Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

1985. JÚLIUS 15., HÉTFŐ mr « 3 Pillantás — előre Hétfőn az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének el­nöksége megtárgyalja az egész­ségügyben dolgozó fiatalok helyzetét. Kedden ülést tart a Haza­fias Népfront környezetvédel­mi munkabizottsága, ahol a veszélyes hulladékokról tár­gyalnak. A HNF Pest megyei bizottsága pedig a VII. ötéves terv területi és tanácsi gaz­dasági fejlesztési koncepcióját vitatja meg. Velencén felavat­ják az ifjúsági üdülő- és ki­rándulóközpontot. Szerdán DÍVSZ-sajtótájékoz­tatót tartanak a VIT-ről. Ki­állítás nyílik Budapesten Len­gyelország újjászületésének 41. évfordulója alkalmából. Csütörtökön ülést tart a Mi­nisztertanács. A Győr-Sopron megyei Koroncon országos uborkatermesztési tanácskozási és bemutatót rendeznek. Pénteken a KISZ KB szék­hazában tájékoztatják az új­ságírókat a moszkvai VIT-ről. Esztergomban megnyitja ka­puit a Dunakanyar nyári mű­vészeti egyetem. Ülést tart a Pest Megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága. Szombaton Szigetmonostoron megemlékeznek a Természet- barátok és Turisták Egyesüle­te megalakulásának 75. évfor­dulójáról. A zsámbéki műve­lődési házban Ilaidú-Bihar me­gyei képzőművészek alkotásai­ból nyílik kiállítás. Vasárnap megkoszorúzzák a szigetmonostori munkásmoz­galmi emlékművet. Nyíregyhá­zán országos népművészeti vá­sárt rendeznek a múzeumfa­luban. Miért tetemes a tebfonszámla? Újabb crossbarállomások Pest megye északi tájain sokkal jobbak a hírközlési vi­szonyok, mint a déli területe­ken. A 27-es körzetbe tartozó Vác környékén például köz­vetlen tárcsázással hívhatják egymást Dunakeszi, Göd, Főt, vagy akár az Ipoly menti kis települések lakói. A körzetben több mint 8 ezer készülék tar­tozik a távhívó hálózatba. Kü­lönösen kiemelkedik Vác te­lefonhálózata. Míg az országos törekvések célja az, hogy idén 14,4 állomás jusson 100 lakosra, addig Vácott már 1973-ban 16,6 állomás jutott a statiszti­ka szerint. Bár igaz, a körzet távközlési üzemében ma is kétezer igénylőt tartanak szá­mon. Furcsa ellentmondás, hogy míg a távoli, Ipoly-manti kis­községek, a Börzsöny falvai, a Váctól délre eső nagyobb te­lepülések már közvetlenül hívhatók, addig a Vác és Szob közötti, valamint a szobi állo­mások még a régi, ma már na­gyon elavult technikával mű­ködnek. Ezért a kézi kapcso- lásos rendszer mielőbbi felvál­tása kerül előtérbe, a távköz lésbe már bekapcsolt helysé­gek állomásainak gyarapítása helyett. A hetedik ötéves terv­ben 1988-ra Szob bekapcsold sát tervezik, a verőcemarosi központ szerelését 1986-ban kezdik meg. Előreláthatólag jövőre kapcsolják be a távhí­vásba Nagymaros 400 állomá­sos központját is. A modern hálózat jellegze­tes panaszai közé tartozik, hogy az előfizetők olykor sok nak találják a számlát. Minden panaszt kivizsgá­lunk — mondta Molnár Sán­dor üzemvezető. — Ám az esetek többségében kiderül hogy sokan nem olvasták el a posta telefonkönyvben is megtalálható tájékoztatóját. Más a tarifa éjjel és a csúcs forgalomban és más díj körze­tenként. A körzetszámhoz vi­szonyított I. díjkörzetben pél dául nappal 40, este és éjjel 60 másodpercenként egy fo­rint ötven fillért számol a gép. Érdemes röviden, tömören be szélni. K. T. I. Hétköznapok Délegyházán Tervek korlátái közé szorítva Akik vasárnap is korán keltek <Folytatás az 1 oldalról) nyitásával dolgozó kollektíva, nem sok vasárnapot tölthet otthon, a családdal. De hát ez ilyen szakma, természetes­nek tartják, s ha gyakran törlik is magukról az izzadt­ságot, azért elviselik a hősé­get. A veresegyházi tó strandján a személyzetnek volt duplán meleg napja. A reggeli nyitás óta közel 11 ezer belépőt ad­ták el. Déli harangszókor, mintegy kétezer ember tar­tózkodott a területen, élvez­ve a tó hús vizét, vagy pi­henve a parti homokon Ahogy tapasztaltuk, a büfék előtt sem kellett túl sokat várakozni. K. T. I. Óvári Pál kora reggel az uborka- földön permetez. Csend van a naturisták kö­rül. A személyi és személyes­kedő viták, a régi elnök és az új vezetőség között ma már polgári peres úton folynak. Nem szenzáció, hogy a dél­egyházi ötös számú bányató­nál a ruhátlanul napozás ked­velőinek betonfalakkal elzárt birodalma kemping kinézetét kezdi fölvenni. Hogy miért hívtuk mégis egy asztalhoz a dunavarsányi közös tanács vezetőit, a helyi pártbizottság titkárát és a Magyar Naturisták Egyesüle­tének képviselőit, most, ami­kor nincsenek szenzációk, bot­rányok? Éppen ezért. Hiszen ilyen körülmények között le­hetőség kínálkozik az együtt­működésre, az egymásra mu­togatás helyett a közös mun­kára. Az ötös tónál, az egyesületi kemping presszójának kelle­mes teraszán ülünk, s nem kis feltűnést keltünk öltöze­tünkkel a naturisták között. — A tavak hasznosítására 1983-ban a Budapesti Műsza­ki Egyetem készített rendezési terveket, különös tekintettel erre a területre — mondja Molnár Antal, a tanács mű­szaki előadója. — Igaz, akkor még nem volt legális az egyesület, de a tervező erre a helyre autós kempinget ál­modott. Az ABC áruház ügye Úgy tűnik, ez utóbbi kifeje­zés ráillik a rendezési tervre. Hiszen igencsak szárnyaló fantáziára vall, hatalmas fedett uszodát és kertmozit álmodnia oda, ahol ma még az alapellátás biztosítása is zinte megoldhatatlan gond­nak látszik. Persze a rendezé­si tervek nem ötéves progra­mok, megvalósításuk talán még az ezredfordulón is tart majd, de a jövő illuzórikus elképzelései gyakran akadá­lyozzák á jelen égető problé­máinak megoldását. Ügy tűnik, ez a helyzet a kemping területién megépülő mini ABC-áruházzal is. Tagjaink közül jelentke­zett valaki, aki megépítené és üzemeltetné is a boltot — magyarázza Molnár Csaba, az egyesület elnöke. — Hallatla­nul nagy dolog ez, hiszen az élelmiszer-árusításból nehezen lehet meggazdagodni, a rövid nyári szezon alatt pedig úgy­Szép, rendezett a táj, Ilyen a kilátás a tavakra. Barcza Zsolt felvétele szólván lehetetlen. Az eddig itt árusító kiskereskedők egy részére pedig, sajnos ez a vágy volt jellemző. Januárban a tanácsnál' voltak az ABC tervei, és azt reméltük, hogy nyáron már ez az üzlet segít az ellátásban. Ám engedé­lyünk még most sincsen. — A tervek csupán néhány napja kerültek hozzám — mondja a műszaki előadó. — De az ebben szereplő lapos- tető-megoldással nem fogad­hatom el, mert nem illik a tájba. Kétségtelen, a terület kü­lönböző pontjain felépült ma­szek üzletek, a terv szerinti ellátási központ részei való­ban esztétikusak. Ám az ' itt pihenő családok számára nem ez a fontos, hanem az árukí­nálat. Van egy zöldséges, presszós, fagylaltosok, köl­csönző is, de sehol nem lehet kenyeret vagy tejet venni, csak a faluban. Ott viszont az élelmiszerbolt vezetője nem vesz tudomást a több ezernyi naturistáról, egyetlen kiló ke­nyérrel vagy liternyi tejjel sem rendel többet, mint álta­lában a délegyháziak igénye. Keiikopter-leszáfÍ!) — Talán volna megoldás az engedélyre — mondja Molnár Csaba. — Ha úgy kapnánk meg a tanács beleegyezését a munka megkezdésébe, hogy Kész az első keverés. Iliit víz, homokos part, zsúfoltság a veresegyházi strandon. A hárfajáték mesterei S zokatlan együttes hanglemeze került nemrég a boltokba. A borító kísérő­szövege meglehetősen ismeretlennek nevezi az ilyet, s ezért egészen egyedülálló­nak. Négy hárfaművész együtteséről van szó. Ezt a hangszert a laikusok többsége föl­tehetően csak a szimfonikus zenekarok egyik tagjaként ismeri, s ott sem olyan­ként, amely vezető szerepet visz. Ha mé­retei és díszei miatt nem emelkedne ki, tán észre sem vennék. Akadt azonban egy hárfaművész, aki nem elégedett meg ezzel a szereppel. Együttest szervezett, amelynek szép játékában most már mi is gyönyörködhetünk. A lemezt hallgatva arra gondoltam, mi­lyen jó, hogy mindig akadnak emberek, akik nem elégszenek meg a meglévővel, a kitaposott utakkal, olyanokra is rálépnek, amelyekről nem tudni biztosan, hóvá ve­zetnek. Megtalálhatók az élet minden terü­letim. Közös jellemzőjük, hogy munkálko­dásuk kezdetén általában nem nagyon fi­gyelnek rájuk, esetenként megmosolyog­ják őket, elhangzanak a, szokásos szavak: ugyan, ha eddig jó volt így, ezután miért nem?! Véletlenül a lemez megjelenésének nap­jaiban olvastam cikket a tápiószecsői népi együttes vezetőjéről. Ofella Sándort har­minc éve arra biztatták, nézze meg, ho­gyan ápolják a néphagyományokat a Gal- ga mentén. Megnézte, s az ottani tapaszta­latok nyomán hozta létre azt az együttest, amelyik később az ország határain túl is ismertté vált. Ofella Sándor nincs egye­dül. Azokban a napokban jelent meg la­punkban a szigetszentmiklósi múzeum köl­tözésének híre. Erről nyilván másoknak is Vöő Imre jut az eszükbe. Ez az ember évtizedek óta mást sem csinál szabad ide­jében, mint gyűjti a környéknek a múlt­ból megmaradt darabjait. Nélküle aligha lenne annyi az anyag Szigetszentmiklóson, hogy ismételten kicsinek bizonyuljon a be­mutatására szánt hely. Képzeletemben felsorakoznak a többiek is. A veresegyházi Horváth Lajos, a múltnak hivatásos faggatója, az ottani honismereti kör vezetője, lelke. A napokban jelent meg írása gödöllői kiadásunkban az idei ásatások eredményéről. Ha ő nem volna, talán ásatások sem lennének. Asztalos Istvánra vetem pillantásom, az aszódi mú­zeum igazgatójára. Intézményt teremtett, új fényt adott a Petőfi-kultusznak. Sokol­dalúsága, mindenhez értése nélkül Aszó­don sem halmozódott volna fel a gazdag gyűjtemény. S mennyit szaladgált Polónyi Péter, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetője, míg megnyithatták a szecessziós művészet állandó kiállítását. S íme, egé­szen más területről egy arc. Száraz József kartali sportköri elnöké. Csapataik ered­ményeit nemcsak a Galga mentén irigylik. Kecskés Józsefé. A gödöllői művelődési ház igazgatójának dinamizmusa híján ez az intézmény is egy lenne a többi között. E gyik közös jellemzőjükként említettük az elején, hogy kezdetben nem na­gyon figyelnek rájuk. A másik, hogy olyasmit csinálnak, amit nem kellene ok­vetlenül csinálni. Szigetszentmiklós, Aszód léteznék a múzeum nélkül, Gödöllőről sem hiányoznának a szecesszió remekei, szeré­nyebb eredményeket elérő művelődési ház is megtenné. Veresegyház sem menne tönkre, ha nem ásatnának. Hárfaegyüttes nélkül is megvolnánk persze. Erre nem tudok mit mondani, leg­feljebb azt, hogy úgy szegényebb volna a világ. Az ember nem akar szegény ma­radni. Kör Pál belekerülne a tetőszerkezet áttervezése. Bejárjuk a naturista telep útjait. Körbeárkolt magasla­tokon, szélvédett zugokban katonás rendben sorakoznak egymás mellett a sátrak. So­kan kötéllel, rajta színes zászlócskákkal jelölik terüle­tük határát, de holmi elzár­kózásról szó sincs. Az emel­kedőkre lépcsők segítik a fel­jutást, s akad olyan hely, ahol mozaiklapokkal kiköve­zett kis teraszon üldögél a család. Csokoládébarnára sült bőrű, mezítlábas gyerekcsapa­tok játszanak mindenfelé. Legföljebb kavics vagy a csalán szúrhatná a talpukat, mert eldobált szemetet, üve­get nem látni. Magaslatra kaptatunk, ahon­nan csodálatos kilátás nyílik a tavakra. — Ahol most állunk, ez a helikopter-leszálló pálya — magyarázza Szőke László, az egyesület titkára. — Lent pe­dig a foci'- és teniszpályák vannak. — Gyönyörű ez a táj — állapítja meg Kucsera Benő, a dunavarsányi tanács új el­nöke. De az is látható a ma­gaslatról, hogy a naturista­telepet szinte teljesen körbe­fogják a vállalati üdülők, s a közeli, nem nudista, azaz textileskemping. — Tizennégy faházat tele­pítettünk oda — mutat az A betű formájú épületekre Vö­rös Benjáminná vb-titkár. — összesen negyvenhat vendéget fogadhatnak. Közelében ott az étterem. Szerződésbe adtuk egy magánvállalkozónak évi százezer forintért, de panasz­kodik, mert nincs forgalom. Az emberek inkább a vad­kempingezést vállalják, mert az olcsóbb. Az egyesület hasznosítaná A naturista egyesület tudná hasznosítani a házakat, hi­szen már az Utazás ’85 kiál­lításon is hallatlan élénk nyugati érdeklődés nyilvánult meg a magyarországi nudiz­mus lehetőségei iránt. Ám ahhoz, hogy az osztrák, nyu­gatnémet vagy holland nap­imádók a dalmát tenger, Spanyol- vagy Görögország helyett nálunk töltsék az időt, valamit nyújtani kell. — Meg kell érteni a taná­csot — mondja Komáromi István, a nagyközségi pártbi­zottság titkára. — Rossz álla­potban vannak a középületek, nyolcezer ember és kiterjedt üdülőkörzet ellátásáról kell gondoskodni. — Úgy gondolom, nem pénzt kérnek tőlünk a natu­risták, hiszen tisztában van­nak a lehetőségeinkkel —• magyarázza Kucsera Benő. —• De együttműködést, segítsé­get ígérhetünk. Hínárvágó gép dolgozik ■ tavon. A parton vagy félszá- zan szorgoskodnak, húzzák szárazra a levágott növényt, s kocsikra rakják. Távolabb, a telefonfülke körül is dol­goznak. az iroda mellett az egyik egyesületi tag az ap­rócska virágoskertet gondoz­za. A hétszáz sátortól tarkálló kemping megszokott hétköz­napját éli. Móza Katalin l

Next

/
Thumbnails
Contents