Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

6 1085 MÁJUS 8.. SZERDA A főorvosra hivatkozva 'Árulták a bsf&gálloanóisi^t Esküszöm, hogy minden erőmmel és tehetségemmel a betegek javát fogom szolgálni, tisztán megőrzőm életemet és tudományomat. A hippokraté- szi eskü több mint két évezre­de minden korban kötelezően megszabta a gyógyító felelős­ségét, előírta azt a magatar­tást, amit az emberek jogosan varnak azoktól, akikre életü­ket, egészségüket bízzák. Fölöttébb ritka, sőt megdöb­bentő dolog, ha egy orvos olyan gyanúba keveredik, hogy visszaél a hivatásával. Házhoz szállítva Egy felülvizsgáló főorvos következő levelet küldte a a bi­Pest megyei orvosetikai zottsághoz: „Tudomásomra jutott, hogy dr. Barabás Gáborné kerepes- tarcsai orvosírnok és Szakos Andorné körzeti ápolónő a ne­vemben, keresőképtelen állo­mányban levő betegektől vál­tozó, de jelentős összegeket kér. Állítólag házról házra jár­va szedik tőlük össze a pénzt azzal a fenyegetéssel, hogy különben nem maradhatnak betegállományban. Sem koráb­ban, amikor főállásban cso­portvezető főorvosként dolgoz­tam, sem most, mikor másod­állásban végzem ezt a mun­kát, nem fogadtam el anyagi juttatást a betegektől vagy hozzátartozóiktól. Nem is ta­núsítottam olyan magatartást, ami ezt a gyanút kelthette vol­na. Munkámat a törvényes előírások szerint, a keresőké­pesség szigorú elbírálása alap­ján végzem.” A Pest megyei Orvosetikai Bizottság továbbította a bead­ványt a gödöllői városi ügyész­ségre, majd megindult a rend­őrségi vizsgálat. Különös dolgok kerültek napvilágra. Több tanú vallot­ta, hogy a betegállományba vételt követően nem kapták meg azonnal a táppénzre jogo­sító lapot, hanem azt utólag vitte el a lakásukra dr. Bara­bás Gáborné orvosírnok vagy Szakos Andorné körzeti ápoló­nő. S ekkor közölték, hogy a táppénz nincs ingyen, hanem a küldöncök állítása szerint a felülvizsgáló főorvosnak adni kell érte. ötszáz forintot kér­tek alkalmanként. Olyan eset is volt, amikor a beteg azzal hárította el a köve­telést, hogy nincs pé>,ze, de Barabásné sürgette: azonnal kérjen kölcsön. Erőszakos követelők Egyik tanú elmondta: szak­munkástanuló fiának negyven­fokos láza volt, úgy, hogy éj­jel az ügyeletes orvos részesí­tette elsősegélyben. Másnap a körzeti orvos betegállományba vette és délután az orvosírnok elvitte a lakásukra a táppénzes iratot. Rögtön ötszáz forintot is kért, arra hivatkozva, hogy adni kell a főorvosnak. Az asszony tiltakozni pró­bált, mondván, hogy a fia fek­vő beteg, mire Barabásné ki­jelentette: Jó, hogy lázas, de attól még elmehetne dolgozni. Az asztalon feküdt egy kitöl­tött csekk, amire a látogató rápillantott, és megjegyezte, hogy legfeljebb majd később fizetik be, most a legfontosabb a betegállomány. Valóban fontos volt, mert a fiatalembernek már többször volt lázas betegségből szárma­zó szövődménye, és semmi­képpen sem akarták az egész­ségét kockáztatni. Így hát fi-' zettek. Dr. Barabás Gáborné és Szakos Andorné a kihallgatá­soknál tagadta, hogy a bete­gektől valaha is bármilyen cí­men pénzt kértek, elfogadtak, vagy a felülvizsgáló főorvosra ilyen értelemben hivatkoztak volna. A tanúvallomások és a szembesítések azonban meg­alapozzák ellenük a vádat. rórgyoiás előtt A gödöllői városi ügyészség vádat emelt dr. Barabás Gá- bomé és Szakos Andorné társ­tettesek ellen: vesztegetést ál­lítva és színlelve, üzletszerűen elkövetett, hivatali befolyással való üzérkedés büntette miatt. A vádirat szerint az orvosímok és a körzeti ápolónő 1982 végé­től, a körzetükbe tartozó táp­pénzes / betegek egy részétől pénzt kért. Többnyire arra hi­vatkoztak, hogy betegállo­mányban tartásukért a felül­vizsgáló főorvosnak adni kell, máskor meg ezt a látszatot keltették a betegekben. A gödöllői városi bíróság rövidesen megkezdi dr. Bara­bás Gáborné és Szakos Andor­né ügyének tárgyalását, mely­nek során több mint harminc tanú meghallgatására kerül sor. Gál Judit ■ Jogi tanácsok Ä kórt es csőié kötel©$ megférífeni Ä benftmcia'cidf szabadságot az iíj munka* helyen kell adui ® Ha külföldön a kas* dolgozni • Jóváhagyás kell az élefiásradékbüz is • Aki másnak Jogellenes ma­gatartásával bajt okoz, köteles a kárt megtéríteni. Olvasónk azt sérelmezi, hogy férje nevének meghamisításá­val egy harmadik személy — férje bátyja vagy sógora —, férje munkáltatóját becsapva annak nevében pénzt, ter­ményt vett át mintegy 100 ezer forint értékben. Ezzel az ösz- szeggel, olvasónk férjét terhel­te meg a munkáltató, pedig bebizonyosodott, hogy ki volt a tettes. Olvasónk férje nem felel a kárért, a munkáltató nem tart­hatja vissza a munkakönyvét, és nem is terhelheti meg a MIL-lapját olyan tartozással, amely nem az övé. Olvasónk forduljon a döntőbizottsághoz felülvizsgálati kérelemmel. 4} Év közben más munkálta­tóhoz áthelyezett dolgozó a ko­rábbi munkáltatója által ki nem adott szabadságát az új mun­káltatójától kapja meg. Olvasónkat áthelyezéssel vet­ték át egy tanácsi vállalathoz. A múlt évről 4 nap szabadsá­ga maradt. Ezt MIL-lapjára is rávezették. Az új munkahelyén azonban nem adják ki ezt a négy napot — panaszolja ol­vasónk —, mert azt mondják, nem náluk volt munkatorlódás, ami miatt nem kaphatta meg a még őt megillető szabadság- napokat. Az új munkáltató az­zal is érvel, hogy a kollektív szerződésük is kizárja a sza­badság átvitelét a következő évre. Panaszát a munkaügyi döntőbizottság is elutasította a vállalatnál. Olvasónkkal szemben sza­bálytalanul jártak el. A kol­lektív szerződésre való hivat­kozás is hibás volt, mint ahogy hibás a kollektív szerződés ezen pontja is. Ugyanis a kol­lektív szerződés szabályai nem ellenkezhetnek a jogszabály­aiZ NAP RENDELETÉI Egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szer­ződéses üzemeltetésével és egyes kereskedelmi egységek jövedelemérdekeltségű üze­meltetésével, a kereskedelmi dolgozók viszonyával kapcso­latban a 21/1985. (IV. 20.) MT., a 22/1985. (IV. 20.) MT., a 2/1985. (IV. 20.) Bkm, a 3/1985, (IV. 20.) Bkm., és a 4/1985. (IV, 20.) Bkm. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 17. sz.) A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter 7/1985. (IV. 20.) MÉM számú rendeletében a várható termés élőzeites fel­méréséről, a termésbecslésről adott ki rendeletet ugyanitt. Az egészségügyi szakiskolai tanulók ösztöndíjáról a 3/1985. (IV. 26.) EüM. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 18. sz.) lyal, ha mégis, akkor a jogsza­bályt kell alkalmazni. A vál­lalati munkaügyi döntőbizott­ság határozata ellen pedig ke­resetlevelet nyújthatott volna be olvasónk a városi bíróság­hoz. Helytelenül tette tehát olvasónk, amikor megsértőd­ve a munkáltató intézkedése és a döntőbizottság határoza­tán, felmondta munkaviszo­nyát. Ezek után már csak a szabadság pénzben való meg­váltására lehet igénye. Viszont a tavalyi ki nem vett négy na­pot is ki kell fizetnie az új munkáltatónak, ahol mindösz- sze három hónapig volt mun­kaviszonyban. Ha a munkálta­tó a pénzben való kifizetést is megtagadja, nem marad más hátra, mint ismét a vállalati munkaügyi döntőbizottság, és ha itt sem ítélik meg a négy nap pénzbeni megváltását a múlt évi ki nem vett szabad­ságnak, akkor sajnos ismét csak azt tudjuk tanácsolni, hogy a bírósághoz kell olva­sónknak fordulnia. Felülvizs­gálati kérelmében, illetve a keresetlevélben hivatkozzon a Munka Törvénykönyve 25. pa- rag. 3. bekezdésére és a 42. parag. 3. bekezdésére, valamint a 7/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 7— 10. parag., az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH sz. rendelet 4. parag­rafusára. 6 Vállalhat-e külföldön mun­kát az, akinek belföldön csu­pán meghatározott időre szól a munkaviszonya? Olvasónknak fél évre szóló munkaviszonya van a mező- gazdasági termelőszövetkezet­ben. Külföldön szeretne mun­kát vállalni. Ügy , hallotta, hogy csak az vállalhat külföl­dön munkát, akinek itthon ál­landó munkaviszonya van. Olvasónkat helyesen tájékoz­tatták, mert a 8/1983. (V. 4.) MT. számú rendelet szerint a külföldön munkát vállaló dol­gozónak nemcsak az engedé­lyezéskor, hanem azt követően, a külföldi munkavállalás egész ideje alatt belföldi munkavi­szonnyal kell rendelkeznie, amely munkaviszony ez alatt az idő alatt természetesen szü­netel. Ez szükséges a határo­zott idejű belföldi munkavi­szonyban állók esetében is. Mégis volna talán olvasónk esetében is megoldás. A külföldi munkavállalási engedély megadása felől az engedélyező szerv a dolgozó kérelme és a munkáltató ja­vaslata figyelembevételével dönt. Olvasónk szerint a tsz is támogatná ezt a kérelmét. Ha ez így van, akkor járnak el he­lyesen a felek, hogyha a mun­káltató javaslatával egyidejű­leg megállapodnak abban, hogy olvasónk munkaviszonya külföldi munkavállalás idejé­vel meghosszabbodik. Ha el­mulasztják az ebben való meg­állapodást, akkor sincs baj, mert a vélelem az, hogy ráuta ló magatartás alapján ez t megállapodás hallgatólagosan létrejött. Olvasónknak ajánl­juk, hogy a 6003/1984. ÁBMH számú elvi állásfoglalást ol­vassa el a Munkaügyi Köz­löny múlt évi 4. számúban. 9 Az életjáradék! szerződés megkötéséhez is szükséges hatósági Jóváhagyás. Olvasónk rosszul tudja, mert nemcsak az eltartási szerző dósnek, hanem az öröklési és az életjáradéki szerződésnek is feltétele a hatósági jóváhagyás Ha a tanács nem adja meg a jóváhagyást, döntése ellen 15 napon belül a felettes tanácsi szervhez lehet fellebbezéssel élni. Ennek határozata ellen pedig bírósághoz lehet fordul­ni. Az életjáradéki szerződés­nek nem feltétele az együttla­kás, ezért az a véleményünk hibás bolt az elsőfokú hatóság ff ClTt f <5 VfP O Rövid kérdés, rövid fele­let. A gyes-re jogosultak köre bővült a felsőfokú oktatási in­tézmények (egyetemek, főis­kolák) nappali tagozatos hall­gatóival. A gyed viszont nem terjed ki rájuk. A gyed (gyermekgondozási díj) napi összege a terhességi gyermekágyi segély 75 száza­léka. Legkisebb összege 75 fo­rint, legmagasabb összege 150 forint. Dr. M. J. Tilos a wíxa házikó! Intézkedések a stégépítésről Mlndcnnyiunk kára fScslsseisKrő! A közelmúltban tanulságos kiadvány jelent meg. Címe: Nem üzemi balesetek. Az ösz- szeállítás szerzői a téma leg­avatottabb hazai ismerői: dr. Irk Ferenc, dr. Kalabáy Lász­ló és Nagy István Endre. A könyv öt fejezetben tár­gyalja a címben megjelölt té­mát, oly módon, hogy figye­lembe veszi a feldolgozás tu­domány közötti voltát, amelyet bizonyít: a szerzők között szó­hoz jut a kriminológus, a trau- matológus és a biztosítási szak­ember is ... A kötet 583 ügy alapos értékelésére alapozva megállapítja — a balesetek, a tragédiák kellő figyelemmel elkerülhetők. A kiadvány első fejezete a nem üzemi balesetek fogalmi kérdéseit tárgyalja, nem ma­radva adós azokkal az elem­zésekkel sem, amelyek a meg­előzéshez óhatatlanul szüksé­gesek. A füzet harmadik része az ún. oksági összefüggéseket tárgyalja. Ebben a részben ki­tüntetett szerep jut a kultúrá­nak, az értéknek és nem utol­sósorban a beállítottságnak., valamint ezek kölcsönös ha­tásának. A kötetnek talán a legérté­kesebb része, amely a megelő­zésről szól. Hiszen minden teó­ria holt, ha nem az életet se­gíti. Éppen ezért a 135 háztar­tási baleset olvasása indikál­hatja: ezeket meg kell előzni! Néhány részlet a tragédiák­ból: Egy 18 éves középiskolai ta­nuló a tóparti strandon a se­kély vízbe fejest ugrott. Köz­ben nyakcsigolyatörést szen­vedett ... 100%-os rokkanttá vált. Egy 7 éves kisfiú stran­dolás közben az úszómedencé­be esett és belefulladt. A tragédiák szívet markoló sorát idézhetnénk, ezekben az első és utolsó a többet tudók felelőssége, mert hát mi is az a bizonyos tudás: nem más mint a már vétettek kálváriája. Hiszen a mulasztás — a ház­tartásokban is — tragédiákká lesz... Könyvet legtöbbször nehéz ajánlaná, hiszen az írott szö­veget olvasni kell! Ittason vezettek Fekete sarok szerdán A közelmúltban a következőktől vonták be Ittas vezetés miatt gépjárművezetői jogosítványukat: Sumina Vilmos aszta­los, Göd, Stromfeld A. u. 24., 1 év 5 hónapra; Murguly Károly állatgondozó, Bugyi, Telek u. 5., 2 évre; Ulicska Zoltán gép­kocsivezető, Táborfalva, Kossuth L. u. 68., 2 évre; Mizsei Mi­hály raktárvezető, Budapest XX., Pacsirta u. 157/b., 2 év 6 hónapra; Lakatos Árpád segédmunkás, Örkény, Gagarin u. 13., 1 év 6 hónapra; Matyók György betanított munkás, Gyál, Eg- ressy u. 142., 2 éxre, Szabó Imre garázsmester, Szentendre, Jó­zsef A. u. 7., 1 év 4 hónapra; Matyófalvi Gábor gépész, Szent­endre, Muskotály u. 18., 1 évre; Ilornyák Károly nyugdíjas éj­jeliőr, Szentendre, Vasyári Pál u. 25., „B” kategóriájú engedé­lyét 3 évre; Katona István csapos, Szentendre, Paprikabíró u. 19., 1 évre; Bodnár István alkalmi munkás, Szentendre, Ró­zsakért u. 8., 1 év 10 hónapra; Katona Béla autószerelő, Szent­endre, Fürst S. u. 7., 1 év 6 hónapra; Németh Fábián gépko­csivezető, Pilisszántó, Akácfa u. 33., „B” kategóriájú engedé­lyét 1 évre; Szcidenléder István gépkocsivezető, Vecsés, Liliom u. 5., „B” kategóriájú engedélyét 1 év 2 hónapra; Oroszi Zol­tán bedolgozó, Vecsés, Szamuely u. 7., 2 évre; Haller Márton gépkocsivezető, Vecsés, Virág u. 76., „B” kategóriájú engedé­lyét 2 évre; Csetnekl János gépkocsivezető, Pilis, Vaspálya u. 16., 2 év 6 hónapra; Kcrtesi István rakodó, Monori-erdő, Nefe­lejcs u. 5., 2 évre; Mészáros István üzletvezető. Maglód, Ber­csényi u. 3., 1 év 6 hónapra; Kiss Géza szakmunkásoktató, Ve­csés, Vígh I. u. 10., 1 év 6 hónapra, Voczina József kézbesítő, Gyömrő, Állomás u. 33., 2 évre; Sinkovicz János kereskedő, Bénye, Fő u. 3., „A” kategóriájú engedélyét 1 év 6 hónapra; Kolláth József gépkocsivezető, Vecsés, Sallai u. 10., „B” kate­góriájú engedélyét 1 évre; Totnona János tetőfedő, Pilis, Ká­vai u. 80., „B” kategóriájú engedélyét 2 évre; Beloczki Pál ügetőlovász, Monor, Petri eh u. 5., 1 évre; Tóth Sándor műsze­rész, Üllő, Vörös Hadsereg u. 1/a., 1 év 6 hónapra; Duchaj Zol­tán karbantartó, Pilis, Attila u. 36., 1 év 6 hónapra; Gulyás István értékrovatoló, Pilis, Temető u. 54., 3 évre; G. Halász Sándor segédmunkás, Dunaharaszti, Nagy Lajos u. 10., 2 év­re; Nagy Ferenc traktoros, Szigetszentmiklós, Felsőtag 4., 2 évre; Bottyán György géplakatos, Dunaharaszti, Domb u. 77., 1 évre; Máté Gyárfás víz-gázszerelő, Szigetszentmiklós, József A. u. 4/b., 1 év 6 hónapra; id. Dani János mezőgazdasági gép­szerelő, Dömsöd, Dózsa Gy. u. 39., 1 év 6 hónapra; Juhász Im­re kőműves, Tököl, Rózsa F. u. 7., 2 évre; Futó István gépko­csivezető, Tököl, József A. u. 7., 3 évre; Mészáros Sándor gép­lakatos, Kiskunlachóza, Dózsa Gy. u. 3., 1 év 6 hónapra; Ka­rácsony Sándor segédmunkás, Lórév, Csarnojevics u. 125., 2 évre; Aradi István rakodó, Tököl, Alkotmány u. 34., 1 év 6 hónapra: Király Sándor vontatóvezető. Tököl, József A. u. 54., 2 évre; Rontó Pál kőműves, Szigetszentmiklós, Eperfa u. 3., 2. évre; Góz Gyula gázszerelő, Szigetszentmiklós, Szabó u. 11., 1 1 évre; Zsíros István lakatos, Nagykáta, Lovas u. 39., 1 évre; Lukács Ferenc kisiparos, Vác, Mária u. 12., 2 hónapra; Dudás András kisiparos, Verőcemaros, Magyarkúti u. 31., 3 hónapra; Török Béla elektrikus, Vác, Alsó u. 62., 2 hónapra; Bayer Jó­zsef géplakatos, Vác, Lotz K. u. 3., 2 hónapra; Aber Zsolt pe- chanikai műszerész, Sződ, Lenin u. 15., 6 hónapra; Tóth István főiskolai hallgató, Örbottyán, Bajcsy-Zs. u. 67., 3 hónapra. ! Akár egy kisebb kötet Is kitelne azokból az évek során a la- ; púnkban megjelent írásokból, amelyek a tájképért, a víz tisz- ! taságáért aggódva panaszolták a Ráckevei-Dunán kialakult lc- ! hctetlcn állapotokat. ; Anélkül, hogy hosszadalmasan Idézgetnénk a múltat, csak \ emlékeztetni szeretnénk az olvasót, hogy a Dunának ezen a sza- 5 kaszán az elmúlt években százával, jórészt engedély nélkül J épültek a legkülönbözőbb fajtájú és formájú stégek. Addig nem } Is volt különösebb baj, amíg ezeket a fa-, vagy vascölöpökön, ' vízben álló teraszokat eredeti rendeltetésük szerint horgászás- \ ra, napozásra használták. Ám hamarosan akadtak olyanok, akik j tetőt húztak a deszkák fölé, sőt valóságos víkendházakat épí- < tettek a vízre. Ha a vízi állást (stéget) en- gedély* nélkül, vagy az azok­ban foglaltaktól eltérően léte­sítették és a fennmaradást utó­lag nem engedélyezték, ren­deltetésének nem megfelelőer használják, vagy nem tartják karban, a hatóság bontást, át­alakítást rendelhet el. A meglevő vízi állásokról a jogszabály kimondja, hogy azo­kat nyilvántartásba veszik, s ha azok engedély nélkül épül­tek, lebontásuk, átalakításuk kártalanítás nélkül rendelhe­tő el. A rendelet melléklete pon­tosan meghatározza a külön­böző vízi állásokat, szempon­tokat ad a telepítéshez is. Közösségi célokra A kiválóan összeállított, egy­értelműen fogalmazott jogsza­bály lehetőséget ad arra, hogy közös kincsünk, a víz, valóban a közösség céljait szolgálja, Lehetőséget teremt arra is. hogy természeti értékeinket úgy őrizzük meg, hogy annak az utókor is hasznát lássa. A környék lakóival és taná­csaival, a természetért aggó­dó társadalmi szervezetekkel együtt reméljük, hogy a ren­delkezéseket ezentúl valóban betartják, ha szükséges, vala­mennyiünk érdekében betar­tatják. Csülök András lön megerősíti a következő mondat: felépítményes vízi ál­lás nem létesíthető a Balato­non, a Velencei-tavon és a Ráckevei- (Soroksári) Duná­ban. Csak engedéllyel Rendezi a jogszabály a hor­gász- és napozóstégek építé­sének vitatott kérdéseit is, amikor kimondja, hogy bármi­lyen vízi állás a Ráckevei-Du­nán csak hatósági engedély birtokában készülhet. Az idény­jellegű vízi állás telepítésére műszaki vázlatot kell készíte­ni. Ennek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét és címét, a vízi állás használati célját, helyszínrajzot, a vízi állás ál­talános kialakításának (alap­rajzi méretek) és szerkezeti megoldásának ismertetését. Az engedélyezési kérelemhez csatolni kell a műszaki vázlat egy példányát, a parti ingat­lan tulajdoni jogára vonatko­zó igazolást. A hozzájárulás általában meghatározott idő­re szól. Az engedélyt a víz­ügyi szervek kezelésében levő vizekre Pest megyében a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóságtól lehet kérni. és szervezetek voltak azonban azok is, amelyek valóságos kampányt indítottak azért, hogy szülessék meg végre az egyértelmű jogszabály. Ügy­ködésüket siker koronázta. A közelmúltban nyilvánosságra hozták — mint azt közöltük — az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 2/1985. (III. 28.) OVH számú rendelkezését a vízben és a vízi létesítmények vízterületén stégek létesítésé­ről és használatáról, valamint a vízi állások felülvizsgálatá­ról szóló jogszabályt. A rendelet már első parag­rafusában leszögezi, hogy fel­építményes vízi állás csak köz- használatra létesíthető. Ma­gánszemély csak parti lejárós, idényjellegű, felépítmény nél­küli vízi állást építhet. Épít­ménynek minősíthető stég a vízbe, mederbe, még részben sem telepíthető. Mindezt kü­Soéét szaSsáBícilcra Hogyan tehették? Vala­mennyiünk jogérzéke tiltako­zik az ellen, ha valaki saját szakállára kisajátítja a köz­területet. Természetesnek tart­juk, ha valaki a közérdeket károsítja, az a törvény írott betűivel is szemben találja magát. Minderre az illegálisan épí­tett felépítményes stégek ese­tében nem volt mód. Hiába hadakoztak ellenük a taná­csok, a ráckevei, majd utód­ja, a Közép-Dunavidéki Inté­ző Bizottság, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság és a vízi rendészet — nem volt olyan jogszabály, melynek alapján fel lehetett volna lép­ni az illegális vízterület-fog- lalók ellen. Ugyanezek az intézmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents