Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
6 1985 JÜN1TJS 5., SZERDA ■ Jogi tanácsok— Házastársi, élettársi kapcsolaton alapúié vagyoni viszonyok • Az uj lakás felépüléséig bent maradhat a régiben, de azért fisét nie keli Mindketten felelősek Kutyaper Személyautó hajtott az országúton, és hirtelen két kutya került a kocsi elé. A vezető fékezett, és a kormányt balra fordította. Ennek következtében az autó a bal oldali árokba csúszott, és ott felborult. .A vezető felesége súlyosan megsérült, és a kocsi is alaposan megrongálódott. A házaspárnak sikerült kiderítenie kié voltak a kutyák, és a tulajdonos ellen pert indított. Az eljárt bíróságok a kutyák gazdáját teljes kártérítés fizetésére kötelezték. Az ítéletek indokolása szerint a kutyákat úgy kell tartani, hogy azok másnak kárt ne okozzanak, de főleg veszélyhelyzetet ne idézzenek elő. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság határozatában rámutatott: az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a kutyák tulajdonosának kártérítő felelősségét. De a házaspárt a baleset közlekedés, — vagyis az autó, mint veszélyes üzem, használata — közben érte, és ezt is figyelembe kell venni. Ebből következik: a kárnak azt a részét, ami a veszélyes üzem jellegével jár, maguknak kell viselniök. A Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi műszaki szakértő véleménye és az összes körülmények figyelembevételével úgy döntött; a kár harminc százaléka az autótulajdonos házaspárt terheli. Ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a marasztalás összegét ennyivel csökkentette. • A házasságot megelőző élettársi együttélés alatt szerzett vagyon is a vagyonközösséghez tartozhat. A házasságkötést 4 évi élettársi kapcsolat előzte meg. Ez alatt az idő alatt olvasónk az élettársával közösen az állattartásból származó jövedelmükből autót, telket vásároltak és építkezésbe kezdtek. A forgalmi engedély, a telek az élettárs nevére került. A házasságkötés után is változatlanul maradtak a tulajdonjogot bizonyító bejegyzések. Mi lesz velem, ha férjem előbb halna meg, az első házasságából született gyermekei kite- hetnek-e az ingatlanból, elve- hetik-e az autót tőlem — kérdezi olvasónk. Aggodalomra nincs oka olvasónknak. Ha a házasságkötés előtt szerzett vagyonukat a házasságkötés után továbbra is közösen, használják és kezelik, ha a felek másban nem állapodtak meg, ebből a bírósági gyakorlat szerint arra kell következtetni, hogy azokat a házastársi vagyonközösség részévé kívánták tenni. Tehát a vagyon fele olvasónkat illet, ha az autó, illetve az Ingatlan nem is került a nevére. Helyes azonban már most elébe menni a dolgoknak különösen, mint ahogy olvasónk írja, férje nagyon beteg és a gyerekei már kacsingatnak a vagyon felé. Azt tanácsoljuk, írjon a férje egy szabályos magánokiratot, két tanú aláírása mellett, vagy tegyen közjegyzői nyilatkozatot, hogy a kérdésess ingóságot és ingatlant közös keresményükből, munkájuk eredményéből vásárolták és a tulajdonjog bejegyzés módosítása iránt intézkedik a nyilatkozat tanácsi záradékolásával, a házassági anyakönyvi kivonat becsatolásával az illetékhivatalon keresztül a földhivatalnál. Kérni kell a tulajdonjog fele-fele arányban történő módosító bejegyzést. A fél ingatlanra ebben az esetben nem kell le. róni illetéket. A forgalmi engedélyt azonban két névre nem írhatják át, ebben az ügyben elegendő, ha a birtokában marad az említett nyilatkozat 1 példánya, ^mit, — ha szükség lesz rá — a hagyatéki tárgyaláson kell majd felmutatnia.. M. Z.-né olvasónk kérdésére is kedvező választ adhatunk. Házastársi vagyonközösség alapján külföldi állampolgár házastárs is szerezhet vagyont. Egyébként csali devizahatósági engedéllyel. A. J. olvasónknak az a problémája, hogy a házasság alatt megszerzett 3 szobás öröklakás csak egyikük nevére került, mégpedig a feleségéére, akitől válik. Az is kérdése, hogy bármelyikük halála ese. lén. hogyan alakul a hagyaték. Olvasónkat is megnyugtatjuk. Hg házastársi vagyonközösségbe tartozik az öröklakás (nem a feleség örökölte vagy külön vagyonából vásárolta), akkor teljesen közömbös, hogy az Ingatlánnyílván- tartásba csak a feleség került tulajdonosként bejegyezve. Az öröklakás akkor is közös vagyon. Ha a feleség ennek ellenkezőjét állítja, azt be- kell bizonyítania. Ha a feleség halna meg előbb, csak a fél ingatlan képezné a hagyatékot. Ha olvasónk elhalálozása következne be előbb, akkor ugyanez a helyzet, az ingatlan fele részére végrendelkezés hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesülne. Ha bármelyikük halála a házasság felbontása előtt következne be, természetesen az özvegyi haszonélvezeti jog az ingatlan másik felére is kiterjed. ® Az OTP-nek eladott la- kás bérlője az új lakás felépítéséig bent maradhat a lakásban, de ennek fejében fizetnie kell. Olvasónk az OTP-nek újraértékesítésre COO ezer forintért felajánlotta lakását. Családi házat épít, fdb 3 év alatt lesz tető alatt a kétszintes énület. Szeretné tudni, bent maradhat-e a lakásban és mit kell ezért fizetnie. Ä vérszerinti és a mostolaagyermek tartása A közös megállapodás sem mindig elegendő A házaspárnak — nevezzük őket Kovácséknak — két gyermeke született. Amikor elváltak, mindkét kislány az anyánál maradt. Férj és feleség (Illetve most már csak volt házastársak) nemcsak a gyermekek elhelyezésében, hanem a tartásdíj összegében is békésen megegyeztek. Az apa vállalta, hogy mindkét gyermeke után fejenként 780—780 forintot fizet. Feltételes módban Kovács nemsokára újra nősült. Elvált asszonyt választott társul, aki magával hozta előző házasságában született kislányát. Hamarosan megszületett a közös gyermekük, így az asszony otthon maradt gyesen. Anyagi helyzetük nehezebb lett. Végül is Kovácsnak négy gyermekről kellett gondoskodnia. Kettőről a volt felesége háztartásában, és az új házasságban született kisfiúkról, no meg mostohalányáról, ö utána ugyan kaptak 900 forintot a kislány vérszerinti apjától, de az összjövedelmükből is csak nagyon szűkösen élhettek. Kovács nem tartozott a jól keresők közé. Meg is keresték a helyi bíróságot, hogy csökkentse az apa tartásdíj fizetése iránti kötelezettségének mértékét. Még a volt feleség sem emelt kifogást ez ellen. így aztán a bíróság a korábbi egyezség alapján járó tartáscjíjat leszállította, és arra kötelezte Kovácsot, hogy a bérköltség terhére rendszeresen kifizetésre kerülő jövedelmének 12,5—12,5 százalékát, összesen 25 százalékát, de gyermekenként legalább 665—635 forintot fizessen meg a volt feleségnek. Ez, ha' nem is óriási összeg, mégis valamelyes köny- nyítést jelentett volna. A feltételes mód azért kívánkozik ide, mert az ítélet végül nem teljesedett be. Bár — fellebbezés híján — jogerőssé vált, a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, mégpedig a következők miatt. A Családjogi Törvény értelmében a házastárs köteles a háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan ' tartásra szoruló kiskorú gyex-mekét (mostohagyermekét), akit a házastárs az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egysorban terheli. Viszont már évekkel ezelőtt született a Legfelsőbb Bíróságnak egy törvényességi határozata, amely rámutat arra, hogy a vérszerinti gyermek részére fizetendő tartásdíj összege csak akkor csökkenthető a mostohagyerekre való tekintettel, ha a mostohagyerrhek tartását a saját, vérszerinti szüleinek a jövedelméből nem lehet rendezni. A volt férctől Esetünkben nyilvánvaló, hogy a gyesen levő édesanya a kislány tartását csak korlátozott anyagiakból, nehezen tudja fedezni. Tehát értelem- szerű, hogy megkeresi volt férjét, és tőle kéri a magasabb tartásdíjat. (Más kérdés, hogy a volt férj oldalán is lehetnek olyan tényezők, amelyek meggátolják őt abban, hogy többet fizessen.) Kovács tartásdíjának csökkentésére irányuló , perben mindenképpen szóba kellett volna jönnie ennek. Mármint, hogy a vérszerinti apát megkeresték, és az tud-e, vagy éppenséggel nem tud többet fizetni. A helyi bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró volt feleséget nem tájékoztatta arról, hogy Kovácsnak a jelenlegi háztartásában élő mostohagyermekévei szembeni tar- i tási kötelezettsége nem eredményezi feltétlenül a háztartásán kívüli vérszerinti gyermekei után fizetendő tartásdíj csökkentését. Mivel a bíróság nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, az asszonynak a keresetet elismerő nyilatkozata nem vehető figyelembe. Továbbá ilyen perekben mindkét szülő jövedelmi viszonyait vizsgálni kell, és nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyermekek szükségleteit sem. Igen fontos, hogy két vagy több gyerek tartása esetén — különösen, ha nem egy helyen vannak elhelyezve — a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. Visszamenőleg is Hogy végül is mi lett a döntés? A polgári kollégiumi határozat is csak annyit mond, hogy az ítéletet hatályon kívül helyezték, és a- helyi bíróságot új eljárásra utasították. De ideiglenes intézkedésként fenntartották a kisebb tartásdíj fizetésére való kötelezést. Aztán, ha meglesz a végleges döntés, az apának meg kell fizetnie a különbözeiét, visz- szamenőleg is. Dr. K. É. Igen, bent maradhat az OTP-vel'való megegyezés szerint. Ha három évig marad a régi lakásban, ezért a vételárból 2+2+6 százalékot és a következő 4. évre pedig a félévre éfiő rész (a hat százalék fele) fejében a vételár 13 százalékát, összesen 73 ezer forintot von le az OTP. Ha csak kát évig marad a lakásban, mivel az új lakás korábban épül fel, a vételár 4 százalékát (2+2), vagyis 24 ezer forintot kell fizetnie, és a levont 78 ezer forintból fennmaradó 54 ezer forintot az új lakás építésével kapcsolatos OTP- kölcsön törlesztésére kell fordítania. Másak olvasónk 20 hónapig akar eladott ingatlanában maradni. Tőle erre az időre 20 ezer forintot és tartalék címén 5 ezer forintot akarnak levonni az 500 ezer forintos vételárból. Helyes-e ez, kérdezi tőlünk. Igen, az eljárás nem sért jogszabályt. Húsz hónapra a vételár 2 százalélcát kell levonni az eladónak járó összegből a bentlakás idejére. Biztonsági tartalék címén a második évből még fel nem használt 4 hónapra ugyancsak 2 százalékos, további 2 hónapra azonban már 6 százalékos kulcs időarányos részét kell fizetnie. Tehát, ha a vételár 500 ezer forint volt, akkor húsz hónapra levonandó belőle 16 ezer hatszázhatvanhat forint, tartalék címén visszatartandó 4 hónapra 3 ezer háromszázharmincnégy, további 2 hónapra 5 ezer forint. összesen tehát 25 ezer forintot kell a vételárból visz- sza térítenie olvasónknak. Vagyis, helyesen számították ki az összeget. Dr. M. J. Tíz nap rendeleteb A szarvasmarhatartás céljait szolgáló beruházások felhalmozási adó alóli mentesítésének szabályait a 27/1985. (V. 23.) számú minisztertanácsi rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny, 22. sz.). A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló 1982. évi 19. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kjadott 7/1982. j (VIII. 26.) BM számú rendelet módosítását a 3/1985. (V. 23.) számú belügyminiszteri rendelet tette közzé ugyanitt. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 9/1985. (V. 23.) MÉM számú rendeletében egyes korábbi rendeletéit módosította, így például a növényvédőszer forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatban, amely szintén a Magyar Közlöny 22. számában jelent meg. Egyes munkaügyi szabályok módosításáról kiadott 16/1985. MT. számú rendelet (gépkocsiátalány) a Munkaügyi Közlöny 8. számában jelent meg. Autójavítás, sok-sok csalással Kb fizeti az alkatrészt? Még a technikai dolgokban kevéssé járatos emberek Is tudják, hogy rossz vicc lenne egy teherautóba, mondjuk Trabant alkatrészt szerelni. Ügy tűnik, a Gödöllői Autójavító Kisvállalatnál mégis Ilyen vagy hasonló dolgok történtek, legalább is papíron. A különös ügyleteket végül is egy rendőrségi vizsgalat, majd ügyészi vádemelés zárta le, és jelenleg már új igazgató vezetésével működik a kisvállalat. De nézzük sorjában a történteket. Visszament reklamálni A 3-as számú AFIT gödöllői üzeme 1982 júniusában alakult, és egy évvel később önálló lett. Igazgatónak Rákóczi Attilát nevezték ki, aki a főmérnöki feladatokat is ellátta. A cég foglalkozik személy- és kistehergépkocsik javításával, karosszéria-építéssel és műszaki vizsgáztatással. Egye-: bek között a Közép-magyaror- szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat kistehergépkocsijai- nak javítását, szemléjét és hatósági vizsgáztatását is itt végezték. Emellett persze jöttek a magánautók tulajdonosai is a megrendelésekkel. így volt ez múlt év június 13-án is. amikor Csizmeg Tamás, a festők és a lakatosok műszaki vezetője megrendelést vett fel egy Trabant és egy Zsiguli javítására. Eredetileg hosszabb határidőről lett volna szó. de az ügyfelek sürgették a munkát, s így megállapodtak, hogy majd túlórában megcsinálják. A javítások el Is készültek, de mégsem minden úgy alakult, ahogy kellett volna. Az egyik megrendelő visszament valami hibát reklamálni, és az éppen ott tartózkodó ellenőr elkérte a számlát. Ekkor különös dolgok kerültek napvilágra. Csizmeg Tamás, a Trabant tulajdonosától nyolcezer forintot, a zsigulistól pedig tizenháromezer forintot vett fel, de a két személygépkocsira összesen 4288 forintról állított ki javítási számlát. A fennmara- dó-16 612-forintot pedig nem fizette be a vállalatnak. ' Az igazgató öngólt rágott Az ellenőr azonnal ielentette a dolgot Rákóczi Attila igazgatónak, aki kénytelen volt öngólt rúgni, és feljelentést tett a rendőrségen. A vizsgálat során kiderült, hogy korántsem volt egyedi eset, ami múlt év június 13-án történt, és nem Csizmeg Tamás az egyetlen, aki ily módon vétett a társadalmi tulajdon ellen. A számlákat felülvizsgálva ugyanis az került napvilágra, hogy 1983—84-ben, a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 15 kisteher- gépkocsijának javításakor, több alkalommal, olyan alkatrészeket írtak ki a raktárból, melyeket ezekbe a gépjárművekbe ^ nem szereltek be. Erre egyébként nem is lett volna mód, hiszen ezek személyautóalkatrészek voltak. Magyarán; a közületre terhelték azt a pénzt, amit bezsebeltek. Az említett ügyletekkel kapcsolatos munkadíj elszámolására minden esetben sor került. S mint kiderült, az utalványozásért. illetve a munkadíj felszámolásáért Korcsmáras Tibor. Kiss Tibor és Rácz Zoltán ÁFIT-dolgozókat terheli a felelősség. A kisvállalat igazgatója pedig az'említett alkatrészutal - yányozásokról tudott, munkakörénél fogva az erről készített bi2&nylatokat látta. Nem lehetett tagadni azt sem, hogy ketten a vádlottak közül a .saját kocsijukat is ily mócftnf hozatták rendbe, illetve vizsgáztatták, Kiss Tibor 1983. április 7-én Lada személygépkocsijának karosszériacseréjére és vizsgáztatására kapott engedélyt. A szükséges alkatrészeket a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat gépkocsijaira terhelve vételezte ki. A le nem számlázott alkatrészek és az el nem számolt munkadíj összege 22 ezer hétszáz forint volt. Furcsa vizsgáztatás Ügy látszik Rákóczi Attila is kedvet kapott a jónak tűnő üzlethez, mert röviddel később megbízta Kiss Tibort, hogy £z ő kocsiját is ily módon — más névre — vizsgáztassa le. A módszer azonos volt az előbbihez, az el nem számolt ösz- szeg pedig 26 600 forint. A Gödöllői Városi Ügyészség . vádat emelt az Autójavító Kisvállalat volt igazgatója és négy dolgozója ellen. Vádolják Rákóczi Attilát nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, továbbá csalással és magánokirat-hamisítással, mint fejbujtót. Csizmeg Tamást csalással és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítással. Korcsmáros Tibort, Rácz Zoltánt és Kiss Tibqrt nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítással. Kiss Tibort ezen túlmenően csalás bűntettével is vádolják. A vádlottak részbeni beismerő és egymásra terhelő vallomást tettek. A Gödöllői Városi Bíróság rövidesen megkezdi az ügy tárgyalását, melynél sor kerül az igazságügyi gépjárműszakértői vélemény ismertetésére, továbbá több mint harminc tanú meghallgatására is. Gál Judit Ettas vezetők Fekete sarak szerdán Sopp András fűtő karbantartó, Budakeszi, Erdő u. 63. 1 év négy hónapra’, ízsó Géza szobafestő-mázoló, Biatorbágy, Kossuth L, u. 30., 3 évre, Poholányi Ferenc segédmunkás, Vác, Rózsa F. u. 23., 1 év 10 hónapra, Bornemissza Péter gépészmérnök, Nagymaros, Váci u. 14., 2 év 4 hónapra, Kuska István, ga- rázsmuvezető, Vácrátót, Ságvári u. 2., 1 évre, Nagyváradi László Fót, Ságvári u. 27., 1 év 6 hónapra, Kőszegi Imre kubikos, Szentendre, Arany J. u. 5., 2 évre. Konya István gépkocsivezető, Szentendre, Kovács L. u. 57., 1 év 9 hónapra, Tóth József, esztergályos, Tápiőszentmárton, Damjanich u. 12., „B” kategóriájú engedélyét 2 hónapra, Nagy Gyula postai dolgozó. Farmos, Jászberényi u. 57., 2 évre, Molnár László segédmunkás, Tápiószentmárton, Alkotmány u. 4., 2 évre. Borsos György csoportvezető, Dunakeszi Iskola u. 7., 1 év 3 hónapra, Turcsányi Sándor gmk-tag, Pomáz, Tavasz u. 40., 10 hónapra, Serényi Sándor, esztergályos, Dunakeszi, Állomás sétány 14., 1 év hat hónapra. HELYREIGAZÍTÁS. Tévesen jelent meg ebben a rovatunkban ma egy hete, hogy Markó László (bedolgozó, Csömör, Hegyalja u. 2.) vezetői engedélyét ittas vezetés miatt vonták be. Édesanyja kereste fel szerkesztőségünket és elmondta, hogy roppant kellemetlenül érintette az egész családot, hogy az terjedt el tizennyolc éves fiukról: iszákos. Ráadásul férje fuvarozó kisiparos, akinek neve azonos a fiáéval, ezért sokan összetévesztették őket. A teljes igazsághoz azért hozzá tartozik, Ifjabb Markó Lászlónak mégiscsak volt ügye a törvénnyel, be is vonták jogosítványát egy évre. De nem ittas vezetés miatt. Bűne az volt, hogy átengedte motorkerékpárja vezetését ittas ismerősének, aki azután balesetet okozott, melynek során hárman súlyosan, ketten könnyebben megsérültek. Természetesen a rendőrség eljárt az ellen az ismerős ellen is, a bíróság az ő tettével ugyancsak foglalkozott és az ő ügyében szintén elmarasztaló ítélet született.
