Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
6 1985 . Mjnv US 29., SZERDA Ismerfe ns eg! A Házi Jogtanácsadó új sorozatot indít a magyar Potgari 1 örvény Könyv megismertetésére. A családjog, a munkajog es a Oüntetojog mellett az ai- lampoigaroüat a mindennapos életük során leginkább elintő szabályokat a magyar Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A szabályok nemcsak arra adnak választ, hogy mit nem fellelünk, hanem ismeretükben azzal is tisztában lehetünk, hogy milyen pgoKat érvenye- sítnetünk. Van-e például védelem az ellen, ha valakit beleegyezése nélkül ieíénykepez- nek az utcán? Hány évig lehet visszakövetelni a pénzKöi- csönt? Mindezekre és megannyi hétköznapi kérdésre ad yálaszt a törvény. Néhány cím a négy részre tervezeti sorozat első részéből: A Polgári Törvénykönyv alapelvei. Mi értendő a jogképesség. fogalma alatt? K.ik a korlátozottan cselekvőképes személyek? Hogyan jön létre a jogi személy ? Mit nevezünk általában a személyhez fűződő jogoknak? Hogyan valósul meg a személyiség jogi védelme? Ki jogosult a gyermek nevének meghatározására ? Milyen nevet viselhet a nő a házasságkötés után? A jó hírnév védelme. Mi sérti a jó hírnevet? Ki érvényesíthet sajtó-helyreigazítási igényt? Levél-, üzemi, magántitokkal való visszaélés. A Házi Jogtanácsadó folytatva az új társadalombiztosítási rendelkezéseket ismertető sorozatát. Ez alkalommal a családi pótlékok emeléséről írnak. A folyóirat közli a tévé Jogi esetek adásának teljes szövegét és választ ad a gmk- postában a kisvállalkozókat érintő legérdekesebb kérdésekre. Jogi tanácsok Törvényes alapot keresetek a nem fizetésre 9 A károsultat a tényleges vagyoni kár mellett az elmaradt vagyoni előny is megilleti. Irtunk már arról, hogy akit munkaképességétől valamilyen okból, részben vagy egészben megfosztottak, tényleges és úgynevezett dologi kárán kívül követelheti annak a kárának is a megtérítését, amelytől a baleset vagy egyéb károkozó körülmény folytán elesett. Sőt, ma már a nem vagyoni kárért való felelősség a korábbi sok ellenzés után nemcsak jogilag, hanem társadalmilag is elfogadottá vált. P. M. szentendrei olvasónk a családi házukban bérbe adott egy negyven négyzetméteres pincehelyiséget raktárnak és á telken lévő fáskamrát, ami pagyobb volt, mint a pince. A bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a fáskamrát lebontotta és helyébe egy vasvázas faburkalatút épített, ami nagyobb lett a korábbinál. A bérlő nem akart csak a fás- kamna-alapterület után fizetni, s emiatt vita támadt közöttük. Ennek következtében azután a bérlő semmit sem fizetett!, még a kamra területének megfelelő bért sem. Az a bérlő álláspontja: a tulajdonos hozzájárulásával bontották le a fáskamrát, és a saját költségükön építették fel az újat. Emiatt, nem jár a bérbeadónak semmi. Olvasónk a véleTokarékbetéi és biztosítás öröklése A liagyaféki leltár A hagyatéki eljárás szerves része a leltározás. Kötelező a leltározás, ha a hagyatékhoz belföldön lévő ingatlan tartozik. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a magyar vagy külföldi állampolgár örökhagyóra. A belföldön maradt ingóságokat viszont csak akkor kötelező leltárba venni, ha azok értéke az ezer forintot meghaladja, és a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távol levő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatók; ha nincs ismert örökös; ha az örökösök között a devizajog- szabályok szerint külföldinek tekintendő örökös is van; ha a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri. Fontos: hol kell a leltározást kérni. A jogszabály az örök- hogyó utolsó belföldi lakóhelyét jelöli meg általános illetékességi helyként. A hagyatéki leltárba minden olyan ingatlant fel kell venni, amely az ingatlannyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként be van jegyezve, még akkor is, ha az érdekeltek a leltározáskor azt állítják, hogy az ingatlan nem az örökhagyót, hanem harmadik személyt illet. Természetesen azt, hogy valakinek milyen igénye van az Ingatlanra, és azt mivel tudja valószínűsíteni, a leltárban jelölni kell. Az örökhagyó tulajdonaként megjelölt ingatlanra és ingóságokra egyaránt fennállhat a, hátastársi vagyonközösség. A hagyatéki leltárban pontosan rögzíteni kell az idevonatkozó adatokat is. Előfordul, hogy az örökhagyó hagyatékában takarékbetét is marad. Ha ez házastársi közös vagyon részét képezi, akkor természetesen csak a felét örökli az örökös. Ahol az elhunytnak gyermekei vannak, eleve nem a házastárs lesz a törvényes örökös. A túlélő házastársnak viszont ezen a részen is haszonélvezeti joga van. A biztosítási összeg nem tartozik a hagyatékhoz, mert az nem a Polgári Törvény- könyv öröklési, hanem a biztosításra vonatkozó szabályai szerint illeti meg a biztosítási szerződés kedvezményezettjét. A viták elkerülése végett a Legfelsőbb Bíróság állást foglalt: mi a sorsa a kedvezményezett megjelölése nélküli kötvénynek. Ha az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezettet nem jelölték meg, és kötvényt sem állítottak ki. a kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti visznyukban a biztosítási összeg olyan mértékben (arányban) illeti meg, amilyen mértékben erre öröklés esetén igényt tarthatnak. Érdekes kérdés, hogy az örökhagyó (biztosított) végrendelettel rendelkezhet-e a biztosítási összegről. Értelemszerű, hogy ezt nem teheti. A biztosítási összeg nem az ő vagyona, ami halála esetén átszállóit volna. Dr. K. É. Ittas vezetők Fekete zz^-sh. Herdált A közelmúltban a következők járművezetői engedélyét vonták be ittas vezetés miatt: Palkó József, autószerelő, Nagykáta, Jászberényi u. 89., 3 évre, Kókai Vince, fröccsöntő, Szenlőrinckáta, Dózsa Gy. u. 65., 3 hónapra, Sebestyén András, traktoros, Valkó, Szabadság u. 128., 1 év 5 hónapra, Szigeti Ferenc, vízvezetékszerelő, Pécel, Mihály D. u. 21., 2 évre, Gresszing István, hegesztő, Pécel, Üdülő u. 2., 1 év 2 hónapra, Rákóczi Miklós, festő, Szada, Székely B. u. 59., 2 évre, Plachy István, szerelő, Gödöllő, Mosolygó A. u. 19., 2 évre, Tesánszki Sándor, anyagmozgató, Gödöllő, Mátyás kir u. 22., 2 év 8 hónapra. Markó László, bedolgozó, Csömör, Hegyalja u. 2., 1 évre, Plesa Zoltán, felvásárló, Tápiószentmárton, Jobbágy u. ll/b., 3 hónapra, Kocsis György, gépbeállító, Göd, Vorosilov u. 51., 3 hónapra, Kocsis György, gépbeállító, Göd, Kádár u, 11., 1 év 10 hónapra. menyünket kéri, érdemes-e pert indítani emiatt. Másik olvasónk, H. J.-né hasonló problémájával keresett fel bennünket. Évek óta bérel a szövetkezeti vállalat egy olyan helyiséget raktárnak, amelynek eredetileg, a bérleti szerződés megkötésekor, használta a galériáját is. A két terület után történt a bérfizetés. A galériát a szövetkezet lebontotta, ezáltal száz négyzetméterrel kisebb lett a használt bérelt terület. A bérbeadó azonban a lebontáshoz való hozzájárulását ahhoz kötötte, hogy őt a régi terület utáni bér illeti meg. Ezt a feleik írásban is rögzítették. Ez év elején azonban változás volt a szövetkezet vezetésében, és most már nem akarják a galéria után is fizetni a bért, mondván, hogy a korábbi vezetőséggel történt megállapodás jó erkölcsbe ütköző jogügylet volt, ennélfogva a szerződés érvénytelen. Perrel fenyegetőznek.' Olvasónk tanácstalan, bele- menjen-e a szerződésmódosításba vagy bátran nekivágjon a pernek. Nézzük tehát a két olvasónk problémáját. P. M. követelését jogosnak tartjuk. Annyi négyzetméter után, amennyi a fáskamra volt, feltétlenül jár a bér, mégpedig a 32/1979. (IX. 29.) MT számú rendelettel módosított. 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet meghatározása szerint. Ennél nagyobb területfoglalásért, illetve használatért a bérlőnek szintén fizetnie kell, ebben a felek állapodjanak meg. Ha olvasónknak nem sikerül a bérlővel megállapodnia, forduljon a városi bírósághoz keresetlevéllel. Másik olvasónk panaszáról időközben megtudtuk, hogy az 1980 óta duplájára emelkedett bér és a galéria lebontása miatt akarja a szövetkezet a bér mérséklését kérni. Álláspontjuk szerint a jogszabályi rendelkezés folytán bekövetkezett béremelkedésre tekintettel nem lehet a felek megállapodása semmis — vagyis, hogy továbbra is a régi alapterület után fizetik a bért, mert az a társadalom érdekeibe nem ütközik, illetőleg nép- gazdasági érdeket sem sért. Véleményünk szerint azért sem lehet érvénytelen ez a szerződés, mert ez a tulajdonost az őt ért károsodástól óvja meg. A Polgári Törvény- könyv 355. paragrafusának negyedik bekezdése értelmében ugyanis kártérítés címén nemcsak a károsult körülmény folytán beállott vagyoni érték- csökkenést, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is meg kell téríteni. Ennek helyes értelmezése szerint nincs tehát törvényi akadálya annak, hogy a felek olyan szerződést kössenek, amelyben a károkozó a saját érdekében álló károkozása fejében vállalja a károsult teljes kártalanítását, tehát az elmaradt vagyoni előnye folyamatos és rendszeres megtérítését. Lényegében ez történt ebben a jogviszonyban, amikor a szövetkezet az általa bérelt üzlethelyiség alapterületét saját érdekében — a tulajdonos hozzájárulásával — csökkentette, és ezzel a tulajdonosnak a hasznokat illetően kárt okozott. Ezt a károkozást a tulajdonos semmilyen jogszabályi alap folytán nem köteles tűrni. Éppen az ütközne véleményünk szerint a társadalom és a dolgozó nép érdekeibe, amely kizárná ezzel ösz- szefüggésben a károkozó felelősségét. Nem lehet alapos a szerződés módosításával kapcsolatos szövetkezeti érvelés sem. Ugyanis a felek jogviszonyában nem változtak meg a körülmények sem. Az időközben beállt változás a törvényes bérekre vonatkozó olyan jogszabályi rendelkezés, amely magasabb bérleti díjak fizetését írja elő. E magasabb bérleti díjak olvasónkat az eredeti szerződési állapot szerint a törvény erejénél fogva illetik meg. Az ellenkező álláspont véleményünk szerint jogszabályellenes és igazságtalan helyzetet idézne elő. Tanácsoljuk, ha nem tudnak kedvező újabb megállapodást kötni, olvasónk vállalja a perrel járó kockázatot. Dr. M. J. Lebuktak az erős fiúk Négy testvér támadott A négy fiútestvér — egyébként családjukkal három és fél szobás kertes házban laknak — egyik nap veszélyes bűn- cselekményekre ragadtatta magát. S hogy miért? Pénzt akartak szerezni. látszólag könnyen, a szórakozásaikhoz. Négyen együtt nagyon erősnek hitték magukat, olyannyira, hogy úgy látszik, még a törvénytől sem féltek. Valamennyien fiatalkorúak: N. Zoltán tizennyolc éves, Ottó tizenhét, az ikerpár Ferenc és József pedig tizenhat esztendősek. Egyik este Fóton sétáltak, üres zsebbel, de tettre készen. Amikor már besötétedett, nyomába szegődtek egy férfinak, aki a Hársfa vendéglőből tartott hazafelé. Kilesték azt a pillanatot, amikor senki sem tartózkodott a közelben, elgáncsolták és valamennyien rátámadtak. Villámgyorsan kifosztották kiszemelt áldozatukat, aki nem tudott védekezni a túlerő ellen. Letépték a karóráját, és elvették tőle a tárcáját is, amelyben több mint 5 ezer forintot találtak. A négy fiú gyorsan odébb- állt a zsákmánnyal, otthagyva áldozatukat, akinek röviddel később a járókelők nyújtottak segítséget. Lábtörés és zúzott sérülések miatt kórházba kellett szállítani. Az N. testvéreknek azonban, úgy látszik, ez sem volt elég, mert vérszemet kapva, újabb akcióba kezdtek. Nem sokkal a brutális támadás után ismét kiszemeltek valakit, ezúttal a buszmegállóban. Ez a férfi a pádon ült egyedül, az autóbuszra várakozva, amikor felszólították, hogy adja át a pénztárcáját. Tettlegességre ekkor már nem került sor, és a zsákmány is jóval kevesebb volt, mint előző alkalommal. Az érthetően megrémült ember átadta a nála levő 250 forintot, majd miután a támadói eltűntek, feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrök forró nyomon elfogták a négy N. testvért, akik rövidesen a fiatalkorúak bírósága előtt felelnek azért, amit elkövettek. RomSatt hús, rossz hűtőszekrény Csődbe ment tsz üzlet Mostanában egyre több üzlet portálján jelenik meg a tábla, hogy szerződéses bolt. Az esetek túlnyomó többségében az új forma jól beválik, ami megmutatkozik egyrészt a lakosság jobb ellátásában, másrészt abban is, hogy a boltvezető tisztességes hasznot tesz zsebre minden hónapban. Ez utóbbinak a mértéke sok mindentől függ, de döntő szerepet játszik a szakértelem, a munkakedv, és az önállóságot is feltételező üzleti érzék. üermadik licitálásra Kétségtelen, hogy olyan esetek is előfordulnak, amikor nem minden jön össze. Amennyiben a boltvezető struccpolitikát folytatva nem hajlandó tudomásul venni a bajokat, csődbe jut és — ami enné! sokkal súlyosabb — összeütközésbe kerülhet a törvénnyel. A Vác és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 120-as számú verőcemarosi húsboltja tavaly június 1-én került szerződéses üzemeltetésbe. A boltvezető Csölle Alajos volt november 15-ig, tehát valamivel több mint négy hónapig. A huszonhét éves fiatal férfi a szabályok szerint megfelelt a szükséges kívánalmaknak. Tíz évvel ezelőtt húseladói képesítést szerzett, és tanulóévei alatt a verőcemaros! boltban dolgozott. Később más üzletekbe került, de a múlt év február 1-től ismét történetünk színhelyén, a 120-asban tevékenykedett. Tisztában lehetett tehát azzal, hogy milyen követelményeket , kell vállalnia egy húsboltban és a helyi körülményeket is ismerte. A véilalat előlegezte Annak idején, amikor az újságban olvasta, hogy megpályázható a szerződés — és vállalati körlevélben is részletesen tanulmányozta a feltéteteket —, úgy találta, hogy ez a lehetőség neki éppen megfelelő. A pályázatra ketten jelentkeztek, és harmadik licitálásra Csölle Alajos lett az egyszemélyes bolt szerződéses vezetője . Elöljáróban ismertették vele a feltételeket, melyeket elfogadott. Ennek értelmében a megrendelt és leszállított húst — a sertés és a marha mellett hentesárut, baromfit, halat — hetenként kétszer, kedden és pénteken szállították. Ezeknek az ellenértékét a Vác és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat előlegezte és fizette ki a termelő vállalatnak. A boltvezetőnek pedig nyolc napon belül, a bevételből ki kellett egyenlítenie a számlát. S még egy alapvetően fontos dolog a feltételek közül, amit szerződéskötéskor ismertettek; a berendezések karbantartásáért a boltvezető felelős. Csölle tisztában volt azzal, hogy a húsbolt létezéséhez elengedhetetlenül szükséges kellék; a háromajtós hűtőszekrény gyakran elromlik, hiszen korábban is rendszeres látogatói voltak a szerelők. Szóbeli ígéretet kapott, hogy a vállalat csináltat egy nagyjavítást, de ez nem történt meg. A hűtőszekrény tehát nem működött rendesen, ám a fiatal férfi — bár szakképzett húseladóként pontosan ismernie kellett a következményeket — nem végeztette el a javításokat. Ennek okára a rendőrségi kihallgatások során sem tudott magyarázatot adni. A nem megfelelő hűtésnek pedig súlyos anyagi kárral járó következményei voltak. Az ellenőrök három alkalommal jártak a 120-asban, és mindig találtak olyan romlott, vagy romlásnak induló árut, amit elkoboztak. Ezen ■ túlmenően Csölle Alajos — bevallása szerint — hetenként mintegy tizenöt kiló húst kidobott, amit nem talált fogyasztásra megfelelőnek. Végül pedig bejelentette, hogy fizetésképtelen. Kölcsönök a követeiből Csölle Alajos a szerződés felbontásakor 151 ezer forint értékű áruval nem tudott elszámolni, s, ezért megindult a rendőrségi vizsgálat. Nem nehéz kiszámítani azt, hogy az általa bevallottan kidobott hús, valamint az elkobzott áruk értéke a hiánynál jóval kevesebb. Kétségtelen az is, hogy a' leszállított cikkeket — ha nem tudta megfelelően tárolni — nem volt köteles átvenni. Visszáruzásra azonban mindössze két esetben került sor. A továbbiakban arra is fény derült, hogy a hiány nem kizárólag a rossz hűtési lehetőségekből adódott. A boltvezető ugyanis — bár nyilvánvalóan anyagi gondjai voltak — kölcsön is adott a bevételből, egy alkalommal négyezer, máskor tizenkétezer forintot. A rendőrségi vizsgálat szerint Csölle Alajos, a verőcemaros! 120-as húsbolt volt szerződéses üzletvezetője alaposan gyanúsítható sikkasztással, ezért vádemelési indítványt tettek a Vác városi Ügyészségnek. Gál Judit IS vesztek a csomagok ? Mindketten felelések Egy vállalat a postaigazgatóságon bejelentette. hogy rendszeresen több csomagot szokott feladni. Ezekből azonban kilenc elveszett. Bemutatta átadási könyvét is. Ebben a postai alkalmazottak igazolták az elkallódott csomagok átvételét. A posta a vállalatot kártalanította. mi TlZ NAP RENDELETI! fű— A kereskedelmi dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 4/1972. (III. 16.) BkM számú rendeletét a 3/1985. (IV. 20.) BkM számú rendelet módosította. Felsorolja többek között, ki nem foglalkoztatható belkereskedelmi hálózati egységekben és ki nem vállalkozhat szerződéses rendszerben működő üzlet vezetésiére. (Kereskedelmi Értesítő, 10. szám.) Állategészségügyi egyezmény jött létre hazánk és az NSZK kormánya között, amelyet részletesen közöl a Magyar Közlöny 21. száma. A népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről, a tanácsokról kiadott törvényeket a Tanácsok Közlönye 7. száma is tartalmazza. A kitüntetett szövetkezetekről, az elnökök személyében bekövetkezett változásokról a MÉM Értesítő 6. száma ad tájékoztatást. Nem sokkal később kiderült, hogy a vállalat feladással megbízott dolgozója sikkasztotta el a kilenc csomagot. Üzelmeit megkönnyítette, hogy a postai dolgozók a csomagok átvételét anélkül igazolták, hogy azokat megszámolták volna. A sikkasztó ellen, aki más bűncselekményeket is elkövetett, rendőrségi eljárás indult. Ilyen előzmények után a postaigazgatóság a vállalat ellen pert indított, amelyben a kilenc csomagért kifizetett kártérítés visszafizetését kérte. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította, mondván: • sikkasztást a postai alkalmazottak mulasztása tette lehetővé. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság, álláspontja az volt, hogy a történtekért mind a vállalat, mind a posta alkalmazottai egyformán felelősek, Ezért a vállalatot a kártérítésül kapott összeg fele részének visszafizetésére kötelezte.
