Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-15 / 164. szám
~kMAov 1985. JÜUUS 15., HÉTTŐ Beugrás Szentendrén, a városháza udvarán óriási sikert aratott a kecskeméti Katona József Színház és az Egyetemi Színpad közös produkciója, a Paraszt dekameron. Ugyanezt az előadást várták július 19-én, szombaton Zsámbékra is a romtemplomhoz. Az előadás előtt néhány nappal érkezett a hír: a kecskemétiek lemondták az előadást. A zsámbéki szombatok szervezői bizony nem örültek — s ez még enyhe kifejezés —, de nem is estek pánikba. Ismerősök, mozgósító barátok neve került elő. Lázas telefonálás, gyors szervezés kezdődött. S az eredmény: az előadást nem kellett lemondani. És akik segítettek, napok alatt fölkészültek az általuk ismert, de együtt még elő nem adott játékra: Kóka Rozália, a népművészet mestere, Hálás r/zter, Bezdán József és Rékav Nándor e’öadómüvészek, a Zalka Táncegyüttes tagjai és a Viola népzenei együttes* A gyors, bravúros beugrást méltán hálálta meg tapsával a zsámbéki közönség. Nyári tábor Százhalombattán A belépés díjtalan Gondoskodás változatos programmal Végre itt a nyár! — sóhajtunk felszabadultan és velünk együtt sóhajtanak a iszülők is, csakhogy ez tartalmában másmilyen, mint a vakációra készülők felszabadult lazítása. Ez bizony valódi sóhaj, azt jelenti: mi lesz a gyerekkel, a gyerekekkel addig, amíg dolgoznak. Mert a lakásba bezárni legalább olyan veszélyes őket, mint hagyni, hogy kulccsal a nyakukban az utcán vagy ki tudja hol csatangoljanak ötig, fél hatig. Így a többség — kényszerből — a napközis vagy egyéb ■Tv-FIGYELŐ' Abläk. a rádióból régóta Ismerjük az olyan típusú műsorokat, amelyek különféle szolgáltatásokat kívánnak nyújtani: aktuális eseményekről számolnak be, hasznos tudnivalókat közvetítenek, .tisztázatlan, zavaros ügyeket derítenek fel. A televízió az Ablakkal teremtette meg ezt a szolgáltató típusú műsort. Rendkívül gyorsan népszerűvé Is vált a kéthetenként jelentkező adás, annak ellenére, hogy jóval a fő műsoridő előtt, délután hat órakor jelentkezik. Az ilyen jellegű műsorok témáit többnyire az aktualitások adják. Érthető például, hogy legutóbb a mérges gombák, az üdülési tanácsok, a gyümölcstartósítás került terítékre. Izgalmas, közérdekű kérdés bőven kínálkozik, válogathatnak a szerkesztők. A televízióhoz forduló panaszos is akad mindig. Ettől azonban még nem feltétlenül születik jó összeállítás. Csöppet sem közömbös a tálalás. S ez már az adás résztvevőin Is múlije, különösen a műsorvezetőn. Ö az, aki szavaival fűszerezi mindazt, amit a műsor kínál. Az alapízt a témák, a riportok adják, de a műsorvezető személyisége határozza meg, hogy mindez édeskés, csípős, netán sa- vanykás aromákkal feldúsítva kerül elénk. Déri Jánossal sokféle televíziós műsorban találkoztunk már. Kezdettől fogva tagja az Ablak stábjának is, s egyre inkább itt találja meg igazi, egyéni hangját, stílusát. Az általa vezetett adásoknak határozottan kiérezhető, sajátos íze van. Kommentárjai, összekötő szövegei, ha kell ironikusak, bírálatait sohasem érezzük erkölcsi prédikációnak, de szinte észrevétlenül kilőtt nyilai mindig célba találnak. Véleménynyilvánítását nem burkolja udvariaskodó szólamokba, sokkal inkább humorral oldja, de úgy, hogy ez nem veszi el mondandója élét, inkább fölerősíti azt. Ez a stílus adja meg igazán az Ablak menüjének savát-borsát. Árnyék. Űj életműsorozat vetítésébe kezdett szombaton a televízió. Jerzy Kawalerowicz, lengyel filmrendező alkotásaival találkozhatunk hétről hétre a képernyőn. Elsőként az Árnyék című, 1956-ban forgatott filmet láthattuk. Kedvcsinálónak igazán jó volt. Valaki kiugrik egy robogó vonatból. A felismerhetetlen- ségig összezúzódik, meghal. Ki volt ez az ember, mi rejtőzik a múltjában? Ezzel a kérdéssel indul a film. A fiatal rendőrtiszt nagy magabiztossággal fog a nyomozáshoz. De nem is olyan egyszerű kideríteni valakiről, hogy ki is volt valójában, mi mozgatta^ tetteit. A filmben két elmesélt történet figyelmezteti erre a fiatal rendőrt. Mindkettő a háború alatt, illetve közvetlenül utána játszódik. Végül is három történet elevenedik meg. Tulajdonképpen egyenként is alkalmas lenne bármelyik egy önálló film témájául. A rendezőnek mégis sikerült eggyé kovácsolni a három esetet. Egy pillanatig nem érezzük zavarosnak, elnyújtottnak ezt a sajátos módon szerkesztett filmet. A történetek hatása egymást erősíti, hogy végül közös, egységes mondanivalóban egyesüljenek, és a különböző események szereplői mögött megtaláljuk az embert. Ahogy a filmben is elhangzik: „Még egy fűszálnak is van árnyéka, egy embernek ne volna? Megkeressük az árnyékot és akkor tán megtaláljuk magát az embert...” M. N. P. Kőröshegy Hangversenyek Augusztus 2-án Máté János ad elő Bach- é3 Liszt-orgona- darabokat, a budapesti madrigálkórus pedig megismétli július 12-i műsorát. Augusztus 9-én Zeke Lajos ül majd az orgonánál: Bach-, Bruckner- és Liszt-darabokat szólaltat meg, ugyanakkor a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének kamarakórusa Liszt Requiemjét adja elő. Augusztus 16-án külföldi vendég- művész, Klaus-Christhart Kratzenstein lép közönség elé Buxtehude-, Grünberger-, Jean Langlais-orgonaművek- kel. A magyar rádió gyermek- kórusát ugyanezen az esten Botka Valéria és Csányi László vezényli. táborok mellett dönt, csakhogy újabban a jobb táborok ára is igencsak megemelkedett. Ismerősöm meséli, hogy a tenisz- és a számítógépes tábor díja öt napra hat-, illetve nyolcszáz forint! Ez egy hónap alatt egy gyerek esetén 2400—3200 forintra rúg. És ahol két, netán három gyerek van? Már szorozni sem merek. Egyszóval nagy gond úgy megszervezni a gyerekek nyá ri programját, hogy tartalmas legyen, de ne merítse ki a családi kasszát, maradjon pénz a szabadság idején közös üdülésre is. Általános tapaszta lat, hogy sok olyan gyerek van, akit még a vakáció ideje alatt sem visznek el sehova, otthon tévéznek vagy csellengenek. Ezért is örömmel vettük a hírt, hogy a százhalombattai művelődési központ a szülők segítségére siet. Július 15-től augusztus 16-ig, tehát egy hónapon át programokat, foglalkozásokat szerveznek a gyerekeknek. Azoknak az Iskolásoknak, akik csak 7-től 1-ig, ebédig vesznek részt a foglalkozásokon, a belépés ingyenes. A többieknek, akik ebédet és uzsonnát is kapnak, mindössze napi 40 forintot kell befizetni. Ez legalább a többgyerekesek számára is elfogadható összeg. Jó ötlet az együttműködés — népművelők és pedagógusok együtt foglalkoznak a gyerekekkel —, mert így talán a tanároknak is több idejük marad a pihenésre, nem kell heteket a napközistáborokban tölteniük, A százhalörnbattaiak változatos programról gondoskod tak: lesz filmvetítés, kirán dulás, játszó'házi foglalkozás. Ha a kezdeményezés jól sikerül, bizonyára a csellengő gyerekek is beszivárognak a művelődési központba, talán oda is szoknak. Az ötlet tehát jó és másutt is követhető, N. E. A győri Alfa Szentendrén Csendet és nevetést szeretnék Hogy milyen kiváló színjátszó hely a szentendrei városháza udvara, az tavaly nyáron derült ki a színinövendékek társulatának bemutatkozásakor. Idén mellettük már több amatőr színjátszócsoport is föllép itt. Az előadások estéről estére népes közönség előtt zajlanak. Jó alkalom ez az amatőr csoportoknak, hogy nyilvánosság elé lépjenek produkcióikkal, s némi pénzhez is juthatnak. A művelődési központ ugyanis a bevételnek mindössze húsz százalékát kéri propeuganda- és egyéb költségekre, a többi a társulaté marad. A közönség sem jár rosz- szul, hiszen így az ország legkülönbözőbb tájairól érkező színjátszók előadásait láthatja. Tegnap este a győri Arany János művelődési ház Alfa amatőr színháza mutatkozott be Örkény István Ba- bik című művével. Az utolsó próba Vasárnap délelőtt, az utolsó próba. A szereplők már kosztümben játszanak. Az erősítés még nincs felszerelve, a zenei betéteket csak elképzeljük. Az ötvenes években játszódó történet így is körvonalazódik: az Első Alkulcs- gyár vezetői kitalálják a mindenben kiváló, élenjáró munkást, Babik Jánost. Rá mindenütt lehet hivatkozni, vele lehot dicsekedni, kaphat kitüntetéseket, jutalmakat. BaA kikiáltót Sörös Ferenc, a titkárnőt Kevy Ágota alakítja. bik Jánosnak egy szépséghibája van: csak papíron létezik, ilyen személy sosem élt, sosem dolgozott a gyárban. A groteszk alaphelyzet számtalan lehetőséget kínál a kor visszásságainak bemutatására, S az Örkény István művéből készült előadás remek lehetőség az amatőr társulatnak a felszabadult játékra, a komoly komédiózásra. Benkő József rendező minduntalan bekiabál valamit a szereplőknek, utasításokat ad. S gyakran meg is állítja a játékot, egy-egy jelenetet többször is újrajátszat, keresi a még jobb megoldást. Benkő József rendező beállít egy jelenetet. A szerző felvételei A Tanúságtevők űj kötete A történelem viharos sodrában MINDEZEN túl világos képet kapunk erről az időszakról. Arról az időről, amikor élet-halál küzdelem folyt nemcsak a frontokon, hanem a fasiszta tábor hátországaiban, így Magyarországon is a fasizmus és a háborús, valamint a vele szemben álló erők között. Hogyan, miként álltak helyt ebben a nehéz időszakban a munkásmozgalom vézetői, egyszerű munkásai, az antifasiszta küzdelem résztvevői? Mindez benne van ebben a kötetben. A küzdelmet a KMP szervezi. Erről szól Kádár János, Skol- nik József. Réti László és Sági István írása. A párt propagandamunkájára emlékezik Száva István, Sípos Gyula és Tóth Mihály. Benjámin László, a munkásírókról mondja el véleményét. Kenyeres Júliától és Friss Istvántól arról olvashatunk, hogy miként működött a Kossuth rádió, míg a Történelmi Emlékbizottság tevékenységéről többen, így Skolnik József, Tóth Mihály és Major Tamás emlékezik meg. A Magyar Front megalakulásáról, munkásságáról Fehér Lajos, Kállai Gyula, Ikladiné Rákos Éva, Sza- kasits Árpád ír nagyon részletesen. A kötet tartalmazza azokat a visszaemlékezéseket is, amelyek közvetlenül a felszabadulás első napjairól szólnak. Ismert, hogy a szovjet csapatok által felszabadított területeken megindult az új élet, A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ gondozásában megjelent a Tanúságtevők című sorozat újabb kötettel gazdagodott. Megjelent a második világháború időszakára emlékező gyűjtemény, amely nemcsak a magyarországi munkásmozgalom történetére emlékezik vissza, hanem sokoldalú, gyakran megrázó képet ad erről a korról. A visszaemlékezésekben azoknak a küzdelmei, élményei, elképzelései elevenednek meg, akik nemcsak átélték a történelem — benne a magyar népnek, a magyar munkásmozgalomnak — e szörnyű, megpróbáltatásokkal teli éveit, de életüket kockáztatva megkísérelték a lehetőségekhez és erejükhöz mérten a történelem menetét befolyásolni. Az emlékezők között van Kádár János, Apró Antal, Skolnik József, Benjámin László, Major Tamás, Döme Piroska, Bakó Ágnes —, hogy csak az ismertebb neveket említsem. A kötetben szereplő emlékezők közül többen már eltávoztak közülünk: Sípos Gyula, Kenyeres Júlia, Friss István, Szakosíts Árpád, Markos György, Faust Imre, Gerő Ernő, Andrásfy Gyula és mások. (Mindazok nevét egy ismertetőben lehetetlen felsorolni, akik ebben a kötetben szerepelnek, összesen harmincötén.) Tudjuk, hogy erről a korszakról nemcsak ők nyilatkoztak vagy emlékeztek, hiszen az utóbbi esztendőkben a kiadók bőven jelentettek meg memoárköteteket, így megjelentek Horthy Miklós, Kál- lay Miklós, UUein-Reviczky Antal, Kertész István és Sulyok Dezső úri politikusok írásai. Ugyancsak önálló kötetekkel jelentkeztek az antifasiszta tábor vezető politikusai, köztük Darvas József, Danes József, Dobi István, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György, Máté György, Z. Nagy Ferenc, Vas Zoltán nevét említem. Ezenkívül több kiadó is adott ki gyűjteményes visszaemlékező kötetet. Mégis hallatlanul érdekes, izgalmas a Tanúságtevők legújabb kötetének írásai. Belőlük az olvasó sokirányú áttekintést nyerhet az ország és a mozgalom eseményekkel zsúfolt éveiről, emberi közelségbe hozzák a visszaemléke- zők az akkori időket. A könyv szerkesztője, Petrák Katalin bevezetőjében azt írja, hogy a kötet megjelentetésével az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a kiadó emléket akart állítani azoknak a neves és névtelen hősöknek, akik népünk szabadságáért életüket áldozták. Ügy gondolom, hogy ez a testes kiadvány ehhez az elképzeléshez méltó, nemcsak azért. mert korhűen adja vissza az akkori eseményeket, harfem tiszteleg is a harcban, küzdelemben, a háború vér- zivataros esztendeiben meghalt társak előtt. az ország demokratikus átalakítása. Elsőként alakult meg és lépett ki 25 éves illegalitásából a Magyar Kommunista Párt. Ez a munka a Szovjetunióból érkezett magyar kommunista vezetők irányításával indult meg. 1944 őszén tehát egyidejűleg dolgozott az illegális párt és annak vezetősége és a legális párt Magyar- országon anélkül, hogy a két vezetés között a kapcsolat létrejött volna. Mindkét vezetés elengedhetetlenül szükségesnek érezte a kapcsolat megteremtését és a munka egyeztetését. Elhatározták tehát, hogy a fronton keresztül megbízottakat küldenek ennek érdekében. Ez izgalmas és nagyon veszélyes dolognak tűnt. De végül is sikerült. Elsőként a felszabadított területről érkezett meg Kossá István és £árközi Sándor, míg a túlodaira Apró Antal és Fehér Gyula ment át. Erre emlékezik Apró Antal és Sárközi Sándor a kötet lapjain. Oroszi István pedig azt írja le, hogy miként álltak át többen is a Vörös Hadsereg oldalára magyarok és harcoltak a felszabadítókkal együtt. A KÖNYV tartalmazza tehát ennek az időszaknak a legfontosabb eseményeit, igaz, korhű szavakkal. A memoárkötet tehát maga a történelem. Érdemes olvasgatni. Megismerkedni ennek az időszaknak a történeteivel, azokkal az emberekkel, akik fontos szerepet játszottak az eseményekben. A kötet egyben közli a visszaemlékezők rövid életrajzát. S egyben korhű dokumentumokat és képeket is. Gáli Sándor Heves mozdulatokkal irányítja színészeit, szemmel láthatóan arra törekszik, hogy a remek adottságú teret minél jobban kihasználják. Tulajdonképpen nincs is színpad. A játék az udvaron, az erkélyen, az ablakokban és a pincelejáróban folyik. Groteszk és realitás A próba szünetét használom ki, hogy Benkő Józsefet az előadásról és a társulatról faggassam. — Ezt az előadást tulajdonképpen ősbemutatónak tekinthetjük. Igaz, Örkény is írt forgatókönyvet a műből, de a film soha nem készült el. Mi három évvel ezelőtt csináltuk meg először a darabot, de nem éreztük Igazán sikeresnek. Mindössze három alkalommal játszottuk. Az. eredeti változatot teljesen átdolgoztuk az itteni szabadtéri körülményekhez. Azt hiszem, most jobban ráéreztünk a dolog lényegére. — Ha jól tudom, ez a társulat az egykor, amatőr körökben oly híres Arabona együttes utódja? — Igen, a csoport különböző formákban, az új és új tagokkal immár huszonöt esztendeje létezik. A mostani csapattal hat éve dolgozunk együtt, de most ismét egy új korszak előtt állunk. Többszörösen is. Ennek a társulatnak ez majdhogynem a bú- csúföllépése. Természetesen neveltünk utánpótlást magunknak. Űj idők következnek azért is, mert egy kísérletbe fogtunk. Művészi közösséget alakítottunk zenészekből, képzőművészekből, fotósokból és színjátszókból. Rendezvényeinket, előadásainkat egy lakásban fogjuk megtartani. Ha minden rendben, ősztől kezdünk dolgozni. — Nem könnyű feladat Örkény groteszk írásait színpadra állítani. Mennyire illik ez a társulat profiljába? — Különböző korszakokat élt meg az együttes. Volt Mo- liére-időszakunk, aztán az abszurd következett, majd egy- felvonásosokra álltunk rá. A Babik egy újabb korszak nyitányát jelzi: ezt a groteszk és a realitás között lavírozó műfajt szeretnénk munkánk középpontjába állítani, Az érzelmekre hasson Közben megérkeznek a technikusok, szerelik az erősítést. Az utcán sétálók köziül sokan beszivárognak az udvarba, figyelik a próbáit. A darab lassan-lassan összeáll. Érzi ezt a társulat és a rendező is, kezdenek megnyugodni. Kitartóan és egyre hevesebben tűz a nap, ma talán nem fenyeget a szabadtéri produkciók réme, az eső. Búcsúzóul még megkérdezem Benkő Józsefet, mit vár az esti előadástól. — Remélem, a közönség megérti szándékunkat: olyan történelemkönyvet szeretnénk föllapozni előttük az ötvenes évekről, hogy aki végigélte azt a korszakot, annak elsősorban az érzelmeire hasson, aki pedig nem élte át, az megértsen belőle valamit. Nagy csendeket és nagy nevetéseket szeretnék a nézőtéren. M. Nagy Péter
