Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

pjT.vr « Mtf.lht] 1985. JÚNIUS 8., SZOMBAT EGYÜTT AZ UTAKON AZ UTINFORM JELENTI Meflyeczky Mária: Dunakeszin, a 2-es úton változatlanul elterelik a Vác felé tartókat, a helyes irányt táblák mutatják. Szendehelynél befejezéséhez közeledik a 2-es út pályájának szélesítése így a korlá­tozásokat rövidesen megszüntetik, de a hét végén még érvényben ma­radnak. A Duna túloldalán a hét végén még nem várható forgalom- korlátozás, Így a 11-es úton akadály nélkül közlekedhetnek majd. Cegléden, a 40-cs út vasúti kereszteződését munkaidőben teiies széles­ségében lezárják, és a forgalmat elterelik. Abony déli határában a Törtei felé vezető út vasúti átjáróját ugyancsak munkaidőben zárják le. Javasoljuk, hogy Kürüstetétlen felé kerüljenek. Budapest határában, a 4-es főúton a hét végén is dolgoznak. A Steinmetz csomópont és Vecsés között kábeleket fektetnek, ezért út­szűkületre és sebességkorlátozásra számítsanak az erre haladók. Akik az M7-esen a főváros felé tartanak, a 66-os kilométernél, egy rövil sza­kaszon, át kell térniük a szemközti pályára. A Duna magas vízállása ellenére a dunai átkelőknél a kompforga­lom zavartalan. EGY TRAGIKUS BALESET ANATÓMIÁJA Munkában a mentők, a piros Zasztava az üt közepén, a baleset okozójának járműve az árokban Az összeroncsolódott kocsi az árokban, a menetiránnyal szemben Ez a baleset nem ezen a héten történt, de még mindig hatása alatt áll az ember, ha csak arra gondol is. Két család tragédiája játszódott le pillanatok alatt az M5-ösön azon a délelőttön. Zubai Gyula rendőr századostól, a Dabasi Rendőrkapitány­ság közlekedési alosztályvezetőjétől érdeklődtünk a részletek iránt. Egy Bécsben dolgozó jugoszláv vendégmunkás igyekezett hazafelé. Jó korán elindult az osztrák fővárosból, még hajnali hétkor. Vele volt felesége és két kislánya is. Budapestet el­hagyva, Alsónémediben pihent egy órát. majd továbbrobo­gott. Akik látták, elmondták, nemcsak száguldott, hanem ag­resszíven előzgetett is. A 47-es kilométerkőnél újabb előzésbe kezdett, egy egész kocsioszlopot akart gyorsan maga mögött tudni. A bal oldali sávban csak nagyon távol látott egy teher­autót közeledni, azt a piros Zasztavát nem vette észre, amely az IFA-teherkocsi előtt jött vele szemben. A többi pillanatok alatt játszódott le. A két kocsi jobb első fele egymáshoz csattant, és összeroncsolódott, Mindkét jobb oldali első ülésen volt utas, a jugoszláv vezető felesége és a Zasztava vezetőjének férje. Mindketten a helyszínen meghaltak. A két kislány közül a kisebb, a tízesztendős még ma is életveszélyes állapotban van, az egyik budapesti kórház intenzív osztályán kezelik. A nagyobbiknak csak kar- és comb­törése van. A jugoszláv kocsi vezetője jobb láb- és bal váll- kulcscsonttörést szenvedett, és súlyos koponyasérülést. A ma­gyar Zasztava vezetőnője szilánkos mellcsonttörést és kopo­nyasérülést szenvedett. Szerencsére az ő kétéves kisfiúk nem volt velük. A Ez a baleset sincs tanulság nélkül. Az első, a jól ismert köz­mondást Juttatja eszünkbe, lassan járj, tovább érsz! Hiszen örült tem­póban száguldott Becstől a baleset okozója. Hat órától — egyórányi pihenőt tartva — 9 óra 53 percig, a baleset pillanatáig csaknem 508 kilométert tett meg, pedig Ids időt a határon is el kellett töltenie. Hogy miként menekülhetett volna meg a vétlen'.’ Talán, ha az út Jobb oldalán levő árokba hajt, és elkerüli a frontális ütközést. A in erre nem maradt ideje. Talán érdemes elgondolkozni az eseten, s ha már kész a megoldás, akkor gyorsabban működnek az izmok, a ref­Ám az a valószínűbb, hogy tehetetlenek vagyunk az országutak ámokfutóival szemben, s ennek nem először volt súlyos az ára! A VÁCI AUTÓ FOLYTATJA A Jövő héten folytatódik az ingyenes közlekedésbiztonsági vizsgá­latsorozat a Váci Autójavító Kisvállalatnál. Mint már beszámoltunk arról a helyi és a Dunakeszi Közlekedésbiztonsági Tanács kezdemé- nyezesére fékhatásméréssel egybekötött alsó átvizsgálást kaphatnak díjtalanul délutánonként azok, akik kíváncsiak autójuk műszaki-köz­biztonsági állapotára. Mint Wölcz Endre műszakvezetötől megtudtuk, az elmúlt héten so­kan keresték fel a Váci Autójavító Kisvállalatot, hogy éljenek a ked­vező lehetőséggel. A vizsgáló szakemberek felhívták a tulajdonosok figyelmét a kocsijukon észlelt legapróbb hibákra is. rájuk bízva a döntést, hogy kívánják-e és hol megjavíttatni jármüvüket. Bizony, voltak, akik ott helyben megrendelték a hiba orvoslását. Ezeknek so­ron kívül megcsinálták autóikat, senkinek sem kellett otthagynia jár­müvét. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvéget kíván gya logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roós Pétéi Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAI-EST, PF,: 311 -1446 KöElektáv £otózá$ A dömsödi totózók nevében kérelemmel fordultunk az OTP Pest megyei Igazgatósá­gához, valamint a Budapest vidéki Postaigazgatósághoz, annak érdekében, hogy a most épülő új postahivatalban vég­re biztosítsák majd az előfi­zetéses — kollektív — totó- szelvények átvételét, mert mind ez ideig hetenként kény­telenek voltunk ez ügyben Kiskunlacházára utazni. El­küldöm önöknek e két szerv kérelmünkre küldött válaszát: OTP: — A kitöltött totó-, lottó-, valamint előfizetéses szelvényeket a helyi postahi­vatalnál is fel lehet adni, ezért nem szükséges Kiskunlachá­zára utazni. Posta: — Megbízás alapján a posta csak a szelvényeket áru­síthatja. A kollektív szelvé­nyek postahivatalban történő elfogadása sajnálatosan nem biztosítható, mivel azokat csak az OTP felügyelete alá tarto­zó dolgozók vizsgálhatják fe­lül és adhatnak az átvételről igazolást. A válaszokból nem derül ki, hogy vajon az új postahiva­talban meg tudják-e majd ol­dani a jelenlegi problémát? Jakab Bálint és totózó társai Dömsöd ★ A levelek tehát ellentmondanak egymásnak. Reméljük azonban, hogy ha most az illetékesek el­olvassák egymás válaszait, talán valamelyik közli végre, hogy mi az igazság! Háztartása keksz Látszólag semmiség, de egy kisnyugdíjasnak gondot okoz, hogy nem lehet kapni háztar­tási kekszet — írja Hauer Ká- rolyné Szigethalomról —, sazt kérdezi, hová fordulhatna pa­naszával. Sajnos, mint írja. a drága töltött kekszeket vé­kony pénztárcájából nem tud­ja megvásárolni. ★ Tanácsunk: panaszával for­duljon az üzlet vezetőjéhez. A hiány oka bizonyára átmene­ti elosztási problémából adó­dik. A ncsgy- ferembsn A napokban névadó ünnep­ség volt a fóti Vörösmarty Tsz tárgyalótermében. A rendez­vény szervezője a Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda fóti kihelyezett részlege volt. Az iroda vezetője, Fehérné Mol­nár Tünde és munkatársai meghitt, bensőséges eseménnyé tették a névadást. Bese Lászlóné anyakönyv­vezető beszélt a résztvevőkhöz, a kisalagi 3. számú Általános Iskola kisdobosai pedig Kal­már Julianna vezetésével mű­sorral kedveskedtek. A névadó ünnepség kedves pillanata volt, amikor a tsz szakszerve­zeti bizottsága az ünnepség főszereplőinek hatalmas mac­kókkal kedveskedett. Két hét múlva újabb hu­szonkét termelőszövetkezeti tagjelölt ünnepélyes névadá­sára kerül sor. Kovács Miklós Főt Öregdiákok tcdáEkozéja Harminckét öregdiák gyü­lekezett május 13-án ízbégen a Lenin úti iskóla udvarán. Ök azok, akik 1935-ben irat­koztak be az első elemi osz­tályába Kovács Rózsa és Foly- tényi Mária tanító nénikhez. Igaz, akkor még 45 volt az osztály létszáma. Most, 50 év elmúltával is hálás szeretet­tel és tisztelettel köszöntötték a kát idős pedagógust. Nem is maradt nyíló virág a kertek­ben ezen a napon. Kovács Rózsa néni 44 évig volt taní­tó ízbégen, ma is Szentend­rén él Pismányban. Király Laci, Elsik Lajos és Krachler Bogyó voltak a ta­lálkozó főszervezői, ők keres­ték, kutatták fel a régi osz­tálytársakat. Volt, aki külföld­ről érkezett haza feleségével. A kölcsönös örvendezések után'megszólalt az iskola csen­gője. A 83 éves pedellus — Guszti bácsi — szólította osz­tályba az öregdiákokat. Min­denki megtalálta egykori he­lyét a padsorokban, s meg­kezdődött a vidám emlékezés, boldog csevegés a szép diák­évekről. Azután az osztály átvonult az ifjúsági klub helyiségébe, ahol terített asztalok, mellett folyt tovább a beszélgetés. A zenét Király Laci öregdiák szolgáltatta. Harminckét haj­dani diák érezte jól magát ezen az emlékezetes találko­zón. Fülöp Jánosné Szentendre Kívül rekedve Mint vattacukor készítő kis­iparos vettem- részt május 26-án a Tápióság községben rendezett gyermeknapi ünnep­ségen. Illetve csak szerettem volna a rendezvény közelében lenni, de ezt a tanács ellent­mondásos intézkedése nem tette lehetővé, A majálist az iskola udva­rában tartották, amelyre a ki- települési engedélyt megkér­tem és meg is kaptam május 23-án. Másnap azonban egy újabb papír is érkezett a ta­nácstól, mely módosította az előző engedélyt, s az árusítást csak az Iskolaudvaron kívüli közterületen engedélyezi. Ez körülbelül 500—700 méterre volt a műsorok színhelyétől. így hát a gyerekek ingáztak az iskolaudvar és a vattacu­korárus között, miközben szü­leik helyben hörpölgethették a sört. Kissé furcsának tar­tom éppen egy gyermeknapi rendezvényen ezt a megkü­lönböztetést. Férjem egyéb­ként mozgássérült rokkant, ő segít nekem az árusításoknál. Kétlem, hogy ezt bárki is fi­gyelembe vette volna. Ézsiás Andrásr.é Ecser ★ Mit tehetünk hozzá ... 7 Való­ban érthetetlen, milyen megfonto­lás alapján elöntötte el a tanács, hogy kinek ad engedélyt a köz­vetlen helyszínen, illetve az attól távolabb cső területen az árusí­tásra. Ügy véljük, talán őket kel­lene megkérdeznie. Akkor miféle ess érfálhles? H. Károlyné ceglédi olva­sónk úgy érzi, becsapták a Kossuth Lajos úti ABC-ben, amikor nemrégen sertéslépet vásárolt. Egy kiló lépért ugyanis a kereskedő 35 forin­tot kért, pedig olvasónk úgy tudja (s az ártáblán is így van feltüntetve), hogy a kért belsőség ára: 14 forint. Nos, amikor szóvá tette észrevéte­lét az eladó úgy érvelt, hogy a lépet a vesével együtt hoz­ták. Fürge mozgású takarító- molniuk. Olvasónk most azt kérdezi, lehetséges-e az ilyen árukap­csolás, illetve eladható-e a lép a vese árában. ★ Kérdésére a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályán kerestük a választ,, megérdekíődtük, hogy is van ez a dolog a léopel? Az ille­tékesek válasza szerint a sertéslén ára kilónként 14 forint, a veséé pedig 35 forint. Együttes forga- lombahozataluk pedig szabályta­lan. A tüdő a szívvel, a vese a velővel árusítható együtt, így is határoztál! meg az árukat, de a lép a vesével semmiképp sem forgalmazható. Az elárusító tehát jogtalanul mért drágábban. Leve­lét kivizsgálásra továbbítottuk a kereskedelmi osztályra. Erélyesebb fellépés kell gam mások helyett is. Láttam pedig, hogy létezhetnek tiszta, rendes vonatok is. Fazekas Mátyás Veresegyház Ház nélküli művelődés A cím ne tévesszen meg senkit, nem valami új kísér­leti módszerről van szó, csu­pán egy Pest megyei nagyköz­ség kényszerűség szülte hely­zete az, amiről írok. A Rác- kevei-Duna-ág melletti kedvelt kirándulóhelyen, Dömsödön, ugyanis nincs művelődési ház. A kulturálódás régi otthona életveszélyessé vált, le kellett bontani. Sajnos, ez a sors vár a település alsó tagozatos is­koláira is. Mert a múlt szá­zadban épült vizes falú házak­ba kényszerűségből kihelye­zett tanulócsoportok rendkívül mostoha körülmények között dolgoznak. A községnek szük­sége van tehát iskolára is. mű­velődési otthonra is. Ezek fel­építéséhez azonban hosszú évek kellenek, és mondjuk ki bátran, nagyon sok pénz. Az emberek művelődési igénye persze mindezektől függetle­nül létezik. S ezt megpróbál­juk a lehetőségekhez képest minél teljesebben kielégíteni. A nagy rendezvényeket és a kiscsoportos összejöveteleket (például szakköröket) jelenleg az iskolában tartjuk. Az elő­adói estek, kiállítások, politi­kai ankétok és a pódiumjel- legű műsorok számára a ta­nács, a Dózsa Mgtsz, a KISZ- szervezet és a vendéglátóipari egységek — bérleti díj nélkül — adnak otthont. A helyi ter­melőszövetkezet jelentős anya­gi támogatása és a község ösz- szefogása megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy a közmű­velődés művelődési ház nélkül is létezhessen. Stein János mű v elődésiház-igazgató, Dömsöd Hozzászólás cikkünkhöz Erril fut eszesnb-e —, s kimegy. Én majd kővé váltam. Mit tehettem? Szé­pen megfésülve, úgy hittem, észrevétlenül, v.sszaosontam a helyemre. Gondoltam, majd hivat a főjegyző, s lesz nagy fejmosás. Semmi nem történt. Csak délután hivatott, gyorsírófüzettel menjek be. Na, majd most — gondoltam. Mentem, de a lábam majd összeakadt. Diktált. A délelőt­ti kiruccanásomról egy szó sem esett. Gombóc volt a tor­komban, megszólalni sem tud­tam. Másnap délelőtt a hivatal- segéd kárörömmel az arcán (vagy csak én láttam úgy) egy határozatot kézbesített a ré­szemre: ...munkafegyelem megsértése miatt 40 forint pénzbírsággal sújtom. Felleb­bezésnek helye nincs, stb... A fizetésem 216 forint volt egv hónapra. Még sokáig vártam, hogy a főjegyző majd szóvá teszi a dolgot, de ez soha nem tör­tént meg, ő bizonyára már el is felejtette. Én azonban so­ha. Olyannyira nem. hogy 38 évi munkaviszonnyal a há­tam mögött mentem nyugdíj­ba. és soha el nem késtem, s a lógásnak semmilyen formá­ját még csak meg sem pró­báltam. Miért írtam le mindezt? Gondolom, most is lehetne va­lamit tenni a munkaidő betar­tatása érdekében. Nekem an­nak idején a 40 forint is na­gyon hiányzott, de talán job­ban bántott az. hogy a fő­jegyző még csak szóra sem méltatott. Vagy talán nekem kellett volna mentegetőznöm? Mit is mondhattam volna? Dr. Benesik Mihályné Monor Igyetért ess illetékes Já rdaépít és, gsodkesres* elesés Május 8-i számukban meg­jelent, Közös erővel című cik­kükkel kapcsolatban a folya­matban lévő intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adjuk: Dunaharasztibam az 51. sz. főút járdájának javítását és a felszíni vízelvezetés javítási munkáinak menetét ez év ta­vaszán a nagyközségi tanács elnökével egyeztettük. Megál­lapodtunk, hogy a tanács tár­sadalmi munkában elkészítte­ti az érintett szakasz járda- és felszíni vízelvezetési terveit. Ezután határozzuk meg pon­tosan a feladatokat, a fenn­tartó szervek, illetve a lako­sok társadalmi munkában el­végezhető teendőit. Igazgatóságunk idei munkáit átcsoportosítva a járdaépítés­sel egy időben elvégzi az árok- és padkarendezést. A sikeres végrehajtás érde­kében a nagyközségi tanács már megkezdte a lakosok moz­gósítását, illetve a társadalmi munka koordinálását. Balezer János, a Budapesti Közúti Igazgatóság koordinációs üzemmérnökségének vezetőhelyettese i Egy idő óta kellemes meg­lepetésben lehet része a Rá­kospalota—Újpest—Veresegy­ház—Vác vonalon közlekedők­nek. A vonatok ugyanis tisz­ták. Fürge mozgású takarító brigádok törlik le az üléseket, a padlót, s a mosdó is ragyo­gó tiszta. Nem tudom, milyen érde­keltségi rendszert vagy vállal­kozási formát vezetett be a MÁV, de tény, hogy sikerrel, ehhez csak gratulálni lehet. De most nézzük a ló másik oldalát. E sorokat a vonaton ülve Főt és Veresegyház kö­zött vetettem papírra. Aztán körülnéztem, s a látvány..., a szomszédos fülkében a mű­bőr ülés felhasítva, fehér bé­lése kilóg, a padok alatt szo- tyolapiramisok, a lámpák csak itt-ott égnek. Szóval, kedves útitársaim, elszégyelltem ma­Olvasom az újságot Mit ér a péntek? A cikk foglalkozik a munkafegyelemmel, hogy valamit tenni kellene, mert maholnap már 4 naposra zsu­gorodik össze a munkahét. Er­ről jut eszembe: fiatal lány voltam, amikor a felszabadu­lás után az abonyi községhá­zán dolgoztam az anyakönyvi hivatalban. Az épületben volt egy fodrászüzlet. Ide jártam én is, havi 8 forintért minden reggel fésültetni. Egyik nap nem mentem, s én magam igazgattam meg az akkori di­vatnak megfelelő frizurámat. Délelőtt azonban csendes volt a hivatal, forgalom sem­mi, a közvetlen főnököm sem volt bent. Gondoltam egy me­részet, és leszaladtam a fod­rászatba. Ülök a tükör előtt, a hajam százfelé, amikor nyí­lik az ajtó, s belép a főjegy­ző, szétnéz — bocsánatot kér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents