Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
ß»KST MiEHYFA 1985. MÄJUS 8., HÉTFŐ Népzene a múzeumban Elismerő tapssal jutalmazták Megmosolyogtató nillanat: idős, hetven körüli néni lopva, elfordulva a kíváncsi szemek pillantása elől, óvatosan próbálgatja, hogyan szól az előbb hallott ritmuskíséret; az ember levegőt fúj két, tapsra illesztett tenyere közé, s úgy veri össze a kezét. Néhány sikertelen kísérlet után föladja: hiába, ránézésre könyebbnek tetszett! Ezt még — nyugodt otthoni körülmények között— gyakorolni kell! Varázslók eszköze Gyönyörű, hangulatában a produkcióhoz illő helyem, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban lépett föl tegnap, a Népzene a múzeumban című sorozat keretében a táborfalvai népzenei együttes. Immár három esztendeje, hogy rendszeresen szerepelnék a KÖTA és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közös rendezésében indított vasárnapi programokon. őszintén szólva, nem hittem volna, hogy egy napsütéses hétvégén ennyi ember kíváncsi a múzeumi látnivalóikra és a népzenei bemutatóra. A hálás közönség elismerő tapssal jutalmazta a fellépő amatőröket és az együttes vezetőjének kiváló kezdeményezését: a muzsika mellé még művelődéstörténeti érdekességeket is hallhatnak a jelenlevők. Megtudhatták többek között, hogy a népi hangszerek jó része már az ősmagyarok életében is föllelhető volt — a sámánok használták varázslataikhoz. Birinyi József, a táborfalvai együttes vezetője, a népművészet ifjú mestere elmondotta, hogy a társulat 1976-ban alakult. Először csak férfitagjai voltak, de 1980-tól már nők is föllépnek velük. Hét esztendeje rendszeresen foglalkoznak általános iskolás gyerekekkel is — így biztosítva az utánpótlást. Minden évben indítanak alsó tagozatos csoportod amelyet Hajnal Istvánnal közösen vezetnek. Dallamokból kötet Táborfalvát hagyományta- lan vidéknek tartották a néprajzosok; úgy vélték, fölösleges időpocsékolás itt a népzene- gyűjtés, mert csak értéktelent találnak. Időközben — Birinyi József lelkesedésének köszönhetően — bebizonyosodott, hogy tévedték. Sok szép, régi stílusú dallam került elő, amelyből könyv készül, hangzóanyaggal és példatárral. Az Örkényi tanács pedig ígéretet tett a kötet kiadásának finan- szirozására. Családi vasárnap Szentendrén Gyerekek és az aTaptőke A legrosszabbra is felkészültek a szentendrei művelődési központ munkatársai: szükség esetén bent az épületben rendezték volna meg a hagyományos tavaszi ócskapiacot. De a sok esős, szeles és hideg nap után végre egX 4 kellemesebb vasárnap köved- i kezett; az árusok á rnűVélődé- si ház előtti parkolóhelyen pakolhatták ki portékájukat. Szerencsére, mert bent így is alig lehetett mozdulni. A látványosság Családi vasárnapra invitálták a plakátok a szentendreieket. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínáltak szórakoztató programokat. A fő látványosság természetesen az ócskapiac volt. Már réggel kilenc előtt gyülekeztek az árusok, ki-ki a legjobb helyet szerette volna megszerezni. Gyerekek hozták megunt játékaikat, könyveiket, lemezeiket és a kinőtt görkorcsolyát. Bőröndökkel érkeztek a régiségkereskedők, a használt ruhát, cipőt kínálók. S természetesen ott voltak a hivatásos vásározók, az édességárusok, a műanyag giccsek. bóvlik kínálói is. A legváltozatosabb kínálat a gyerekeké volt. Ők mindent adtak és vettek. A filléres műanyag katonáktól kezdve, a hozzá való váron keresztül a kisautóig és a fényképezőgépig terjedt az áruskála. Kapósak voltak a nyugati autószalonok prospektusai. A régi tárgyak kiárusítására különböző okok késztették a gyerekeket. Volt, aki kinőtt már bizonyos játékokból, mások némi zsebpénzhez kívántak jutni. Egy testvérpár komolyabb beruházásra készül: magnetofonra gyűjtenek. A megalakulás idején a hagyományteremtés volt a cél, ám ma már Táborfalva egyfajta Dél-Pest megyei zenei bázissá lett. 1981-ben rendezték első ízben a dabasi vonzáskörzet népzenei találkozóját, amelyet azóta immár hagyományosan megtartanak. A 3500 lakosú község így gyakorol kisugárzást a környékre. Milyen zenét játszanak? A hozzáértők sohasem fukarkodtak az elismeréssel, ha fölléptek valahol. Nehéz lenne valamennyi minősítésüket, arany- diplomájukat fölsorolni. Áz idei megyei amatőr művészeti szemlén első díjasok lettek. A szövetkezeti együttesek legutóbbi minősítőjén versenyen kívül mutatkoztak be, ám Olyan jól szerepeltek, hogy a legjobb tizenkét együttes között még az egri Gárdonyi Géza Színházban tartott gálaműsoron is jelen lehettek. Egy nívódíjat és egy különdíjat hoztak el onnan. Rendszeres közreműködői a zenei világnapok eseménysorozatainak, a Duna menti folklórfesztiváloknak. Ifjúsági csoportjuk a legutóbbi Ki mit tud?-on középdöntős volt. Számos rádiófelvétel is készült a táborfalvai együttessel. Két esztendeje elnyerték a Népművelési Intézet nívódíját. Próba a Vigadóban A tagok közül már négyen elvégezték a C kategóriás zenekarvezetői tanfolyamot, s hárman kapták meg a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. Faggatnám őket, beszélgetnék velük a sikeres hangverseny után. ám sietniük kell: próbára igyekeznek a Vigadóba, mert este Jóri Lajos, Kékesi Attila és Kovács László, a televízió népzenei műsorában az ELTE kórusát 3dséri;,citerán*; . • Körmendi Zsuzsa ócskapiaci csendélet Szentendréről. a legkisebbekhez szóló rajzfilmek. Délután ugyanitt a Love Story-t yetítettók a nagyobbaknak. Új helyszínen Az eladók nagy száma, az érdeklődők ennél is nagyobb sokasága úgy megtöltötte a parkolóhelyet, hogy a 10—14 éveseknek hirdetett kerékpáros ügyességi versenynek új helyszínt kellett keresni a művelődési ház mögötti néptelen zsákutcában. Itt zavartalanul kerülgethették a különböző akadályokat az ügyes biciklisták. A művelődési ház előcsarnokában változatlanul nagy volt a tömeg. Megtelt a hangulatos presszó — zömében a gyerekeket kísérő felnőttekkel. Az egyik klubhelyiségben reggel óta videokazettákról peregtek És a tanulság A pénztár előtt nem szűnt a sorban állás, a színházteremben a Jedy visszatér című amerikai fantasztikus filmet mutatták be. Mindkét előadásra elkelt az összes jegy. S természetesen egyfolytában szólt a zene. öt forintért bárki hirdethette, reklámozhatta eladásra szánt portékáját, s újra meg újra hallatszott a felhívás: délután árverést rendeznek az erre a célra beadott tárgyakból. Nem teljesen tanulság nélkül váló ez a jól sikerült vasárnapi rendezvény: bizonyítja, hogy egyszerű eszközökkel, olcsón — sőt némi bevételre is szert téve — lehet vonzó programot szervezni. N'em feltétlenül kellenek drága együttesek, műsorok ahhoz, hogy néhány órára könnyed, szórakoztató időtöltést kínáljon egy művelődési ház. A színes forgatagban, a valóban vásári hangulatot Idéző nyüzsgésben az is jól érezhette magát, aki csak körbesétált néhányszor, evett egy fagylaltot, ivott egy kávét a presszóban. M. N. P Nagykőrös — iskolagaléria Tisztelgés Kodály emléke előtt p Nagykőrösön, a Petőfi Sándor ^Általános Iskolában látható má- ^jus l(Mg Tavaszy Noémi fes- í tőművész Kodály-sorozata, iviá- y sik kiállítása május 7-én nyi- áiik az Arany Janos Művelődési ^Központban, ugyancsak £íagy- $ kőrösön, Ez a hazai és kúl- ^ földi tájakat összegező kép- ^ anyaga május 26-ig várja ven- y dégeit. Június 30-ig tekinthető 2 meg a Magyar Nemzeti Galé- V a Fiában Barabás Miklós akva- J relísorozata és A megyei kép- ^ zőművészeti gyűjtemények 40 éve című reprezentatív bemu- V tató. Grafikai tárlat örvendetes a nagykőrösi megújulás. Felette az, hiszen nemcsak a múzeumban és a művelődési központban láthatunk egyre színvonalasabb kiállításokat, hanem üdvözölhetjük azt a kezdeményezést, melyet a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola vállalt az első nagykőrösi grafikai tárlat megrendezésével Űjabb eredmény. hogy Ráckeve és Dunakeszi után a Petőfi Sándor Általános Iskolában meg tavaly megalakult az iskolagaléria, ahol ezúttal Tavaszy Nöémi grafikai tisztelgését láthatja ezer diák Kodály emléke előtt. Két dolog üdvözlendő eoben a tényben. Egyrészt az, hogy a lehetőségek megragadásával Nagykőrös egyre inkább megyénk déli részének kulturális központja lesz, másrészt az, hogy a képzőművészettel ismertté váló zene szellemi birtokbavételével gyarapodik a nagykőrösi fiatalság. Tavaszy Noémi rajzzal folytatja azt a költői, zenei koreográfiát, melyet Kodály a népdal forrásaiból merített. Különösen szép azon ciklusa, melyben Kodály virágaihoz kapcsalód- va linómetszeteken gyűjti egybe hazai tájaink népművészeti motívumait. A májusban nyíló nagykőrösi kiállításán Európa Politikai könyvek A termelőszövetkezetek 40 éve Átfogó, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetét magában foglaló könyv jelent meg a TOT megbízásából a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában. Egy szerzői kollektíva — dr. Fazekas Béla, dr. Kovács Imre, dr. Molnár István, dr. Pál József, Szabóné dr. Medgyesi Éva, Szabó István és Zsohár András — Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon címmel a mozgalom negyvenéves történetét tekinti át. A kötetet Gulyás Pál szerkesztette értően, hiszen az egyes fejezetek egy-egy korszakot fognak át. Az első fejezetben a szerzők a termelőszövetkezeti mozgalom előzményeit elemzik, mégpedig azt, hogy a felszabadulás előtt milyen szövetkezetek léteztek hazánkban, milyen volt a mezőgazdaság 1945 és ' 1948 között, s milyen kezdeményezések történtek a földreform után. Az első lépések A könyv tág teret szentel a földműves-szövetkezeteknek, az első szövetkezeti törvény megalkotásának, és ismerteti, hogy miként került napirendre 1948-ban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Foglalkoznak azokkal a szövetkezetekkel, amelyek elsőként alakultak meg a földreformot követően. Ilyen volt a négy első között a Dánszentmikló- son megalakult szövetkezet is. Éppen a napokban ünnepli jogutódja, az albertirsai— dánszentmiklósi Micsurin megalakulásának negyvenedik évfordulóját. Érdemes röviden ismertetni a könyv alapján az akkor történteket: 1945. március 13-án kezdték a szövetkezet alapítását előkészíteni, majd áprilisban közgyűlést tartottak. 243 tag jegyzett üzletrészt és a Ceglédi Takarékpénztár kisajátított 190 kát. holdas (109 hektáros) szőlő- és gyömölcsös ingatlanán kezdett el gazdálkodni a Dánszentmiklósi Gyömölcster- melők Földművesszövetkezete. A továbbiakban a könyv írói az átszervezés első szakaszát ismertetik, a kibontakozás és a gyors fejlődés éveit, majd azt az időszakot, amikor erőltették a kollektivizálást és megengedhetetlen módszereket és eszközöket alkalmaztak a szövetkezetszervezésre. Foglalkoznak azzal is, hogy 1953 és 1956 között miként esett vissza — éppen az előbb említett hibák miatt — a mezőgazdasági termelés és a szövetkezeti mozgalom, majd a baloldali hibákat jobboldali elhajlás követte, s az egész az ellenforradalomba torkollott. Megújhodás Az Űj szellem és módszerek fejezetcím alatt a szövetkezeti mozgalom megújhodásáról írnak, arról a fejlődésről, amely 1957—1958-ban a magyar szövetkezeti mozgalomban végbement. Ugyanis, az ellenforradalom nem tudta szétzilálni a szövetkezeteket, legtöbbjük együtt maradt, s az említett időszakban fejlődésnek indultak. Elősegítette ezt az MSZMP agrárpolitikája, amelynek nyomán a kormány támogatta a termelőszövetkezetnek a parasztság által létrehozott minden formáját, támogatta gazdálkodási hitelekkel, kedvezményes gépi munkával, szabaddá tette a termelőszövetkezeti feldolgozó üzemek létesítését, s támogatást nyújtott nekik a szakemberek alkalmazásában is. A párt helyes agarárpoliti- kája sikert aratott, s 1960-ra az egész országban megalakultak a szövetkezetek, általánossá vált a szövetkezeti mozgalom: a magyar parasztság a szocialistái szövetkezeti útra tért. A továbbiakban a megszilárdulás éveit tekintik át, majd az 1968. évi reformot és a termelőszövetkezetek kapcsolatát vizsgálják. Hangsúlyozzák, hogy érvényesültek a szövetkezeti elvek, s az új szabályozási rendszer, a reform a szövetkezetek megszilárdulását, önállósulását segítette elő. Ennek kapcsán ismertetik a szövetkezetek méreteit, az egyesítési törekvéseket, a gyorsuló koncentrációt, az in tegráció sajátosságait, az egyszerűbb társulásokat, a termelési rendszereket, a közös vállalatokat és az agráripari egyesüléseket. Természetesen nem feledkeznek meg a mezőgazdasági kistermelésről sem, a háztáji integrálását is bemutatják, ahogyan a nagyüzemek ezt a tevékenységet megszervezték. S végül a termelőszövetkezeti dolgozók képzettségét, keresetét elemzik, s foglalkoznak az érdekképviselettel, a termelőszövetkezetek nemzetközi kapcsolatával. Egyben a stabilitás és megújulás lehetőségeivel, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókkal. Hű tükröt ad A könyv előszavát Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke írta. Néhány mondatát érdemes idézni: Ennek a könyvnek a tanulmányozása hasznosan hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai és vezetői gyarapítsák ismereteiket. Alkal más arra is, hogy más nép- gazdasági ágazatokban dolgozó emberek tiszta, igaz képet kapjanak a mezőgazdasági szövetkezetekről. Gáli Sándor utazó festői nagyköveteként képi naplóját bocsátja a közönség rendelkezésére, mely Nagykőröstől az üzbég pusztákig terjed a vizuális fogalmazás érzékenységének sokrétűségével Itáliai körkép A XIX század kiváló portré- festője volt Barabás Mikl6st aki kimagasló akvarellistaként Turner eredményeit is alkalmazva Egry balatoni képeinek súlytalanságát kezdeményezi« a színes fény felfedezésében. Fogalmazása érzékenyen alapos, témavilága tág — városmajori részletektől a Vezűvig, Rómáig terjed. Ez az orientalisztikai jelleg már Csontváry törekvéseinek nyitánya. A felhők festői megjelenítésébe» Constable, Shelley nyomán haladva ért el-pompás magasla'- tot Barabás Miklós, de a tenger ábrázolásálban is úttörője annak az értékrendnek, melyet Courbet és Monet festményéi jelentenek a fejlődés következő fázisában. Ezzel párhuzamosan alföldi tájai gémeskutas hangszerelésükkel már Tornyai irányába mutatnak 1838-ban. igaz, drámát nélkülöző harmóniával. öt a Vezúv ragadta meg több képén — később Csontváryt az Etna, Barabást Tivoli szökő-kútjai — Csontváryt a schaffhauseni vízesés. Közös bennük a látomásos erő. a feszültség és a tökéletességet igénylő elhivatottság. Múltja, jövője Az elmúlt negyven esztendő komoly változást hozott a vidék képzőművészeti életében — így lett Pécs és Szentendre múzeumváros, új, klasszikus értékeket összegező gyűjtemények létrejöttével. Ennek keretében Szentendrén Kerényi Jenő, Kovács Margit, Czóbel Béla, Kmetty János, Ámos Imre. Anna Margit, Barcsay Jenő festményei, szobrai, kerámiái vonzzák a hazai és külföldi közönséget, Zebegényben Sző- nyi István, Vácott Hincz Gyula mesterművei. Ez a folyamat, a gyarapodás, a körkörösség állandósul, terjed Ráckeve, Cegléd, Tápiószele. Nagykőrös irányába, felvonultatja a római és népvándorlás kori emléket, továbbá azokat a kincseket, melyeket a néprajz, a képző- és iparművészet századai építettek szűkebb megyei pátriánkban, amit művészet- pártolók gyűjtöttek az egész világból. Jellemző a fejlődés gyorsuló ütemére, hogy képző- művészeti gyűjteményeink 80 százaléka 1945 után jött létre vidéki múzeumainkban, és a tempót tekintve Pest megye is élen jár. Az összeállításban elsősorban a szentendrei művészet szerepel, szinte kizárólagosan, a válogatás csak ezen XX. századi vizuális műhelyre Összpontosított. Hatásosan, de nem az egész látóhatár jegyében. Losonci Miklós A cím fölött: Tavaszy Noémi linómetszetet. Balról jobbra : Károly-hid Prágában és Árva vára.
