Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

c, t~ PEST MEGYEI VIIAG FBOLETARJAL EGYE SÜLJ ETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Ára: 1,80 forint 1985. MÄJUS 7., KEDD Állampolgáraink komolyan vették a förvény szavát, szellemét (3. oldal) Miért pikkel rám az eladó ? (4. oldal) Gólrekord és gólszegénység (7, oldal) Mihail Gorbacsov válasza francia veteránoknak Moratóriumot az űrfegyverekre! A Szovjetuniónak a genfi tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontját fejtette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára arra a le­vélre válaszolva, amelyet a francia fronthar­cosok és háborús áldozatok társaságai szövet­ségének országos tanácsa küldött. A francia szervezet tagjai Mihail Gorbacsovhoz és Rea­gan amerikai elnökhöz intézett levelükben ki­fejtették: arra számítanak, hogy eredményt hoznak a nukleáris és űrfegyverzetek kérdé­séről folytatott tárgyalások, és javasolták, hogy a megbeszélések idejére, a siker érdekében függesszék fel az űrfegyverkezést szolgáló ku­tatásokat cs egyéb intézkedéseket. Moszkvában hétfőn közzé­tett válaszában az SZKP KB főtitkára hangsúlyozza: Szovjetunió azzal ez eltökélt szándékkal küldte képviselőit Genfbe, hogy építő jellegű tárgyalásokat folytassanak a világűr militarizálásának meg­akadályozásáról, a hadászati nukleáris fegyverzet és a kö­zepes hatótávolságú fegyverek radikális csökkentéséről. Mi­vel természetellenes dolog úgy tárgyalni a fegyverzet csökkentéséről, hogy eközben növelik e fegyverzetet. A Szovjetunió javasolta: a két fél a tárgyalások egész idejé­re hirdessen moratóriumot a csapásmérő űrfegyverek létre­hozására, kipróbálására és te­lepítésére, beleértve a tudo­mányos kutatómunkákat , is. Indítványozta azt is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok fagyassza be támadó hadászati fegyverzetét. A Szovjetunió véleménye szerint egyidejűleg meg kell szüntet­ni a közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai te­lepítését és le kell állítani a Szovjetunió ezekkel összefüg­gő válaszintézkedéseit. A megállapodás megköny- nyítése céljából a Szovjetunió április 7-tői egyoldalúan mo­ratóriumot hirdetett közepes hatótávolságú rakétáinak tele­pítésére, és leállította azokat ez egyéb európai válaszintéz­kedéseit is, amelyeket az új amerikai rakéták telepítése tett indokolttá. „Megállapodá­si szándékunkat tehát olyan konkrét tettekkel bizonyítot­tuk, amelyek kedvező vissz­hangot keltettek az egész vi­lágon” — mutat rá az SZKP KB főtitkára. A Szovjetunió — változat­lan elvi politikát követve —, őszintén törekszik a leszere­lésre és a nukleáris fegyver­zetek csökkentésére — hang­súlyozza Gorbacsov. Már 1982- ben kötelezettséget vállalt ar­ra, hogy nem alkalmaz első­ként nukleáris fegyvert, s e példa követésére szólított fel más nukleáris hatalmakat is, 1983-ban a Szovjetunió egyol­dalúan moratóriumot hirde­tett a műholdelhárító fegyve­rek világűrben való elhelye­zésére mindaddig, amíg más országok is hasonlóképpen járnak el. Mindkét kötelezett- (Folytatás a 2. oldalon) Prágában megkezdődtek a tárgyalások Elutazott Daniel Ortega Hétfőn elutazott Budapestről Dániel Ortega, a Nicaraguái Köztársaság elnöke, a Sandinis­ta Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetőségének tag­ja, aki Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívásá­ra rövid munkalátogatást tett hazánkban. A nicaraguai államfőt és kí­séretének tagjait — közöttük feleségét, Rosario Marillát — ünnepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogóival díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol fel­sorakozott a magyar néphad­sereg díszzászlóalja. A.vendé- gek búcsúztatására oíegjelent Losonczi Pál és felesége, Tra­Tartósan az ébn (/ Újra kiváló a Szobi flfász A Szob és Vidéke Afész hosszú évek óta kimagasló eredményeket ér el, tevékenysége alapján országosan is az élvonalba tartozik. Elmúlt évi munkája alap ián a közösség ismét elnyerte — immár hatodik alka­lommal — a Kiváló szövetkezet címet, s harinadizben a belkereskedelmi miniszter, a KPVDSZ, valamint a SZÖVOSZ elnökségének vörös ván­dorzászlaját. Az ünnepi eseményen jelen volt Balogh László, az MSZMP Pest megyei párt-végrehajlóbizottságának tagja, a megyei ta­nács elnöke, dr. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Vác városi Bizottságának első titkára, Szabó Csa- báné, a KPVDSZ közoonti vezetőségének titkára, valamint Tuza Sándor- né dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke. A szobi művelődési házban összegyűlt szövetkezeti dolgo­zókat Dalogh László üdvözölte és értékelte az 1984-es eszten­dő munkáját. Kiemelte, hogy a szobiak sikersorozata tartós­nak bizonyult egy olyan idő­szakban, amelyben a kereske­delem feltételei sem lettek könnyebbek, sőt, az eredmé­nyekért a korábbiaknál sokkal intenzívebben kell dolgozni. A Szob és Vidéke Afész mű­ködési területéhez 10 község tartozik, s ezek ellátásáról túl­nyomórészt az Áfész-egységek gondoskodnak. Ez a gondosko­dás egyszersmind annyit je­lent, hogy a település lakóinak élete összekapcsolódik a szö­vetkezettel, s hogy nem akár­hogyan. azt igazolja az is, tag­ságuknál az egy főre jutó alaprészjegy összege 400 forint fölé emelkedett. Eredményes a felvásárlási és termeltetési tevékenységük; a 30 millió forint értékű megvá­sárolt áru (bogyós gyümölcs, MAVAD-cikkek, vágónyúl és méz) csaknem teljes egészében tőkés exportra került. Példás eredményeikhez hozzájárult az ésszerű és költségtakarékos gazdálkodás is — hangsúlyozta végezetül Balogh László, aki a méltató szavak után átadta a vándorzászlót, valamint a Ki­váló szövetkezet címet igazoló oklevelet Rasman István el­nöknek. A továbbiakban Szabó Csa- báné, a KPVDSZ elnöksége nevében köszöntötte a kiváló kollektívát, maid dr. Imre Ist­ván, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese adott, át kitüntetéseket. Banktanácskozás Budapesten A téma: a mezőgazdaság Hétfőn Budapesten meg­kezdődött a Mezőgazdasági Bankok Nemzetközi Szövetsé­gének központi bizottsági-ülé­se. Az ülést Charles Delotte, a szövetség elnöke nyitotta meg, majd Tímár Mátyás, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke szólalt fel. A magyar gazda­ságpolitika főbb céljairól szól­va hangsúlyozta; továbbra is központi kérdés az egyensúly erősítése, a<z adósságállomány csökkentése. Medgyessy Péter pénzügy­miniszter-helyettes részletesen ismertette az ülés résztvevői­vel a gazdaságirányítás re­formjának legutóbbi intézke­déseit. Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter a magyar élelmiszer- gazdaság eredményeiről szá­molt be. Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se az élelmiszer-gazdaság fi­nanszírozásáról tartott elő­adást. A nemzetközi tanácskozás szerdán fejezi be munkáját.. Utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Péter János, az országgyűlés alel- nüke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Várkonyi Pé­ter külügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter, to­vábbá az állami és a tájftadal­mi élet több más vezető kép­viselője. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmene­tével zárult, majd a vendégek Losonczi Pál és felesége, Vár­konyi Péter és Veress Péter társaságában a Ferihegyi re­pülőtérre hajtattak. A búcsúztatásnál jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. A nicaraguai küldöttség munkalátogatásra Prágába ér­kezett. Gustáv Busák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köz- társasági elnök meghívására. Délután a prágai várban meg­kezdődtek a felső szintű cseh­szlovák—nicaraguai tárgyalá­sok. A Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlését Szentágotlial János, az MTA elnöke nyitotta meg Megnyílt az Akadémia 145. közgyűlése Teljesítményorientált tudományt Hétfőn az MTA székházának dísztermében megkezdődött a Magyar Tu­dományos Akadémia elmúlt öt esztendei munkájáról beszámoló, tiszt­újító és tagválasztó közgyűlése. A sorrendben 145. közgyűlés ünnepé­lyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szent- ágothai János, az MTA elnöke, Láng István, az MTA megbízott főtit­kára, Polinszky Károly és Somos András, az MTA alelnökei és Kul­csár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese. Az Akadémia 145. közgyű­lését Szentágothal János nyi­totta meg. Köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos beszámolójá­hoz. Emlékeztetett rá, hogy a ne­hezedő gazdasági körülmé­nyek között az MTA és álta­lában a tudomány iránt je­lentkező fokozatos társadalmi igény az elmúlt évek során egyre határozottabban érezhe­tővé vált. Nemzetközi össze­hasonlításban is kitűnik, hogy azok az országok kerültek él­re, amelyekben a tudomány kínálta innovációs lehetősége­ket gyorsan és rugalmasan ki tudták aknázni. Mindezek az igények Magyarországon is megfogalmazódtak, és ma'már mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban, jelentős kihí­vás előtt áll a hazai kutatás. Akadémiai kutatóbázisunk az elmúlt öt évben — sót tulaj­donképpen már az 1970-es évek végétől kezdve — tevé­kenységét elsősorban olyan területen koncentrálja, ahol aránylag gyorsan piacra hoz­ható termékek kifejlesztése lehetséges. Időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai intézetek alap­célkitűzéseit, a tudomány fundamentális kérdéseinek kutatását még időlegesen sem lehet büntetlenül háttérbe szó rítani. A külföldről vásárolt — s ott már sokszor elavuló' ban levő — technológiákkal licencekkel nem lehet felzár kozni a fejlett ipari országok hoz, vagy akárcsak csökkente­ni a technológiai rés gyors tá' gulását. A természettudományi alap kutatás legeredményesebb és akár legjobb időben jött felis méréséi sem válnak azonban gyakorlattá, ha egész gazdasá' Jó! jött az eső a földeknek (/ lét végére elveti a kukoricát r Ideális időjárás köszöntött a ^ hét végén a mezőgazdaságra. ^ Megyeszerte megeredt az eső és ^ hétfőre megjött a várva-várt 4 meleg is. Mint a szakemberek 0 mondják, az optimális időjárás 2 nyomán szinte szemmel látható- V. vá vált a már elvetett tavasziak ^ kelése. A több, mint 101 ezer ^ hektár őszi kalászos rövidesen fí szárba szökken! A legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben befejezték a bú­za második fej trágyázását. A tápióbicskei Április 4. Terme­lőszövetkezetben most a liszt­harmat elleni védekezésen a sor. Helikopter szórja a szé­pen fejlett búzatáblákra a gombaölő vegyszert 1750 hek­táron. A gazdaságban a tava­lyinál mintegy 5 százalékkal nagyobb területen vetnek ku­koricát s várhatóan még a hé­ten befejezik ezt a munkát. Vetik a kukoricát a tápiógyörgyel Zöldmező Termelőszövetkezetben Is A csapadék kiverte a vető­ket a határból, amiin inkább örülnek, mint bánkódnak ; mezőgazdaság dolgozói. Na gyón kellett már a nedvesség a szomjazó földnek. Az öröm­teli kényiszerpihenő ellenére is úgy tűnik, hogy május 10-re több mint 60 ezer hektáron befejeződik a kukorica vetése Pest megyében. Igaz, a koráb­ban elvetett tengeri fejlődése megkésett a hideg miatt. Ag­godalomra azonban nincs ok. Nem egy esetben bebizonyoso dott már, hogy amit az időjá­rás elrontott, azt helyre is hozta. A több mint 6200 hektár nagyüzemi zöldségtermő terü­let jó részére kikerült a ká­poszta, a gyökérzöldség, a zöldborsó. A napokban kezdő­dött a paradicsom palántázá­sa, amit mgjd a paprika kö­vet. A fólia alól folyamatosan érkeznek a primőrök a megye piacaira és a fővárosba. A gyümölcsöskertekben most az almafa virágzik. A termés- kilátások biztatóak, de jól ter- mókenyült a kajszi is. . Nem így a cseresznye, a meggy és a szilva. Elsősorban a hiányos beporzás miatt a tavalyinál kisebb termésre lehet számíta­ni. A szőlőtermesztés kilátásai ennél is rosszabbak. A téli rügy- és törzselfagyás helyen­ként eléri a 80 százalékot. A tőkék éppert csak sarjadnak, egy-két évbe is beletelik mire a termelők ismét kialakíthat­ják a szőlő törzsét és az úgy­nevezett karokat. gl, sőt társadalmi mechaniz­musunk nem ösztönöz az in­novációra. Éppen ezért to­vábbra is nagy feladat hárul a saját gazdasági és társadal­mi mozgásaink felderítésére irányuló alapkutatásokra is. Az Akadémia elrípke a to­vábbiakban emlékeztetett a nagy értékű tudományos tel­jesítmények jelentőségére, gaz­dasági-társadalmi húzóhatá­sukra. Ezt követően Láng István tartotta meg beszámolóját. Az elmúlt öt év tudományos ku­tatásáról szólva emlékeztetett rá, hogy az anyagi eszközök hiánya kihatott az akadémiai kutatási tevékenység eredmé­nyességére is. A költségvetési támogatás és a beruházási rá­fordítások reálértéke csökkent, s mindez akadályozta a tervek teljes körű végrehajtását. A Magyar Tudományos Aka­démia kutatóintézetei, vala­mint a támogatott egyetemi ku­tatóhelyek az 1980. évi köz­gyűlés óta e nehézségek elle­nére is számos jelentős tudo­mányos kutatási eredményt értek el. A főtitkár a hetedik ötéves terv időszakában végzendő ku­tatási feladatokról szólva alá­húzta: nem lehet társadalmi méretekben elsajátítani és terjeszteni a különböző tudo­mányágak legújabb vívmá­nyait, a tudás, a műveltség és a gondolkodás fejlesztése, va­lamint megfelelő alapkutatási bázis nélkül. Éppen ezért a következő tervidőszakban az Akadémián növelni kívánják az ilyen kutatások jelentősé­gét, súlyát. összhangban a hetedik öt­éves tervi országos koncepció­ban megfogalmazott célokkal, a következő időszakban a tu­dományos kutatás fő területei az anyagtudományok, a bioló­gia és a társadalomtudomá­nyok lesznek. Kiemelt figyel­met fordítanak — egyebek kö­zött; — a műszaki fejlesztési prioritásokat alátámasztó ku­tatásokra, mindenekelőtt a gazdaságos anyag- és energia­felhasználást segítő technoló­giák fejlesztésére, az elektroni­zálás széles körű elterjeszté­sére. a mikroelektronikán ala­puló technológiákra, valamint a biotechnológiák fejlesztésére és alkalmazására. A főtitkár a továbbiakban szólt a kutatási tevékenység hatékonyságának a fokozásá­ról. Kiemelte, hogy a'jövőben erőteljesen fejlesztik a kutatás infrastruktúráját; szorgalmaz­zák a meglevő kutatócentru­mok fejlesztését, innovációs célú társulások közös eszköz­parkok létrehozását, kiépítését, kutatóintézetek, egyetemek iparvállalatok között. Ugyan­akkor számolni kell a, követke­ző időszakban azzal Is, hogy a kevéssé eredményes területe­ket visszafejlesztik. Fontos cél továbbá, hogy a jövőben mind (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents