Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
f*rvr « W6 rr;i 1985. MÄJUS 28., KEDD Polgári védelem Korszerűbb eszközökkel Tegnap az újságírószövetség székházában tartott tájékoztatót Mo'Jnár Miklós ezredes, a polgári védelem országos parancsnokának a helyettese. Szavaiból kitűnt, hogy a polgári védelemnek, mint a magyar védelmi rendszer szerves részének a propagandáját az eddigieknél vonzóbbá és nyíltabbá akarják tenni. Az ipari minisztériumban Felmentések, kinevezések A Minisztertanács Soltész István ipari miniszterhelyettest nyugállományba vonulására való tekintettel, érdemei elismerése mellett, dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettest más íontos megbízatására tekintettel a tisztségük alól felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imrét ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A kormány egyidejűleg dr. Bognár Sándort, az Ipari Műszergyár vezérigazgatóját, dr. Cseh Józsefet, az Ipari Minisztérium főosztályvezetőjét és Sós Gyulát, a Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művek vezérigazgatóját ipari miniszterhelyettessé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Berend T. Iván akadémikust a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségében megerősítette. A Minisztertanács Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját Láng István életrajza Láng István Mohácson született 1931-ben. Egyetemi tanulmányait a Szovjetunióban végezte, Ivanovó- ban a mezőgazdasági egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát 1955-ben. Tudományos kutatásokat folytatott az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében 1955— 1963 között. Az Akadémiai központi hivatalában 1963 óta dolgozik. Tudományos titkár volt 1963 —1970 között a biológiai tudományok osztályán. A fölitkárhelyet- tesi tisztet 1970-től, a megbízott főtitkárit 1984, július 1-től töltötte be. Az Akadémia levelező tagja 1979 óta, az MTA idei közgyűlésén rendes taggá választották. Tudományos érdeklődése az ország biológiai erőforrásainak vizsgálatára, megőrzésére és a, gazdasági fejlődés érdekében történő hasznosítására irányult. A Szovjetunió Mezőgazdasági Tudományos Akadémiáján 1982-ben külföldi taggá választották. Tagja az ENSZ közgyűlése által létrehozott környezetvédelem és fejlesztés világbizottságának. Címzetes egyetemi tanár a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Könyvei: Biológiai forradalom — hazai Realitások (1978), A környezetvédelem nemFőként a munkaviszonyban nem álló lakosság polgári védelmi ismeretekkel való fel- vértezéséhez tartják szükségesnek az új módszerek alkalmazását. A dolgozók differenciált felkészítése a jövőben azt jelenti, hogy mindenkinek olyan védekezési magatartást kell elsajátítania, amely munkájával összefügg. A tanuló ifjúság polgári védelmi oktatását szaktáborokban, versenyekkel és gyakorlati foglalkozásokkal akarják élményszerűvé tenni. az MTA főtitkárává; Kulcsár Kálmánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját és Csurgay Árpádot, az MTA levelező tagját — a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének javaslatára — főtitkárhelyettesekké kinevezte. zetközi körképe (1980), A Magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón (1983), Biológiai erőforrások (1983). Évek óta fellendülőben van a magánerős építkezés, ám az otthonteremtésnek nemegyszer gátat emel a telkek hiánya, illetve a meglevők magas ára. Sok helyen tanácsi parcellázással segítenek azoknak a fiataloknak, akik lakásproblémájuk megoldására építkezésbe kezdenének. Kiskunlachá- zán a parcellázást kisajátítás előzte meg. A Vörösmarty út keleti részén a négyszáz négyszögölön felüli telekrészeket A kettős rendeltetésű óvóhelyek építésére — a lakosság és az üzemek hozzájárulásával — az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak. A kettős rendeltetés azt jelenti, hogy a létrehozandó építmények békeidőszakban a gazdasági életben éppen olyan fontos szerepet töltenek be, mint veszély esetén az emberi életek és anyagi értékek megóvásában. (Ennek egyik példája a metró a fővárosban, miként a világ összes nagyvárosában is.) A lakosság riasztásának lehetősége a légi, valamint a radiobiológiai és vegyi támadás veszélye esetén szirénákkal, s a rádió és televízió útján már most is megoldottnak tekinthető, további javítására azonban megvannak az elgondolások. Korszerűsíteni fogják a különösen fontos üzemekben az óvóhelyek mellett az egyéni védőfelszereléseket is, amelyek használatára természetesen kioktatják a dolgozókat. Az államigazgatási átszervezéseket követően megkezdődött a polgári védelem szervezeti felépítésének a korszerűsítése is avégett, hogy a védekezés irányítása bármilyen helyzetben a lehető leghatékonyabb lehessen. Cseri Sándor sajátították ki. A kártalanítás összegét minden esetben hivatalos szakértő állapította meg. Kiskunlacházán idén csaknem 200 telekkisajátítást terveznek e munka folytatásaként, s hasonló akcióra ke- rül sor a társközségben, Apor- kán is. Az újonnan kialakított telkeket, a földtörvény értelmében, tartós használatba adják. Villanyt lakossági hozzájárulással, vizet társulati formában biztosítanak az új tulajdonosoknak. A Magyar Tudományos Akadémián Új tisztségviselők Víztársulás - parcellázás Tartós használatba adják ciői a következő hetekben válnak ismeretessé. Ennek megfelelően most Százhalombatta esetében is csak fejlesztési irányokról lehet szólni. KitŰRIá, hogy részben könnyebb, részben jóval nehezebb lesz vonzó, cselekvésre ösztönző, reálisan megvalósítható teryet készíteni. Miért lesz könnyebb? Először is azért, mert van átgondolt várospolitikai koncepciónk! Alaposan elemeztük a fejlődés eddigi szakaszát, feltártuk hiányosságainkat. és ez jó,alapot teremt a tervezéshez. Másodszor támaszkodhatunk az eddig létrehozott értékekre. Itt most csak az elkészült és a közeljövőben befejezésre kerülő kulturális, sport és szabadidős intézményeket szükséges újra kiemelni. Működésük kedvező hatását döntően a következő években érezhetjük. Igen nagv áldozatok árán épültek fel. joggal várhatjuk a működtető szakemberektől, hogy a technikai adottságok szintién elégítsék ki a városlakók igényeit. A Barátság művelődési közoont és könw- tár váljon a város kulturális- közösségi centrumává Az alsófokú oktatásban az elért magas szakmai színvonal fenntartása mellett erősíteni szükséges a munkára, a közéleti- séare nevelést, a tehetséggondozást. Fejleszteni szükséges a szülők és az iskola közötti kapcsolatot. nyitottabb tevékenységet folytassanak intézményeink. A testnevelés és sport- mozgalom területén a tömegsport színvonalát kell a tárgyi adottságok szintjéhez közelíteni, míg a versenysportban a helyi utánpótlásra támaszkodó néhánv sportág kapjon nagyobb támogatást. Az egészségügyi ellátásban fokozni szükséges a megelőző munka hatékonyságát, szélesíteni szükséges a szűrővizsgálatok körét. Javításra vár az orvos—beteg kapcsolat. Mindebből kitűnik, hogy az életkörülmények javításában pártértekezletünk határozata elsőbbséget ad a korábban létrejött intézmények színvonalas működtetésének. Másik fő célunk az ifjú korosztályok neveléséhez szükséges feltételek biztosítása. Ezért a beruházási tervben első helyen a közoktatást szolgáló létesítmények állnak. így az iparvállalatok munkaerőpótlását segíti majd a szakközépiskola megépítése a VII. ötéves tervidőszakban. Növeljük az általános iskolai tantermek számát. DÍMltŐ fontosságú területe marad az életkörülmények alakulásának a lakásépítés, a lakásgazdálkodás is, ugyanakkor a koncepció változása itt is érzékelhető. Számítunk arra, hogy az ipari vállalatoknál a fluktuáció csökken és munkaerő-gazdálkodásukban tudatosabb elemmé válik a helyi utánpótlás nevelése. Ez mérsékli a lakásigényeket, így csökkenhet a paneles technológiájú többszintes házak építése. Teret kell viszont engedni a magánerős minőségi csereigényeknek, a paneles hagyományos szerkezetű sorházak építési feltételeinek megteremtésével. Nagy ráfordításokat igényel a lakásépítéshez szükséges közművek építése is. A kereskedelem az a területe a városi életnek, ahol minőségi ugrásra lenne szükség. Eddig is szinte évente vizsgáltuk egy iparcikk-áruház megépítésének lehetőségét, de nem volt erőnk hozzá. A tanács pénze a VII. ötéves tervidőszakban sem valószínűsíti a megvalósulást, az eddig követett út folytatása látszik észszerűnek. Ä népességnövekedést követni kell az élelmiszerellátás bővítésével, az iparcikk-kereskedelemben pedig kis boltok építésével és építtetésével szükséges valamelyest csökkenteni az ellátási hiányt. Az új létesítmények létrehozásán túl nagyobb figyelmet szükséges fordítani az emberi viszonyokra, kapcsolatokra. Ezért a városi pártbizottság, a városi tanács, a társadalmi szervezetek, a közművelődés és közoktatási intézmények munkájában kiemelt feladattá kell, hogy váljon a közösségek fejlesztése. Erősíteni szükséges a kialakult jó tradíciókat és tudatosan is teremteni kell ilyeneket. A közösségi kapcsolatok fejlesztésében döntő szerepe van a munkahelyi kollektíváknak. Hasonlóképpen fontos a lakó- területi egységek összetartozásának fejlesztése. Az ember- központú munka, az egymás iránti figyelem, a segítő szándék, beruházást nem, csupán emberséget és tudást igénylő tényezők. Pártbizottságunk feladata —, mert elsősorban a politikai szerveknek kell példát mutatniuk —, hogy a városfejlesztési döntések vitában, széles tömegek bevonásával szülessenek. Olyan viszonyok kialakítására törekszünk, ahol a közvetlen és képviseleti fórumok a szakapparátus segítségével érdemi, funkciótól függően tényleges döntést, hozó — fórumokká váljanak. Fel kell ismernünk: nem elég csupán meghozni a jó döntéseket, gondoskodni kell arról is, hogy akiknek a képviseletében megszületett a határozat, azok a végrehajtást is maguknak érezzék. Ilyen légkörben számíthatunk arra, hogy tovább erősödik az a társadalmi összefogás, amely a város létezését eddig is jellemezte. A gazdasági érvek is e formák folyta-. Folytatódtak a személyes találkozások Jelöltek a választék között Kiemelkedő belpolitikai eseményünk előkészítéseként tegnap tovább folytatódtak a megyében a választói gyűlések, az országgyűlési képviselőjelöltek és az állampolgárok személyes találkozói. Tudósítóink ezúttal Cegléden, Törökbálinton cs Gyálon jártak. Tapasztalataikról az alábbi összeállításban számolnak be. A népet szolgálva - továbbra is A szocialista demokrácia fejlesztésének további lehetőségeit fejtegette Cegléden Kárpáti Ferenc altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a 7. számú választókerület egyik jelöltje — jelenleg is országgyűlési képviselő —, ami kor arról szólt, hogy a június 8-án sorra kerülő választás alkalmából a lakosság politikai 'állásfoglalásáról is tanúbizonyságot tesz szavazata leadásával. Mert az új választási törvénynek egyik Kcélja éppen az volt, hogy minél szé lesebb tömegeket vonjon be a közéletbe. S ez a szándék nyitott szívekre talált, a lakosság felelősséggel és tettrekészen vett részt eddig is a választások előkészítésében. A találkozó színhelyéhez illően — .hiszen az egyik házigazda a helyőrség állománya volt Cegléden — szólt a jelölt azokról az elvekről is, amelyeken a Magyar Népköztársaság honvédelme nyugszik, s amelyekhez szintén a XIII. pártkongresszus adta meg az irányvonalat. Alapelv: a Varsói Szerződés tagállamaként mi is az egyenlő biztonság elvét tartjuk szem előtt. Nem törekszünk katonai fölényre, de azt sem tűrhetjük, hogy hátrányba kényszerítsenek bennünket. A választókerület hétköznapjairól, terveiről szólva kiemelte a jelölt a lakásépítés, az úthálózat fejlesztésének szükségességét, hangsúlyozva: rangsorolni kell. A választókerület másik képviselőjelöltje, Bistyák Dezső ezredes ugyancsak erre hívta föl a figyelmet: számon kell tartani mindent, ami fontos, de mindenképpen a legsürgetőbb feladatnak kell elsőbbséget adni. Például: az úthálózat felújítását meg kell előznie a szennyvíz- és belvíz- elvezetés megoldásának. Egyetértésre talált a jelölt azzal a gondolattal — a találkozók má sik helyszínén, a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében is —, tására, megújítására ösztönöznek bennünket. Fokozódik a magánerő bevonása a város- fejlesztésbe. Olyan célt kell kiválasztani, amit a városlakók többsége fontosnak tart arra, hogy településfejlesztési hozzájárulás formájában saját pénzével is támogassa ... Az új értékek létrehozásában és a meglévők mozgósításában is szükséges a társadalmi munka folytatása. Erősíteni kell a kapcsolatot a gazdasági egységekkel, elsősorban az ipari vállalatokkal. Mindabban, ami az elmúlt negyedszázadban Százhalombattán lejátszódott, közvetlenül vagy közvetve megtalálható a szocialista nagyipar érdeke. A városépítés folyamat, aminek törvényszerűen egymás után következő feladatai vannak. A testületek és az egyének szerepe elsősorban a feladatok felismerésében és következetes megvalósításában jelentkezik. Nagy felelősség házat építeni, hiszen 100—150 évig használják és szemlélik, de még nagyobb a politikai testületek felelőssége, amikor egy település fejlődési irányát befolyásoló döntést hoznak. Pártértekezletünk vállalta ezt a döntést. Százhalombatta lakóinak csupán töredéke őshonos, döntő többségünket nem a település szépsége, hanem a munka és a lakás vonzotta e Du- na-parti városba. Természeti adottságaink korlátozottak, városképünket a paneles technológia határozza meg. A VarOS megtartó erejét, belső szépségét a jó irányú fejlesztési döntések és a nemzedékek munkájával kiépített szocialista emberi viszonyok alakítják ki. Zimányi László, az MSZMP Százhalombatta Városi Bizottságának első titkára hogy nem elég megteremteni az ifjúság számára a tanulási lehetőséget. Munkahelyről is gondoskodnunk kell, hogy meg tudják keresni — lehetőleg helyben — a kenyerüket, amikor abba a korba érnek. A gyűlések résztvevőinek mindkét helyszínen az volt a véleményük, hogy a választás napján dől el, melyik jelölt kerül be az ország házába. Nem lesz könnyű a döntés, hiszen egyikük se tett mást eddig sem: a dolgozó népet szoU galta, i Legfontosabb: a víz, a közellátás Törökbálinton elsőként Bánáti Gézáné, a 21. számú választókerület jelenlegi ország- gyűlési képviselője szólt. Elmondta, hogy tizennégy esztendővel ezelőtt kapott először bizalmat ezen a poszton, s azóta minden lehetséges módon igyekszik segíteni a környék fejlődését. Megválasztása esetén egyebek között arra törekedne, hogy az emberek az eddiginél jobban becsüljék meg környezetüket. Kiemelt feladatnak tartja a településeken az alapfokú ellátás fejlesztését. Pedagógus a másik jelölt, Sarlós Györgyné is, a pátyi általános iskola testnevelő tanára. Véleménye szerint fontos számba venni a feladatok súlyát, s ha ezt tesszük, az első helyen a vízellátás gondjainak megoldása szerepei. Emellett azonban az eddiginél gyorsabban kell fejleszteni a közellátást, s nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetFőváros és vidéke költségekben Csaknem két órán át tartott a 14. számú országgyűlési választókerület két jelöltjének választási gyűlése, de egyetlen résztvevő sem érezte felesleges időnek azt, amit a gyáli filmszínházban eltöltött. Ellenkezőleg, olyan hangulat alakult ki, amelyben a hatalmas agglomerációs település lakosai értékes útravalót adhattak mindkét jelöltnek. S ami legalább ennyire fontos, megismerhették egymás véleményét is a nagyközséget foglalkoztató gondokról, tennivalókról. Zábolyi Attila képviselőjelölt a gyáli Szabadság Tsz esztergályos csoportvezetője beszédében rövid áttekintést adott arról, amit a település az ötéves terv időszakában elért. Azt. hogy a térségben fontosnak tartják Gyál gyarapodását, az is bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőkben a fejlesztésre fordítható forintok 'közül minden másodikat ez a falu kapta a körzetben. A következő tervidőszak legfontosabb tennivalói között első helyen szerepelt az ivóvíz biztosítása, a csatornázás folytatása, újabb iskola építése. szakrendelő kialakítása, egy új temető megnyitása és az ellátás színvonalának javítása. Viola Károly ócsai jelölt, a magyar néphadsereg polgári alkalmazottja, aki városgazdálkodási szakon szerzett műszaki főiskolai diplomát; nagy szakértelemmel vázolta fel azokat a feladatokat, amelyeket Gyál közműellátottságáruik javítása érdekében a jövőben meg kell tenni. Szót ejtett programjának ismertetésekor a főváros és a vidék között meglevő kommunális költségbeli különbségekről, amelyek Gyálon különösen ott jelentkeznek 'élesen, ahol a* utcák túlfele már a XVIII. kerülethez tartozik. Az ivó* vízről szólva, elsősorban a vízbázis kiválasztását tartotta fontosnak. Az idősek helyzetének könnyítését egy napközi kialakításában, a fiatalok továbbtanulási gondjainak megoldását egy szakközépiskola nyitásában látta, ehhez azonban szükség van egy 16 tantermes . általános iskolára. A felsőpakonyiak legégetőbb óhajaként egy húsbolt megépítéséről beszélt. A félezernyi résztvevő gok hasznos, közérdekű javaslattal. véleménnyel egészítette ki a jelöltek programját, s bár szinte valamennyien hibákról, hiányosságokról szóltak, megfogalmazódott az igény a társadalmi összefogásra, akár az útépítésről, akár az évtizedek óta áhított művelődési házról volt szó. E célok megvalósításához kérték a jelöltek segítségét. ' B. I.—M. K.—F. Z. Valuta helyett Nosztalgia-hálókocsi Legalább 80 új dolgozó kellene ahhoz, hogy a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében terv szerint alakuljon a létszám. Munkát, feladatot viszont akár három-négyszáz embernek is adhatnának, ha éppen ennyien jelentkeznének. Az ilyen arányú érdeklődés azonban manapság nem jellemző. A hiányzó létszámot nem annyira a több, mint a jobb, hatásosabb munkával pótolják mindenütt. Az eredmény Dunakeszin nem marad el. Budapest és Esztergom között tavaly óta közlekedik az a gőzvontatású nosztalgiavonat, melynek felújításához itt teremtették meg a technikai feltételeket. Az üzem munkásainak a szaktudását dicséri az a pályázat alapján készült, mozgássérülteket szolgáló emelőszerkezet, amely a járóképtelen embert tolókocsival együtt emeli be a vonatba. Ezt a Gyetvai András tmk üzemvezető által konstruált szerkezetet a szerelvények első vagy hátsó kocsijaihoz lehet csatlakoztatni. A mozgás- sérültek sportegyesületének tagjai csoportos utazáson győződtek meg a konstrukció gyakorlati hasznáról. Aeóta az egyik NDK-ban megjelenő újság is írt erről az újításról. A gyáriak büszkesége az a húsz darab négytengelyes, személykocsiból átalakított fekvőhelyes vagy más néven ku- sett személykocsi is, amivel nemcsak a kollektíva alkotó- készségét sikerült bizonyítani, hanem jelentős mértékű valuta kiadásától is megkímélték a közlekedési tárcát. K. T. I. / védelemre is. A sikerekhez természetesen szükség van aa emberek összefogására és segítőkészségére. A gyűlésen többen kértek szót. A vélemények egyöntetűen megegyeztek abban, hogy bármelyik jelölt is kerül majd az országgyűlési székbe, jól fogja képviselni a törökbálintiak, a pátyiak, a herceghalmiak, a biatorbágyiak és a budaörsiek érdekeit. S bizonyára hasznosíthatja — elmondva véleményét képviselőtársainak is — a főváros agglbmerációja e kis szelénjének tapasztalatait, hiszen Budapest és vonzáskörzetének hosszú távú fejlesztési programja majd csak ezután ölt testet a különböző szintű tanácsok konkrét terveiben. Beszélni kell ezekről is, ezzel segítve az ország és benne egy szűkebb közösség, az itteni választópolgárok gyarapodását. I
