Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

1985. JÚNIUS 24., HÉTFŐ A barátság mélyítésének újabb jelentős állomása Jártunk a feltört szűzföldeken Krasznai Lajos az omszki látogatásról <Folytatás az 1. oldalról) kolhozokba, sertéskombinátba vagy a gyárakba látogatva láthattuk, milyen nagy figyel­met fordítanak a termelésen túl a termelés legfőbb ténye­zőjére, az emberre. Érdekes — s valamennyiünket megfogott, hogy a szovhoz vagy kolhoz, valamint a körülötte levő te­lepülés mennyire egy, azonos kategória. Aki a településen él, ott is dolgozik a szovhoz- ban, az iskola, a sportkombi­nát, a művelődési ház — mind része a gazdaságnak. A fiatalokkal való törődés, gondoskodás munlűájuk kö­zéppontjában áll, nagy fi­gyelmet szentelnek a jövő nemzedékére. Az úttörőtábor­ban, ahol napjukat töltik a gyerekek, dolgoznák is néhány órát, de bőven jut idejük a sportolásra, kulturálódásira, szórakozásra. Voltunk jó néhány iskolá­ban, mindenütt elkötelezett pedagógusokkal találkoztunk, akik a szovhoz pártszerveze­teinek tagjai. A meglátogatott iskolában kötelezően két nyelvet: angolt és németet tanulnak a gyerekek. A pravlovravszki járás szovhozában megismerkedtünk egy családdal: meghívtak ott­honukba. A családfő 37 éve traktoros, a feleség is mun­kásasszony. Megható volt az a szeretet, amellyel várták a delegációt. Igazi kérges kezű munkásemberrel találkoztunk, aki részt vett a szűzföldek feltörésében. Szibériai gazdag uzsonnával kínáltak: tej, hús, sajt, vaj az asztalon, és evés közben megismerkedhettünk él etük történ etével. Sz. J. Manekin elvtárs be­szélgetés'közben megkérdezte: nem lenne-e valamire szüksé- ..pük,diniben *egítjieine?-Szeré­nyen utasították vissza. „Dol­gozunk, egészségesek vagyunk, mit kérhetnénk?” Mint ahogy az egyik iskolában is hasonló szerénységgel éltek a pedagó­Krasznal Lajos szibériai gyermekek között Pillantás - előre Hétfőn, tantárgypedagógiai napok keretében a Magyar Biológiai Társaság tart tanács­kozást a bio’ógiakutatás ta­pasztalatairól Budapesten a Technika Házában. Kedden a Parlamentben tart­ja alakuló ülését a családi és társadalmi események koordi­nációs bizottsága, évadzáró lesz a Fővárosi Operettszínház­ban, s a Kertészeti Egyetemen az erdei talaj korszerű vizsgá­latáról értekeznek. A Haza­fias Népfront Pest megyei el­nökségének ülésén ezen a na­pon a könyvtárak és a könyv­terjesztés helyzetét vitatják meg. Szerdán a Csehszlovák Kultú­rában a szomszédos ország ipa­ri termelőszövetkezeteinek nyí­lik kiállítása. Csütörtökön a Szakszerveze­tek Budapesti Tanácsa ülésén azt vizsgálják, milyen a reha­bilitáció helyzete a főváros­ban. a Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság napirend­jén pedig a szolgáltató vállala­tok munkájának elemzése sze­mel. Pénteken kerül sor az or­s?éggyűlés alakuló ülésére, s a Budapest Kongresszusi Köz­pontban megnyílik a nukleáris háború megelőzését zászlajára tűző nemzetközi orvosmozga­lom V. kongresszusa. A Közle­kedéstudományi Egyesül et ugyancsak pénteken a vízi köz­lekedés fejlesztésével kapcso­latos szervezési feladatokról tanácskozik a Technika Házá­ban] s á siklósi várban meg­kezdődik az öreg várak, ifjú városok elnevezésű háromna­pos találkozó. Szombaton a Népligetben tartják a nyomdászok immár hagyományos János-napi ün­nepségét, a zsámbéki rom- témplomnál pedig az OK1SZ Erkel Ferenc Művészegyütte­sének vegyes kara ad hangver­senyt. Ugyanekkor kezdődik a kétnanos őrségi vásár is. Vasárnap a veszprémi tévé­találkozó díjkiosztó ünnepsé­gére kerül sor a megyei mű­velődési házban. gusok a felkínált lehetőséggel. Példamutató volt a magatar­tásuk. Programunk szerint jártunk az oktatási igazgatóságon, voltunk az úttörőpalotában. Nehéz lenne kiválasztani, mi tetszett legjobban az öt nap alatt. Azt azonban bevallom, különös hatással volt rám, aho­gyan a fiatal generációról gondoskodnak, amilyen szere­tettel nevelik őket... Vendéglátóink húszperces nyilatkozatot kértek tőlünk a televízióban. Beszéltem szibé­riai utunk tapasztalatairól, szóltam a két testvérmegye együttműködéséről, kapcsola­tunk további mélyítésének távlatairól. Volt még egy fontos állo­mása ott-tartózkodásunknak: aláírtuk — Manekin elvtárs és én az együttműködés to­vábbi programját, amely ma­gában foglalja a párt-, a ta­nácsi, a társadalmi és a gaz­dasági egységek és intézmé­nyek, az állami szervezetek közi« téhhiválóit. Áeí'aláírt dokumentum lényege az, hogy az eddigi széles kapcsolatokat fenntartva, tovább mélyítsük az együttműködés tartalmát. Kilenc éve jártam utoljára Szibériában, pártmunkás-de­legáció tagja voltam. Azóta az egész megye, de különösen a megye székhelye változott sokat. Azt tartják, a szibé­riaiak keménykötésű embe­rek, valóban nagy akaratere­jű, elszántságú nép, nagy al­kotásra képes. Jó volt köz­tük lenni, ha rövid időre is, jó volt érezni, mily nagyon tisztelik a magyarokat, fejez­te be nyilatkozatát a Pest megyei pártbizottság első tit­kára. Sági Agnes Sz. J. Manekin (a kép jobb olda­lán) megmutatja Omszkot A lakosság ismét felelősséggel élt jogával A szavazás eredménye a megyében Országgyűlési képviselőt is választottak négy kerületben Pest megye számos telepü­lésén is urnákhoz járultak az állampolgárok szombaton, hogy arról döntsenek, kik töl­tik be a következő ciklusra a június 8-án üresen maradt ta­nácstagi, illetve országgyűlési képviselői helyeket. A megyei választási elnökség — a vá­lasztási irodához érkezett je­lentések alapján — már kora délután megállapíthatta, hogy a lakosság aktivitása nem csökkent számottevően. Aki­ket érintett a pótválasztás, rendre megjelentek a szava­zóhelyiségekben, szinte kivé­tel nélkül. A megyeházán, vala­mint a szóban forgó városok­ban, községekben kora haj­nalban kezdték ez alkalom­mal is az ügyeletet mindazok, akiknek a pótválasztások le­bonyolítása volt a feladatuk. S az emberek — mintha most fokozottabb felelősséget érez­tek volna — igyekeztek minél előbb leadni voksukat. A Pest megyei választási el­nökség megállapította, hogy a községekben, a városokban, s a városi jogú nagyközségek­ben összesen 13 ezer 369 volt a tanácstagok megválasztásá­ra jogosultak száma. Leadtak 10 ezer 626 szavazatot, ebből érvényesnek bizonyult 10 ezer 447. az összes szavazatok 93.3 százaléka. Az érvényes szava­zatokból a tanácstagjelöltekre adtak 10 ezer 301-et (98,6 szá­zalék), ellenük 146-ot (1.4 szá­zalék). Szombaton összesen 66 tanácstagot és 56 póttanácsta- got választottak Pest megyé­ben az érintett kerületek ál­lampolgárai. Négy országgyűlési válasz­tókerületben is pótválasztásra került sor. Az 1. számú választókerüíet- bén (Kérepéstarcsa) a váíász- tójogosultak száma 25 929, részt vett a szavazásban 85,5 száza­lék, az érvényes szavazatok száma 21 965, érvénytelen 195 volt. A szavazatok 51,5 száza­lékával képviselő lett Vassné Nyéki Ilona, pótképviselő 29,6 százalékkal Fábián Lászlóné, 17,9 százalékot Porgányi Gyula kapott. A 9. számú választókerület­ben (Abony) a választójogo­sultak száma 21 981, részt vett a szavazásban 94,5 százalék, az érvényes szavazatok száma 20 357, érvénytelen 425 volt. A szavazatok 52,3 százalékával képviselő lett dr. Lakos László, pótképviselő 35 százalékkal Pásztor Pál. 12,4 százalékot Molnár Zoltán kapott. A 27. számú választókerület­ben (örbottyán) a választójo­gosultak száma 19 372, részt vett a szavazásban 96,8 száza­lék, érvényes szavazatok szá­ma 18 615, érvénytelen 129 volt. A szavazatok 54,5 százalékával képviselő lett Movik Lászlónét pótképviselő 44,1 százalékkal Peszeki Sándorné. A 23. számú választókerület­ben (Vác) a választó jogosultak száma 23 671, részt vett a sza­valásban 83,2 százalék, érvé­nyes szavazatok száma 19 602, érvénytelen 83 volt. A szava­zatok 52,4 százalékával képvi­selő lett Koltai Imre, pótképvi­selő 46,5 százalékkal Kéri György. B. I. Hétfő van A vénségére tenisz V én fejjel elkeztem teniszezni, mond­ja egy ölven körüli férfi. Önbizal­mát erősítendő hozzáteszi: hadd mo­solyogjanak, az egészségem többet ér. El­képzelem, hogyan mentegetőzik sutaságai után. Hiába, korábban kellett volna kez­deni. öt évtizeddel a váltóimon már nem működnek úgy az izmok. Megkoptak a forgóim. Lomhábbak a reflexeim. Van itt már egy kis súlyfelesleg is. De igyekszik. Minden labdára ráhajt, álékor is. ha nyil­vánvaló, eléréséhez Taróczy lába kellene. Összpontosít, erőlködik, szuszog és bosz- szankodik. Olykor-olykor kivörösödik a méregtől. Holott könnyedén kellene, la­zán, hiszen ez nem Davis Kupa. A moz­gáson van a hangsúly. Ügy, ahogy mellet­te az ifjabbak csinálják. Egy-egy elrontott labda után nagyokat nevetnek. Tehetik. Nem vén fejjel kezdtek teniszezni. A legutóbbi kánikulában a szörfözőket figveltem. Néhány siheder legényke pró­bálkozott a bérelt sportszerrel. Nagy eről­ködéssel sikerült felhúzni a vitorlát, ám a következő percben a másik oldalon is­mét a vízbe zuhant. Ök is sűrűn belepoty- tyantak, kikapaszkodtak, s folytatták. Az idő haladtával ritkultak a pottyanások, egyre tovább tartották a vitorlát, mind hosszabb távot siklottak a vízen. A par­ton ülők érdeklődéssel szemlélték a lát­ványt, de nem szóltak. Amikor egy ötve­nes ereszísedett a vízre, ugyanúgy járva, mint az előbbiek, jöttek a megjegyzések: figyeld a pocakos hapit, még kétszer bele­bukik, s már föl sem jön a vízből. Neve­tés. sajnálkozó, gúnyolódó szavak. Az ötvenes férfi egy gödöllői intézmény­ben osztályvezető. Elei mind parasztem­berek. Nem volt gondjuk a mozgásra, súly- feleslegük ledolgozására. Az osztályvezető naphosszat íróasztala mögött, tárgyaláso­kon. értekezleteken ül. Hasznos időtöltés neki a tenisz. Gyanítom azonban, hogy mind az ő, mind társai esetében többről van szó. Olyan nemzedék fiai ők, akik gyökeresen más életformába kerültek. Elő­deiknél sokkal tágabb lehetőségeik nyíl- ’ tak. Munkában, szórakozásban, időtöltés­ben egyaránt. Szemük csábító foglalatosságok garma­dáját látja, lelkűkben, zsigereikben még óit ván az öröklött szokásrendszer. Nagy konfliktus ez nekik. Hátrányban érzik magukat. Sóvárogva figyelik a fiatalabba­kat, akik könnyedén veszik birtokukba az új technikai szórakoztató eszközöket, nem­különben a régi, de csak a felsőbb körök­ben divatos, avagy újszerű sportokat. Mint a tenisz, a szörf, a vitorlázás, a motorcsó­nak. Őseiknek nem voltak hasonló konf­liktusaik. Az egymást követő nemzedékek ugyanazt az életformát élték. Gyerek- és ifjúkorban a ma népinek nevezett játékok, majd következett a szórakozás, a tánc rö­vid időszaka, a házasodás után a munka. Utazás, üdülés, országjárás, külföld? Űri passziók. S így mindenki a korának, családi, kö­zösségi állapotának, helyének meg­felelően töltötte idejét. Az ötvenes nem akart olyasmit csinálni, ami a húsz­évesnek való. Mára foszladozóban ezek a kötöttségek. A kor szabta korlát persze le- dönthetetlen. A múlt béklyói sem vethe­tők le nyomtalanul. Mit tehetünk? Pró­bálkozzunk azzal, amire erőnk futja. Vi­gasztalásul pedig ajánlom annak az idős embernek a szavait, aki a szörfözőket szemlélve ezt mondta: Mire ezek a srácok a pocakos korába lépnek, olyan gyakor­lottak lesznek, hogy a tengeren is átsik- lanak. Persze akkar is akad valami, ami­hez ők nem értenek, ugyanolyan bikficek lesznek hozzá, mint a kopasz. Ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik a technikánk, ehhez kétség nem férhet. Kör Pál 1. vk. Kercpestarcsa VASSNÉ NYÉKI ILONA technikus, Kerepestarcsa Nagyközségi Tanács elnöke 9. vk. Abony DR. LAKOS LÄSZLÖ állatorvos, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke 27. vk. örbottyán MOVIK LÁSZLÖNÉ óvónő, Ácsa, Nagyközségi Tanács elnöke 28. vk. Vác KOLTAI IMRE vegyészmérnök, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója Abonyban és környékén láttuk A tanácsháza portáján gon­dosan ellenőrizték belépési engedélyünket Abonyban. Mert rend a lelke mindennek. S ugyanerről tanúskodtak oda­bent is a pontosan vezetett kimutatások, a pótválasztások részadatait rögzítve, valamint a választási elnökség, illetve a választási iroda tagjai, akik tartották a frontot, nem szá­molva az órákat. Földi Sán­dorné, a választási elnökség elnöke megnyugtatóan közöl­te tíz óra után: elvtársak, már biztos, hogy lesz képviselőnk, túl vagyunk az ötven százalé­kon! Lesz képviselő. De ki lesz? A 9. számú országgyűlési vá­lasztókerületben három jelölt indult a második menetben. Mindenütt nagy volt az izga­lom. Az emberek latolgatták, vajon kire jut a legtöbb sza­vazat. Kőröstetétlenen, a ke­rület 5. számú szavazókörében 11 óra 03 perckor mondta ki Horváth Antal, a szavazatsze­dő bizottság elnöke, hogv itt befejeződött a pótválasztás, mindenki leadta voksát az ar­ra jogosultak közül. A két napja választott he­lyi elöljáróság vezetőjéből. La­kos Jánosból akkora sóhaj szakadt ki. hogy nem lehetett nem odafigyelni. S már for­dult is ki az udvarból: — Menjünk innen, még a környéken se maradok! Megértem. Az egyik jelölt az ő testvérbátyja volt: dr. La­kos László. Soha ilyen alkal­mat! Siessünk, nézzük meg, mit csinál maga a jelölt, ha az öccse ilyen nagyon izgul? A tsz-elnök-állatorvost /nem találjuk otthon. Hol van? Ki­derül, hogy senki se tudja. A családban tetőfokára hágott az idegesség. A feleség főzni próbál, de a kapkodástól nem nagyod halad. A kisebbik lány, Mónika habot ver, ám nem ott van az esze. mert a robotgép keverőszáia az edény falát veri csörömpölve. A na­gyobbik, Pirkó, portörlést imi­tálva, jó nagy rumlit csinálta nappaliban, aztán eltűnt, mintha a föld nyelte volna. el. Várunk. Közben Lakosné mintegy hangosan gondolkod­va, elmondja: — Ha az eredmény nem a férjemnek kedvez, akkor se szakad vége a világnak. Mi nagyon örülünk annak, ahogy szinte egy emberként mellé állt az egész falu. Erkölcsi elégtételünk mindenképpen lesz. Nem mondom én, hogy nem lenne jó, ha megválasz­tanák. Akkor is. ha tudom, hogy még kevesebbet tud majd velünk foglalkozni, mint ed­dig, hiszen országos dolgokat is a vállára vesz, aki bekerül a parlamentbe. S aki épp országos dolgo­kat készül a vállára venni, megérkezik. Kiszáll az autó­ból amúgy gumicsizmásán, mosolyog, de ez a mosoly nem az igazi. Mi tagadás, nagy a fe­szültség. — Ötször is fölébredtem az éjjel, nem találom a helyem. Elszaladtam egy beteg állatot megnézni, de azzal is nagyon hamar készen lettem. Mi lesz még estig?! Azóta tudjuk, hogy mi lett. A választókerületben leadott szavazatok megszámlálása után kiderült; országgyűlési képviselő dr. Lakos László.

Next

/
Thumbnails
Contents