Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
»KST MÜGYCi im. MÁJUS 29., SZERDA Eredményes kezelés Hallásjavítás műtétekkel Több mint húszezer ember nyerte vissza hallását az elmúlt két évtizedben hailásja- víto műtétekkel Magyarországon. Ezeket az operációkat az ország néhány gyógyintézetében végzik, köztük az Orvostovábbképző Intézet orr-, füles gégeklinikáján, Dr. Z. Szabó László, a klinika igazgatója elmondta: hazánkban jelenleg mintegy négyszázezer ember szenved olyan halláskárosodással, amely műtéttel javítható. E szinte népbetegségnek nevezhető haliásromlás műtétes kiküszöbölésével immár huszonöt éve foglalkozik a magyar orvostudomány. Műtéttel javíthatók a fejlődési rendellenességek, a különböző koponyasérüléseiket követő dobhártya-, illetve hallócsontláncolati törések és elmozdulások, valamint az úgynevezett csontosodási rendellenességek, mint például az otoszklerózis, amelyet a köz- használatban — tévesen — hallócsont-meszesedésinek neveznek. A megbetegedések többségét kitevő idült középfülgyulladásokat is tökéletesen gyógyítják műtétileg. A műtéti beavatkozáskor egyrészt végérvényesen megszüntetik a halláskárosodást fenntartó okokat — például a gyulladást —, másrészt az elpusztult vagy működésképtelenné vált szerkezeteket pótolják. A dobhártyát a szervezet más területéről kioperált izomtoőnyével pótolják, az elpusztult hallócsontckat a koponyacsontból kivett csontocs- kafckal helyettesítik. ____ Bro nzkori urnasírok Görbe Ferenc igazgató bólint az észrevételre: nagy kincs az üveg, a csomagolóeszköz. — Két héttel ezelőtt sokkal rosszabbul álltunk, a harmadik negyedévi termelésünkhöz szükséges üvegmennyiség mintegy fele hiányzott. A szezon napi termelése, a körülbelül nyolcszázezer egység, úgy gondolom, látható, hogy a különbség tetemes. Az üveghiány, bármennyire is probléma most, mégiscsak okozat, mely — a dolgok természetéből fakadóan — csak követője lehet az okoknál:. Tehát: hogyan alakulhat ki ilyen helyzet? — A konzerviparra is vonatkozó KGST-határoaat szel. lemében teszünk meg fejlesztési lépéseket. Egyebek között meghonosítottuk a twist-ofí (vagy hatkörmös) üvegzáró lapkagyártást, itt, Nagykőrösön, valamint Debrecenben. Ám az üvegiparnál az alkalmazkodáshoz szükséges termékváltáshoz erőteljes re. konstrukcióra volt és van szükség. S míg a konzervipar lényegében mindig tudta teljesíteni az előírt határidőket, addig az üvegipar mind a fejlesztésben, mind az ezekhez szükséges pénzeszközök odaítélésében, később folyósításában is, késett. Két esztendőt. — Hangsúlyozni szeretném, Külföldön könnyebb a karrier? Marad a zacskós víz Van. Szentendrén, a Kőzúzó utcában egy vállalat, amelynek kapuján még a régi cégér — Vas- 'és Kázáhípári Szövetkezet — olvasható, de ez né tévesszen meg senkit, aki, netán a Szentendrei Vízgépészeti Kisszövetkezetet keresi. Őket találja a kerítés mögött. Nevük és profiljuk három éve változott meg; akkor alakultak kisszövetkezetté, részint mert akkor vált ez lehetővé, részint pedig az idő tájt fogyatkoztak a mai nyolcvan körüli létszámúra. Mögöttük azonban egy ezerfős tervezői gárda áll. Száraz József elnök félig komoly megfogalmazása ez és annyit jelent, hogy több éves,, gyümölcsöző kapcsolatban éllnak a Mélyépítési Tervező Vállalattal, közelebbről annak tervező gárdájával. Ott a szellemi produktumok, azok testet öltött változatai készülnek, felsősorban is vízgépészeti szerkezetek, például uszodavíz- tísztitó- és forgató berendezések. Ezekből az együttműködés megszületése — 1979 — óta már ötven készült és működik szerte az országban. A legnagyobb és legújabb még nem szerepel referencialistájukon; ez az FTC népligeti fedett uszodájának vizét tartja — ahogyan a prospektus hirdeti — kristálytisztán. A jelző korántsem túlzó — állítja a szakember. Nyilván nemcsak számomra új: a csapvíz, ahogyan ez megesik néha, lehet kissé opálos. attól még megfelelő. Nem úgy a medence vize! Annak szigorúan átlátszónak kell lennie — így követeli a szabvány. Kanyarodjunk vissza a Mély- éptervvel közös dolgaikhoz. A tervező vállalat három szakembere — több éve ennek njpr — kidolgozott egy nitrátmentesítő eljárást, amelyet a nagyközönség is megismerhetett 1983-ban, a televízió ötlet meccs című műsorában. A bemutatkozást követően, hamarosan elkészült Szentendrén a prototípus a kisebb teljesítményű úgynevezett patronos és a nagyüzemi változatból. Éppen egy éve a tavaszi BNV-n is láthatták az érdeklődők a patronos (ioncserélő gyanta alkalmazásával tisztító) nitrátmentesítőt. Azóta egy újabb is elkészült ebből a típusból, sőt megjárta Hannovert is. Tegyük hozzád komoly érdeklődést keltve. Kik körében? Nos, például olyan kem- pingtuiajdonosok között, akik becsukhatják üdülőtáborukat, ha az ivóvíz minősége nem üti meg az ottani, közismerten szigorú mértéket. Mások mellett ők lehetnek a potenciális vevők. A szabadalom egyébként több nyugati országban is figyelmet keltett. Hazánkban azonban nemigen sikerült prófétává lennie. Pedig a nitrátos víz sok helyen okoz fejfájást az illetékeseknek, csak megyénkben körültekintve is. Például Pátyon, ahol az iskolában működik a nitrátmentesítő egyik kísérleti példánya. Még tartanak ugyan az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatai de a technológia maga jól vizsgázott — ez a hivatalos álláspont. Olyan kérdések várnak megválaszolásra, hogy — ha a kisebb teljesítményű berendezésről van szó — ki gondoskodik a kimerült gyanta, azaz patron cseréjéről, ki legyen az üzemeltető? És hát. hogy ki fizesse? Ez kivált gond a nagyüzemi nitrátmentesítő esetében, ami már beruházásnak számít, nem is kis összegűnek. Kétségtelen tény: a csecsemők, akik számára élet- veszélyes a nitrátos innivaló, kapnak egészségeset zacskóban, a vizesek számlájára. Ahhoz viszont, hogy egy egész község apraja-nagyja jó vizet kapjon, pénz kell. Aminek igencsak szűkében van mindenki, aki a nitrátmentesítő megvásárlásánál szóba jöhet. Marad tehát a zacskós nedű, miközben a kisszövetkezet készen áll a szükség szerinti sorozatgyártásra. Hogy mégsem készült nitrátmentesi- tő, azt — a feltalálókkal egyetemben — nem csupán az elmaradt anyagi haszon miatt sajnálják... Az idei tavaszi vásáron nem mutatkozott be újdonsággal a Szentendrei Vízgépészeti Kisszövetkezet. Ott lesz ellenben az őszi BNV-n. ahol a fogyasztási cikkek várják az érdeklődőket. Családi házak, nyaralók úszómedencéihez ajánlanak víztisztító és -forgató berendezést. Nem légből kapott a meggyőződésük: érdemes propagálni — van fizetőképes kereslet. Szigetid Teréz hogy a Nagykőrösi Konzervgyár igen jó kapcsolatot épített ki a záráskorszerűsítési program végrehajtása során az üvegiparral, többek között a sajószentpéteri gyárral is. Ami-, ben tudtak — s amikor tudtak — léptek. Sőt. A problémákat mérséklő két. új beruházású gyártósor már szeptembertől termelni fog, vagyis jóval megelőzi majd az év végi átadási határidőt. — Ha visszatérünk az elöb. bi számokra, kitűnik, hogy belföldről nem biztosítható a megfelelő darabszám. — A jelenlegi helyzetben üvegimportra van szükség. Az ezt biztosító szerződések elkészülnek, s remélhetőleg a beérkezésekkel sem lesz baj. Az,t máj- most elmondhatjuk, hogy egész esztendei termelésünkre jellemző lesz a nyersanyagok lökésszerű beérkezése mellett a csomagolóanyagok választékhiánya is. Nyilvánvalóan eredményességet rontó tényező ez utóbbi is, hiszen olykor egy jónak ígérkező üzlet a megfelelő üveg hiánya miatt egyszerűen meg sem köthető. — A gyár pedig folyamatosan növeli termelését, s szélesebb választékot is szeretne kialakítani. — Pontosan. Terveinket vizsgálva kitűnik, hogy a. következő ötéves terv első évében kellene a kapcsolódó iparágakban, tehát az üveggyártásban is, a beruházási programot folytatni, minden más meglevő hátrány halmozódik, s egyre inkább a termelés gátjává válik. — Ha ennyi baj vqm az üvegekkel, nyilván gondolkodtak az esetleges helyettesítési, kiváltási lehetőségről. — A-.bélföldön, ábdott üvef- gefc visszaváltása, a fémdobozok fokozott felhasználása, a műanyagok alkalmazási részarányának növelése jöhetnek elvileg számításba. — Kezdjük a visszaváltással. Kénytelenek vagyunk számolni ezzel a formával, annak ellenére, hogy az e, forrásból származó üvegek selejthányia. da sokszorosa az első feihasz- nálásúakénak. Az alap valahol ott keresendő, hogy a hatkörmös zárási mód lényegesen magasabb minőségi követelményeket is tartalmaz, mint a megelőző eljárások. Ütés- meg hőállóbb üvegeket igénylünk. Mindkét paraméter romlik a többszöri szállításnál, a tárolás alatt. Ennek többek között alapanyagra visszavezethető okai is vannak. Egy számmal jelezve, a visszaváltott üveg típusonként 10—20 százalék közötti solejthányadú. — A fémdobozok import ónozott lemezből készülnek, hazai gyártás hiányában. Mivel ez a keret sem növelhető, a kiváltás útját sem biztosíthatja. — Marad még a műanyag. Az általunk előállított termékék zöme erőteljes hőkezelést ! igényel. Olyan, iparilag alkalmazható csomagolóeszköz nincs forgalomban, ami ezt kibírná. Gondolhatunk még a tartósítószerekkel kezelt termékek’ területére, amelyek gyártási részaránynövelését, annak lehetőségét nyilván a piaci kívánalmak határozzák meg. Lé. nyegében megoldást jelentő mértékben ez sem fejleszthető, — A jelenlegi helyzet tehát valamelyest megnyugtatóbb, mint két hete. Mégis, milyen belső intézkedésekkel tudnak a megoldás irányába lépni? — A Nagykőrösi Konzervgyár lehetőségei — mint az ki. tűnt az eddigiekből is — igen. csak korlátozottak. Arra törekszünk, hogy például a bel. ső anyagmozgatás által okozott törési veszteséget a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk le. Ezen kívül megpróbáljuk a rendelkezésre álló csomagolóeszközöket a legjobban programozva felhasználni. — Mint konzervgyári igazgatótól, nem kíván az átlagosnál nagyobb erőfeszítést a csomagolóanyag-probléma megoldása? — Mostanában dolgozzuk ki a vállalat következő ötéves tervéneik koncepcióját. A nyersanyagok, a segédanyagok, a piaci lehetőségek ismerete ehhez elengedhetetlenül szükségesek — mondta Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója. Ballai Ottó Százhalombattán, a város szélén elterülő Alsó Szőlők lelőhelyen bronzkori temető feltárásán dolgoznak. Az ásatásokat Poroszlai Ildikó régész, a város helytörténeti gyűjteményének vezetője irányítja. A három hétre tervezett ásatás Hancsovszki János, felvétel« során egy már ismert lelőhelyet hitelesítenek. Eddig 70 négyzetméteres területen őt urnasírt. bontottak fel, s to-; vábbi hét nyomai már látszanak. Az értékes leletek a jövőben a város helytörténeti gyűjteményét fogják gyarapítani. Elindul egy vállalkozás Mire jók a kereskedőházak? Kereskedőházakat alapítanád nak Magyarországon?, Két esztendeje jogos a - kérdés, hiszen akkoriban nyilatkozta először a Transelektro vezérigazgatója, hogy szándékukban áll a vállalatot kereskedőházzá átalakítani. A magyar külkereskedelmi cég azóta elkészítette a tervezetet is, s az ma már a hivatalokat járja. A legutóbbi információk szerint az esztendő végére talán már meg is lesz az első magyar kereskedőház. Mielőtt hosszabban tárgyalnánk e merőben új vállalati forma jövőjét, érdemes kicsit visszatekinteni a kereskedőház múltjába. Mitsui, Mitsubishi, Sumimo- to... Világszerte ismerősen csengő nevek, pedig éppúgy kimondhatatlanok az amerikai földrészen, mint Európában, s azon belül is Magyar- országon. Az első japán kereskedőházak még a múlt század végén alakultak, s ma a japán iparnak nyolc nagy kereskedőháza hálózza be a világot. Mindent learatnak Mindenütt/ott vannak, s a konkurrensek szerint mindent Áfész-üzem Sabason Beléptek a hidegtálak is A Dabas és Vidéke Áfész 4 és fél millió forintos költséggel új termelő üzemet hozott létre egy régi, ötös út menti étterme helyén. Az épület felújítása, a cukrász- és hidegkonyha-készítményeket termelő egység berendezése, felszerelése négy esztendőt vett igénybe, mivel az Áfész csak saját erőforrásaira támaszkodhatott. A fejlesztés nemcsak azért jelentős eredmény, mert a. korábbi cukrászüzem már elavult, s a termelés mennyiségében nem tudott lépést tartani az igényekkel. Az új profil, a hidegkonyha-készítmé- n.yek előállítása jelentősen hozzájárul a környékbeli vendéglátó egységek, élelmiszer- üzletek választékának bővítéséhez is. Az átadás utáni be mutatón 5Q féle cukrászsüteményt és 40 féle hidegkonyhai készítményt vonultattak fel a termelők a látogatók előtt. A cikklistán azonban többszáz termék szerepel, s csupán a megrendelőktől függ, melyikből kívánnak vásárolni. Az üzem a helyi Áfész üzleteibe már szállít, de kapacitása elegendő nagyobb igények kiszolgálására is. A tervek szerint süteményeikből, hidegtálaikból válogathatnak majd a környékbeli Áfé^zek üzlethálózatának vásárlói' is, sőt, szállítanak majd Kecskemétre és Budapestre is. A'la- kosság családi ünnepekre, különleges alkalmakra nemcsak az üzletekben, hanem helyben, a termelőüzem boltjában is megrendelheti a süteményeket s a hidegtálakat. S bár a keresletet előre nem lehet felmérni, becslések szerint az üzem évi 5 millió forintos forgalomra számít. learatnak. A legbüszkébbek éppen a kommunikációs hálózatukra, hiszen azokat telex, valamint bérelt műholdak segítségével számítógép köti össze. S ez nem csekélység, hiszen például a Sumimotó- nak 140 külföldi irodája van. Számunkra persze jóval érdekesebb, hogy mivel is foglalkozik a kereskedőház. Márpedig a nevével ellentétben nemcsak kereskedik. Jelentős tőkével bír, s rendszerint egy bankérdekeltség is áll mögötte, így hitelezni képes a termeléshez szükséges nyers- és alapanyagok beszerzését, sőt közös beruházásra is hajlandó. S támogatja a kutatást, fejlesztést is, és érdekeltséget szerez a szállításban. Amikor nem elad, hanem vásárol, akkor is előnyös helyzetben van, hiszen, ha nincs szüksége az árura saját áruházi láncában, továbbadja azt a világ másik tájára. A japán exportsikereket a szakemberek többsége éppen a kereskedőházak of- íenzívájának, rugalmasságának tulajdonítják, s a sziget- ország jelenlegi külkereskedelmének is 60 százalékát bonyolítják. A lecke tehát fel van adva, egy sikeres külföldi vállalati rendszert kell lemásolni, helyesebben: a magyar gazdasághoz igazítani. A Transelektro vállalkozása nyugodtan úttörőnek mondható, s így egyáltalán nem véletlen, hogy a magyar kereskedőház alapítása már most is hónapokat csúszik. A piaccal kezdik A Transelektro ugyanis gyökeresen változtatni kíván a mostani magyar külkereskedelmi gyakorlaton, persze nem egészen japán módon. Az ottani kereskedőházak ugyanis a hazai piacot is meghatározzák. vagyis Japánban legalább annyi érdekeltségük van, mint külföldön. A Trans- eleketro viszont csak külföldön szeretne boldogulni. Ugyancsak elképzelhetetlen, hogy a magyar kereskedőház mögött egy bank álljon, de nélkülözhetetlen, hogy nagyobb tőkével bírjon, ami lehetőséget ad a vállalkozásra. Egyelőre éppen a tőke összegyűjtése a legnagyobb gond, hiszen ehhez pénzügyminisztériumi segítségre van szűk.-, ség adókedvezmény vagy más, formában. A magyar külkereskedelmi vállalatok manapság' többnyire megbízásos alapon dolgqz- nak, kiközvetítik a magyar árut külföldre. Ha az keresettnek, korszerűnek bizonyul, akkor eladják. Ha a terméknek nincs piaca, értesítik a termelőt és más árut kérnek. Ám ösztönözni, szervezni nem képesek a színvonalas termékek gyártását. A Transelektro tervei szerint tőkével és szakemberekkel részt vennének a termelésben, s már a tervezés idején bekapcsolódnának. Nem úgy képzelik a szervezést, hogy ha hallottak egy jó ötletet, akkor ahhoz gyártót keresnek, majd kereskedőt és legvégül piacot. Éppen fordítva. Először körülnéznek, hogy mi a kelendő a piacon. vagy legalábbis mit keresnének, s azt fogják kifejleszteni. Erőmű és sertésfej Természetesen a Trans- elektrónaik annyiban feltétlenül követnie kell a japán kereskedőházakat, hogy nem elégedhet meg a hagyományos termékeivel. Eddig ugyanis a magyar külkereskedelmi szakosodás szerint jobbára erőműveket és villamos berendezéseket szállítottak külföldre. Igaz, az utóbbi években már lazultak a kötelékek, s van olyan külkereskedelmi cégünk, amely mindenféle termékkel foglalkozik, s a többiek is igyekeznek bővíteni a listát. A kereskedőháznak viszont szinte mindenesnek keli lennie. A Transelektro ezt az utat követve az engedélyeztetéshez olyan listát adott be, amelyen azokat a termékeket sorolta fel, amivel nem kíván foglalkozni. Egy kereskedőház ugyanis akkor életképes, ha az üzletkötője nemcsak az általa kínált áru eladásával foglalkozik. hanem felfedezve a piaci igényt, azonnal vagy legalábbis rövid időn belül képes a másik, kapósabb terméket is ajánlani. Á Transelektro már eddig sem volt válogatós, hiszen tavaly fagyasztott sertésfejet is eladtak, mert éppen azt kérték tőlük. Ugyanezt kell majd nagyban csinálniuk. Dalia László üveghegyeken innen, s üveghegyeken túl , Nagy kincs a csomagolóeszköz A Nagykőrösi Konzervgyárba érkezőt mostanság a ^ a szokásostól némiképp eltérő kép fogadja: az üzemek íj között kevesebb üveghegyet kell kerülgetnie, s mintha 1, a targoncások is óvatosabbak lennének a kanyarvé- * telnél.
