Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

MEGYEI Lázár György fogadta az osztrák hadügyminisztert Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta Friedhelm Frischenschlagert, az Osztrák Köztársaság szövetségi had­ügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson, katonai küldött­ség élén tartózkodik Magyar- országon. A találkozón részt vett Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt dr. Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapes­ti nagykövete. A hadügyminiszter látogatá­sát befejezve pénteken eluta­zott hazánkból. „Mackót” fogott a kombájn Aratják a búzát Az eső mindeddig hátrál­tatta a nagy nyári mezőgaz­dasági munkát, a kalászosok betakarítását. Ugyanakkor kedvezett a kapásnövények, többek között a kukorica fej­lődésének. A régi aratók kö­zött is az a szóbeszéd járta, nem baj, ha betakarításkor hullik a csapadék, mert ak­kor jó tengeritermésre lehet számítani. Reméljük, ez az év­százados megfigyelés érvé­nyes lesz erre az esztendőre is, hiszen amúgy is csökkent a kukorica vetésterülete Pest KUKORICÁZIK L ehetőségeink fürgébb lábakon járnak, mint magunk. Ha valaki annak idején, két évtizede, öt-hat tonnás hektáronkénti kukorica­átlagtermésről beszélt vol­na, ráütik a hamari ítélet bélyegét, fantáziái, álmo­dik. A nyolcvanas években a megye mezőgazdasági üzemei elérték ezt a ter­melési színvonalat. A gyen­gének vehető 1983-as és 1984-es esztendők ellenére is az 1981—1984. évek hek­táronkénti termésátlaga 4,99 tonnát tett ki. Ami mögött, litert átlag, sejt­hetjük, "jelentős területi, üzemi eltérések húzódnak meg, hiszen vannak a me­gyében olyan gazdaságok, amelyek bizonyos fajtákkal és táblákon hét-kilenc ton­nás termést is elértek. Ugyanakkor — nehogy el­kerülje a figyelmet — gya­kori a szembetűnő eltérés. Dabas körzetében például tudunk mezőgazdasági üze­mekről, melyek egymás szomszédjaiként — azo­nos fajtával és lényegében azonos talajadottságok mellett — hektáronként — két, két és fél tonnával ke­vesebbet, illetve többet ta­karítottak be ebből a fon­tos növényi termékből. A magyarázatban semmi titokzatos nincsen, a szak­emberek szerint ilyen el­téréseket hozhat létre az átfogó termeszléstechnoló- gia rendkívül nagy pontos­ságú, avagy ímmel-ámmal történő végrehajtása. Tényleges lehetőségek és ma még fantasztikumok­nak látszó fejlődési irá­nyok keveredésének tart­hatjuk tehát napjaink va­lóságát a kukoricatermesz­tésben. A fantasztikumok­nak látszok egyike: a ten­gerit nagy területen ter­melő megyei gazdaságok szakembereinek már mód­juk volt — szakmai napok keretében — megismerked­ni olyan kukoricafajtákkal, amelyek hektáronkénti ho­zama felette van a har­minc tonnának, igen. a 30 tonnának! Ami persze — mai adottságaink és lehe­tőségeink közepette — most nem több, mint sportbeli rekordok álom­határa, ám nem árt emlé­kezni a gondolatmenetünk elején felidézettekre, s arra sem, hogy a hatvanas években hazánk nagy té­telben — volt esztendő, amikor több, mint kétmil­lió tonnát tett ki ez a mennyiség! — kényszerült külföldön gabonát vásá­rolni, mert ami itthon ter­mett, az nem fedezte a szükségleteket. Álomhatároktól hirtelen az orrunk elé irányítva te­kintetünket: egyre aggasz­tóbb folyamat a megyében — és ez nem megyei kü­lönlegesség! — a kukorica- termőterületek csökkenése, amit most már egyre ke­vésbé tud ellensúlyozni a termésátlagok emelkedése. A tavalyihoz képest az idén ismét zsugorodott a tengerit magába fogadó talaj. Az előző tervidőszak­hoz, azaz az 1976—1980. évek átlagához mérten a megyében tizenhat száza­lékkal mérséklődött a ku- * koricával bevetett hektá­rok mennyisége, s bár job­bak az átlagos termések, mint a megelőző fél év­tizedben, ez csak kiseb­bíteni tudta a vesztese­get, feledtetni nem, hiszen a megye gazdaságai a ko­rábbinál — összemennyi- séget értve alatta — hét­nyolc százalékkal kevesebb tengerit takarítottak be, mint amennyit a hetvenes évek második felében. Mi az oka ennek a csendes, viszonylag lassú, de folya­matos visszavonulásnak? A ceglédi, az abonyi, a Ceg­léd körzeti gazdaságok a megyében a hagyományo­san nagy kukoricatermesz­tők közé tartoznak, azaz mérvadó a visszakozásuk­hoz kapcsolódó indoklás. Az indoklás némely rész­lete ugyan eltérő — így a korábban rendkívül kor­szerű művelési eszköizök elöregedése, pótlásuk ne­hézkessége, illetve a na­gyon magas ár, az ipari eredetű anyagok, főként a műtrágya és a növény­védőszerek drágulása stb —, egésze azonban egyező. A meghatározó, legfőbb ok: egyre kevesebb pénz — jövedelem — van a kuko­ricában, jobban jár a gaz­daság, ha. mást. például búzát, napraforgót termel. T örténtek intézkedé­sek annak érdeké­ben, hogy a kuko­rica ne kukoricázzon itt­honi takarmányozási és kiviteli terveink realitásá­val. ám e lépések egy ré­sze már késve tétetett meg az idén tavasszal, azaz ha lesz hatásuk, akkor is csak a jövő esztendőben. Egy valami bizonyos: ku­koricát termelni kell, mert máskülönben az állatte­nyésztés — a mai, zavar­talan belföldi húsellátás, a kivitelben meghatározó je­lentőségű hús- és húské­szítmény-értékesítés — ke­rül veszélybe. Az is bizo­nyos azonban, hogy — szemben a tapasztalatok­kal — a kialakult helyzet okán nem a termelő gaz­daságokkal kell kukori- cázni... Azok növényter­melési szerkezetükkel csu­pán igazodnak ahhoz, amit ráfordítások és elérhető jö­vedelmek viszonya diktál. M. O. megyében. Az ebből eredő kiesést csak a többlettermé­sek ellensúlyozhatják. Az árpa aratásának a vé­ge felé járnak a gazdaságok, sőt, a búza 5 százalékát is betakarították már. Megkezd­ték a kenyérgabona vágását a tápiószentmártoni Arany- szarvas, a nilisi Aranykalász, a dabasi Fehér Akác Terme­lőszövetkezetben. Szinte va­lamennyi mezőgazdasági nagyüzemben gondot okoz, hogy a sok eső hatására el­gyomosodtak a búzatáblák. Ugyanakkor a gombabetegsé­gek is fertőzik a növényállo­mányt. A gyom miatt gyak­ran fognak „mackót” a kom­bájnok. Vezetőiknek sűrűn le kell szállniuk a gépekről, ki­tisztítani az eltömődött vá­gószerkezetet. Tavaly nem volt ilyen gondjuk az aratók­nak. Bizonyság erre, hogy a múlt év hasonló időszakában már a búzának a 63 százalé­ka volt ' a magtárakban, a rozsnak pedig 12 százaléka. Most meg éppen hogy elkez­dődött a búza aratása. A rozshoz még hozzá sem kezd­tek a gépek. Az elkövetkező két-három hét lesz a meghatározója az idei aratás sikerének. Minden csapadékmentes időszakot ki kell használni az üzemeknek, hogv minél kisebb veszteség­gel takarítsák be a kalászo­sokat. A kombájnok úgyne­vezett szórási vesztesége op­timális esetben 3 százalék körül alakul. Efölött minden egyszázalékos veszteség 13 millió forintos kiesést jelent. Mindez arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy menet közben is ellenőrizni kell a gépeket. A csapadék és a gyomoso- dás miatt nagyobb nedvesség- tartalommal lehet csak beta­karítani a búzát. Erre is fel­készültek Pest megye mező- gazdasági nagyüzemei a szem 18 százalékos nedvességtartal­ma mellett, már szárítóra vi­szik az új termést. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az alkatrész hiánya nem okoz fennakadást a munká­ban. Kiegyensúlyozottabb az ellátás, bálázózsinegből is van elegendő. Ha valahol mégis gondok vannak, a Pest, Nógrád, Komárom megyei AGROKER ügyeletén meg­rendelhetik a szükséges al­katrészt a gazdaságok. B. Z. Decemberre összehívták a népfront kongresszusát A HNF országos tanácsának Ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa penteken ülést tartott, a Parlament, vadász­termében. Az ülést Katlai Gyula, a HNF OT elnöke nyi­totta meg, s megemlékezett Károlyi ívLihályne Andrássy Katin,cáról, a HNF OT közel­múltban elhunyt, tagjáról, Magyarország első köztársa­ság! elnökének Özvegyéről. Az országgyűlési es a ta­nácstagi választásokkal kap­csolatos népfrontmozgaimi munka tapasztalatairól Mol­nár Béla, a HNF OT titkára tájékoztatta a testületet. Hang­súlyozta: a választások újabb bizonyságot adtak arra, hogy a párt politikájának célkitű­zései — a szocializmus épí­tése és a béke megőrzése —, egybeesnek a nemzeti törek­vésekkel. A választásokat po­litikai sikernek, a szocialista demokrácia fejlesztésében tett előrelépésnek lehet tekintem A vitában felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke. Rámutatott arra, hogy tár­sadalmunk légköre kedvez az intézményrendszerünk meg­újítását célzó törekvéseknek. Emlékeztetett a gazdaságira nyitási rendszer korszerűsíté­sére, arra, hogy ilyen meg­újhodási folyamat zajlik a társadalmi életben is. Egy új szisztéma bevezetésének sikere függ annak megérte­tésétől, elfogadtatásától is — mondotta. Az ülésen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ismertet­te a titkárságnak a HNF VIII. kongresszusa összehívására vo­natkozó javaslatát. Előterjesz­tésében kiemelte: a párt XIII. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 40. év­fordulójának megünneplése olyan fontos belpolitikai ese­ménysorozatot alkotott, amely formálta az ország történelem- szemléletét is. Ehhez a folya­mathoz kapcsolódik majd a Hazafias Népfront VIII. kong­resszusa. A népfront testüle­téi, aktivistái elismerésre mél­tó, eredményes munkát végez­tek a választások előkészítésé­ben és lebonyolításában. A népfrontmunkában — fej­tette ki a továbbiakban — tö­rekedni kell a mozgalmi és a társadalmi jelleg erősítésére. Ez megköveteli az országos, a területi és a helyi testületek működőképességének javítását, munkastílusuk megújítását, a vezető testületek fiatalítását, a munka formális, esetenként bürokratikus vonásainak meg­szüntetését. A HNF Országos Tanácsá­nak főtitkára javaslatot tett a kongresszusi küldöttek válasz­tásának és a testületek meg­választásának módjára. A vá­lasztási eljárás lényege — han­goztatta —, hogy a népfront különböző szintű eseményein — egészen a kongresszusig — híven tükröződjék: a népfront az állampolgárok közössége, a lakosság, a társadalmi rétegek, csoportok, együttműködésének színtere. Fontos, hogy a vá­lasztás módjában fejeződjék ki az is: a Hazafias Népfront olyan tömörülés, amelyben po­litikai szervezetek vesznek részt. A HNF Országos Tanácsa el­fogadta az előterjesztésben foglaltakat, illetve a kongresz- szus időpontjára' vonatkozó ja­vaslatot, s a Hazafias Népfront VIII. kongresszusát. 1985. de­cember 13—15-re hívta össze. Tápegység a komputerekhez A meleg, csapadékos időjárás miatt megszaporodtak a gombakárlc- vők. A MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat helikoptere Rácke­vén az Aranykalász Tsz-ben 650 hektár napraforgó táblára szórja a gomb aölő szert. Az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet taksonyi eleklronikri üzemében az idén ezer tápegységet készítenek ipari számító­gépekhez a Videoton megrendelésére. Karc/,a Zsolt felvétel* ünnepség a Vigadóban Vasutasok kitüntetése Pénteken a Pesti Vigadó hangversenytermében kitün­tetéseket nyújtottak ,át,a ki­emelkedő munkát végző vas­utasoknak. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra. Jelen volt Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A vasutasokat Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója kö­szöntötte, méltatva áldozatos munkájukat. Szólt arról, hogy a vasútnak kiemelkedő szere­pe van a népgazdasági tervek végrehajtásában, s a megnö­vekedett igények fokozott helytállást, erőfeszítést köve­telnek a vasutas-társadalom­tól. Utalt a vasút gondjaira, amelyek csökkentésében :a kormány is segíti az ország legnagyobb fuvarozó vállala­tát, azonban a MÁV maga is sokat tehet helyzetének javí­tásáért a hatékonyság növelé­sével, a belső tartalékok fel­tárásával, a munka jobb meg­szervezésével. A vezérigazgató köszöntője után Vrbán Lajos közlekedési, miniszter adta át a kitünteté­seket: 37-en a Kiváló Vasutas, 62-en a Kiváló Munkáért ki­tüntetést vették át. (A kitün­tetett vasutasok közül egyet a 3. oldalon mutatunk be.) Nyergesvcrctaió és önjáró alváz Autógyári exportüzletek Sokgt és nem is ok nélkül panaszkodnak a különböző iparágakban működő vállala­tok, hogy nehéz helytállni a nemzetközi piacokon. A jármű­iparban azonban valóban ak­kora a konkurrencía, hogy a Csepel Autógyár kereskedői­vel csak kevesen cserélnének. Márpedig exportra, gazdaságos sorozatnagyságra és valutabe­vételekre a szigethalmi gyár­nak is nagy szüksége van. A vállalat vezetőinek még- sincs oka különösebb panasz­ra, hiszen termékeikre külföl­dön is találnak vevőt. Előre­haladott tárgyalásokat folytat­nak kínai kereskedőkkel 500 merev autóbuszalváz eladásá­ról, s ez igazán jelentős piaci sikerként könyvelhető el. Rö­videsen hosszú távú keretszer­ződést írnak alá lengyel cégek­kel, a járműipari együttmű­ködésről. Máris elkezdődött a gyártása annak a 200 alváz­nak, amelyet még az idén szál­lítanak a baráti országba. Jö­vőre már ezer, 1987-ben pe­dig 2 ezerre emelkedik ez a szám. Hagyományos az együttmű­ködés jugoszláv vállalatokkal is. Időn a második félévben 40 nyergesvontatót szállít déli szomszédainkhoz a Csepel Autógyár. E hónapban kezdődött el 300 garnitúra szervokormány szállítása Brazíliába. Ez az üz­let azért nevezhető jelentős­nek, mert ha a magyar termék beválik a dél-amerikai piacon, feltehetőleg újabb, s jelentő­sebb megrendelésre is számít­hatnak. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! az MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI T1M1CS LAPJA XXIX ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Ár.r 2.20 forint 1985. JÜLIUS 13., SZOMBAT MA: A rendet a deliekhez szabni (3. oldal) Lehet-e ennéI ideálisak!» műterem ? (8. oldal) Dunavarsányi bizakodás (IS. oldal) Nyári meleg várható (lő. oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents