Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

1985. JÚNIUS 18., KEDD hi. I Fi] 3 A képviselők pótválasztására Négy kerület jelöltjei Igazgatóválasztás a nyomdában Nemcsak formális változás Igazgatóválasztás lesz a Pest megyei Nyomdában. Erre az egyszerű kijelentő mondatra nemcsak a vállalat váci központi és ceglédi üzemének dolgozói figyeltek fel. hanem a vártnál nagyobb érdeklődést keltett máshol is. Tulajdonképpen semmiféle meglepetést sem kellett volna okoznia a hírnek, hiszen az új vállalati irányítási for­mákról szóló jogszabályokat hónapok óta ismerjük. .Még­is, milyen más, ha ilyesmi itt, nálunk, a szomszédban történik. Annál is inkább, hiszen a Pest megyei Nyomda évek óta egyenletesen fejlődő, korszerűsödő, megbízható üzem. Mégis Vácott ez az üzem lesz az első próbája az új irányítási forma bevezetésének, az üzemi, vállalati demokráciának. A most befejeződött jelölő gyűléseken arról határoztak az érintett állampolgárok, hogy a szombati pótválasztások al­kalmával kiknek a neve ke­rüljön a szavazólapokra. E döntések közül ezúttal arról adunk tájékoztatást, hogy négy kerület lakossága kik közül választja ki azt a személyt, aki végül elfoglalhatja ma még betöltetlen helyét az őr- szár házában. 1. vk. Kerepestarcsa: Fábián Lászlóné, a péceli Tri-Ton Háziipari Szövetkezet osztály- vezetője, 'Porgányi Gyula, a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz elnökhelyettese, Vassné Nyéki Tegnap délelőtt ült össze el­ső alkalommal az újonnan megválasztott .tanácstagi tes­tület Kiskunlacházán. Az ün­nepi ülésen részt vett Macz- kó József, az MSZMP Városi Jogú Ráckevei Bizottságának első titkára és Keresztény Miklósné, a Pest Megyei Ta­nács személyzeti osztályának főelőadója. A testület tagjainak sorából tanácselnökké r választotta Se­tényi Jánost, aki eddig a Kis­kunsági Állami Gazdaság ál­talános igazgatóhelyetteseként dolgozott. Társadalmi tanács­elnök-helyettes Markó Imre lett. A kilenctagú végrehajtó bizottság, a különböző bizott­ságok tagjainak megválasztá­jí Pest megyében 639 416 ^ hektáron — az ország te- ^ rületének 6,8 százalékán < — gazdálkodnak a nagy­'j üzemek és a kistermelők. Hogy nem rosszul, azt bi- zorjyítja az a tény, hogy ^ évek óta csökken a par- ^ lagterület a megyében, j Mindezekért sokat tesznek f a tanácsok, a föidhivata- j lók, de legtöbbet a lakos- í ság. Elköltözők Nem volt ez mindig így. Ellentmondásokon keresztül jutottunk idáig. Tavaly már alig 600 hektárt tett ki a mű­veletlen terület Pest megyé­ben. Mondhatnánk, szinte csepp a tengerben, foglalkoz­ni sem érdemes ezzel, de a földtörvény értelmében töre­kedni keli a parlagok teljes körű felszámolására. Ám ami az első pillanatban egyszerű­nek tűnik, a gyakorlatban nem az. A kiöregedés, az el­költözés, a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt szinte újratermelődnek az elhagyott parcellák. Tehát a régi parlag művelésbe vonása után más­hol keletkeznek megművelet- len földek. Kezelésbe vételük sokszor csak hosszú jogi hu­zavona után lehetséges. Bármily nehéz is kibogozni a hosszú évtizedek során összecsomósodott szálakat, a hatóságok feladata, hogy az eddig elért eredmények fenn­maradjanak és minden talpa­latnyi földet megműveljenek azok, akiknek kötelességük. l'atíbúváhely Sokszor elengedhetetlen az erélyesebb fellépés is, hogy Ilona, a kerepestarcsai nagy­községi tanács elnöke. 9. vk. Abony: dr. Lakos László, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke. Molnár Zoltán, az abonyi Űj Világ Tsz elnöke, Pásztor Pál, az abonyi József Attila Tsz elnöke. 27. vk. örbottyán: Movik Lászlóné, az acsai nagyközségi tanács elnöke, Peszeki Sán- dorné. a csomádi óvoda he­lyettes vezetője. 28. vk. Vác: Kéri György, a váci Forte üzemgazdasági osz­tályvezetője. Koltai Imre, a Cement- és Mészművek vezér- igazgatója. sa mellett idén első alkalom­mal tettek javasla tot az új nép- képviseleti testület, az elöl­járóság vezetőjének személyé­re. Áporka társközségben ezt a tisztséget az elkövetkezendő öt évben Bucsi Imre tölti be. A választások és az ünnepé­lyes eskütétel után az új ta­nácselnök megtartotta prog. rambeszédét, amelyben az el­múlt évek eredményei mellett szólt az új testületre váró fel­adatokról is. Mint mondotta, a nagyközség rendezési terveit korszerűsíteni, módosítani kell. Kiemelt feladatként említette a kiskunlacházai közművelő­dés feltételeinek javítását, va­lamint a társközség, Áporka további fejlesztését. egyt-egy kínosnak tűnő ügy végére érhessenek. Tavaly az első határszemlék alkalmával csaknem ezer hektár vetetlen területet találtak Pest megyé­ben. A tanácsok, a körzeti földhivatalok több mint 2200 levelet küldtek ki a tulajdo­nosoknak, felszólítva őket el­hagyott földjeik megművelé­sére. Ennek nyomán a máso­dik határszemle alkalmával már alig 300 hektárt találtak parlagon, főként Nagylcáta, Szentendre, Vác, Gödöllő és Biatorbágy térségében. A má­sik 300 hektár parlag első­sorban a helyi tanácsok keze­lésében álló műveletlen föld­területekből tevődik össze. Művelésbe vonásukat nehezíti szétszórtságuk, de ha figye­lembe vesszük, hogy a nagy­üzemek kialakulásával, a táb- iásítással, a fák kivágásával jelentős mértékben csökkent az úgynevezett vadbúvóhely, a más célra nem használható földterületeket akár a vadász- társaságok is hasznosítani tudnák. Fásításokkal, csalitok kialakításával jó vadbúvóhe­lyek létesítésére lenne lehető­ség. Rekultiváció A földvédelmi alapnak kö­szönhetően tavaly 29 mező- gazdasági nagyüzem nyújtotta be állami támogatás iránti kérelmét, ami 20 millió forin­tot tett ki. Az összeget re­kultivációra fordították. En­nek nyomán mintegy 000 hektár tanyahely, parlag, gyep, úgynevezett zárvány művelésbe vételére nyílott le­hetőség. A munka tovább folytatódik az idén, de kisebb mértékben. A gazdaságok ál­tal igényelt 26 millió forin­Tártalom és forma Hogyan készülnek a válasz­tásra az üzemben, milyen vá­rakozásokkal fogadják a dol­gozók a választás utáni hóna­pokat, éveket? Ennek igye­keztünk utánajárni. Nagy Sándor igazgató mondja: — Az idei évnyitó munkás­gyűlésen jelenthettük be. hogy idén héttagú vezetőséget vá­laszt a vállalat kollektívája, s be kell vallanom, először nem vettem észre különösebb izgal­mat dolgozóink körében. Ne­héz megítélni, hogy kezdetben az információk hiánya ok >/- ta-e a csekély érdeklődést, vagy az, hogy sokan csak for máiisnak ítélték a változáso­kat. Én remélem, hogy sem er­ről, sem arról nem vo.t szó. hanem a nyugalom oka az. hogy mi évek óta a vezetés demokratizálására töreked­tünk, s a vállalati döntések előtt mindig, minden fontos kérdést megvitattunk a párt- szervezet és a szakszervezet képviselőivel. Mindenki is­merte a választható alternatí­vákat, az egyes döntések kö­vetkezményeit, s amennyire egyáltalán lehetséges, eddig Í6 egy úton haladtunk. A választási előkészületek a Pest megyei Nyomdában is a jogszabályok megszabta rend­ben folynak. A szakszervezeti bizottság öttagú előkészítő bi­zottságot választott. Ennek az öt embernek lett a feladata, hogy mindenkivel részletei­ben is megismertesse az új vállalati irányítási formát, tá­jékoztassa a dolgozókat a vá­lasztás menetéről. Arról pél­tos állami támogatás helyett alig több mint 7 millió fo­rint jut Pest megyének a földvédelmi alapból. Ez az igényeknek még a 30 százalé­kát sem fedezi. Mérsékli a korábbi elképzelések megvaló­sításának ütemöt, fekez a ra­cionális földhasznála* lendü­letét. Át kell ércekein az ed­digi terveket és azokra a te­rületekre fordítani á szűkö­sebb összegeket, ahol a leg­inkább szükség van árra és a legtöbb jövedelmet bizto­sítja az adott mezőgazdasá­gi nagyüzemnek. Vagyis nö­veli a szántóterületet Örvendetes tény, hog/ a/ üzemi utak, íanyahelyek meg­szüntetésével hosszú évek óta először, tavaly csaknem 700 hektárral nőtt a megye szán­tóterülete. Megfordult ez i kedvezőtlen helyzet, amikor rneg évente 1000—3000 hektót földet ventak ki a művelés­ből. A kedvező irányt tarta­ni kell és ebben a földhivata­lok partnerei a gazdaságúit Nélkülük nem születhetnének jó eredmények, nem csökken­ne a parlag Pest megyében. B. Z. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége a társaság megalakulásának 40. évfordulója a1, ka'mából hétfőn baráti találkozót ren­dezett a margitszigeti Nagy­szállóban. A találkozóra az országos elnökség egykori tag­jait és a társaság régi munka­társait hívták, akik az elmúlt dául, hogyan ülésezik a köz­gyűlés, hogy igazgató tanácsot kell létrehozniuk, milyen kér­désekben dönt a héttagú ve­zetőség. Megfontolt javaslatok A beszélgetések során tíz javaslatot kapott a jelölő bi­zottság. S mivel a vezetőség három tagját a vállalat veze­tői adják, a négy lehetséges helyre valóban választani kell a jelöltek közül. Bár a választásra csak jú­nius 26-án kerül sor, a jelölé­sek tapasztalatait már le lehet vonni. Erre kértük meg a bi­zottság két tagját, Jónás Ele­mér gépmestert, a szakszerve­zeti bizottság titkárát és Bro- zsek Béla üzemvezetőt. — Ma már mindenki érti. hogy miről van szó, s hogy az új vállalatirányítási forma se­gítségével valóban közvetle­nebb módja lesz a nyomda és saját sorsának irányításában. Erre következtethettünk abból, hogy a legképzettebb a mun­kában is élenjáró kollégákra érkeztek a javaslatok, olya­nokra, akik valóban partnerek lehetnek a vállalati irányítás­ban. s akik képesek kifejteni véleményüket. De ezt jelzi az is, hogy már a kiscsoportos beszélgetések és a jelölések so­rán is szóba kerültek olyan kérdések, mint a beruházások, a bérezés, s hasonló gazdasági jellegű problémák. — Nagy Sándor, a nyomda jelenlegi igazgatója miként fogadta, hogy öt évvel ezelőtti kinevezését most egy válasz­tásnak is meg kell erősítenie? — Korábban nyolc évig vol­tam a váci városi KlSZ-bizótt- ság titkára, választott vezető. Számomra tehát nem szokat­lan a dolog. Bár tény, hogy ez a választás most eddigi mun­kámat minősíti. Bevallom, bízom abban, hogy nem kapok rossz érdemjegyet. Izgalmak nélkül — Nem mindegy azonban az sem, hogy milyen arányú lesz az esetleges győzelem. — Nem hiszem, hogy van olyan vezető, aki egyszerre mindenkinek a kedvében tud járni. S egy későbbi választás miatti félelem okából ezután sem nézhetem ©1 a lógást, a hanyag munkát, a gyenge tel­jesítményt. — Mennyiben változik az igazgató munkastílusa a vá­lasztás után? — Könnyebb is, nehezebb is lesz a választott vezető dol­ga. A közös döntés felelőssége jobban megoszlik, s talán na­gyobb támogatást is kap. Azt hiszem, a korábban sokat em­legetett tulajdonosi felelősség- érzet területén is nagyot lép­hetünk előre. Az is tény vi­szont. hogy más értelemben is több lesz a gazda. Mivel ta­nácsi vállalat vagyunk, a köz­vetlen irányítást eddig a Past megyei Tanácstól kaptuk, s az igazgató felügyeletét, tevé­kenységének megítélését is ez a szerv gyakorolta. Nem hi­szem. hogy ez a kapcsolat a jö­vőben lazulna, de gazdasági jellegű, utasításos kapcsolat­négy évtizedben hosszabb ideig tevékenykedtek a moz­galomban. A mintegy kétszáz vendéget Apró Antal, az MSZBT elnö­ke köszöntötte, majd harminc- nyolc aktivistának az évfor­duló alkalmából alapított em­lékplakettet nyújtott át. ról a jövőben már nem beszél­hetünk. A Vácott tapasztaltak azt sejtetik, különösebb izgalmak­ra a választás kapcsán nem számíthatunk. Nincs kortes­kedés, nincsenek önjelöltek Mindez mégsem jelenti azt. hogy az új szervezeti formá­val kapcsolatban ne született volna bírálat. Jogszabályjavaslatok Helytelenítik például néhá- nyan a jogszabálynak azt a cikkelyét, hogy a régi igazgató ideiglenesen akkor is hivatalá­ban marad, ha nem választják újra. Meglehetősen hosszú időről van szó, hiszen ilyenkor pályázatot kell kiírni, és újra lebonyolítani a választást. Fel­vetődött olyan kérdés is, he­lyes-e, ha a választott igazga­tó, vállalati tanácstag hiányzá­sa és a szavazategyenlőség ese­tén az igazgató dönt. Ebben az esetben ugyanis a jogszabály szellemével ellentétben, a dol­gozók képviselői már kisebb­ségbe kerülnek, felügyeleti szerepük csak jelképes marad. Mindez azonban még csak a jövőre vonatkozó morfondíro- zás. Az új vállalati irányítási forma vizsgájára Vácott, a Pest megyei Nyomdában csak a június 26-át követő hóna­pokban kerül sor. Csulák András Tilos jelzéseken A tapasztalatokról Baczoni Tamás mérnek, főtanácsos tá­jékoztatott, Elmondta: a fél­és fénysorompók műszaki ál­lapotát, másrészt a rálátást viszonyokat ellenőrizték. Ami a sorompók üzembiztonságát illeti, gyakorlatilag sehol sem találtak súlyos hibát. Ellen­tétben az időnként szárnyra kapó hiedelmekkel, ezek a berendezések pontosan mű­ködnek, nem csapják be a közlekedőket. Tökéletes biz­tonságot természetesen nem nyújthatnak, ‘ nem tudják megakadályozni, hogy valaki a tilos jelzés ellenére a vágá­nyokra lépjen, vagy áthajtson a vasúti pályán. Nagy forgalmú vasúti ke­reszteződéseknél alul- és fe­lüljárók hozhatnának megol­dást, de ez a fővonalak eseté­ben is milliárdokat jelentene Ezt még nálunk gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak. Franciaországban és az NSZK-ban még 160 ki­lométeres pályákon is alkal­mazzák a félkaros sorompó­kat. A vasúti szakemberek sze­rint a hihetetlenül alacsony közlekedési kultúra okozza a balesetek túlnyomó többségét. Az ellen ugyanis nehéz véde­kezni, hogy felelőtlen embe­rek a nyilvánvaló veszély el­lenére is ráhajtanak a vasúti sínekre. Rálátási háromszög Ilyen esetek sajnos Pest megyében is gyakran előfor­dulnak. A megye és a fővá­ros határában a Steinmetz- szobor me’iletti fénysorompó­nál hajtott már külföldi ka­mion neki a vonatnak s előfor­dult az. is, hogy a szabályo­san várakozó személygépko­csit a mögötte levő autó lökte a sínekre. Történt baleset az elmúlt években Hosszúberek- Péterinél, Érd-felső, illetve az Érdligetnél található vasúti átjárónál. Sokan^ vetik a vasút szemé­re, hogy az átjáróknál ross2 Hat év múlva terem Kamillaaratás SpeciáKs kombájnokkal A tavasz vége, a nyár ele­je sok munkát ad a gyógynö­vény-feldolgozással is foglal­kozó főváros környéki Szilas­menti Termelőszövetkezetnek. Megkezdődött egyebek között a kultúrában termesztett ka­milla betakarítása. A 296 hek­táros ültetvényen erre a célra átalakított speciális kombáj­nokká! vágják le a termést, s ez számottevően lerövidíti a betakarítási időt. A levágott kamillavirág a feldolgozás so­rán a rostákra, onnan pedig a szárítókra kerül. A legértéke­sebb részhez, a virághoz ke­veredett szárat is a párolóba viszik, ahol ugyancsak értékes anyagot, olajat készítenek be­lőle. A gazdaságban a napokban fejeződött be a tavaszi, a nyár eleji munka egy másik fontos gyógynövényültetvényen, a le- vendulásban. A szövetkezet két esztendővel ezelőtt telepí­tett mintegy hat hektáron le­vendulát, amely egyaránt ke­resett cikk az egészségügyi é* a kozmetikai ipari ágazatban. E gyógynövény ápolása gondos és kitartó munkát igényel, már csak azért is, mivel az elülte­tését követő hatodik eszten­dőben kezd el teremni. a rálátás a sínekre. A buda­pesti igazgatóság szakemberei szerint az úgynevezett nagy rálátási háromszöget valóban nem mindenütt sikerül bizto­sítani. Ilyenkor az esős év­szakban magasra nő a gyom, a fű. Ha az átjáró melletti föld nem vasúti terület — jogszabály híján — nem is kényszeríthetik a tulajdono­sokat, hogy például kivágják a termő gyümölcsfákat. Más­hol épületek akadályozzák a rálátást. Veresegyházon pél­dául négy átjáró környéke nem felel meg a biztonságos forgalom követelményeinek. Lakóházat, magtárat kellene lebontani, s erre belátható időn belül nem kerül sor. S kinek jutna eszébe, hogy Püspcikhatvan-han a katolikus templomot szüntesse meg, mert a kocsikból attól nem látni a síneket. A vasút mindenesetre meg­teszi, ami tőle telik. Karban­tartja, rendszeresen tisztán tartja az átjárók melletti saját tulajdonú területeit. Kapcso­latban áll a tanácsokkal is, hogy a lakossági bejelentések nyomán gyorsan megszüntet­hesse a hiányosságokat, illet­ve maga szólítja fel erre az állami területek kezelőit. Átjárás balesetmentesen Húszak János, a Pest me­gyei Tanács közlekedési osz­tályának csoportvezető fő­mérnöke szerint nagyon gyak­ran vasúti ingatlanok, régi őrházak, lakások, raktárak is zavarják a rálátást, de ezek lebontása, helyettesítése is százmilliókat emésztene fel. Biztonságosak-e tehát a vas­utak és közutak szintbeni ke­reszteződései, a táblákkal, fény- vagy félsorompókkal vé­dett átjárók? A hazai forgal­mi viszonyoknak túlnyomó- részt megfelelnek. Baleset- mentes közlekedést azonban csak akkor biztosíthatnak, ha jelzéseiket senki sem hagyja figyelmen kívül, a közlekedé­si szabályokat betartva közle­kedik. —k —«. Űj testület Áporkán Tanács és elöljáróság Az általános választások után, most a különböző tanácsi testületek létrehozásán a sor. Pest megyében több mint száz településen ezekben a napokban, hetekben tartják az alakuló tanácsüléseket, amelyeken friss megbízólevelük birtokában vá­lasztják meg maguk közül a tanácstagok a vezető tisztségvise­lőket. E fontos helyi belpolitikai eseményekből ízelítőt ez alka­lommal egy olyan epizód kapcsán adunk, amely a most ér­vényre jutott választási törvény merőben új passzusának je­gyében történt Kiskunlacházán, Több a megyében a szántóterület Parlagföldek csak mutatóban MSZBT-akti visták Baráti találkozó volt Keresztül a síneken Ezer vasúti átjáró v, Az elmúlt esztendőkben, de a közelmúltban la szá- 'j mos súlyos baleset történt közutak és vasútvonalak ke- ^ rcszteződésében. A kérdéssel behatóan foglalkoztak műszaki szakemberek, új jogszabály tisztázta a vasúti £ átjárókkal kapcsolatos' hatósági feladatokat. A kor* ti- ^ biaknál nagyobb figyelemmel ellenőrzik az ilyen átjá- £ rókát a vasút, a Közlekedési Minisztérium és a taná- í esők is. A MÁV Budapesti Igazgatóságán befejeződött ^ ez a nagyszabású munka, melynek során kevés híján 'j ezer átjárót vizsgáltak meg, körülbelül a negyedét Pest megyében.

Next

/
Thumbnails
Contents