Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

mmtr meg re í / l 1985. MÄJÜS 29:, SZERDA K Tk ALLITOTERMEKBOL Három üzenet a honi tájakról Hegyi György: Hajó-----------------------------------17 Ke resik az új formákat Ismeretterjesztés — élőszóban A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunk fontos fel­tétele. A közművelődés segítse a társadalmi, gazdasági felada­tok megoldását, a szocialista demokrácia érvényesülését, az emberek életmódjának tartalmasabbá tételét. A tartalmi fej­lesztés alapkövetelménye a közvetített értékek tudatosabb ki­választása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi határozatai tömören felvázolják a közművelődés valamennyi területének feladatait a társadalomban. Az elmúlt tíz esztendőben nyomon követhetjük: melyek azok a fogód­zók, amelyek a korszerűsítés lehetőségeit jelentik. * Bánovszky Miklós festő- ^ művész retrospektív anya- | ga a Szentendrei Képtár- í ban június végéig tekinthe- | tő meg. Hegyi György a | szentendrei műhelygaié- ^ riában június 4-ig mutat- 4 kozik be. A művésztelepi | galéria vendége Platthy György, pécsi festőművész £ munkáit június végéig lat­ié hatják az érdeklődők. Három vonzó, tisztázott élet­pálya jelent élményekben gaz­dag felismeréseket a Szent­endrére érkező nmbaj'átoknak. Három különböző indítékú és fogalmazásai színes hír kö­zöl fontos üzeneteket a képző­művészet honi tájainkon gya­korolt eredményeiről. Rendkí­vül megnyugtató mindaz, amit különböző forrásból. merítve avatott három alkotó festé­szetté. Bánovszky Miklós világa A nagybánya! örökséget menti át Bánovszky Miklós élő hagyományként már 1928- ban, a Szentendrei Festők Társaságának egyik alapító tagjaként. Réti István tanít­ványa volt, tőle és önmagától tanulta meg azt, hogy a festő mindenekelőtt legyen becsü­letes a formarendet illetően, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy képességei felsőfokán alkosson. Bá- novszky ezt tette. Az akadé­mikus rajztudóst tekintve nincsenek hiányai és a festői vonalvezetés alaposság« is megfontolt, hiánytalan, Ehhez járul hűsége Szentendréhez. Egész életművét ez a környe­zet határozza meg még ak­kor is, ha besztercebányai, Gararo menti, kőszegi részle­teiket festett. A szentendrei in­timitások festőmestere, aki kö­zel hat évtized állandóságával méltó figyelmű érzékenységgel Ezzel a gondolattal summáz­hatnám azt a hét végi két órát, mialatt a népzenei hangver­seny a zene hol csendes, más­kor vastapssal jutalmazott ün­nepévé alakult Solymáron, az Apáczai Csere János művelő­dési házban. Csakúgy, mint ed­dig, Szokolay solymári szig­nálja üdvözölte a közönséget, akik ismét szép számban meg­tisztelték jelenlétükkel a fel­lépő együtteseket. Érces cimbalom Elsőként a solymári asszo­nyok hagyományőrző népdal­köre lépett színpadra, és olyan közvetlen szeretettel énekeltek a szomszédasszonynak, a kül­földi vendégnek és a tanár né­ninek, mintha csak egy lako­dalomban, vagy szüreti mu­latságon lennének. Weöres Sándor írja valahol, hogy érdemes idegen nyelven olvasnunk, hogy a szöveg tar­talmától függetlenül ráérez- zünk a nyelv zenéjére, lükte­tésére, karakterére. Itt ezek a német népdalok engem a ha­vasok kristálytiszta levegőjére, a messzire szóló visszhangokra emlékeztettek, ahol egymásnak feielget a szerelem, a bánat és az öröm. Farkas Gyöngyi ismét felfe­deztette velünk, milyen szép is a zengő érc hangját idéző pengő cimbalom mint szóló- hangszer. mely sokáig, méltat­lanul, a cigányzenekarok vir­tuóz hegedűszólóit volt hivat­va szekundánsként színezni. A feszes tempóban előadott Szé­kelyföldi magyar táncok él­mény volt. A fiatal művész nemcsak hangszeréről tud min­dent, de sokat sejt az emberi lélek rezdüléseiből is. Érezni lehet abból, ahogy a húrokról íelrebbent egy halk sóhajt, vagy a hangzások érdes ujjú­val szíven üti az embert. Áradó életerő Balladákkal színesítette a to­vábbiakban a műsort a soly­mári asszonykórus: felváltva jegyezte fel a pismány; patak hídját, Bükkös-parti házakat, Szentendre panorámikus lát­képét, a téli Révész utcát. Mű- vészettörténetileg is fontos portrékat festett Tornyai Já­nosról, valamint Két festöba- rátom címmel Paizs Goebel Jenőről és Barcsayról. Nagy­szerű képek; sorsot és karak­tert jelölnek. Mást is. Azt, hogy Bánovszky Miklós tudá­sát, tehetségét nem tékozolta el. Méltó emberi és festői helytállással maradék nélkül megvalósította. Platthy György grafikái Érdekes, kutató egyéniség Platthy György, aki pályáját megosztotta a tanári és festői hivatás között. Megosztotta úgy, hogy mindkettőt fontos­nak tartotta. Tanszékvezető főiskolai tanárként alkalmazta és hasznosította festői felisme­réseit, így nevelte hiánytalan tájékozottsággal a rajztanárok több nemzedékét. Vallotta, hogy első kötelesség a rajzi alapok megszerzése — csak így indulhat1 a művészi és a tané­I énekeltek vidámat és szomo­rút. Hangzásvilágában a né­met ballada jelentősen eltér a magyartól, ezért is érdekes volt őket hallani. Végül helyi gyűjtésű népdalcsokorral zár­ták műsorukat a hálás közön­ség tapsa közepette. A hollókői menyecskéknek már a viselete is szemet gyö­nyörködtető. A fokotok keleti pompája és a méltóságteljes vonulás messzi múltba röpí­tett vissza. Az asszonykórus dalaiból a vis vitális, az élet­erő áradt szét közöttünk. He­lyi gyűjtésű népdalaik közt bizonyára mások számára is akadt egy-egy új csemege. Szkopjei vendégek A koncert külföldi vendégei — a szkopjei leánykar — már tavaly, a debreceni nemzetkö­zi kórusversenyen is meghódí­tották a zsűri és a közönség szívét azzal, hogy —■ mint itt is — a világ legtermészetesebb módján énekelték a nehezebb­nél nehezebb dalokat. A siker másik komponense, hogy rend­kívül szép és képzett hangú lá­nyokból válogatták össze a kó­rust. Érdekes ízelítőt hoztak a makedón komponisták művei­ből. Űj színfolt volt például, hogy több darabban is a zene­szerzők a zene hálójába fog­ták a beszédhangot, és a be­széd és az ének közötti regisz­tert. Jellemző a közönség ní­vójára, hogy vastapssal jutal­mazták az igényesen előadott produkciót. Blagoje Petkovski karnagy kivételes arányérzék­kel szólaltatta meg a szólamo­kat. Szólistájuk, Venera Jor- danova hangját, lágy és mégis erőt sugárzó énekét akár reg­gelig elhallgattuk volna. Nem is igen akaródzott menni a kö­zönségnek: újra és újra meg­énekeltette a lányokat, akik hálás mosollyal nyugtázták a szeretetek N. E. ri pálya. Ennek jegyéiben cse­lekedett, ez lett az ars poeticá­ja. Ungváron született 1908- ban. Csók István tanítványa­ként végezte el a Képzőművé­szeti Főiskolát 1933-ban, tan­könyvet írt a népművészetről. Beosztó lelkiismeretességgel festett sorozatot a pécsi sör­gyár életéről és a Pécs vidéki bányászokról. E műveinek egyaránt nagy a festői és mű­velődéstörténeti jelentősége. Elsősorban a Mecsek környé­kének festője, színeiben me­diterrán derű terebélyesül. Fontosak városmomtázsai Bu­dapestről, Salzburgról, Lon­donról, Moszkváról, Helsinki­ről, Velencéről. Pályakezdése­kor egy ideig Monoron is ta­nított. Több kiállítása nyílt megyénkben: Nagykőrösön, Cegléden és kétszer is Szent­endrén. Teljesítményének, ér­tékrendjének színes öröme kezdeményezi, dúsítja az em­beri harmóniáit. Ennek jegyé­ben éd és alkot. Hegyi György rajzai Barcsay, Berény Róbert és Fónyi Géza tanítványaként végzett 1951-ben* a Ttépzőjnü- vészeti Főiskolán Hegyi György. A monumentális és táblakép-méretű mozaik mes­teréként tartjuk számon. Eb­ben a műfajiban ért el közfi­gyelmet. Olyannyira, hogy megbecsültek Budapestre, Pá­pára, Szentendrére, Dunaúj­városba és a Szovjetunióba, Leninogorszkba került nagy­méretű mozaikjai. Most ré­gebbi képeivel okozott megle­petést. Kifogástalan konstruk- tivitással szerkesztett, tisztán fogalmazott spiráljai, daruja és a Hajó című alkotása arról tanúskodik, hogy már főisko­lai tanulmányai előtt kész művész volt, aki nemcsak el­méletben, hanem a gyakorlat­ban is alkalmazta az európai mérték lehetőségeit. Ezzel a korszerűsített képi nyelvvel újította meg saját realizmu­sát. Ízléssel, , tudással, lele­ménnyel, el mélyültséggel. Losonci Miklós A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei Szervezete mindig arra töre­kedett, hogy együttműködjön a társszervekkel, a társadalmi és tömegszervezetekkel. Ennek a megállapításnak jegyében tartott tanácskozást tegnap délután a megyei szer­vezet ügyvezető elnöksége Budapesten a Kossuth Klub nagytermében. Az első napi­rendi pont előadója Jónás Zoltán, a helyi szervezet tit­kára volt. Együttműködés a TIT budapesti szervezetével valamint a megyei irányítás­sal címmel elemezte az eddig eltelt időszak jellegzetességeit: Hangsúlyozta, hogy a közös tevékenység kétirányú. Együtt szervezik az előadók tovább­képzését, ugyanakkor a kü­lönböző területek szakembe­rei segítik az ismeretterjesztés korszerűsítését. Az összefogást reprezentálják a különböző kiadványok. így a Pest megyei füzetek című sorozatban nap­világot látott helytörténeti, * pedagógiai, gyár- és üzemhis­Video vagy előadás? A tudományos tételek ki­kristályosodott eredményeit hivatott közérthetően közvetí­teni a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat. Az utóbbi években mindezt oldottabb formában, az adott közösség igényének ismeretében teszi. Igaz, rövid ideig elterjedt ugyan a híre: a televíziózás, a videózás korában vajmi kevés jelentősége van az élőszavas ismeretterjesztésnek. Azután mindenki rájött, hogy a köz­vetlen gondolatcserét nem pó­tolhatja semmi. A közös vi­ták, a visszakérdezés lehető­sége teszi a tudományos is­mereti érj esatést napjainkban is fontossá, mi több, vonzóvá. Ezt ismerték fel, amikor nem is olyan régen a TIT társadal­mi szervezetté alakult. A min­dennapi kultúrát szolgálva próbál napjainkban minden szervezet tartalmasabb mun­kát végezni. Pest megyében az utóbbi néhány évben is keresik a megfelelő formákat. A statisz­tikai adatok arról tanúskod­nak, hogy a részvevők, az elő­adások, a rendezvények szá­ma stagnál. Ez is jelzi, hogy a minőségi tevékenységre te­relődött a figyelem. A. legré­gebben a ceglédi szervezet működik. Harminc esztendeje egyforma jelentőségű a város­ban a helyi TIT tevékenysége. Mészáros István, a városi TIT- szervezet titkára idestova há­rom évtizede követi nyomon a változásokat. Harminc esztendő — Mintegy harminc eszten­deje elsőként alakult meg ná­lunk a helyi TIT-szervezet — mondotta Mészáros István, aki annak idején pedagógus­ként vállalta a munkát. — Minden érdekel, ami o neve­léssel áll szoros kapcsolatban. Az iskolai rendszerű oktatás csak egy lehet a többi között. Alapot ad a tudás megszerzé­sére, de már kisgyermek kor­ban rá kell mindenkit ébresz­teni, hogy játékosan is lehet ismereteket szerezni. Az első években a felnőtt-továbbkép­zés szabadabb formáját lát­tam kibontakozni a TIT kere­tei között. Ezért szerettem volna, ha mindenhol jelen lennénk. Kezdetben az évi száz, kétszáz előadás jó indu­lásnak számított. tóriás leírások. Az előadó ki­emelten foglalkozott a párt, az állami és a társadalmi szer­vekkel való együttműködéssel. Második témaként a peda­gógiai szakosztály tevékenysé­gét tárgyalták meg. Bálvá- nyosi Kálmánná szakosztály- elnök hangsúlyozta, hogy el­sődleges szempontjuk: a helyi igényekre épülő munka meg­szervezése. Mind a pedagógus­továbbképzés, mind az ifjú­ság nevelése szempontjából sokféle újítást honosítottak meg az elmúlt öt esztendőben. Az ez ideig jól bevált ankét­formák mellé a mindennapi gyakorlatot közvetlenül segítő rendezvényeket szerveznek. A statisztikai adatok azt mutat­ják, hogy a pedagógiai szak­osztály munkájában részt ve­vők száma csökkent, a kiscso­portos foglalkozások hatékony­sága azonban növekedett. Dr. Maróti Mihály, a me­gyei szervezet elnöke foglal­ta össze befejezésképpen az elhangzottakat. — A hatvanas években él­tük fénykorunkat. Csaknem mindenhová betörtünk. Ez időben volt olyan alkalom, amikor nem fértek be a te­rembe az érdeklődőik. Az ed­dig tabunak tartott témák vonzották a közönséget. So­hasem felejtem el, hogy a Hű­ség. szerelem, féltékenység című sorozatunkon minden alkalommal legalább nyolc- százán tolongtak a művelődé­si ház nagytermében. (A mű­velődési házzal kezdettől egyeztetjük a munkatervün* két.) Amikor a hetvenes évek­ben az előadásos forma kiful­ladóban volt, kezdtünk or­szágjáró és külföldi utakat szervezni. Volt olyan alkalom, hogy három repülőgépet meg­töltött a ceglédi szervezet. — A művelődési intézmé­nyeken kívül hol vannak még jelen? — Érdekes, hogy míg ko­rábban a gyárak, üzemek ki­mondottan az előadássoroza­tokat kérték, ma már ez nem jellemző. Mintha egy kicsit csökkent volna a.z üzemek ér­deklődése.’A Május 1. Ruha­gyár helyi gyárába, a ke­nyérgyárba még most is gya­korta hívnak bennünket; el­sősorban a vetélkedők rende­zésére. Viszont a környékbeli termelőszövetkezetek egymás után jelentkeznek. így az abo- nyi Új Világ és a József At­tila Termelőszövetkezet, a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság, a Lenin Tsz valamint a törteli Dózsa Tsz szakmai jellegű előadásokat kór. A tananyagon túl Az idestova három évtized meglehetősén hosszú idő Mé­száros István számára. Most már nyugdíjasként azt szeret­né, ha a környékről is egyre többen csatlakoznának hozzá­juk. Tudja, hol vannak a gyengébb pontok. Hiszen Dán- szent miklóson vagy Mike bu­din még lehet mit tenni. Azt is szerétné, ha — elsősorban az iskolákban — minél több hasznos, tananyagon túlmu­tató formát tudnának megho­nosítani. Kétszázhetven tagja van a ceglédi TIT-szervezet- nek. Az élőadók tiszteletdíja ugyanannyi, mint húsz esz­tendővel ezelőtt. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy tár­sadalmi munkában, hivatási szeretetből teszik a dolgukat. Gond csak akkor van, ha a környékre, á tanyavilágba kell utazni, mert nehéz meg­szervezni a közlekedést. Erdősi Katalin MOZIMŰSOR MÁJUS 30-TÖL JÜNIUS S-IO ABONY 31: Segítség, felszarvaztak!* 1— 2: Tűzharc* 1: A karatéző kobra (éjjel) 3— 4: A város hercege I—II.* BUDAÖRS 30— 2: Túl nagy rizikó* 3— 4: Finom kis bordély*** CEGLÉD, Kamaraterem 30— 2: Kisvárosi fojtogató** X— 2: A legkisebb törpe kalandjai (du.) 3— 5: Barbara királyné sírfelirata* CEGLÉD, Szabadság 30— 2: A korona elrablása (du.) Flashdance (este) 3— 3: Zsaru vagy csirkefogó (du.) Sortűz egy fekete bivalyért (este) DABAS 30—31: Hány az óra, Vekker úr? 1— 3: A gonosz Lady** DABAS, Autós kertmozí 30— 5: A cápa DUNAHARASZTI 30—31: Flashdance 1— 4: Segítség, felszarvaztak!* (este) DUNAKESZI, Vörös Csillog 30— 31: Eszterlánc 31— 2: Riki-tiki-tévl (du.) 1— 3: Menekülés a győzelembe (este) DUNAKESZI, József Attila 30: Fényjel a Dunán (du.) S— 3: A bombanő** (du.) 5: Bástyasétány ’74* (du.) ERD 30: Az örökség bajjal jár 2: Excalibur I—II.** 3— 5: Túl nagy rizikó* FŐT 30—31: A 3. számú ürbázis** 1— 2: Az álarcos lovas legendája (este) S— 4: Eszterlánc GOMBA, Autós kertmozi 30— 1: Maraton, életre-halálra** Z— 3: Az istenek á fejükre estek GÖDÖLLŐ 30: Bástyasétány *74* (du.) 2: Altatódal nászágyon** (du.) 3: Kopaszkutya* (du.) GYAL 30— 2: Maraton, életre-halálra** 3— 3: Akit Bulldózernek hívtak KEREPESTARCSA 30—31: Barbara királyné sírfelirata* 1— 2: Ellopták Jupiter fenekét 3: Nyomorultak I—II. (du.) 3— 4: A 3. sz. űrbázis** LEÁNYFALU, Kertmozi 30— 1: A Jedi visszatér 2— 3: Széplány ajándékba* 4— 5: Az istenek a fejükre estek MONGR 30— 31: A biztosan öló sárkány Lady** 31— 2: Hugó, a víziló (du*) 1— 2: A város hercege I—II.* (este) 3-~ 4: Nevem:_Sepki , 5: Vészjelzés a tenger aiól NAGYKÁTA 30: Finom kis bordély** 31— 1: Éretlenek 2— 4: 30 lépcsőfok* NAGYKŐRÖS, Arany János 30—31: Uramisten! 1— 4: Segítség, felszarvaztak!* 5: A profi*» NAGYKOROS, Stúdiómozi 1— 2: Kiskacsa a magaslesen (du.) 3— 5: Elfelejtett hősök (du.) NAGYKÖRÖS, Cifrakert 30— 4: öt láda aranyrög PILISVOROSVAR 30—31: Aranyoskám* 2: Tű a szénakazalban** 3: Suli-buli POMAZ 30—31: Tudom, hogy tudod, hogy tudom 1— 2: Mindhalálig zene** 3: Kirándulás gyilkossággal* RÁCKEVE 30—31: A sárkány éve 1— 2: Az álarcos lovas legendája 3— 4: Flashdance SZENTENDRE 30—31: A kis Muck története (du.) 30— 2: Sortűz egy fekete bivalyért (este) 1— 2: Hófehérke és a hét törpe 3— 5: Madonna, milyen csendes az este (du.) Végállomás*** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 30— S: A cápa SZIGETSZENTMIKLŐS 30— 31: Vészjelzés a tenger alő) 31— 2: Hatan hetedhét országon át (du.) 1— 2: Tudom, hogy tudod, hogy tudom (este) S— 4: Az álarcos lovas legendája TAPIŐSZELE 30— 1: 39 lépcsőfok* 2: A farkasok ideje* 3: Hány az őrá, Vekker úr? VÁC Kultúr 30— 2: Patakfia és a nap (du.) Mégis, kinek az élete? (este) 3— 3: Piedone Egyiptomban (du.) Szamurájok és banditák I—II.** (este) VÄC, Kertmozi 30— 2: Az istenek a fejükre estek 3— 5: A jedi visszatér VECSÉS 30—31: Balfácán 1— 4: Flashdance VECSÉS, Kertmozi 30—31: Széplány ajándékba* 2— 5: Kelly hősei I—II. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek* •*• Csak 18 éven felülieknek. ÍZenei pan órám a Solymáron öröm muzsikálni Az ügyvezető elnökség előtt \J Együttműködés a fővárossal

Next

/
Thumbnails
Contents