Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

2 ^fírggp T985. MÁJUS T, KEDD Moszkvai sajtóértekezlet a győzelem napja alkalmából Katonai díszszemle lesz a Vörös téren A nagy honvédő háború­ban aratott győzelem történel­mi jelentőségéről, az antifa­siszta koalíció közös háborús erőfeszítéseiről tartott sajtó- értekezletet hétfőn Moszkvá­ban Vaszilij Petrov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének első helyettese és több más magas rangú szovjet katonai vezető. Petrov marsall emlékeztetett arra, hogy a második világhá­ború döntő eseményei a szov­jet—német arcvonalon zajlot­tak. A szovjet fegyveres erők a fasiszta tömb 607 hadosztá­lyát semmisítették meg és zúzták szét. Az angol és ame­rikai haderők Európában és Észak-Afrikában 176 ellensé­ges hadosztályt vertek le, s méltó részt vállaltak a közös ellenség feletti győzelemből — mondotta a honvédelmi mi­niszter első helyettese, emlé­keztetve a normandiai partra­szállásra, a nyugat-európai hantokra, valamint a csendes­óceáni M id way -sz ig étnél, az észak-afrikai El-Álaméin né!, Olaszországban és máshol ara­tott győzelmekre. Guszakovszkij hadsereg tá­bornok elmondta, hogy május 9-én a Vörös téren katonai díszszemle lesz, amelyen fel­vonulnak a négy évtizeddel ezelőtti harcok veteránjai is. Az ünnepségekre mintegy 3 ezer hivatalos vendéget vár­nak a Szovjetunióiba. Moszk­vában tartózkodnak már pél­dául azok az amerikai veterá­nok, akik 40 évvel ezelőtt az Elbánál találkoznak az előre­nyomuló Vörös Hadsereg ka­tonáival, s akik április végén az NDK-beld Torgauban szov­jet bajtársaikkal együtt emlé­keztek meg erről az esemény­ről. Vlagyimir Lomejko, a szov­jet külügyminisztérium sajtó- osztályának vezetője Reagan elnöknek a bitburgi katonai temetőben tett látogatásáról szólva hangoztatta: a háború­ban elesettek emléke előtt sokféleképpen lehet tiszteleg­ni, de az a tény, hogy az ame­rikai elnök ezt a módot vá­lasztotta, sokat elárul a hábo­rú és a béke kérdéséről, a fa­sizmusról alkotott nézeteiről, A bitburgi látogatás nyilván­való politikai célokat szolgál; azoknak a nézeteit fejezte ki, akik el akarják feledni a múl­tat, s egyenlőségjelet próbál­nak tenni az egykori áldoza­tok és hóhéraik között. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Hős Város kitüntetést adta Mur- manszknak a nagy honvédő háborúban a lakosság, a had­sereg és a hadiflotta által a város védelmében tanúsított hősiességéért és helytállásáért. A város megkapta a Lenin- rendet és az Aranycsillag Ér­met. A nagy honvédő háború­ban a város lakóinak a német Viktor Kulikov cikke A hitleri fasizmus felett aratott győzelemnek soha el nem múló történelmi jelentő­sége van — írja Viktor Kuli­kov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének el­ső helyettese, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka a TASZSZ szovjet hír­ügynökség sízámára írt cik­kében. A győzelem tanulságai kö­zül a legfontosabb az, hogy a háború ellen még kirobba­nása előtt kell küzdeni. Külö­nösen időszerű ez a tanulság most. A világ népei nemegy­szer meggyőződhettek már az imperializmus agresszív lé­nyegéről. Az amerikai sajtó szerint 1945 óta az Egyesült Államok 262-szer használt fegyvert külpolitikai céljai­nak megvalósítása érdeké­ben. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország kénytelenek erősíteni védelmi képességü­ket — mutat rá Viktor Kuli­kov marsall. A Varsói Szerződés tagál­lamai sokoldalúan gondos­kodnak védelmi képességük­ről, a nemzeti hadseregekről, és a Varsói Szerződés egye­fasiszta megszállók elleni harcban kinyilvánított bátor­ságáért és kitartásáért a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége a Hős Város kitüntető címet és az Arany­csillag Érmet adományozta Szmolenszk városának. sített fegyveres erejéről. A szocialista országok legfonto­sabb történelmi jelentőségű vívmánya a NATO és a Var­sói Szerződés közötti katonai­hadászati egyensúly — írja Viktor Kulikov marsall. Julij Voroncov Oradourban Julij Voroncov párizsi szov­jet nagykövet vasárnap láto­gatást tett Oradourban, abban a francia kisvárosban, amely­nek lakóit 1944 júniusiban a „Das Reich” SS-hadosztály egyik alakulata lemészárolta. A városkát az SS-ek feléget­ték. A szovjet nagykövet a me­gyei és városi vezetők jelen­létében megkoszorúzta a már­tírok emlékművét, majd hangsúlyozta: a Oradourban elkövetett bűnnek arra kell emlékeztetnie az embereket, hogy mindent meg kell tenni egy újabb világháború meg­akadályozására. A Szovjetunió és Franciaország sokat tehet a világbéke érdekében. Pjotr Gycmicsev Berlinben Erich Honecker kitüntetése Pjotr Gyemicsevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, kulturális minisz­ternek a vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett hétfőn Berlinbe. A der legáció az NSZEP Központi Bi­zottságának és az NDK kor­mányának meghívására részt vesz azokon az ünnepségeken, amelyeket a német fasizmus alóli felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából rendez­nek. Pjotr Gyemicsevet fogadta Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtaná­csának elnöke. A nap folyamán a szovjet küldöttség vezetője az SZKP KB Pólitikai Bizottságának TA SISI-kommen tör Különös amerikai logika megbízásából, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének nevében a „Nagy hon­védő háborúban aratott győ­zelem 40. évfordulója” elneve­zésű szovjet jubileumi érmet nyújtotta át Honeckernek és az NDK több más párt- és ál­lami vezetőjének. Erich Honecker az államta­nács épületében szovjet hábo­rús veteránokat tüntetett ki. Moratóriumot az <Folytatás az l oldalról.) ségvállalás ma is érvényben van. Szovjet részről javasol­ták azt is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok egy­negyedével vagy még nagyobb mértékben csökkentse hadá­szati támadó fegyverzetét. Az amerikai kormányzat é kez­deményezések egyikére sem adott konstruktív választ. A genfi tárgyalások első szakasza alapján ítélve, az Egyesült Államok képviselői­nek ma sincs szándékuk meg­állapodást kötniük. Az Egye­sült Államok minden ésszerű megfontolást félretéve folytat­ja a fegyverkezési hajszát, és ki akarja azt terjeszteni a vi­lágűrre is. A genfi tárgyalások sikeré­hez arra van szükség, hogy mindkét félben meglegyen a politikai jó szándék egy olyan megállapodás elérésére, amely szigorúan tiszteletben tartja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. A világban kialakult bonyolult, feszült helyzet és a genfi tárgyaláso­kon felmerült nehézségek el­lenére a Szovjetunió megőriz­te józan optimizmusát Re­méljük, hogy partnereink fi­gyelembe veszik a népeknek a békére és a fegyverkezési hajsza megszüntetésére irá­nyuló óhaját. Reméljük, hogy felülkerekedik a józan ész, a politikai realizmus és a békés jövőért viselt felelősség. Hisz- szük, hogy a népek képesek megvédeni az élethez való jo­gukat Mély meggyőződésünk, hogy nincs ma a világon fon­tosabb feladat, mint a nuk­leáris megsemmisülés veszé­lyének elhárítása az emberi­ség feje felől. A sikerre pedig annál több remény van, mi­nél aktívabban és határozot­tabban lépnek fel a közvéle­mény képviselői e cél eléré­séért. — állapítja meg vála­szában Mihail Gorbacsov. Nicaragua a BT összehívását kérte Ma lép életbe az embargó Nicaragua hétfőn hivatalo­san kérte a Biztonsági Taná­csot, tartson sürgős és rend­kívüli ülést az Egyesült Álla­mok által ellene elrendelt A bonni megbeszélések után Reagan madridi látogatása Ronald Reagan amerikai el-, nők hétfői hambachi látogatá­sára eredeti útiprogramjénak megfelelően került sor. Ham­bach történelmi múltja azon­ban szemben áll az amerikai elnök politikai képmutatásá­val, azzal, hogy a történelmi tényeket és az erkölcsi igazsá­got teljesen kiforgatja — írja a TASZSZ hírmagyarázója. Miközben az elnök arról be­szélt, hogy „le kell vonni a történelem tanulságait” — egyetlen szóval sem említette: hogyan és miért került hata­lomra a nácizmus Németor­szágban, miképp és kik zúzták azt szét. Ma az NSZK-ban^ az Egyesült Államokban és más nyugati országokban Reagan szerint a demokrácia megdi­csőülésének lehetünk tanúi, amely demokráciát — úgy­mond — meg keil védeni- „a másik fél zsarnokságától”. Reagan nem mulasztotta el, hogy ismét védelmébe vegye „csillagháborús terveit”. Az is­mert módon azzal érvelt, hogy az űrfegyverek nem egymás kölcsönös megsemmisítését, hanem állítólag „kölcsönös túlélését” garantálják. Közismert, hogy az Egyesült Államok milyen módon „biz­tosítja” a szabadságot: tegnap megpróbálta a „kőkorszakba visszabombázni Vietnamot”, ma gazdasági blokáddal akar­ja megfojtani Nicaraguát, hol­nap pedig arra számít, hogy a világűrből indított támadással végezhet a szocializmussal — írja végezetül a TASZSZ hír- magyarázója. gazdasági és kereskedelmi em­bargó megvitatására. A tilal­mi intézkedések keddtől lép­nek életbe. Diplomáciai for­rásokból ismertté vált, hogy a testület valószínűleg szer­dán ül össze a nicaraguai pa­nasz megvitatására. Javier Chamorro, Nicara­gua ENSZ-képviselője hétfőn felkereste a Biztonsági Tanács soros elnökét, akinek átnyúj­totta kormánya levelét. A francia külügyminiszté­rium bírálja a Nicaragua el­len elrendelt amerikai embar­gót. A külügyminisztérium szóvivője hétfőn kijelentette: Franciaország úgy véli, hogy a közép-amerikai konfliktuso­kat nem lehet rendezni sem katonai akciókkal, sem olyan gazdasági nyomással, mánt amilyen a kereskedelmi szankció. Az NSZK-beli Hambaehb'an ezrek tüntettek az amerikai politika ellen. A transzparenseken az olvasható: Reagan — a közép-amerikai háború atyja A nyugati polgári demok­ráciákat dicsőítő, a szocialis­ta országokat támadó beszé­dek jegyében zajlott le Ró­nai d Reagan amerikai elnök NSZK-beli hivatalos látogatá­sának utolsó, hétfői napja. A hambachi kastély előtt, „ÜRES SZAVAK, amelyeket hamar el lehet felejteni” — értékelte a csúcstalálkozóról közzétett két dokumentumot Bonnban az egyik nyugatné­met tudósító. Látszólag így van ez; újdonságot, sőt, ki­vetnivalót senki sem találhat a fasiszta Németország feletti győzelemről megemlékező so­rok között. Az aláírók, köztük a győztes koalíció és az akko­ri legyőzöttek így fogalmaz­tak: „megrendülve emlék­szünk mindazokra, akik áldo­zatul estek a harci cselekmé­nyeknek, az embertelenség­nek, az elnyomásnak, az ura­lomnak. Az ó emléküknek és az utánuk jövő nemzedékek­nek is tartozunk azzal, hogy megőrizzük országainkban és a világon a békét: szabadságot és igazságosságot.” Csakhogy a megfigyelők nem véletlenül hívták az ál­lam- és kormányfői találkozót egyszerűen „bitburgi csúcs­nak” — érzékeltetve ezzel, hogy lehetetlen eltekinteni a bonni csúcs hátterében zajló eseményektől, avagy szó sze­rint venni a politikai nyilat­kozatban foglaltakat. Reagan elnök kegyelettel hajtott fejet a bitburgi katonai temetőben nyugvók sírjainál, s egyúttal a nürnbergi perben háborús bűnösnek nyilvánított Waffen SS katonáinak emléke előtt is tisztelgett; előzőleg koszorút helyezett el a fasizmus áldo­zatainak bergen-belseni em­lékművénél. Az előbbi látoga­tás fix programpontként, az m Háttér véve azonban csekély az esé­lye annak, hogy ebből valami is megvalósuljon. AZ IDÉN EDDIG mindössze másfél százalékkal bővült az amerikai gazdaság, és Bonn­ban az amerikaiak közölték, hogy ez a lassú 'tempó kilenc hónapig biztosan megmarad. Az amerikai gazdaság élénkí­tése kizárt, ez elé az óriási költségvetési hiány állít korlá­tot. Háromévi amerikai „hú­zás” után itt lenne az ideje, hogy Nyugat-Európa gazdasá­gi motorja segítse ki a többi országot a kátyúból. Erre vi­szont ők sem hajlandók, féltik az alacsonyabb ütemű, de inf­lációtól mentes növekedésü­ket, s változatlanul a gazda­ságok stabilizálására töreked­nek. Az idén azonban min­denképpen beszűkül Nyugat- Európa tengerentúli exportja — amit a mérsékelt amerikai vásárlóerő idéz elő, de ezt szorgalmazza az amerikai kongresszus is. Baker ameri­kai pénzügyminiszter már a csúcsértekezlet befejeztével importadókat és kereskedelmi korlátozó Intézkedéseket he­lyezett kilátásba. A gazdasági és kereskedelmi feltételek to­vábbi általános romlása amely nemcsak a fejlett tőkés országokban indíthat kedve­zőtlen folyamatokat — ez az a perspektíva, amely előtt utat nyithat a hetek értekezlete. Ebben rejlik a csúcstalálkozó igazi kudarca. Ma. J. ahol 1832-ben nemzeti-de­mokratikus megmozdulásra került sor, Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár és Reagan elnök magasztalták a nyugati társadalmi rendszert, amely — szerintük — „a béke, a sza­badság és a demokrácia” leg­főbb védelmezője. A kiválasz­tott, fiatalokból álló hallgató­ság előtt a washingtoni és bonni elképzelésnek megfele­lő „német egység” megterem­tését nevezték rendszerük távlati történelmi céljának. Az Egyesült Államok veze­tője ezúttal is szorgalmazta, hogy az NSZK vegyen részt az amerikai űrfegyverkezési programban. A hambachi ünnepséggel véget ért Reagan hivatalos NSZK-beli tartózkodása. János Károly király meghí­vására Ronald Reagan hétfőn az NSZK-ból Madridba érke­zett. A repülőtéren az uralkodó és felesége, valamint Felipe González miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta Késő délután Reagant szál­láshelyén felkereste González kormányfő. Fernando Moran spanyol és George Shultz ame­rikai külügyminiszter a kül­ügyminisztériumban megkezd­te hivatalos tárgyalásait. Madridban hétfőn folytatód­tak a Reagan látogatása elleni tiltakozások. Járókelők tízezrei papírjelvényt tűztek kabátjuk­ra ezzel a felirattal: Reagan menj haza! Szovjet tábornokok tragikus halála Május 3-án szolgálati fel­adatainak teljesítése közben tragikus körülmények között elhunyt a szovjet hadsereg Kárpátok környéki katonai körzete légierőinek több tá­bornoka és több tisztje — je­lentette hétfői számában a Krasznaja Zvezda, a Szovjet­unió honvédelmi miniszté­riumának lapja. Az elhunytak között van Jevgenyij Krapivin vezérőr­nagy, a Kárpátok környéki katonai körzet légierőinek pa­rancsnoka, Viktor Docenko vezérőrnagy, a körzet katonai tanácsának tagja, légierőinek politikai csoportfőnöke és Sztanyiszlav Volkov ezredes, a 'katonai körzet légierői tör­zsének főnöke, a légierők pa­rancsnokának első helyettese. A negyvenedik évfordulón Jugoszláv nyilatkozat A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója al­kalmából Belgrádban hétfőn közzétettex a jugoszláv ál­lamelnökség nyilatkozatát, amely méltatja Jugoszlávia jelentős hozzájárulását a Hit- ler-ellenes koalíció sikeréhez. A nyilatkozat ezzel összefüg­gésben emlékeztet a kommu­nista pórt vezette népfelsza­badító háborúra és Jugoszlá­via népeinek hatalmas ember­áldozataira. A győzelem napja és az or­szág felszabadulásának 40 évfordulója alkalmából a ju­goszláv államelnökség hétfői rendeletével amnesztiában ré­szesített 121 személyt Csak röviden... ZIAUL HAKK pakisztáni elnök hétfőn hivatalos látoga­tásra Dél-Koreába érkezett. Személyében első alkalommal látogat pakisztáni államfő Szöulba. GÁSPÁR SÁNDORNAK, a SZOT elnökének vezetésével 8 legnagyobb portugál szakszer­vezet, az Országos Intersindi- cal (CGTP-in) meghívására május 2—6. között magyar szakszervezeti küldöttség tel1 látogatást Portugáliában. többiek támogatását. „Kudarc a csúcson” — így értékelte a legtöbb elemző azt, hogy Rea­gan elnök az amerikai nem­zetnek, a kongresszusnak tett ígérete ellenére az új kereske­delmi tárgyalások pontos dá­tuma nélkül kénytelen haza­térni Bonnból. A dráguló dollár és a ma­gas kamatok miatt évente mintegy 100 milliárd dollár­ral több áru érkezik a tenge­rentúlra, mint amennyit az amerikai vállalkozók, farme­rek szállítanak az exportpia­cokra'. Az ő kezdeményezé­sükre és a kongresszus képvi­selőinek nyomására javasolta Reagan, hogy Japán tegye nyitottabbá piacait, Nyugat- Európa pedig építse le a ter­mékek útjában álló akadályo­kat. A franciák elutasították az amerikai követelést, nem vol­tak hajlandók rögzíteni a ke­reskedelem szabaddá tételéről folyó tárgyalások időpontját. A csúcsról kiadott gazdasá­gi dokumentum persze szokás szerint hangoztatja, hogy min­den ország elkötelezi magát a protekcionizmus megszünteté­se mellett, a gazdasági növe­kedést akadályozó tényezők leépítésére, a tényeket alapul utóbbi a nemzetközi tiltakozás nyomán került az elnöki úti­tervbe. De arra egyetlen szó sem utal, hogy ki hajtotta a vágóhídra az egyszerű német katonát, „a harci cselekmé­nyek áldozatát”, s hogy az el­nöki feloldozás, az emlékezés mindenkinek jár-e vagy in­kább, kinek nem. Bűnös és áldozat között a nyilatkozat nem tesz különbséget, vélhe­tőleg azért, hogy az elmúlt negyven év nyugati megbé­kélési, fejlődési folyamatáról a legtisztább képet fesse. Az emberi, polgári jogokat, a pol­gári társadalom demokratikus vívmányait méltatja a nyilat­kozat, hogy azután rögtön bí­rálja „Európa megosztottságát, az . akadályokat, amelyek a béke, a szabadság, a demok­rácia eszméinek áramlását korlátozzák”. Ilyen értelem­ben nem az üres szavak, ha­nem a történelmi revízió csú­csa volt ez a bonni — állapí­tották meg megfigyelők. összhang csak ebben a po­litikai nyilatkozatban alakult ki a „hetek” között; az Egye­sült Államok sem Nicaragua- ellenes embargójához, sem űrfegyverkezési terveihez, de még gazdaságpolitikai elkép­zeléseihez sem kapta meg a KUDARC A CSÚCSÚN

Next

/
Thumbnails
Contents