasztás menetét. Gondoskodnak arról, hogy a tűzoltój árművek, kézi- fecskendők. megfelelő állapot- ban várják az aratás kezdetét s ne legyen gond a szükséges vízmennyiségre sem. Jól vizsgáztak a betakarító gépek a perőcsényi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben is. A legjobb minősítést a kom­bájnok kapták. A hét darab E—512 típusú mellett az idén első alkalommal vesz részt az aratásban három új SZK—5 típusú masina is. A tíz kom- bájnak összesen 1 ezer 400 hek­tárnyi területen kell elvégez­nie az aratást. A negyvenhat hektárnyi őszi árpa vágását megkezdték a gé­pek. A szemeknek még elég magas a víztartalmuk, s így a tárolók helyett először a szári tóba kerül a termés. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): július 15-től 17-ig, fél 4 és fél 6 órakor II. helyáron vetítik A szavanna fia cí­mű olasz—NSZK kalandfil­met. Rendezte: Yves Allegret. — Este fél 8 órától a Folyó­parti tangó című szovjet fii met játsszák. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszéd­ságában): jó idő esetén, jú­lius 16-án és 17-én este fél 10 órától az Altatódal nász­ágyon című olasz filmvígjáték a szabadtéri filmszínház mű­sora. Főszereplők: Paolo Vil- lagio, Laura Antonelli és Vit torio Gassman. Fauna Fitt Vitamindús, ízletes Tudományos kutatók segít­ségét vette igénybe a Soproni Állami Gazdaság új üdítő ita­lának előállításához. A Ma­gyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet eljárásával, a tej úgy­nevezett ultraszűrésével létre­jött tejszérumot használják föl alapanyagul. Az így keletkezett, vitamin­ban és ásványi anyagokban dús oldatot nemes baktérium- színtenyészettel tovább fer­mentálják. Ennek hatására kedvező aroma- és ízhatások mellett B-vitaminokkal dúsul a termék. Az üdítő ital Ízesítésére a mangó déligyümölcsöt hasz­nálják fel, ám szamócaízzel, az év végén ananásszal is for­galomba hoznak a Fauna Fitt elnevezésű üdítő italból. Az idén másfél millió liter Fauna Fittet készítenek, jö­vőre a terv: 4 millió liter. Az ital árusítását a főváros­ban és környékén már meg­kezdték. Új autcbrszútvonal ForgaKomváiiozás! Vácott, a Csikós József ut­cai és a Telep Utcai közép- nyomású gázvezeték rekonst­rukciós munkáinak ideje alatt, 1985. július 15-től ok­tóber 15-ig, a Csikós József úton az alábbi forgalmi rend lesz érvényben: A Csikós József úton, a Népek barátsága útja és a Sallai Imre utca közötti szakaszon egyirányú lesz a forgalmi rend a Sallai utca felé. A Telep utcát a Viola utcáig lezárják. Változik a helyi autóbusz- járatok forgalma is. A 6-7- ÍO-es járatok az alábbi út­vonalakon közlekednek: Au­tóbuszállomás — Sallai Imre utca — Karcsú Arzén utca — Sebes Imre út — Vörös Had­sereg út — Fürst Sándor utca — deákvári ABC. Az öntödei megálló tehát átmenetileg megszűnik. A deákvári lakótelepen vál­tozatlan marad a forgalom. A” járások az autóbus'zállomás és a deákvári ABC-mesálIó- helyek között nem állnak meg. hogy vezetőik be tudják tartani a menetrendet. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1985. JŰUUS 15., HÉTFŐ Kitekintve gondjaink, feladataink közül (II.) A rehabilitáció alapja a munka Gpmöícsöző együttműködés alakult ki Megnőtt a külföldi rokkantak és szervezeteik körében az érdeklődés Magyarország iránt. Valutakeret hiányá­ban egyénileg és viszonzott meghívások révén van mód személyes találkozásokra. A külföldi tanácskozásokon részt vevő magyarok, csehszlovákok költségeit a ren­dező külföldi szervezet viseli. Cserébe egyre gyak­rabban rendezünk itthon nemzetközi tanácskozásokat. Külföldi mozgássérültek és utazási irodák érdeklődnek csereüdülés, magyarországi tu­risztikai lehetőségek iránt. Cserében mozgássérülteket küldhetnénk csehszlovák, svájci, lengyel hegyek közé, bolgár és olasz tengerpartra, a zürichi és Bóden-tóhoz. A kimozdulás, az élmények gyűjtése, a mozgássérültség tagadása kedvet, erőt ad a céltudatos önrehabilitációs erőfeszítésekhez. Speciális útikalauz Küldhetnénk, ha ... Ha len­nének idehaza olyan építésze­ti akadályoktól mentes szál­láshelyek, éttermek, illemhe­lyek, idegenforgalmi látvá­nyosságok, ahol a hazájában sokkal kevesebb akadályhoz szokott külföldi és a hazájá­val 'ismerkedni szándékozó magyar mozgássérült nem üt­közik minduntalan lépcsőbe, szűk ajtóba. Jönnének, de nem tudjuk őket megfelelően Orvosi ügyelet Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a város­ban. Hétfőn: dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Halmos Éva, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Hajmer Viktória, pénteken dr. Bitesek Tibor, szombaton és vasárnap dr. Füredi Gyula. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Moys Teodóra lesz. Az ügye­let a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig tartanak. Az ügyelet helye: Cházár András utca 17. (A régi városi fürdő épülete.) Kalászból koszorút, avagy a régi aratások emléke Kaszát, pipát ne adj kölcsön ? Elődeink júniusban már $ kalapálták a kaszákat, ké- ^ szültek az aratásra. A ka- $ szakalapálás nehéz művelet ^ volt, nem mindenki értett hozzá. Akinek nem volt 4 éles a kaszája, annak na- f gyón nehéz dolga akadt az 'j aratásban. Tanították is az $ öregek a fiatalokat: „Verd $ meg, fiam, jól a kaszát, $ mert ha nem vered meg, ő £ ver meg téged, úgy, hogy á megemlegeted, egész nap í izzadni fog a hátad.” Vigyázott is mindenki a ka­szájára, mert valóban csak „jó szerszámmal lehet jól dolgoz­ni”. Kölcsön nem adták senki­nek, betartva a közmondást: „Kaszát, pipáit ne adj kölcsön sose”. Mert ha tgyszer kicsor­bult az éle, már el is lehetett dobni. Ütemre verték A kasza, sarló, böbő (nagy- gereblye) készenlétben állt, várta az aratást, a gabona éré­sét. A régi hagyomány szerint „Péter-Pál már kaszál”, ennek az időpontja június 29-^30-a. Az időjárás szabta meg egyéb­ként, hogy előbb vagy utóbb. A rozsot viaszérésben, a búzát teljes értésben vágták. Hajnal­ban megcsavarták az egész napi kötelet a gabonából, és azzal kötötték be a kévét. A kévét keresztiekbe rakták, úgy, hogy minden oldalról érje a levegő. Tizenöt kévét tettek egy keresztbe, a tetejére meg a „napot”, a felső kévét, amit kétoldaliról lekötöttek, hogy szét ne vigye a szél a keresz­teket. Amikor a gazda learatta az összes gabonát, akkor, kezdték a behordást a lovas kocsival vagy ökrös szekérrel, kinek mije volt. A kocsira ilyenkor rákerült a vendégoldal, ez jól megnövelte a szekér rakodóte­rét. A „hordás” júliusban, a legnagyobb melegben történt, amikor ember, jószág, tikkadt a hőségtől. Egy alkalommal megkérdez­ték az egyik ökrös gazdától, mivel alig haladt a szekér: — Bácsi, mennek azok az ök­rök vagy állnak? ,— Mennek azok — felelte a gazda. — Állnak azok — mondta a kérdező. így folytatódott a párbeszéd. Az ökrök mentek ugyan, de lassan ami haladás­nak alig látszott. Ha lassan is, de behordott mindenki min­dent a szérűre, a kertbe. Asz- tagba rakva várták a tüzes gé­pet, a cséplőt. A cséplőgép elődje a kézi csépfa volt, ami­kor még ezzel verték ki a ga­bonából a szemet. Egy nap ké­zi cséplésért egy véka búza veit a fizetség. Ezt ötös csapa­tokban, ütemre verték, és egy görbefogú gereblyével kirázták a szalmát. Holdvilágnál A gróf földjét a bérlőnek ad­ta ki és az dolgoztatott. Har­minchat pár arató is volt egy nyáron. Az aratók kint aludtak a kazal vagy a gabonakereszt tövében, mert hajnaltól késő estig arattak, sokszor még a holdvilágnál is. Az asszonyok a faluból gyalog vitték az ebé­det 4—5 kilométerre a férjük­nek, a fiuknak. Amikor vége volt az aratás­nak, az aratók rezesbandát fo­gadtak, és úgy vonultak éne­kelve a nagyságos úrhoz, a bérlőhöz. Gyönyörűséges ara­tási koszorúkat fontak gabona- kalászokból, színes szalagok­kal díszítették, és amelyik legjobban megtetszett a nagy­ságos úrnak, azt jutalmazta. Az aratók ilyenkor vacsorát, bort kaptak és táncoltak, mu­lattak. Van is róla egy régi aratási nóta: Adjunk hálát az Istennek összesen / Befejeztük az aratást rendesen. / Halljá­tok-e ti aratóleányok / Talán bizony mulatságot kívántok? / Húzd rá cigány hadd szóljon hát a banda. / Az arató ne áll­jon itt hiába! A földesúr az aratás ideje alatt rendszeresen meglátogat­ta az aratókat. Az első látoga­tásnál szokás volt a gúzsbakö­tés: a legügyesebb kettőző ga­bonából font kötéllel odasza­ladt az úrhoz, körülkötötte. Ha ez jól sikerült, azért jutalom járt. Sz. M. meséli, hogy az édesapja első kaszás volt, ő pedig kettőző. Mondja neki: — Fiam, tudsz-e jól szalad­ni? — Tudok, apám! — No, akkor ha meglátod a grófi hintát a sarkon befor­dulni, akkor nagyon szaladj, és kösd gúzsba a grófot! — Ügy lesz, apám! Amikor megláttam, hogy a sarkon befordul a gróf hintója, eldobtam a sarlót, szaladtam a kötéllel, „gúzsba kötöttem’ a grófot és a kisasszonyt. Kér­di a gróf tőlem: — Ki az apád? — Az én apám az első ka­szás. — Ügyes fiú vagy, fogd! — mondta, és két 5 pengőst adott, ami akkor nagy pénz volt. a Gúzsbakötés A gúzsba kötés jelképes szo­kás volt, hogy lássa a gazda, milyen jó az idei gabonater­més, és kívánság is egyben, hogy jövőre jobb legyen! K. K.-né fogadni. Ennek ellenére idei II. balatoni táborunkba már 500 külföldi jelentkezett egy úttörőtábor komfortját vállal­va. Ez így baráti látogatás, baráti áron, de lehetne — komfortosabb fogadtatás ese­tén — hazánk devizagondjait enyhítő üzlet is. Szövetségünk irányításával a tagegyesületek felmérésbe kezdtek, akadálymentes ide­genforgalmi objektumok fel­derítésére, az anyagból spe­ciális útikalauz összeállítására (Nyíregyházáról, Székesfehér­várról már van ilyen). Egy­úttal kisebb „akadálymentesí­tő” munkálatokra ösztönöz­zük az idegenforgalom gazdá­déit. E munkában megyénk­ben segítséget ígért a DIB és a Dunatours is. Á’lami döntés Egyesületeink mindenütt ke­resik saját akadálymentes szálláshelyek, egyúttal foglal­koztatást szolgáló helyek ki­alakításának lehetőségét, in­gatlan adományokra és társa­dalmi összefogásra alapítva. Ezek a 20—30 tagú egyesüle­ti bázisok nem csak az üdü­lést, hanem a sorstársak tan­folyamszerű képzését is szol­gálják. Igáiban, Műhibán, már van ilyen bázis. Pest megyében Szigetszent- miklóson kaptunk házat, ahol egyebek mellett szőnyegszövő, hímző tanfolyam működik. A megszerzett tudás idővel jö­vedelemkiegészítést hozhat gazdájának. Hasonló lehetőség alakul Gödöllőn. A veresegy házi tó partján ötezer négy­zetméteren üdülési lehetősé­get, Budakalász határában az Óbuda Mgtsz felajánlása nyo­mán, országos összefogással képzési — rehabilitációs le­hetőségeket alakíthatunk ki egy hektáron. A sződligeti tanács 3 ezer négyzetmétert ad egyesüle­tünk üdülési-képzési, szerve­zeti célú építmény emelésé­hez. Lehetőségeinkhez mérten fokozatosan alakítjuk ki a szálláshelyeket, hogy végre fo­gadhassuk Csehszlovákiából — velünk együttműködésben levő komárnói rokkantszer­vezettől — vendégeinket, majd friss kapcsolatunkban, az Osztrák Civil Rokkantszö­vetség voralbergi szervezeté­nek tagjait. Most éppen az előbbiek üdülnek a „mozgás- sérültek faházában” a mono- ri-erdei kempingben. Egyide­jűleg Pest megyei mozgássé­rültek pihennek a Tátrában. A mozgáskorlátozottak Pest megyei egyesületének igen nagy szüksége van ingatlan felajánlásokra. Ha azok ter­mészeti mivoltukban nem is alkalmasak szálláshelynek, klubteremnek (a megyében 29 klubunk működik) foglalkoz­tató teremnek, raktárnak, az eladási árból építkezhetünk alkalmas helyeken. Megfelelő számú felajánlás esetén fel építhetünk olyan házat sors­társaink számára, akik piciny önálló lakrészekben élhetnek, a segítségnyújtás állandó le­hetőségének hátterével. Ok azok. akik önellátásra képte­lenek, gondozóik lassan ki­öregszenek mellőlük, és a ta­nyákról, kis falvakból csak szociális otthonba vezethet út­juk. A Mozgáskorlátozottak Egye­sületeinek Országos Szövetsé­gét ez év májusában tagjává fogadta a Nemzetközi Rok­kantszövetség (FIMITIC). E szervezet célja az információ­csere, csereüdülés szervezése, közös fellépés az ENSZ rok­kantakra vonatkozó határoza­tainak végrehajtása érdeké­ben. Székhelye Borimban van. Elnöke ismert antifasiszta, volt ellenálló. Felvételünk során a-z euró­pai -társszervezetek elismerés­sel nyilatko’Aak alig öt -év alatt elért eredményeinkről. Különösen érdekli őket, hogy szervezetünk milyen gyümöl­csöző együttműködésben dol­gozik az állami szervekkel. Igaz, hogy Nyugaton többet adnak a rokkantaik esetében az állami protokollra. Na­gyobb rendezvényeken meg. jelenik az államfő. Nálunk a kapcsolat sokkal inkább ér­demi. Országos szövetségünk részt vesz az Országos Társa­dalombiztosítási Tanács mun­kájában. A Minisztertanács tagjai 'ér- dfemben foglalkoznak javasla­tainkkal. Egyesületeink kép. viselői tagjai a megyei reha- b-ilitácós bizottságoknak. Szá­mos helyen érvényesül „moz- zássérültségben szakértő” sze­repük, véleményük hatósági, állami döntéseknél. Rendsze­resek a munkamegbeszélések a párt-, tanács, tömegszerve­zetek vezetői és szervezeteink helyi vezetői között. Igaz, még nem mindenütt. jobb megértés A mozgáskorlátozottak nem­zetközi kapcsolataiban ma az információcsere és hivatalos delegációk cseréje dominál. Holnap a mozgássérültek tö­meges csereüdülése. Holnap­után? Kapcsolataink olyan gazda­sági kapcsolatok katalizátorai lehetnének, amelyek révén teljesen megoldódik hazánk­ban a rokkantak magas szín­vonalú gyógyászati és testtá­voli segédeszközökkel való ellátása. A magyar vállalatok nemzetközi gazdasági kap­csolataikban számolnak majd az egyesületek által ösztön­zött. szervezett emberek meg­változott és töredék munka­erejére. Így megoldás felé mozdulhat el minden rehabi­litáció alapja, a foglalkozási rehabilitáció. A mozgássérültek nemzet­közi aktivitásában van vala­mi, ami mindenkinek érdeké­ben áll. A magunk eszközei­vel szolgáljuk^ népek közötti jobb megértést, barátságot Eredményeink bizonyítják a szocialista társadalmi rend humanizmusát, sikerét. Han­gunk .erősíti a háború ellen, a békéért kiáltók kórusát. S mindebben egységben mun­kálkodik a Mozgáskorlátozot­tak Egyesületeinek Országos Szövetsége, tagegyesúletei, kö­zöttük a Mozgáskorlátozottak Pest megyei Egyesülete és vá­rosi, nagyközségi szervezetei. Dr. Chikán Csaba az egyesület elnöke ISSN 0133—2759 (Váci Hírlapi

Next

/
Thumbnails
Contents