Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

z Wffítian 1985. JŰNIUS 1-, SZOMBAT Üas4 HÉT VILÁCPOLITIKAI KÉRDÉSI! Gorbacsov megbeszélései Húsúkkal Abbahagyni a csillaghábú Szovjet és amerikai nyilatkozatok az új genfi forduló kezdetén Bettina Craxi moszkvai látogatásának eredményei! Többhetes szünet után a héten újra kezdődött Genf­ben a szovjet—amerikai tár­gyalás a legveszélyesebb fegy­verrendszerek csökkentésé­ről. A „menetrend” ugyanaz volt, mint a korábban lezaj­lott hathetes forduló előtt. A most kezdődött második „me­netet”, akárcsak az elsőt, amely — mint emlékezetes — a szünet előtt hat héten át tartott a svájci konferencia­városban, megelőzte Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter találkozója. Ezúttal május közepén, az osztrák államszerződés évfor­dulós ünnepségei jó alkalmat kínáltak a két világhatalom külügyminiszterének, hogy ta­lálkozzanak Bécsben és átte­kintsék a nemzetközi politi­ka széles spektrumát. Előke­lő helyet foglalt el ebben a személyes eszmecserében a genfi tárgyalások helyzete, éppen néhány héttel a má­jus végi újrakezdés előtt. MILYENEK A KILÁTÁ­SOK A MÁSODIK FORDU­LÓ nyitánya UTÁN? Abban a világsajtó általá­nosan egyetért, hogy a hat­hetes első forduló idején nem történt előrehaladás. Ezt egyébként moszkvai és wa­shingtoni szóvivői megnyilat­kozások is megerősítették. A Fehér Ház természetesen is­mét a régi receptet próbálja alkalmazni, s a történtekért a Szovjetunióra szeretné hárí­tani a felelősséget. Pedig az alapvető ok — mint józa­nabb nyugati kommentátorok is megjegyzik: Washington merev magatartása mindhá­rom szőnyegen lévő kérdés- csoportban. Annak ellenére, hogy még nz év eleji Gromiko—Shultz találkozón megegyeztek: a vi­lágűr militarizalásának meg­akadályozására teendő intéz­kedéseket nem lehet elvá­lasztani a hadászati támadó és a közepes hatótávolságú fegyverrendszerek csökkenté­sétől, s ezekről összefüggő módon kell Genfben tárgyal­ni, Washington az első hat­hetes szakaszban eltért ettől. A „csillagháborús” program kutatási része, amely a világ­űrben majdan elhelyezendő fegyverrendszerek kifejleszté­sét célozza, folytatódott az Egyesült Államokban. Nőtt a washingtoni nyomás a többi NATO-szövetségesre, hogy kapcsolódjon be ebbe a prog­ramba, valamilyen részfelada­ta vállalásával. Eközben a genfi tárgyaláson az ameri­kai küldöttek úgy viselked­tek, mintha a jelenlegi meg­beszéléssorozat az 1983-ban félbeszakadt folytatása volna csupán, s mintha feledték volna, hogy a világűr milita- rizálásának megakadályozása ugyanígy feladata lenne a svájci konferenciavárosban megkezdődött új tanácskozás- sorozatnak. Pedig közismert, ha kiterjed a világűrre a fegyverkezési verseny, ez mi­nőségileg új szakaszt nyit meg, s új, az eddiginél na­gyobb veszélyekkel fenyegeti az emberiséget. Ami pedig a hadászati tá­madó fegyvereket illeti, az Egyesült Államok a genfi tár­gyalások idei első menetében csakis a szárazföldi és a ten­geralattjárókra telepített bal­lisztikus rakéták csökkentését szorgalmazta, s egyszerűen megkerülte a nagy hatótávol­ságú manőverező robotrepü­lőgépek problematikáját. Ami a közepes hatótávolságú ra­kéta-nukleáris eszközöket il­leti, az amerikai álláspont ismét csak egyoldalú volt: új­ra előrukkoltak az úgyneve­zett „nulla megoldással". Mint emlékezetes ez a korábbi, azóta már lelepleződött indít­vány azt irányozta elő, hogy Washington kivonja a már Nyugat-Európába telepített Pershing—2 rakétákat és ma­nőverező robotrepülőgépeket, ha a Szovjetunió leszereli az összes SS—20-as rakétáját. Vagyis: a Szovjetunió mond­jon le az egyenlő biztonság elvéről és saját kárára vál­toztassa meg az amerikai ja­vaslat elfogadásával a jelen­legi katonai egyensúlyt. Szovjet részről rendkívüli mérsékletet tanúsítanak, s számos javaslatot tettek. Köz­tük azt is, hogy fagyasszák be a világűr jövendő militarizá- lására vonatkozó kutatásokat a genfi tárgyalások időtarta­mára. Washington azonban el­utasító magatartást tanúsít. Ennek ellenére a második for­dulóban — amely a tervek szerint a következő szünetig nyolc héten át tart majd —, szovjet részről folytatják az erőfeszítéseket az ellentétes álláspontok közelítésére. MI A JELENTŐSÉGE CRAXI MOSZKVAI UTJÁ­NAK? A 22 hónapja kormányon lévő Craxi, Olaszország má­sodik világháború utáni tör­ténetének t{z egyik leghosz- szabb ideje hatalmon lévő ka­binetje élén áll. Korábban — mint emlékezetes —, egymást követték a kormányválságok Itáliában. Ez a stabilitás sok tekintetben összefügg az olasz kormány diplomáciájának eredményességével. Craxi ugyan nem egyszer hangsú­lyozza Olaszország „atlanti hűségét” és azt, hogy kész ki­venni részét a „közös terhek­ből”. De ugyanakkor rendkí­vüli nyomatékkai beszél ar­ról is, hogy az Egyesült Ál­lamoknak és a Szovjetunió­nak meg kell egyeznie a leg­pusztítóbb fegyverrendszerek kölcsönös csökkentésében. Ta­valy tavasszal az olasz mi­niszterelnök egyik megnyilat­kozása nagy vihart kavart Washingtonban. Azt javasol­ta, hogy a NATO függessze fel a Pershing—2 rakéták és a manőverező robotrepülőgé­pek nyugat-európai telepíté­sét. Igaz, később Rómában „kimagyarázták” az elhang­zottakat, s Craxi a nagy wa­shingtoni nyomás alatt ismét megerősítette egyetértését a telepítésre vonatkozó NATO- határozattal. Az olasz kormány rendkí­vüli óvatosságot tanúsít az amerikai „csillagháborús prog­ramhoz” való csatlakozás ügyében is. Róma kitérő vá­laszokat adott a washingtoni sürgetésekre, s megtoldottá olyan nyilatkozatokkal, hogy a genfi tárgyalásokon na­gyobb erőfeszítésekre van szükség a megegyezés végett. Az olasz diplomácia megélén­külése összefügg azzal is, hogy január óta az olasz kor­mányfő tölti be a Közös Piac elnöki tisztét. (Ez a szerepkör rotációszerűen változik időről időre a közösségben.) Gromi­ko szovjet külügyminiszter az idén Rómába látogatott, s Andreotti külügyminiszter pe­dig már járt Moszkvában. A kommentátorok megjegy­zik, hogy Craxi az első NATO kormányfő, aki Mihail Gor­bacsov SZKP KB főtitkárrá való választása után hivata­los látogatásra Moszkvába ér­kezett. Személyes legmaga­sabb szintű eszmecseréje a szovjet fővárosban alkalmas arra. hogy egy NATO-állam miniszterelnöke első kézből ismerkedhessen meg azzaL ho­gyan vélekednek Moszkvában a világproblémák széles kö­réről. Árkus, István ,, , » ,, , í . inr: r í A KSH megyei igazgatóságának jelentése u Az I. negyedév eredményei Az 1985-ös évet a gazdálkodó egységek a korábbiaktól eltérő körül­mények között kezdték meg. Egyrészt a január 1-en életbe lépett sza­bályozórendszer lényeges változásokat hozott a gazdálkodás követel­ményrendszerében. Másrészt komoly erőfeszítések elé állította az o-sza- got, s így a megyét Is a rendkívül nldeg tél. amely a ráfordítások nö­vekedésében, valamint termeléskiesésben mutatkozott meg. A megye 1985. 1. negyedévi fejlődésének főbb mutatói Megnevezés Az 1984. I. negyed­évi százalékában A megyében települt szocia­lista ipar az év eddig eltelt időszakában mérsékelt ütem­ben, 0.8 százalékkal növelte termelését. Ezen belül az álla­mi vállalatok termelése emel­kedett. a szövetkezeteké vi­szont elmaradt az egy évvel korábbi volumentől. A nehézipari ágazatok együt­tesen 2,0 százalékkal termeltek többet 1985 március végéig, mint a megelőző év hasonló időszakában. Ez teljes egészé­ben a villamosenergia-iparban és a vegyiparban, bekövetke­zett emelkedés eredménye. Az előbbi a megnövekedett viila- mosenergia-igényre. az utóbbi az új kapacitás belépésére ve­zethető vissza. Több vállalat­nál azonban az év elejei rend­kívüli hideg időjárás követ­keztében bevezetett energia­korlátozás hátráltatta a mun­kát. a jelentős költségnöveke­dés mellett számottevő terme­léskiesést okozott. Nagyrészt ennek hatására a gépipar ter­melése 3.2 százalékkal, az épí­tőanyagiparé közel egynegye­dével csökkent. így a megyé­ben gyártott cement mennyisé, ge 23 százalékkal esett vissza, s lényegesen kevesebbet ter­meltek a téglagyárak is. Az iparban foglalkoztatottak száma az I. negyedévben átla­gosan több mint 88 ezer fő volt. mindössze 0.4 százalékkal ke­vesebb a megelőző évinél. A nehézipari ágazatokban együt­tesen 300-zal. az élelmiszer- iparban 200-zal dolgoztak töb­ben, mint tavaly ilyenkor. A könnyűipar és az egyéb ipar létszámfogyása folytatódott. Az élőmunka termelékenysége csökkenő ütemben ugyan, de tovább javult. Az egv foglal­koztatottra jutó termelés a szó. cialista ipar egészében 1.6 szá­zalékkal nőtt. különösen inten­zíven a vegyiparban. A megyei székhelyű válla­latok és szövetkezetek saját termelésből származó értékesí­tése mind a belföldi, mind a külkereskedelmi célú eladások tekintetében számottevően emelkedett. A rubel relációjú kivitel mérséklődött, a nem ru­bel elszámolású viszont gyors ütemben nőtt. küliinösen di­namikusan a vegyiparban és a gépiparban. Építőipar A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek az 1985. évre az elmúlt évi teljesítésüknél 1 százalékkal kevesebb saját épí­tési-szerelési munkát irányoz­tak elő. E tevékenységen be­lül tovább növekszik a fenn­tartási munkák aránya, a ta­valyi tervnek 31. az ideinek már 46 százalékát tette ki. Kedvező, hogy az éoitőinarl szervezetek a negyedév végéig éves előirányzatuknak már 73 százalékára kötöttek szerző­dést. A megye kivitelező építőipa­ra az év első három hónapja alatt 647 millió forint értékű Van lehetőség a béke Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken talál­kozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökével, aki hiva- talós, baráti látogatáson tar­tózkodik Moszkvában. Mihail Gorbacsov es Gustáv Husák kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a kommunista, illetve szocialista építés me­netéről, az SZKP XXVII., va­lamint a CSKP XVII. kong­resszusának előkészítéséről. A két nagy vezető nagy fi­gyelmet szentelt a gazdasági kapcsolatok állapotának és fejlesztésük távlatainak. Hangsúlyozták a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti, 2000- ig szóló hosszú távú gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködési program kö­vetkezetes végrehajtásának, jelentőségét.; Mihail Gorbacsov és Gus­táv Husák véleményt cserélt időszerű nemzetközi kérdé­sekről is. Hangsúlyozták, hogy jelenleg amikor a nemzetkö­zi helyzet különösen bonyo­lult és veszélyes, mind ége­tőbbé és sürgetőbbé válik a nukleáris fegyverkezési haj­Szikh szélsőségesek újabb terrorakcióiról, a feszültség fokozódásáról érkeztek jelen­tések pénteken India zömmel szikhek lakta Pandzsáb szö­vetségi államából, illetve a szomszédos — hindu lakosságú — Harijána államból. Mint a United News of In­dia (UND hírszolgálati iroda hírül adta, tíz személy — egy leányiskola diákjai és tanárai — súlyos mérgezést szenved­sza megfékezése, és világűrre történő kiterjesztésenek meg­akadályozása. A Szovjetunió, Csehszlová­kia és a többi testvéri szocia­lista ország szilárd elhatározá­sa, hogy ilyen irányú politikát folytat. A nukleáris veszély megszüntetése, a béke meg­szilárdítása teljességgel reális és lehetséges. Ehhez csupán az szükséges, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetsége- sei lemondjanak a hozzávető­leges katonai egyensúly meg­bontására irányuló kísérleteik­ről. és a szocialista országokkal Damaszkuszból pénteken hazatért Bejrutba Amin Dzse- majel libanoni államfő. Dzse- majel kétnapos sziriai láto­gatása során négyszer tárgyalt Háfez Asszad sziriai elnökkel. A libanoni rádió jelentése szerint az Antal síita mozga­lom pénteken egyoldalú tűz­szünetet hirdetett a palesztin táborok ellen folytatott harcai 12. napján. Hírügynökségi je­tek pénteken Szultánpur vá­rosában, amit vélhetőleg a szikh terrorcsoportok által megmérgezett víz okozott. A hatóságok vizsgálatot, indítot­tak annak kiderítésére, hogy j valóban szándékos vízmérge- ! zés törtent-e. Pandzsábban jelenleg mint­egy százezer főnyi katonai és rendőri erő áll készenlétben a terrorcselekmények megakadá­lyozására. fenntartott kapcsolataikat a kölcsönös tisztelet, egyenjogú­ság és egymás törvényes ér­dekei tiszteletben tartása alapján építsék. Gustáv Husák csehszlovákiai baráti látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. Az SZKP KB főtitkára pén­teken a Kremlben vacsorát adott csehszlovák vendége tiszteletére. A vacsorán Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák mondott pohárköszöntőt. lentések ezt azzal hozzák ősz- szefüggésbe, hogy Szíria az el - nöki találkozón elvben hozzá­járult csapatai Bejrutba kül­déséhez, a további vérontás megakadályozása érdekében. Az Amal fegyveresei ellenőr­zésük alá vonták a szabrai menekülttábort és Satila nagy részét is. Izrael pénteken kivonta csapatait Dél-Libanon több kulcsfontosságú településéről. A tervek szerint a jövő hé­ten fejeződne be a megszálló izraeli haderők visszavonása a „biztonsági övezet” hatá­ráig Dél-Libanonban. Genf Újabb tárgyalási fúrdulé Genfben s nukleáris és űrfegyverzetről folyó szovjet— amerikai tárgyalások kereté­ben pénteken ülést tartott a. hadászati fegyverzettel fog­lalkozó tárgyalócsoport. Srikh terrorcsoportok akciói Tovább fokozódik Izraeli csapatkivonások a dé.T országrészből Viszonylagos nyugal í eulfúlt Jü&OlCiYMOfttSZO SA. . sajat, epite_sj-szere.es; munkát végzett. 2i; százalékkal keve­sebbet, mint tavaly ilyenkor. Ezzel az éves előirányzat 11 százalékát teljesítették. A be­fejezett építőipari munkákon belül is emelkedett a fenntar­tási jellegűek aránya, a tava­lyi egyharmados részesedés 44 százalékra növekedett. Az építőiparban foglalkoz­tatottak száma 5.3 százalékkal nőtt, melyet az 1984 II. félévé­ben megalakult két új közös vállalat eredményezett. Az épí­tőipari munka termelékenysé­ge valamennyi szektorban je­lentősen romlott. MEZŐGAZDASÁG A megye mezőgazdasági nagyüzemei — az 1985. évi ter­veik alapján — az idén ösz- szességében az elmúlt évi szint körüli termelési értékkel szá­molnak. Az alaptevékenység termelésének növelését a nö­vénytermesztési ágazatra ala­pozzák. A vetésszerkezet kisebb mó­dosulása várható: búzát az elő­ző évinél valamivel több. ku­koricát viszont kisebb terüle­ten kívánják termeszteni. A zöldségterületek csökkenése — ha mérsékeltebb ütemben is — de tovább folytatódik ebben az évben. Az őszi vetésekben a fagy lényeges kárt nem oko­zott, problémát az idén egyes területeken a belvíz jelent. A gabonafélékkel ellentétben a szőlő- és gyümölcsültetvények nehezebben álltak elienahosz- szan tartó hidegnek. A megye állatállománya to­vább csökkent. 1985. március 31-én valamennyi fő állatfaj­ból kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma míg az állami gazdaságokban tovább nőtt. addig a termelő- szövetkezetekben az első ne­gyedévben 15 ezer fővel. 16 százalékkal kevesebben dol­goztak. mint a megelőző év azonos időszakában. beruházások_________________ A megyében is tovább mér­séklődik a beruházási tevé­kenység. A szocialista szervek­nek beruházásaik megvalósí­tására ugyanis az Idén az elő­ző évinél lényegesen kevesebb pénzeszköz áll rendelkezésére. Az 1985. é”i hiteligénybevételi lehetőségek korlátozottak, a saját forrást biztosító érdekelt­ségi alap fokozottabb képzését pedig az állammal szembeni kötelezettségek növekedése nem teszi lehetővé. Ez évre tanácsi beruházások­ra 1,2 milliárd forintot irá­nyoztak elő, amely — folyó­áron számolva — 17 százalék­kal kevesebb, mint az elmúlt évi tényleges' teljesítés volt. A fejlesztési pénzeszközök na­gyobb részét a társadalmi kor­mányprogramban kiemelt te­rületeken — állami bérlaká­sok, általános iskolák építésé­re, valamint a települések víz­ellátásának javítására — kí­vánják felhasználni. Az év első három hónapjá­ban közel 30 százalékkal ki­sebb értékű beruházást valósí­tottak meg. mint az előző év hasonló időszakában. A gazdálkodó egységek pénzeszközeinek egyre nagyobb hányadát a műszaki színvona­lat javító, illetve szinten tartó gépbeszerzésekre fordítják. az Életkörülmények Az év első negyedévében az átlagbérek — a megfigyelt népgazdasági ágak közül a me­zőgazdaság kivételével — las­sabban emelkedtek a tavalyi­nál. Legkisebb mértékben az építőiparban növekedett, mely­nek alakulását a hosszan tartó téli fagyszabadság határozta meg. A lakosság takarékbetét-ál­lománya á negyedév végén 12.7 milliárd forint volt, 12 száza­lékkal több. mint egy évvel ko­rábban. Az emelkedés mérté­ke megközelítőleg megegyezik az 1984. első három hónapjáé­val. A lakosság hitelállománya a tárgynegyedév végén 17 száza­lékkal volt magasabb, öss, ege elérte a 17 milliárd forintot. Az állománynövekedés mérté­ke azonban messze elmaradt az előző évitől, mivel a zord idő­járás lehetetlenné tette az épít­kezések megkezdését, és így az e célra engedélyezett hitele­ket a negyedév folyamán még nem vették igénybe. Az év első három hóhapiá- ban a megye kiskereskedelme 7.6 milliárd forint eladási for­galmat bonyolított le — fo­gyasztói folyóáron számolva — 4.8 százalékkal többet, mint ta­valy ilyenkor. Figyelembe vé­ve a kiskereskedelmi árválto­, -,3i9inazjmiavtó «nKtnuuatv za$okat..a forgalom mennyisé­ge 1.6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.. Ezen belül csak a bolti élel­miszerek és élvezeti cikkek forgalma növekedett. 4,4 szá­zalékkal, míg a többi árufő­csoportból kevesebbet értéke­sítettek. A ruházat! cikkek eladásá­nak mennyisége 7,1 százalék­kal csökkent, amely a késői ki­tavaszodással és a téli vasár előző évekénél kedvezőtlenebb alakulásával függ össze. A me­gye kiskereskedelme a külön­féle kiárusítások során 31 mil­lió forint értékű árut adott el, s ezzel a lakosság több mint 10 millió forintot takarított meg. A ruházati cikkek zavartalan forgalmát továbbra is nehezí­tette a választék-, illetve a mé­rethiány. Az év I. negyedévében 4.9 százalékkal csökkent a vegyes iparcikkek forgalmának volu­mene is. Sok esetben okozott gondot a termékek nem meg­felelő választéka. Így például hiányos volt az ellátás alufó­liából, zománcozott, tefiono- zott és alumínium edényekből, kávéfőzőkből, konyhai kisgé­pekből, mélyhűtőkből, automa­ta mosógépekből valamint a híradástechnikai cikkek egy részéből. Bár javult a kínálat színes, televízióból, a keresle­tet még mindig nem tudták kielégíteni. A január-februári rendkívüli időjárás következ­tében a megyében is komoly gondok voltak a lakosság ener­giaellátásában. A Budapest- környéki TÜZÉP Vállalat, az egy évvel korábbinál 29 szá­zalékkal nagyobb tüzelőanyag- készletével is csak a szén el­adásának mennyiségi korláto­zásával tudta biztosítani a la­kosság és a közületek szükség­letét. A kedvezőtlen időjárás érez­tette hatását az idényáras pia­ci cikkek felhozatalában is. Csak vöröshagymából, fejes- és kelkáposztából, valamint kör­téből növekedett a felhozatal. Késtek a piacokról a primőr áruk: például paradicsomból a tavalyi !. negyedévi mennyi­ségnek csupán egyharmada. uborkából fele. paprikából pe­dig háromnegyede került érté­kesítésre. így ezeket a termé­keket az idén a lakosság az előző évinél drágábban vásá­rolhatta meg. Az ipari termelés (terméksorok alapján) 1*00,8 A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) 79-0 A foglalkoztatottak havi átlagbére: Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban 106,1 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban ^.8 Kereskedelemben 106,3 A kiskereskedelem eladási forgalma (össze­hasonlítható áron) 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents