Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

fg « A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben Oláh István és Godány Sándor a lipcsei kiállításra készítik elő az egység­rakományt képező univerzál palettizáló automata gépet. Varga Irén felvétele Az esős, meleg időjárás ked­vez a gombák fejlődésének. Régen nem árultak olyan sok gombát a piacon, mint mosta­nában. A legutóbbi heti pia­con is 8-10-en árulták a szép, friss csemegét, ötven kilónyi súlyban. A gombából sokak által sze­retett ételeket lehet készíteni, tápértéke vetekszik a húséval. A fogyasztásánál azonban na­gyon körültekintően kell el­járni, mert a körösi határban is terem sok mérges gomba, s bár a környéken mostanában nem fordult elő gombamérge­zés, de gyakran hallani az or­szág más területéről súlyos esetekről. Hogy nálunk nem fordulnak elő mérgezések, az annak is köszönhető, hogy a városi ta­nács évekkel ezelőtt megbízta Sáfár Balázs nyugdíjas egész­ségőrt — aki vizsgázott gom­baszakértő —, hogy a gomba­árusítást minden hetipiacon ellenőrizze, és az árusoknak igazolást adjon, amennyiben friss, ehető a portékájuk. Azok pedig, akik erdőn, me­zőn maguk szednek gombát, tanácsos, ha elviszik bemutatni a gombaszakértő Örkényi út 40. szám alatti lakására, ahol az szombaton és vasárnap reg­gelenként, 6-tól 7 óráig ter­jedő időszakban szívesen meg­vizsgálja. A most árusított gombaféle­ségekből a piacon nagy a vá­laszték. Főleg borsilca, csiper­ke, őzláb, vajgomba, pereszke és galambica gombát árulnak. Több gombaszedővel elbeszél­gettünk. Besenyei Eszter alsójárási lakos, 'szegfű- meg borsika- gombát árult, s tíz forintért adott fél litert. Elmondotta, hogy 20 éve foglalkozik gom­bagyűjtéssel, a környékbeli réteken. Vannak régi vevői, akik pörköltnek, rántotténak, és sokan palancsintának is vásárolják. Szilágyi Jánosné a Nagyer­dőben szedett finom, fehér vajgombát, amiből fél kilót 20 forintért mért. A tapasztalt gombagyűjtők a nemes gom- bafaitákat ősszel megszárítíák és télen porrá törve árusítják a gombaételek kedvelőinek. Kopa László Ismét a fakivágásokról Lapunk május 10-i, pénteki számában A fákat pedig ki­vágják, ugye? címmel jegyze­tet közöltünk a város külön­böző területeit érintő fapusz­tulósokról. Írásunk aktualitá­sát mi sem bizonyítja jobban, hogy rá néhány napra hajszál híján kivágták a Vági lakóte­lep mögötti garázsok kőris­fáit is — tereprendezés címén. Szerencsére sikerült időben le­állítani az akciót. Cikkünkre a Budapesti Köz­úti Igazgatóság is válaszolt. Íme tájékoztatójuk: „Igazgatóságunk kezelésé­ben levő 441. sz. Cegléd—Nagy­kőrös—Kecskeméti út 11+900 —18+250 km szelvények kö­zött 1985. év tavaszán 32 db nyárfát termeltettünk ki az alábbi okok miatt: — Fenti útszakaszon, illetve az úttal párhuzamosan 20 kV-os elektromos légvezeték húzódik, mely gerincvezeték látja el elektromos árammal Nyársapát községet. 1984. évben több alkalom­mal hálózatszakadás történt, amiért a DÉMÁSZ illetékesei megkeresték Igazgatóságunkat, kérve, hogy a hálózati veze­ték útjában levő fákat, me­lyek a vezetéket leszaggatták, vágjuk ki, mert Nyársapát községnek több betáplálási le­hetősége nincs, és a község napokig maradt áram nélkül. A vonatkozó rendeletek elő­írják a vezeték és a fák kö­zötti távolságot, melyet a fák kezelője köteles biztosítani. Megjegyezni kívánom, hogy az út fásítása 25 évvel ezelőtt történt, míg a hálózatépítés 10 éve. Összegezve, fakitermelésün­ket nem a fák vágásérettsége, hanem a fent említett műsza­ki szükségesség indokolta, a megváltozott ■ körülmények miatt. (....) Pest megyében a közutak menti fásításra, növénytelepí­tésre 4—5 millió forintot for­dítunk évente, ami bizonyítja, hogy az indokolatla i fakivágás Igazgatóságunknak nem cél­ja.” Az idézettek — bár szán­dékuk szerint cáfolatként íród­tak — közvetve mégis meg­erősítik írásunk mondandóját: nincs elegendő összhang az érdekelt vállalatok között, s ezek — mint ebben az esetben is — végeredményben meg­előzhető fakivágásokhoz ve­zethetnek. Gondoljuk ezt ab­ból, hogy az említett védőtá­volság nyilván nem mai talál­mány, s azt altár a fatelepí­téskor, s főleg a vezetéképí­téskor be lehetett volna tar­tani. Emellett — éppen az idei tél tapasztalatai alapján — be kell, hogy lássuk, a DÉMÁSZ is rendkívül nehéz helyzetben volt a vezetékszakadásokkal, mint ahogy ezt cikkeinkben be is mutattuk. Fejezzük be jó hírrel írá­sunkat: a múlt héten a mú­zeumkert előtti foghíjak gyö­kérmaradványait eltávolítot­ták — mintegy első lépéseként a pótlásnak. B. O. Ha megválasztanák Az első percekben érződött szavai nyomári, hogy úgy is­meri lakóhelyét Kőcsert, mint a tenyerét. Tehette, hiszen eb­ben a kisközségben született 1928-ban. S miután iskoláit el­végezve 16 évig tanított egy tanyasi iskolában, 1964-től Ko- cséron testnevelő tanár. Majd néhány éve átvette a gyakor­lati foglalkozást, újabb nevén a technika tanítását. Közben két lánya felnőit, egyik Veszp­rémben él, az Agrokerné! dol­gozik, a másik Lakócsán tele­pedett le, a helyi tsz jogásza. Felesége szintén pedagógus volt, sajnos decemberben le­százalékolták. Ez nagy vonalakban Miklós Ferenc, a kocséri általános is­kola tornatanárának nacioná- léja. Ám, ha őt nemcsak mint magánembert, hanem mint közéleti személyiséget is meg akarjuk ismerni, tudni kel! ró­la, hogy negyedszázada tanács­tag, ugyanannyi ideje a peda­XXIX. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1985. JÚNIUS 8., SZOMBAT A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A mi világosik Ezzel a címmel nyílik váro­sunk és vonzáskörzete óvodá­sainak munkáiból kiállítás az Arany János Művelődési Köz­pontban, június 10-én, 11 óra­kor. ISf MmTIBÍ A nagyteremben Fehér farkasok. Színes, szinkronizált NDK-kalandfilm, szombaton 6-kor, vasárnap 4 és 6 órakor. Madonna, milyen csendes az este. Színes olasz filmvíg­játék. 8 órakor. A stúdióban A szállást kérő róka. Színes mesefilmsorozat. Fél 4-kor. Lándzsák hajnalban. Színes angol kalandfilm. Fél 6-kor. A kertmoziban Bombajó bokszoló. Színes,’ szinkronizált olasz kaland­film. 9 órakor. iir MMM A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban, este 7 óra­kor, a Józsefvárosi Színház előadásában: Éra és a kis- öcsévi. Zenés vígjáték kát részben. A környékbeliek — mint hírlik — félelemmel vegyes tisz­telettel hallgatták Grónai István ötletét: sok-sok saját munká­val, s az erre alapozva kérhető központi keretből, tegyék por­talanná a Ságvári utcát. Volt, aki lelkesedett, s volt, aki le­gyintett. iS az út kész. Grónai István tanácstagi minőségben nem elsőként vá­gott ilyen — mos szemében bizony még kockázatosnak is nevezhető — vállalkozásba. Évek során elérte, hogy kör­zete minden utcájában — leg­alább az egyik oldaíon — van járda, s azzal is büszkélked­het, hogy a közvilágítás kor­szerűsítését is sikerült szívós munkával elintéznie. Az már ráadásnak tűnhet — pedig o munka gyümölcse! —, hogy másfél tucat ház viselheti a Tiszta udvar' rendes ház ki­tüntető címet. Fái’2L!;atail2njl S most nézzük az utat. A környékbeliek régi pana­sza (s a nagykőrösi 306 utca kétharmadára igaz ez!) hogy házaik esőben, rossz időben megközelíthetetlenek, a sár, latyak miatt. Az infrastruktu­rális beruházásokra kevés, s szinte egyre kevesebb a pénz, Mit lehet csinálni? Vannak akik csak kát kezük széttárá- sára (mint a belenyugvás ké­zenfekvő kimutatására) hajlandók, másoknak meg ilyenkor indul be az a bizo­nyos csavar. A Ságvár Endre utca egyik szakasza, a piactértől a Pus­kás Tivadar utcáig, már ké­szen volt. A temető előtti Mi­kes Kelemen utca szintén por­mentes ezen torkolatig. Így már nem is látszott annyira re­ménytelennek az ügy. A ta­nácstag fáradhatatlanul járta a házakat, igyekezett rábeszél­ni mindenkit, még akkor is megéri az ügy, ha némi pénz­be kerül. Mint utóbb kiderült, abban is jó taktikát választott, hogy a családok teherbíró képessé­ge szerinti teherviselést emle.-. getett. A tehetősebbek vala­mivel többet fizettek, mások kevesebbet. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy ez a város­rész — az egykori Oncsa-telép — ma már jobbára idősebb emberek által lakott, s az időseknek a nyugdíj is másra van beosztva. Az elvi szervezés után kö­vetkezett a gyakorlati munka. Szerencsére ehhez is akadtak partnerek. A Város­gazdálkodási Vállalat vállalta, hogy az úttükör készítésekor feleslegessé váló földet társa­dalmi munkában elszállítja, kiemeli. Így különben a vál­lalat is jól járt. hiszen a kö­zeli szeméttelep takarásához a földmennyiséget fuvarkölt- ség-takarékosan szerezhette be. A környék lakossága is részt vállalt a feladatokból, a tükör — vagyis az út alap- jánk legmélyebb része — ki- lakításától, a közlekedési ké­nyelmetlenségek elfogadásáig. A ceglédi Közúti Igazgatóság a szakmunkákat végezte. Végeredményben olyan út építődhetett, ameiy a legkeve­sebb összegért a lehető leg­többet tudja. No, nem arra kell gondolni, hogy a 441. út elterelését kibírná — ez az út nem erre készült. A hivatalos megfogalmazás — lakóút — jól jelzi a lényeget. A kör­nyékbeliek személyautó -for­galmára kiváló, s ha házhoz keli hozni a tüzelőt, a teher­kocsit is kibírja. Most különö­sen kímélni kell. Mint a kivi­telező képviselője elmondta, az elmúlt vizes időszak után ki kell száradnia az útalap­nak, vagyis, a terhelést addig a minimális szintre kell csök­kenteni. Ezt követően már bátrabban 1 'lehet majd rajta közlekedni: — természetesen nem nagyobb sebességgel, mint másutt. Többen érdeklődnek Az úttulajdonos utcalakók a minap • rögtönzött átadási ceremóniát is tartottak. Ko­csis Jánosné tanácselnök me­leg hangú beszédében első­sorban arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Grónai István úttörő szerepet vállalt, hiszen városunkban ez az első ebben a formában megvalósult út­építés. Haszna túlnő ezen a gógus szakszervezet titkára az iskolában, a tűzoltó egyesület elnökhelyettese — korábban elnöke volt —, az úttörő gár­dának a parancsnoka — az­előtt járási szinten —, és 1837 óta a községi MHSZ honvédel­mi klub titkára. Ma még a Ki­es körzet tanácstagja, s a ha­tosnak a jelöltje. !:!:•: A sikereket hozó társadalmi tisztségei és tevékenységei kö­zül az MHSZ-t választottuk, hogy arról beszéljen részlete­sebben, s ő nem is kérette ma­gát. — A honvédelmi klubunk taglétszáma száz körüli, ter­mészetesen változik, ahogy évente kikerülnek közülünk a nyolcadikat végzettek. Más is­kolákban folytatják tanulmá­nyaikat és a klubéletet. A hét­fős tanácsadó testületünket a település vezetői alkotják, el­nökünk dr. Rozsnyói Ferenc körzeti orvos, aki sokat segít a munkánkban. — De az iskola igazgatósá­gából is heten vannak a ta­nácsadó testületben, illetve a klubnak tagjai. S mert a vp- zetők is komolyan veszik mun­kájukat a testületben s a klub­ban, szép eredményeket köny­velhettünk el az elmúlt évek­ben. — A legutóbbi UHV verse­nyen iskolánk tanulói elsők lettek, s az összesítettben is. Különösen népszerű a lövész szakosztályunk. Minden évben részt veszünk az általános is­kolák és az MHSZ versenyein. Általában jó eredménnyel sze­repelünk. 1977-ben alapítot­tuk a Kőcser Kupa lóversenyt, a falu fennállásának 100. év­fordulója alkalmából, amelyen szép számmal jelennek meg versenyzők. — Repülőmodellezőink alap- modellekkel dolgoznak. Most éppen gondban van a szakosz­tály. mert vezetőjük. Vágó Jó­zsef új munkahelyre került, s amíg oda be nem illeszkedik, meg nem szokja a körülmé­nyeket, érthetően kevesebbet térségen: több utca máris ér­deklődik, s a gazdasági hely­zet adta lehetőségeket csakis ebben a formában lehet való­ban gazdaságosan kihasználni. A 440 méteres út költségve­tés szerinti értéke nagyjából egymillió forint. Talán nem hat frázisnak, ha azt írjuk, igazi értékét mégsem ez, hanem a benne megtestesült. társadalmi össze­fogás adja. Ballai Ottó Hétfői sportműsor Üszás. Városi strandfürdő: 15 óra, általános iskolások vá­rosi versenye. Keddi sportműsor Tekézés. Temetőhegyi te­kecsarnok: 16 óra. Nk. Mészá­ros Tsz. SK vegyes—Kecske­méti Mezőgép, barátságos csapatmérkőzés. Tekesikerek Nk. Mészáros Tsz. SK— Dutép (Kecskemét) 6:2 2291-2225 ía Körösiek: Kovács 393 (1), Szabó B. 388 (1), Szabó T. 384 (1), Lóczy 379 (1), Farkas I. 378, Tóth F. 369. A hazai NB III-as teke csapatbajnoki mér­kőzésen a körösiek jó csapat­teljesítményt nyújtottak, és némi meglepetésre, de megér­demelten legyőzték az élcso­portba tartozó szomszéd város­belieket. A temetőhegyi tekecsarnok­ban rendkívül népes és lelkes induló gárda vett részt. 45! Egyenként 4 fős csapat vetél­kedett. A legjobbnak a követ­kezők bizonyultak: 1. 21-es Volán 40/181, 2. Nyársapát 170, 3. Konzervgyár, Kállai É. KISZ-alapszervezet 170, 4. Konzervgyár, Mészáros KISZ- alapszervezet 163, 5. Konzerv­gyár, Kilián KlSZ-alápszerve- zef 155, 6. TRAKIS 150 össz- íával. Vidéki edzőtáborban A nyáron ismét mennek Csongrádba a Nk. Kinizsi SE birkózói. Július 7-e és 17-e kö­zött a körösi utánpótlás gyűjti majd erejét és bővíti tudását a felkészülési edzőtáborozáson. Fiataljaink birkózósikere Tizenegy egyesület (minden tud foglalkozni a gyerekekkel. De ő képes arra, hogy a kis megtorpanást behozza csapatá­val — mutatta be nagyon rö­viden a klub életét Miklós Fe­renc. Egy újdonságról is beszá­molt. Nevezetesen arról, hogy a tanácsadó testület áprilisi döntése értelmében felkeresik a községben élő tiszteket és tiszthelyetteseket, s megalakít­ják a tartalékos szakosztályt, hogy azzal is segítsék a terü­leti vezetőség munkáját. Végül arra voltunk kiván­csiak, hogy megválasztása esetén mit szorgalmazna legin­kább mint tanácstag? — Csakúgy, mint előző kör­zetemben. a lakosság érdekeit képviselném, különös tekintet­tel az idős emberekre, intéz­ném ügyeiket. S szép szóval, jó példával segíteném elő az utcák, porták további csinosí­tását, gondozását. Nem tudok súlyos. megoldást sürgető gondról új körzetemben, de bármiben számíthatnak segít­ségemre a választópolgárok — mondta Miklós Ferenc, s látszott, nagyon őszintén gon­dolja, amit mond. Aszódi László Antal jelentősebb birkózóklub) kép­viseltette utánpótlását az Egerben rendezett országos serdülő-csapatbajnokságon. A körösi fiúk nagyszerűen helyt­álltak és értékes helyezéseket értek el. Sorrendben a követ­kezőképpen szerepeltek ellen­feleikkel: Nk. Kgy. Kinizsi—Újpesti Dózsa 5-5 A fővárosiak győztek, mert több súlycsoportban volt ver­senyzőjük.) Eger SE 9-1 (el­lenfelüket otthonukban verték a körösiek). Ganz Mávag Bp. 7-2 (biztos volt a győzelem). Csepel SC 3-7 (könnyen dön­tetlen lehetett volna). A 3. he­lyért: Bp. Honvéd—Nk.-Kgy. Kinizsi 5-5 ’ (a honvédesek győztek, a körösiek a 4: he- l3'en végeztek.) A Kinizsi jo­gos óvását (ami a végered­ményt és a végső helyezést döntően befolyásolta) nem fo­gadták el, de a hibát elkövető személy nem bíráskodhatott tovább. Nagy János, Petrák József és Paros György voltak a körösi csapat legjobbjai, de Takács János, Szűcs Attila, Töröcsik Zoltán, Péli László, Nagy Ti­bor, Tóthpál László, Illés Zsolt és Pusztai Imre is hoz­zájárultak a sikerhez’ ami serdülőcsapatban a kinizsiéit eddigi legjobö eredménye egy­ben. A sportotthoni körzeti, álta­lános iskolás grundbirkózó- versenyen a tehetségkutatás volt a cél. Két szőnyegen, 3 órán keresztül lelkesen verse­nyeztek a fiatal résztvevők.- A legjobban a következő paj­tások szerepeltek: V.-VI. osztályosok. 30 kg-ig: 1. Fehér, Gábor (Nk. Arany Isk.), 2. Farkas János (Nk. Pe­tőfi), 3. Szelecki Zoltán (PV 40 kg-ig (20 induló közül): 1. Perlaki István (Nk. Rákóczi Isk., a korcsoport legtechniká- sabbja volt.) 2. Gyurika Cson­gor (P), 3. Laczkó Attila (Arany). 50 kg-ig: 1. Várkonyi Tibor (Kocsér). 2. Bognár Ba­lázs (Petőfi), 3. Monori Zsolt (Petőfi). 50 kg felettiek: 1. Fa­ragó Sándor (Petőfi), 2. Szendi András (Rákóczi), 3. Godó Ist­ván (Petőfi). VII.-VIII. osztályosok, 35 kg-ig: 1. Székelv István (Pe­tőfi). 2. Szűcs József (Petőfi!. 45 kg-ig: 1. Szebeni Károly (Petőfi), 2. Balogh László (Pe­tőfi), 3. Kállai Imre (Kossuth).1 55 kg-ig: 1. Halász László (Pe­tőfi) — E korcsoportban a leg­technikásabb. — 2. Kakukk Attila (Petőfi). 3. Medgyesi Ist­ván (Petőfi). 65 kg-ig: 1. Illés Csaba (Rákóczi). 2. Németh Tamás (Petőfi'). 3. Sinos Zsolt (Kossuth). 65 kg felett: 1. Pin­tér Béla (Kossuth). 2. Urbán Zoltán (Petőfi), 3. Pintér Ist­ván (Petőfi). A csanatverspnvt a Petőfi iskolások nverték meg nagy fö'énnvel (49 pontot gyűjtöt­tek). 2. Rákóczi 13. ,3, Kocsér 12, 4. Arany 6, és 5. Kossuth 0 ponttal. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Csiperkéből palacsinta Szerelik, majd kiállítják Haszna túlnő ezan a térségen Éten megtestesült összefogás Teke, birkózésikerek

Next

/
Thumbnails
Contents