Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

1983 JÚLIUS 9., KEDD Koszorúzás Mózes Viktor szabómunkás, a magyar munkás- és kom­munista mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 90. évfordulója alkalmából koszo­rúzást ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti te­metőben. Sírjára a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottsága nevében Csillik András, a XX. kerüle­ti pártbizottság első titkára é3 Farkas Lajosné, a Vas-, Fém­es Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezetének tit­kára, a KEB tagjai helyezték el a kegyelet virágait. A Ru­házatipari Dolgozók Szak- szervezete részéről Tóth Tl- borné elnök és Bugár János, a központi vezetőség tagja, a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége képviseletében Kerekes Imre titkár és Sziget­vári Miklós, az országos bi­zottság tagja koszorúzott. Acéitiüvely sorozatban A lengéscsillapítók fontos alkatrésze az a precíziós megmun­kálást igénylő acélhüvcly, melyből műszakonként 130—209 db készül Maglódon, a Vas- és Fémipari Kisszövetkezetben. Veress Jenő felvétele A tapasztalatok szerint az állami gazdaságokban az élelmiszeripari üzemekben rendben, a terveknek megfe­lelően tértek át az új vállalatirányítási formára. A fel­készülésen már mindenhol túljutottak, de hogy melyik közösség miként él az új, még szokatlan lehetőséggel, az teljes egészében az adott gazdasági egység dolgozóin múlik, mert a szervezeti és működési szabályzatra nin­csen központi utasítás. A piac szerepe A tulajdonosi jogok átvétele, s ennek értelmében a fele­lősségvállalás megtörtént a Kiskunsági Állami Gazdaság­ban is. Ahhoz már hozzászok­tak, hogy a minisztérium he­lyett egyre inkább a piac sza­bályozó szerepe kerül előtérbe, de az önálló gazdálkodás után most azt is meg kell tanulni, mit jelent kollekt'van, de ugyanakkor egyszemélyi fele­lősséggel egy mezőgazdasági nagyüzemet irányítani. — A tévedés kockázatával eddig is szembe kellett néz­niük döntéseinknél — mondja Nagy László termelési igazga­tóhelyettes. — Mostantól azon­ban nem lehet se ki se fölfe­lé mutogatni. A döntéshozatal és a felelősség egy helyen össz­pontosul. Csaknem két hónap telt el a vállalati tanács megalakulása óta, amely megerősítette tisz­tében Szóka Józsefet, aki ko­rábban is igazgató volt. Az el­telt rövid idő alatt természete­sen sok tanulságot még nem vonhattak le. Ügy gondolják, legalább egy esztendő szüksé­ges ahhoz, hogy a termelés teljes folyamatát ismételten végigjárják és az új irányítási formában mindenki megtalál­ja a helyét az igazgatótól a vállalati tanácsig. Különösen a gyors döntésekhez szokott vezetőknek kell módosítaniuk eddigi munkastílusukon, mert előbb el kell fogadtatni az em­berekkel azokat a terveket, amelyek a saját munkaterüle­tük határain túlra mutat­nak. Most a vállalati tanács felelőssége lesz az is. hogy a döntéshozatalnál a realitások­ból induljanak ki. Az új ve­zetési forma mit sem változtat például azon; hogy 13 és fél aranykoronás földeken gazdál­kodunk, s persze a termelő- eszközök sem újulnak meg egyetlen varázsszóra. Megbíznak bennük — Hogyan tovább? — Elsősorban a higgadt helyzetértékelésen van a hangsúly — magyarázza az igazgatóhelyettes. — Jobbára olyan dolgozók kerültek a vál­lalati tanácsba, akik a többség bizalmát élvezik, és ami nem utolsó szempont, döntési kész­ségük adott. Valamennyi ta­nácstag tudja, hogy a rossz vízgazdálkodású szikes talajo­kon még a legnagyobb figye­lem sem hoz mindig ered­ményt. Bizonyság erre, hogy amíg 1979-ben 2,8 tonna búza termett hektáronként, tavaly 6,4. Vagy vegviiV a kukoricát: ez a r"'’ény °<!?-ben 8,1 ton­nával fizetőit hektáronként, az elmúlt esztendőben pedig 2,3 tonnával, s nem mulasztás miatt. Sajnos a szélsőséges időjárást az átlagosnál jobban megsínyli a gazdaságunk. Ez az oka, hogy az alaptevékeny­ségből nem tudunk megélni. Tavaly is 55 millió forint vesz­teséget okozott az aszály. Ezért igyekszünk a kedvező szeleket vitorlánkba fogni, hogy mint korábban, úgy az elkövetkező időszakban se kell­jen a szomszédba pénzért menni. — Mit tesznek ezért? — Minden kínálkozó lehető­séget megragadunk. A Buda­iakkal van egy közös üze­münk, ahol a festék vissza­nyert alapanyagaiból ablakgit­tet, fatapaszt készítünk. A Te- maforg Vállalattal rongyválo­gatásra és raktározásra kötöt­tünk szerződést. Az Akkumu­látor Gyárnak is van egy rak­tára nálunk. Elvállaltuk az Egyesült Gyógyszergyár hulla­dékainak a megsemmisítését is. Kavicsbányánk van. Buda­pesten takarító ágazatunk van, mi tartjuk tisztán a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a Chemolimpex irodáit. A Csepel Művek Csőgyárának dolgozókat adtunk kölcsön. Ezért tervezhettünk 18 millió forintos nyereséget és 520 mil­lió forintos árbevételt erre az évre, ami több a tavalyinál. — Mindez nem vonja el a figyelmet az alaptevékenység­től? — Inkább segít. Biztonságot nyújt, mert a kiegészítő ága­zatunkból folyamatos és állan­dó pénzbevételre számítha­tunk. Ennek nyereségéből pró­báljuk jövedelmezőbbé tenni növény- és állattenyésztésün­ket is. Szerkezetváltás — E téren milyen elképze­léseik vannak? — Míg korábban 2500 hek­táron, ma csak 80 hektáron termelünk takarmánynövénye­ket. A felszabadult területe­ken jobban fizető búzát, nap­raforgót, cukorrépát vetettünk. A cukorrépának kettős a hasz­na, mert az árbevétel mellett répaszeletet kapunk vissza a gyártól, ami csökkenti a ta­karmányozás költségeit. A ku­koricát a jobb minőségű tala­jokra az öntözhető részekre vetettük. Kihasználjuk a csak­nem 1200 hektár vízjogilag engedélyezett területekben rej­lő lehetőségeket. A borjúel­hullást 3.2 százalékra csökken­tettük. Tavaly 560 ezer forint hasznot könyvelhettünk el a tejtermelésből, de sajnos a szarvasmarhahús-termelés még mindig veszteséges. Most már hasznot hoz a juh-ágazat, jó volt. hogy gyaojú és bárány­hizlalást is vállaltuk. A lóte­nyésztést is szeretnénk kimoz­dítani a holtpontról. Angol félvér törzstenyészetünket az idegenforgalomban próbáljuk hasznosítani. Több utazási iro­dával kötött szerződés értel­mében évente 8 ezer turistát fogadunk Apajpusztán. Ki­emelkedő lovasszámokkal 8 napos túrákkal próbáljuk ide­csalogatni a külföldi vendége­ket. Ugyanakkor a maszek panziótuiajdonosoknak is lo­vakat adunk bérbe. Megraga­dunk minden lehetőséget, ami forintot hoz. Az új vállalatirányítási for­mára való áttérés jegyében megpezsdül az élet a Kiskun­sági Állami Gazdaságban. Ugyanakkor még csikorognak a fogaskerekek az új szerke­zetben. Nem a régi igazgató újraválasztása volt nehéz Apá­ján, hanem a gazda szerepé­nek gyakorlása. Az aszály, a szabályozók váltakozása, a ki­éleződött ellentmondások sora itt is érezteti hatását. Egy azonban bizonyos: a vezető és a vállaíati tanács 'tagjai olya­nok, akiknek tudásához, ten- niakarásához nem férhet két­ség. Béna Zoltán Begyűjtő körutak tapasztalatai, tanulságai Éltől romlik a tej minősége ? Miért romlott a felvásárolt tej minő­sége? A kérdést a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat felvásárlási osztályveze­tőjének, Juhász Ferencnek tettem fel. Tá­jékoztatása szerint vállalatuk vásárolja fel Pest megye tejtermelésének több mint a felét. A napi felvásárlás meghaladja az 575 ezer litert, amiből mintegy 180 ezei liter tej megyénkből származik. Ebből a mennyiségből 128 ezer litert 23 termelő- szövetkezet, 41 ezer litert hat állami gaz­daság és mintegy 14 ezer litert a kisgaz­daságok — háztáji és magántchenészctek, valamint a kihelyezett állományok — adják. , A felvásárolt tej bakteriológiai minősé­ge — a múlt év első negyedéhez képest — valóban romlott. Tavaly ilyenkor pél­dául az átvett tejmennyiség 45,1 százalé­ka még első osztályú minősítést kapott és a harmadosztályú mindössze 13,7 százalék volt. Most 43 százalékra csökkent az első osztályú tej mennyisége és 28,5 százalék­ra nőit — csaknem megduplázódott — a harmadosztályú aránya. Árkülönbség Juhász Ferenc véleménye szerint elsősorban a kisüzemi tehenészetek technológiai fe­gyelme lazult az utóbbi idő­ben. Ugyanis a tej minőségi árkülönbözete a kis tételeket átadó termelőket nem ösz­tönzi kellőképpen a higiéniai követelmények betartására. Mert az első és a harmadosz­tályú tej árkülönbsége mind­össze 40 fillér, ami nagyüze­mi szinten — több ezer lite­res tételeknél — már szá­mottevő, de az egy-két tehe- nes gazdák pénzbevételét alig befolyásolja. Ennek ellenére úgy véli, hogy nem a háztáji gazdaságok tejminőségével le­het a baj, hanem a kihelye­zett tehénállományoknál, mert ott inkább érvényesül a nye­részkedési szempont. Ezzel a tudattal szegődtünk nyomába — fotósunkkal együtt — a vállalat egyik gyűjtő kocsijának, amelyik az alsó- némedi tejüzemből indult a környékre. Kérésünkre, soron kívül tejmintákat is vettek mind a kilenc gazdaságban, Gyálon, Ócsán, Soroksáron és környékén. Elhanyagoltan A tejfelvásárlási körjárat sok meglepetéssel szolgált. A sokat szidott kihelyezett állo­mányok között ugyanis sehol Amikor már nem akarnak foglalkozni szegény tehenekkel, de még nem sikerült túladni rajtuk. De azért ilyen körülmények között tár­tául? Veress Jenő felvétele sem találtunk olyan rosszul ' kezelt, elhanyagolt teheneket, mint amire számítottunk. A háztájiban azonban saját négy tehene és két borja ácsorgóit egy gyáli gazdának alom nél­kül, tisztítatlanul, trágyalében toporogva — ahogy a fényké­pen is látható. — Szabadko­zott ugyan a tulajdonos, hogy nem sokáig tartja már az álla­tait, ahogy teheti, túlad rajtuk. Szerencsére nem ez volt a jellemző a háztáji gazdáknál sem, Kifejezettén korszerű tar­tási körülményeket viszont a kihelyezett állományoknál lát­hattunk. Ilyen volt például Soroksár határában az a 80 Az ötvenes évek elején óriási vívmánynak számított a fertőző népbetegség, a tbc leküzdése során a tüdőszűrő vizsgá­latok bevezetése. Páratlan szervezőmunka nyomán alakult ki az egészségügy legátfogóbb hálózata, melynek munkája elmé­letileg a lakosság egészét érinti. Pest megyében a hét mozgó és kilenc stabil ernyőképszűrő állomáson az itt élőknek iga­zoltan csaknem 90 százaléka jelenik meg. Újracltás Vajon ma, amikor vissza­szorult a gumókor, szükséges-e még ilyen kiterjedt vizsgálato­kat folytatni? Aki válaszol, dr. Ritter Gergely, a Pest Megyei Tanács Törökbálinti Tüdő­gyógyintézetének orvosa: — Szerintem feltétlenül. Ta­lán éppen ennek köszönhető, hogy az 1982-es tbc-csúcs után 505-ről isimét visszaesett az 1980-as szintre — 460 alá — az újonnan megbetegedettek évi száma. A szűrővizsgálatok je­lentősége azért sem csekély ez ügyben, mert ugyan az iménti adat kedvező, de ezen belül el­gondolkodtató jelenség, hogy a 15 és 19 év közötti, valamint az 50—59 éves korosztálynál egyetlen esztendő alatt 8-ról 15-re illetőleg 100-ról 112-re nőtt az új betegek száma. Ide kívánkozik az is, hogy a tu- berkulin-ellenőrzések szerint a fiatalok — noha megkapják a BCG-oltásokat — hétéves ko­rukra kétharmad részt védte­lenné válnak a tbc-s fertő­zéssel szemben, s szükséges az újraoltásuk. Ez évtől egyéb­ként a védettség lecsengése miatt hétről és tizennégyről ti­zenegy, illetve tizennyolc éves korra tették át a vizsgálat és az újraoltás időpontját. — Eddig csupán a tbc-röl esett szó. Ám a tüdőszűrésen más irányú vizsgálatokat is folytatnak... — A kezdet óta célját te­kintve sokat változott a tüdő­szűrés. Előtérbe került a da­ganatos betegek lehetőleg ko­rai stádiumban való felkuta­tása, s megszaporodtak az úgy­nevezett aspecifikus tüdőbe­tegségek, a krónikus hörghu­rut. a légcsőasztma, a tüdőtá­gulás; ezek betegeit is keres­sük. Gyakorlatilag a tüdőszű­rések keretében kezdődött a hatvanas évek végén az úgy­nevezett komplex szűrés; cu­korbajra, magas vérnyomásra, vesebetegségre, szív- és érrend­szeri bajokra. Komplexen — Panaszkodnak az onkoló­gusok, hogy mai formájában gyakorta nem alkalmas a tü­dőszűrés a rákos betegek ko­rai felismerésére, s hozzájuk már előrehaladott állapotban kerülnek a páciensek. Igaz ez? — Ha a daganatos betegség fejlődését négy stádiumra osztjuk, akkor azt találjuk, hogy a legkorábbi, még be­avatkozásra alkalmas időben 12, az azt követőben 29. a harmadikban 32. a negyedik­ben pedig 27 százalék azok aránya, akiknél felfedi a vizs­gálat a daganatot. Ez azt je­lenti, hogy igazuk van az on­kológusoknak. Ugyanis ahhoz, hogy az elsőtől a negyedik stádiumig eljusson egy beteg, elegendő 8 hónap js. Jómagam mint egészségnevelő, nem ad­hatok más tanácsot, mint azt: a tüdödaganat szempontjából ajánlatos — s erre mód 1 i« van! — hogy legalább félévente s legalább a már veszélyezte­tett 40 éves kortól mindenki kérjen szűrést. — Szó volt az imént a komp­lex szűrésről. Ez hány embert érint? — Tavaly például 30 ezer 240 magas vérnyomás-, 27 ezer 163 diabetes-, 32 ezer 86 vese-, 6 ezer 164 EKG- és 44 ezer 784 hörghurutszűrés volt a me­gyében. Az esetek három—ti­zenegy százalékában volt szük­ség további vizsgálatokra, mert az illető adatai eltértek az egészségesnek tekinthetőkétől. S az iméntiek is bizonyítják hogy az ilyen összetett vizsgá­latoké a jövő. Szervezésük ed­dig is csoportmunka volt az egészségügyben, s annak kell lennie ezután is. A nőgyógyász, az urológus, a belgyógyász-tü­dőgyógyász együttműködése mellett röntgen és lehetőleg kislaboratóriuml háttér kíván­tatik hozzá. Az adatok feldol­gozása lehet utólagos is. — Mit tanácsol, hogyan ké­szüljünk a komplex vizsgálat­ra? Ugyanúgy, mint a hagyo­mányos tüdőszűrésre? Óeimád — Akad néhány különbség. Ha cukorbajszűrés is szerepel a vizsgálatsorban, éhgyomor­ra jelentkezzenek az orvosnál, ha gyógyszert szed az illető, vigye magával a listát, az is­mertetőket, vagy legalább az orvosságok dobozát. Ajánlatos bemutatni ilyenkor a korábbi laboratóriumi és röntgenlele­teket, a kórházi zárójelentése­ket, s más vizsgálati dokumen­tumokat. Ha EKG-szűrést is tartanak, hasznos lehet, ha lát­ja az orvos a korábbi EKG- leletet, hiszen így módja nyí­lik következtetni a kór előre­haladására vagy a gyógyulásra Tény azonban, hogy a legösz- szetettebb szűrővizsgálat is csak a már tüneteket mutató betegségek felismerésére alkal­mas. Az igazi megelőzés az egészséget óvó életmód. V. G. P. férőhelyes új istálló, amelynek még saját tejháza is van. Ám a gazda azonban arról keser­gett, hogy rövidesen fel kell számolnia, mert állítólag lakó­telep épül azon a helyen. Azt kétségtelenül meg kellett álla­pítanunk, hogy a kihelyezett tehénállományok általában gondozottabb képet mutattak a háztáji gazdaságokban tapasz­talt állapotoknál. Be is tértünk az ócsai Vörös Október Tsz-be, ahonnan 550, tehenet helyeztek ki négy év­vel ezelőtt, a környék kisgaz­daságaiba. Ennyi idő alatt a kihelyezett állatok 15 százalé­ka cserélt gazdát, azaz került az előzőnél jobb feltételek közé. Béky László állatte­nyésztési ágazatvezető szerint annyira bevált módszer a te­hénkihelyezés, hogy a tehené­szeti telep 1988-ban befejeződő rekonstrukciója után is kint hagyják a mostani állományt és inkább újabbakat vásárol­nak majd a férőhelyek betele­pítésére. Értékelés Utunk végén az alsónémedí tejüzem igazgatójának, Kiss Imrének tettük fel kérdésein­ket. — Először várjuk meg a kilenc gazdaságból vett tej­minta vizsgálati eredményét — javasölta az igazgató. Az értékelés szerint a tej- minták — egy első osztályú ki­vételével — másodosztályúnak minősültek. A zsírtartalom 3,3 és 3,7 százalék között volt, de a szárazanyag-tartalom is eltért a 8,5 százalékos szab­ványtól. A legalacsonyabb 8,06, a legmagasabb 8,98 ezreléket mutatott. Viszont sehol nem volt olyan rossz minőségű, hogy ne lehetett volna átven­ni. Mindössze két partnert kellett figyelmeztetni az ala­csony szárazanyag-tartalom — vizezés gyanúja — miatt. Mindketten saját tehenüket tartó gazdák voltak. Többet nem tudtunk meg. mert a kis­üzemekből begyűjtött tejet bakteriológiailag nőm vizsgál­ják, jelen körülményeik között ez lehetetlen. A tisztaságot csupán szűréssel állapítják meg. — Ezek szerint — kockázta­tom meg a kérdést — elkép­zelhető, hogy a tisztasága alap­ján első osztályúnak minősí­tett tej bakteriológiailag har­madosztályú? — Igen, bár a tisztábban kezelt tej általában csíraszegé- nyebb is — magyarázza az igazgató és hozzáteszi: — Az igazság az, hogy minden csepp tejre szükség van. A tej minősége azonban mégsem jó, és a jelenlegi tej­átvételi feltételek nem alkal­masak arra, hogy a minőség további visszaesését megaka­dályozzák. S. Tarkó Endre Vállalati tanács alakult Apaion Sokat várnak az új formától Szűrővizsgálatokról - a szakorvos Idejében felismerni a kórt...

Next

/
Thumbnails
Contents