Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

1985. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK ^WMan Választási nagygyűlést rendeztek szerdán a zalaegerszegi sport- csarnokban, több mint háromezer résztvevővel. A Himnusz elhangzá­sa után Takáts Ádám, a megyei népfrontblzottság elnöke köszöntöt­te a jelenlévőket, majd Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt lőtitkárhelyettese mondott beszédet. Előrehaladásunk záloga a rend, a fegyelem dalmi rend ígéretét. A gondok, a nehézségek leküzdésének is az lehet a szilárd alapja, hogy történelmi vívmányainkat, amelyekért megküzdöttünk, eredményeinket, amelyeket sok erőfeszítéssel értünk el, megvédjüik és továbbfejleszt­jük. Az út, amelyet az elmúlt négy évtizedben bejártunk, nem volt sima. És nem is si­került minden úgy, ahogyan elképzeltük, ahogyan szerettük volna. A fejlődést akadályozta és súlyos következményekkel járt, amikor a szocialista el­veket és normákat eltorzítot­ták. Pártunk és népünk ennek az időszaknak a hibáit leküz­dötte, tévedéseit kijavította. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedékek is jól értsék: tör­ténelmi vívmányainkban né­pünk sok erőfeszítése, áldoza­tos munkája ölt testet. Történelmi utunk a jelen és a jövő számára is maradan­dó tanulságokkal szolgál. El­sőként azt említem: bebizo­nyosodott, hogy függetlensé­günk csakis a haladás oldalán, a szocialista országokkal szo­ros szövetségben biztosítható. Ezért — nemzeti érdekünkkel összhangban ■— politikánk sarkkövének tartjuk, hogy to­vább erősítsük ' szövetségün­ket, együttműködésünket és barátságunkat a Szovjetunió­val, a szocialista közösség or­szágaival. EzzeJ egyenrangú tanulság, hogy a haza felemelkedésé­nek, népünk boldogulásának egyetlen járható útja van: a szocializmus, amelynek építé­sében részt iJetim egyet jelent a nemzeti érdekek szolgálatá­val. A történelmi sorsforduló óta eltelt időszak tapasztala­tai azt is tanúsítják, hogy a párt és a nép együtt minden nehézségen úrrá tud lenni, a párt és a nép igazi ereje az összefogásban van. A párt és a tömegek kölcsönös bizalmon nyugvó kapcsolata és társa­dalmunk politikai egysége a népi hatalom szilárdságának, az ország fejlődésének legfőbb záloga. Az is fontos történelmi ta­nulság, hogy társadalmi, gaz­dasági viszonyainkat olyannak lássuk, amilyenek a valóság­ban. Az eredmények mellett vegyük észre a fogyatékossá­gokat, a szép!őket is, és szá­moljunk a gondokkal, a fe­szültségekkel, az ellentmondá­sokkal. Ezt tette pártunk XIII. kongresszusa is, amikor a párttagok és a pártonkívüliek véleményének ismeretében megvonta az országépítő mun­ka mérlegét, és kijelölte a négy évtizedes úthoz méltó to­vábbi fejlődés irányát. Becsülnivaló, amit a két vá­lasztás között elértünk. A Ma­gyar Népköztársaságnak jó híre van p világban, mert szi­lárd a népi hatalom, biztosí­tott a törvényes rend, a gazda­ság életképes, bírja a nagyobb terheléseket, politikánk a ma­gyar valóságot tükrözi, nem enged teret szélsőséges törek­véseknek. Bizonyos, hogy né­pünk támogatásával leküzdjük a nehézségeket, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez szigorú, de a szükséges előrelépést és az elérhető fej­lődést reálisan megalapozó programot dolgozott ki. Ebben • első helyre a gazdaság fejlesz­tését, a létbiztonság fenntar­tását és megőrzését állította. Azt világosan látnunk kell, hogy miután a gazdaságfej­lesztés külső — világpiaci — körülményei előreláthatólag a következő években sem lesz­nek számunkra kedvezőbbek, terveinket a saját belső forrá­sainkkal való jobb gazdálko­dásra szükséges alapoznunk. Előrehaladásunk kulcsa: a szó. cialista rendszerben rejlő tar­talékok mozgósítása. Váltsuk valóra nemzeti prog. ramunkat, a XIII. kongresz- szus útmutatásait, cseleked­Nagy örömömre szolgál, hogy ezen a választási gyűlé­sen, szűkebb pátriámban szól­hatok közös dolgainkról a me­gye lakosságának képviselői előtt Tisztelettel köszöntőm valamennyiüket, külön is a zalaegerszegieket. Átadom a Központi Bizottság, a kor­mány és személy szerint Ká­dár János elvtárs szívélyes üdvözletét és legjobb kívánsá­gait. Kifejezem köszönetünket a zalai embereknek — pártta­goknak és pártonkívülieknek — politikánk támogatásáért, az elmúlt években tanúsított helytállásukért — hangoztat­ta bevezetőben. Az 1985-ös esztendő bővel­kedik fontos belpolitikai ese­ményekben. A párt XIII. kongresszusa elvégezte felelős munkáját. Méltó módon meg­emlékeztünk hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulójáról, most pedig választásokra ké­szül az ország. Az előkészü­letek élénk társadalmi érdek­lődés mellett folynak. Helyes volt a szocialista de­mokrácia fejlesztését szolgáló új választójogi törvény meg­alkotása — mondotta a továb­biakban. — Ezt bizonyítja a megnövekedett politikai ak­tivitás, az a tény, hogy a je­lölő gyűléseken minden koráb­binál többen, másfél millióan jelentek meg, és mintegy 200 ezren véleményt is nyilvání­tottak. A népfrontpoliiika je­gyében megtartandó választá­soktól azt várjuk, hogy a ren­deltetésüknek megfelelő or­szággyűlés és tanácstestületek létrehozásával tovább erősítik a dolgozó nép hatalmát. Adott nemzetközi feltételek között élünk és dolgozunk. Sajnos, a világ feszültségekkel, válságokká! terhes, s ez hatás­sal van a mi belső viszo­nyainkra, fejlődési lehetősé­geinkre is. Nemcsak a szocia­lista országok népeinek, de az egész emberiségnek is életbe vágó érdeke, hogy az erő- egyensúly fennmaradjon. Mi, e Varsói Szerződés többi tag­államával együtt azt hirdet­jük, arra hívunk fel — és ezt őszintén akarjuk —, hogy ne fegyverkezzünk, hanem tár­gyaljunk, mégpdig olyan meg­állapodásról, amely minden érdekelt fél egyenlő biztonsá­gát a fegyverzet mainál lénye­gesen alacsonyabb szintjén garantálja. Arra az aggódó kérdésre, hogy képesek leszünk-e meg­védeni az építőmunka legfőbb feltételét, a békét, azt vála­szolhatom: pártunkat, kormá­nyunkat neyizelközi tevékeny­ségében népünknek az a leg­főbb óhaja vezérli, hogy szo­cialista építőmunkánkat béké­ben folytathassuk. Minden népnek azt kívánjuk, hogy biztonságos körülmények kö­zött alkothasson, és élvezhes­se munkájának gyümölcsét. Minden békeszerető erővel összefogva azért dolgozunk, hogy helyreállítsuk a bizalom légkörét, gátat vessünk a fegy­verkezési hajszának, hogy a két világrendszer vitája ne a harcmezön, hanem békés ver­sengésben dőljön el. A magyarsás több mint ezer éve él itt, Európa közepén, ahol a történelem során a ha­dak útjai oly sokszor talál­koztak, és a fegyvereket any- nyiszor összemértek. A mi né­pünk többet szenvedett a há­borúktól. elnyomástól, mint sok más nép, s fájdalmasab­ban, nehezebben tört előre a társadalmi haladás is orszá­gunkban. Nemzeti létünket nemegyszer fenyegette végve­szély. Erre is gondolva érté­kelhetjük igazán, hogy hazánk négy évtizede szabad, és né­pünk a társadalmi haladás él­vonalában menetel. Az ország felszabadulása együtt hozta meg a békét, a nemzeti füg­getlenséget és a felemelkedés, az igazságosabb emberi, társa­jünk egységesen! Rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy megvalósítsuk, amit közösen elgondoltunk, és az ország, a társadalom érdekében helyes­nek, követendőnek tartunk., Bármely munkahelyen vagy beosztásban dolgozunk is, eb­ben mindenkinek megvan a személyes feladata és felelős­sége. A kongresszus nagy nyo­matékkai húzta alá, hogy az emberi tényezőknek kimagas­ló szerepük van adottságaink, anyagi és szellemi erőforrá­saink jó hasznosításában. Azt a többletet ugyanis, ami az or­szágnak ma nélkülözhetetlen, mindenekelőtt az emberi tu­dás és akarat, a színvonalas vezetés, a fegyelmezett, jobb minőségű munka adhatja. Te­gyük szabállyá és gyakorlattá életünkben, hogy azok része­süljenek a legnagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben, akik kezdeményeznek és minőségi munkát végeznek. Az együttes, felelős gondol­kodás közös dolgainkról, ten­nivalóinkról, a végrehajtás mó­dozatairól elengedhetetlen fel­tétele a szemléleti és cselekvé­si egységnek. Az előttünk álló feladatok jó megoldása elkép­zelhetetlen anélkül, hogy a dol­gozókat széles körűen bevon­juk a közügyekbe, a döntések­be és az ellenőrzésbe. Ez egy­aránt kiindulópontja a jó köz­ség- és várospolitikának, az igazi szocialista fegyelemnek, az egységes, értelmes cselek­vésnek. A VII. ötéves népgazdasági terv jó megalapozása szem­pontjából is nagy a jelentősé­ge, hogy erőinket most az idei terv megvalósítására összpon­tosítsuk. Az első négy hónap­ban, döntően a kemény tél okozta energiaellátási zavarok miatt, az ipari termelés elma-i radt a tervezettől. Ismeretes,» hogy erre az évre előirányoz- [ tűk a reáljövedelem és a fo­gyasztás némileg gyorsabb nö­vekedését és azt, hogy megál­lítjuk a reálbér csökkenését. Ezek teljesítésének is az a fel­tétele, hogy az elmaradást be­hozzuk, mégpedig úgy, hogy növekedjen a gazdaságos, ver­senyképes, jól értékesíthető termékek aránya. Reméljük, hogy a mezőgazdaságban ta­pasztalt lendület és szorgal­mas munka is meghozza gyü­mölcsét. A lendületesebb előrehala­dásnak, az érzékelhetőbb anyagi és szellemi gyarapodás­nak — amire törekszünk — nélkülözhetetlen feltétele a nyugodt belpolitikai légkör megőrzése. A nagyobb rend, szervezettség és fegyelem. Az emberek többsége becsületesen dolgozik, teljesíti munkaköri és állampolgári kötelességeit. Sokan vannak azok is, akik a társadalmi élet különböző te­rületein önzetlenül szolgálják a közérdeket, aktív részesei a közéletnek. Ám ezzel ellentét­ben tapasztalható a közösségi szellem gyengülése is, vannak közömbös, önző emberek, s joggal foglalkoztatják közvé­leményünket a közerkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sér­tő megnyilvánulások. A kongresszuson meghirde­tett programunknak az is ré­szé, hogy a társadalom védel­mében intézkedéseket hozzunk az említett káros jelenségek visszaszorítására. Teremtsünk olyan társadalmi légkört, amelyben a közösségnek kárt okozó cselekményeket a tisz­tességes emberek, a felelősen gondolkodó kollektívák — jel­legük és súlyuk szerint— mi­nősítik és elítélik. Fontos, hogy az erkölcsi és jogi normáink ellen vétők ne kapjanak poli­tikai védelmet, és ne csak fel­háborodjunk a visszásságok láttán, hanem mindenki tegyen is ellenük a maga területén, felelősségének arányában. Ki­jelenthetem: a pártnak és a kormánynak határozott törek­vése, hogy gátat vet a korrup­ciónak, a tisztességtelen jöve­delmek keletkezésének, a visz- szaéléseknek. Befejezésül hangsúlyozom: ha mindannyian akarjuk, el­érjük a kitűzött célokat, mert a jövőt szilárd politikai és gaz­dasági alapokra építhetjük, van világos programunk, és erőnk is van a valóra váltásáho, Népünk egységes az alapvető szocialista célokban. ennek hatása van a mezőgaz­daságból élők, köztük a szö­vetkezeti parasztság jövedel­mi, szociális viszonyaira is. Nemcsak a hozamok, a terme­lési viszonyok területén ho­zott korábban nem tapasztalt eredményeket a mi agrár- és szövetkezetpolitikánk. Ez a politika felvállalta és teljesí­tette azt is, hogy a szövetke­zeti parasztság helyzetét is javítsa. A közösen végzett munkával arányos, kellő szin­tű jövedelemszerzésre nyúj­tott és nyújt lehetőséget és távlatokban is ígéretes bizto­sítékot. A munkás és a szö­vetkezeti paraszti jövedelmek, a társadalombiztosítási és szo­ciális ellátás közötti különbsé­gek felszámolása is társadalmi elhatározás volt. Ezt is ered­ménnyel oldottuk meg. Talán még soha annyian nem gyűltek össze az alig ezernyolcszáz lakosú Tatárszentgyörgy klubkönyvtárában, mint a tegnap délután rendezett választási gyűlés alkalmával. Nem szakadhatunk el a realitásoktól A 15. számú országgyűlési választókerület két képviselő­jelöltje dr. Fodor István, a Hunniahibrid Broilertermelési Rendszer igazgatója és Vörös Ferenc, a dabasi költségvetési üzem vezetője ismertette prog­ramját. Ezt a fokozott érdeklődést is a közéleti aktivitás, az új vá­lasztási rendszer sikereként értékelte Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első tit­kára, alti részt vett a gyűlésen. Vörös Ferenc előadói beszé­dében egyik legfontosabb meg­oldásra váró feladatként jelöl­te meg a tatárszentgyörgyi is­kolai oktatás tárgyi feltételei­nek javítását, különös tekin­tettel az itt élők régi vágyára, a tornaterem megépítésére. E témához tartozik a dabasi gim­názium bővítése is. Az egész­ségügyi ellátás színvonalának megőrzése érdekében szükség lenne a közelmúltban átadott dabasi szakorvosi rendelő bő­vítésére. Bár nem öt évre szó­ló terv, de foglalkozni kellene egy Dabas környékén felépí­tendő kórház gondolatával. A képviselőjelölt elképzeléseinek felvázolásában fontos helyet kapott Tatárszentgyörgy el­zártságának, az úthelyzet ja-, vitásának kérdése is. Dr. Fodor Ferenc bevezető­jében arról szólt, hogy a Haza­fias Népfront választási prog­ramjának elfogadásáyal — amely a XIII. kongresszus cse­lekvési programjára épül — ő, a pártonkívüli, e politika tá­mogatását, megvalósítását vál­lalta. Mint gyakorló képvise­lő, aki belülről ismeri a tör­vényalkotást megelőző folya­matokat, arra figyelmeztetett, hogy nem szabad elszakadni a realitásoktól. Jogos igény min­den településen az egészséges víz, a kereskedelmi, egészség- ügyi, szociális ellátás, de el­képzelhetetlen, hogy minden szinten, minden igényt kielé­gítsünk. Ugyanakkor az ará­nyosabb fejlődés érdekében számos jó intézkedés születik. A középfokú ellátásban, a fej­lesztések meghatározásában a körzetben élő települések egy­másrautaltsága legyen a dön­tő, s akkor ott valósulhatnak meg a tervek, ahol legjobbak ehhez a feltételek. Mindezek szellemében sorolta fel azokat a legégetőbb tennivalókat, amelyekért megválasztása ese­tén tenni szeretne. Valamennyi hozzászóló rpeg- köszönte a jelölteknek, amit eddig tettek a településért és hangsúlyozták, akármelyikük kerül a parlamentbe, jól kép­viseli majd érdekeiket. Krasz­nai Lajos pedig'arról biztosí­totta a tatárszentgyörgyieket, hogy nem hagyják magukrq. a képviselőket, amikor a válasz­tókerületükben élők gondjai­nak megoldásán fáradoznak majd. M. K. Választási nagygyűlést rendeztek szerdán Egerben, a Dohánygyái kultúrtermében, mintegy hatszáz résztvevővel. A Himnusz hangjai után Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának tit­kára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Szabó István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsá- nak elnöke mondott beszédet. Agrárpolitikánk kiíllia az idő próbáját-i- Mezőgazdaságunk számos eredménye igényes összeha­sonlítást is kibír — hang­súlyozta egyebek között. — Hosszú idő óta érzi a magyar nép, hogy a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésére, megszilárdítására an­nak idején elfogadott elveink, az ezt megtestesítő agrár- és szövetkezetpolitika kiállta az idők próbáját. Jól ösztönözte elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemeket, de a háztáji gazdaságokat és a mezőgaz­dasági kistermelőket is. Olyan agrárpolitikánk van, amely reálisan számol gazda­ságföldrajzi adottságaink lehe­tőségeivel. s megnyerte a ma­gyar parasztságot, a mezőgaz­daságból élőket. De bátran ál­lítom, hogy a társadalom más osztályait és rétegeit is biza­lommal tölti el és eredménye­ket is hozó együttműködésre serkenti. Ágazatunkban a nagyüze­mek a meghatározóak. A ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok fejlődése azt is bizonyítja, hogy a gazdasá­gi eszközökkel történő szabá­lyozás, s ehhez kapcsolódóan a piaci viszonyok ésszerű mér­tékű meghonosítása jól élteti a vállalkozó kedvet, a jövedel­mező gazdálkodás iránti kol­lektiv és egyéni érdekeltséget, felelősséget. Fejlődésünkben meghatározó és stabil elem a szövetkezés tartalmához tartozó jegyek erősödése is. így a belső ön- szabályozás. az önkormányzat, a vezető tisztségviselők demok­ratikus választása, a tulajdo­nosi ellenőrzés érdemi gyakor­lása. Ennek az agrárpolitikának az elveivel, gyakorlatával va lósult meg az, hogy hazánk­ban az élelemellátást mennyi­ségben és minőségben saját erőnkből megoldottuk. Ez fon­tos tényezője társadalmunk politikai stabilitásának. Agrártermékeink egész so ra még magas külpiaci igé­nyeknek is megfelel. Napjaink­ban a kivitel közel egynegye­de származik az agrárgazda­ságból. Az ellátás és a külgaz­dasági egyensúly két oly érzé­keny pontja a magyar gazda ságnak, hogy az ebben , ját­szott szerepünk megérdemli a józan, dicsekvéstől mentes el­ismerést. Mezőgazdaságunk összteljesítményét jónak mi­nősíthetjük, amely számos, egyébként nálunk fejlettebb országgal való összehasonlí­tást is kibír! A nemzetközi élmezőnybe kerültünk fel a gabonatermesztésben, az egy főre jutó hústermelésben. Me­zőgazdaságunkban meglehető­sen jó a földterület és a be­ruházott gépeszközök és ke­mikáliák kihasználása és még egy sor más mutató. Más vo­natkozásokban azonban gyen­ge pontjaink, javítanivalóink is bőségesen vannak. Ilyen ál­lattenyésztésünk, takarmánj - gazdálkodásunk, kertészeti ágazataink néhány strukturá­lis problémája, a feldolgozási és értékesítési folyamatlánc számos hiányossága. Ilyen a lekötött munkaerő nagy lét­száma és nem megfelelő ki­használtsága is, esetenként a gyenge szervezettség. A mezőgazdaságra politi­kánk kiemelt figyelmet for­dít. Hozzá kell tennem, hogy Fuvarozók és fuvaroztatók a szállítás gyorsításáért Az igényekhez igazítják Milyen eredményt hozott az első negyedévre szervezett, kedvez­ményekkel megtámogatott előszállítás a MAV-nil, a Volán 20-as mó­dosított menetrendje mennyiben igazodik az utasok igényeihez? Köz­érdekű kérdések, amelyekre éppúgy választ adlak a Pest megyei szál­lítási bizottság tegnapi ülésén, mint ahogy arra is. Budapest és térsé­gének vonalas infrastruktúr.i-hálózata hogyan fejlődik majd, milyen az Áfészelt, s a kebelükön belül működő szállítási szakcsoportok te1* vékenysége. A budapesti vasútigazgató- ság idei éves szállítási tervfel­adata 30 millió 900 ezer tonna áru eljuttatása a feladótól a címzetthez. Ebben benne van az az árumennyiség is, amit a Pest megyei vállalatok szállít­tatnak: 8 millió 448 ezer ton­na. Több oka van annak — ha a tényen nem js változtat — miért nem hozta meg az előszállítási akció az első ne­gyedévben a várt erdményt. Az okok közé a hideget, a sza­bályozók okozta óvatoskodást éppúgy odasorolják, mint az energiakorlátozás miatt csök­kent termelést. Márciusban vi­szont már megnőtt a vasúti kocsik iránt a kereslet, s nem is tudta időben mindenki rak­lapra tenni az áruját. Vagy nem kapott megfelelő, egység- rakományhoz való kocsit, mint a nagykőrösi konzervgyár. Az előszállítások elmaradása fe­szültségek hordozója lesz a következő hónapokban. Bár a lemaradás még behozható ió szervezéssel, szoros együttmű­ködéssel. Éppen ezért tárgyal a MÁV például a Duna Füszért Vállalattal, a szobi kőbányá­val, a DCM-mel. Ugyanakkor csak nehézségek árán tud ko­csit adni az MHD váci gyárá­nak. A MÁV új menetrendje jú­nius másodikán lép életbe. A változások sora ismert, tény azonban, hogy a menetrend alakítása során igyekeztek a lakosság igényeihez alkalmaz­kodni, miközben a gazdasá­gosságra is ügyeltek. Buda­pest—Vác között levő telepü­léseken — 14.30-tól . 17.30-ig húszpercenként áll meg egy vonat. A Budapest—Délegyhá­za vonalon a nyári időben újabb személyvonatot állítot­tak be a sitrandforgalom miatt. Százhalomoattáról a Balaton­ra is egyszerűbb most már le­jutni. s Érdnek közvetlen csat­lakozása van a Balaton-parti településekhez, nyaralóhelyek­hez. A Vclán 20-as Vállalata Pest megyében 38 településen köz­lekedtet helyi járatot. A jú­nius 2-től életbe lépő új me­netrendre jellemző: 18 autó­buszvonalon. 35 új járatot ál­lítottak be. míg 9 vonalon IV járat távolságát nvújtottájc meg. Jelenleg 1G53 autóbusz­megállóhelyük van — ebből hatot tavaly alakítottak ki — egy megállót pedig megszün­tettek. Ha a Pilisszántó—Pilis- szentkereszt közötti útszakasz korszerűsítése befejeződik jú­nius 2-től, napi két járatpárral beindítják a forgalmat Pomáz —Pilisszentkereszt—Pilis­szántó útvonalon. A kórházi látogatás idejéhez alkalmaz­kodva Vecsés—Üllő—Gyömrö —Kcrepestarcsa útvonalon munkaszüneti napokon egy járatpár ingázik. S hogy a Du­nakanyar közlekedésére — autóbusz, vasút, HÉV, hajó, rév —, milyen változások vo­natkoznak, arról az a tájékoz­tató ad áttekintést, amit a Vo­lán 20-as Vállalata adott ki. V. E. Országgyűlési képviselőjelöltek a választók között [/ AZ EMBERISÉG SORSA BÉKÉS VERSENYBEN DŰLJÖN EL Nagygyűlés Zalaegerszegen és Egerben, találkozó Pest megyében

Next

/
Thumbnails
Contents